Ajax-loader

'zsidó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bruck Edith - Gyönyörű ​romlásom
A ​Gyönyörű romlásom szerelmi háromszögtörténet. Nina egy kizárólagos, egy mindent elsöprő nagy szerelem foglya, egy olyan férfié, aki függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. A regényt az teszi torokszorítóvá, hogy a férfi-nő kapcsolatot érzelmileg teljes kitárulkozással eleveníti meg, olykor férfias keménységgel, olykor nőies lágysággal, máskor ironikusan, de mindig feltétlen és végletes őszinteséggel. Az őszinteség pedig lefegyverez, különösen ha szerelemről van szó.

Száraz György - Egy ​előítélet nyomában
_Száraz ​György_ (1930-1987) vallomásos történelmi nagyesszéje ma is éppen olyan eleven, mint első megjelenésekor volt. Az elmúlt két évtizedben, a demokrácia esztendeiben rengeteg könyv, cikk és tanulmány látott napvilágot a magyar-zsidó közös múlt témakörében. Ezek közt találunk jó, rossz és közepes szakmunkákat, unalmas és érdekfeszítő dokumentumköteteteket, tudományos és áltudományos műveket vagy éppen szélsőséges nézeteket megformázó füzeteket. Száraz György írásának nagyságát az is mutatja, hogy az elmúlt évek során semmit sem fakult, ebből a szabad világban született, hatalmas anyagból is kimagaslik emberségével, tiszta logikájával. ___ _"Minden esetben nehezemre esett leírni: »mi és ők«, »itt és ott«. De hát muszáj volt: e nélkül képtelen lettem volna megértetni magam. Csakis azért használtam ezt a viszolyogtató ellentétpárt, hogy kimondva megsemmisítsem. Primitív néphit és modern pszichoterápia: ki kell mondani a démon nevét, beszélni kell a neurózis okairól, hogy megtörjön a rontás, oldódjék a görcs."_

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?

Danielle Steel - A ​gyűrű
A ​háború sújtotta Németországban Kassandra von Gotthard, a befolyásos bankár gyönyörű, fiatal felesége beleszeret a tehetséges és ünnepelt fiatal íróba. A férfi zsidó származása azonban mindkettőjük végzetét jelenti. Amikor SS-katonák a nő szeme láttára hurcolják el szerelmét, az asszony csak úgy menekülhet meg, hogy felfedi kilétét. Ám ezzel a tudattal nem képes tovább élni... A férj mindent elkövet, hogy az asszony halála után is egyben tartsa a családot. Gyerekeivel megpróbál elmenekülni a háború tépázta Németországból, de lányát, Arianát az utolsó pillanatban letartóztatják. A lányban csak az apjától kapott gyűrű, kettejük soha nem szűnő szeretetének jelképe tartja a lelket. Egy fiatal náci tiszt személyében azonban megmentője akad, és megcsillan a remény, hogy új életet kezdhet, ezúttal Amerikában...

Joseph Roth - A ​hamis súly
Mint ​mondottuk: naplopók és gazemberek jártak Jadlowker határcsárdájába; csavargóknak, koldusoknak, tolvajoknak és rablóknak adott szállást. És annyira ravasz volt, hogy a törvény sose tudta rajtakapni. Iratai és vendégei mindig rendben voltak. A hivatalos spiclik, akik csak úgy rajzottak a határ környékén, semmi rosszat, semmi tilalmasat nem tudtak jelenteni róla. Azt rebesgették Leibusch Jadlowkerről, hogy ő minden gaztett értelmi szerzője az egész zlotogrodi járásban - és a gaztett nem volt kevés: gyilkosságok történtek, rablógyilkosságok és gyújtogatások is, a lopásokról nem is beszélve. Az osztrák katonaszökevényeket, akik Oroszországba, s az oroszokat, akik Ausztriába menekültek, mondhatni, kicserélte. Akik pedig nem fizettek, azokat - állítólag - lelövette az osztrák vagy az orosz határőrökkel...

