Ajax-loader

'zsidó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Hollós Korvin Lajos - Komédiások
Az ​olvasó e kisregény főalakjaiban bizonnyal felismerni véli egy közel másfél évtized előtti tragédia szereplőit. Ezért az író nyomatékosan előrebocsátja, 1. hogy a megtörtént tragédia csupán a lehetőséget, az atmoszférát, a keretet sugallta egy még ma sem megoldott társadalmi probléma - egy még ma is virulens, lappangva ható kórokozó - földerítésére, 2. ennélfogva a regénybeli történet csakis annyiban követi a valóságosat, amennyiben az író céljához szükséges - javarészt tehát a képzelet terméke - , amiként koholt a szereplők lélekrajza is, az első személyben író szereplő egészében, továbbá események, jellemek - az utóbbiak több jellemből kivont tipizált sűrítések - s ami legfontosabb: a regény mondanivalóját magában foglaló IV. fejezet: a terjedelmileg is döntő "Napló" teljes egészében írói koholmány; az ezt megelőző fejezetek, a valóságos históriából átvett mozzanatokkal együtt, csupán e fiktív "Napló" előkészítése, bevezetése, 3. a valóságos történetből vett modelljeit az író személyesen egyáltalán nem ismerte, a regénybeli szereplők a fölvetett - bár meg nem oldott - probléma jelképei csak, 4. mindezért azt az olvasót, ki kulcsregényt gyanítana e könyvben, az író arra kéri, ne méltassa munkáját elolvasásra.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?

Covers_405282
elérhető
46

Rubin Eszter - Barhesz
A ​barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. Ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa az időben, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "A bika csillagkép szarvai közt felragyogó legfényesebb csillag, a nap lemenő sugarainál láttuk meg egymást először. A zsidó negyed egyik romkocsmájának pingpongasztala mellett" - meséli Virág, az elbeszélő. Felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá számára a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főszereplő építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik. A regény szövetébe természetesen illeszkedő receptek által megismerhetjük a ludaskása, a macaron és mindenekelőtt a barhesz készítésének titkát. Egyedi, szatirikus módon ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre. "Az egész zsidósdi egy nagy purimi karnevál, csak a purimmal ellentétben a többi ünnepen kötött a témaválasztás."

Isaac Bashevis Singer - A ​rabszolga
A ​rabszolga Singer egyik legcsodálatosabb, arányaiban is tökéletes remekműve, egy lélegzetelállítóan szép szerelem története. A rabszolgaság fogalma nem pusztán a főhős egyéni sorsát példázza. "Isten rabszolgái vagyunk mindannyian" - állapítja meg Jákob. Isten kegyelmében, gondviselésében hinni kell, cselekedeteinek igazságosságát kétségbe vonni, kételkedni, vizsgálódni, okokat keresni nem más, mint lázadás. A társadalmi elnyomás, a faji megkülönböztetés, az állami és egyházi törvények kegyetlen szigora is rabszolgaságban tartja az embereket. A lengyel-zsidó rezervátumfalvak ábrázolásán túl az író a korabeli Lengyelország társadalmi ellentéteire is utal (a parasztság kizsákmányoltsága; az ország sorsán kesergő, tehetetlen és züllött arisztokrácia). Mélységesen együtt érez a zsidóság megpróbáltatásaival, de ez nem akadályozza abban, hogy elfogultságtól mentesen, tárgyilagosan rá ne mutasson: Isten szolgálatát jó néhányan helytelenül értelmezik, szemforgató módon, a vallás külső formáit, előírásait követik. Pedig a hit lényege - és ezt csak egyházából történt kiközösítése után érti meg Jákob - egészen más: "az ember kapcsolata embertársaival".

