'izraeli szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Amos Oz - Fekete ​doboz
Amos ​Oz világhírű izraeli írót bizonyára nem kell bemutatni a magyar olvasónak, hiszen három könyve is megjelent nálunk, melyek közül a Mihaél, Mihaél című regény egyöntetű kritikai és közönségsikert aratott. Ozról szülőhazájában tudni vélik, hogy ha legközelebb Izrael kerül sorra a Nobel-díjosztásban, ő a legesélyesebb. Minden más irodalmi díjat gyakorlatilag megkapott már, legutóbb a német könyvszakma Béke-díját (éppen egy esztendővel Konrád György után). Oz talán a legizraelibb szerző - írta róla a nemrég elhunyt I. B. Singer. Oz nagyon sokáig élt kibucban, regényeit, eszszéit és novelláit, melyek híven tükrözik hazája mindennapjait, eddig huszonkét nyelven adták ki. Elsősorban tanulmányaival hívta föl magára a világ irodalmi és politikai közvéleményének figyelmét, melyekben szót emelt minden Izraelben élő nemzetiség érdekében. "Nincsen arab vér. Csak ártatlan vér van!" A Fekete doboz levélregény, egy elkorhadt házasság s az újraéledő szenvedélyek története. Ám minél mélyebben haladunk benne előre, annál inkább rájövünk, hogy a női főszereplő nemcsak az örök szexuális függésben élő asszony jelképe, hanem a sokszoros függésben élő Izrael államé is. Magyarázatra szorul, hogy míg az Európa kiadónál megjelent munkáin a szerző neve "Amosz" Oz volt, miért változtattuk "Amos"-ra. A szerző kérésére. Izraelben héber betűkkel írják a nevét (lásd e könyv 2. számozatlan oldalán), minden más országban azonban egységesen Amos-nak. Maradjunk hát ennél. Reméljük, a szerző kérését (és a kiadó döntését) a könyvtárosok is megértéssel fogadják. Kiemelkedő izraeli regény, kiemelkedő izraeli író tollából. (Benjamin Cheever, _The Nation_) Megható történet... a lelki szükségletek és a test konfliktusáról. (Nadine Gordimer, _Times Literary Supplement_)

Ámosz Oz - Hogyan ​gyógyítsuk a fanatikust
Ámosz ​Oz, a legismertebb és legnépszerűbb izraeli író, tipikus bevándorlók gyermekeként érte meg Izrael régóta várt kikiáltását. Később, felnőttként többször fegyvert fogott hazája védelmében. Mégis, már a hetvenes évektől a Peace Now (Békét most) nevű mozgalom alapítójaként egyike volt azoknak a nagyon keveseknek, akik békét követeltek. Ebben a kis könyvében - amely két esszét, egy előadást és egy interjút tartalmaz - korunk végtelennek és megoldhatatlannak tetsző konfliktusáról, az izraeli-palesztin viszályról szól. Kiindulópontja szerint "az izraeli zsidók és a palesztin arabok közti harc nem vallásháború, habár a fanatikusok mindkét oldalon nagyon szeretnék azzá tenni. Alapjaiban tulajdonképpen területvita a fájdalmas kérdés körül: - Kinek a földje?