Ljudmila Ulickaja - Vidám ​temetés
Alik, ​a New Yorkba emigrált, tehetséges orosz-zsidó festőművész haldoklik. Műterem-lakásában sorra felbukkannak megcsalt feleségei, szeretői és régi barátai, akiket nem köt össze más, mint az, hogy mindannyian elhagyták Oroszországot, s mindannyian szeretik Alikot. A festőművész különös és szenvedélyes személyiségének hatása alól nem tudja magát kivonni senki, halálos ágya mellett még szeretői is összebékülnek. Az orosz Booker-díjas Ulickaja a Vidám temetésben korábbi regényeiből (Médea és gyermekei, Kukockij esetei, Életművésznők) ismert pontos lélekábrázolással mutatja be ezt a "furcsa családot" összetartó és széthúzó erőket, finom humorral ábrázolja és teszi különlegessé főszereplője halálát.

Post_90306_20120604092921
elérhető
44

Rubin Eszter - Barhesz
A ​barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett" - meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre. "Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás."

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Joseph Heller - Isten ​tudja
Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője - és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája... akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura - és elégedetlen, frusztrált 20. századi ember. Múlt és jövő fölé emelkedve kritikus szemmel tekint szét nemcsak a mai Izraelben és Amerikában, hanem Michelangelo és Donatello háza táján, sőt Közép-Európában is, megjegyzéseket téve a bugyidivattól kezdve mindenre. Dávid roppant monológja dicshimnusz és szatíra a zsidók népéről, az előidőkről, amikor még belátható közelségben volt a Teremtés, de az abszolút hatalom már cinikussá tette az első nagy uralkodót, akinek legszívfájdítóbb gondja, hogy utódai közül a legtehetségesebbet kell megöletnie, hiába szereti azt a legjobban, és hogy régi, megbocsáthatatlan bűnének kiváltója, Bethsabé, hiába szereti őt a legjobban, folytonos kárpálással teszi kisszerűvé, amit ő ingatagságában is nagyformátumúnak akar látni - a világot, amit fölépített. Az Istennel perlekedő, szép ifjúkorát sirató vénséges vén Dávid király története ugyanakkor mélységesen megható, katartikus, keserűen bölcs mű minden korok és emberfajták közös etikai problémájáról. Költői erejű, lenyűgöző alkotás. Nemhiába üdvözölte Mordecai Richler, a nálunk is ismert kanadai író a következő szavakkal: "Minden okunk megvan a vastapsra. A hihetetlenül tehetséges Joseph Heller ismét rekordteljesítménnyel állt elő."

Lee Hays - Volt ​egyszer egy Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Zsidoviccek2
Zsidóviccek ​2. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sólem Áléchem - Tóbiás, ​a tejesember
Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse. Egyszer sikerül csak könnyű pénzhez, ajándék tehénhez jutnia, amikor két titokzatos asszonyt visz haza kis kocsiján az erdőből, de ennek az örömnek is hamarosan megjön a böjtje: egy kétbalkezes unokaöccs spekulációján az utolsó garasa is elúszik. Tóbiást nagyon szereti az Úristen, s minden rosszból juttat neki, soha nyugton nem hagyja. Lányai szép szerelmes históriái is bajt hoznak Tóbiás fejére. Mégsem veszti el a reményt, nem perlekedik az Örökkévalóval, megérti szándékait. A maga módján segít is bajain Tóbiás: mindenre tud egy-egy bölcs bibliai idézetet, s ha néha azt sem talál, szellemes álidézeteivel nyugtatja meg önmagát. A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Valami ​mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk" - írta a Sorstalanságról Spiró György: "létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja." A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához. A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez. Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben - nem kevés viszontagság után - 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett. "Miért tartom Kertész Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a szabadságról, a személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról vagy transzcendenciáról -, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott közfelfogás kelepcéiből. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki." (Földényi F. László) Kertész Imrét számos irodalmi díjjal tüntették ki korábban is, többek között Kossuth-díjjal (1997), a lipcsei könyvvásár nagydíjával (1997) és legutóbb a Die Welt irodalmi díjával (2000).

