Ajax-loader

'német szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Wilhelm Busch - Jézus ​a mi sorsunk
Wilhelm ​Busch német igehirdető szenvedélyesen prédikálta az evangéliumot, hogy embereket vezethessen Jézus Krisztushoz. Előadásai most "Jézus a mi sorsunk" címmel jutnak el a magyar olvasóhoz, a fordításban is megőrizve eredeti formájukat, stílusukat. Kívánjuk, hogy Wilhelm Busch előadássorozata ilyen módon is sokakat segítsen a Jézus Krisztus melletti döntésre, a vele való életre és üdvösségre. A magyar kiadó Jézus a mi sorsunk "Jézus a mi sorsunk" - ezt választotta Busch lelkész az 1958-ban Essenben tartott nagy evangélizáció fő témájául. Nagy örömmel szolgált Essenben, mint ifjúsági lelkész, azonkívül az evangélium szenvedélyes hirdetőjeként minduntalan úton volt. Számtalan előadásban hívta hallgatóit Jézushoz - városban és falun, Keleten és Nyugaton, Európában és világszerte. Mennyire örült, amikor az emberek csak úgy özönlöttek előadásaira, hogy üzenetét meghallgassák! Meg volt győződve róla, hogy a Jézusról szóló evangélium minden idők legmegdöbbentőbb üzenete. Többezres tömeg hallgatta, mégis - mint igazi lelkigondozó - mindig személyesen szólította meg az egyes embert. Ez volt igehirdetéseinek különlegessége. Magnószalagon rögzített beszédeiből készült könyvével szóljon továbbra is személyesen olvasóihoz, mint a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus hírvivője. "Jézus a mi sorsunk" - ez volt egész igeszolgálatának fő mondanivalója. Szeretnéd hallgatni? Lehetséges! Ülj most gondolatban az ő szószéke elé, és hamarosan tudni fogod: "Jézus a mi sorsunk", ez az egész világnak és a mi életünknek is fontos kérdése. Karl-Heinz Ehring

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Marlitt E. - Gizella ​grófnő
- ​Ne merj hozzámnyúlni! - kiáltott fel a szépasszony fenyegetőleg. - Semmi jogod többé hozzám!... Ó, ki adja nekem vissza elrablott fiatalságomat, a kárba veszett tizenegy esztendőt!... - Jól van hát, igazad van - mondta a miniszter. - Hamisítottam, csaltam is... Ha azonban e válságos pillanatban semmi egyébre sem gondolsz, mint arra, miképpen alázhatnál minél mélyebbre, hát kénytelen vagyok röviden elmondani, hogy kiért váltam tulajdonképpen koldussá... Házasságunk minden évével egyre fokozottabb igénnyel léptél fel, s végül már határt sem ismertél. És én nem ellenkeztem soha. Teljesítettem minden óhajtásodat, megszereztem mindazt, amire csak áhítoztál, úgyhogy kezeid a szó szoros értelmében könyékig dúskáltak az aranyban... A báróné kiragadta magát férje karjaiból... - Ne nyúlj hozzám még egyszer! Undorodom tőled!

Leonhard Frank - Jézus ​tanítványai
A ​Jézus tanítványai című regény még az író hazatérése előtt, New Yorkban, 1949-ben keletkezett, mégis rendkívül eleven képet fest a háborúban összeomlott Németországról, a németség meghasonlásáról és a volt nácik üzelmeiről. De ugyanakkor tanúságot tesz az író hitéről is a tiszta szívű, egyszerű emberek győzelmében és a társadalmi megújulás lehetőségében.

Friedrich Schiller - Három ​dráma
Friedrich ​Schiller (1759-1805) a francia forradalom kortársaként a szabadságeszme talán legnagyobb költője volt. Hogy a szabadság milyen sokféle és milyen végzetes is lehet, azt tanúsítják klasszikus drámáinak hősei: Franz Moor, a haramia, Ferdinánd, az ármányok ellen küzdő szerelmes, Don Carlos királyfi és barátja, Posa Márki, Wallenstein, a hadvezér, Stuart Mária, a fogságba esett királynő és Tell Vilmos, a népvezér.

