Ajax-loader

'zsidó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Anne Frank - Anne ​Frank naplója
1943. ​JÚLIUS 26. _"Mussolini lemondott, és az olasz császár és király vette át a hatalmat._ _Üdvrivalgásban törtünk ki. A tegnapi borzalmak után végre valami jó hír... és újabb reménység! Annak reménye, hogy egyszer vége lesz, és béke lesz."_ Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. A 75 éve megjelent napló jubileumi kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. _"Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. ... Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni - megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség -, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. "Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott." _ Heller Ágnes Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
Az ​1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az _Előttem az élet_ annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Elias Canetti - A ​túlélő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

139424674
Biblia Ismeretlen szerző
elérhető
17

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Jerzy Kosinski - A ​festett madár
Valahol ​Kelet-Európában 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy kisfiút egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a sötét hajú, kreol bőrű fiú - akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek - az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Kosinki hol nyers realizmussal, hol borzongató és a borzalmakat mintegy tagadó költői szépséggel írja le az egyre sorjázó bestiális kínzásokat, s ahogy a könyv egyre szürreálisabb módon tobzódik a kegyetlenségben, azt érezzük, ez a történet mitikus jelentőségűvé nő, olyan írói látomássá, amely - a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában - az ember lecsupaszított énjét kutatja a történelem tomboló embertelenségében.

Ljudmila Ulickaja - Vidám ​temetés
Alik, ​a New Yorkba emigrált, tehetséges orosz-zsidó festőművész haldoklik. Műterem-lakásában sorra felbukkannak megcsalt feleségei, szeretői és régi barátai, akiket nem köt össze más, mint az, hogy mindannyian elhagyták Oroszországot, s mindannyian szeretik Alikot. A festőművész különös és szenvedélyes személyiségének hatása alól nem tudja magát kivonni senki, halálos ágya mellett még szeretői is összebékülnek. Az orosz Booker-díjas Ulickaja a Vidám temetésben korábbi regényeiből (Médea és gyermekei, Kukockij esetei, Életművésznők) ismert pontos lélekábrázolással mutatja be ezt a "furcsa családot" összetartó és széthúzó erőket, finom humorral ábrázolja és teszi különlegessé főszereplője halálát.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Nicole Krauss - A ​szerelem története
"Egy ​nap megkerülte a házat, és a szemembe nézett. A héten mindennap láttalak idekint, és mindenki tudja, hogy egész nap engem nézel az iskolában, úgyhogy ha van valami, amit el akarsz mondani, miért nem mondod meg egyszerűen a szemembe ahelyett, hogy itt leselkednél, mint egy bűnöző? Átgondoltam a lehetőségeimet. Vagy elmenekülök, és többet nem megyek iskolába se, talán még az országból is elmegyek potyautasként egy Ausztráliába tartó hajón. Vagy egy életem, egy halálom, vallomást teszek. A válasz egyértelmű volt: megyek Ausztráliába. Már ki is nyitottam a számat, hogy örökre elköszönjek. Csakhogy. Ehelyett azt mondtam: Azt akarom kérdezni, hogy leszel-e a feleségem? Az arca semmit nem árult el. De mégis. A szemében ugyanaz a fény gyulladt, mint amikor kivette a hegedűt a tokjából. Eltelt egy lassú perc. Vadul meredtünk egymásra. Majd gondolkozom, mondta végül, és visszamasírozott a házba. Hallottam, ahogy bevágódik az ajtó. Aztán egy pillanat múlva az E dalra tanított anyám első taktusait, Dvoráktól. Úgyhogy ha nem is mondott igent, ettől fogva tudtam, hogy van remény. "

Zsolt Béla - Házassággal ​végződik
Egy ​szegény katolikus mérnökfiú és egy gazdag zsidó lány története. Két fiatal, akiket elválaszt a vagyon, a társadalmi helyzet, a vallás, és közben összeköt a testi vágy, és valami megmagyarázhatatlan erő, amely újra és újra összesodorja őket, nem engedi széthullani ezt a furcsa, olykor kínzó, olykor izgató béklyót kettejük között. Vidéki birtok, pesti egyetemi évek, dekkolás Svájcban, elválás Bécsben, találkozások Pesten. Zsolt Béla első sikerkönyve, a Házassággal végződik, jellegzetes műve a magyar regény aranykorának. Egy leplezetlen őszinteséggel megírt, szórakoztató regényben olvashatunk szexről, szerelemről, párkapcsolatról, zsidókról és keresztényekről, kommunistákról és horthystákról. Egy sikerkönyv azoknak, akik szeretik az igazi pesti bestsellereket!