Yuval Noah Harari - Homo ​Deus
Legyőztük ​a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Aharon Appelfeld - Holt ​vágányok
"Nekem ​a memóriám a vesztem... olyan az emlékezetem, mint a leplombált kút: megőriz mindent az utolsó cseppig. Kiapadhatatlan" - mondja a regény hőse, Ervin Siegelbaum, akinek különös újjászületése óta az ital, a futó kalandok és a rémálmok töltik ki a mindennapjait. Nincs más otthona, mint a vasút, nincs más barátja, mint néhány túlélő, nincs más célja, mint hogy fellelje azt a náci tisztet, aki a koncentrációs táborban a szeme láttára lőtte agyon a szüleit, akik rendíthetetlenül hittek egy jobb jövőt hirdető eszmében, megtagadták érte őseiket, feláldozták az életüket, és végül mindenütt csak ellenségekkel találták szemben magukat. A gyilkos után nyomozó, táskájában pisztolyt rejtegető Siegelbaum megszállottként teszi meg évről évre ugyanazt az utat a háború utáni Ausztriában, ahol egykori frontkatonák büszkén vallják, hogy zsidókat irtottak, ahol fél- és negyedzsidók csak titkon merik neki megsúgni származásukat. Vajon ha megtalálja a gyilkost, lesz-e ereje bosszút állni, és hoz-e megnyugvást a bosszú? Appelfeld költői szépségű regénye halk, egyszerű, puritán, és mégis szívbe markoló szavakkal tárja fel a túlélő bonyolult, fájdalmas belső világát, visszaemlékezéseit egy elpusztított generáció tagjaira. A Bukovinában született szerző nyolcévesen volt saját édesanyja meggyilkolásának szemtanúja. Miután megszökött a koncentrációs táborból, ide-oda sodródott Európában, végül Izraelben telepedett le. Íróként a nyolcvanas években tűnt fel Badenheim 1939 című regényével, és azóta kiemelkedő helyet foglal el a kortárs irodalomban. Számos rangos irodalmi díj birtokosa.

Ávráhám Ben Jehósuá - Szerelmesek
Ádám ​szépen virágzó, hatalmas műhellyel rendelkező negyvenöt éves dúsgazdag autószerelő Haifában. Történelemtanár feleségétől, Ászjától valahogy elhidegült az évek során, ezért örömmel karol fel egy Franciaországból Izraelbe hazatért fiatalembert, aki azután - tudtával és hallgatólagos beleegyezésével - a középkorú asszony boldogságot jelentő vigasza, szeretője lesz. Sőt, amikor az 1973-as októberi háborúban eltűnik, minden követ megmozgat felkutatására. Van egy másik párfogoltja is: egy arab fiú a műhelyből, aki meg a lányával, Dáfival esik kölcsönös szerelembe, anélkül hogy Ádámot e tény felháborítaná. Mindent legyőz a szerelem? Inkább arról van szó, hogy a főszereplő - az író nyilvánvaló rezonőrjeként - méltányolja mások jogát is az érzelmekre, annyira, hogy ennek az elvnek a jegyében nemcsak megértővé, de toleránssá is válik: túlteszi magát mind a féltékenység alantas érzésén, mind pedig a küszöbön leselkedő faji előítéleteken. Ávráhám Ben Jehósuá, a haifai egyetem irodalomprofesszora azt sugallja regényében: akkor kerekedhetünk fölébe a bennünket körülvevő világ szorongató ellentmondásainak, ha előbb önmagunkat győzzük le. Az eredetileg Tel Avivban megjelent könyv egy család belső életén keresztül a mai izraeli élet szinte minden fontosabb metszetét bemutatja. Lapjain az olvasó nemcsak egy előttünk úgyszólván ismeretlen irodalomba, hanem egy igen hiányosan ismert, sajátos világba, a mai Izrael hétköznapjaiba is betekintést kaphat.

Ephraim Kishon - Volt ​szerencsém
A ​magyar közönség elsősorban nemzetközileg elismert és őshazájában közkedvelt humoristaként ismeri a szerzőt. Ez a könyv azonban más. Az olvasó kalandos, hányattatásokban gazdag élettörténetével ismerkedhet meg, úgy, ahogy a szerző azt az izraeli újságíró barátjának tollba mondta. A könyv lapjain megelevenedik a szerző magyarországi gyeremekkora, az üldöztetések, a család tragikus sorsa, saját bujkálásának, menekülésének a története, majd vándorlása és letelepedése Izraelbe. A központi téma a család, a környezet, a konvencionális hazugságok, az író viszonya az ősökhöz és két házasságából született gyermekeihez. Bár a visszaemlékezésben nem a humor dominál, a szerző közismert fanyar iróniája rácáfol az önéletrajzok szokásos komolykodására, s megtagadhatatlan humorérzéke teszi élvezetessé általános tanulságokkal szolgáló életútját. A könyvet számos fénykép gazdagítja.

