Ajax-loader

'tragédia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

William Shakespeare - Coriolanus
A ​közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban
Az ​"Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. Mondották már nemegyszer, hogy ez a legelső "krimi" a világirodalomban. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst. Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére.

Anatolij Bukrejev - G. Weston DeWalt - Hegyi ​őrület
Mi ​történt valójában 1996 májusában a Mount Everesten? Hegymászó-tragédia soha azelőtt nem kavart annyi érzelmet és indulatot, nem vetett fel oly sok fájó, kínzó kérdést. A csúcstámadás napján sokan tolongtak a hegyen, nehezen haladtak fölfelé a Délkeleti-gerincen, melyen 1953-ban Edmund Hillary és Tenzing Norgaj elsőként jutott föl a csúcsra. Túl későn indultak vissza, nem vették észre a készülő hóvihar első jeleit... Kivételes helyzetben van az olvasó, aki Jon Krakauer Ég és jég című könyve után most a Hegyi őrületet veszi a kezébe. Két könyv, kétféle gondolkodásmód, kétféle válasz ugyanazokra a kérdésekre. És miközben szorongva és meghatottan követi a szereplők sorsát, s kétségbeesetten próbálja megérteni a történteket, rá kell döbbennie: a hegyen nem lehet pénzért megvenni a diadalt. Aki üzletet akar csinálni az Everest megmászásából, az előbb-utóbb súlyos kérdésekkel szembesül.

William Shakespeare - Öt ​dráma 2.
Az ​Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban.

Mail Karolin - A ​medál titka
Érzelmekben ​és romantikus elemekben gazdag, mégis fordulatos, kalandos regényt tart az Olvasó a kezében. A történet a 60-as években veszi kezdetét a gyönyörű Bakony egy apró falujában. Két fiatal tanító, Andrea és Máté szerelme bontakozik ki, amelyet azonban rövidesen szétszakít az élet. Miközben a kalandok olyan mesés helyszíneken zajlanak, mint Tihany, vagy épp maga a Balaton, az Olvasó betekintést nyerhet a falusi emberek életébe, a paraszti gondolkodásba. A történet bővelkedik a tiszta emberi kapcsolatokban, igaz barátságban és szeretetben, ám nem nélkülözi az ármányt, a csalódást és a tragédiát sem.

Pierre Corneille - Jean Racine - Cid ​/ Phaedra
Cid, ​Phaedra

William Shakespeare - Öt ​dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Emma Vieceli - Hamlet
Emma ​Vieceli rajzainak és Nádasdy Ádám fordításának köszönhetően a régről ismert történet ezúttal cyber-világban játszódik. Biztosak vagyunk abban, hogy a kötetek élvezetes és lebilincselően érdekes olvasatát nyújtják ezen klasszikusoknak. „Ezek a színdarabok 400 évesek, de annyira jók, hogy nem öregszenek, mindenféle formában fogyaszthatók. A színpadon játsszák őket farmerban és reneszánsz kosztümben, szkafanderben és nagyestélyiben. Voltak már filmeken, zenésen. Most itt van manga formában a Hamlet meg a Rómeó és Júlia. A Hamletben a fiú nem érti, miért ment férjhez olyan hirtelen az anyja. (És pont ahhoz!) A Rómeóban az anya nem érti, miért ment férjhez olyan hirtelen a lánya. (És pont ehhez!) Szereti Gertrud a gonosz Claudiust? Szereti Júlia a mafla Rómeót? Mind a két könyv döntően a szülő-gyerek konfliktusról szól, és mindkettő nagyon csúnyán végződik. Tragédiák. Azt tanítják, hogy mit nem szabad csinálni. De azt nagyon szépen csinálják.” Nádasdy Ádám sorozatszerkesztő

