'szovjet szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Ismeretlen szerző - Új ​szerelmes kalendárium
A ​népszerű Szerelmes Kalendárium mintájára új válogatást nyújtunk át olvasóinknak: háromszázhatvanöt költő egy-egy verssel vall a szerelemről. Ebben a bibliofil kötetben jelentünk meg először élő magyar költőket a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett: huszonötöt, köztük sok a fiatal. Gyerek- és kamasz-szerelem, vágyódó szerelem, beteljesült szerelem, házasság, civódások, szakítások, emlékezések, öregkori szerelem verscsoportjai követik ennek az érzésnek az életét születésétől haláláig.

Valentyin Katajev - Távolban ​egy fehér vitorla
A ​tenger ködös kékségében mind kisebb lesz nagyapó bárkájának fehér, légiesen könnyű vitorlája. Biztos révbe viszi a menekülő Rogyion Zsukov matrózt, az 1905-ös orosz forradalom bátor harcosát. Két kisfiú néz utána szomorúan és mégis megkönnyebbülten: Petya és Gavrik, akik a matrózt megmentették, rejtegették, s a forradalom leverése után szökését elősegítették. A fiúk maguk is részt vettek a harcokban, s Petya iskolatáskájában töltényt szállítottak a szorongatott helyzetben levő felkelőknek. Odessza hősi korszakáról, halászok, gyári munkások életéről, Petya és Gavrik kalandjairól, felnőttekhez méltó hősiességéről szól Katajev érdekfeszítő könyve, melyet most nyolcadik kiadásban kap kézhez az olvasó

Zsukov - Emlékek ​/ Gondolatok
Ez ​a könyv nemcsak a Szovjet Hadsereg létrejöttének története, hanem a fasizmus, az emberiség leggonoszabb ellensége ellen vívott harc közvetlen résztvevőjének elbeszélése is. Immár negyed évszázad választ el bennünket a győzelem emlékezetes napjától, az egész nemzedékek sorsát meghatározó naptól. És minél messzebb távolodunk a történelem útján a háborús évektől, annál tisztább fénnyel tündököl azoknak a népeknek igazi hőstette, akik megmentették az emberiséget a fasiszta rabságtól. Sajnos, 25 évvel a győzelem után, az imperializmus erői ismét fenyegetik a népek nyugalmát, boldogságát. De most a hatalmas szocialista tábor, a föld valamennyi szabadságszerető embere áll velük szembe.

Jurij Szbitnyev - Pásztortűz ​fehér éjszakában
Jurij ​Szbitnyev azok közé a fiatal szibériai írók közé tartozik, akik szívesen kalauzolják olvasóikat hazájuk különös tájaira, az európai emberek számára ismeretlen vidékekre, olyan emberek közé, akiknek életéről csak keveset tudunk. Szbitnyev a kötetben szereplő három kisregénye közül kettőben - Pásztortűz fehér éjszakában és Búcsú a tajgától - Szibéria tunguzok lakta tájait mutatja be. A tunguz nép félig-meddig pogány szokások vezérelte életmódja s egy szép, tiszta szerelem, amely egy tunguz asszony s egy orosz geológus között szövődik - ez a két említett kisregény témája. A harmadik kisregény egy sofőr kalandjáról szól, aki egy elhagyott útszakaszon lerobbant autóból gyermekotthoni kicsinyeket vesz át a maga autójába. A mű egy humanista ember lírai története.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

L. Platov - Hét ​szál fű országa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konsztantyin Szimonov - Nappalok ​és éjszakák
Konsztantyin ​Mihajlovics Szimonovnak 1944-ben jelent meg a Nappalok és éjszakák című első nagyobb lélegzetű regénye, amelyben dokumentális hűséggel követve egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét, elsőként tudta érzékeltetni a sztálingrádi csata sorsdöntő napjainak feszültségét. A mű keletkezésének körülményeiről írja: "A Nappalok és éjszakák-at nem mindjárt prózában gondoltam el, először egy nagy elbeszélő költeményre gondoltam. Poémát akartam írni Sztálingrádról, emberekkel és képekkel, amelyeket láttam és átéltem. És csak azután kezdett kristályosodni az az érzés, hogy nem, ez nem fér bele egy poémába..." Szimonov stílusa az orosz realisták hagyományait követi, népszerűségének könnyed, fordulatos nyelve mellett az igazság szenvedélyes keresése és bátor kimondása is egyik alapforrása.