Dorit Rabinyan - Visz ​a víz
A ​tenger - a bársonyos és tajtékzó, azúr és háborgó mélyszürke - visszaköszönő téma Hilmi festményein. Dorit Rabinyan is kékkel festi regényének lapjait, halljuk a víz csobogását, felfekszünk simogató hullámaira, de a következő oldalon elrettent dühödt csapdosása. A Rámallahból New Yorkba érkezett palesztin fiú kitartóan ostromolja a művészet csúcsait, amikor életébe berobban a mindent megváltoztató szerelem. Liat, a tel-avivi zsidó lány a kerítés túloldaláról jött. Míg otthon 60 km és a közel-keleti politika választaná el őket egymástól, addig New Yorkban határok nélkül lehet a szerelmük határtalan. A két fiatal a szerelem mellett a békét is ízlelgeti. Vajon lesz-e, lehet-e megnyugvás a számukra kimért, ugyan csak zsebkendőnyi, de mégis végtelenül megosztott földön? A fiú Hebronban nőtt fel, de menekülttáborban is élt a családjával. Apja ateista, anyja azonban eljutott a vallási bigottságig a körülötte zajló események hatására. Szülei mint tehetséges művészpalántát küldték a nyitott városba egy jobb élet reményében. A lány ösztöndíjjal szívja magába Amerika szabad levegőjét, ahol mi sem természetesebb egy palesztin-izraeli szerelemnél, ő azonban saját magának is szégyelli bevallani, hát még a szüleinek és a barátainak. Liat minden perce vívódás és szenvedés, rémület és értetlenség. Ajtaján két ballonkabátos FBI-ügynök csenget. Kedvenc kávézójában nyomták fel arab terroristaként azonosítva…

Haim Ginott - Szülők ​és gyermekek
Minden ​szülő azt szeretné, hogy gyermeke bizakodó, boldog legyen, hogy elégedett, sikeres felnőtt váljék belőle. Az "eredmény" azonban gyakran kiábrándító: félénkség és agresszivitás, udvariatlanság, fegyelmezetlenség, eltékozolt tehetség - a sort hosszan folytathatnánk. Haim Ginott magyarul is harmadik kiadásban megjelenő, ma már klasszikus könyve gyakorlati tanácsokat ad a szülőknek olyan mindennapi kérdésekben, mint a dicséret és a bírálat, a felelősség és a függetlenség, az engedékenység és a szükséges korlátok. Végigkísérhetjük a gyerek életének egy napját a felkeléstől a lefekvésig, megtudhatjuk a féltékenység és a szorongás okait és leküzdésének módját.

Uri Orlev - Sziget ​a romok között
A ​tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

Ámosz Oz - Rímek ​életre, halálra
Tel-Aviv, ​egy forró nyári estén valamikor a nyolcvanas években... A szerző - középkorú, nős, híres, "civilben" könyvelő - író-olvasó találkozóra érkezik egy közösségi házba. Előre unja az egészet, a kellemetlen bizalmaskodást, a közhelyes, ostoba kérdéseket, a tudálékos irodalomtörténész műelemzését, a felolvasást. Elkalandozik a figyelme, csak testben van jelen és rutinból válaszolgat, ám a képzelete annál aktívabb: a közönség soraiból találomra választott emberek köré kis történeteket sző, s ezeket mintegy írói nyersanyagként mérlegeli, újabb és újabb részletekkel gazdagítja, továbbgondolja, azaz fejben máris egy új opust alkot szinte kényszeresen. A rendezvény után az általa kedvesnek és kellemesnek, bár nem elég vonzónak talált felolvasónő, Ráhel mellé szegődik, beszélgetésre, sétára invitálja, majd amikor kiderül, hogy a nő a szemközti házban lakik, férfias nekibuzdulással flörtöl és nála tölti az éjszakát, Ráhel féltékeny macskáját a fürdőszobába száműzve... Vagy ez már talán csak szándék volt, elszalasztott alkalom, és a szerző valójában magányosan járta az utcákat hajnalig, cigarettázva, s töprengve magán és teremtményein? Ámosz Oz gazdag asszociációs hálókat szövő, mesterien finom művű kisregénye az írói lét természetét, irodalom és valóság viszonyát boncolgatja, hisz szerinte írónak lenni annyi, mint nyitott helyzetben létezve elképzelni a másikat. Ámosz Oz 1939-ben született Jeruzsálemben. Regényeit és esszéit harmincnál is több nyelvre lefordították, Szeretetről, sötétségről című félönéletrajzi regénye világsiker volt. Számos elismerésben részesült: megkapta az Izrael-díjat, a francia Femina-díjat, a német Goethe-díjat és Béke-díjat.

