Ajax-loader

'zsidó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jean Mattern - Király ​Fürdő
Gabriel ​úgy dönt, hogy elhagyja a feleségét, amikor kiderül, hogy a nő gyermeket vár. Nincs semmi, ami mentségére szolgálhatna; nem csalta meg Laurát, szereti őt, és szeretné szeretni a gyermeket, ez a legfontosabb. De Gabriel tízéves kora óta egy számára idegennek érzett világban él, amelyhez nem talál kapaszkodót; egy olyan családban nőtt fel, amely mindent elhallgatott, és a múltja egy darabja, a nővére értelmetlen halála minden egyebet is megfoszt az értelmétől. Hiába választja a műfordítói hivatást, hiába tud megannyi nyelven úgy, mintha az anyanyelve volna, éppen az az egy hiányzik, amelyen saját magát megfogalmazhatná, amelyen a traumáit feldolgozhatná. Nem tud megnyílni sem a feleségének, sem a barátjának, senkinek. Viszont azt tudja, hogy a hallgatása lényegében egyfajta hazugság. Gabriel elbujdosva az írásba menekül, hogy kínkeserves munkával, szóról szóra pontosítva beszámolót próbáljon írni a fiának saját élete képtelenségéről, a halál túlélhetetlenségéről és megfogalmazhatatlanságáról. Hogy muszáj elhagynia, mert képtelen volna elveszíteni, és hogy lehetetlen együtt élni a tudattal, hogy ami ,,adatik", azt egyszer visszaveszik... hogy maga az élet, ami lehetetlen.

Chaim Potok - A ​kiválasztott
A ​legnagyobb huszadik századbeli amerikai zsidó írók – Henry Roth, Bellow, Malamud, Singer és Philip Roth – között tartja számon a világ a Sárospatakról származó Chaim Potokot, aki az irodalmi doktorátust megszerezve ortodox rabbiként mûködött szerte a világon Ausztráliától Dél-Koreáig. Elsõ regénye, A kiválasztott, mely nyomban hatalmas sikert aratott, a kelet-európai közösség sajátos életformáját továbbörökítõ New York-i hászidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával s ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbemarkoló és felejthetetlen emléket.

Sólem Áléhem - Vándorcsillagok
A ​regény, mely a szerző érett, időskori darabja (1909-1911), azzal a céllal íródott, hogy kiutat mutasson a pogromok sújtotta, nyomorban és vallási szeparációban élő galíciai zsidó fiataloknak, reménytelennek tetsző helyzetükből. Több lefordított regényből, novelláskötetből ismerhetjük Sólem Áléhem mesélőkedvét, eleven, csevegő hangját, játékos, ironikus, anekdotázó előadásmódját, írásainak pergő ritmusát, gazdag cselekményességét. A Vándorcsillagok cselekményességét is csak Jókai vagy Dickens regényeinek mozgalmasságához lehetne mérni, pedig a szüzsé alapjában egyszerű: két összefonódó, nagy ívű karrier története. Egy kis galíciai faluból az ott vendégszereplő zsidó színház csábítására és saját családi gúzsbakötöttségeik elől megszökik a szegény kántor lánya, Rozá és a gazdag kereskedőcsalád sarja, Leo. Mindketten gyerekek, szerelmesek a színházba és egymásba, s megfogadják, hogy legalább lélekben, soha nem hagyják el egymást. Életük azonban más-más irányba vezeti őket, s majd csak a csúcson fonódik ismét össze egy röpke pillanatra, a híres énekesnő és az ünnepelt hősszerelmes színész találkozásakor. Addig azonban hosszú, kalandokban gazdag út vezet, kinek-kinek a maga útja, de lélekben valóban mindig együtt marad a két üstökös, bujdosó, vándorló csillag. Sólem Áléhem derűs, rengeteg epizódból álló, sok helyszínen játszódó históriájának mélyén, mint mindig, most is ott feszül a zsidóság sorsának évezredes tragédiája, de az öntudat is, és a remény, hogy ha ez a nép kiszabadul kívülről rákényszerített és belülről vállalt bezártságából, hatalmas dolgokra, nagy teljesítményekre képes, nagy tehetségeket dobhat a felszínre. A könnyed elbeszélésmód ellenére valódi, súlyos dolgokról folyik a szó, s valódi emberi alternatívák merülnek föl. A főhősök és a számtalan mellékszereplő sorában zsidó életutak rajzolódnak ki: az önzés és a másokat segítés lehetőségei, a kiemelkedés lelki buktatói. S végül nem csal az író az eredményt tekintve sem: nem áltat azzal, hogy az út a galíciai stetltől Londonig, majd tovább, New York világot jelentő deszkáiig nem jár áldozatokkal: hőseink csak villanásnyira ismerik fel egymásban azt, akit valaha szerettek - s aki azonos a tulajdon jobbik énjükkel, hajdanvolt tisztaságukkal -, mindketten megváltoztak, kiégtek, sok vétséget, bűnt, árulást követtek el mások és önmaguk ellen, nyomukban mindenütt áldozatok maradtak - a regény nem végződik happy enddel.

