Ajax-loader

'autóversenyzés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Enzo Ferrari - Rettenetes ​örömeim
Augusztusi ​este volt, a szúnyogok idegesítően csipkedtek. Egy képes autós újság volt a kezemben, amelyet Torinóban nyomtattak, azzal próbáltam lecsapni a vérszívókat. Peppino, az egyik legjobb kamaszkori barátom váratlanul megkérdezte: "Te mi leszel, ha nagy leszel?" A modenai vámház gázlámpájának pislákoló fényénél ráböktem egy fényképre az első oldalon. Raffaele De Palma - állt a képaláíráson - ismét főszereplő volt Indianapolisban, a nagy amerikai versenyen. "Autóversenyző leszek" - válaszoltam. "Bravó - mondta ő -, ha sikerül, az bizonyára nagyszerű mesterség." Így kezdődik, egy kisfiú nagyravágyó álmával Enzo Ferrari megismételhetetlen életútja, amelyet ő maga mesél el ebben az önéletrajzban. A könyv először a hatvanas évek elején jelent meg, amikor a "Drake" már a leghíresebb olasz volt a világon. Az elkövetkező két évtizedben magánkiadásokban frissítették, így a nagyközönség előtt ismeretlen maradt. Száraz, tömör, aforizmákat teremtő stílusa (emlékezetes mondása szerint a másodikok csak az utolsók között az elsők) jól ismert azok számára, akik találkoztak vele. 1929-ben, miközben megrengette a világot a nagy válság, Enzo igazi látnokként megalapította Modenában a Scuderia Ferrarit, azaz a Ferrari istállót, hogy az előkelő polgárok fiai nála versenyezzenek. A II. világháború és a maranellói üzemet ért bombatalálat sem térítette el terveitől: 1947-ben az ágaskodó lovacska debütált a versenypályán, és ezzel elkezdődött egy mára legendássá váló sikersorozat. A Drake által írt oldalak tele vannak érdekes anekdotákkal, valamint lényegre törő, nem mindig elismerő szakmai és emberi ítéletekkel azokról a pilótákról, akik a csapatában versenyeztek , de nem hiányzik ezekről az oldalakról a fájdalom sem. Mert ebben a könyvben, félretéve közmondásos visszafogottságát, Ferrari szabadon beszél olyan bensőséges dolgokról is, mint tragikusan fiatalon elhunyt Dino fia halála, amelynek hatására minden későbbi öröme "rettenetessé" vált. A könyvet másik fia, Piero rendkívül személyes hangvételű visszaemlékezése gazdagítja, amely a nagy öreg utolsó éveinek néhány ismeretlen fejezetét tárja a nyilvánosság elé. Az 1988-ban kilencvenéves korában elhunyt Enzo Ferrari önéletrajzának legújabb kiadása elfogulatlan vallomás attól az embertől, aki álomautója révén az olasz zsenialitás szimbóluma lett a világban. Enzo Ferrari 1898. február 18-án született Modenában. Pilóta volt, majd konstruktőr, s megalapította a nevét viselő autógyárat. A Ferrari istálló a könyv kiadásáig tizenhat konstruktőri és tizenöt egyéni világbajnoki címmel tartja a Forma-1-ben a világbajnoki elsőségek rekordját. Az autósport atyja az ágaskodó lovacskát az olasz minőség világszerte ismert jelképévé tette.

Méhes Károly - Száguldó ​magyarok
A ​Száguldó magyarok életrajzi és autósport-történeti könyv. Méghozzá négy magyar versenyző életét-sorsát olvashatják benne, azét a négy autósét, akik gyorsasági nagydíjon, Grand Prix-n indulhattak, vagy legalább megízlelhették, milyen egy királykategóriás autót vezetni. Mivel tehát nem sok ilyen magyar akadt a versenyautózás bő egy évszázada alatt, érdemes megbecsülni - és megismerni őket. Szisz Ferenc 1906-ban a Renault színeiben nyerte a sportág legelső Grand Prix-jét, a Francia Nagydíjat, így az ő nevével kezdődik az autósport története. Hartmann László az 1930-as években kis magánistállójának Bugattijával, majd Maseratijával próbálta felvenni a versenyt a nagy Mercedesek, Auto Unionok és Alfa Romeók ellen. Kesjár Csaba az első ígéret volt, aki bekerülhetett volna a Forma-1-be, de csak három kör adatott számára 1987-ben, egy évvel tragikus halála előtt. Amit ő nem tudott beteljesíteni, az Baumgartner Zsoltra várt, aki végül első honfitársukként 2003-04-ben, előbb a Jordan, majd a Minardi csapat tagjaiként 20 nagydíjon indult, és 1 világbajnoki pontot szerzett. A Száguldó magyarok eddig sehol nem publikált adatokkal, interjúkkal és fotóanyaggal igyekszik bemutatni a rajongóknak Szisz, Hartmann, Kesjár és Baumgartner pályafutását. Méhes Károly (1965) irodalmi munkássága mellett harminc éve tudósít a Forma-1 világáról különböző napilapok és szakfolyóiratok hasábjain, illetve hazai és külföldi weboldalakon. 1998 óta 21 autóversenyzésről szóló könyve jelent meg, legutóbb egy Gilles Villeneuve életéről szóló angol nyelvű interjúkötet és a Scuderia Ferrari történetét feldolgozó album.

Wéber Gábor - Forma-1 ​a 21. században
"Egy ​könyv a hozzám hasonló Forma-1 és autósport őrülteknek, akik fejezetről fejezetre a sportág más-más oldaláról, a szubjektív véleményemet sem nélkülözve nézhetnek a kulisszák mögé, hogy a végére úgy érezzék, mintha a garázsok legmélyére is eljutottak volna." Wéber Gábor

Tom Rubython - The ​Life of Senna
On ​Sunday 1st May 1994 Ayrton Senna was leading the San Marino Grand Prix when suddenly his car veered inexplicably off the track at Tamburello bend. His Williams-Renault crossed over both the grass and concrete run-off strips before finally impacting the concrete wall. It is though that the front of his head hit the concrete wall, forcing his helmet back on to the headrest and crushing the back of his head. Either impact would have been enought to kill him. The greatest racing driver the world had ever seen would be declared dead just over four hours later. This book is about his life, his victories and his loves. It is the first proper story of a man the world revered and whose like will never be seen again.

Kollekciók