Karl May - Az ​Ezüst-tó kincse
Egyetlen ​olvasó sem tudja letenni Karl May könyvét, ha egyszer belekezdett. Kalandregényei és fiktív útirajzai kora - és korunk - egyik legnépszerűbb ifjúsági regényírójává tették. -- Az Ezüst-tó kincse az indiánok földjén játszódik, ahol ismét találkozunk a vadnyugat legendás hőseivel. Sok-sok izgalomban, kalandban lesz részünk, míg kiderül, milyen titkokat rejt a Sziklás-hegység déli nyúlványai között megbúvó, szinte megközelíthetetlen tó, amelynek nevét oly sokan hallották már, de színét alig-alig látta valaki...

Peter Wohlleben - A ​fák titkos élete
Az ​erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin. "Tanulságos, mély empátiával megírt könyv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy új szemszögből lássuk az erdőt. Peter Wohlleben könyve az erdőhöz intézett szerelmi vallomás." -Literatur Spiegel Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Covers_220103
elérhető
0

Karl Marx - Capital
A ​classic of early modernism, Capital combines vivid historical detail with economic analysis to produce a bitter denunciation of mid-Victorian capitalist society. It has proved to be the most influential work in twentieth-century social science; Marx did for social science what Darwin had done for biology. This is the only abridged edition to take into account the whole of Capital. It offers virtually all of Volume 1, which Marx himself published in 1867; excerpts from a new translation of "The Result of the Immediate Process Production"; and a selection of key chapters from Volume 3, which Engels published in 1895.

Joachim Masannek - Raban, ​a hős
A ​Csepeli Sasok elleni mérkõzés egész jól alakult. Egész addig, amíg pályára nem léptem. Pedig higgyétek el, minden tõlem telhetõt elkövettem, hogy gyõzzünk. De minden rosszul sült el, és kihagytam az évszázad gólhelyzetét. Mit tagadjam, miattam veszítettünk. Sõt, szembe kell néznem az igazsággal, semmi érzékem nincs a focihoz. A többiek kinevetnek és csak púp vagyok a hátukon. Talán itt az ideje, hogy kilépjek a Vad Bandából? Az egyetlen ember, aki bízik bennem, Vili bá. Elárulja, hogy szilveszterkor összegyûlnek a Focilegendák, minden idõk legnagyobb játékosai, és egy tesztmérkõzés után döntenek a jövõmrõl. (Raban, a hõs)

Karl May - A ​Medveölő fia
Baumann, ​a vadnyugati vadász a medvék esküdt ellensége; egy medve ölte meg a feleségét, és csaknem elpusztította a fiát is. Azóta ha meghallja, hogy valahol egy medve kószál, nem nyugszik addig, amíg meg nem öli. Innen kapta nevét is: Medveölő. A sziú indiánok egy csoportja, az ogallalla harcosok elfogják Medveölőt és barátait. Biztos halál vár rájuk, hiszen fel akarják áldozni őket a Pusztító Tűz sírján. A hír hallatára Martin elindul néhány barátjával, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Útjuk során fölbukkannak a May-regényekből már jól ismert, klasszikus figurák: Old Shatterhand és Winnetou.

Nicolas Barreau - A ​nő mosolya
Véletlenek ​pedig nincsenek! - vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha... Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte...

Covers_353638
elérhető
0

Irmgard Keun - Gilgi
Gilgi ​egy lány a sok közül: egy lány a milliók közül, akik szerte a világon, tudatosan vagy öntudatlanul új életformát, új szabadságot és ugyanakkor új kötöttséget keresnek. Ez a lánytípus dolgozni, küzdeni, harcolni akar, harcolni a pénzért, amely függetlenséget ad, és harcolni a függetlenségért, amely az életet jelenti. Gilgi is ezen a göröngyös úton jár, dolgozik keményen a mindennapi kenyérért - de cserébe kapja az életet, a szerelmet. Megindítóbb, igazabb és maibb szerelmi regényt nem írtak még, mint Irmgard Keun Gilgije. Ezer oldalról közelíti meg az írónő külsőleg könnyű életű, de belülről nehéz problémákkal vívódó hősnőjét és ezer oldalról mutatja meg őt az olvasónak. Típus és mégis magányos élet, amilyen magányos élet mindazoké, akik Gilgiben magukra ismernek, a mai lányoké, akiknek mindegyike egy a sok közül.