Zsolt Béla - Duna-parti ​nő
„Negyven ​éve parancsol nekem az anyám... Már gyerekkoromban abból indult ki, hogy rendkívül ostoba vagyok...” Viktor negyvenéves gazdag zsidó ügyvéd Budapesten, az 1930-as évek elején. Felnőtt férfi, aki rettegi és szolgálja anyját. Ügyvéd és cégtulajdonos, aki gyűlöli és szolgálja főnökét. Dúsgazdag férj, aki kívánja és szolgálja feleségét. Tekintélyes nagybácsi, aki a fizikai félelemig féli Németországból hazatért félzsidó-félnémet unokaöccsét... Vágyak, elfojtások, szexuális perverziók, pénz, mocsok és a polgári Budapest. Zsolt Béla, a magyar regény aranykorának egyik legnépszerűbb írója Házassággal végződik címmel nemrég megjelent bestsellere után újabb sikerkönyvében is a pesti zsidó és keresztény társadalom viszonyait, iszonyait boncolja – fájdalmas, szórakoztató, néhol szinte már pornográf stílusban. És ami döbbenet: Zsolt Béla, ez a tipikus pesti kávéházi figura, 1936-ban írott regényében megérezte és megírta azt, amit szinte senki sem vett észre. Vagy nem mert észrevenni...

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?

Natasha Solomons - Mr. ​Rosenblum listája
A ​nagy sikerű A TYNEFORD-HÁZ című köny szerzőjétől! Jack Rosenblum a második világháború elején feleségével és kislányával, menekülni kényszerül Berlinből. Így megannyi sorstársával együtt zsidó menekültként érkezik Angliába. A bevándorlók kapnak egy listát, hogy könnyebb legyen számukra a beilleszkedés, és hogyan viselkedjenek "angolként". Jack igyekszik pontról pontra betartani a javaslatokat. Kitartásának köszönhetően egy szőnyeggyárat működtet, méregdrága Savile Roow öltönyt visel, Jaguarral közlekedik, Fortnum & Mason lekvárt reggelizik, sosem beszél németül - eltekintve az alkalmanként használt szitokszavaktól -, és fel tudja sorolni a brit monarchia valaha élt összes szereplőjének nevét. Egy dolgot nem tud elérni: hogy megbecsült tagja lehessen egy előkelő angol golfklubnak. A háború utáni Angliában ez számára a lehetetlenséggel egyenlő. Ezért Jack Rosenblum úgy határoz, hogy megépíti a saját golfpályáját, és létrehozza a saját elegáns golfklubját. Rosenblum felesége, Sadie azonban nem osztja férje lelkesedését. Különösen azután nem, hogy Jack egy nádtetős parasztházba költözteti Dorsetben, ahol könnyebben valósíthatja meg az álmát. Sadie nem akarja elfelejteni, hogy kik ők, és honnan is származnak. Azokat a süteményeket szeretné sütni, melyeket még a régi otthonában szolgált fel a vendégeinek, és emlékezni akar az elmúlt időkre. Készüljön fel, mert ez a könyv el fogja bűvölni… megható, humoros, elgondolkodtató történet. - The Times Varázslatos regény. Humora, gyönyörű tájleírásai, az emberi jellemek érzékletes bemutatása minden bizonnyal az írónő rajongójává teszik az olvasót. - Library Journal Natasha Solomons életszerű, néha vidám, néha melankolikus regényében egy olyan pár magával ragadó történetét meséli el, akik új életet kezdenek, és legvadabb álmaikat is megvalósítják. - Publishers Weekly A lenyűgöző történet képi világa, minden jelenete és párbeszéde művészi alapossággal kidolgozott. - Jewish Book World Ismeri azt a varázslatos pillanatot, mikor egy könyvet kinyitva ráébred, hogy örök barátra lelt? Egy olyan könyvre, melyet nem tud elfelejteni, ezért újra és újra elolvassa? Egy olyan könyvre, mely valóban megváltoztatja a gondolkodását? Érzi a várakozást? A széles mosolyt, mikor a kedves történetre gondol?

