Ajax-loader

'izraeli szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ephraim Kishon - Arche ​Noah Touristenklasse
In ​diesem Geschichtenband erweist sich Kishon einmal mehr als Meister der Kunst, das Komische in den zwischenmenschlichen Beziehungen, im Alltag, in der Familie, in unserer gewohnten Umgebung zu sehen und pointen- und handlungsreich darzustellen.Eine höchst amüsante Sammlung menschlicher Schwächen und Eitelkeiten und ein Spiegel, in dem wir nicht nur unsere Nächsten, sondern auch uns selbst schmunzelnd wiedererkennen ...

Meir Shalev - Négy ​lakoma
Zajdét ​három férfi is a fiának tekintette,és mind a három ráhagyta mindenét. Mindhárman halálosan beleszerettek Juditba,és szerelmük nem is marad viszonzatlan.Így Zajde valodi apjának kilétét homály fedi,bár az "apák"rendszeresen megajándékozzák a fiút a születésnapján:pompás lakomáktól roskadozó asztal körül gyűlik össze a furcsa család,nevetnek,veszekszenek,szeretnek és siratnak,mintha másból sem állna az élet,csak ünnepnapokból.Shalev elbűvölő regényben számos apró történet példázza a szeretet és a szerelem győzelmét a kegyetlenül múló idő felett.

Lavie Tidhar - Oszama
Egy ​globális terrorizmustól mentes világban a magánnyomozó Joe-t titokzatos nő béreli fel, hogy felkutasson egy férfit: egy rejtélyes írót, akinek ponyvaregényeiben a hős Oszama bin-Láden, az igazságosztó… Joe-t hajszája az író után Ázsia eldugott zugaiból Párizsba és Londonba viszi, és ahogy a rejtély egyre sűrűsödik körülötte, egyetlen kérdés van csupán, amelyet nem mer feltenni: valójában kicsoda ő maga, és a regényekből mennyi a kitaláció? Ismeretlen üldözőkkel a nyomában Joe identitása lassan széthullik, ahogy felfedezi a világát kísértő menekülteket. Honnan érkeztek és mit akarnak? Joe tudja, hogyan kell véget érnie a történetnek, de még ő sincs felkészülve az igazságra, sem pedig a döntésre, amelyet végül meg kell hoznia. Az Oszamában Lavie Tidhar a szeptember 11-e utáni globális tudatalattit megcsapolva vegyíti a film noir, a dokumentumpróza, az alternatív történelem és a thriller elemeit, hogy a mai idők nyugtalanító, ugyanakkor lenyűgöző korrajzát alkossa meg.

Etgar Keret - Boldog ​boldogultak
Mi ​történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal? A világsikerű izraeli író abszurd kisregényében egy nagyvárosba érkeznek az öngyilkosok, és úgy élnek tovább ebben a furcsa világban, ahogyan végeztek magukkal. Vérző csuklóval, elkékült orcával vagy épp lyukkal a halántékukon tengetik napjaikat az örökkévalóságig. Főhősünk, Háim még csak két napja dolgozik a Kamikaze pizzériában, amikor olyan hírt kap, amely alapjaiban változtatja meg addigi halálát Etgar Keret (1967, Rámát Gán) a kortárs izraeli irodalom világszerte egyik legkedveltebb alakja, művei eddig 37 országban jelentek meg. Salman Rushdie az új generáció hangjának titulálta, prózái mellett számos film és sikeres képregény is fűződik a nevéhez.

Ámosz Oz - Hogyan ​gyógyítsuk a fanatikust
Ámosz ​Oz, a legismertebb és legnépszerűbb izraeli író, tipikus bevándorlók gyermekeként érte meg Izrael régóta várt kikiáltását. Később, felnőttként többször fegyvert fogott hazája védelmében. Mégis, már a hetvenes évektől a Peace Now (Békét most) nevű mozgalom alapítójaként egyike volt azoknak a nagyon keveseknek, akik békét követeltek. Ebben a kis könyvében - amely két esszét, egy előadást és egy interjút tartalmaz - korunk végtelennek és megoldhatatlannak tetsző konfliktusáról, az izraeli-palesztin viszályról szól. Kiindulópontja szerint "az izraeli zsidók és a palesztin arabok közti harc nem vallásháború, habár a fanatikusok mindkét oldalon nagyon szeretnék azzá tenni. Alapjaiban tulajdonképpen területvita a fájdalmas kérdés körül: - Kinek a földje?

