Ajax-loader

'orosz szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vlagyimir Bogomolov - Titkos ​küldetés
Bondarjovnak ​hívják. A neve semmitmondó. Ki ez a gyerek? Hogy került a háború kellős közepén ázottan, csapzottan, dideregve a Dnyeper partjára, a harcoló szovjet csapatok első vonalában? Nem idősebb tíz-tizenkét évesnél, távolülő szeme bizalmatlanul szegeződik Galcevre, a fiatal tisztre. Hiába faggatják, makacsul hallgat. Ki ez a gyerek? Galcev fejében még akkor is gyakran megfordul ez a kérdés, amikor a kisfiú - pompásan feszülő kis egyenruhában, mellén két érdemrenddel - már rég eltűnt a szeme elől. Aztán még egyszer találkoznak, egy esős októberi éjszakán. A németek világító rakétákat eregetnek a Dnyeper túlsó partján. Ez a találkozás mélyén belevésődik Galcev emlékezetébe, pedig elégszer figyelmeztetik: felejtse el a gyereket, mintha sosem látta volna. A hadsereg íratlan törvénye: mindenki csak arról tudjon, amiről tudnia szabad. Ki ez a gyerek? Hová tűnt? Mi lett a sorsa? Bogomolov izgalmas, megrázó írása emberi közelségbe hozza a háború kis önkéntesének: a titkos küldetésben járó Iván Bondarjovnak hányatott, hősi életútját.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Sok ​regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Joszif Geraszimov - Jevgenyij Ziborov - Egon Livs - Grigorij Baklanov - Holdtölte
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_9685
elérhető
8

Jevgenyij Tarle - Napóleon
A ​világtörténelemnek kétségtelenül egyik legkiemelkedőbb alakja volt Bonaparte Napóleon, aki egyszerű korzikai tüzértisztből lett egy hatalmas világbirodalom félelmetes ura. Napóleon nemcsak kiváló katona volt, hanem kiemelkedő államférfi is a maga korában . Tarle könyvének óriási érdeme, hogy a hadvezér és államférfi bemutatása mellett rávilágít Napóleon emberi természetére is, igyekszik megmutatni, hogyan futott be olyan rövid idő alatt olyan szédületes karriert, s mik voltak az okai vannak, hogy rettegett világbirodalom olyan hirtelen összeomlott, s végül Napóleon száműzetésben fejezte be életét.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Nagy ​tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve "csak írónak", semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Romantikusok
A ​világhírű orosz író fiatalkori regénye az első világháború előtti években kezdődik Szevasztopolban, ahol Makszimov, az ifjú írójelölt és fura barátai élik a maguk céltalan napjait. Különc, eleve kallódásra ítélt figurák, egyedül Makszimovról sejthető, hogy igazi tehetség lappang benne. Nem mindennapi lényére vall az is, hogy két rendkívüli nő szerelme kíséri, akik közt jómagának sem könnyű választani. Nagy romantikus érzelmek, hangulatok, szépségek, fájdalmak, nosztalgiák lírai megelevenítése a regény, amelyet a háború kegyetlen prózaisága zár le.

Mesekaszerelemrol
Mesék ​a szerelemről Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Mesék ​a szerelemről
Van-e ​szebb műfaji foglalata a szerelemnek a mesénél? Hiszen a mese - ábránd és valóság, látomás és költészet, vallomás és igézet. Ha akarom, igaz, ha akarom, mese, tünékeny, szép ráálmodás. A világirodalom meséi gazdagon kínálják a választékot a vágyódó, beteljesült vagy éppen elérhetetlen és reménytelen szerelemről. Válogatásunk egy kötetrevalót nyújt át a különböző karok, és népek szép, ismert és kevésbé ismert szerelmes meséiből. Szerzőik egy része tehát maga a nép, a többiek a világirodalom klasszikusai, Boccaccio, Brentano, Andersen, Oscar Wilde, Füst Milán és mások.