11391537_879342342102733_1159332326609790127_n
elérhető
46

Jodi Picoult - Csodalány
Mariah ​White életében másodszor kapja rajta férjét egy másik nővel, lányuk, a hétéves Faith pedig életének minden fájdalmas másodpercében vele van. A gyors válást követően Mariah depresszióval küzd, Faith azonban új barátra lel. Egy képzeletbeli barátra, aki lehet, hogy mégsem annyira képzeletbeli… Faith folyamatosan beszélget az „őrzőjével”, s hamarosan a Bibliából kezd idézni – a könyvből, amelyet sem ő, sem egyetlen rokona nem olvasott. Mariah pánikba esik, pszichiáterek hada vizsgálja a kislányt, de nem találnak nála semmit. Egy nap aztán Faith kezén stigmák jelennek meg, és csodás gyógyulások követik az útját. Mariah-nak szembe kell néznie a ténnyel, hogy Faith – a kislány, aki sosem kapott vallásos neveltetést – talán tényleg Istennel beszélget. Ahogy lenni szokott, Faith csodálatos gyógyító ereje nem marad titokban. A hívők és a médiacápák hordái ostromolják a házat, és ha ez nem lenne elég, a kislány apja, Colin gyermekelhelyezési pert indít volt felesége ellen. A Csodalány újra a legfontosabb kérdéseket feszegeti. Hol a határ csoda és valóság között? Összeegyeztethető-e az orvosi hivatás és a vallás? Lehet-e, kell-e választani az anyaság és az élet között?

Covers_146471
A ​legjobb zsidó viccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​legjobb zsidó viccek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ronald H. Balson - Valaha ​testvérek voltunk
Két ​gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére... Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején... Ronald H. Balson izgalmas, elgondolkodtató könyve részletgazdag képet fest a második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországról, a holokauszt borzalmairól, egyúttal számvetésre késztet mindnyájunkat, hogy egy napon élhetőbb, emberibb, igazabb jelent és jövőt élhessünk.

Iszaak Emmanuilovics Babel - Odesszai ​történetek
Iszaak ​Emmanuilovics Babel (1894-1941) orosz író, drámaíró. Az Odesszai történetek című elbeszéléskötete a világirodalom klasszikus művei között szerepel. Elbeszéléseiben a saját életéből jól ismert figurákkal találkozunk. Zsidó kereskedőkkel, akik haramiákként bukkannak fel az alvilágból, betörőkkel, akik lesben várnak új áldozataikra, de ledér asszonyokkal is, akik titkos találkára sietnek kedveseikhez a zsidó temetőbe. A Babel-i alakok legendás történeteit groteszk, fantasztikus és misztikus nyelven beszéli el, velük népesíti be saját Odesszáját. '' ...most egy új történet kezdődik.''

