Ajax-loader

'francia szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alexandre Dumas - A ​jávai orvos
Izgalmas ​és titokzatos kalandok bonyolódnak Dumas regényében. Eusebius Vandenbeeknek, az együgyű holland fiatalembernek a tűzszigeten, Jáva szigetén, kialudt vulkánok tövében, az őserdő ezer veszedelmének, tigrisnek, párducnak, mérges kígyóknak fenyegető közelségében, varázslók és jövendőmondók, hatalmi tébolytól és vad bosszúállás vágyától fűtött jávaiak, malájok és kínaiak, szép háremhölgyek és megátalkodott kalózok környezetében kell megbirkóznia az élet adta kísértésekkel. Miként lesz úrrá józan eszén, emberi tisztességén és tiszta szerelmén a pénzvágy és a bujaság, és miként győz minden földi és földöntúli misztikus hatalmon feleségének igaz szerelme: ezt mondja el a világhírű francia regényírónak ez a meseszerűen kalandos regénye.

Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
29

Gustave Flaubert - Bovaryné
Flaubert ​első megjelent regényében, a Bovarynéban, Emma a főhős életének és szerelmi csalódásainak leírásával a romantikus illúziók kudarcáról fest ironikus, tragikus képet. Emma sorra kiábrándult férjéből és szeretőiből is, mert felismeri, hogy viselkedésük csak felvett póz, s nem hősök, hanem valójában kisszerű, közepes átlagemberek. Írói mestermunka, ahogy a szerző az érdektelen köznapi eseményeket ábrázolja, úgy, hogy egyúttal a kor jellemző vonásait is visszatükrözi. Flaubert-t első regénye, a Bovaryné teszi híres íróvá. Realista regény; tája a leghétköznapibb francia kisváros, emberei valamennyien átlagemberek; nem típusok, mint Balzac alakjai, hanem olyan még csak nem is tipikus emberek, akikkel az olvasó mindennap találkozik. A regény meséjét adó tragédia is mindennapi tragédia.

Georges Arnaud - A ​félelem bére
Mit ​bír az ember? Milyen erőket képes mozgósítani magában, ha úgy érzi, hogy egyedül áll szemben a világgal, és a játszmában az élete a tét? És miféle pokoli indulatok azok, amelyek ebben a játszmában az embert, a legkegyetlenebb önzésre, aljasságra, társak elárulására késztetik? S amelyek tüzében értéktelennek látszik a mások élete, a legközelebbi sorstársak élete is? Ilyen kérdések foglalkoztatták a hányatott életű Georges Arnaud-t, amikor dél-amerikai emlékei nyomán megírta ezt az izgalmas regényt, amely a belőle készült film - és a benne szereplő Yves Montand - révén világszerte milliók élményévé vált. Olajkutak, fúrótornyok, olajvezetékek holdbéli kietlen tájain, trópusi éghajlat alatt játszódik a regény. Egy nemzetközi, véletlenül összeverődött csapat - két pár meg egy tartalék - vállalkozik rá, hogy két teherautóval nitroglicerint szállít egy begyulladt olajkút oltásához. Nitroglicerint, amely ha - ütésre, hőre - felrobban, az ezer dollárért bőrüket vásárra vivő emberekből semmi sem marad. Félelmetes, izgalmas helyzetek váltogatják egymást, amelyek során hőseink megmutatják igazi arcukat, elszántságukat és önzésüket, felvillantják gondolataikat életről, nőkről, szerelemről.

Léo Malet - Képrablás ​a Louvre-ban
"Nem ​annál az embernél van a festmény. Tudom, amit tudok. Larpent-nak voltak cinkosai, de ő irányított. A haverjai nem tudták sem azt, ki a közvetítő, sem azt, ki a megbízó. A kép nincs annál a pasasnál, de magának monsieur Corbigny, súlyos milliók vannak a hajóján, készpénzben. Ettől majd vérszemet kap, egy hulla már van, habozás nélkül magát is meg fogja ölni, már csak azért is, mert így jó néhány milliót besöpörhet..."