William Shakespeare - Sonia Leong - Rómeó ​és Júlia
Sonia ​Leong rajzainak és Nádasdy Ádám fordításának köszönhetően a régről ismert történet ezúttal cyber-világban játszódik. Biztosak vagyunk abban, hogy a kötetek élvezetes és lebilincselően érdekes olvasatát nyújtják ezen klasszikusoknak. „Ezek a színdarabok 400 évesek, de annyira jók, hogy nem öregszenek, mindenféle formában fogyaszthatók. A színpadon játsszák őket farmerban és reneszánsz kosztümben, szkafanderben és nagyestélyiben. Voltak már filmeken, zenésen. Most itt van manga formában a Hamlet meg a Rómeó és Júlia. A Hamletben a fiú nem érti, miért ment férjhez olyan hirtelen az anyja. (És pont ahhoz!) A Rómeóban az anya nem érti, miért ment férjhez olyan hirtelen a lánya. (És pont ehhez!) Szereti Gertrud a gonosz Claudiust? Szereti Júlia a mafla Rómeót? Mind a két könyv döntően a szülő-gyerek konfliktusról szól, és mindkettő nagyon csúnyán végződik. Tragédiák. Azt tanítják, hogy mit nem szabad csinálni. De azt nagyon szépen csinálják.” Nádasdy Ádám sorozatszerkesztő

Friedrich Nietzsche - A ​tragédia születése
1872-ben ​jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi "démoni" filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában). Tény, hogy történelmi-filológiai szempontból nézve A tragédia születése megalapozatlan hipotézisek halmazának tűnik, hogy szerzője meg sem kísérli benne alaptételeinek a szakma szabályai szerint való nyomós bizonyítását, hogy koncepcióként, "megoldási keretként" is messze eltér és szembenáll mind a múlt, mind a jelen század kutatási eredményeivel. Csakhogy egy másik síkon, pontosabban egyszerre több síkon is, alapvető felismeréseket tartalmaz. Mindenekelőtt vitairatként. Mert, jóllehet formáját tekintve semmiképp sem az, valójában az egész kis könyv monumentális vitairat, kétségbevonása a winckelmanni-goethei klasszikus görögség-felfogásnak és nagyerejű rámutatás egy mélyebb, összetettebb és - filozófiai szempontból legalábbis - reálisabb görögség-képre. Mert, és ez a legfeltűnőbb, legismertebb vonása a műnek, Nietzsche benne egy új görögség-képet posztulál, a fehér márványszobrok, a klasszikus idill mögött felmutat egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két "világ" egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is. A filozófiai kritika viszont éppen ezt a dualizmust, egyáltalán az őstípusok elméletét, az irracionális-szellemtörténeti koncepciót támadja, lényegében a mű megszületése óta napjainkig. Ugyanakkor lehetetlen nem meggyőződni arról, hogy ami pozitívumot, új felismerést, gyökeresen eredetit a modern vallástörténet, mitológia-kutatás, archetípus-elmélet hozott, az lényegében Nictzschének erre a könyvére vezethető vissza. Bővelkedik persze a mű egyéb felismerésekben is, elsősorban esztétikaiakban, műfajelméletiekben.

William Shakespeare - Hamlet, ​dán királyfi
William ​Shakespeare (1564-1616) műveiben minden megvan ami emberi: a jótól a rosszig, az örömtől a bánatig. Örökké modern klasszikus. Nincs mit leporolni róla, mert drámáinak érvényességét az emberi természet, színrevitelüket a fölényes színpadi ismeret garantálja. Élő színházban gondolkodva írta műveit – a reneszánsz kor színházi szokásainak megfelelően. A színpad fejedelme volt életében, a reneszánsz dráma virágzása idején, s az maradt halála után is.