Sacha Batthyany - És ​nekem mi közöm ehhez?
Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. "És neked - kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt - mi közöd mindehhez?" Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja. "Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével - és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról" Der Spiegel A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Ljudmila Ulickaja - Vidám ​temetés
Alik, ​a New Yorkba emigrált, tehetséges orosz-zsidó festőművész haldoklik. Műterem-lakásában sorra felbukkannak megcsalt feleségei, szeretői és régi barátai, akiket nem köt össze más, mint az, hogy mindannyian elhagyták Oroszországot, s mindannyian szeretik Alikot. A festőművész különös és szenvedélyes személyiségének hatása alól nem tudja magát kivonni senki, halálos ágya mellett még szeretői is összebékülnek. Az orosz Booker-díjas Ulickaja a Vidám temetésben korábbi regényeiből (Médea és gyermekei, Kukockij esetei, Életművésznők) ismert pontos lélekábrázolással mutatja be ezt a "furcsa családot" összetartó és széthúzó erőket, finom humorral ábrázolja és teszi különlegessé főszereplője halálát.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Post_90306_20120604092921
elérhető
44

Rubin Eszter - Barhesz
A ​barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett" - meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre. "Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás."

Efrájim Kishon - Veszett ​ernyő nyele
A ​Zürichben élő világhírű humorista, noha Ludas Matyi-beli rövid pályafutása után több mint harminc évet töltött Izraelben, ma is a hamisítatlan pesti humort műveli. Akár a mindennapi élet, a családi lét, a hivatali ügyintézés, a bevásárlás a hétköznapok ezernyi apró furcsaságát, groteszkségét tűzi tolla hegyére a szerző, akár az izraeli társadalmi szokások képtelenségeit, nevetséges ellentmondásait figurázza ki írásaiban ott villódzik az az elegáns könnyedség, az a gonoszkodó, de sohasem gonosz csúfondárosság, amely a pestinek nevezett zsidó humor sajátja. Kötetünk nyolcvanhat kis története, karcolata ebből a jellegzetes humorból ad színvonalas, szórakoztató ízelítőt.

Nicole Krauss - A ​szerelem története
"Egy ​nap megkerülte a házat, és a szemembe nézett. A héten mindennap láttalak idekint, és mindenki tudja, hogy egész nap engem nézel az iskolában, úgyhogy ha van valami, amit el akarsz mondani, miért nem mondod meg egyszerűen a szemembe ahelyett, hogy itt leselkednél, mint egy bűnöző? Átgondoltam a lehetőségeimet. Vagy elmenekülök, és többet nem megyek iskolába se, talán még az országból is elmegyek potyautasként egy Ausztráliába tartó hajón. Vagy egy életem, egy halálom, vallomást teszek. A válasz egyértelmű volt: megyek Ausztráliába. Már ki is nyitottam a számat, hogy örökre elköszönjek. Csakhogy. Ehelyett azt mondtam: Azt akarom kérdezni, hogy leszel- e a feleségem? Az arca semmit nem árult el. De mégis. A szemében ugyanaz a fény gyulladt, mint amikor kivette a hegedűt a tokjából. Eltelt egy lassú perc. Vadul meredtünk egymásra. Majd gondolkozom, mondta végül, és visszamasírozott a házba. Hallottam, ahogy bevágódik az ajtó. Aztán egy pillanat múlva az E dalra tanított anyám első taktusait, Dvoráktól. Úgyhogy ha nem is mondott igent, ettől fogva tudtam, hogy van remény. "

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Zklktkqturbxy8yzjdhzjc3nmzlmjk2mjjkowu0yzzimgeyngi2odq4os5qcgvnkzuczqjsamld
elérhető
6

Rubin Eszter - Bagel
Kohav ​Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Josephus Flavius - A ​zsidó háború
Josephus ​Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a "város és a szent hely elpusztításáról". Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus "népe", mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése.

Ámosz Oz - Hirtelen ​az erdő mélyén
A ​hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok - mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de "nyerítőkórral" megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.

Nyáry Krisztián - Merész ​magyarok
Nyáry ​Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok. "Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel." - Nyáry Krisztián

Sólem Áléchem - Tóbiás, ​a tejesember
Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse. Egyszer sikerül csak könnyű pénzhez, ajándék tehénhez jutnia, amikor két titokzatos asszonyt visz haza kis kocsiján az erdőből, de ennek az örömnek is hamarosan megjön a böjtje: egy kétbalkezes unokaöccs spekulációján az utolsó garasa is elúszik. Tóbiást nagyon szereti az Úristen, s minden rosszból juttat neki, soha nyugton nem hagyja. Lányai szép szerelmes históriái is bajt hoznak Tóbiás fejére. Mégsem veszti el a reményt, nem perlekedik az Örökkévalóval, megérti szándékait. A maga módján segít is bajain Tóbiás: mindenre tud egy-egy bölcs bibliai idézetet, s ha néha azt sem talál, szellemes álidézeteivel nyugtatja meg önmagát. A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.

