Ajax-loader

'zsidó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Zsolt Béla - Házassággal ​végződik
Egy ​szegény katolikus mérnökfiú és egy gazdag zsidó lány története. Két fiatal, akiket elválaszt a vagyon, a társadalmi helyzet, a vallás, és közben összeköt a testi vágy, és valami megmagyarázhatatlan erő, amely újra és újra összesodorja őket, nem engedi széthullani ezt a furcsa, olykor kínzó, olykor izgató béklyót kettejük között. Vidéki birtok, pesti egyetemi évek, dekkolás Svájcban, elválás Bécsben, találkozások Pesten. Zsolt Béla első sikerkönyve, a Házassággal végződik, jellegzetes műve a magyar regény aranykorának. Egy leplezetlen őszinteséggel megírt, szórakoztató regényben olvashatunk szexről, szerelemről, párkapcsolatról, zsidókról és keresztényekről, kommunistákról és horthystákról. Egy sikerkönyv azoknak, akik szeretik az igazi pesti bestsellereket!

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Danielle Steel - Az ​aranyhajú lány
Az ​idős Walmar von Gotthard éli mindennapi életét gyönyörű, fiatal feleségével, Kassandrával, és két gyermekével. Kassandra az egyik bálon megismerkedik Dolff-fal, és első látásra egymásba szeretnek. A nő sodródik a két férfi között, mert nem tud kettőjük között választani. Amikor elkezdődik a második világháború, kiderül hogy Dolff zsidó. Ő azonban nem menekül le a náci Németországból, és ez lesz a veszte. Kassandra bánatában belehal, és Walmar egyedül marad a két gyermekkel. Danielle Steel sodró történetében megtalálható a szerelem, önfeláldozás, megaláztatás, és megbocsájtás, halál és új élet, és miközben aggódunk a főszereplők sorsáért, kibontakozik előttünk a náci Németország.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
Az ​1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az _Előttem az élet_ annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Post_90306_20120604092921
elérhető
46

Rubin Eszter - Barhesz
A ​barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett" - meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre. "Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás."

Rafael Seligmann - A ​tejesember
Jakob ​Weinberg hetven éves. Átélte Auschwitzot, és nagy tekintélynek örvend. Barátai „tejesember”-nek hívják, mert annak idején a lágerban egy láda tejport talált, és azt fogolytársaival megosztotta. Valójában az történt, hogy Weinberg egy másik ember élete árán mentette meg a magáét. Manapság nem panaszkodhat: jómódban él fiatal, takaros bajor szeretőjével. Csakhogy beteg lesz, s egy hétfői napon felkeresi az orvosát. A szövettani vizsgálat eredményére egy hetet kell várni. Hét gyötrődéssel teli nap a hős életében, aki egyre jobban hasonlít Shylock figurájához. Rafael Seligmann regénye német-zsidó kortörténet. Münchenben játszódik, ahol jók a kávéházak, ahonnan vasárnaponként az Alpokba lehet kirándulni, s ahol mindent beterít a múlt. A fiúkat az apák, az apákat a holokauszt történései kísértik. S közben persze fogy a jó bajor sör...

