Ajax-loader

'zsidó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lois Lowry - Számláld ​meg a csillagokat
Nos, ​bátor vagy-e kicsi lány? - kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei. A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba. Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.

Efrájim Kishon - Veszett ​ernyő nyele
A ​Zürichben élő világhírű humorista, noha Ludas Matyi-beli rövid pályafutása után több mint harminc évet töltött Izraelben, ma is a hamisítatlan pesti humort műveli. Akár a mindennapi élet, a családi lét, a hivatali ügyintézés, a bevásárlás a hétköznapok ezernyi apró furcsaságát, groteszkségét tűzi tolla hegyére a szerző, akár az izraeli társadalmi szokások képtelenségeit, nevetséges ellentmondásait figurázza ki írásaiban ott villódzik az az elegáns könnyedség, az a gonoszkodó, de sohasem gonosz csúfondárosság, amely a pestinek nevezett zsidó humor sajátja. Kötetünk nyolcvanhat kis története, karcolata ebből a jellegzetes humorból ad színvonalas, szórakoztató ízelítőt.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Lovas István - Második ​jobbegyenes
Lovas ​István - publicista, politológus, fordító - 1945-ben született Budapesten. A hatvanas években több évet töltött börtönben, mert középiskolás és egyetemista barátaival egy illegális Kereszténydemokrata Munkáspártot alapított. Az ország összes középiskolájából kizárták. "Erkölcsi bizonyítvány" hiányában Magyarországon nem járhatott egyetemre. (...) Bicskén él.

Sacha Batthyany - És ​nekem mi közöm ehhez?
Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. "És neked - kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt - mi közöd mindehhez?" Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja. "Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével - és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról" Der Spiegel A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?

Jeanne Kalogridis - Az ​inkvizítor felesége
1480-ban ​a spanyol inkvizíció megkezdi működését Sevillában. Amikor a kikeresztelkedett, de titkon zsidó vallását gyakorló anyja félelmében a tengerbe veti magát, a szép, tizenhét éves Marisolt apja feleségül adja Gabriel Hojedához - a férfihoz, akit teljes szívéből gyűlöl, és aki az inkvizíció szolgálatába szegődött. A lány, aki szégyellte és elhidegült converso anyjától, nem érti, hogy apja miért döntött így. Az esküvőn ráadásul felbukkan gyermekkori szerelme, egykori vőlegénye, aki felől évek óta nem kapott hírt. Miután édesapját letartóztatják, Marisol, aki félig szefárd zsidók, félig ókeresztények gyermeke, de a zsidók múltjából csak édesanyjának a szefarádi aranykorról szóló történeteit hallotta, lassan felismeri és felvállalja örökségét, és bátran szembeszáll férjével, annak bátyjával, a kegyetlen dominikánus szerzetessel és Torquemada embereivel. Majd rájön, hogy szerelme, Antonio a conversóknak segít megszökni Spanyolországból, és életét kockára téve csatlakozik hozzá. "Sötét és fenséges… Kalogridis mesterien ábrázolja a korszakot, miközben a szerelem, hűség, árulás és áldozatvállalás időtlen történetét meséli." - Pam Jenoff

Icik Manger - Az ​édenkert könyve
A ​klasszikus jiddis irodalom harmadik nemzedékének egyik kiemelkedő alkotója, a Magyarországon alig ismert Icik Manger (1901–1969) elsősorban költőként vált világszerte elismertté. Kalandos élete Bukovinából indult, majd Románián, Lengyelországon, Párizson és Londonon át, Kanadában és New York-ban folytatódott sikeres pályája, míg végül ünnepelt költőként Izraelben talált végső nyugalomra. Regényében, Az édenkert könyvében a modern jiddis nyelvet és irodalmat megteremtő nagy elbeszélők (Mendele Mojher Szforim, Jichak Lejb Perec, Sólem Aléhem) hagyományait követi, és gazdagon merít a zsidó agada (vallásos mesék, legendák, mítoszok és bölcs mondások gyűjtőneve) és folklór kimeríthetetlen motívumkincséből, és azokat egyéni leleményeivel gazdagítva, nyelvileg színesen áradó történeteket mesél el. Bár a történetekben ősatyák, bibliai királyok és próféták, csodarabbik élik egyáltalán nem fennkölt életüket, az édenkertbeli lét megtévesztésig hasonlít egy múlt század eleji galíciai, bukovinai vagy erdélyi zsidó városka küszködéssel, bánattal, tragédiákkal terhelt életéhez, amit csak azzal az önironikus derűvel lehet elviselni, amely Icik Mangernek lelkéből fakadó sajátja. Olvasás közben mintha Marc Chagall világában járnánk, ahol angyalok, szerelmespárok, muzsikusok és háziállatok lebegnek a magasban, házak dacolnak a fizika törvényeivel, álmok válnak költői valósággá és a nyomasztó valóság válik álomszerű költészetté. Icik Manger regénye jó szívvel ajánlható felnőtt és gyermek olvasóknak egyaránt, mindenkinek, aki szívesen adja át magát a kelet-európai zsidó folklór és mitikus mesevilág vidáman szomorkás varázslatának.