Ismeretlen szerző - A ​kordé, a kucsma meg a tőr
Gazdag ​és sokszínű válogatást tart kézben az olvasó, a szovjet nemzetiségi írók gyerekekről szóló írásainak legjavából készült ízelítőt. Az írások egy-egy nép karakterisztikus vonásait, szokásait tükrözik, lírai melegséget, vallomásszerű meghittséget és finom, mosolygós derűt árasztanak. A válogatás és a fordítás Árvay János értő, szép munkáját dicséri, a kitűnő rajzokat Kondor Lajos készítette.

Ismeretlen szerző - Himnusz ​a békéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​kísértethajó utolsó útja
Szeszélyes ​kalandozásnak tűnhet ez az összeállítás a külföldi irodalmak oly változatos évszázadaiban, holott többről esik szó ebben a kötetben. Nemcsak az irodalom folytonosságáról, de az emberi életek szinte változtathatatlan törvényszerűségeiről. Élő irodalmunk jobb megértéséhez is hozzásegít ez a novella-antológia, mivel kortárs irodalmunk képviselői a maguk hajlama szerint válogattak. Így egyszersmind bepillantást enged a élő magyar irodalom műhelyébe is. Nevezetesen: ha az írók elődöket vagy példaképeket keresnek a széles távlatú világirodalomból, a latin irodalom korszakától a mai latin-amerikai prózáig, kiket vallanak "ősüknek"? Milyen szépprózai irányzatot választanak követésre vagy kiemelésre méltónak? A kötet megjelenése ritka alkalom, hiszen a magyar könyvkiadásban első ízbe kerül sor ilyen összeállítású antológiára, amely kitekintést ad a legkülönfélébb történelmi korszakokra - írja bevezetőjében a kötet összeállító szerkesztője, Tóbiás Áron. Az elbeszélésgyűjtemény kedvelt műfaja az olvasó emberiségnek. Az Ezeregyéjszaka meséi vagy a Boccaccio Dekameronja nem más, mint a mesélőkedv és a fáradhatatlan elbeszélői buzgalom kincsestára az emberi természet sokféleségéről, az emberi sorsok oly kiszámíthatatlan mivoltáról. Mert nem mindenkor a jó nyeri el jutalmát, és a rossz bűnhődik. Az elbeszélések már ezekben a régi gyűjteményekben is rövid, de mély értelmű villanások voltak az emberi létről, amely akár mulatságos, akár kegyetlen, szánnivaló vagy irgalomra méltó, közvetve és közvetlenül valamennyiünk életének tükre. Ez a novellaválogatás úgy keletkezett, hogy az élő magyar prózairodalom kiválóságai kiválasztották a világirodalom tengeréből legkedvesebb elbeszélésüket. Ez a jellegzetesen mai gyűjtemény egyszersmind a magyar írók vallomása is kedvenceikről, a világirodalom oly sok fontos személyiségéről a római kori Petroniustól a kortárs latin-amerikai íróig, a kolumbiai Garcia Márquezig.

Ismeretlen szerző - Ki ​vagy te?
Az ​olvasó olyan gyűjteményt talál ebben a kötetben, amely az ókortól napjainkig a széles világirodalom legjobbjainak vallomását közvetíti a nőről. Többnyire férfiak szólnak a líra vagy a próza nyelvén, kisebb részben vallanak alkotó asszonyok saját sorsukról, érzelmeikről, küzdelmeikről. Hiszem, hogy ez az igényes válogatás nem csupán alkalmi kézikönyv a nők ünnepeire, hanem elgondolkodtató, az asszonyi szerep különbözőségeit, változásait tükröző szellemi anyag is. Természetes szándéka irodalmi ismereteink gyarapítása. Az érdeklődőnek nem kell attól félnie, hogy egy óvatlan pillanatban talmi csillogású giccset dédelget, mert a könyvben - a képillusztrációkkal együtt - eleve csak kipróbált értékeket, időtálló műveket talál, egymáshoz simuló harmóniában, máskor pedig egymással egészségesen feleselve. Az olvasó szabadon választhat, az ízlésének legmegfelelőbb versekkel, prózákkal barátkozhat össze. A kötetben talán több olyan művészi indulattal találkozunk, amely az asszonyi létezés hagyományos, számunka néha már egyoldalúnak tűnő eszményét sugallja. Hiszen mi naponta megharcoljuk harcunkat "házon kívül", gyakran kemény munkában. S a jövő asszonya még kevésbé elégedhet meg a bájos, gyöngéd babaideállal. De a világirodalom nagyjai általában ilyennek látták a nőt. S ahogyan változik - anélkül, hogy nemének eredendő varázsát odadobná - oly forrongó, határozott arcát még kereső folyamat, hogy ennek ábrázolása a kortárs irodalomban sem eléggé hangsúlyos, mivel felelős áttekintése igen bonyolult. Kevés még a régi robotmunka kényszerűségében sínylődő asszonyalakok mellett a munka gyönyörét átérző női figura.