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Puzsér Róbert - Farkas Attila Márton - A ​zsidók szégyene
Az ​anyja temetésére az Egyesült Államokból Ausztriába hazalátogató holokauszttagadó történészt, Hans-Jürgen Geyert az osztrák hatóságok letartóztatják, és az 1947-es Tilalmi Törvényre hivatkozva vádeljárás alá helyezik. Védelmét egyetlen ember vállalja, a holokauszttúlélő családból származó jogvédő, Joseph Grosswald. Az ügyvéd apja harminc évvel a koncentrációs táborból való szabadulása után öngyilkos lett. Ekkor az anya megeskette fiát, hogy élete során mindig az üldözöttek, a jogfosztottak mellé áll. Grosswald ezért választotta a jogi pályát, és látta el húsz éven át a társadalom perifériáján élők védelmét. Bár Geyert sarlatánnak tartja, meggyőződése, hogy nézeteiért nem zárhatják börtönbe. Az intézményes kultúra évtizedeken keresztül nem volt hajlandó tudomásul venni a holokauszttagadás létezését, egyetlen reflexiója arra mind a mai napig a büntetőjogi fenyegetés. A szerzőpáros merész drámájával nem csak a jelenség elhallgatásának korszakos tabuját dönti le, de a cselekmény során a liberális eszmék össztársadalmi elárulása is kirajzolódik. Puzsér Róbert újságíró, kritikus, közéleti személyiseg. A magyar nyilvánosság összetéveszthetetlenül egyedi stílusú, kérlelhetetlenül őszinte, ellentmondásos érzelmeket keltő alakja. A kollektív tabuk felmondása valamint a politikai és médiaosztállyal szemben hangoztatott nyilvános megnyilatkozásai révén a kritikusi tevékenység körét messze tovább tágította annál, mint ahol a színházak és hangversenytermek falai húzódnak. Farkas Attila Márton kulturális antropológus, egyiptológus, esszéista, főiskolai tanár. Fontosabb érdeklődési területei a buddhista bölcselet, a vallásfilozófia valamint az ókori egyiptomi szimbolikus gondolkodás. Tudományos munkássága mellett a hazai baloldali rendszerkritika egyik jelentős alakjaként számos publicisztika szerzője, egyetlen valóban sikeres művének mégis kislányát tartja.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Joseph Heller - Isten ​tudja
Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője - és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája... akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura - és elégedetlen, frusztrált 20. századi ember. Múlt és jövő fölé emelkedve kritikus szemmel tekint szét nemcsak a mai Izraelben és Amerikában, hanem Michelangelo és Donatello háza táján, sőt Közép-Európában is, megjegyzéseket téve a bugyidivattól kezdve mindenre. Dávid roppant monológja dicshimnusz és szatíra a zsidók népéről, az előidőkről, amikor még belátható közelségben volt a Teremtés, de az abszolút hatalom már cinikussá tette az első nagy uralkodót, akinek legszívfájdítóbb gondja, hogy utódai közül a legtehetségesebbet kell megöletnie, hiába szereti azt a legjobban, és hogy régi, megbocsáthatatlan bűnének kiváltója, Bethsabé, hiába szereti őt a legjobban, folytonos kárpálással teszi kisszerűvé, amit ő ingatagságában is nagyformátumúnak akar látni - a világot, amit fölépített. Az Istennel perlekedő, szép ifjúkorát sirató vénséges vén Dávid király története ugyanakkor mélységesen megható, katartikus, keserűen bölcs mű minden korok és emberfajták közös etikai problémájáról. Költői erejű, lenyűgöző alkotás. Nemhiába üdvözölte Mordecai Richler, a nálunk is ismert kanadai író a következő szavakkal: "Minden okunk megvan a vastapsra. A hihetetlenül tehetséges Joseph Heller ismét rekordteljesítménnyel állt elő."

Jerzy Kosinski - A ​festett madár
Valahol ​Kelet-Európában 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy kisfiút egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a sötét hajú, kreol bőrű fiú - akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek - az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Kosinki hol nyers realizmussal, hol borzongató és a borzalmakat mintegy tagadó költői szépséggel írja le az egyre sorjázó bestiális kínzásokat, s ahogy a könyv egyre szürreálisabb módon tobzódik a kegyetlenségben, azt érezzük, ez a történet mitikus jelentőségűvé nő, olyan írói látomássá, amely - a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában - az ember lecsupaszított énjét kutatja a történelem tomboló embertelenségében.