Ephraim Kishon - Alma ​a fa alatt
A ​kukac vallomása a rendőrőrson Kr. e. a 3013-ik esztendőben Alulírott ezennel jegyzőkönyvbe mondom, hogy abban az almában tartózkodtam, amellyel állítólag a kígyó kínálta meg Ádám úr nejét. Javaslom az alma fölmentését, amely a vád szerint felelős az emberiség legnagyobb ballépéséért. Az adott időpontban környezetbaráti kukac minőségemben tanyáztam nevezett gyümölcsben. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmiféle említésre méltó különbséget nem találtam az úgynevezett Tudás Fájának gyümölcse és a többi hasonló gyümölcsfajta között. Kétségkívül alma volt, olyan, mint a többi, talán egy kicsit piroskásabb, mindenesetre csupán népszerű biogazdasági termény. A gyümölcs feltevésem szerint a Legfelsőbb Helynek csupán alibit szolgáltatott ahhoz, hogy az Édenkertből legálisan kiutasíthassa a két ott lebzselő nudistát. Ezzel szemben az én tartózkodási engedélyemet minden további nélkül meghosszabbították, noha én is ettem a Tudás Fájának gyümölcséből. Az emlékezetes alma paradicsomi válsága óta fáradhatatlanul igyekszik az emberiség a Tízparancsolat törvényeit lehetőleg legálisan megkerülni. Ezen jól megfontolt véleményét elemzi egyedülálló stílusában a világhírű magyar származású humorista, aki ma a Biblia nyelvén ír és a Szentírást eredetiben olvassa.

Robert Graves - Raphael Patai - Héber ​mítoszok
"Kezdetben ​teremté Isten az eget és a földet..." Ezzel kezdődik a világ egyik legtöbbet olvasott és legtöbbet vitatott könyve, a Biblia. A világ teremtése, Bábel tornya, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és fiainak története. Mózes I. könyvének, a Genezisnek elbeszélései sokakat foglalkoztattak, gyönyörködtettek és gondolkodtattak már el. Robert Graves, az _Én Claudis_, a _Claudius, az Isten_, a _Jézus Király_ és sok más híres, népszerű mű szerzője egy tudóssal, Raphael Pataival társulva a Genezis könyvét veszi vizsgálat alá. Összeveti más népek mítoszaival, vizsgálja a bibliai elbeszélések történeti, földrajzi, néprajzi alapjait, keletkezésük körülményeit - mindezt érdekesen, ugyanakkor alaposan. E tudományos vizsgálat megfosztja a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás dicsfényétől, de megmutatja rangját, helyét az emberi szellem alkotásainak örökbecsű értékei között.

Uri Orlev - Sziget ​a romok között
A ​tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

Ephraim Kishon - A ​szerencsés flótás
A ​nemrég elhunyt Ephraim Kishon utolsó könyvén tulajdonképpen egész életén át dolgozott. Nem önéletrajzot akart írni, hanem legbensőbb személyes tapasztalatait fogalmazta meg az ötvennégy éves, kritikus korban lévő, nős férfiról. Történetünk csetlő-botló hőse egy jeles műkritikus cikkének köszönhetően - akarata ellenére - váratlanul sztár lesz. Üstökösszerű felemelkedése mindent meghoz a számára, amiről csak álmodhatott: dicsőséget, pénzt, nőket. Ám ahogy korunk többi szánalomra méltó szerencsés flótása, akit a média sztárol, ő sem kerülheti el azt a mulattató pokoljárást...