Isaac Bashevis Singer - A ​sátán Gorajban
Aki ​olvasta Singer előzőleg megjelent regényét, A rabszolgá-t, az ismerős világgal találkozik. A színhely egy lengyelországi zsidó település a tizenhetedik században. De a történet főszereplője ezúttal nem egy ember, hanem egy egész közösség. A rítusok és babonák, hitek és hiedelmek homályában botorkáló, megnyomorított és megtizedelt goraji zsidók között egy eretnek szekta támad, amely azt hirdeti, hogy a Messiás még abban az évben, vagyis 1665-ben elröpíti őket az Ígéret Földjére. Goraj népe vándor kabbalisták és próféták játékszerévé válik, és amikor az ígért csoda elmarad, értelmét veszti minden kötöttség, minden erkölcs - Gorajban szodomai állapotok uralkodnak el. A szerző szikár, tényközlő modorban, etnográfiai pontossággal és lélektani, pszichopatológiai hitelességgel beszéli el az eseményeket - de a történet, éppen szűkszavúsága révén, messze túlnő önmagán: prózai költemény az esendő emberiség szomorú meghibbanásairól, az üdvözülés utáni vágy kanyargós útjairól.

Covers_82386
elérhető
1

Bodor Pál - Kék ​folt
"Mint ​tudja, nagyjából egyedül élek. Illetve külön a feleségemtől. Jóformán egész napomat itt töltöm. A lány ideszokott. Egy délután, kávé után, megkínáltam egy kis konyakkal. Nyár vége volt, szépen le volt barnulva. Mélyen kivágott ruha volt rajta. A kísérleti asztal magas "bárszékén" ültem, ő előttem a fotelban, előrehajolva szopogatta az italt. Aznap voltam negyvenéves. Elnéztem barna-fekete haját, nyaka szép hajlatát; a ruha alatt nem viselt semmit, gyönyörű melle volt. Sosem voltam erőszakos ember. Akkor is - talán: sajnos - szavakkal kezdtem. Elmondtam, hogy nagyon egyedül vagyok. Szükségem lenne valakire. Aki mellém állna. Akiből kinevelhetném az asszisztensemet. Mit nem ígér egy férfi, ha megkíván egy fiatal lányt? Mondtam és mondtam a magamét, egyre meghatottabban. Meghatottan önmagamtól és a hirtelen forrón fölvillanó lehetőségtől. Ő meg nézett alulról fölfelé, furcsán, nem tudom, mily arckifejezéssel. Amikor a legelérzékenyültebb voltam önmagamtól, lassan fölállt. - Mit akar? - kérdezte. Nem tudom, milyen volt a hangja. Sajnálkozó, csúfondáros, fenyegető, részvevő. - Mit akar? Vetkőzzek le? - nézett merően, mint egy giccsfilmben, és fél kezével máris leeresztette magáról a ruhát, ami a földre hullott, és ő állt előttem félmeztelenül."

Zsolt Béla - Házassággal ​végződik
Egy ​szegény katolikus mérnökfiú és egy gazdag zsidó lány története. Két fiatal, akiket elválaszt a vagyon, a társadalmi helyzet, a vallás, és közben összeköt a testi vágy, és valami megmagyarázhatatlan erő, amely újra és újra összesodorja őket, nem engedi széthullani ezt a furcsa, olykor kínzó, olykor izgató béklyót kettejük között. Vidéki birtok, pesti egyetemi évek, dekkolás Svájcban, elválás Bécsben, találkozások Pesten. Zsolt Béla első sikerkönyve, a Házassággal végződik, jellegzetes műve a magyar regény aranykorának. Egy leplezetlen őszinteséggel megírt, szórakoztató regényben olvashatunk szexről, szerelemről, párkapcsolatról, zsidókról és keresztényekről, kommunistákról és horthystákról. Egy sikerkönyv azoknak, akik szeretik az igazi pesti bestsellereket!

Sólem Áléchem - A ​Motl gyerek
Gorkij ​elbűvölten "sírt és nevetett" ezen a "csodálatos könyvön", magával ragadta bölcs humánuma, a benne rejlő mélységes népszeretet, amely, mint az íróhoz 1910-ben intézett levelében írja, "manapság, sajnos, oly ritka". A kilencéves Motl korántsem az élet jelenségeire naivan rácsodálkozó kisfiú. Nem gyermeknek való gondok érlelték meg idő előtt. Tagja egy emberi és társadalmi jogaitól megfosztott kis közösségnek, melyet a cári Oroszország zsarnoki rendje és saját túlhaladott hagyományai kötnek gúzsba, s ezért kétségbeesetten keres kiutat. Motlnak akarva-akaratlan részt kell vállalnia családja és szűkebb környezete mindennapos küzdelmeiből. A sors pedig a minden széppel-jóval kecsegtető Újvilágban is csak szűken méri az örömöt - Amerika sem az ígéret földje.. A szelíd humorral fűszerezett, könnyes mosolyra késztető elbeszélésfüzér főszereplője és krónikása, a Motl gyerek - akárcsak irodalmi elődje, Tóbiás, a tejesember - minden bizonnyal belopja magát az olvasó szívébe.