Sz%c3%a1sz_imre_-_himnusz_a_b%c3%a9k%c3%a9r%c5%91l
Himnusz ​a békéről Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Himnusz ​a békéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valentyin Katajev - Távolban ​egy fehér vitorla
A ​tenger ködös kékségében mind kisebb lesz nagyapó bárkájának fehér, légiesen könnyű vitorlája. Biztos révbe viszi a menekülő Rogyion Zsukov matrózt, az 1905-ös orosz forradalom bátor harcosát. Két kisfiú néz utána szomorúan és mégis megkönnyebbülten: Petya és Gavrik, akik a matrózt megmentették, rejtegették, s a forradalom leverése után szökését elősegítették. A fiúk maguk is részt vettek a harcokban, s Petya iskolatáskájában töltényt szállítottak a szorongatott helyzetben levő felkelőknek. Odessza hősi korszakáról, halászok, gyári munkások életéről, Petya és Gavrik kalandjairól, felnőttekhez méltó hősiességéről szól Katajev érdekfeszítő könyve, melyet most nyolcadik kiadásban kap kézhez az olvasó

Vladimir Nabokov - Baljós ​kanyar
A ​Baljós kanyar drámai erejű vízió a huszadik század emberéről, akit egy izmosodó zsarnoki állam fenyeget - olyan állam, mely az Egyenlőség és Közösség jól ismert jelszavainak leple alatt elpusztítja a szabad gondolatot és minden igaz és mély emberi érzelmet és kapcsolatot. A nyitó jelenettől kezdve, mely egy kórházban játszódik, a filozófus Adam Krug felesége meghal, az utolsó lapokig, melyeken a szerző, mint Prospero a Vihar végén, visszaveszi az uralmat a képzelete által teremtett lények fölött, iszonyatos, egyre növekvő intenzitású dráma zajlik, melynek "színe" egy álom hátborzongató, villódzó ragyogása. A Baljós kanyar, Nabokov 1946-ban alkotott regénye páratlanul finom művészi eszközökkel megformált antiutópia, mely izzó gúnnyal parodizálja a fasizmust, a kommunizmust és a modern kor minden kannibál eszméjét, s melynek ritmusát egy szerető, gyászoló, megözvegyült, aggódó szív dobogása és egy zseniális elme lüktetése adja...

Borisz Paszternak - Zsivago ​doktor
Külsőségeiben ​a szerző a múlt századi nagyepikához hasonlító lassú járású, nehézsúlyú úthenger-regényt írt, amely mindent elér a maga kijelölte nagy időpályán, 1903-tól a második világháború végéig: ország-világrengető történelmi eseményeket, háborúkat, forradalmakat remek városi és vidéki tájképekkel, portrékkal, s közben az orosz gondolkodás eseményeit is, sorsokat, szerelmeket, családok történetét, mérhetetlen szenvedéseket és a lélek független örömeit. Mindezt egy jelképesnek modható, jót-rosszat kemény kontúrokkal elválasztani tudó hős, Zsivago doktor gondolkodásának és magatartásának tükrében. Az ő szelíd és konok egyéniségének a sugárzásában van a regény egyik szenzációja: a másságában. Mert hát ez a regény a közhiedelemmel ellentétben nem újsághír értékű szenzációkkal szolgál. Mélyebb politikáról és bonyolultabb szenzációról van szó.

Nyikolaj Dubov - A ​szökés
A ​Fekete-tenger egyik elhagyott partszakaszán, virágzó tamariszkuszbokrok árnyékában üti fel a sátrát a moszkvai szerelmespár, hogy egy felejthetetlen nyarat töltsön el a festőien szép vidéken. Az útmester és családjának egyhangú életében pedig valóságos eseményt jelent a finom, közvetlen modorú és - az itteni fogalmak szerint - gazdag fővárosi vendégek társasága... Jurka, a legidősebb fiúunoka, szinte isteníti új barátait. Egy boldog nyár ígéretének vet véget a hirtelen támadó vihar, amely felkavarja az alantas szenvedélyeket, de irányítja egy fogékony gyermek szemét a szépre, jóra, és elindítja az igaz emberré válás útján. Dubov regény megkapó eszközökkel festi meg a gyermeki lélek válságát, ám voltaképpen a felnőttek világának ezerszeresen bonyolultabb, nehezebben megoldható problémáira keresi a választ.

Lev Kasszil - Az ​egyetlen szerep
Milyen ​borzalmas, ha egy tizenhárom éves kislányra azt mondják, "semmi különös", és ha az életében sem történt semmi különös. Erről panaszkodik naplójában Szima Krapicina, regényünk hősnője. S lám, alig írja le a panaszos sorokat, óriási esemény bolygatja fel az életét: filmszereplésre hívják. A mi kis hősnőnk boldogan vállalja a szerepet, s mint minden más kislányt, őt is megszédíti a reflektorfény. Bizony, ez a szédület nem múlik el egykönnyen, s csak szenvedés árán lehet abba belenyugodni, hogy a "nagy" szerepből "egyetlen" szerep lett. - Lev Kasszil, a kiváló szerző Az egyetlen szerep című regényében megtalálta a gyógyírt a "mérhetetlen" szenvedésekre.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​az egérlyukból
A ​Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. "Odúlakó" hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / A revizor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tolsztoj_-_golgota
elérhető
3