Danielle Steel - Visszhangok
Beata ​Wittgenstein, a gazdag, zsidó családból származó fiatal német lány és Antoine de Vellerand,az arisztokrata származású francia katonatiszt 1915 nyarán szeretnek egymásba.Tudják,hogy szüleik sohasem járulnának hozzá házasságukhoz,mégis szívük parancsát követik.Családjaik kitagadják őket, ám a szerelmesen szegényen,de boldogan új életet kezdenek. A lány áttér a katolikus hitre, hogy hozzámehessen a szeretett férfihoz,de zsidó származásának terhétől nem szabadulhat. Múlnak az évek, Európa ismét háborúba rohan. Beata iszonyodva látja, hogy a náci rémuralom még karmelita apáca lányát, a tizennyolc éves Amadeát is fenyegeti.A kolostor nem nyújt menedéket a fiatal lány számára,így amikor szülei és barátai is nyomtalanul eltűnnek, ő maga is bújkálni kényszerül.A túlélés gyötrelmes útja a francia ellenálláshoz vezeti, ahol Amadea megtalálja új hivatását:találkozik Rupert Montgomery ezredessel,a brit titkosszolgálat tisztjével...

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Sólem Áléchem - Énekek ​éneke
A ​bensőséges családi élet és az ünnepestek meghitt légkörében nevelkednek. Testvérként nőnek fel, és testvérként szeretik egymást, noha vér szerint nem testvérek. Elszáll a boldog, felhőtlen gyermekkor. A fiú nem veszi észre, hogy a lány immár szerelemmel szereti: szemérmes, gyengéd szerelemmel. A fiú nem akar a szüleinek nyomdokába lépni, elhagyja a szülői házat. Évek múlva visszajön, és amikor viszontlátja a lányt, ráébred, hogy szereti: lángoló, pokoli szerelemmel. De már késő... Sólem Áléchem költői ihletésű kisregénye hangulatában és színeiben a salamoni Énekek énekét idézi. A kötet tartalmazza az Ótestamentum egyik legismertebb részét, a Salamoni Énekek énekét is.

Ayşe Kulin - Az ​utolsó vonat Isztambulba
Selva, ​a még élő ottomán pasák egyikének lánya szerelembe esik Rafaellel, egy fiatal zsidó férfival, ám családjaik ellenzik a házasságukat és kitagadják őket. A szerelmesek Franciaországba utaznak, hogy ott telepedjenek le, de a II. világháború kitörésekor fennakadnak Hitler rettenetes hálóján. A nácizmus markának szorításában együtt kell élniük a félelemmel, hogy begyűjtik és koncentrációs táborba küldik őket. Ugyanebben az időben Törökország kilátástalan harcot folytat, hogy elkerülje a háborúba sodródást, veszélyes kötéltáncot lejtve a Szövetségesek és a Tengelyhatalmak között. E regényében Ayse Kulin érzékletesen írja le az országában a II. világháború során történteket, párhuzamosan Selva és Rafael európai életének megörökítésével. A történet időben és térben ugrál Isztambul és Marseille, Ankara, Kairó és Párizs között, hogy aztán Berlinből visszatérjen Isztambulba. Teszi ezt úgy, hogy közben bemutatja a török diplomaták bátorságát, akik életüket kockáztatták, hogy Európában rekedt zsidók százait mentsék meg a náci lemészárlástól. Mint Ayse Kulin mindegyik regénye, ez is letehetetlen. Regény a szerelemről és menekülésről, összefonódva Európa történelmének legviharosabb időszakával.