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Danielle Steel - Az ​aranyhajú lány
Az ​idős Walmar von Gotthard éli mindennapi életét gyönyörű, fiatal feleségével, Kassandrával, és két gyermekével. Kassandra az egyik bálon megismerkedik Dolff-fal, és első látásra egymásba szeretnek. A nő sodródik a két férfi között, mert nem tud kettőjük között választani. Amikor elkezdődik a második világháború, kiderül hogy Dolff zsidó. Ő azonban nem menekül le a náci Németországból, és ez lesz a veszte. Kassandra bánatában belehal, és Walmar egyedül marad a két gyermekkel. Danielle Steel sodró történetében megtalálható a szerelem, önfeláldozás, megaláztatás, és megbocsájtás, halál és új élet, és miközben aggódunk a főszereplők sorsáért, kibontakozik előttünk a náci Németország.

Post_90306_20120604092921
elérhető
43

Rubin Eszter - Barhesz
A ​barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett" - meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre. "Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás."

Moldova György - A ​Szent Imre-induló
A ​Szent Imre-induló éppolyan magával ragadó, izgalmas olvasmány, éppolyan érdekfeszítő történet, mint Moldova György eddigi regényei. Megrendítő a mű témáját szolgáltató életanyag, az író olyan kérdést állít regénye középpontjába, amiről irodalmunkban ritkán esik szó, ilyen formában talán még föl sem vetődött. azt nevezetesen, hogy a magyar történelem leggyászosabb korszaka, a magyar nép legnagyobb társadalmi, politikai, erkölcsi válsága után - maga a fasiszta háború, a népirtás, az anyagi, szellemi és erkölcsi javak vandál pusztítása után - milyen közérzettel érhette meg a felszabadulást Moldova regényének főhőse - egyik főhőse - , a tizenkét éves Kőhidai Miklós, aki százezres tömegek kiirtásának rettenetében élt, és bár ő maga fizikailag túlélte a borzalmakat, szinte gyógyíthatatlan lelki sérülésekkel került ki a pokoljárásból.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Joseph Heller - Isten ​tudja
Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője - és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája... akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura - és elégedetlen, frusztrált 20. századi ember. Múlt és jövő fölé emelkedve kritikus szemmel tekint szét nemcsak a mai Izraelben és Amerikában, hanem Michelangelo és Donatello háza táján, sőt Közép-Európában is, megjegyzéseket téve a bugyidivattól kezdve mindenre. Dávid roppant monológja dicshimnusz és szatíra a zsidók népéről, az előidőkről, amikor még belátható közelségben volt a Teremtés, de az abszolút hatalom már cinikussá tette az első nagy uralkodót, akinek legszívfájdítóbb gondja, hogy utódai közül a legtehetségesebbet kell megöletnie, hiába szereti azt a legjobban, és hogy régi, megbocsáthatatlan bűnének kiváltója, Bethsabé, hiába szereti őt a legjobban, folytonos kárpálással teszi kisszerűvé, amit ő ingatagságában is nagyformátumúnak akar látni - a világot, amit fölépített. Az Istennel perlekedő, szép ifjúkorát sirató vénséges vén Dávid király története ugyanakkor mélységesen megható, katartikus, keserűen bölcs mű minden korok és emberfajták közös etikai problémájáról. Költői erejű, lenyűgöző alkotás. Nemhiába üdvözölte Mordecai Richler, a nálunk is ismert kanadai író a következő szavakkal: "Minden okunk megvan a vastapsra. A hihetetlenül tehetséges Joseph Heller ismét rekordteljesítménnyel állt elő."