Theodor Plievier - Sztálingrád
"A ​leszállópályát még nem ülte meg az esti köd, két Junkers jelentkezett, szállítógépek, vadászvédelem nélkül is megérkeztek a repülőtér fölé, néhány kört írtak le, áttörték a felhőrongyokat és leszálltak. A szanitécek munkához láttak, vagy negyven sebesültet hordtak ki, és ez, mint minden leszállásnál, jeladás volt: százával botladoztak, ahogy csak bírtak rögtön a sátrakból a repülőtérre a sebesültek. Az első gép megállt, bár a légcsavarok tovább forogtak. A kabinajtó kinyílt és a kirakodás megkezdődött. A második gép alatt is felporzott már a hó. Harmincnyolcan figyelték ezt feszülten hordágyon fekvők - a mellükön fémlapon a nevük -, s az egyikük Steiger százados volt. Térdig levágták a lábát. A szilánkot még nem lehetett a karjából eltávolítani. Fejsérülése veszélytelennek bizonyult. Remélhette, hogy eljut egy hazai kórházba, onnan meg Bopfingenbe, és ha műlábbal is, de birtokába veheti kis birodalmát, a füsttől fekete kürtőt, a fújtatót, az üllőt, a satut, a pörölyöket és a fúrókat... Azután, amit átélt, olyan boldogság, hogy fel se tudta fogni. A hómezőn a légcsavaros, két hatalmas szárnyú madár, amely majd visszaszáll vele a csodás, egyszerű, természetes életbe, olyan volt, mint egy látomás. Nem hitte. És csakugyan látomás volt. A légvédelmi üteg már napokkal előbb megkapta a parancsot, hogy szükség esetén lőjön bele a tömegbe. A csövek vízszintesre voltak állítva, de az üteg nem tüzelt. A havon százával tolongott a takaróba, sátorlapba burkolózott ember, rongyokba bugyolált lábak csoszogtak. De mások gyorsabbak voltak a sántikáló sebesülteknél, lobogó szemű, tátott szájjal ziháló, ordító alakok törtek át rajtuk, gázolták le őket, a legázoltak már nem ordítottak, arcra buktak a hóban, aztán egy zsák bab, egy zsák csokoládé, kétszersült maradt le, pálinkás ballon zúzódott szilánkokra, kolonclábú testek vergődtek halomba, lettek lépcsővé a kabinajtó előtt, a mesebeli madár belsejébe. Magasodó lépcső, amelynek a tetején az erősek, a győztesek meggörnyedve másztak be a gépbe, az ordítozásba belesüketült őrök csapkodtak hátra puskatussal, törtek maguknak utat, dobták el a fegyvert, préselődtek be a gépbe, amelyben csak húsz embernek lett volna hely, és amelyből a magával hozott élelmet se maradt idő teljesen kirakni. A pilótának nem volt más választása - már ereszkedett a köd lefelé- : befurakodott a helyére, felpörgette a légcsavarokat. A hó porzott, a motorok dörögtek, a visszazuhanók felüvöltöttek. a kabinajtó még nyitva, karok, lábak az ajtóban: a túlterhelt gép kétszer zökkent vissza a földre, aztán nehézkesen fölszállt. Mögötte a másik. Ez átgördült a visszazuhantakon és a sebesülteken. Többen meghaltak, köztük Steiger. Ő nem rögtön: még fölemelte a fejét, még látta ellebegni a nagy madarat, lehullani róla a sötét emberfürtöket, látta a havon maradtakat is..."

Karl May - A ​Csendes-óceánon
Karl ​May főműve, a Winnetou, kultúránk egyik alappillérévé vált. A gyerekek ebből a könyvből tanulják meg szeretni és követni a legfontosabb keresztényi, európai és általános emberi erényeket: a tudásvágyat, a megbocsátást, az erőt, a becsületet, a bátorságot és az igaz barátságot. Mindez megtalálható ebben a kötetben is. A Csendes-óceánon két összefüggő történetet tartalmaz, amelyeknek főhőse ugyanaz a Charley, akit Old Satterhand néven valamennyien ismerünk, a helyszín pedig az ausztrál szigetvilág, és a titokzatos Kína. Nos, Kedves Olvasó, érzi már a sós tengeri szelet, a fűszeres keleti levegőt? Ha igen, akkor kalandra fel!

Liselotte Welskopf-Henrich - A ​Nagy Medve fiai
1870, ​Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-ihtot törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-ihtora népe megmentésének nehéz feladata vár.

