Ajax-loader

'erdélyi magyar szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Makkai Sándor - Táltoskirály
A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik - feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. "Kisebbik királyfiként", Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei - élükön a nádorral - összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

33x10
elérhető
0

Nádor Tamás - 33x10
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dragomán György - Oroszlánkórus
Az ​Oroszlánkórus a bátorság könyve. Történeteit a ritmus élteti, az elbeszélések szereplői zenével győzik le a félelmet és a gyászt, megtanulnak erőt venni a szerelem és a sóvárgás fájdalmán. Minden mondatban ott lüktet a zene, szól a dzsessz, a latin ballada, a kőkemény hevimetál vagy a bécsi újévi koncert keringője, dübörög a manele és a koreai csajpop, kihangosodik a szívverés vagy a futó lábak dobogása. A lendületes történetekben a zene esélyt ad az ellenállásra, segít abban, hogy vállaljuk a sorsunkat, gyerekek legyünk a felnőttek között, vagy otthont keressünk egy idegen országban. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regény után most jelenik meg először novelláskötete - ráadásul a szövegek egy része a könyv megjelenésével egy időben hangoskönyvként is meghallgatható.

Bartis
elérhető
142

Bartis Attila - A ​nyugalom
Anya ​és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.

Böjte Csaba - Csender Levente - Böjte ​Csaba füveskönyve
Öt ​hét Böjte Csaba ferences szerzetessel. Több ezer kilométer utazás Erdélyben, útközben beszélgetések az életről, halálról, hitről, szolidaritásról és nagyon sok mindenről, ami a ma emberét foglalkoztatja. Így lett a kilométerekből belső utazás, és így született meg útközben Csaba testvér füveskönyve. Kipróbált gondolatok, amelyek megtisztítják az ember lelkét, öntudatra ébresztik, megvigasztalják, reményt, kapaszkodót adnak az egyre zajosabbá váló világunkban. Elmélkedések a ma emberéről, örök érvényű és friss gondolatok, gyakorlati tanácsok arról, hogy milyennek kellene lennünk, hogy boldogabbak legyünk, és mit kellene cselekednünk, hogy ez a világ jobb és élhetőbb legyen. Csender Levente, József Attila-díjas író, Csaba testvér gondolatainak formába öntője

Sütő András - Egy ​lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán
Az ​Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye alapján született, mely az egyén és a hatalom konfliktusának, az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának példázata. Kolhaas története az "eszelős" jogérzet drámája. Az, ami e mintaszerűen törvénytisztelő és krisztusian jámbor lókereskedő már-már idillikus hétköznapjait feldúlja, voltaképpen egy apró, jogsértő affér. Kolhaas Mihály lókereskedő üzleti útjáról hazaérkezik családjához. Szolgája, Herse majd később követi. Házában leli Nagelschmidtet, legjobb barátját, aki üldözői elől menekült ide. A két férfi összevitatkozik, mert a barát a nemrég megvert Münzer Tamás tanainak és a népi mozgalomnak szenvedélyes híve és ezért üldözik, Kolhaas pedig Luther híveként türelemre, keresztényi alázatra, szeretetre inti barátját. A viszontlátás családi örömének és a baráti összeszólalkozásnak a tronkai vámos megjelenése vet véget, aki 50 garast követel a tronkai báró nevében, különben Kolhaas lovát nem hajlandó átengedni birtokán. A lókereskedő ugyan jogtalannak tartja a követelést, de hajlandó kifizetni a vámot, csak hogy lovai végre hazaérkezhessenek. De csak Herse szolga érkezik meg, ő is félig agyonverve. Kolhaas a törvénytisztelő törvényes orvoslást keres panaszára, s így kerül végül szembe a törvénnyel. Egy folyamodványt akar eljuttatni a választófejedelemnek, amelyben összefoglalja panaszát. Nem elsősorban két lováért küzd, hanem a jogtiprás ellen, amely büntetlenül hagyja az önkényeskedőt, s a törvényes rend helyreállítását akarja kikényszeríteni. A folyamodványt felesége, Lisbeth viszi Berlinbe, de amikor át akarja nyújtani a fejedelemnek, annak egyik testőre halálra sebzi. Betelik a pohár, Kolhaas a pör folytatása helyett vérbosszút fogad, hogy törvény híján maga vegyen elégtételt Vencelen. A feudális önkényurak rettegett ellenfele lesz, váraikat feldúlja, szörnyű bosszút esküszik. Már-már úgy tűnik, semmi sem tartóztathatja fel, amikor a tronkai várban váratlanul Luther Mártonnal találja szemben magát. Luther, akit Kolhaas mesterként tisztelt, végül ráveszi a lócsiszárt, hogy vesse alá magát a választófejedelem és a császár igazságszolgáltatásának: így kerül végül bitófára.