Robert Merle - Állati ​elmék
Amikor ​az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. Merle regényében a kutatóknak sikerül "szót érteniük" a legintelligensebb tengeri állatokkal, a delfinekkel, s így azon nyomban magukra vonják a hadseregek és a titkosszolgálatok érdeklődését. Miközben az Egyesült Államokban (majd természetesen a Szovjetunióban is) valóban folytak már kísérletek a delfinek katonai felhasználására, Robert Merle ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet 1967-ben megjelent, _Állati elmék_ című regényében, amelynek alapján utóbb nagy sikerű film is készült (_A delfin napja,_ 1973). A science-fictionnek és politikai thrillernek is minősíthető történet főszereplőit, a Sevilla professzor vezette kutatóközpont delfinjeit egy napon a katonai hírszerzés elszállíttatja. Nem sokkal ezután a hírhedt Tonkini-öbölben felrobban az USA _Little Rock_ nevű cirkálója, és az amerikaiak Kínát teszik felelőssé a hajó pusztulásáért. Az egész világ aggódva figyeli a fejleményeket: vajon elkerülhető-e még a III. világháború?

Cécile Aubry - Belle ​és Sébastien
Sébastien ​árva, vadóc kisfiú, akit a falubeliek "cigánypurdé"-nak csúfolnak. Hiába az örökbe fogadó család szerető gondoskodása, ő mégis magányos. Belle szelíd, hatalmas bernáthegyi kutya, akit hol befogadnak, hol elkergetnek az emberek. Kutyasorsa elvezeti a hegyek közé, ahol végre háborítatlanul kóborolhat. A kisfiú és a kutya keresik és megtalálják egymást. Születő barátságukat, amely később még életveszélyben is összeköti őket, sokféle emberi előítélet, irigység, butaság és gyűlölet akadályozza. Hiába azonban a falubeli gonosz lelkek ármánykodása, a történet végén győz a szeretet és a barátság. A tv-képernyőről is ismert népszerű történet újra olvasható e könyv lapjain!

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Lola Lafon - A ​kis kommunista, aki sosem mosolygott
Az ​1980-as években Ceausescu elszántan igyekezett meggyőzni a Nyugatot arról, hogy Románia nem a Szovjetunió csatlósa, hanem önálló, szabad akarattal rendelkező ország. Ehhez a politikai törekvéshez keresve sem találhatott volna ideálisabb szimbólumot, mint Nadia Comanecit, a „legfiatalabb kommunista hősnőt”, a sportikont, a gyereklány tornászt, a montreali olimpia bajnokát. Nadiát látva, a hidegháború óta először, a nyugati tinik arról ábrándoztak, hogy olyan sikeressé és tökéletessé válnak, mint kelet-európai kortársuk; a szülők imádták a fegyelmezett és céltudatos gyereklányt; a szakma és a média egy emberként ünnepelte a tehetséges sportolót. A sikernek azonban ára volt: Nadia egy őrült rendszer termékeként folyamatosan attól rettegett, hogy nővé érve elveszíti a rezsim támogatását és a Nyugat érdeklődését. Lola Lafon több elbeszélő nézőpontjából elmesélt álomszerű története jóval több életrajzi regénynél. Nadia karrierje és sorsa messze túlmutat önmagán: feltárja a sport, egy valamikori rezsim, a média és a Nyugat képmutató működését, ezáltal pedig megvilágítja, hogy a kis kommunistának nagyon is megvolt az oka rá, hogy sosem mosolygott.

Jules Verne - Sándor ​Mátyás
Sándor ​Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.