Max von der Grün - Kísértetek
A ​hazánkban is méltán népszerű nyugatnémet szerző e legutóbbi nagy lélegzetű regényében sem tér le arról az útról, amelyet munkássága kezdetén kijelölt magának: továbbra is a német társadalom realista ábrázolására törekszik. A _Kísértetek_-ben a hetvenes évek Németországának két legfontosabb és legaggasztóbb problémáját, a munkanélküliséget és a nácizmus újjáéledését állítja a középpontba. A regény cselekménye rendkívül izgalmas, néha olyan, mint egy krimi. A főszereplő, aki foglalkozására nézve kőműves, már hónapok óta munka nélkül tengődik. Nagy szorultságában először alkalmi fuvarokat vállal, de amikor kiderül, hogy fegyvereket kell szállítania az egyik városból a másikba, nem hajlandó tovább csinálni ezt a munkát. Hogy mégse legyen megint munka nélkül, elszegődik a temetőbe őrnek és sírásónak. Itt felfedezi, hogy a város neonáci szervezete az egyik kriptában tárolja azokat a fegyvereket, amelyeket előzőleg ő szállított. Megpróbálja leleplezni üzelmei-ket, nem sok sikerrel. A könyv tulajdonképpen arról szól, hogy a hetvenes évek végén a felszínen egyelőre még oly jólétinek, oly kiegyensúlyozottnak látszó NSZK-ban a kulisszák mögött - és néha nyíltan is -milyen alantas erők munkálkodnak. Max von der Grün azonban nemcsak ezt mutatja meg, hanem a másik oldalt is, sőt elsősorban a másik oldalt, azokat, akik vagyoni helyzetüktől, vallásuktól, társadalmi státusuktól függetlenül a tisztesség és az emberség szavára hallgatva szembeszegülnek ezekkel az erőkkel.

Erich Maria Remarque - Szerelem ​és halál órája
A ​Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem.

Marlitt E. - A ​Schilling-ház
"- ​Ismerem én azokat a jó barátaidat - mondta nejének Schilling báró -, akik szerint te, mint egykori apáca, már régen visszatértél volna eredeti szent hivatásod körébe, ha a pokoli elvakultságban kimondott "igen" nem kötelezne férjedhez. A báróné szótlanul hanyatlott vissza székébe és csaknem véresre harapdálta ajkait. A báró folytatta: -Atyám sajnos kierőszakolta egybekelésünket. A te csendes, higgadt modorod, a csinosan megírt leveleidben megnyilatkozó szelíd odaadásod az ő szemében valóságos madonnává tett téged. Akkor a sír szélén állt, és azt hitte, hogy fiának könnyű, kényelmes sorsot biztosít. Fia pedig azokban a súlyos órákban nem is gondolt a jövőre. - Ezzel talán most azt akarod mondani, hogy sohasem szerettél?"

Theodor Fontane - Effi ​Briest
Fontane ​ebben a regényében éri el jellemábrázoló ereje csúcsát. Teljes jellemrajzot ad, teljes élettörténetet beszélve el. A kislányfővel férjhezadott hősnőt nem a szenvedélyes szerelem sodorja házasságtörésbe, hanem a kibírhatatlan házasság a porosz főhivatalnok, Innstetten báró oldalán. Effi Briest embertelen házassági konvenciók bezártságában vergődik. Házasságtörése kitörési próbálkozás a magányból. Az író nagy erővel festi le a porosz junkenség természetellenes merevségét, alattvalószemléletét. Effi Briest, akiben volt "természetes okosság, nagy életvidámság és szívbéli jóság", meg az átlagosnál több féktelenség, Anna Karenina és Madame Bovary mellett annak az asszonyi hűtlenségnek a jelképe, amely nemcsak megbocsátható, de szinte fölmagasztosul. Noha az írói jellemzés szerint "nem erőssége a harc és az ellenállás", mégis keményebb, önállóbb alkat, mint híres sorstársnői. Szenvedélye öncélú: Crampas őrnagy nem volt különösebben érdemes rá, csak alkalmat adott egy szánalmas, titkos lázadásra. Környezete, amely már azon is fölháborodott, hogy gyermeke keresztelőjét éppen augusztus 15-én, Napóleon születésnapján tartotta, végérvényesen kitaszítja. Effi mégsem teljesen elszigetelt. Az öreg falusi lelkész és a vidám, hűséges cselédlány megértik, védik; és helytelenítik, hogy az ilyen ügyekbe emberek belehaljanak. (Innstetten báró ugyanis párbajban megöli Crampas őrnagyot). Isten néma teremtménye, Rollo, a kutya sem veti ki a szívéből Effit, a kor álerkölcseinek áldozatát. Halála nem drámai öngyilkosság, hanem lassú elsorvadás a vidéki magányban. "Az európai elbeszélőpróza királyi ékszere" (Thomas Mann), ma is meggyőző, művészi hiteles olvasmány.