Philip Roth - Leláncolt ​Zuckerman
Philip ​Roth 1979 és 1985 között három regényt (A szellem árnyékában, A megszabadított Zuckerman, Anatómialecke) és egy kisregényt (A prágai orgia) szentelt legismertebb prózai alteregójának, Nathan Zuckerman amerikai zsidó írónak. A ma már egyetlen kötetként számon tartott történet lényegét tekintve egy hányatott alkotói útkeresés nagyszabású krónikája, az elismerésre törő művészi akarat, valamint a fikció nyersanyagául szolgáló valóság kisebb-nagyobb körei (a főszereplőt övező politikai hatalom, zsidó közösség, család vagy éppenséggel tulajdon teste) közötti összetett viszonyok izgalmas és elgondolkodtató feltérképezése. A Helikon Kiadó Philip Roth-életműsorozatát útjára indító Zuckerman - Trilógia és epilógus sötét humorral és finom öniróniával árnyalt vallomás az írói hivatás (vagy ha úgy tetszik: hitvallás) állandó dilemmáiról és változó lehetőségeiről.

Naomi Alderman - A ​rabbi meg a lánya
Ronit ​Krushka Londonból egészen Manhattanig menekült hithű zsidó neveltetése, a zárt és szigorú szabályok szerint élő ortodox közösség, és nem utolsósorban elismert és sokak által rajongva szeretett rabbi édesapja elől. Hat éve nem látták egymást, de a rabbi halálhírére a tékozló lány hazalátogat gyerekkora színhelyére. Csupán egy ember akad, aki miatt szívesen vállalja az utat; fiatalkori tiltott szerelme, Esti, aki azóta férjhez ment, látszólag megállapodott. A gyász ideje alatt ismét találkozik a két nő, és életük újra végzetesen összekuszálódik, mígnem a közösség vezetői, akik a rabbi utódlásával vannak elfoglalva, döntő lépésre szánják el magukat… Naomi Alderman első regénye vérbeli bestseller, egyben irodalmi siker is. A fiatal írónő egy londoni ortodox zsidó közösségben nőtt fel. Novelláit több neves lap publikálta, de az igazi áttörést A rabbi és a lánya hozta meg számára, amely kritikusai szerint lírai vallomás az egyén lázadásáról és a szerelem szabadságáról.

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv0015
Zsidóviccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek
Az ​ifjú Weisz szorgalmasan dolgozik a Kohn bankházában. Az első hónap végén hívatja őt a nagy hatalmú főnök, és átnyújt neki egy csinos összegre kiállított jutalomcsekket: - Ezt azért kapja, mert nagyon elégedett vagyok a munkájával! Az ifjú a boldogságtól dadogva köszöni meg, s kihátrál a szobából. Kohn utánaszól: - És ha továbbra is ilyen jól dolgozik, egy fél év múlva alá is írom a csekket! Grün olaszországi útjáról küld haza egy fényképet: "Zálikám, itt vagyok Firenzében a Dávid-szobor mellett lefényképezve. A meztelen a Dávid."

Donáth Mirjam - Mások ​álma
„A ​legnagyobb veszedelemben is mindig lesznek fák, amelyeket nem lehet átültetni. Én ilyen fáktól származom.” Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk. Cseke Eszter és S. Takács András az On The Spot alkotói

Save0056
Osztropoli ​Herschel ostora Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Osztropoli ​Herschel ostora
- ​Kohn úr, hogyan kerülhet önnél a hering darabja negyven krajcárba? Lefkovics szemben húsz krajcárért kínálja. - Akkor hát vásároljon Lefkovicséknál. - Igen, de neki momentán nincs heringje! - Szép! Ha majd nekem se lesz, nálam is húsz krajcárba kerül darabja!

Bruck Edith - Gyönyörű ​romlásom
A ​Gyönyörű romlásom szerelmi háromszögtörténet. Nina egy kizárólagos, egy mindent elsöprő nagy szerelem foglya, egy olyan férfié, aki függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. A regényt az teszi torokszorítóvá, hogy a férfi-nő kapcsolatot érzelmileg teljes kitárulkozással eleveníti meg, olykor férfias keménységgel, olykor nőies lágysággal, máskor ironikusan, de mindig feltétlen és végletes őszinteséggel. Az őszinteség pedig lefegyverez, különösen ha szerelemről van szó.