Mihail Solohov - Feltört ​ugar
...A ​Solohov emberei nem paraszti pojácák, hanem emberek, igazi emberek. Okos-ravaszok vagy indulatosak, dolgos-szorgosak vagy "könnyű-fogásuak", és ami változatot csak tud adni az emberi világ, s benne az évezredes szolgasággal nyomorított paraszti világ, az mind igaz, az mind természetes itt. Mind a maga helyén van, és mind azt mondja, azt cselekszi, ami a jelleméből következik.

Bulat Okudzsava - Merszi, ​avagy Sipov kalandjai
Sipov, ​a moszkvai rendőrség nyomozója, zsebtolvajspecialista, aki egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot s a gróf Jasznaja Poljana-i birtokán folyó állítólagos szervezkedést kellene szigorúan szemmel tartania - természetesen busás fizetség ellenében. Sipov hálás a sorsnak, hogy ily hirtelen kiemelte őt a névtelen-pénztelen rendőrkopók sorából, s hálából egyre küldözgeti kimerítő jelentéseit a gróf "titkos üzelmeiről". A grófot ugyan még nem is látta, sejtelme sincs arról, mi folyhat a birtokon, a csengő rubelek sorra a kocsmárosok zsebébe vándorolnak, de légből kapott beszámolói olyan meggyőzőek, hogy a legmagasabb elismerést is kivívják, neve az uralkodó körökben is közszájon forog. Megbízói az utolsó pillantaig hisznek neki, mert hinni akarnak Tolsztoj gróf bűnösségében, abban, hogy az értelmiség az elindítója minden ellenséges szervezkedésnek. Sipov mindvégig megússza az igazságszolgáltatást, ha másképp nem, hát a regény végén - a szibériai kényszermunka elől a felhők közé emelkedik.

Ismeretlen szerző - Aki ​legdrágább, aki legszebb...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valentyin Katajev - Szentkút
Mire ​gondol egy hosszú és gazdag életpálya végén álló öreg ember, amikor élet-halál között lebeg, és súlyos műtétre vár? Világrendszerek sorsára, az emberiség jövőjére, a béke vagy háború eshetőségére, emberi kapcsolatokra, művészetre, irodalomra, filozófiára - egyszóval olyan kérdésekre, amelyek elsősorban izgatnak minden írástudót. E gondolatok értékes hordozója a regény sajátos cselekménye, amelyben az intellektuális próza vívmányainak mesteri alkalmazásával, mozaikszerűen villantja fel a szerző a gyerekkor, egy szenvedélyes ifjúkori szerelem, egy amerikai utazás megragadó képeit.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

Konsztantyin Bagyigin - Tengeri ​utakon
A ​második világháborúnak ma már magyar nyelven is elég nagy hozzáférhető irodalma van, de természetesen a fő frontok állnak mindig előtérben. Bagyigin könyve éppen azért érdekes, mert egy mellékes frontot ábrázol, mégpedig az Északi-Jeges-tengeren folytatott hajózás és tengeri hadműveletek körülményeit írja le. A szerző 30 éven át szolgált fontos feladatokat betöltő hajók kapitányaként, a szovjet tengerhajózás ismert úttörője. A könyv 1937-től 1940-ig, majd 1941-től 1945-ig követi az eseményeket. Beszámol a szerző "Szedov" jégtörőn végzett munkájáról. Két évig sodródtak a jégtáblák között, s a sarki éjszakában végeztek tudományos megfigyeléseket. A háború kitörésekor Bagyigin Arhangelszkben dolgozik. Fontos rakományokat szállít az arcvonalra. Kinevezik őt a szovjet kormánnyal kötött kölcsönös segélynyújtási egyezmény értelmében hadi- és egyéb anyagokat szállító amerikai és angol konvojokat kísérő jégtörő flotta parancsnokának. 1943-ban kerül vissza Arhangelszkbe, amikor már személyesen vezet karavánokat, több jégtörővel együtt addig a pontig, ahol szabad vízre kerülnek és nyugati hadihajók átveszik a kíséretet. 1943-tól 1945-ig a csendes-óceáni flottában végzett feladatairól számol be, ahol egy motoros teherhajó parancsnoka, Vlagyivosztok és Portland között szállít. A könyv bővelkedik izgalmas részletekben. Emellett hiteles, megkapó képet rajzol a jéggel és az ellenséggel háborúzó tengerészekről.