Sólem Áléhem - Vándorcsillagok
A ​regény, mely a szerző érett, időskori darabja (1909-1911), azzal a céllal íródott, hogy kiutat mutasson a pogromok sújtotta, nyomorban és vallási szeparációban élő galíciai zsidó fiataloknak, reménytelennek tetsző helyzetükből. Több lefordított regényből, novelláskötetből ismerhetjük Sólem Áléhem mesélőkedvét, eleven, csevegő hangját, játékos, ironikus, anekdotázó előadásmódját, írásainak pergő ritmusát, gazdag cselekményességét. A Vándorcsillagok cselekményességét is csak Jókai vagy Dickens regényeinek mozgalmasságához lehetne mérni, pedig a szüzsé alapjában egyszerű: két összefonódó, nagy ívű karrier története. Egy kis galíciai faluból az ott vendégszereplő zsidó színház csábítására és saját családi gúzsbakötöttségeik elől megszökik a szegény kántor lánya, Rozá és a gazdag kereskedőcsalád sarja, Leo. Mindketten gyerekek, szerelmesek a színházba és egymásba, s megfogadják, hogy legalább lélekben, soha nem hagyják el egymást. Életük azonban más-más irányba vezeti őket, s majd csak a csúcson fonódik ismét össze egy röpke pillanatra, a híres énekesnő és az ünnepelt hősszerelmes színész találkozásakor. Addig azonban hosszú, kalandokban gazdag út vezet, kinek-kinek a maga útja, de lélekben valóban mindig együtt marad a két üstökös, bujdosó, vándorló csillag. Sólem Áléhem derűs, rengeteg epizódból álló, sok helyszínen játszódó históriájának mélyén, mint mindig, most is ott feszül a zsidóság sorsának évezredes tragédiája, de az öntudat is, és a remény, hogy ha ez a nép kiszabadul kívülről rákényszerített és belülről vállalt bezártságából, hatalmas dolgokra, nagy teljesítményekre képes, nagy tehetségeket dobhat a felszínre. A könnyed elbeszélésmód ellenére valódi, súlyos dolgokról folyik a szó, s valódi emberi alternatívák merülnek föl. A főhősök és a számtalan mellékszereplő sorában zsidó életutak rajzolódnak ki: az önzés és a másokat segítés lehetőségei, a kiemelkedés lelki buktatói. S végül nem csal az író az eredményt tekintve sem: nem áltat azzal, hogy az út a galíciai stetltől Londonig, majd tovább, New York világot jelentő deszkáiig nem jár áldozatokkal: hőseink csak villanásnyira ismerik fel egymásban azt, akit valaha szerettek - s aki azonos a tulajdon jobbik énjükkel, hajdanvolt tisztaságukkal -, mindketten megváltoztak, kiégtek, sok vétséget, bűnt, árulást követtek el mások és önmaguk ellen, nyomukban mindenütt áldozatok maradtak - a regény nem végződik happy enddel.

Darvasi László - A ​könnymutatványosok legendája
Öt ​könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.

11391537_879342342102733_1159332326609790127_n
elérhető
48

Jodi Picoult - Csodalány
Mariah ​White életében másodszor kapja rajta férjét egy másik nővel, lányuk, a hétéves Faith pedig életének minden fájdalmas másodpercében vele van. A gyors válást követően Mariah depresszióval küzd, Faith azonban új barátra lel. Egy képzeletbeli barátra, aki lehet, hogy mégsem annyira képzeletbeli… Faith folyamatosan beszélget az „őrzőjével”, s hamarosan a Bibliából kezd idézni – a könyvből, amelyet sem ő, sem egyetlen rokona nem olvasott. Mariah pánikba esik, pszichiáterek hada vizsgálja a kislányt, de nem találnak nála semmit. Egy nap aztán Faith kezén stigmák jelennek meg, és csodás gyógyulások követik az útját. Mariah-nak szembe kell néznie a ténnyel, hogy Faith – a kislány, aki sosem kapott vallásos neveltetést – talán tényleg Istennel beszélget. Ahogy lenni szokott, Faith csodálatos gyógyító ereje nem marad titokban. A hívők és a médiacápák hordái ostromolják a házat, és ha ez nem lenne elég, a kislány apja, Colin gyermekelhelyezési pert indít volt felesége ellen. A Csodalány újra a legfontosabb kérdéseket feszegeti. Hol a határ csoda és valóság között? Összeegyeztethető-e az orvosi hivatás és a vallás? Lehet-e, kell-e választani az anyaság és az élet között?