Philip Roth - Leláncolt ​Zuckerman
Philip ​Roth 1979 és 1985 között három regényt (A szellem árnyékában, A megszabadított Zuckerman, Anatómialecke) és egy kisregényt (A prágai orgia) szentelt legismertebb prózai alteregójának, Nathan Zuckerman amerikai zsidó írónak. A ma már egyetlen kötetként számon tartott történet lényegét tekintve egy hányatott alkotói útkeresés nagyszabású krónikája, az elismerésre törő művészi akarat, valamint a fikció nyersanyagául szolgáló valóság kisebb-nagyobb körei (a főszereplőt övező politikai hatalom, zsidó közösség, család vagy éppenséggel tulajdon teste) közötti összetett viszonyok izgalmas és elgondolkodtató feltérképezése. A Helikon Kiadó Philip Roth-életműsorozatát útjára indító Zuckerman - Trilógia és epilógus sötét humorral és finom öniróniával árnyalt vallomás az írói hivatás (vagy ha úgy tetszik: hitvallás) állandó dilemmáiról és változó lehetőségeiről.

Naomi Alderman - A ​rabbi meg a lánya
Ronit ​Krushka Londonból egészen Manhattanig menekült hithű zsidó neveltetése, a zárt és szigorú szabályok szerint élő ortodox közösség, és nem utolsósorban elismert és sokak által rajongva szeretett rabbi édesapja elől. Hat éve nem látták egymást, de a rabbi halálhírére a tékozló lány hazalátogat gyerekkora színhelyére. Csupán egy ember akad, aki miatt szívesen vállalja az utat; fiatalkori tiltott szerelme, Esti, aki azóta férjhez ment, látszólag megállapodott. A gyász ideje alatt ismét találkozik a két nő, és életük újra végzetesen összekuszálódik, mígnem a közösség vezetői, akik a rabbi utódlásával vannak elfoglalva, döntő lépésre szánják el magukat… Naomi Alderman első regénye vérbeli bestseller, egyben irodalmi siker is. A fiatal írónő egy londoni ortodox zsidó közösségben nőtt fel. Novelláit több neves lap publikálta, de az igazi áttörést A rabbi és a lánya hozta meg számára, amely kritikusai szerint lírai vallomás az egyén lázadásáról és a szerelem szabadságáról.

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv0015
Zsidóviccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek
Az ​ifjú Weisz szorgalmasan dolgozik a Kohn bankházában. Az első hónap végén hívatja őt a nagy hatalmú főnök, és átnyújt neki egy csinos összegre kiállított jutalomcsekket: - Ezt azért kapja, mert nagyon elégedett vagyok a munkájával! Az ifjú a boldogságtól dadogva köszöni meg, s kihátrál a szobából. Kohn utánaszól: - És ha továbbra is ilyen jól dolgozik, egy fél év múlva alá is írom a csekket! Grün olaszországi útjáról küld haza egy fényképet: "Zálikám, itt vagyok Firenzében a Dávid-szobor mellett lefényképezve. A meztelen a Dávid."

Img_0006
elérhető
3

George Jonas - Megtorlás
1972-ben, ​a müncheni olimpián arab terroristák lemészároltak tizenegy izraeli sportembert. A terror sújtotta évtizedben, amikor ártatlanok százai estek áldozatul válogatás nélkül taroló géppisztolysorozatoknak, ez volt az utolsó csepp a pohárban: Izrael úgy döntött, hogy változtat a terrorizmus elleni harc módszerein. Avner, a frissen leszerelt katona, önmaga számára is váratlanul, titkos ügynökként, egy akciócsoport parancsnokaként találja magát: négy társával együtt meg kell semmisíteniük a müncheni merénylet szervezőit. A feladatot Avner és kis csapat - ha nem is maradéktalanul - végrehajtja. Ami e könyvben olvasható - amennyire a konspiráció szabályai megengedik -, hiteles, dokumentumértékű. Miután elvégezte, amit rábíztak, Avner lelkiismereti okokból szakított megbízóival, és elmondta néhol hihetetlennek tűnő, ám más források által is alátámasztott, ellenőrizhetően igaz történetét a szerzőnek.