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​szerencse mostohafia
"Életrajzi ​regényemből, amely egyben családregény, Gyurka bátyámat nem hagyhattam ki. Ám alig kezdtem foglalkozni vele, kiderült, hogy zsúfolt, gazdag, hatalmas élete szétvetné a már megkezdett munka kereteit. Külön regényben foglalkozom hát vele..."

Ürögdi György - Kleopátra
"Ki ​ne hallott, olvasott volna Kleopátráról, a történelemnek erről a híres asszonyáról? Shakespeare, G.B. Shaw választották drámájuk hősnőjévé, több filmet forgattak az ókori Egyiptom utolsó királynőjének regényes életéről. Ürögdi György a korabeli források, a legújabb kutatások felhasználásával mindvégig érdekes, könnyed, sőt izgalmas módon ábrázolja Kleopátra életét és korát. A könyv lapjain megelevenednek a nagy kortársak, így Caesar, Antonius, Pompeius, Cicero, a fiatal Augustus, a híres-hírhedt Heródes király és sok más neves közel-keleti, valamint római államférfi."

Dragomán György - Rendszerújra
Rendszerek ​és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő. Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

Bartis_attila_a_s%c3%a9ta
elérhető
74

Bartis Attila - A ​séta
Olvasó! ​Már kezedbe vetted ezt a könyvet. Kérlek, lapozz bele most, és olvass el három mondatot. A sétáknak gyógyereje van. Már-már varázs. Egy erős séta évekkel hosszabbíthatja meg a sétálók, sőt, a helyszín életét. Ilyen értelemben A séta nemcsak regény, hanem séta is. Gyógyerő. A betegség pedig nem más, mint a hanyatlás. A hanyatlásról és a hanyatlás ellen szól A séta. Volt hajdan egy birodalom, melynek a romjain élünk. Aranykora ezüstkor volt, ezüstkora vaskor. Pusztulása látszólag végleges, tárgyai ránk maradtak, emberei majdnem mindig meghaltak. Emberei voltak Freud, Kafka, Hitler, Bartók. De mit mond így együtt e négy leghíresebb? Semmit. Tárgyaik voltak legyezők, felöltők, pisztolyok, zongorák. Alig több, mint a semmi. De elég négy fürdőhely neve, és azonnal előttünk van egy birodalom Marienbadtól Tusnádig és Abbáziától Ó-Tátrafüredig. A séta egyik színtere fürdőhely, de nem a fürdőhelyek aranykorában, hanem jóval később, valamikor 1968 és1992 között. Bartis Attila nemzedékének gyerekkorában haltak meg sorra azok, akik még látták az ezüstkort. A késő műanyagkor írója most illendően eltemeti őket. A séta talán az első regény, amely megteszi ezt a gesztust. Főszereplőjén kívül szinte mindenki idős ember.Bölcs semmittevésben, visszavonultan élő öreg aranyifjak a fürdőhelyeken, vagy öreg tárgyakon öreg szerszámokkal dolgozó bölcsek. A séta az ő szomorú, de csodálatos történetük is. Csakhogy a hanyatlás közelről rothadás. A ruhák elmállnak, a csónakok elkorhadnak, a forradalmárok eljönnek, gyilkolnak. Az írók pedig kénytelenek leírni a mocskot. Bartis Attila regényének a titka, hogy szép. Pedig az idáig felsorolt nosztalgikus díszletek csak díszletek. Magáról a történetről semmit nem árultam el. Az a regény. Kemény István

Makkai Sándor - Sárga ​vihar / Táltos király
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV. Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: azt a végzethitet, amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV. Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

Mikes Kelemen - Mulatságos ​napok
Három, ​erényekben, jellemben, érzelmekben kiváló ifjú pár hat napot tölt egy Szamos-parti birtokon, hogy napjaikat szórakoztató, egymást mulattató történetekkel töltsék a szíves vendéglátó körében. Hat nap, hat történet, a világ minden pontjáról, a világtörténelem különböző korszakaiból, szerelemről, politikáról, érzelmekről, akadályokról és azok boldogan végződő leküzdéséről.