Franz Werfel - Ravatal ​a bordélyházban
Franz ​Werfel eddig elsősorban nagy regényei: A Musza Dagh negyven napja, A nápolyi testvérek, a Verdi írójaként volt népszerű Magyarországon, ám életművében fontos helyet foglalnak el hosszabb-rövidebb lélegzetű novellái is. E kisprózatermés legjavából adunk közre most egy kötetre való válogatást, az írások zöme először jelenik meg magyarul. Werfel érzékeny tollú krónikásként örökíti meg a század sorsfordító eseményeit: a Monarchia széthullását, a spanyol polgárháborút, az Anschlusst, ám figyelme elsősorban mindig a névtelen kisembernek szól: a szarajevói gyilkosság napját egy prágai bordélyház-tulajdonos halála napjaként teszi emlékezetessé, a spanyol történelem tragikus korszakát egy analfabéta rablógyilkos démoni alakjában testesíti meg, Ausztria bukásának pedig Fürst Aladár, a fiatal burgenlandi rabbi hősi halálával állít szomorú emléket. Válogatásunk árnyalt Werfel-képpel igyekszik megajándékozni az olvasót: bemutatja az expresszionista elbeszélések érzelemgazdag lázadóját, más műveiben a részvét és a miszticizmus költőjét, a freudizmus alapos ismerőjét, majd a későbbi írások kritikai realistáját - végső soron azonban a minden sorában jelenlévő elkötelezett humanistát.

György Péter - Apám ​helyett
Hogyan ​jutott el egy magyar keresztény zsidó fiú a bori munkatáborból hosszú élete végére a mai magyar szélsőjobbhoz? György Péter megkeresi és bejárja nemcsak a '44-ig, de az azóta eltűnt múltakat is, hogy megválaszolja e kérdést, megrajzolja apja és saját szellemi életrajzát. Az Apám helyett hol lírai, hol provokatív korrajz a szocializmusról, amely naplóbejegyzések, dokumentumok, versek, filmek megidézésével mutatja be az elfojtás és elhallgatás máig tartó kultúráját, a pusztító amnézia következményeit. Becsületes könyv, nem ártatlan számvetés. Felhívás magányos és nyilvános gondolkodásra, emlékezés és emlékeztetés.

Kardos G. György - A ​történet vége
A ​történet vége az első arab-izraeli háború vége után egy esztendővel, a zsidó állam születésének kezdeti időszakában játszódik. De mikor is van vége egy történetnek? Akkor, amikor Palesztina semmiben sem egységes (mert etnikailag, nyelvileg, kulturálisan és vallásilag százfelé ágazó) népessége csakugyan nemzetté lényegül? Vagy talán akkor, amikor a belső nemzeti és nemzetek közötti feszültségek valamely közel-keleti nemzetköziség váratlan békéjében oldódnak fel? A trilógia harmadik részében csak az író számára ér véget a történet. A valóságban nem.

Save0056
Osztropoli ​Herschel ostora Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Osztropoli ​Herschel ostora
- ​Kohn úr, hogyan kerülhet önnél a hering darabja negyven krajcárba? Lefkovics szemben húsz krajcárért kínálja. - Akkor hát vásároljon Lefkovicséknál. - Igen, de neki momentán nincs heringje! - Szép! Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz krajcárba kerül darabja!