Ámosz Oz - Keresztül-kasul ​Izrael országában 1982 őszén
Az ​1939-ben született Ámosz Oz a mai Izrael világszerte ismert és nagyra tartott írója. (Magyarul is megjelent _Miháél, Miháél_ című regénye.) A "Békét most!"-mozgalom egyik vezető személyisége, azaz szószólója az izraeliek és a palesztinok közti, a biztonság és a kölcsönös elismerés alapjáról kiinduló megegyezésnek. 1982 októberében és novemberében a riporternek felcsapó Oz a legkülönbözőbb helyszíneken a legkülönbözőbb partnerekkel folytatott beszélgetéseket, mintegy felmérve, ki mit gondol e páratlan ellentétektől fortyogó országban múltról, jelenről és főleg a jövőről. Oz tárgyilagosságra törekedett: valamennyi riportalanyának szavait változtatás nélkül adja közre, legyenek ezek az alanyok baloldaliak vagy nacionalista jobboldaliak - zsidók vagy arabok -, haladók vagy maradiak, ateisták vagy bigott vallásosak. Az eredmény: lenyűgöző, olykor bizony riasztó, máskor meg éppen reményt keltő könyv, amely a magyar olvasót is közelebb viheti Izrael országának jobb megismeréséhez.

Jean_mattern_szeptember
elérhető
7

Jean Mattern - Szeptember
Hamarosan ​tizenegy éve lesz, hogy a lányunk meghalt, de azt hiszem, szerette volna ezt a tervemet, büszke lett volna rám. Ez a gondolat újabb gondolatot szült, bekapcsoltam a számítógépet, és tudtam már, hogy az emlékezetem szeszélye szerint kell leírnom az eseményeket, hanyagolva a hivatalos kronológiát. Hogy megadjam a tisztességet a tizenegy sportolónak, akiknek még a nevét sem merik nyilvánosan kiejteni, attól félvén, hogy ettől megkeseredik az ünnepi hangulat; de azért is, hogy visszacsaljak a fénybe egy férfit, akiről még soha nem meséltem senkinek; aki a tizenegy koporsóval együtt éppen olyan végérvényesen eltűnt az életemből, mintha őt is meggyilkolták volna a fürtstenfeldbruck-i katonai repülőtér kifutópályáján. Sam Cole volt a neve. Egy újságíró, hajdani tudósító emlékszik vissza és írja meg napról napra 1972 szeptemberének történéseit, amikor a müncheni olimpián palesztin terroristák tartanak fogva majd ölnek meg tizenegy izraeli sportolót. Mattern regénye nem csupán személyes hangvételű tudósítás a tragikus eseményekről, hanem egy megdöbbentő és felkavaró kaland története is, melybe az elbeszélő a túszdráma közepette sodródik egy ismeretlennel. Jean Mattern 1965-ban született, közép-európai eredetű családban. Párizsban él és dolgozik. Első három regényét számos nyelvre lefordították. A Szeptember a negyedik, magyar nyelven a harmadik megjelent regénye.

Donáth Mirjam - Mások ​álma
„A ​legnagyobb veszedelemben is mindig lesznek fák, amelyeket nem lehet átültetni. Én ilyen fáktól származom.” Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk. Cseke Eszter és S. Takács András az On The Spot alkotói

Save0056
Osztropoli ​Herschel ostora Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Osztropoli ​Herschel ostora
- ​Kohn úr, hogyan kerülhet önnél a hering darabja negyven krajcárba? Lefkovics szemben húsz krajcárért kínálja. - Akkor hát vásároljon Lefkovicséknál. - Igen, de neki momentán nincs heringje! - Szép! Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz krajcárba kerül darabja!