Mihail Gorbacsov - Átalakítás ​és új gondolkodás
Mihail ​Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára nyári szabadsága idején írott könyvében a haza és külföldi olvasók számára elemzi az átalakítás, az új gondolkodás, a hazájában zajló változások lényegét. Éles, kritikus szemlélettel tekinti át a Szovjetunió fejlődésének hetven esztendejét és a világhaladás igényeihez igazodva határozza meg a tennivalókat. Politikai esszé ez a könyv, amelyben nemcsak a konkrét történet és gazdasági tények izgalmasak, hanem Mihail Gorbacsov gondolkodásmódjának megismerése. Mintegy beavatja olvasóit a Szovjetunió politikai vezetésének döntési mechanizmusába. A könyv egyszerre jelent meg a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Azóta több világnyelven ugyancsak napvilágot látott.

Ismeretlen szerző - Messzi ​utca
A ​szovjet irodalom kedvelt és hagyományos műfaja a kisregény. Ez a válogatás a harmincas évektől napjainkig terjedő időszak négy kiemelkedő művét foglalja magában. A hazánkban is népszerű Platonov és Panova egy-egy alkotásán kívül helyet kapott a kötetben két nálunk még kevésbé ismert, de nem kevésbé tehetséges szerző, az észt Promet és a belorusz Bikov egy-egy érdekes kisregénye is.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi dekameron I–II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rosztiszlav Szambuk - Ördögök ​a Vidám Pokol-ból
Henri ​Saville, francia újságró furcsa levelet kap a menyasszonyától, és néhány nap múlva - a levél nyomán - már az Interpol rokonszenves főfelügyelője próbálja felgöngyölíteni a bandát, amely lánykereskedéssel foglalkozik, fő célja azonban a háború végén elrejtett német kincsek felkutatása. Szambuk hiteles dokumentumokra épülő regénye a magyar olvasó számára külön meglepetést tartogat, ugyanis a nemzetközi bűnszövetség tevékenységének szálai visszanyúlnak az 1944-es eseményekhez. A banda egyik tagja Hitler bizalmi embere volt, 1944-ben a Führer rendkívüli meghatalmazottjaként jött Magyarországra, hogy előkészítse a nyilas puccsot.

Alekszandr Beljajev - A ​levegőkereskedő
A ​Dowell professzor feje című regényének félelmetes műtétjei, A levegőkereskedő nagy föld alatti gyára, Az utolsó atlantiszi pusztulásra ítélt világa a legnagyobb sci-fi alkotások mellé állíthatók. Beljajev némiképpen Verne rokonának mondható, nem mesterséges eszközökkel, rafinált csűrés-csavarással, hanem izgalmas konfliktusokkal kelt feszültséget. Kötetünkben Beljajev három, alighanem legjobb kisregényét jelentetjük meg második kiadásban. Az egyiknek alapötlete a testtől elválasztott szervek életfunkcióinak fenntartása, Dowell felélesztett fejének kalandregénybe illő története. A másik a sci-fi örök témái közül való, az elsüllyedt, talán csak a mesékben létezett Atlantisz embertelen és igazságtalan világának titkát kutatja. A harmadik valahol Szibéria ismeretlen tájain játszódik, a forgószelek központjában, ahol egy gonosz szándékú ember a levegőtől akarja megfosztani a föld lakóit.