Covers_146471
A ​legjobb zsidó viccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​legjobb zsidó viccek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ronald H. Balson - Valaha ​testvérek voltunk
Két ​gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére... Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején... Ronald H. Balson izgalmas, elgondolkodtató könyve részletgazdag képet fest a második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországról, a holokauszt borzalmairól, egyúttal számvetésre késztet mindnyájunkat, hogy egy napon élhetőbb, emberibb, igazabb jelent és jövőt élhessünk.

Iszaak Emmanuilovics Babel - Odesszai ​történetek
Iszaak ​Emmanuilovics Babel (1894-1941) orosz író, drámaíró. Az Odesszai történetek című elbeszéléskötete a világirodalom klasszikus művei között szerepel. Elbeszéléseiben a saját életéből jól ismert figurákkal találkozunk. Zsidó kereskedőkkel, akik haramiákként bukkannak fel az alvilágból, betörőkkel, akik lesben várnak új áldozataikra, de ledér asszonyokkal is, akik titkos találkára sietnek kedveseikhez a zsidó temetőbe. A Babel-i alakok legendás történeteit groteszk, fantasztikus és misztikus nyelven beszéli el, velük népesíti be saját Odesszáját. '' ...most egy új történet kezdődik.''

Sacha Batthyany - És ​nekem mi közöm ehhez?
Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. "És neked - kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt - mi közöd mindehhez?" Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja. "Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével - és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról" Der Spiegel A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Nicole Krauss - A ​szerelem története
"Egy ​nap megkerülte a házat, és a szemembe nézett. A héten mindennap láttalak idekint, és mindenki tudja, hogy egész nap engem nézel az iskolában, úgyhogy ha van valami, amit el akarsz mondani, miért nem mondod meg egyszerűen a szemembe ahelyett, hogy itt leselkednél, mint egy bűnöző? Átgondoltam a lehetőségeimet. Vagy elmenekülök, és többet nem megyek iskolába se, talán még az országból is elmegyek potyautasként egy Ausztráliába tartó hajón. Vagy egy életem, egy halálom, vallomást teszek. A válasz egyértelmű volt: megyek Ausztráliába. Már ki is nyitottam a számat, hogy örökre elköszönjek. Csakhogy. Ehelyett azt mondtam: Azt akarom kérdezni, hogy leszel- e a feleségem? Az arca semmit nem árult el. De mégis. A szemében ugyanaz a fény gyulladt, mint amikor kivette a hegedűt a tokjából. Eltelt egy lassú perc. Vadul meredtünk egymásra. Majd gondolkozom, mondta végül, és visszamasírozott a házba. Hallottam, ahogy bevágódik az ajtó. Aztán egy pillanat múlva az E dalra tanított anyám első taktusait, Dvoráktól. Úgyhogy ha nem is mondott igent, ettől fogva tudtam, hogy van remény. "

Zklktkqturbxy8yzjdhzjc3nmzlmjk2mjjkowu0yzzimgeyngi2odq4os5qcgvnkzuczqjsamld
elérhető
6

Rubin Eszter - Bagel
Kohav ​Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Ámosz Oz - Hirtelen ​az erdő mélyén
A ​hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok - mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de "nyerítőkórral" megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.

György Péter - Apám ​helyett
Hogyan ​jutott el egy magyar keresztény zsidó fiú a bori munkatáborból hosszú élete végére a mai magyar szélsőjobbhoz? György Péter megkeresi és bejárja nemcsak a '44-ig, de az azóta eltűnt múltakat is, hogy megválaszolja e kérdést, megrajzolja apja és saját szellemi életrajzát. Az Apám helyett hol lírai, hol provokatív korrajz a szocializmusról, amely naplóbejegyzések, dokumentumok, versek, filmek megidézésével mutatja be az elfojtás és elhallgatás máig tartó kultúráját, a pusztító amnézia következményeit. Becsületes könyv, nem ártatlan számvetés. Felhívás magányos és nyilvános gondolkodásra, emlékezés és emlékeztetés.