Alekszej Tolsztoj - Golgota
"Pétervár ​fergeteges, dőzsölő éjféli életet élt. Tébolyodott, kéjesen foszforeszkáló nyári éjszakák és télen a zöld asztalnál átvirrasztott éjjelek, aranycsengés, zengés, keringő párok az ablakok fénykeretében, veszett kocsikázások, cigányok, hajnali párbajok és katonai parádék a jeges szélben, rézfúvók rivalgásában a cár dülledt szemének borzalomkeltő tekintete előtt... Így élt a város. Járványos lett az öngyilkosság. A törvényszéki tárgyalótermeket zsúfolásig megtöltötték a hisztérikus asszonyok, akik mohón figyelték a véres, izgalmas bűnpörök menetelét. Pénzért minden kapható volt: luxus és asszonyok egymás egyaránt. Ez volt az az idő, amikor a szeretet, a jóság, az egészség közönségesnek, elavultnak számított. Senki sem volt szerelmes, de mindenki szomjuhozott, és mint a megmérgezettek, úgy vetették magukat mindenre, ami kábított s bensejüket elzsongította. A lányok titkolták szűzességüket, a hitvestársak hűségüket. A rombolás jóízlésről tanúskodott, a neuraszténia az elfinomultság jele volt. az emberek inkább vállalták a bűnök s fajtalanság látszatát, semhogy "ízléstelennek" tekintsék őket. Ilyen volt Pétervár 1914-ben." Ebből a kaotikus, szennyes kavargásból indulnak el Alekszej Tolsztoj regényének hősei. Ebből a reménytelen, sötét világból remélnek, hisznek egy új, szebb, boldogabb életet. Kerülő utakon, szenvedéseken, megpróbáltatásokon, vérözönön át harcolják ki a nyugodt jövő ígéretét. Dása és Tyelegin, Kátya és Roscsin sorsa az orosz értelmiség sorsa: "Három vízben áztunk, három véren fürödtünk, három lúgban főttünk. Tisztábbak vagyunk a tisztánál."

Vaszilij Suksin - Jöttem, ​hogy szabadságot hozzak
A ​Jöttem, hogy szabadságot hozzak 1974-ben jelent meg könyv alakban, ez évben halt meg tragikus hirtelenséggel a szerző, Vaszilij Suksin író, filmrendező, színész. Élete utolsó éveiben többször is visszatér a legendás parasztvezér, Sztyenka Razin alakjához. „74 őszén kezdem a Razin-film forgatását, tán 76-ra befejezem. Én írtam a forgatókönyvet, én rendezem, s valószínű, én játszom a főszerepet" - nyilatkozott egy olasz újságírónak. „Hogy miért szeretném annyira megcsinálni ezt a filmet? Hogy elfordulás lenne ez állandó témáimtól? Nem, hiszen Sztyepan Razin is paraszt volt, csak éppen háromszáz évvel ezelőtt. Az izgat, vajon miért emlegeti név szerint is a történelem, vajon miként válhatott e kozák atamán nagy történelmi figurává. Voltak előtte is, utána is sikeres atamánok, nagy egyéniségek, mégis őt őrizte meg a nép emlékezete. Hogy miért? Mert ő a nép bánatát visszhangozta. Oroszországban ekkor kezdődött a parasztok röghöz kötése, és Oroszország felkerekedett, hogy oltalmazót keressen a bojároktól. Ilyen körülmények között tűnt fel a vezér, a bosszúálló, aki hatalmas sereget gyűjtött maga köré, és életét áldozta a nincstelenek ügyéért..

Fizikusok
A ​fizikusok Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​fizikusok
Kötetünk ​hosszmetszetét adja az európai dráma fejlődésének, a század elejétől a 60-as évekig. Az 1902-es Éjjeli menedékhely-ben Gorkij torokszorongató realizmussal tárja fel a társadalom elesettjeinek vegetálását - életnek ez már aligha nevezhető. A dráma nyolc évtized múltán sem vesztett modernségéből - tanúsítja az is, hogy szinte állandóan műsoron tartja a színház, és teszi közzé a könyvkiadás. Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című történelmi játéka a harmincéves háború ürügyén minden háború elaljasító, testet-lelket ölő terrorjára hívta fel az emberiség figyelmét a második világháború küszöbén. Arthur Miller az Ügynök halála című drámája 1949-ben jelent meg az Egyesült Államokban - egy jellegzetes amerikai kispolgári család csendes kálváriájának a realista hagyományokon nevelkedett, de a modern színpad lehetőségeivel bőségesen élő megjelenítése. Samuel Beckett Godot-ra várva című 1952-es színműve az "abszurd dráma" egyik iskolapéldája - s a modern ember szorongásainak és - mindennek ellenére - reménykedésének bravúros foglalata. A kötetzáró és egyben címadó darab a svájci Friedrich Dürrenmattnak, ennek a szellemes színpadi varázslónak és szóbűvésznek szatírába öltöztetett figyelmeztetése: Emberiség, vigyázz!