Walter Salmen - A ​klezmer zene és eredete
A ​klezmer zene kialakulását és öt évszázados fejlődését mutatja be a szerző. Ez a zene a kelet - és közép-európai zsidó közösségekben alakult ki, ott hozta létre jellegzetes formáit, stílusát. A szerzőről: Walter Salmen német zenetudós; a heidelbergi és a münsteri egyetemen tanult. 1959-ben a saarbrückeni egyetem tanára lett. 1974 óta az innsbrucki egyetem zenetudományi intézetének vezetője. Több mint harminc zenetörténeti kiadvány szerzője. Kutatásai elsősorban a zenészek tevékenységére, a zene és tánc ikonográfiájára koncentrálódnak.A klezmer zene kialakulását és öt évszázados fejlődését mutatja be a szerző. Ez a zene a kelet- és közép-európai zsidó közösségekben alakult ki, ott hozta létre jellegzetes formáit, stílusát. A szerző tisztázza, majd elemzi a zsidó zenészek helyzetének alakulását az elmúlt évezred alatt, részletesen ír a különféle hangszerjátékosok, az együttesek tevékenységéről, majd az énekesek és táncosok működéséről. A kötet nagyobb részében a klezmer zene különböző funkcióit is leírja: fellépés a zsinagóga előtt és a zsinagógában, lakodalmakon, purim és hanuka alkalmából, bálokon, kocsmákban és népszínművekben. Mindezeket korabeli metszetekkel, dokumentumokkal és képekkel is illusztrálja.A könyv CD-melléklettel is kapható, amelyen a Veszprémer Klezmer Band játszik; a hanganyagot itthon és a környező országokban gyűjtötték.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Franz Kafka - Az ​átváltozás
"Kafka ​elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"

Isaac Bashevis Singer - A ​lublini mágus
"Remekmű ​egy ember harcáról a gonosszal és az érzékiséggel" - írja a regényről egy kritikus. Valóban: ennek a műnek is alapja és magva ez az állandóan visszatérő Singer-téma. A színhely az író kedvenc színhelye: az 1800-as évek legvégének Lengyelországa. A főhős, Jasa Mazur - _A rabszolga_ Jákobjával ellentétben - minden idealizálástól mentes, gyarló, esendő ember, talán ezért is érezzük közelebb magunkhoz. A tehetséges mágust a nők viszik vesztébe: a hűséges feleség, a bigottan vallásos özvegy, a keresztény parasztlány, az előkelő polgárasszony, akik mind össze akarják kötni Jasával a sorsukat - az erőtlen, befolyásolható férfi nyugalmát, karrierjét s végül becsületét is feláldozva őrlődik megoldhatatlan problémái között. S amikor leginkább úgy tűnik, hogy nincs kiút a számára, akkor lesz elegendő ereje ahhoz, hogy szakítson addigi életével, hazatérjen szülővárosába, és ott - jellegzetes singeri katarzis - vállalja az önkéntes bűnhődést, a megtisztulást, majd végül a szent embert övező tiszteletet.

Ámosz Oz - Szeretetről, ​sötétségről
Ámosz ​Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. Oz családja archetipikus bevándorló család: Mussmanék Ukrajnából menekülnek az antiszemitizmus miatt előbb Lengyelországba, majd Prágába, végül Jeruzsálembe, ahol az érzékeny, intelligens, négy-öt nyelven beszélő Fanja férjhez megy Klausnerhez, egy költői vénával megáldott, tizenhat-tizenhét nyelven olvasó, kétbalkezes szobatudóshoz. Fiuk, Ámosz a negyvenes-ötvenes évek Jeruzsálemében nő fel. 1952 januárjában Fanja Mussman, az író depressziós édesanyja öngyilkos lesz. Oz ezután szakít jobboldali apjával, tizenöt évesen egy kibucba megy traktorosnak (ott veszi fel az Oz nevet, amelynek jelentése: bátorság), és harminc évig kibuclakóként próbálja megtalálni, kikovácsolni saját identitását. A könyv ugyanakkor Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnőtt zsidóké, akik túlélőkként egy "lakatlan szigeten" kötöttek ki, és otthont építettek maguknak.

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Ámosz Oz - Miháél, ​Miháél
A ​népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az övenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyerekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korábban együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

Covers_408948
elérhető
5

Rubin Eszter - Bagel
Kohav ​Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Covers_405282
elérhető
47

Rubin Eszter - Barhesz
A ​barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett" - meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre. "Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás."