Sólem Áléchem - Tevje, ​a tejesember
Tevje, ​a Kijev melletti kis tanyán élő zsidó tejesember élete tragédiák sorozata, mégsem perlekedik az Örökkévalóval. Mindenre tud egy-egy bölcs mondást a Szentírásból vagy a Tórából, s ha nem talál, szellemes álidézeteket fabrikál. Sosem veszti el a reményt, megőrzi derűs életszemléletét. Sólem Áléchem oroszországi születésű jiddis regényíró könyve a világirodalom időálló értékei közé tartozik. Hitelesen mutatja be egy zsidó közösség mindennapjait, szokásait és életfilozófiáját. Bölcsesség, szeretet, hit, a túlélést segítő hagyomány tisztelete sugárzik ebből a könyvből, amely hol megnevetteti az olvasót, hol könnyeket csal ki szeméből. Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták, s világszerte nagy sikerrel játsszák.

Franz Kafka - Az ​átváltozás
"Kafka ​elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"

Louis Begley - Hazudni ​az életért
Louis ​Begleynek ez az első regénye. Néhány éve jelent meg, és mindjárt sikert aratott: felsőfokban írtak róla a világlapok, elnyerte a PEN Hemingway Alapítványának elsőkönyves, valamint az Irish Times és az Aer Lingus nemzetközi szépirodalmi díját. Méltán, mert ez a mű a már oly sokszor feldolgozott holocaust témájának egy egészen új oldaláról szól ritka meggyőző erővel. A színhely Lengyelország s ott egy kisváros, T. Itt kezdődik 1939-ben a regény hősének, annak a zsidó kisfiúnak a kálváriája, aki egyes szám első személyben beszéli el azt, mi történt vele és családjával - egészen a felszabadulás napjaiig, amikor is végleg tudatára ébred: új hazában új életet kell kezdenie. A könyvből nem derül ki, hogy Begley a saját személyes emlékeit eleveníti-e fel, vagy a másoktól - netán családjától - hallottak alapján, fiktív memoárként számol be a történtekről. Ami tény: stílusának dokumentumszerű távolságtartása nem dramatizálja túl a szörnyűségeket: úgy adja elő egy tízéves kisfiú kényszerű hányattatásait, mint egy kalandos utazás történetét. Éppen ebből az objektivitásból fakad vonzereje: az ártatlan gyermek szavaiból megrendítő olvasmány bontakozik ki.

Lois Lowry - Számláld ​meg a csillagokat
Nos, ​bátor vagy-e kicsi lány? - kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei. A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba. Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.

Efrájim Kishon - Veszett ​ernyő nyele
A ​Zürichben élő világhírű humorista, noha Ludas Matyi-beli rövid pályafutása után több mint harminc évet töltött Izraelben, ma is a hamisítatlan pesti humort műveli. Akár a mindennapi élet, a családi lét, a hivatali ügyintézés, a bevásárlás a hétköznapok ezernyi apró furcsaságát, groteszkségét tűzi tolla hegyére a szerző, akár az izraeli társadalmi szokások képtelenségeit, nevetséges ellentmondásait figurázza ki írásaiban ott villódzik az az elegáns könnyedség, az a gonoszkodó, de sohasem gonosz csúfondárosság, amely a pestinek nevezett zsidó humor sajátja. Kötetünk nyolcvanhat kis története, karcolata ebből a jellegzetes humorból ad színvonalas, szórakoztató ízelítőt.