Sólem Áléchem - A ​Motl gyerek
Gorkij ​elbűvölten "sírt és nevetett" ezen a "csodálatos könyvön", magával ragadta bölcs humánuma, a benne rejlő mélységes népszeretet, amely, mint az íróhoz 1910-ben intézett levelében írja, "manapság, sajnos, oly ritka". A kilencéves Motl korántsem az élet jelenségeire naivan rácsodálkozó kisfiú. Nem gyermeknek való gondok érlelték meg idő előtt. Tagja egy emberi és társadalmi jogaitól megfosztott kis közösségnek, melyet a cári Oroszország zsarnoki rendje és saját túlhaladott hagyományai kötnek gúzsba, s ezért kétségbeesetten keres kiutat. Motlnak akarva-akaratlan részt kell vállalnia családja és szűkebb környezete mindennapos küzdelmeiből. A sors pedig a minden széppel-jóval kecsegtető Újvilágban is csak szűken méri az örömöt - Amerika sem az ígéret földje.. A szelíd humorral fűszerezett, könnyes mosolyra késztető elbeszélésfüzér főszereplője és krónikása, a Motl gyerek - akárcsak irodalmi elődje, Tóbiás, a tejesember - minden bizonnyal belopja magát az olvasó szívébe.

Bruck Edith - Gyönyörű ​romlásom
A ​Gyönyörű romlásom szerelmi háromszögtörténet. Nina egy kizárólagos, egy mindent elsöprő nagy szerelem foglya, egy olyan férfié, aki függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. A regényt az teszi torokszorítóvá, hogy a férfi-nő kapcsolatot érzelmileg teljes kitárulkozással eleveníti meg, olykor férfias keménységgel, olykor nőies lágysággal, máskor ironikusan, de mindig feltétlen és végletes őszinteséggel. Az őszinteség pedig lefegyverez, különösen ha szerelemről van szó.

Száraz György - Egy ​előítélet nyomában
_Száraz ​György_ (1930-1987) vallomásos történelmi nagyesszéje ma is éppen olyan eleven, mint első megjelenésekor volt. Az elmúlt két évtizedben, a demokrácia esztendeiben rengeteg könyv, cikk és tanulmány látott napvilágot a magyar-zsidó közös múlt témakörében. Ezek közt találunk jó, rossz és közepes szakmunkákat, unalmas és érdekfeszítő dokumentumköteteteket, tudományos és áltudományos műveket vagy éppen szélsőséges nézeteket megformázó füzeteket. Száraz György írásának nagyságát az is mutatja, hogy az elmúlt évek során semmit sem fakult, ebből a szabad világban született, hatalmas anyagból is kimagaslik emberségével, tiszta logikájával. ___ _"Minden esetben nehezemre esett leírni: »mi és ők«, »itt és ott«. De hát muszáj volt: e nélkül képtelen lettem volna megértetni magam. Csakis azért használtam ezt a viszolyogtató ellentétpárt, hogy kimondva megsemmisítsem. Primitív néphit és modern pszichoterápia: ki kell mondani a démon nevét, beszélni kell a neurózis okairól, hogy megtörjön a rontás, oldódjék a görcs."_

Joseph Roth - A ​hamis súly
Mint ​mondottuk: naplopók és gazemberek jártak Jadlowker határcsárdájába; csavargóknak, koldusoknak, tolvajoknak és rablóknak adott szállást. És annyira ravasz volt, hogy a törvény sose tudta rajtakapni. Iratai és vendégei mindig rendben voltak. A hivatalos spiclik, akik csak úgy rajzottak a határ környékén, semmi rosszat, semmi tilalmasat nem tudtak jelenteni róla. Azt rebesgették Leibusch Jadlowkerről, hogy ő minden gaztett értelmi szerzője az egész zlotogrodi járásban - és a gaztett nem volt kevés: gyilkosságok történtek, rablógyilkosságok és gyújtogatások is, a lopásokról nem is beszélve. Az osztrák katonaszökevényeket, akik Oroszországba, s az oroszokat, akik Ausztriába menekültek, mondhatni, kicserélte. Akik pedig nem fizettek, azokat - állítólag - lelövette az osztrák vagy az orosz határőrökkel...