Ram Oren - Gertruda ​esküje
Ebben ​a könyvben a híres Exodus hajó egyetlen katolikus utasának történetével ismerkedhet meg az olvasó. Gertruda Babilinska többször is saját élete kockáztatásával mentette ki egy lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermekét előbb a német, majd a lengyel és a litván fasiszták karmaiból. Ram Oren ma valószínűleg a legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig. Tizenhat kalandregénye után a legnagyobb sikerét otthon és külföldön mégis a Gertruda esküje című tényregényével aratta, mely egyszerre "folytatása" Leon Uris híres regényének (Exodus) és Anna Frank nem kevésbé híres naplójának. A Gertruda esküje szemléletében is különleges írás, amennyiben a rémkorszak legismertebb vallomáskönyvétől (Anna Frank naplója) eltérően nem a nácizmus üldözötteinek szenvedésére, hanem a zsidó nép megmenekülésére irányítja a figyelmet, bemutatván, hogyan juttatott a sors főszerepet a ma is Amerikában élő Michael Stolowitzky túlélésében egy katolikus nevelőnőnek és egy Karl Rink nevű SS-tisztnek.

Ámosz Oz - Keresztül-kasul ​Izrael országában 1982 őszén
Az ​1939-ben született Ámosz Oz a mai Izrael világszerte ismert és nagyra tartott írója. (Magyarul is megjelent _Miháél, Miháél_ című regénye.) A "Békét most!"-mozgalom egyik vezető személyisége, azaz szószólója az izraeliek és a palesztinok közti, a biztonság és a kölcsönös elismerés alapjáról kiinduló megegyezésnek. 1982 októberében és novemberében a riporternek felcsapó Oz a legkülönbözőbb helyszíneken a legkülönbözőbb partnerekkel folytatott beszélgetéseket, mintegy felmérve, ki mit gondol e páratlan ellentétektől fortyogó országban múltról, jelenről és főleg a jövőről. Oz tárgyilagosságra törekedett: valamennyi riportalanyának szavait változtatás nélkül adja közre, legyenek ezek az alanyok baloldaliak vagy nacionalista jobboldaliak - zsidók vagy arabok -, haladók vagy maradiak, ateisták vagy bigott vallásosak. Az eredmény: lenyűgöző, olykor bizony riasztó, máskor meg éppen reményt keltő könyv, amely a magyar olvasót is közelebb viheti Izrael országának jobb megismeréséhez.

Ram Oren - Káin ​bélyege
1945 ​májusában felszabadul a bernburgi koncentrációs tábor. A B7593-as számú rab kilép a kapun, s tántorgó léptekkel megindul a szabadság, egy új élet felé. Hamarosan az amerikaiak által szétbombázott német konvoj közelébe ér. Az egyik autóból gyereksírást hall. Az életben maradt csecsemő nem más, mint Berman táborparancsnok néhány hónapos gyermeke. B7593-as magához öleli a kicsit, s elhatározza, hogy saját fiaként fogja szeretni és felneveli. Ötven évvel később a súlyos beteg, Argentínában bujkáló háborús bűnös, Herman Müller alkut köt a német hatóságokkal: amennyiben hazalátogathat szülőföldjére és a kíséretében lévőknek nem esik bántódásuk, hajlandó feladni magát. A bernburgi tábor egykori parancsnokhelyettese a nemzetközi neonáci mozgalom vezetője, legfőbb támasza és segítője a lánya, Ilsa. Müller a németországi búcsúlátogatás alatt árulja el neki, hogy valójában nem ő a vérszerinti apja, hanem Adolf Berman Ilsa azon nyomban megindítja a kutatást testvéröccse után. Müller halálával ő lesz a mozgalom vezetője, újult erővel veti magát a feladatokba. Nem is sejti, hogy soraikba már beférkőzött a Moszad ügynöke. A Publishers Weekly által „az izraeli John Grisham”-nek keresztelt RAM OREN hazájának legnépszerűbb írója. Valamennyi könyve a sikerlisták élére került, több regényének megfilmesítéséről Hollywooddal folytat tárgyalásokat.