Ámosz Oz - Miháél, ​Miháél
A ​népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az ötvenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyerekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korábban együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

Ephraim Kishon - Arche ​Noah Touristenklasse
In ​diesem Geschichtenband erweist sich Kishon einmal mehr als Meister der Kunst, das Komische in den zwischenmenschlichen Beziehungen, im Alltag, in der Familie, in unserer gewohnten Umgebung zu sehen und pointen- und handlungsreich darzustellen.Eine höchst amüsante Sammlung menschlicher Schwächen und Eitelkeiten und ein Spiegel, in dem wir nicht nur unsere Nächsten, sondern auch uns selbst schmunzelnd wiedererkennen ...

Meir Shalev - Négy ​lakoma
Zajdét ​három férfi is a fiának tekintette,és mind a három ráhagyta mindenét. Mindhárman halálosan beleszerettek Juditba,és szerelmük nem is marad viszonzatlan.Így Zajde valodi apjának kilétét homály fedi,bár az "apák"rendszeresen megajándékozzák a fiút a születésnapján:pompás lakomáktól roskadozó asztal körül gyűlik össze a furcsa család,nevetnek,veszekszenek,szeretnek és siratnak,mintha másból sem állna az élet,csak ünnepnapokból.Shalev elbűvölő regényben számos apró történet példázza a szeretet és a szerelem győzelmét a kegyetlenül múló idő felett.

Leigh Bardugo - Shadow ​and Bone - Árnyék és csont
Alina ​Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából... Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg... hogy Alina megmenthesse a jövőt.

Lavie Tidhar - Oszama
Egy ​globális terrorizmustól mentes világban a magánnyomozó Joe-t titokzatos nő béreli fel, hogy felkutasson egy férfit: egy rejtélyes írót, akinek ponyvaregényeiben a hős Oszama bin-Láden, az igazságosztó… Joe-t hajszája az író után Ázsia eldugott zugaiból Párizsba és Londonba viszi, és ahogy a rejtély egyre sűrűsödik körülötte, egyetlen kérdés van csupán, amelyet nem mer feltenni: valójában kicsoda ő maga, és a regényekből mennyi a kitaláció? Ismeretlen üldözőkkel a nyomában Joe identitása lassan széthullik, ahogy felfedezi a világát kísértő menekülteket. Honnan érkeztek és mit akarnak? Joe tudja, hogyan kell véget érnie a történetnek, de még ő sincs felkészülve az igazságra, sem pedig a döntésre, amelyet végül meg kell hoznia. Az Oszamában Lavie Tidhar a szeptember 11-e utáni globális tudatalattit megcsapolva vegyíti a film noir, a dokumentumpróza, az alternatív történelem és a thriller elemeit, hogy a mai idők nyugtalanító, ugyanakkor lenyűgöző korrajzát alkossa meg.

Etgar Keret - Boldog ​boldogultak
Mi ​történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal? A világsikerű izraeli író abszurd kisregényében egy nagyvárosba érkeznek az öngyilkosok, és úgy élnek tovább ebben a furcsa világban, ahogyan végeztek magukkal. Vérző csuklóval, elkékült orcával vagy épp lyukkal a halántékukon tengetik napjaikat az örökkévalóságig. Főhősünk, Háim még csak két napja dolgozik a Kamikaze pizzériában, amikor olyan hírt kap, amely alapjaiban változtatja meg addigi halálát Etgar Keret (1967, Rámát Gán) a kortárs izraeli irodalom világszerte egyik legkedveltebb alakja, művei eddig 37 országban jelentek meg. Salman Rushdie az új generáció hangjának titulálta, prózái mellett számos film és sikeres képregény is fűződik a nevéhez.