Kardos G. György - A ​történet vége
A ​történet vége az első arab-izraeli háború vége után egy esztendővel, a zsidó állam születésének kezdeti időszakában játszódik. De mikor is van vége egy történetnek? Akkor, amikor Palesztina semmiben sem egységes (mert etnikailag, nyelvileg, kulturálisan és vallásilag százfelé ágazó) népessége csakugyan nemzetté lényegül? Vagy talán akkor, amikor a belső nemzeti és nemzetek közötti feszültségek valamely közel-keleti nemzetköziség váratlan békéjében oldódnak fel? A trilógia harmadik részében csak az író számára ér véget a történet. A valóságban nem.

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv0015
Zsidóviccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek
Az ​ifjú Weisz szorgalmasan dolgozik a Kohn bankházában. Az első hónap végén hívatja őt a nagy hatalmú főnök, és átnyújt neki egy csinos összegre kiállított jutalomcsekket: - Ezt azért kapja, mert nagyon elégedett vagyok a munkájával! Az ifjú a boldogságtól dadogva köszöni meg, s kihátrál a szobából. Kohn utánaszól: - És ha továbbra is ilyen jól dolgozik, egy fél év múlva alá is írom a csekket! Grün olaszországi útjáról küld haza egy fényképet: "Zálikám, itt vagyok Firenzében a Dávid-szobor mellett lefényképezve. A meztelen a Dávid."

Save0056
Osztropoli ​Herschel ostora Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Osztropoli ​Herschel ostora
- ​Kohn úr, hogyan kerülhet önnél a hering darabja negyven krajcárba? Lefkovics szemben húsz krajcárért kínálja. - Akkor hát vásároljon Lefkovicséknál. - Igen, de neki momentán nincs heringje! - Szép! Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz krajcárba kerül darabja!

Des_hacsak_epp_nem
Hacsak ​úgy nem... Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Hacsak ​úgy nem...
,,Kacagnom ​kell...!", legyintene lemondóan a mamám egy újabb zsidóvicc antológia hallatán, és szokás szerint elvben igaza is volna. A gyakorlatban persze nem, mert ez a válogatás tényleg különbözik a hasonló tematikájú kiadványoktól, úgyhogy most az egyszer kéretik nem hallgatni rá. Először is kizárólag csak alapvicceket tartalmaz, vagyis olyanokat, melyekhez bármilyen szorult helyzetben bízvást fordulhat az ember egy kis vigaszért, útmutatásért, önbizalom fokozásért. Az is elmondható még róla, hogy nincsenek benne azok az ilyen gyűjteményekben elég gyakori élcek, melyeket csak a Tóra és a jiddis nyelv igen kimerítő ismerete esetén lehet megérteni. Benne vannak viszont mindazok a közszájon forgó zsidó viccek, amelyek sose szoktak szerepelni bennük, pedig évtizedek óta azokon röhög a fél ország. Van aztán itt még sok más is, de azt azért senki nem kívánhatja tőlem, hogy már a könyvem legvégén elsüssek minden jó poént.

Margit Patrícia Eszter - A ​zsidó menyasszony
Margit ​Patrícia Eszter regényében nemcsak Dallos Saci, e későn serdülő pesti lány spirituális fejlődését ismerhetjük meg, hanem egy olyan rejtett világba láthatunk be, ahol az identitás keresése még felnőtt korban is szunnyadást nem bíró folyamat. Saci az út végére ér, és a hagyományokhoz visszatérve, valódi szerelmét és gyökereit megtalálva választ ad a zsidó öntudat dilemmájára, míg baráti körének és családjának minden egyes tagja más-más utat jár be, és ugyanazon kérdésekre más-más választ ad.

Pataki Éva - Ami ​elveszett
Megkésve, ​de még éppen időben felkutatott családtörténet: ösztönösen elhárított, mégis lázasan keresett múlt. A fordulatos történet egy évszázad fontos történelmi pillanatain, országokon, földrészeken vezeti át az olvasót, vissza-visszatérve a jelenbe. A szereplők elszánt, a családért ádázul küzdő, mégis gyöngéd nők - sebzettek és esendők. Az író csaknem elveszítette ezt a múltat. Lezárná magában, majd mégis inkább feltépi, megmutatja. Előveszi a családi emlékekkel teli dobozt. Belső utazásra hív, békeidők és vészkorszakok labirintusaiban elveszett és elveszejtett nemzedékek nyomába eredve. Meghitt, szomorú és megható humorral megírt regény.

Kollekciók