Polcz Alaine - Főzzünk ​örömmel!
"Polcz ​Alaine - talán éppen azért, mert az élettel szükségszerűen velejáró, de annak elkerülhetetlen végével, a halállal foglalkozik hivatásszerűen: a szó abszolút értelmében s elementárisan - életpárti. Azaz: ételpárti. Ez a könyve az örök női géniusz otthonteremtő, házi tűzhely körüli varázslástudományának és titkainak leleplezése- feltárása. A maga módján egyfajta mágia. Egy hiteles személyiség konyha- és életvezetési kalauza..." /Szilárd Gabriella/

Áprily Lajos - Álom ​egy könyvtárról
Áprily ​Lajost elsősorban költőként és műfordítóként tartja számon irodalmi közvéleményünk, pedig esszéi, előadásai, irodalmi tanulmányai, könyvbírálatai is különös figyelmet érdemelnek - nemcsak azért, mert költői és műfordítói műhelyébe pillanthatunk be általuk, hanem azért is, mert hitelesen, magas színvonalon tudósítanak a romániai magyar irodalom első évtizedéről, másrészt annak az útnak a vonalát is fölrajzolják, melyet ez a nagy formátumú költői személyiség a tízes évektől a hatvanas évekig megtett. Ars poetica jellegű műhelytanulmányit és vallomásait Úti jegyzetek című, észak- és nyugat-európai "pedagógiai vándorlásának" megfigyeléseit rendszerező bensőséges útirajza, ezt pedig a magyar irodalomól szóló írásainak ciklusa követi. Ezek az esszéi, bírálatai, megemlékezési arról vallanak, hogy érdeklődési köre szinte az egész magyar irodalmat átfogja - Szenczi Molnár Alberttől Vörösmartyn, Petőfin, Jókain és Adyn át egészen Tamási Áronig és Dsida Jenőig. A külföldi irodalomról szóló írásai jobbára a műfordító műhelyvallomásai. E kitűnő esszék közül kiemelkedik az Anyegin fordításának műhelytitkairól, nyelvi-stilisztikai nehézségeiről írt, nagy költészettani és nyelvi tudásról tanúskodó vallomása.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Bánffy Miklós - Reggeltől ​estig
A ​színdarabok mellett Bánffy Miklós regényeivel alkotott igazán maradandót. Reggeltől estig (1927) című regénye mesteri eszközökkel mutatja be hősének egyetlen napját, a modern irodalom emlékezéstechnikájával és időkezelésével tesz sikeres kísérletet.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Árnyak ​az alagútban
A ​Tegnap, a Szabadság, az Utolsó hullám, a Hullámtörők, a Béklyók és barátok nagy sikerű kötetei után az író folytatja önéletrajzi regénysorozatát. Legfrissebb könyvében csípős szellemességgel, humorosan az egykorú vicceket, anekdotákat is felhasználva a személyi kultusz időszakának légkörét jeleníti meg, a túlideologizálás és az eltorzult hit keverékéből kialakuló felemás emberi magatartásformákat idéz elő. Művének lapjain éppúgy megismerkedhetünk az egykorú kulturpolitika, az irodalmi szerkesztőségek, mint az utca mindennapos életével a "csodakáderek" és az egyszerű emberek helyzetével, közérzetével. S habár Kolozsvári Grandpierre Emil olykor megtörtént eseményeket, lezajlott eseményeket is felhasznál alapanyagként, mint igazi művész sosem egyszerűen másolja a valóságot, hanem a kor különböző figuráinak jellegzetes gesztusaiból, elejtett szavaiból, viselkedési modelljeiből állítja össze következetes és gazdag, sűrített és tipikus jellemeit.