Yuval Noah Harari - Homo ​Deus
Legyőztük ​a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Zeruya Shalev - Szerelmes ​élet
Jáárá ​a jeruzsálemi Templom pusztulásával kapcsolatos legendákból doktorál az egyetemen, munkáját azonban hanyagolni kezdi, amikor a sokkal idősebb Árié bűvkörébe kerül. A férfi apja barátja, Jáárá anyja pedig furcsa, ambivalens viszonyban van vele - mintha titok lappangana közös múltjukban. Jáárá, aki már korábban kezdett elhidegülni férjétől, a jólelkű, de fantáziátlan és unalmas Jonitól, egyre szenvedélyesebb szerelmi viszonyba bonyolódik Áriéval, és ennek során olyan erotikus kalandokat él át, amilyenekről nem is álmodott. Bár taszítja a férfi erőszakos személyisége, nem képes megszabadulni tőle. Mikor mégis megpróbálnák megmenteni kapcsolatukat Jonival, meghal Árié felesége. Jáárá átköltözik egy bőrönddel a férfi lakásába, ahol kezdetét veszi a hétnapos rituális gyász... Zeruja Salev 1959-ben született Izraelben, a Kinneret kibucban. Bibliatudományból szerzett egyetemi fokozatot, jelenleg kiadói szerkesztőként dolgozik. Eddig öt regénye jelent meg; több német és francia irodalmi díj kitüntetettje.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Efrájim Kishon - Efrájim ​Kishon 111 humoreszkje
Immár ​több mint négy évtizede Izraelben él Kishont Ferenc, a Ludas Matyi egykori munkatársa, akit szerte a nagyvilágban Efrájim Kishon néven ismernek. Az író voltaképpen csak folytatta és kiteljesítette Izraelben, az itthon indult humoristapályáját. Hogy aztán nálunk kevésbé volt világhírű, mint a földkerekségen, az már a politika abszurd humorának területére vonatkozik... Annál is inkább, mert Kishont Ferenc harminnégy nyelvre lefordított könyveivel kétségkívűl minden idők legsikeresebb magyar származású írója. Könyveinek példányszáma már jóval 30 millión felül volt, amikor \\engedélyezték\\ kiadását a szerző anyanyelvén is. A mi kis hazánknak is megvan hát a maga sajátos humora...

Gershom Scholem - A ​kabbala szimbolikája
A ​kabbala, szó szerint "hagyomány, átadás", mégpedig az isteni dolgok átadása, zsidó misztika. Hosszú története van és hosszú évszázadokon keresztül erőteljes befolyást gyakorolt a zsidó nemzet azon csoportjaira, melyek a hagyományos formák és a zsidóság elképzeléseinek mélyebb megértését szorgalmazták. A kabbalisták jelentőségteljesen intenzív irodalmi alkotása a késő középkortól kezdődően nagyon gazdag írásos anyagot őrzött meg. Ennek a mozgalomnak központi műve a Zohar, a "Ragyogás könyve", ami a XIII. század végéről származik, és amelyik a legszélesebb körben hosszú ideig fenntartotta a szent szöveg vitathatatlan értékeit, ezáltal a kánoni méltóságteljességet is. Ez még manapság is előfordul, amikor például Izrael állam megalapítása után szinte az összes jeruzsálemi zsidó repülőgépek tucatjain repült el egy távolabbi és különösképpen zárt társadalomba dél Arábiába, minek folytán szinte egész vagyonukat otthon kellett hagyniuk. E néhány dolog közül, melyeket nem kívánok különválasztani, sokan azonnal a Zoharral hozakodtak elő, melynek tanai esetükben mindeddig elevenen élnek.

Ephraim Kishon - Efrájim Kishon - Az ​eszed tokja!
Ephraim ​Kishon (Kishont Ferenc) a humorról: "Az emberi kapcsolatok, a szülő-gyermek, a férfi-nő és a házastársak közöttiek a világon mindenütt ugyanazok. A bürokrácia is. Csordultig vagyok életbölcsességgel. Sajnos ismerem a játékszabályokat." "A szatíraíró legfőbb sajátossága abban áll, hogy a gyógyíthatatlan emberi gyengeségeket diagnosztizálja, nem pedig kihasználja. Ez az adottságom segített abban, hogy kiszabaduljak a náci pokolból, és ez tett szatíraíróvá."