Nicole Krauss - A ​szerelem története
"Egy ​nap megkerülte a házat, és a szemembe nézett. A héten mindennap láttalak idekint, és mindenki tudja, hogy egész nap engem nézel az iskolában, úgyhogy ha van valami, amit el akarsz mondani, miért nem mondod meg egyszerűen a szemembe ahelyett, hogy itt leselkednél, mint egy bűnöző? Átgondoltam a lehetőségeimet. Vagy elmenekülök, és többet nem megyek iskolába se, talán még az országból is elmegyek potyautasként egy Ausztráliába tartó hajón. Vagy egy életem, egy halálom, vallomást teszek. A válasz egyértelmű volt: megyek Ausztráliába. Már ki is nyitottam a számat, hogy örökre elköszönjek. Csakhogy. Ehelyett azt mondtam: Azt akarom kérdezni, hogy leszel- e a feleségem? Az arca semmit nem árult el. De mégis. A szemében ugyanaz a fény gyulladt, mint amikor kivette a hegedűt a tokjából. Eltelt egy lassú perc. Vadul meredtünk egymásra. Majd gondolkozom, mondta végül, és visszamasírozott a házba. Hallottam, ahogy bevágódik az ajtó. Aztán egy pillanat múlva az E dalra tanított anyám első taktusait, Dvoráktól. Úgyhogy ha nem is mondott igent, ettől fogva tudtam, hogy van remény. "

Lovas István - Második ​jobbegyenes
Lovas ​István - publicista, politológus, fordító - 1945-ben született Budapesten. A hatvanas években több évet töltött börtönben, mert középiskolás és egyetemista barátaival egy illegális Kereszténydemokrata Munkáspártot alapított. Az ország összes középiskolájából kizárták. "Erkölcsi bizonyítvány" hiányában Magyarországon nem járhatott egyetemre. (...) Bicskén él.

Sacha Batthyany - És ​nekem mi közöm ehhez?
Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. "És neked - kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt - mi közöd mindehhez?" Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja. "Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével - és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról" Der Spiegel A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Jeanne Kalogridis - Az ​inkvizítor felesége
1480-ban ​a spanyol inkvizíció megkezdi működését Sevillában. Amikor a kikeresztelkedett, de titkon zsidó vallását gyakorló anyja félelmében a tengerbe veti magát, a szép, tizenhét éves Marisolt apja feleségül adja Gabriel Hojedához - a férfihoz, akit teljes szívéből gyűlöl, és aki az inkvizíció szolgálatába szegődött. A lány, aki szégyellte és elhidegült converso anyjától, nem érti, hogy apja miért döntött így. Az esküvőn ráadásul felbukkan gyermekkori szerelme, egykori vőlegénye, aki felől évek óta nem kapott hírt. Miután édesapját letartóztatják, Marisol, aki félig szefárd zsidók, félig ókeresztények gyermeke, de a zsidók múltjából csak édesanyjának a szefarádi aranykorról szóló történeteit hallotta, lassan felismeri és felvállalja örökségét, és bátran szembeszáll férjével, annak bátyjával, a kegyetlen dominikánus szerzetessel és Torquemada embereivel. Majd rájön, hogy szerelme, Antonio a conversóknak segít megszökni Spanyolországból, és életét kockára téve csatlakozik hozzá. "Sötét és fenséges… Kalogridis mesterien ábrázolja a korszakot, miközben a szerelem, hűség, árulás és áldozatvállalás időtlen történetét meséli." - Pam Jenoff