Páskándi Géza - Beavatkozás
Eszembe ​villant a kalamáris. Kezemet felemeltem, s az asztal sarkából többször a kalamárisba lőttem. Sikerült! Két lövésem a kupakba talált, s a kőajtó lassan csukódni kezdett. A testőr villámgyorsan, nagy ívben az asztallapra ugrott, alulról nem lőhettem rá, az asztal sarkán felemeltem a csuklómat, rúgott, s a fegyver kihullott a kezemből, utánakaptam. Ráhasalt az asztalra, sejtettem, mi a szándéka: alá akar lőni. A gomba alakú asztal lába körül megpördültem, és a másik oldalon lecsüngő bokáját megcsavartam. Nagyot üvöltött, revolveréből két lövést adott le, kiugrottam, bokáját nem eresztettem el, testét magam után vonszolva felkaptam a revolveremet: nagy erővel rántotta ki lábát, már nem tudtam a hasába rúgni. Ebben a pillanatban a másik fektéből kínlódva felemelkedett, s reám lőtt: a golyó a fejem mellett szisszent el. Szaladni kezdtem a sziklarés felé. Golyók üldöztek, lövések fütyültek utánam, lélekszakadva ugrottam egy résbe. Néhány lépés után a kis körpatak vizével találtam magam szemközt. S mintha gyorsított filmet látnék szemlátomást duzzadni kezdett. Csak most értettem meg: ennek a kis körpataknak több ága volt, és az a hivatása, hogy veszély esetén zsilipeit leeresszék, s a duzzadt víz megvédje, elzárja a barlangtemplomot. Ha a víz eltorlaszolja az utamat, azt hiszem ez lesz az első és utolsó filozófiai bűnügyem.

%c3%89s_%e2%80%8bboldogan_%c3%a9ltek
És ​boldogan éltek? Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - És ​boldogan éltek?
Gondoltak ​már arra, mi történt gyerekkorunk mesehősnőivel, miután jól ismert kalandjaik véget értek? Tényleg boldogan éltek, míg meg nem haltak? Mi várt például Piroskára, miután kiszabadult a farkas gyomrából? Vagy milyen élete lett Hamupipőkének, miután férjhez ment a herceghez? És mi történt Pöttyös Pannival, miután kijárta az iskolát? Most 15+1 neves, kortárs írónő folytatja ezeket a történeteket. A kötetben olvashatjuk Csipkerózsika, Hófehérke, Aranyhaj, Alice, Seherezádé, Holle anyó, Dorothy, Mulan, a Hókirálynő, a halász nagyravágyó felesége, a kis hableány és Sárbogárdi Jolán utóéletét. A novellák, vagyis felnőttmesék ott kezdődnek, ahol a gyerekmesék véget értek.

Img2413
elérhető
1

Ürögdi György - Róma
"Rómához ​kapcsolódik az egész világtörténelem, és második születésnapomnak tekintem, valóságos újjászületésemnek ama napot, mikor Rómába érkeztem." Goethe írta le e sorokat, de nem ő volt az első, akit megejtett az Örök Város. Évezredek óta "minden út Rómába vezet", és a város messzi földről érkező vándorok világszerte legismertebb célpontja. És mai is végeláthatatlan sorokban hömpölyög ide évről évre a XX. század népvándorlásának, a turizmusnak soknyelvű menete. Jönnek, és megcsodálják az évezredek itt hagyott emlékeit. Más és más korból valók ezek az emlékek, ezerféle hangulatot sugároznak - mást a Via Appia idő koptatta kövei, más a Palazzo Farnese impozáns tömje, és mást az EUR-negyed karcsú felhőkarcolói. De van valami, ami egységbe forrasztja őket. Egy gondolat: a majdnem háromezer éves Róma.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Sütő András - Három ​dráma
Szerző ​három drámát nyújt át kellő tisztelettel a kegyes-kegyetlen olvasónak is, miután a színházi nézőközönség meggyőzte őt arról, hogy fáradozása talán nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha némelyek szerint a világról, emberi létünkről immár csak ironikusan, szatirikusan vagy éppenséggel kiábrándultan lehet valamit mondani. E kötet szerzője nem tekinti jogosnak - és indokoltnak - a kinyilatkoztatást, miszerint erről vagy amarról csak így vagy amúgy lehet már szólani. Esztétikákon innen és túl az írói megnyilatkozásnak örök meghatározója marad a kényszer, az egyetlen ihlető Múzsa, amelynek ölelő karjait rég elfelejtettük, mert régen nem ringat már, hanem fojtogat inkább költőt és drámaírót egyaránt a század konfliktusaival. Három dráma: az emberi történelemnek három pillanatából, a múltból felidézve, az egyetlen lehetséges látószög alapján, amely a jelené, hisz tulajdonosai vagyunk minden idegszálunkkal. Ilyenformán a történelembe és mitológiába költözöttek - a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva - olyan szem sugarán vonulnak keresztül, amely óhatatlanul rájuk veti a jelen tapasztalatainak fényét-árnyékát. Viszonzásképpen ezt teszik maguk is, annak igazolásképpen, hogy a múlt, a Megtörtént: bennünk lakozik, amiként mi is táplálékai vagyunk az étvágytalansággal sosem vádolható jövendőnek. E hármas egységben élve a már említett kényszer parancsára vizsgáljuk magunkba a történelmet s lehetséges útjainkat a történelemben. Mert végül is az a fontos: hátunkon a múltnak terheivel merre tartunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a reménység jelei?