Arthur Miller - Gyújtópont
Arthur ​Millernek, a modern amerikai dráma világszerte ismert képviselőjének számos színpadi műve mellett mindössze három prózai írása született, melyek közül talán a legjobb e kötetben olvasható. Ahogy minden drámájának, e regénynek is lényegét alkotja a milleri alaptéma: a felelősség és bűnrészesség erkölcsi kérdése. Maradandó értékű ez a könyv, mert olyan kérdéssel foglalkozik, amely sajnos még napjainkban is időszerű.

Kornis Mihály - Nekem ​az ég
Kornis ​Mihály gyermekkorban verhetetlen! – ez irodalmi bon mot jellemzi legjobban és igazolja új regénye minőségét! A Nekem az ég egy ötéves kisfiú Kaposvár melletti kisfaluban átélt gyermekkori világgá futásának története. És egyben a szerelem és a barátság felfedezésének és tragikus elvesztésének megrendítően szép regénye – korabeli fotókkal illusztrálva!

Covers_146471
A ​legjobb zsidó viccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​legjobb zsidó viccek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ámosz Oz - Hirtelen ​az erdő mélyén
A ​hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok - mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de "nyerítőkórral" megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.

Covers_355819
elérhető
44

Jodi Picoult - Csodalány
Mariah ​White életében másodszor kapja rajta férjét egy másik nővel, lányuk, a hétéves Faith pedig életének minden fájdalmas másodpercében vele van. A gyors válást követően Mariah depresszióval küzd, Faith azonban új barátra lel. Egy képzeletbeli barátra, aki lehet, hogy mégsem annyira képzeletbeli… Faith folyamatosan beszélget az „őrzőjével”, s hamarosan a Bibliából kezd idézni – a könyvből, amelyet sem ő, sem egyetlen rokona nem olvasott. Mariah pánikba esik, pszichiáterek hada vizsgálja a kislányt, de nem találnak nála semmit. Egy nap aztán Faith kezén stigmák jelennek meg, és csodás gyógyulások követik az útját. Mariah-nak szembe kell néznie a ténnyel, hogy Faith – a kislány, aki sosem kapott vallásos neveltetést – talán tényleg Istennel beszélget. Ahogy lenni szokott, Faith csodálatos gyógyító ereje nem marad titokban. A hívők és a médiacápák hordái ostromolják a házat, és ha ez nem lenne elég, a kislány apja, Colin gyermekelhelyezési pert indít volt felesége ellen. A Csodalány újra a legfontosabb kérdéseket feszegeti. Hol a határ csoda és valóság között? Összeegyeztethető-e az orvosi hivatás és a vallás? Lehet-e, kell-e választani az anyaság és az élet között?

Erlend Loe - Vegyesbolti ​csendes napok
Telemann, ​a norvég drámaíró feleségével és három gyermekével egy bajor kisvárosban tölti a nyarat. Miközben igyekszik meggyőzni nemcsak feleségét, de saját magát is, hogy egy színdarabon dolgozik, mely “maga az ősenergia, az életet is veszélybe sodró elemi erő”, valójában a dús idomokkal megáldott sztárséfről, Nigelláról ábrándozik. Bár a házaspár csak egy kellemes nyaralást akart eltölteni, egész kapcsolatuk veszélybe kerül – és mindennek tetejébe még az angolul egy szót sem beszélő vendéglátó családdal, Baderékkel is dűlőre kell jutniuk… Erlend Loe legújabb regénye szinte maga is dráma: hétköznapiságukban groteszk párbeszédtöredékek sorozata, melyek rendkívül pontosan és éleslátóan mutatják meg egy céltalanul sodródó, a széthullás határán egyensúlyozó házasság történetét. A szerző szokása szerint egyszerre nevetteti és ejti kétségbe az olvasót azzal, hogy a mindenki számára ismerős helyzeteket új megvilágításba helyezi.