Icik Manger - Az ​édenkert könyve
A ​klasszikus jiddis irodalom harmadik nemzedékének egyik kiemelkedő alkotója, a Magyarországon alig ismert Icik Manger (1901–1969) elsősorban költőként vált világszerte elismertté. Kalandos élete Bukovinából indult, majd Románián, Lengyelországon, Párizson és Londonon át, Kanadában és New York-ban folytatódott sikeres pályája, míg végül ünnepelt költőként Izraelben talált végső nyugalomra. Regényében, Az édenkert könyvében a modern jiddis nyelvet és irodalmat megteremtő nagy elbeszélők (Mendele Mojher Szforim, Jichak Lejb Perec, Sólem Aléhem) hagyományait követi, és gazdagon merít a zsidó agada (vallásos mesék, legendák, mítoszok és bölcs mondások gyűjtőneve) és folklór kimeríthetetlen motívumkincséből, és azokat egyéni leleményeivel gazdagítva, nyelvileg színesen áradó történeteket mesél el. Bár a történetekben ősatyák, bibliai királyok és próféták, csodarabbik élik egyáltalán nem fennkölt életüket, az édenkertbeli lét megtévesztésig hasonlít egy múlt század eleji galíciai, bukovinai vagy erdélyi zsidó városka küszködéssel, bánattal, tragédiákkal terhelt életéhez, amit csak azzal az önironikus derűvel lehet elviselni, amely Icik Mangernek lelkéből fakadó sajátja. Olvasás közben mintha Marc Chagall világában járnánk, ahol angyalok, szerelmespárok, muzsikusok és háziállatok lebegnek a magasban, házak dacolnak a fizika törvényeivel, álmok válnak költői valósággá és a nyomasztó valóság válik álomszerű költészetté. Icik Manger regénye jó szívvel ajánlható felnőtt és gyermek olvasóknak egyaránt, mindenkinek, aki szívesen adja át magát a kelet-európai zsidó folklór és mitikus mesevilág vidáman szomorkás varázslatának.

Covers_416026
elérhető
2

Marina Lewycka - Ragadunk
Egy ​valaha jobb napokat látott, omladozó kőház London kedvelt lakónegyedében; egy rejtélyes életkorú, hétköznapinak semmiképpen sem nevezhető zsidó özvegyasszony; a szétesés határán álló, napjaink kihívásaival küszködő értelmiségi család; gátlástalan szociális munkások; önjelölt palesztin ezermester és kétes képességű segédei; néhány minden hájjal megkent ingatlanügynök; valamint hét macska. Íme a Ragadunk című regény főszereplői. S hogy miképpen kerülnek ők valamennyien a történetbe, arról az elbeszélő, Georgina számol be. A nő szabadúszó újságíró és frissen elhagyott feleség, aki ráadásul kamasz fia világvégéről szőtt gondolatai miatt is aggódhat. Miközben szakíróként a ragasztóanyagok természetével foglalkozik, a házassága romjai közt tébláboló nő számára előbb-utóbb felmerül a kérdés, vajon milyen ragasztóanyag tarthatná össze a történetben egymáshoz sodródó emberek sokszínű társaságát. Az ukrán származású, angolul író Marina Lewycka az eddigi, magyarul a Geopen Kiadónál megjelent regényeiből (Rövid traktortörténet ukránul, Eperföldek) megismert öniróniával, olykor fekete humorral átszőtt, szórakoztatóan olvasmányos stílusban tárja elénk modern világunk néhány újabb, mélyen elgondolkodtató szeletét.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Ayşe Kulin - Az ​utolsó vonat Isztambulba
Selva, ​a még élő ottomán pasák egyikének lánya szerelembe esik Rafaellel, egy fiatal zsidó férfival, ám családjaik ellenzik a házasságukat és kitagadják őket. A szerelmesek Franciaországba utaznak, hogy ott telepedjenek le, de a II. világháború kitörésekor fennakadnak Hitler rettenetes hálóján. A nácizmus markának szorításában együtt kell élniük a félelemmel, hogy begyűjtik és koncentrációs táborba küldik őket. Ugyanebben az időben Törökország kilátástalan harcot folytat, hogy elkerülje a háborúba sodródást, veszélyes kötéltáncot lejtve a Szövetségesek és a Tengelyhatalmak között. E regényében Ayse Kulin érzékletesen írja le az országában a II. világháború során történteket, párhuzamosan Selva és Rafael európai életének megörökítésével. A történet időben és térben ugrál Isztambul és Marseille, Ankara, Kairó és Párizs között, hogy aztán Berlinből visszatérjen Isztambulba. Teszi ezt úgy, hogy közben bemutatja a török diplomaták bátorságát, akik életüket kockáztatták, hogy Európában rekedt zsidók százait mentsék meg a náci lemészárlástól. Mint Ayse Kulin mindegyik regénye, ez is letehetetlen. Regény a szerelemről és menekülésről, összefonódva Európa történelmének legviharosabb időszakával.