Ephraim Kishon - Alma ​a fa alatt
A ​kukac vallomása a rendőrőrson Kr. e. a 3013-ik esztendőben Alulírott ezennel jegyzőkönyvbe mondom, hogy abban az almában tartózkodtam, amellyel állítólag a kígyó kínálta meg Ádám úr nejét. Javaslom az alma fölmentését, amely a vád szerint felelős az emberiség legnagyobb ballépéséért. Az adott időpontban környezetbaráti kukac minőségemben tanyáztam nevezett gyümölcsben. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmiféle említésre méltó különbséget nem találtam az úgynevezett Tudás Fájának gyümölcse és a többi hasonló gyümölcsfajta között. Kétségkívül alma volt, olyan, mint a többi, talán egy kicsit piroskásabb, mindenesetre csupán népszerű biogazdasági termény. A gyümölcs feltevésem szerint a Legfelsőbb Helynek csupán alibit szolgáltatott ahhoz, hogy az Édenkertből legálisan kiutasíthassa a két ott lebzselő nudistát. Ezzel szemben az én tartózkodási engedélyemet minden további nélkül meghosszabbították, noha én is ettem a Tudás Fájának gyümölcséből. Az emlékezetes alma paradicsomi válsága óta fáradhatatlanul igyekszik az emberiség a Tízparancsolat törvényeit lehetőleg legálisan megkerülni. Ezen jól megfontolt véleményét elemzi egyedülálló stílusában a világhírű magyar származású humorista, aki ma a Biblia nyelvén ír és a Szentírást eredetiben olvassa.

Dorit Rabinjan - Lakodalmaink
„A ​nőnek, míg férjhez nem megy, mérges kígyó van a szívében, holló a fejében, bolha a lába közt!” – Irani Azizjan a mesés Keletről hozott, ősi életbölcsességekkel nevelgeti féltve imádott, egy szem fiát és sugárzó szépségű, életre, szerelemre éhes lányait. A szoknyájába kapaszkodó gyerekseregnek majdani, pazar esküvőjét színezgeti – a nagy szerelemről, boldogságról csivitelnek még a szülők ablaka alatt tanyázó kolibrik is. Ám az utolsó kislánnyal, a halva született ikerbátyjával érkező Matival együtt mintha a balsors is megjelenne az aranyszívű szülők boldog családi otthonában. Vagy esetleg már korábban sem volt minden rendben? A cseperedő gyerekek kicsúsznak a halott kisfiút végtelenül gyászoló anya kezei közül, a várva várt, pompás külsőségek közt megült esküvőket baljós előjelek árnyékolják be, az elhanyagolt kislány pedig tudathasadásos belső dialógusokba, kezelhetetlen hiperaktivitásba menekül. Van-e vajon visszaút, gyógyulás Mati számára? Fellobbanhat-e újra a tűz Irani konyhájában és házasságában? A Tel-Avivban élő fiatal írónő önéletrajzi elemekkel átszőtt, színes családregénye egy egzotikus világot, ugyanakkor nagyon is ismerős problémákat ábrázol Azizjanék sorsában: egy modernizálódó társadalom generációs feszültségekkel is terhelt képét.

Robert Graves - Raphael Patai - Héber ​mítoszok
"Kezdetben ​teremté Isten az eget és a földet..." Ezzel kezdődik a világ egyik legtöbbet olvasott és legtöbbet vitatott könyve, a Biblia. A világ teremtése, Bábel tornya, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és fiainak története. Mózes I. könyvének, a Genezisnek elbeszélései sokakat foglalkoztattak, gyönyörködtettek és gondolkodtattak már el. Robert Graves, az _Én Claudis_, a _Claudius, az Isten_, a _Jézus Király_ és sok más híres, népszerű mű szerzője egy tudóssal, Raphael Pataival társulva a Genezis könyvét veszi vizsgálat alá. Összeveti más népek mítoszaival, vizsgálja a bibliai elbeszélések történeti, földrajzi, néprajzi alapjait, keletkezésük körülményeit - mindezt érdekesen, ugyanakkor alaposan. E tudományos vizsgálat megfosztja a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás dicsfényétől, de megmutatja rangját, helyét az emberi szellem alkotásainak örökbecsű értékei között.