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

%c3%a9g%c3%a9sf%c3%b6ld
Ég ​és föld között Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ég ​és föld között
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár tizedik kötetét tartja kezében az olvasó. Ebben a jubileuminak tekinthető tizedik kötetünkben tíz írás - kisregények és elbeszélések - szerepelnek a szovjet kispróza legfrissebb alkotásaiból. Ezek a művek sokoldalúan és árnyaltan ábrázolják korunk szovjet valóságát, a szovjet emberek életének örömeit és gondjait. Válogatásunkban a már a magyar olvasóközönség által is ismert és kedvelt szerzők, mint V. Belov, V. Tokarjeva. L. Uvarova, I. Velembovszkaja mellett olyan első műves írók is szerepelnek újszerű, egyéni hangvételű és friss tematikájú írásokkal, mint a fiatal J. Popov, akit a szovjet kritika új Suksinként üdvözölt, vagy mint a Taganka Színház neves művészének, V. Szmehovnak szatirikusan humoros írása: egy mindenütt helytállni igyekvő drámai színész zaklatott életének érzékletes leírása. Ez a kötet - a sorozat évek folyamán kialakult jellegének megfelelően - nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi évek elbeszélésterméséből óhajt változatos ízelítőt nyújtani.

Muhari_ilona_-_%c3%89des_keser%c5%b1s%c3%a9g
Édes ​keserűség Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Édes ​keserűség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

831941_5
elérhető
2

Makszim Gorkij - Az ​anya
Az ​anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelőtt az anya jellemének a fejlődését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szasa, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg. Pelagéja (az anya) a mű elején a munkásnegyed öntudatlan, szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerűnek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfőbb jellemző vonása a félelem. Ezzel egyidőben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az ő fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik. A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében. A regény kezdetén "kicsit oldalvást jár, mintha attól félne, hogy nekimegy valaminek", a regény végén már megszállja szívét a bátorság: a harc és a győzelem feltétele. Ez az oka annak, hogy - bár a regény a munkásforradalmárok látszólagos bukásával végződik - mégis érezzük közelgő győzelmüket.

A. I. Kuprin - Salamon ​csillaga
Kuprin ​régóta ismert és népszerű Magyarországon. A felszabadulás óta is számos írása látott napvilágot: a "Szulamit", a "Párbaj", a "Verem" önálló kötetben is megjelent, legszebb és legkedveltebb kisregényeit és elbeszéléseit két vaskos kötetben adták közre. Ezúttal azokat a műveket gyűjtöttük egybe, amelyek a felszabadulás óta vagy még egyáltalán jelentek meg magyar nyelven. A gyűjteményben számos gyöngyszem akad, a címadó kisregény, ez a modern miliőbe helyezett Faust-legenda egy szegény kishivatalnok "ördögi" karrierjét beszéli el. Az író kedvelt témáival is találkozunk egyik-másik írásában: a cirkusz színes, kavargó világát idézi a "Lolli" és "A hajfürt" című elbeszélés. És természetesen a szerelem hangjait szólaltatja meg széles skálán: hol gyengéden romantikus ("Kék csillag"), hol pajzán humorral átszőtt ("Héró, Leander és a pásztor"), hol pedig finom erotikájú történetekben ("Natalja Davidovna", "Tengeribetegség"). Kuprin ragyogó stílusú írásaiban az élet ritmusa lüktet. Hősei többnyire sajátos alkatú, különös emberek, de rajtuk keresztül a lélek mélységeit tárja fel az író, és kidomborítja az általános emberi vonásokat.

Covers_17526
elérhető
0

V. G. Jan - Spartacus
Az ​ókori capuai gladiátoriskola növendékeinek rabszolgafelkeléssé terebélyesedett lázadása, Spartacus vezetésével, több mint két esztendeig rettegésben tartotta a hatalmas római birodalom urait: a rabszolgatartó nagybirtokosokat, a szenátust, a hadsereg vezetőit. Jan világsikert aratott regénye az irodalom művészi eszközeivel, a valósághoz hűen mutatja be a páratlan ívelésű, hősies megmozdulás történetét.