Walter Salmen - A ​klezmer zene és eredete
A ​klezmer zene kialakulását és öt évszázados fejlődését mutatja be a szerző. Ez a zene a kelet - és közép-európai zsidó közösségekben alakult ki, ott hozta létre jellegzetes formáit, stílusát. A szerzőről: Walter Salmen német zenetudós; a heidelbergi és a münsteri egyetemen tanult. 1959-ben a saarbrückeni egyetem tanára lett. 1974 óta az innsbrucki egyetem zenetudományi intézetének vezetője. Több mint harminc zenetörténeti kiadvány szerzője. Kutatásai elsősorban a zenészek tevékenységére, a zene és tánc ikonográfiájára koncentrálódnak.A klezmer zene kialakulását és öt évszázados fejlődését mutatja be a szerző. Ez a zene a kelet- és közép-európai zsidó közösségekben alakult ki, ott hozta létre jellegzetes formáit, stílusát. A szerző tisztázza, majd elemzi a zsidó zenészek helyzetének alakulását az elmúlt évezred alatt, részletesen ír a különféle hangszerjátékosok, az együttesek tevékenységéről, majd az énekesek és táncosok működéséről. A kötet nagyobb részében a klezmer zene különböző funkcióit is leírja: fellépés a zsinagóga előtt és a zsinagógában, lakodalmakon, purim és hanuka alkalmából, bálokon, kocsmákban és népszínművekben. Mindezeket korabeli metszetekkel, dokumentumokkal és képekkel is illusztrálja.A könyv CD-melléklettel is kapható, amelyen a Veszprémer Klezmer Band játszik; a hanganyagot itthon és a környező országokban gyűjtötték.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Isaac Bashevis Singer - A ​lublini mágus
"Remekmű ​egy ember harcáról a gonosszal és az érzékiséggel" - írja a regényről egy kritikus. Valóban: ennek a műnek is alapja és magva ez az állandóan visszatérő Singer-téma. A színhely az író kedvenc színhelye: az 1800-as évek legvégének Lengyelországa. A főhős, Jasa Mazur - _A rabszolga_ Jákobjával ellentétben - minden idealizálástól mentes, gyarló, esendő ember, talán ezért is érezzük közelebb magunkhoz. A tehetséges mágust a nők viszik vesztébe: a hűséges feleség, a bigottan vallásos özvegy, a keresztény parasztlány, az előkelő polgárasszony, akik mind össze akarják kötni Jasával a sorsukat - az erőtlen, befolyásolható férfi nyugalmát, karrierjét s végül becsületét is feláldozva őrlődik megoldhatatlan problémái között. S amikor leginkább úgy tűnik, hogy nincs kiút a számára, akkor lesz elegendő ereje ahhoz, hogy szakítson addigi életével, hazatérjen szülővárosába, és ott - jellegzetes singeri katarzis - vállalja az önkéntes bűnhődést, a megtisztulást, majd végül a szent embert övező tiszteletet.

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Ámosz Oz - Miháél, ​Miháél
A ​népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az ötvenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyerekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korábban együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

Covers_408948
elérhető
6

Rubin Eszter - Bagel
Kohav ​Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Arthur Miller - Gyújtópont
Arthur ​Millernek, a modern amerikai dráma világszerte ismert képviselőjének számos színpadi műve mellett mindössze három prózai írása született, melyek közül talán a legjobb e kötetben olvasható. Ahogy minden drámájának, e regénynek is lényegét alkotja a milleri alaptéma: a felelősség és bűnrészesség erkölcsi kérdése. Maradandó értékű ez a könyv, mert olyan kérdéssel foglalkozik, amely sajnos még napjainkban is időszerű.

Kornis Mihály - Nekem ​az ég
Kornis ​Mihály gyermekkorban verhetetlen! – ez irodalmi bon mot jellemzi legjobban és igazolja új regénye minőségét! A Nekem az ég egy ötéves kisfiú Kaposvár melletti kisfaluban átélt gyermekkori világgá futásának története. És egyben a szerelem és a barátság felfedezésének és tragikus elvesztésének megrendítően szép regénye – korabeli fotókkal illusztrálva!

Covers_146471
A ​legjobb zsidó viccek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​legjobb zsidó viccek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ámosz Oz - Hirtelen ​az erdő mélyén
A ​hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok - mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de "nyerítőkórral" megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.

Kollekciók