A. B. Yehoshua - Apáról ​fiúra
"A. ​B. Yehoshua a mai Izraelben élő írók világszínvonalú képviselője." Saul Bellow "Ez az ötletgazdag, új regény átlépi az idő és a térkép szabta határokat... irodalmi bűvészmutatvány..." New York Times A. B. Yehoshua regénye öt - csonka párbeszédben előadott -egy-egy kisregénynek is beillő briliáns történet zsidókról és nem zsidókról, 1982-től - időben visszafelé - 1848-ig, az utolsó történetig. Az összekötő kapocs Máni úr, aki valamennyi történetben jelen van, aki miatt az adott történetet el kell mesélni. Miközben szó esik Izraelről a nyolcvanas évek elején, tizenöt évvel a hatnapos háború után, Krétáról a második világháborúban, Jeruzsálemről a tizenkilencedik század közepén. És szó esik mindenütt a szülő-gyermek kapcsolatról - a sajátos stíluson túl ez a könyv másik eredeti és megragadó eleme. Még különösebb, szinte rejtélyes és izgalmas a beszélő, valamint - az éppen aktuális - Máni úr viszonya. Ez az, ami rabul ejti az olvasót, akinek mindenképpen meg kell tudnia: mi vonzza az adott elbeszélőt az általa esetenként alig vagy rövid ideje ismert Mánihoz? Miért foglalkoznak vele annyit? Miért akarják megmenteni? Meg tudják menteni? Egy német katona egy krétai zsidót? Egy fiatal lány annak a fiúnak az apját, akit csak néhány hete ismer? Egy lengyel orvos a jeruzsálemi szülészt, aki halálosan beleszeretett a húgába? Hogyan fogja elérni a brit katona, hogy a kémkedéssel vádolt és halálra ítélt brit állampolgár Mánit a bíró felmentse? Minden Máni megszállott, minden Máni életveszélyben van, érte küzdeni kell. Az író pedig - akár egy krimiben - késlelteti a válaszokat, Máni sorsának kimenetele csak az utolsó oldalon derül ki, mert a beszélő vagy nem akarja, vagy nem meri felfedni a teljes igazságot. Letehetetlen történet, igazi irodalmi bravúr.

David Grossman - Egy ​ló besétál a bárba
Grossman ​regénye megrázó és lélegzetelállító olvasmány. Árulások a szerelemben, hűtlenség a barátok között, magárahagyatottság a családban, bűntudat, mely feloldozásért kiált. A férfi őrlődik a színpadon a közönség iránti kötelezettsége és az önmaga iránti tartozása közt. Dovalé maró, bántó humorral provokálja a nézőket, nem tudva, nevetni fognak-e vagy sírni - és teszi mindezt úgy, hogy a közönség soraiban ott ül régi gyerekkori barátja, aki megpróbálja megérteni: vajon a komédiás miért is hívta meg erre az előadásra?

Haim Ginott - Szülők ​és gyermekek
Minden ​szülő azt szeretné, hogy gyermeke bizakodó, boldog legyen, hogy elégedett, sikeres felnőtt váljék belőle. Az "eredmény" azonban gyakran kiábrándító: félénkség és agresszivitás, udvariatlanság, fegyelmezetlenség, eltékozolt tehetség - a sort hosszan folytathatnánk. Haim Ginott magyarul is harmadik kiadásban megjelenő, ma már klasszikus könyve gyakorlati tanácsokat ad a szülőknek olyan mindennapi kérdésekben, mint a dicséret és a bírálat, a felelősség és a függetlenség, az engedékenység és a szükséges korlátok. Végigkísérhetjük a gyerek életének egy napját a felkeléstől a lefekvésig, megtudhatjuk a féltékenység és a szorongás okait és leküzdésének módját.