M. Aszpiz - A ​látható láthatatlan
Azoknak ​ajánljuk ezt a könyvet, akik többet szeretnének tudni az élő szervezetek működéséről, akiket az általános iskola biológiaórák további ismeretek megszerzésére ösztönöznek. A szervezet sejtjei különböző feladatokat látnak el. Egyes sejtek a mozgásban vesznek részt, mások az emésztésben, megint mások a fertőző megbetegedések elleni védekezésben, és sorolhatnánk a végtelenségig. A sejtekről már sok mindent tudunk. Nemcsak a sejtekről, hanem az egyes sejtrészekről szóló tudományos művek ezrei láttak már napvilágot. De minél többet tudunk meg róluk, annál több a tisztázatlan kérdés. Korlátlanok tehát az új felfedezések lehetőségei. Talán a könyv olvasása felkelti az érdeklődést a legifjabbakban is a sejtek élete iránt. Ha valaki úgy határoz, hogy a jövőben sejtkutatással szeretne foglalkozni, annyi feladat vár rá, hogy egy egész életre elég.

Vlagyimir Iljics Lenin - V. ​I. Lenin összes művei 18.
Lenin ​műveinek magyar kiadása a moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézet által sajtó alá rendezett negyedik orosz nyelvű kiadás nyomán, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján jelenik meg. Lenin műveinek tizennyolcadik kötete azokat a munkákat tartalmazza, amelyeket Lenin az 1912 áprilistól 1913 márciusig terjedő időszakban, az új oroszországi forradalmi fellendülés időszakában írt.

Leonyid Pantyelejev - Karluska ​bűvészmutatványa
Bizonyára ​sok magyar gyerekolvasó emlékszik még A titkos levél című Pantyelejev-kötet nem egy felejthetetlen hősére, kallódó kis csavargóira, a polgárháborús idők, világháborús évek hőssé növő gyerekeire. Az író 75. születésnapja tiszteletére új novellagyűjteményt jelentet meg a Móra Kiadó - benne a régieken kívül eladdig magyarul még nem közölt írásokat is. Pantyelejev szelíd bájjal, jóízű humorral, szeretettel megrajzolt gyermek- és felnőtthősei bizonyára sok szívet meghódítanak. A kötetet Kondor Lajos kedves, találó illusztrációi díszítik.

Mihail Solohov - Azúrkék ​puszta
"- ​Hát ez miféle kóró ott a sarokban? - Azon alszom. - Na, megnézzük! - Az apa odalépett a sarokba, leguggolt, lassan széttúrta a hitvány, zörgő gazt és napraforgószárat. Mityka mögötte. Az apja hátán feszülő kék egyenruhán káprázó körök táncoltak. Egy perc múltán az apa szájából rekedt ordítás tör elő: - Há-á-á-á ... Ez mi? A barna szárak közül előbukkan Fjodor mezítelen lába. Az apa jobb kezével az oldalán lógó pisztolytáska után kap. Mityka imbolyogva felugrik, keményen megmarkolja a fal mellé támasztott baltát, felnyög a torkát hirtelen elszorító görcstől, aztán teljes erőből meglendíti a baltát, és lesújt apja tarkójára..."

Ismeretlen szerző - Várakozás
Háborús ​film pereg egy birkahodály két oszlopa közé kifeszített vásznon. A nézőtéren egy ötéves kisfiú ujjong az anyja ölében: az egyik katonáról azt hiszi, hogy az apja. Sohasem látta... Két kamasz fiú - romantikus kalanvágyból - partizán akar lenni. Anyjuk - csupa féltésből - feladja őket a német zsoldban álló policájnak... A szovjet irodalom java termését válogatva, nehéz kikerülni a háború emlékeit. A Molodaja Gvargyija és a Móra Kiadó közös gyűjteményének legtöbb története azonban vitathatatlanul a szerelemről szól. Szerelem első látásra a holdfényes folyóparton, a kölcsönzőben, az utcán, a villamoson, egy geológus expedíció tábortüze mellett vagy a BAM valamelyik építkezésének munkásszállásán. Szép szerelmek, tiszta fényűek, és van bennük valami különös hasonlóság. Többnyire a fiúk érzelmei bizonyulnak erősebbnek és tartósabbnak. A lányok érdekesebbek, színesebbek, bátrabbak és határozottabbak a szerelemben, és végül ők szakítanak. Pedig a fiúk között gyakori a hetvenes évek új hősideálja, a geológus, aki egyenes leszármazottja a konkvisztádoroknak és a vadnyugati pioníroknak, az ő föld mélyébe látó tudása nyomán jönnek ide majd a pilóták, sofőrök, építőbrigádok, hogy megteremtsék egy későbbi - valószínűleg majd az elődök romantikája után sóvárgó - nemzedék számára a normális élet lehetőségét. A kötet írói között akár világhírű klasszikusokat is találhatunk. A magyar olvasónak már nem kell bemutatni Ajtmatovot, Bikovot, Kazakovot, Nagibint, Raszputyint, Suksint, ám a többiek: Jakubovszkij, Kuvajev, Lihanov, Lvov, Rekemcsuk írásai sem törik meg az antológia színvonalát. Történeteik nekünk is szólnak, rólunk is szólnak. Közvetítik számunkra egy örök emberi értékek alapjain épülő új világ üzenetét.