2fogs%c3%a1g
elérhető
83

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Joseph Roth - A ​hamis súly
Mint ​mondottuk: naplopók és gazemberek jártak Jadlowker határcsárdájába; csavargóknak, koldusoknak, tolvajoknak és rablóknak adott szállást. És annyira ravasz volt, hogy a törvény sose tudta rajtakapni. Iratai és vendégei mindig rendben voltak. A hivatalos spiclik, akik csak úgy rajzottak a határ környékén, semmi rosszat, semmi tilalmasat nem tudtak jelenteni róla. Azt rebesgették Leibusch Jadlowkerről, hogy ő minden gaztett értelmi szerzője az egész zlotogrodi járásban - és a gaztett nem volt kevés: gyilkosságok történtek, rablógyilkosságok és gyújtogatások is, a lopásokról nem is beszélve. Az osztrák katonaszökevényeket, akik Oroszországba, s az oroszokat, akik Ausztriába menekültek, mondhatni, kicserélte. Akik pedig nem fizettek, azokat - állítólag - lelövette az osztrák vagy az orosz határőrökkel...

Lee Hays - Volt ​egyszer egy Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zeruya Shalev - Szerelmes ​élet
Jáárá ​a jeruzsálemi Templom pusztulásával kapcsolatos legendákból doktorál az egyetemen, munkáját azonban hanyagolni kezdi, amikor a sokkal idősebb Árié bűvkörébe kerül. A férfi apja barátja, Jáárá anyja pedig furcsa, ambivalens viszonyban van vele - mintha titok lappangana közös múltjukban. Jáárá, aki már korábban kezdett elhidegülni férjétől, a jólelkű, de fantáziátlan és unalmas Jonitól, egyre szenvedélyesebb szerelmi viszonyba bonyolódik Áriéval, és ennek során olyan erotikus kalandokat él át, amilyenekről nem is álmodott. Bár taszítja a férfi erőszakos személyisége, nem képes megszabadulni tőle. Mikor mégis megpróbálnák megmenteni kapcsolatukat Jonival, meghal Árié felesége. Jáárá átköltözik egy bőrönddel a férfi lakásába, ahol kezdetét veszi a hétnapos rituális gyász... Zeruja Salev 1959-ben született Izraelben, a Kinneret kibucban. Bibliatudományból szerzett egyetemi fokozatot, jelenleg kiadói szerkesztőként dolgozik. Eddig öt regénye jelent meg; több német és francia irodalmi díj kitüntetettje.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Nyáry Krisztián - Merész ​magyarok
Nyáry ​Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok. "Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel." - Nyáry Krisztián

Zsidoviccek2
Zsidóviccek ​2. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidóviccek ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sólem Áléhem - Vándorcsillagok
A ​regény, mely a szerző érett, időskori darabja (1909-1911), azzal a céllal íródott, hogy kiutat mutasson a pogromok sújtotta, nyomorban és vallási szeparációban élő galíciai zsidó fiataloknak, reménytelennek tetsző helyzetükből. Több lefordított regényből, novelláskötetből ismerhetjük Sólem Áléhem mesélőkedvét, eleven, csevegő hangját, játékos, ironikus, anekdotázó előadásmódját, írásainak pergő ritmusát, gazdag cselekményességét. A Vándorcsillagok cselekményességét is csak Jókai vagy Dickens regényeinek mozgalmasságához lehetne mérni, pedig a szüzsé alapjában egyszerű: két összefonódó, nagy ívű karrier története. Egy kis galíciai faluból az ott vendégszereplő zsidó színház csábítására és saját családi gúzsbakötöttségeik elől megszökik a szegény kántor lánya, Rozá és a gazdag kereskedőcsalád sarja, Leo. Mindketten gyerekek, szerelmesek a színházba és egymásba, s megfogadják, hogy legalább lélekben, soha nem hagyják el egymást. Életük azonban más-más irányba vezeti őket, s majd csak a csúcson fonódik ismét össze egy röpke pillanatra, a híres énekesnő és az ünnepelt hősszerelmes színész találkozásakor. Addig azonban hosszú, kalandokban gazdag út vezet, kinek-kinek a maga útja, de lélekben valóban mindig együtt marad a két üstökös, bujdosó, vándorló csillag. Sólem Áléhem derűs, rengeteg epizódból álló, sok helyszínen játszódó históriájának mélyén, mint mindig, most is ott feszül a zsidóság sorsának évezredes tragédiája, de az öntudat is, és a remény, hogy ha ez a nép kiszabadul kívülről rákényszerített és belülről vállalt bezártságából, hatalmas dolgokra, nagy teljesítményekre képes, nagy tehetségeket dobhat a felszínre. A könnyed elbeszélésmód ellenére valódi, súlyos dolgokról folyik a szó, s valódi emberi alternatívák merülnek föl. A főhősök és a számtalan mellékszereplő sorában zsidó életutak rajzolódnak ki: az önzés és a másokat segítés lehetőségei, a kiemelkedés lelki buktatói. S végül nem csal az író az eredményt tekintve sem: nem áltat azzal, hogy az út a galíciai stetltől Londonig, majd tovább, New York világot jelentő deszkáiig nem jár áldozatokkal: hőseink csak villanásnyira ismerik fel egymásban azt, akit valaha szerettek - s aki azonos a tulajdon jobbik énjükkel, hajdanvolt tisztaságukkal -, mindketten megváltoztak, kiégtek, sok vétséget, bűnt, árulást követtek el mások és önmaguk ellen, nyomukban mindenütt áldozatok maradtak - a regény nem végződik happy enddel.