Louis Aragon - A ​bázeli harangok
Aragon ​nagy korrajzának három nőalak a hőse. Az egyik, Diane, a társaságbeli úrilány jellegzetes életét éli: váltogatja szeretőit, házasságot köt egy gazdag pénzemberrel, s mikor a férje erkölcsi csődbe jut, elválik tőle, de ez a válás nem hoz, nem is hozhat életében igazi változást. Catherine, a szép grúz származású lány, egészen más utat jár be. Ő is gyűjti-fogyasztja a szeretőket, de a léha élet nem elégíti ki: homályos vágyat érez az értelmes, a mások sorsáért is aggódó-cselekvő életre. Puskaropogásban, egy munkáslegény halála láttán döbben rá, hogy el kell szakadnia osztályától, ha emberhez méltó sorsot akar magának. Szeme előtt zajlik a századelő nagy társadalmi-politikai drámája: agyafúrt vagy kíméletlen pénzemberek, államférfiak az egyik, sztrájkoló munkások, lázas anarchista agitátorok, merényletek szervezői a másik oldalon. Vajon hová kell állnia? Múlt, jelen, jövő zaklatott és zaklató képei közt vergődik, keresi léte értelmét. S ez az értelmes lét a regény epilógusában a munkásmozgalom nagy harcosának, Clara Zetkinnek az alakjában ölt testet.

Patrick Modiano - Augusztusi ​vasárnapok
Miért ​szöktünk el Sylviával a Marne partjáról, hogy azután Nizzában rejtőzködjünk? Sylvia valóban Villecourt felesége volt? És vajon honnan való a Dél Keresztje gyémánt, amit Sylvia viselt? Mi volt a valódi oka a népszerű színész, Aimos halálának, akit állítólag egy eltévedt golyó ölt meg Párizs felszabadításakor? Miért érdeklődött annyira a lepusztult villá¬ban lakó, diplomáciai autón járó furcsa amerikai pár irántunk meg a Dél Keresztje iránt? A tönkrement Villecourt miért vetődött el Nizzába? Az egymásba bonyolódó talányok sora varázslatos szerelmes regénnyé kerekedik, és sokáig bűvöletében tartja az olvasót. Patrick Modiano 1945-ben született. 1972-ben elnyerte a Francia Akadémia Regény Nagydíját, 1978-ban Goncourt-díjat kapott.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Felülmúlhatatlanul ​romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon. A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele - ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát. Az angolparkban minivizesárokkal körülvett neogótikus melléképületet pedig, ahová dolgozni vonult vissza, If váraként emlegette. "J'aime qui m'aime" (Szeretem azt, aki szeret engem), vésette az írópéldaképek portréival díszített épület bejárata fölé. A párizsi művésztársadalom irigységgel vegyes csodálattal élvezte vendégszeretetét. Ő maga paradicsomnak mondta a Monte Cristo-kastélyt, nagy vetélytársa, Balzac őrületnek, melynél kellemesebbet azonban kívánni sem lehet. A nevezetes kastély 1994 óta az író emlékmúzeuma, a Monte Cristo grófjá-nak diadalútja mindmáig töretlen.

Restif De La Bretonne - A ​nagy francia ágy
Restif ​e méltán leghírhedtebb regényében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megalkotja De Sade márki Justine-jéhez az ellen-művet: egy olyan Erotikont, amely legalább olyan érzékletesen és nyíltan vezeti be az olvasót a szerelmi gyönyörök paradicsomába, de közben megkíméli őt a De Sade-i képzelet minden szado-mazochisztikus kegyetlenségétől. Restif eszménye az egészséges libertin: gyönyört és élvezetet, minden elképzelhető kéjmámort a végtelenségig – de szenvedés nélkül! A főszereplő Cupidonet kiterjedt nőrokonságát – húgát, nővérét, lányait stb. – a legnagyobb gondossággal vezeti be a szerelem művészetébe, hogy aztán a legképtelenebb kalandokat éljék meg szeretőik sűrűn váltakozó hadának oldalán (és másutt is persze). Kétszáz év távlatából nyugodtan elmondhatjuk: Restifnek sikerült a visszavágás, könyve éppúgy klasszikusa lett az erotikus világirodalomnak, mint De Sade művei, és joggal: éppoly garantáltan kihozza sodrából a nyájas Olvasót.