Szophoklész - Antigoné ​/ Oidipusz király
A ​tragédia egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. Végül az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt sem hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

William Shakespeare - Négy ​dráma
Shakespeare ​színművei kiváltképp egy életre szólhatnak, hiszen a színház a legkülönbözőbb életkorokban, más és más rendezésben, felfogásban, újabb színésznemzedékek sztárjaival mindig új élményben részesít. Egy régi, győri _Hamlet_-előadás, egy _Szentivánéji álom_ a Brooktársulat vendégjátékában vagy épp a Bárka színpadán… De hogy olvasmányok volnának? Ez a kötet bizonyíthatja: igen! A szöveg a lapokon is elbűvöl, s klasszikusaink fordításai révén Shakespeare már régen a magyar irodalom része. Próbálja ki az olvasó, milyen időtöltés például a Hamlet-nagymonológ sorai közt figyelmesen barangolni.…

Euripidesz - Tíz ​tragédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Macbeth
William ​Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű "felindultságában" megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni...

Katona József - Madách Imre - Bánk ​bán / Az ember tragédiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Fehér ​Anna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thomas Kyd - Spanyol ​Tragédia
„Nyomorult ​egy királyi állapot, Kételyek közt ülni fenn a bakon! Hiába ülünk minden ló felett, Percenként fúr a csordagyűlölet. A sors kerekén fordul életünk, S hatalmunk csúcsán úgy sosem örülünk, Ahogy trónvesztéstől fél a szívünk. Nem pofoz úgy hullámot a szél, Mint szegény királyt a vak veszély! Szeresd, ha félnek, s féljél ha szeretnek - Ma körülvesznek, holnap megköveznek.”

William Shakespeare - Athéni ​Timon
Boldog ​ember, akit e földi élet minden áldása ölel? Nagy vagyona, melynek kegyes és jó lelke parancsol, minden szívet legyőz, s rávesz, hogy őt szeresse? Mindannyian Athéni Timonnál előszobázunk? A színház előcsarnokában várjuk őt Athén szenátoraival együtt. Később dísztermébe érkezünk és részt vehetünk tékozló rutin-lakomáján, tanúi lehetünk fáradhatatlan jóságának, annak, hogy lassan mindenét szétosztogatja. Barátai kincseit magáénak érzi, így kölcsönkér tőlük. Fejrázás a válasz, semmi pénz, bukni hagyják. Búcsúzóul lakomával lepi meg barátait - az előcsarnokban lemossa a hízelgés ragacsát. Megátkozva embert és emberiséget erdőbe megy. Gyökeret keres, aranyat talál. Az arany látogatókat vonz a múltból, általuk az átkozott ércet rontásként küldi vissza az emberekre. Neki mindent meghoz a semmi.

Friedrich Schiller - Kabale ​und Liebe
Erste ​Scene. Zimmer beim Musikus. Miller steht eben vom Sessel auf und stellt sein Violoncell auf die Seite. An einem Tisch sitzt Frau Millerin noch im Nachtgewand und trinkt ihren Kaffee. Miller (schnell auf- und abgehend). Einmal für allemal! Der Handel wird ernsthaft. Meine Tochter kommt mit dem Baron ins Geschrei. Mein Haus wird verrufen. Der Präsident bekommt Wind, und kurz und gut, ich biete dem Junker aus. Frau. Du hast ihn nicht in dein Haus geschwatzt—hast ihm deine Tochter nicht nachgeworfen. Miller. Hab' ihn nicht in mein Haus geschwatzt—hab' ihm 's Mädel nicht nachgeworfen; wer nimmt Notiz davon?—Ich war Herr im Haus. Ich hätt' meine Tochter mehr coram nehmen sollen. Ich hätt' dem Major besser auftrumpfen sollen—oder hätt' gleich Alles Seiner Excellenz, dem Herrn Papa, stecken sollen. Der junge Baron bringt's mit einem Wischer hinaus, das muß ich wissen, und alles Wetter kommt über den Geiger.