Ljudmila Ulickaja - Vidám ​temetés
Alik, ​a New Yorkba emigrált, tehetséges orosz-zsidó festőművész haldoklik. Műterem-lakásában sorra felbukkannak megcsalt feleségei, szeretői és régi barátai, akiket nem köt össze más, mint az, hogy mindannyian elhagyták Oroszországot, s mindannyian szeretik Alikot. A festőművész különös és szenvedélyes személyiségének hatása alól nem tudja magát kivonni senki, halálos ágya mellett még szeretői is összebékülnek. Az orosz Booker-díjas Ulickaja a Vidám temetésben korábbi regényeiből (Médea és gyermekei, Kukockij esetei, Életművésznők) ismert pontos lélekábrázolással mutatja be ezt a "furcsa családot" összetartó és széthúzó erőket, finom humorral ábrázolja és teszi különlegessé főszereplője halálát.

Lee Hays - Volt ​egyszer egy Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Zsidoviccek2
Zsidóviccek ​2. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sólem Áléchem - Tóbiás, ​a tejesember
Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse. Egyszer sikerül csak könnyű pénzhez, ajándék tehénhez jutnia, amikor két titokzatos asszonyt visz haza kis kocsiján az erdőből, de ennek az örömnek is hamarosan megjön a böjtje: egy kétbalkezes unokaöccs spekulációján az utolsó garasa is elúszik. Tóbiást nagyon szereti az Úristen, s minden rosszból juttat neki, soha nyugton nem hagyja. Lányai szép szerelmes históriái is bajt hoznak Tóbiás fejére. Mégsem veszti el a reményt, nem perlekedik az Örökkévalóval, megérti szándékait. A maga módján segít is bajain Tóbiás: mindenre tud egy-egy bölcs bibliai idézetet, s ha néha azt sem talál, szellemes álidézeteivel nyugtatja meg önmagát. A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.

Irvin D. Yalom - Szerelemhóhér ​és más pszichoterápiás történetek
Ebben ​a könyvben tíz pszichoterápia története szerepel. Mind a tíz páciens az élet szokványos helyzeteitől szenvedett: egyedüllét, impotencia, migrén, szexuális túlfűtöttség, elhízás, hipertónia, szomorúság, emésztő szerelem, hangulatváltozások, depresszió. Mégis, a terápia folyamán ezen mindennapi problémák alapjainak kutatása a lét legmélyebb lényegét tartalmazó gyökerekhez vezetett. "Akarom! Akarom!" hallatszik végig ezekben a történetekben. Az egyik páciens halott lányát akarta vissza; egy másik erősködött, hogy - halálra ítélve a nyirokráktól - joga van a gátlástalan szexualitásra; a harmadik örökre fiatal akart maradni, nem tudván lemondani harmincöt évvel fiatalabb barátjáról. A szerző - a Stanford Egyetem orvosprofesszora - szerint a pszichoterápia elsődleges anyaga mindig az ilyen létező, az egyén törekvéseinek és az élet kíméletlen tényeinek könyörtelen disszonanciájából eredő fájdalom, legyen annak eredete tudott vagy tudattalan. A hátterükben pedig ott magasodnak a lét nagy problémái: a hiányzó szabadság sorsunk akaratlagos alakítására, a mindannyiunk és szeretteink számára elkerülhetetlen halál, a magányosság, és végül: életünk világos értelmének hiánya. Bármennyire kegyetlennek tűnjenek is ezek a helyzetek, tartalmazzák a remény és a megváltás magvait. Ez a tíz pszichoterápiás történet remélhetőleg bizonyítja, hogy szembe lehet nézni a lét igazságaival, sőt! - hasznosítani lehet hatalmukat az egyéni változás és gyarapodás szolgálatában. És ennek a folyamatnak első meghatározó lépése - akár a terápiában, akár azon kívül -, hogy az érintett felelősséget vállal saját kellemetlen életéért. A többi lépés?...ez talán kiderül Yalom doktor könyvéből.