Heinrich Böll - Gondviselő ​ostromzár
Védeni ​kell az öreg Fritz Tolm sajtófejedelmet. Valamilyen - mindegy, milyen - csúcsegyesülés elnökévé választották, ezentúl tehát gondot kell viselni az életére. Őr, rendőr, titkosrendőr, géppisztoly, URH, helikopter, páncélautó kell, fegyvergyűrű, nyomozóháló, áttörhetetlen ostromzár. Védelem az öregúrnak, a családjának, őrizet feddhetetlen családtagjainak, szakadatlan ellenőrzés a feddhetőknek - mert, bizony, többszörösen sebezhető ez az új elnök, ez a félproletár-sorból fölkapaszkodott sajtófejedelem, ez a véletlen közéleti nagyság és nagyhatalom, ez a voltaképpen csak félbemaradt művészettörténész: igencsak vörösök ennek a fiai, kommunista asszonnyal él együtt az egyik, környezetvédőbalos a másik, egy gonddal neveltetett istápoltja bujkáló terrorista valahol, volt menye azzal a terroristával bujkál és merényletre készül. Csak az a lánya feddhetetlen az öregúrnak, aki egy áruháztulajdonos nagymenő felesége, aki úrlovas, aki színes magazinok gyakori címlapfotó-témája. Ostromzár kell e köré a család köré, képtelenségig áttörhetetlen, magánéletet és szabadságot megszüntető, a rendőrállam szuperszervezete - nem is a család köré, hanem a fönnálló rend, az uralom, az érdekszövetség védelmére. Aztán teherbe esik a feddhetetlen úrlovasdáma, férje hosszú távolléte idején, nem tudni, kitől. Áttörhetetlen az ostromzár! Aztán az ostromgyűrűbe zárt vagy beszorult ismerősök sorsa fordul másfelé, mint a rend kívánná. Aztán valahonnan, talán a Közel-Keletről elindul egy merénylő a rajnai táj felé, egy robbanóanyaggal töltött kerékpár közeledik. És minden széthull, nagyságok törnek meg, titkosrendőrök futkosnak eszüket vesztve, lángokban a sajtófejedelmi kastély, és harmadnapra oda az elnök elnöksége, mert Tolm nem az egyik - öngyilkos - közéleti nagyság temetésére megy el, hanem az általa is elítélt terroristáéra, s ott derűsen azt mondja: "szocializmusnak kell következnie, győznie kell". Példátlan kritikai vihart támasztott hazájában a Nobel-díjas Böll 1979 nyarán megjelent új regénye. Szentimentális giccslektűrtől riasztó politikai krimiig mindennek nevezték, és csak a legkíméletesebb kritikusok szánakoztak azon, hogy milyen "fáradt, kétségbeesett", nézetei micsoda hullámvölgyében vergődő író ez az író, milyen íróiatlan író is, hiszen föltűnően sűrűn él olyan elhasznált jelzőkkel, mint "kedves", mint "cinikus", dohog olyan szavakat használva, mint "pornófranc"... A kérdés csak az, hogy milyen világ milyen társadalmához milyen nyelven, hangon lehet, kell szólni. Akit támadtak azzal, hogy "Praeceptor Germaniae"-nak véli magát, és támadnak azzal, hogy lompos ruhás, plebejusbeszédű "kölni-bohóc", most kétségtelenül az utóbbi hangján támad. Várak, fellegvárak, a szabadság nevében képtelen erőszakot művelők ellen. Gúnyolódik, csúfolkodik, csapkod és odavág. Vár- és fellegvárlakók nehezen tűrik ezt.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Alexander von Gleichen-Russwurm - A ​barokk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Thomas Mann - Mario ​és a varázsló
Furcsa, ​torz, gonoszarcú emberke érkezik egy olasz városkába. Cipolla, a bűvész, a varázsló. Démoni tekintetével, gúnyosan sértő hangjával és suhogó korbácsának erejével hatalmába keríti egész közönségét, fellobbantja a nemtelen szenvedélyeket, derék, tisztes polgárok, feddhetetlen életű asszonyok, marionett figurákként rángatják tagjaikat, miközben arcukat megdermeszti a rémület. A fasizmus, ez a szadista szörny végzi itt fertelmes bűvészmutatványait, az hozza fel a mélyből az emberben rejtőző állati ösztönöket. De Thomas Mann nemcsak azért írta meg 1930-ban ezt a remekművét, hogy az emberiesség, a humanista erkölcs nevében tiltakozzék az emberhez méltatlan világ ellen, hanem azért is, hogy megmutassa: a világon mindenütt vannak Mariók, akik tiszták és beszennyezhetetlenek, akik a maguk egészséges erejével végül mégis ellenállnak és elpusztítják a gyűlölt varázslót.