Philip Roth - A ​szellem árnyékában
Egy ​"egyáltalán nem irodalmi környezetből származó" fiatal írójelölt szellemi apakeresésre indul: meglátogatja vidéken élő híres, öreg kollégáját. A huszonhárom éves Nathan Zuckerman önző, kíméletlen és becsvágyó, feltett szándéka, hogy mindent, ami az útjába kerül, felhasznál jövendő pályáján. Az öreg E. I. Lonoff, a vidék "legeredetibb elbeszélője Melville és Hawthorne óta", sokban hasonlíthatott hozzá fiatal korában - most azonban már csak önző és kíméletlen, de nem vágyik semmire. Illetve valamire mégis: arra, hogy hagyják őt békén, ne hozzanak változást az életébe. Mint írók megértik egymást, méltók egymáshoz. Mint emberek és férfiak, a titokzatos Amy Bellette-tel való kapcsolatukban különböznek leginkább, akit Zuckerman Anne Franknak képzel el, s aki szerelmes Lonoffba. Zuckerman szeretné feleségül venni, Lonoff szeretne megszabadulni tőle. A befejezés - akárcsak az egész mű - ironikusan jelképes: Lonoff felesége és Amy kirohan a hóesésbe, Lonoff a felesége után ered, Zuckerman lázasan jegyezget, majd bizonyára Amy után szalad, hiszen Lonoff is és minden író csak így cselekedett volna fiatal korában. Nathan Zuckerman "íróvá avatásának" szertartása befejeződött.

Pam Jenoff - Dédelgetett ​álmaink
Charlotte, ​a fiatal philadelphiai védőügyvéd egy nap különös felkérést kap: vállalja el egy háborús bűnös védelmét Európában. A nő egykor Hágában dolgozott, és most izgatottan várja a megbízást. Az sem tántorítja el, hogy a volt barátjával kell együttműködnie, aki évekkel ezelőtt összetörte a szívét... Csaknem kilencvenéves védencét azzal vádolják, hogy 1944-ben elárulta a bátyját, aki zsidókat mentett. A férfi nem tagad, nem tesz vallomást, és nem segít az ügyvédeinek. Vajon miért hallgat? Charlotte megérzése azt súgja, kell lennie valamilyen bizonyítéknak, amely az idős férfi ártatlanságát igazolja... Amikor repülőre száll, nem is sejti, hogy egy olyan szövevényes történetbe csöppen, amelynek szálai a második világháború előttre, egészen a huszadik század elejéig nyúlnak vissza. Pam Jenoff regénye úgy mutatja be egy évszázad történelmét, hogy közben váratlan találkozások, személyes álmok hálóját rajzolja meg. Titkon dédelgetett álmokét, amelyek vagy a háború és a távolság miatt hiúsulnak meg, vagy a zord körülmények ellenére is valóra válnak.

Kollekciók