Ephraim Kishon - A ​szerencsés flótás
A ​nemrég elhunyt Ephraim Kishon utolsó könyvén tulajdonképpen egész életén át dolgozott. Nem önéletrajzot akart írni, hanem legbensőbb személyes tapasztalatait fogalmazta meg az ötvennégy éves, kritikus korban lévő, nős férfiról. Történetünk csetlő-botló hőse egy jeles műkritikus cikkének köszönhetően - akarata ellenére - váratlanul sztár lesz. Üstökösszerű felemelkedése mindent meghoz a számára, amiről csak álmodhatott: dicsőséget, pénzt, nőket. Ám ahogy korunk többi szánalomra méltó szerencsés flótása, akit a média sztárol, ő sem kerülheti el azt a mulattató pokoljárást...

Ram Oren - Gertruda ​esküje
Ebben ​a könyvben a híres Exodus hajó egyetlen katolikus utasának történetével ismerkedhet meg az olvasó. Gertruda Babilinska többször is saját élete kockáztatásával mentette ki egy lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermekét előbb a német, majd a lengyel és a litván fasiszták karmaiból. Ram Oren ma valószínűleg a legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig. Tizenhat kalandregénye után a legnagyobb sikerét otthon és külföldön mégis a Gertruda esküje című tényregényével aratta, mely egyszerre "folytatása" Leon Uris híres regényének (Exodus) és Anna Frank nem kevésbé híres naplójának. A Gertruda esküje szemléletében is különleges írás, amennyiben a rémkorszak legismertebb vallomáskönyvétől (Anna Frank naplója) eltérően nem a nácizmus üldözötteinek szenvedésére, hanem a zsidó nép megmenekülésére irányítja a figyelmet, bemutatván, hogyan juttatott a sors főszerepet a ma is Amerikában élő Michael Stolowitzky túlélésében egy katolikus nevelőnőnek és egy Karl Rink nevű SS-tisztnek.

Ámosz Oz - Keresztül-kasul ​Izrael országában 1982 őszén
Az ​1939-ben született Ámosz Oz a mai Izrael világszerte ismert és nagyra tartott írója. (Magyarul is megjelent _Miháél, Miháél_ című regénye.) A "Békét most!"-mozgalom egyik vezető személyisége, azaz szószólója az izraeliek és a palesztinok közti, a biztonság és a kölcsönös elismerés alapjáról kiinduló megegyezésnek. 1982 októberében és novemberében a riporternek felcsapó Oz a legkülönbözőbb helyszíneken a legkülönbözőbb partnerekkel folytatott beszélgetéseket, mintegy felmérve, ki mit gondol e páratlan ellentétektől fortyogó országban múltról, jelenről és főleg a jövőről. Oz tárgyilagosságra törekedett: valamennyi riportalanyának szavait változtatás nélkül adja közre, legyenek ezek az alanyok baloldaliak vagy nacionalista jobboldaliak - zsidók vagy arabok -, haladók vagy maradiak, ateisták vagy bigott vallásosak. Az eredmény: lenyűgöző, olykor bizony riasztó, máskor meg éppen reményt keltő könyv, amely a magyar olvasót is közelebb viheti Izrael országának jobb megismeréséhez.

Zeruya Shalev - Szerelmes ​élet
Jáárá ​a jeruzsálemi Templom pusztulásával kapcsolatos legendákból doktorál az egyetemen, munkáját azonban hanyagolni kezdi, amikor a sokkal idősebb Árié bűvkörébe kerül. A férfi apja barátja, Jáárá anyja pedig furcsa, ambivalens viszonyban van vele - mintha titok lappangana közös múltjukban. Jáárá, aki már korábban kezdett elhidegülni férjétől, a jólelkű, de fantáziátlan és unalmas Jonitól, egyre szenvedélyesebb szerelmi viszonyba bonyolódik Áriéval, és ennek során olyan erotikus kalandokat él át, amilyenekről nem is álmodott. Bár taszítja a férfi erőszakos személyisége, nem képes megszabadulni tőle. Mikor mégis megpróbálnák megmenteni kapcsolatukat Jonival, meghal Árié felesége. Jáárá átköltözik egy bőrönddel a férfi lakásába, ahol kezdetét veszi a hétnapos rituális gyász... Zeruja Salev 1959-ben született Izraelben, a Kinneret kibucban. Bibliatudományból szerzett egyetemi fokozatot, jelenleg kiadói szerkesztőként dolgozik. Eddig öt regénye jelent meg; több német és francia irodalmi díj kitüntetettje.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Efrájim Kishon - Efrájim ​Kishon 111 humoreszkje
Immár ​több mint négy évtizede Izraelben él Kishont Ferenc, a Ludas Matyi egykori munkatársa, akit szerte a nagyvilágban Efrájim Kishon néven ismernek. Az író voltaképpen csak folytatta és kiteljesítette Izraelben, az itthon indult humoristapályáját. Hogy aztán nálunk kevésbé volt világhírű, mint a földkerekségen, az már a politika abszurd humorának területére vonatkozik... Annál is inkább, mert Kishont Ferenc harminnégy nyelvre lefordított könyveivel kétségkívűl minden idők legsikeresebb magyar származású írója. Könyveinek példányszáma már jóval 30 millión felül volt, amikor \\engedélyezték\\ kiadását a szerző anyanyelvén is. A mi kis hazánknak is megvan hát a maga sajátos humora...