Páskándi Géza - Erdélyi ​triptichon
Páskándi ​Géza Erdélyi triptichonokban a magyar történelem három jelentős személyisége kerül szembe a hatalommal, a világgal, a többi emberrel - végül barátaival és saját magával is. A szerző arra keresi a választ, meddig lehet egyedül maradni, s hogy miért vergődik mégis az, aki megvan győződve saját igazáról. Szabadság-e a belső kényszer, amely sokkal zsarnokibb olykor, mint a külső? Ha valaki tisztességes, útja feltétlenül az elviselhetetlen magányba vezet?

Sütő András - Nagyenyedi ​fügevirág
Részlet ​a könyvből: Az ember hasznos élete, akár a gabonamagvaké, azzal a törvényszerű - rendszerint mégis váratlan s némelykor a boldogsághoz hasonlatos - fordulattal indul, hogy a mindenkori szolgálatos kezek begyűjtik. Behordják valahová az eszmék szérűire. Ínséges időben, ha többre nem futja: az ég alól - a szétszórtságból - ég alá: közösbe. A védettség állapotába vagy legalábbis annak reménységébe; emberkalangyák, közösségi asztagok melegébe, jégfogó kévék süvege alá. Ez a begyűjtés, számos új keletű filozófia ellenére, miszerint akár a gyümölcs, az ember is tömegében romlik, éppoly szükséges, mint a védőoltás.

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Ignácz Rózsa - Névben ​él csak
Magyarország ​nem egy ízben adott szállást a forradalmak viharaitól tépázott-űzött lengyel hazafiaknak. Az 1830-as években pedig az előző korszak Felvidékén letelepült hős nemzedéke már a szabadság újabb menekülő harcosaival találkozhatott. A száműzötteket befogadó magyarság eleinte természetesen a magyar-lengyel határ menti vidékeken látta vendégül a baráti szomszéd nép fiait, később azonban Erdély és az ország többi része is szállást, kenyeret, életet nyújtott a hazátlanoknak. Ignácz Rózsa csodálatos gazdagsággal áradó írásművészete mesterien elemzi a vendégek és vendéglátók közt szövődő ezerféle érzelmi viszonylatot, ifjú szerelmesek egymásra találását, apák és fiúk küzdelmét a szabadságharc s az elnyomatás idején.

K%c3%96rk%c3%89p_75
Körkép ​75 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Körkép ​75
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

K%c3%96rk%c3%89p_73
Körkép ​73 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Körkép ​73
szerzők: Birkás ​Endre Bor Ambrus Cseres Tibor Csurka István Déry Tibor Galgóczi Erzsébet Illés Endre Illyés Gyula Karinthy Ferenc Kolozsvári Grandpierre Emil Lázár Ervin Lengyel József Mándy Iván Mesterházy Lajos Mészöly Miklós Örkény István Rákosy Gergely Simonffy András Szakonyi Károly Szász Imre Vámos Miklós Vészi Endre

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​házasság előtörténete
Kolozsvári ​Grandpierre Emil könyve nem része az önéletrajzi ciklusnak, de a családi dokumentumok, feljegyzések, emlékek kutatása közben találkozott az író Árvai Ákos vegyészmérnök és Turányi Eszter az ötvenes években kitelepített egykori követ lányának történetével. A két fiatal életében a család és a kor, a körülmények sors- és jellemformáló hatását, erejét kivánja bemutatni. A rendkívül olvasmányos, szerelmi szálakban, erotikus jelenetekben gazdag, fordulatos regény a törvénysértések, kitelepítések éveiben, feszült történeti háttér előtt pereg, amikor nemcsak az idejétmúlt családi hagyományok, hanem az eltorzult társadalmi viszonyok a korszak "illemtanának elvárásai" sem kedveztek a hivatásukat, életformájukat kereső szereplők önmegvalósításának. Az író a hamis, kiüresedett polgári erkölcsöket éppoly kíméletlen, gyilkos iróniával ábrázolja, mint az életörömöt, a cselekvési energiát pusztító "csodakádereket".

Kollekciók