Covers_6767
Autóbusz ​és iguána Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Autóbusz ​és iguána
Autóbuszon, ​a leghétköznapibb járművön visz el bennünket Shirley Jackson távolsági járata a valóságon túli, félelemmel és nosztalgiával zsúfolt tájakra... és a legszokatlanabb, furcsa, távoli maradék-ősállattal, Tennessee Williams megkötözött iguánájával valóságon inneni, vinnyogó-nyüszítő ösztönvilág szabadul el a mexikói éjszaka fülledt viharának egy pillanatában. Istent tetováltat a hátára Flannery O'Connor együgyű hőse, hét esztendeig dolgozik szerelméért Malamud biblikus ihletésű novellájának cipészsegéde, nem találja helyét a világban Truman Capote széltoló fiatalembere, s csak szánalmat keltenek bennünk Rumaker hősködő huligán kamaszai... Huszonhárom novella, ugyanannyi színfolt és hang ad némi bepillantást egy változó, különös világ szorongással, nosztalgiával, feszültséggel teljes, magas színvonalú novellairodalmába.

Anton Pavlovics Csehov - Szakadékban
Aki ​Anton Csehov elbeszéléseit olvassa, szomorú késő őszi napot érez maga körül, amikor olyan áttetsző a levegő, s élesen kirajzolódnak a pőre fák, a szürke házak, a szürke kis emberek... Az író szelleme, akár az őszi nap, könyörtelen világosságot vetít a kitaposott utakra, a görbe utcákra, a szűk és piszkos házakra, ahol szánalmas kis emberek fuldokolnak unalmukban és tétlenségükben, miközben oktalan és álmos sürgés-forgással töltik be a házakat... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges, szép hangján így szólt hozzájuk: - Siralmasan élnek önök, uraim!

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Ivan Szergejevics Turgenyev - Tavaszi ​vizek / Első szerelem
"Ifjú, ​boldog évek, drága szép napok, tavaszi vizekként elfutottatok" – ezekkel a szavakkal kezdődik Turgenyev egyik legszebb lírai regénye, a Tavaszi vizek. Egy gránitból készült kis kereszt váratlan megtalálása felidézi a gyengéden szeretett, de rég szem elől vesztett kedves emlékét. Egy szép, de reménytelen szerelem története bontakozik ki szemünk előtt, akárcsak Az első szerelem című elbeszélésben. Turgenyev a szerelmet végzetes betegségnek látja, amely tönkreteszi a lelket.

Anna Politkovszkaja - Orosz ​napló
Anna ​Politkovszkaját, az egyik legbátrabb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, "testközeli" feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról. A szerző szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 zord nyaráig, amikor az ország még nem ocsúdott föl egészen a beszláni iskolai túszdráma sokkjából. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett legalább ekkora szerep jut a demokratikus díszleteknek, a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak. A politikán kívül és alatt pedig fel-felhangzik a kiábrándult és megnyomorított átlagemberek tömegeinek hangja, akik a szabadság ígéretének futó felvillanása után ismét hosszú időre elvesztették a reményt, hogy hazájuk egyszer végre az ő érdekeiket szolgálhatja. Az Orosz napló ugyanakkor több a közelmúlt történelmének egyszerű elbeszélésénél. Figyelmeztetésül és intésül is szolgál a populizmus és az álhírek világában, amelyben a szabadság új ellenségei szorgalmasan tanulnak egymástól. A putyini hatalmi eszközök vírusként terjednek a világban, és ha nem ismerjük fel őket időben, sikerre is vannak ítélve. Politkovszkaja könyve nem orosz történet, hanem egyetemes lecke a szabadság törékenységéről - igazságát pedig saját tragikus halála nyomatékosítja.

Kir Bulicsov - Kettészakított ​élet
A ​szovjet szerző neve nem ismeretlen a magyar sci-fi olvasók számára, hiszen jelentek már meg írásai többek között a Galaktikában is. E kötet válogatott, fantasztikus témájú novelláit, elbeszéléseit tartalmazza. Történeteiben különös lények bukkannak fel, pl. egy, az űrben céltalanul keringő űrhajón, akiket a gonosz idegenek különböző bolygókról raboltak el, közöttük a földi nő, Nagyezsda, aki rabságából kétségbeesetten menekülni igyekszik. Fokozatosan döbben rá, hogy a számára csúf és undorító külsejű többi lény ugyanúgy gondolkodik mint ő, és végül nagyon is emberi szövetség alakul ki közöttük az idegenek ellen. Bulicsov novelláit az emberi humánum erejébe vetett hit, a jobbért való küzdelem szép írói megfogalmazása teszi értékes olvasmánnyá.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

Kollekciók