Des_hacsak_epp_nem
Hacsak ​úgy nem... Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Hacsak ​úgy nem...
,,Kacagnom ​kell...!", legyintene lemondóan a mamám egy újabb zsidóvicc antológia hallatán, és szokás szerint elvben igaza is volna. A gyakorlatban persze nem, mert ez a válogatás tényleg különbözik a hasonló tematikájú kiadványoktól, úgyhogy most az egyszer kéretik nem hallgatni rá. Először is kizárólag csak alapvicceket tartalmaz, vagyis olyanokat, melyekhez bármilyen szorult helyzetben bízvást fordulhat az ember egy kis vigaszért, útmutatásért, önbizalom fokozásért. Az is elmondható még róla, hogy nincsenek benne azok az ilyen gyűjteményekben elég gyakori élcek, melyeket csak a Tóra és a jiddis nyelv igen kimerítő ismerete esetén lehet megérteni. Benne vannak viszont mindazok a közszájon forgó zsidó viccek, amelyek sose szoktak szerepelni bennük, pedig évtizedek óta azokon röhög a fél ország. Van aztán itt még sok más is, de azt azért senki nem kívánhatja tőlem, hogy már a könyvem legvégén elsüssek minden jó poént.

Margit Patrícia Eszter - A ​zsidó menyasszony
Margit ​Patrícia Eszter regényében nemcsak Dallos Saci, e későn serdülő pesti lány spirituális fejlődését ismerhetjük meg, hanem egy olyan rejtett világba láthatunk be, ahol az identitás keresése még felnőtt korban is szunnyadást nem bíró folyamat. Saci az út végére ér, és a hagyományokhoz visszatérve, valódi szerelmét és gyökereit megtalálva választ ad a zsidó öntudat dilemmájára, míg baráti körének és családjának minden egyes tagja más-más utat jár be, és ugyanazon kérdésekre más-más választ ad.

Joseph Roth - A ​hamis súly
Mint ​mondottuk: naplopók és gazemberek jártak Jadlowker határcsárdájába; csavargóknak, koldusoknak, tolvajoknak és rablóknak adott szállást. És annyira ravasz volt, hogy a törvény sose tudta rajtakapni. Iratai és vendégei mindig rendben voltak. A hivatalos spiclik, akik csak úgy rajzottak a határ környékén, semmi rosszat, semmi tilalmasat nem tudtak jelenteni róla. Azt rebesgették Leibusch Jadlowkerről, hogy ő minden gaztett értelmi szerzője az egész zlotogrodi járásban - és a gaztett nem volt kevés: gyilkosságok történtek, rablógyilkosságok és gyújtogatások is, a lopásokról nem is beszélve. Az osztrák katonaszökevényeket, akik Oroszországba, s az oroszokat, akik Ausztriába menekültek, mondhatni, kicserélte. Akik pedig nem fizettek, azokat - állítólag - lelövette az osztrák vagy az orosz határőrökkel...

Pataki Éva - Ami ​elveszett
Megkésve, ​de még éppen időben felkutatott családtörténet: ösztönösen elhárított, mégis lázasan keresett múlt. A fordulatos történet egy évszázad fontos történelmi pillanatain, országokon, földrészeken vezeti át az olvasót, vissza-visszatérve a jelenbe. A szereplők elszánt, a családért ádázul küzdő, mégis gyöngéd nők - sebzettek és esendők. Az író csaknem elveszítette ezt a múltat. Lezárná magában, majd mégis inkább feltépi, megmutatja. Előveszi a családi emlékekkel teli dobozt. Belső utazásra hív, békeidők és vészkorszakok labirintusaiban elveszett és elveszejtett nemzedékek nyomába eredve. Meghitt, szomorú és megható humorral megírt regény.

Elias Canetti - Marrákes ​hangjai
Elias ​Canetti, a német irodalom nagy öregje, már első regényével (A káprázat, 1935) kivívta a legkiválóbbak, Thomas Mann és Hermann Brock elismerését. Az élettől elidegenedett magántudósokról szóló parabolájával megelőzte korát, szuggesztív stílusának világosságával, tömör szépségével új perspektívát nyitott a német széppróza fejlődésének. Canetti 1954-ben járt Marokkóban. Marrákes arab és zsidó negyedeiben kóborolva átadta magát az ottani képeknek, hangoknak, élményeknek. Azután visszatért Londonba (1939 óta Londonban él), és amit feljegyzett, nem szokványos útikönyv lett, hanem megkapó szépségű mű, irodalom a szó legnemesebb értelmében. Ebben a könyvben a nagy humanista, kiváló, stílus művész vall az embertelenségről, az orientális nyomor képében testet öltő emberi nyomorúságról.

Kollekciók