Ephraim Kishon - Efrájim Kishon - Az ​eszed tokja!
Ephraim ​Kishon (Kishont Ferenc) a humorról: "Az emberi kapcsolatok, a szülő-gyermek, a férfi-nő és a házastársak közöttiek a világon mindenütt ugyanazok. A bürokrácia is. Csordultig vagyok életbölcsességgel. Sajnos ismerem a játékszabályokat." "A szatíraíró legfőbb sajátossága abban áll, hogy a gyógyíthatatlan emberi gyengeségeket diagnosztizálja, nem pedig kihasználja. Ez az adottságom segített abban, hogy kiszabaduljak a náci pokolból, és ez tett szatíraíróvá."

Dorit Rabinyan - Persian ​Brides
While ​eleven-year-old Nazie has long been engaged to her cousin Moussa and anxiously awaits her marriage, fifteen-year-old Flora has recently been abandoned by her husband in the midst of a difficult pregnancy. In a novel brimming with vitality and sensuality - smells, colours and textures float effortlessly off the page - Rabinyan examines the lives of these young Jewis girls in a Persian village at the beginning of the twentieth century. A widely acclaimed, vibrant and award-winning debut, _Persian Brides_ transports the reader to an unknown world but one which becomes unforgettable.

Oded Galor - Az ​emberiség utazása
Lebilincselő ​történet az emberi civilizáció fejlődéséről az őskortól napjainkig Az ember az egyetlen faj az élővilágban, amelynek nem kell nap mint nap szó szerint megküzdenie az élelemforrásokért, és amely olyan életszínvonalat ért el, amilyet rajta kívül semelyik másik faj sem tudott megvalósítani a Földön. Ez a kiemelkedő életszínvonal azonban nem egyenlő mértékben jellemzi a fajba tartozó egyedeket, azaz az embereket. Sőt: az egyéneket, de az egyes társadalmi csoportokat és országokat is elképesztően nagy gazdasági különbségek jellemzik. Miért? Az elismert közgazdász és gondolkodó, Oded Galor az emberiség hajnalától napjainkig tartó, érdekfeszítő utazásra hívja az olvasót, amely során választ kínál a történelem két nagy rejtélyére: o Miért nem tudott az emberiség évezredeken keresztül kitörni a szegénységből? o Mi magyarázza, hogy egyes országok gazdagabbak más országoknál? Az emberiség utazása tanulságos, olykor megdöbbentő módon világítja meg a történelmet alakító nagy összefüggéseket, miközben sok egyéb mellett olyan izgalmas kérdésekre is magyarázattal szolgál, mint hogy milyen szerepet játszott az ipari forradalom a gyerekvállalási kedv változásában, hogy mi köze az ekének a nemek közti egyenlőséghez, és hogy összeegyeztethető-e a folyamatos gazdasági fejlődés a környezetvédelemmel. Aki szerette Yuval Noah Harari Sapiens című könyvét, Oded Galor érdekfeszítő okfejtését is értékeli majd. Oded Galor az amerikai Brown Egyetem közgazdász professzora, az egyesített növekedéselmélet atyja, aki arra keresi a választ, milyen okok alakítják az emberiség fejlődését, és miért alakultak ki a történelem során az egyes társadalmak közti gazdasági egyenlőtlenségek. Több évtizedes kutatásának eredményeit rangos egyetemeken és konferenciákon tartott előadásokban osztotta meg a szakmai nyilvánossággal, most pedig a szélesebb olvasóközönség elé tárja őket Az emberiség utazása című könyvében, amely világszerte huszonegy nyelven jelenik meg. "Elsöprő erejű beszámoló arról, milyen kulturális, technológiai és oktatásügyi hatások miatt tudtak kitörni egyes országok a szegénységből." - Financial Times "Ambiciózus kísérlet a társadalmak gazdasági növekedésének a megértésére." - The Guardian "Lebilincselő könyv az emberiség történelmét formáló erőkről, valamint a fejlődés legfontosabb mozgatórugóiról." - Nouriel Roubini