Ismeretlen szerző - Áldozati ​báránycomb
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Ehrenburg - Japáni ​jegyzetek
Ehrenburg ​franciásan szellemes stílusban cseveg Japán múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A szovjet író szemével nézi és mutatja be az országot. A titokzatos - Felkelő Nap Birodalma - a mesék köntösébe öltöztetett világ: a gésák, szamurájok és harakirik országa már rég a múlté. A Távol-Kelet "legnyugatibb" országa hatalmas gyáraival, felhőkarcolóival, sok milliós proletariátusával - a hagyományok tisztelete mellett is - a modern valóság lüktető, ellentmondásos életét éli. A hirosimai atombomba robbanása - az emberiség történetének eme szörnyű határköve - Japán népét sújtotta, kitörölhetetlen emléket hagyva. Éppen ezért a japán népnek is legfőbb óhaja a béke és a szabadság. Erről számol be Ehrenburg írása.

V. Melentyev - Mi ​volt - holnap?
Nyírfák ​és vadrozmaringok illata árad a tavaszi tajga felett, amikor a kis Vaszja felébred ötven éve tartó álmából. Sízés közben ugyanis beleesett egy gödörbe, nem kapott időben segítséget, a szél behordta hóval, ő elaludt, megfagyott, és csak ötven év múlva, 2005-ben éledt fel. Ötven év alatt nagyot változott a világ, a tajgát átszelő pompás utakon, "elektronkák" és "atomkák" - elektromos és atommeghajtású autók - közlekednek, felette helikopterek röpülnek, Vaszja osztálytársai meg deres hajú nagypapák lettek. Az ötven évet átaludt Vaszja ámulva nézi az új világot, melynek megismerésére nem egyedül, hanem Buksival, az örök talajfagy korában a tajga földjébe befagyott és most vele együtt fölébredt barátságos mammuttal indul el. Önkéntes kalauzuk is akad, a kedves, szőke Lena személyében, akit a regény végére még Buksi is őszintén megszeret.

Borisz Gorbatov - Akiket ​nem lehet leigázni
Kitörés ​óta rengeteg szépirodalmi művet írtak a Nagy Honvédvédő Háborúról, de kevés tett szert - már megjelenése pillanatában - olyan népszerűségre, mint Gorbatovnak a leigázhatatlanok elszánt küzdelmét megörökítő regénye. A németek a megszállt, de nem meghódított országrészeken, így a természeti kincsekben és ügyes munkáskezekben egyaránt gazdag Donyec-medencében is mindent elkövettek, hogy ne csak a területet, hanem az emberi lelkeket is sarkuk alá hajtsák. A csábítás, a kényszer, a kínzás megannyi eszközét latba vetették, hogy a szovjet nép ott rekedt fiait-lányait szolgálatukra fogják. És itt nyilvánul meg a leghitelesebben Gorbatov realizmusa: kendőzés nélkül mutatja be a megtántorodókat, az árulásra vetemedőket is, a meglapulókat, a sunyítókat is. A mártírok véréből, kínjaiból és a Vörös Hadsereg roppant erejű előretöréséből születő győzelem természetesen csak azoké lehetett, akik sohasem adták be a derekukat, az olyanoké, mint Tarasz Jacenko meg a családja, és hűséges társai. Az ősi históriás énekek fordulataira emlékeztető stílusban megalkotott regényt már 1946-ban Állami Díjjal tüntették ki; film, sőt opera is készült belőle, és nemcsak a Szovjetúnió, hanem sok más ország népeinek nyelvére lefordították.