David Grossman - A ​világ végére
A ​világhírű izraeli író regénye lebilincselő meditáció a háborúról, a barátságról, a szerelemről és a családról. Ora asszony, amikor épp Ofer fia leszerelését ünnepelhetné, rádöbben, hogy élete összeomlott - Ofer ugyanis önként visszamegy a frontra, hogy részt vegyen egy nagyszabású katonai hadműveletben. A nemrég elvált Ora képtelen otthon ülni és várni, mikor kopogtatnak be hozzá a katonai hírvivők a tragikus hírrel, ezért elhatározza, hogy elindul a galileai hegyekbe. Útitársnak rég elidegenedett barátját és volt szerelmét viszi magával, a remete Avramot, aki sohasem heverte ki a Jom Kippur-i háborúban hadifogolyként elszenvedett brutalitásokat. Ora neki meséli el tönkrement házassága történetét és az anyai szerep nehézségeit. Ahogy nőttön nő benne a feszültség, egyre rögeszmésebben csak Oferről beszél, mintha ezzel megóvná a fiú életét, nemcsak a maga, hanem Avram számára is, aki Ofer igazi szülőapja, bár apa és fia sosem találkozott. Miközben Ora és Avram a közös emlékek révén oda-vissza utazik az időben, gyötrelmesen kiviláglik, mi az ára annak, ha valaki egy folytonosan hadban álló országban, háborúzó emberek között él. Grossman, akinek tulajdon fia is elesett a 2006-os izraeli-libanoni háborúban, a szíve legmélyéből írta meg ezt a kíméletlenül háborúellenes regényt.

Shani Boianjiu - Bátraké ​a mennyország
A ​fiatal izraeli szerző világsikert aratott első regénye a kamaszkoruk kezdetén besorozott női katonák zárt, kegyetlen és ismeretlen világába enged bepillantást. Jáel, Áviság és Lea együtt nevelkednek egy kis poros galileai faluban, ahol konténerekben folyik a tanítás, az általános unalom pedig még a sivatagi hőségnél is elviselhetetlenebb. Amikor azonban a középiskola után besorozzák őket a hadseregbe, örökre megváltozik az életük. A katonasággal járó megaláztatások, embertelen elvárások és a folyamatos készenléti helyzet feszültségében pillanatok alatt kell felnőniük, és megismerniük az élet és a halál, a szerelem és a barátság sokszor embert próbáló határhelyzeteit. Shani Boianjiu lebilincselően közvetlen, metszően intelligens és kegyetlen elbeszélő, aki az érzelmeket és a humort sem nélkülözve fest érzékletes portrét három fiatal nőről és az országról, ahol élnek.

David Grossman - A ​villámkölyök
Titkos ​jelszóval kell kiválasztania útitársát kalandos születésnapi utazásához Nonnynak, a tizenhároméves srácnak, s amikor először kimondja a jelszót -Ki vagyok én?-, sok fontos kérdésre nem tudja még a választ. Az utazás résztvevői krimibe illő kalandokba keverednek, utaznak vonaton, a régi idők álomautóján, motorbiciklin és gyalog, s ezenközben a legmeglepőbb helyszíneken fordulnak meg. Nonny, aki a világ legjobb detektívjének készül, hihetetlen történeteket hall, még hihetetlenebbeket tapasztal meg személyesen, és több rejtély kulcsát is megtalálja. Megsejti azt is, hogy a "ki vagyok én" kérdésre nemcsak ő, a kamasz, keresi a választ, de sok felnőtt is, némelyik egy életen át. David Grossman izraeli író fordulatos, izgalmas, gondolat- és érzelemgazdag, kedves humorú regénye kamaszokhoz, felnőttekhez egyaránt szól.

Martin Buber - Istenfogyatkozás
Martin ​Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen. Miképpen takarta el az évszázadok során a filozófia Istent az ember számára? Akár a Hold a Napot. Unalomig ismételt kérdés a nyugati kultúrában vallás és filozófia kapcsolatának tanulmányozása. 1953-ban erre Buber vállalkozott, s benne ha nem is kell vakon hinni, de bízni mindenképp érdemes. A bizalom pedig a kritikus olvasó érdeme.