Sólem Áléhem - Vándorcsillagok
A ​regény, mely a szerző érett, időskori darabja (1909-1911), azzal a céllal íródott, hogy kiutat mutasson a pogromok sújtotta, nyomorban és vallási szeparációban élő galíciai zsidó fiataloknak, reménytelennek tetsző helyzetükből. Több lefordított regényből, novelláskötetből ismerhetjük Sólem Áléhem mesélőkedvét, eleven, csevegő hangját, játékos, ironikus, anekdotázó előadásmódját, írásainak pergő ritmusát, gazdag cselekményességét. A Vándorcsillagok cselekményességét is csak Jókai vagy Dickens regényeinek mozgalmasságához lehetne mérni, pedig a szüzsé alapjában egyszerű: két összefonódó, nagy ívű karrier története. Egy kis galíciai faluból az ott vendégszereplő zsidó színház csábítására és saját családi gúzsbakötöttségeik elől megszökik a szegény kántor lánya, Rozá és a gazdag kereskedőcsalád sarja, Leo. Mindketten gyerekek, szerelmesek a színházba és egymásba, s megfogadják, hogy legalább lélekben, soha nem hagyják el egymást. Életük azonban más-más irányba vezeti őket, s majd csak a csúcson fonódik ismét össze egy röpke pillanatra, a híres énekesnő és az ünnepelt hősszerelmes színész találkozásakor. Addig azonban hosszú, kalandokban gazdag út vezet, kinek-kinek a maga útja, de lélekben valóban mindig együtt marad a két üstökös, bujdosó, vándorló csillag. Sólem Áléhem derűs, rengeteg epizódból álló, sok helyszínen játszódó históriájának mélyén, mint mindig, most is ott feszül a zsidóság sorsának évezredes tragédiája, de az öntudat is, és a remény, hogy ha ez a nép kiszabadul kívülről rákényszerített és belülről vállalt bezártságából, hatalmas dolgokra, nagy teljesítményekre képes, nagy tehetségeket dobhat a felszínre. A könnyed elbeszélésmód ellenére valódi, súlyos dolgokról folyik a szó, s valódi emberi alternatívák merülnek föl. A főhősök és a számtalan mellékszereplő sorában zsidó életutak rajzolódnak ki: az önzés és a másokat segítés lehetőségei, a kiemelkedés lelki buktatói. S végül nem csal az író az eredményt tekintve sem: nem áltat azzal, hogy az út a galíciai stetltől Londonig, majd tovább, New York világot jelentő deszkáiig nem jár áldozatokkal: hőseink csak villanásnyira ismerik fel egymásban azt, akit valaha szerettek - s aki azonos a tulajdon jobbik énjükkel, hajdanvolt tisztaságukkal -, mindketten megváltoztak, kiégtek, sok vétséget, bűnt, árulást követtek el mások és önmaguk ellen, nyomukban mindenütt áldozatok maradtak - a regény nem végződik happy enddel.

Philip Roth - A ​szellem árnyékában
Egy ​"egyáltalán nem irodalmi környezetből származó" fiatal írójelölt szellemi apakeresésre indul: meglátogatja vidéken élő híres, öreg kollégáját. A huszonhárom éves Nathan Zuckerman önző, kíméletlen és becsvágyó, feltett szándéka, hogy mindent, ami az útjába kerül, felhasznál jövendő pályáján. Az öreg E. I. Lonoff, a vidék "legeredetibb elbeszélője Melville és Hawthorne óta", sokban hasonlíthatott hozzá fiatal korában - most azonban már csak önző és kíméletlen, de nem vágyik semmire. Illetve valamire mégis: arra, hogy hagyják őt békén, ne hozzanak változást az életébe. Mint írók megértik egymást, méltók egymáshoz. Mint emberek és férfiak, a titokzatos Amy Bellette-tel való kapcsolatukban különböznek leginkább, akit Zuckerman Anne Franknak képzel el, s aki szerelmes Lonoffba. Zuckerman szeretné feleségül venni, Lonoff szeretne megszabadulni tőle. A befejezés - akárcsak az egész mű - ironikusan jelképes: Lonoff felesége és Amy kirohan a hóesésbe, Lonoff a felesége után ered, Zuckerman lázasan jegyezget, majd bizonyára Amy után szalad, hiszen Lonoff is és minden író csak így cselekedett volna fiatal korában. Nathan Zuckerman "íróvá avatásának" szertartása befejeződött.

Kollekciók