Friedrich Schiller - Ármány ​és szerelem
Az _Ármány ​és szerelem_ Schillernek egyetlen olyan drámája, amelynek témáját közvetlenül a maga korából merítette. Lujza, a polgárleány és Ferdinánd, a nagyhatalmú miniszter fia, a dráma pozitív hősei, megalkuvás nélkül harcolnak szerelmükért a régi világ ellen. Schiller a legmagasabb fokra izzította szerelmük tüzét, ezért nem idegenkedünk ma sem szavaik, érzelmeik túláradó lángolásától. Az Ármány és szerelem a világirodalom egyik legmegindítóbb, leglelkesítőbb drámája.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Julius ​Caesar
Shakspere ​életében Julius Caesarnak egyetlen kiadása sem jelent meg; a népszerű darabot a színészek gondosan megóvták a könyvárusi üzérkedéstől. Először az 1623-ban, tehát a költő halála után, látott napvilágot. Származási idejére nézve hiányzanak a tételes adatok; de a munka benső ismertető jeleiből ítélve legnagyobb valószínűséggel 1596–1600 közé lehet tenni, abba az időszakba, melyben a költő tevékenységének legmagasabb fokán állott, s melyből IV. Henrik, Hamlet, Othello s más remekművei származnak.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​natuerliche Tochter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Schiller - Die ​Jungfrau von Orleans
Die ​ Jungfrau von Orleans ist ein Drama von Friedrich Schiller. Das Stück wurde am 11. September 1801 in Leipzig uraufgeführt. Es nimmt den Stoff um die französische Heilige Johanna von Orléans auf und war zu Lebzeiten Schillers eines seiner am häufigsten gespielten Stücke. Werk- und literaturgeschichtlich lässt es sich der Weimarer Klassik zuordnen. Schon die paratextuelle Gattungsbezeichnung „romantische Tragödie“ weist darauf hin, dass Schiller mit dem Drama auf die aufkommende Romantik reagiert.

William Shakespeare - Shakespeare ​drámák III.
"Remélem, ​hogy a drámák számos részlete az általam fordított szövegben világosabb, érthetőbb, mint a régebbieknél. Érthetőbb lesz, hogy egy jelenetben a szereplők között milyen lélektani viszony áll fenn, gúnyos vagy fennhéjázó, biztató vagy reménykedő, leereszkedő vagy megalázó hangot ütnek-e meg. Ezeket az árnyalatokat egy száz-százötven éves (vagy akár ötvenéves, de szándékosan régiesre hangolt) fordításból már kevéssé tudjuk kihallani, a régi szöveg ,,kikontrasztosítja" a lélektani viszonyokat, azaz a sokféle színárnyalatból csak a fehéret vagy feketét, a jót vagy rosszat érezzük ki - bár tény, hogy azt elemi erővel. A kérdés az, hogy amit elvesztünk a réven (ódon hangulat, termékeny homály, irodalmiság és klasszikus ,,illat"), azt vajon visszanyerjük-e a vámon (érthetőbb szöveg, közvetlenebb lélektani hatás, pergőbb játéklehetőség)." Nádasdy Ádám

Friedrich Schiller - Die ​Braut von Messina
Die ​Scene ist eine geräumige Säulenhalle, auf beiden Seiten sind Eingänge, eine große Flügelthüre in der Tiefe führt zu einer Kapelle. Erster Auftritt. Donna Isabella in tiefer Trauer, die Ältesten von Messina stehen um sie her. Isabella. Der Noth gehorchend, nicht dem eignen Trieb, Tret' ich, ihr greisen Häupter dieser Stadt, Heraus zu euch aus den verschwiegenen Gemächern meines Frauensaals, das Antlitz Vor euren Männerblicken zu entschleiern. Denn es geziemt der Wittwe, die den Gatten Verloren, ihres Lebens Licht und Ruhm, Die schwarz umflorte Nachtgestalt dem Aug Der Welt in stillen Mauern zu verbergen; Doch unerbittlich allgewaltig treibt Des Augenblicks Gebieterstimme mich An das entwohnte Licht der Welt hervor.

Kollekciók