Ávráhám Ben Jehósuá - Szerelmesek
Ádám ​szépen virágzó, hatalmas műhellyel rendelkező negyvenöt éves dúsgazdag autószerelő Haifában. Történelemtanár feleségétől, Ászjától valahogy elhidegült az évek során, ezért örömmel karol fel egy Franciaországból Izraelbe hazatért fiatalembert, aki azután - tudtával és hallgatólagos beleegyezésével - a középkorú asszony boldogságot jelentő vigasza, szeretője lesz. Sőt, amikor az 1973-as októberi háborúban eltűnik, minden követ megmozgat felkutatására. Van egy másik párfogoltja is: egy arab fiú a műhelyből, aki meg a lányával, Dáfival esik kölcsönös szerelembe, anélkül hogy Ádámot e tény felháborítaná. Mindent legyőz a szerelem? Inkább arról van szó, hogy a főszereplő - az író nyilvánvaló rezonőrjeként - méltányolja mások jogát is az érzelmekre, annyira, hogy ennek az elvnek a jegyében nemcsak megértővé, de toleránssá is válik: túlteszi magát mind a féltékenység alantas érzésén, mind pedig a küszöbön leselkedő faji előítéleteken. Ávráhám Ben Jehósuá, a haifai egyetem irodalomprofesszora azt sugallja regényében: akkor kerekedhetünk fölébe a bennünket körülvevő világ szorongató ellentmondásainak, ha előbb önmagunkat győzzük le. Az eredetileg Tel Avivban megjelent könyv egy család belső életén keresztül a mai izraeli élet szinte minden fontosabb metszetét bemutatja. Lapjain az olvasó nemcsak egy előttünk úgyszólván ismeretlen irodalomba, hanem egy igen hiányosan ismert, sajátos világba, a mai Izrael hétköznapjaiba is betekintést kaphat.

Ámosz Oz - Szeretetről, ​sötétségről
Ámosz ​Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. Oz családja archetipikus bevándorló család: Mussmanék Ukrajnából menekülnek az antiszemitizmus miatt előbb Lengyelországba, majd Prágába, végül Jeruzsálembe, ahol az érzékeny, intelligens, négy-öt nyelven beszélő Fanja férjhez megy Klausnerhez, egy költői vénával megáldott, tizenhat-tizenhét nyelven olvasó, kétbalkezes szobatudóshoz. Fiuk, Ámosz a negyvenes-ötvenes évek Jeruzsálemében nő fel. 1952 januárjában Fanja Mussman, az író depressziós édesanyja öngyilkos lesz. Oz ezután szakít jobboldali apjával, tizenöt évesen egy kibucba megy traktorosnak (ott veszi fel az Oz nevet, amelynek jelentése: bátorság), és harminc évig kibuclakóként próbálja megtalálni, kikovácsolni saját identitását. A könyv ugyanakkor Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnőtt zsidóké, akik túlélőkként egy "lakatlan szigeten" kötöttek ki, és otthont építettek maguknak.

Ámosz Oz - Miháél, ​Miháél
A ​népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az ötvenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyerekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korábban együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

Aharon Appelfeld - Egy ​élet története
"Néha ​elegendő a dohos szalma bűze vagy egy madár vijjogása, hogy belehajítson a messziségbe, önmagam feneketlen mélységébe." Aharon Appelfeld, az író vall így, aki a második világháború kitörése idején hétesztendős volt, egy asszimilálódott csernovici zsidó család gondosan óvott, Ervin nevű kisfia. Gyerekkora egyetlen éjszaka leforgása alatt ért véget. Édesanyját németek és románok mészárolják le, halálsikolyát maga is hallja. Amikor a gettóban töltött hónapok és az ukrán sztyeppéken átvezető halálmenet végén megérkezik a lágerbe, apjától is elszakítják. Ervinnek ekkor sikerül megszöknie - bemenekül az erdőbe. A magányos kisfiú, akit csak állatok vesznek körül, elrejtőzik az erdő mélyén, de aztán megindul az esőzés, és egyre erősödik a hideg. Ervin parasztházakba kopog be, és keresztény árva gyereknek adja ki magát. Hamarosan csaknem teljesen elfelejti szülei arcát, hajdani otthonát. A háború hat hosszú-hosszú esztendeig tart. Befejeződése után a fiú egy darabig ideiglenes táborokban él, ahol csalók, csempészek és tolvajok dolgoztatják az odasodródott gyerekeket. Aztán egy szép napon egy hajó Palesztinába viszi. Egyedül, nyelvtudás nélkül érkezik a tizennégy éves kamasz, aki mindenét elveszítette, akinek mindent elölről kell kezdenie. Ebben a megrendítő, bölcs és költői műben Aharon Appelfeld mai szemmel tesz tanúságot életének arról a szakaszáról, és az azt követő harcról, amelyet az emlékezés vív a feledéssel, a beszéd a hallgatással. Ez a könyv a zsidó irodalom egyik igazán nagy alkotása.