Heinrich Mann - Ronda ​tanár úr
Miként ​lesz a gimnázium rettegett tanárából, az erkölcs védelmezőjéből a kisváros legzüllöttebb bűnbarlangjának életre hívója? A bosszúvágy űzi ronda tanár urat a kisvárosi lebujba Fröhlich Róza művésznőhöz, hogy diákjait rajtakapja erkölcstelen életmódjukon. A gúnyneve elől menekülő, kegyetlen tanár azonban lassanként úgy belegabalyodik az orfeumi énekesnő öltöztetői szerepébe, hogy élete gyökeresen megváltozik. Botrányos körülmények között, diákjaival együtt kell távoznia a gimnáziumból, ám zsarnoki szelleme új utat talál: feleségét, Rózát használja fel arra, hogy erkölcsi anarchiát szabadítson a városra. Arisztokraták és polgárok egymásnak adják a kilincset Ronda tanár úr házánál, és sorra buknak el, immár nem csupán az iskolai vizsgán... A Ronda tanár úr 1905-ben jelent meg először. Heinrich Mann metsző humorral festi meg alakjait: egymáshoz arányul itt zsarnok, művész és polgár. Mindenki olyan ellenfelet kap, amilyet érdemel.

Volker_kutscher_goldstein_(magyar)
elérhető
7

Volker Kutscher - Goldstein
Berlin, ​1931: gazdasági válság, szélsőséges csoportok összecsapása, alvilági leszámolások. Ebbe a világba érkezik meg az amerikai bérgyilkos, Abraham Goldstein, a megjelenése után nem sokkal pedig rejtélyes halálesetek történnek a városban. A német rendőrség az FBI kérésére megfigyelés alatt tartja a bűnözőt; ezzel a feladattal Gereon Rathot bízzák meg. A nyomozó azonban hamar megunja az amerikai követését, ezért a saját kontójára elvállal egy ügyet az egyik bűnbanda vezetőjének a megbízásából, és hamarosan a berlini alvilág hatalmi harcának kellős közepén találja magát. Eközben Rath szerelme, Charly épp a bírósági gyakorlatát végzi. Miután azonban egy rábízott hajléktalan lány megszökik a vizsgálati fogságból, Charly úgy dönt, otthagyja a porosodó aktákat, és a szökevény nyomába ered. A szálak hamarosan Rath futó nyomozásához vezetnek - és ez végzetes következményekkel jár mindkettőjük számára... "Letehetetlen thriller, amely a hitelesen ábrázolt weimari Németország végnapjaiban játszódik" - The New European "Kivételes noir... igazán szórakoztató és ínycsiklandóan sötét." - Nudge-Book

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Hedwig Courths-Mahler - Mindenható ​szerelem
A ​Lindner testvérek, Heinz és Käthe estéről estére a folyónál állnak, és vágyakozva tekintenek a túlsó partra, ahol Ruhland kereskedelmi tanácsos és gyártulajdonos villája áll. Gondolataikban Rose és Gert Ruhlandnál járnak. De ahogyan a folyó határt képez a munkásnegyed és a nagyiparos birtoka között, ugyanúgy világok választják el a Lindner testvéreket a tanácsos két kisebbik gyermekétől. Csak egy valaki nem törődik ezzel a távolsággal: Georg, Ruhland legidősebb fia. Az üzem egyetlen asszonya sincs tőle biztonságban, így Käthe sem. Azzal, hogy a lány visszautasítja, csak fokozza a férfi vágyakozását. Amikor pedig Georg észreveszi, hogy Käthe az öccsét, Gertet szereti, semmitől sem riad vissza.

Kollekciók