Jean Mattern - Király ​Fürdő
Gabriel ​úgy dönt, hogy elhagyja a feleségét, amikor kiderül, hogy a nő gyermeket vár. Nincs semmi, ami mentségére szolgálhatna; nem csalta meg Laurát, szereti őt, és szeretné szeretni a gyermeket, ez a legfontosabb. De Gabriel tízéves kora óta egy számára idegennek érzett világban él, amelyhez nem talál kapaszkodót; egy olyan családban nőtt fel, amely mindent elhallgatott, és a múltja egy darabja, a nővére értelmetlen halála minden egyebet is megfoszt az értelmétől. Hiába választja a műfordítói hivatást, hiába tud megannyi nyelven úgy, mintha az anyanyelve volna, éppen az az egy hiányzik, amelyen saját magát megfogalmazhatná, amelyen a traumáit feldolgozhatná. Nem tud megnyílni sem a feleségének, sem a barátjának, senkinek. Viszont azt tudja, hogy a hallgatása lényegében egyfajta hazugság. Gabriel elbujdosva az írásba menekül, hogy kínkeserves munkával, szóról szóra pontosítva beszámolót próbáljon írni a fiának saját élete képtelenségéről, a halál túlélhetetlenségéről és megfogalmazhatatlanságáról. Hogy muszáj elhagynia, mert képtelen volna elveszíteni, és hogy lehetetlen együtt élni a tudattal, hogy ami ,,adatik", azt egyszer visszaveszik... hogy maga az élet, ami lehetetlen.

Covers_75910
Zsidóviccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek
Az ​ifjú Weisz szorgalmasan dolgozik a Kohn bankházában. Az első hónap végén hívatja őt a nagy hatalmú főnök, és átnyújt neki egy csinos összegre kiállított jutalomcsekket: - Ezt azért kapja, mert nagyon elégedett vagyok a munkájával! Az ifjú a boldogságtól dadogva köszöni meg, s kihátrál a szobából. Kohn utánaszól: - És ha továbbra is ilyen jól dolgozik, egy fél év múlva alá is írom a csekket! Grün olaszországi útjáról küld haza egy fényképet: "Zálikám, itt vagyok Firenzében a Dávid-szobor mellett lefényképezve. A meztelen a Dávid."

Sólem Áléchem - Tóbiás, ​a tejesember
Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse. Egyszer sikerül csak könnyű pénzhez, ajándék tehénhez jutnia, amikor két titokzatos asszonyt visz haza kis kocsiján az erdőből, de ennek az örömnek is hamarosan megjön a böjtje: egy kétbalkezes unokaöccs spekulációján az utolsó garasa is elúszik. Tóbiást nagyon szereti az Úristen, s minden rosszból juttat neki, soha nyugton nem hagyja. Lányai szép szerelmes históriái is bajt hoznak Tóbiás fejére. Mégsem veszti el a reményt, nem perlekedik az Örökkévalóval, megérti szándékait. A maga módján segít is bajain Tóbiás: mindenre tud egy-egy bölcs bibliai idézetet, s ha néha azt sem talál, szellemes álidézeteivel nyugtatja meg önmagát. A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.

Hollós Korvin Lajos - Komédiások
Az ​olvasó e kisregény főalakjaiban bizonnyal felismerni véli egy közel másfél évtized előtti tragédia szereplőit. Ezért az író nyomatékosan előrebocsátja, 1. hogy a megtörtént tragédia csupán a lehetőséget, az atmoszférát, a keretet sugallta egy még ma sem megoldott társadalmi probléma - egy még ma is virulens, lappangva ható kórokozó - földerítésére, 2. ennélfogva a regénybeli történet csakis annyiban követi a valóságosat, amennyiben az író céljához szükséges - javarészt tehát a képzelet terméke - , amiként koholt a szereplők lélekrajza is, az első személyben író szereplő egészében, továbbá események, jellemek - az utóbbiak több jellemből kivont tipizált sűrítések - s ami legfontosabb: a regény mondanivalóját magában foglaló IV. fejezet: a terjedelmileg is döntő "Napló" teljes egészében írói koholmány; az ezt megelőző fejezetek, a valóságos históriából átvett mozzanatokkal együtt, csupán e fiktív "Napló" előkészítése, bevezetése, 3. a valóságos történetből vett modelljeit az író személyesen egyáltalán nem ismerte, a regénybeli szereplők a fölvetett - bár meg nem oldott - probléma jelképei csak, 4. mindezért azt az olvasót, ki kulcsregényt gyanítana e könyvben, az író arra kéri, ne méltassa munkáját elolvasásra.

Covers_367163
Kismama ​sárga csillaggal Ismeretlen szerző
elérhető
21

Ismeretlen szerző - Kismama ​sárga csillaggal
Egy ​budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója - melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezetett -, egy kismama csodálatos hőstörténete: tanúi lehetünk szívet tépő küzdelmének, hihetetlen elszántságának, hogy a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit minden pillanatban a legnemesebb cél vezérelte: minden áron életet adni második gyermekének, és szeretni, félteni, óvni őt úgy, ahogyan erre csak egy édesanya képes.