Ismeretlen szerző - 12 ​új Miss Marple-sztori
Bizonyára ​nem feltétlenül szükséges gyönyörű helyre utaznunk ahhoz, hogy gyilkosságot kövessünk el, de néha igenis segít." Miss Jane Marple, a zseniális amatőr nyomozó - Agatha Christie felejthetetlen karaktere - először 1927 decemberében jelent meg nyomtatásban, A kedd esti klub című novellában. Az első Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban 1930-ban látott napvilágot, melyet további tizenegy követett, míg a legutolsó - posztumusz - regény, a Szunnyadó gyilkosság 1976-ban, Christie halálának évében jelent meg. Jane Marple alakjában Christie a sokszor alábecsült, idős falusi vénkisasszonyt testesítette meg, aki éleslátásával, az emberi természet mély ismeretével még a Scotland Yard legkiválóbb nyomozóit is túlszárnyalta. Ebben a kötetben 12 új Marpe-novella kapott helyet, melyek szerzői elismert bestseller-írók, céljuk pedig az, hogy saját, egyedi nézőpontjukon keresztül mutassák be az új generációknak Christie briliáns elméjű nyomozóját, a látszólag ártalmatlan, szelíd, kissé kotnyeles Miss Marple-t.

Malka Adler - Testvérek ​Auschwitzban
"Kíméletlen, ​lenyűgöző, földrengető." - Aliza Ziegler, főszerkesztő "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne olvassuk el ezt a könyvet." - Leah Roditi, At Magazine A kilátástalanság és a remény megrendítő, igaz története Dov és Yitzhak egy kis hegyvidéki, magyar faluban él a világ és a háború zajától elszigetelve. De egy napon 1944-ben a borzalom őket is eléri, és minden megváltozik. A nácik ellepik a falusiak otthonát, az ott élő zsidóknak csupán egyetlen órájuk marad az Auschwitzba tartó vonat indulásáig. Hogy ezután mi történt, arra hat évtizeden át nem találtak szavakat a testvérek. Ám egy jó barátjuk kérésére most mégis megtörik a csendet, és izraeli otthonuk biztonságában elmondják fájdalmas, kegyetlenül őszinte történetüket, amelynek nem szabad feledésbe merülnie. Margaret Atwood írói stílusára emlékeztető, zsigerig ható, megkerülhetetlen regény született Malka Adler tollából, amely erőt, vigasztalást és legfőképpen reményt sugároz az olvasó felé.

Ismeretlen szerző - Dekameron-projekt
Giovanni ​Boccaccio az 1348-as, végzetes fekete pestisből merített ihletet: fő művében, a _Dekameron_ban egy csapat fiatal férfi és nő Firenze mellett, egy villában mesékkel szórakoztatja egymást, amíg arra várnak, hogy a járvány elvonuljon. 2020 márciusában a The New York Times Magazine elindította A Dekameron-projektet - egy novellagyűjteményt, amelynek történeteit egytől egyig a közelmúlt meghatározó eseménye, a Covid-19 vírusjárvány ihleti. A kötet világhírű alkotói (többek közt Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, EdwidgeDanticat vagy David Mitchell) ugyanabban a helyzetben találják magukat, mint Boccaccio szereplői, azzal a különbséggel, hogy történeteik szó szerint az egész világnak szólnak. A történetmesélés kordokumentum és gyógyír a korszakos sokkra, amelyet a járvány világszerte sok millió embernek okozott. A huszonkilenc illusztrált történet vírusos korunk időtlen lenyomata.