Martin Buber - Góg ​és Magóg
A _Góg ​és Magóg,_ Martin Buber egyetlen elbeszélése a kelet-európai zsidóság misztikus irányzata, a haszidizmus világában játszódik. A kérdésben rejlő konfliktust - vajon a Messiás eljövetelét és a világ megváltását a „felső világokat” befolyásoló mágikus ráhatással lehetne-e előidézni, vagy pusztán az ember belső változása, megtérése révén? - az elbeszélésben meghatározza a két főszereplő, a lublini rabbi Jákov Jitzhák és a pzsyshai Jákov Jitzhák kapcsolata. A napóleoni háborúk idején játszódó regényben megelevenedik az ünnepek és hétköznapok világa, a kor szellemi nagyságainak vívódásokkal és kétségekkel, megrendüléssel és rajongással teli útja, a misztikus titkok valóságként való megélése, ami egyben Martin Buber legbensőbb, „szíve mélyéből fakadó” rálátása a Kabbala varázsában élő közösségek, városok kristálytisztán felragyogó vidékeire.

Malka Adler - Testvérek ​Auschwitzban
"Kíméletlen, ​lenyűgöző, földrengető." - Aliza Ziegler, főszerkesztő "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne olvassuk el ezt a könyvet." - Leah Roditi, At Magazine A kilátástalanság és a remény megrendítő, igaz története Dov és Yitzhak egy kis hegyvidéki, magyar faluban él a világ és a háború zajától elszigetelve. De egy napon 1944-ben a borzalom őket is eléri, és minden megváltozik. A nácik ellepik a falusiak otthonát, az ott élő zsidóknak csupán egyetlen órájuk marad az Auschwitzba tartó vonat indulásáig. Hogy ezután mi történt, arra hat évtizeden át nem találtak szavakat a testvérek. Ám egy jó barátjuk kérésére most mégis megtörik a csendet, és izraeli otthonuk biztonságában elmondják fájdalmas, kegyetlenül őszinte történetüket, amelynek nem szabad feledésbe merülnie. Margaret Atwood írói stílusára emlékeztető, zsigerig ható, megkerülhetetlen regény született Malka Adler tollából, amely erőt, vigasztalást és legfőképpen reményt sugároz az olvasó felé.

Dekameron-projekt
Dekameron-projekt Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Dekameron-projekt
Giovanni ​Boccaccio az 1348-as, végzetes fekete pestisből merített ihletet: fő művében, a _Dekameron_ban egy csapat fiatal férfi és nő Firenze mellett, egy villában mesékkel szórakoztatja egymást, amíg arra várnak, hogy a járvány elvonuljon. 2020 márciusában a The New York Times Magazine elindította A Dekameron-projektet - egy novellagyűjteményt, amelynek történeteit egytől egyig a közelmúlt meghatározó eseménye, a Covid-19 vírusjárvány ihleti. A kötet világhírű alkotói (többek közt Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, EdwidgeDanticat vagy David Mitchell) ugyanabban a helyzetben találják magukat, mint Boccaccio szereplői, azzal a különbséggel, hogy történeteik szó szerint az egész világnak szólnak. A történetmesélés kordokumentum és gyógyír a korszakos sokkra, amelyet a járvány világszerte sok millió embernek okozott. A huszonkilenc illusztrált történet vírusos korunk időtlen lenyomata.

Kollekciók