Faïza Guène - Soha ​sehol senkinek
Doria ​tizenöt éves. Egy betonkocka toronyház ötödik emeletén él Párizs egyik rossz hírű negyedében. Apja, a „vén szakállas” egy reggelen taxiba ült, és faképnél hagyta családját. Visszament Marokkóba, hogy feleségül vegyen egy fiatalabb és termékenyebb nőt. Mert fiút akart. „Akire majd büszke lehet, aki továbbviszi a nevét, mert ezt követeli a család becsülete, és biztosan volt még egy csomó ilyen hülye szempontja. De csak egy gyereke született. Egy lány. Én. Fogalmazzunk úgy, hogy nem mindenben feleltem meg a vevő kívánalmainak. A gond csak az, hogy ez nem úgy megy, mint a Carrefourban vagy a Tescóban: itt nincs reklamáció.” Doria egyedül marad írástudatlan édesanyjával, aki a negyed egyik lepukkant szállodájában takarít éhbérért. A nyílt eszű és érző szívű kislánynak nagy lelkierőre van szüksége, hogy helytálljon a mindennapokban. És az élet mégis szép… Mert Doria képes rá, hogy nyitott szemmel és nyitott lélekkel figyelje a környező világot, és a sok baj, nyomorúság, szenvedés mögött is meglássa az emberit, az igazat, a becseset. A könyv megjelenésekor alig tizenhét éves Faïza Guène fiatalos lendületű, humorral megszelídített és mégis megrázó önéletrajzi ihletésű könyve az utóbbi évek francia irodalmának egyik legnagyobb szenzációja volt.

Paul Féval - A ​Fekete Brigád
A ​könyv történetét Walter Scott meséli el vendéglátóinak Párizsban. A XVIII. század Angliájában vagyunk. Skócia behódolt György királynak, de megmaradt híres hadtestje, a Fekete Brigád. A király elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra fölszámolja a lázadásnak ezt a fészkét. Egy áruló segítségével tőrbe csalják a csapatot... Szerelemről, ármányról, vérbosszúról, hősies helytállásról, nemes küzdelemről olvashatuk az ismert francia szerző romantikus történelmi regényében.

Gabrielle Wittkop - A ​nekrofil
Ha ​létezik könyv, ami megosztja olvasóit, és a legszélsőségesebb véleményeket váltja, provokálja ki, A nekrofil kétségkívül ezek közé tartozik. Hőse, Lucien, a mindig fekete ruhát viselő párizsi régiségkereskedő egyaránt kedveli a nőket és a férfiakat, feltéve hogy megfelelnek egyetlen követelménynek: ne legyenek immár az élők sorában. Magányos szenvedélye a messzi gyermekkorban gyökerezik. Anyja halálával megrázó körülményeit, a gyász színei és díszletei, az a bizonyos szövőlepke illat, amit halottak párállanak maguktól, egy életre erre a magányos szenvedélyre ítélik. Mígnem… Lucien váratlanul szerelmes lesz. Az Ő kedvesei azonban, a természet elrendelése folytán csupán rövid időt tölthetnek nála. És akkor Lucien felveszi a reménytelen küzdelmet a halál ellen, a semmi ellen, amibe mindenki áttűnik egyszer. Ezzel a szép és reménytelen harccal emelkedik ki a példátlan naplóregény a szokványos rémtörténetek sorából, és válik a szerelem, a magány, a sors ellen vívott küzdelem költeményévé.

André Salmon - Modigliani ​szenvedélyes élete
Amadeo ​Modigliani a modern európai művészet egyik legnagyobb festője. Livornóban született. Olaszországból Párizsba ment. Sorsa talán az utolsó romantikus tragédia, írta róla Jean Cassou. Rövid, megrendítő életében egyedülálló művészetet teremtett, jóllehet az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek - Picasso, Juan Gris, Lipchitz, Zadkine - kortársa. André Salmon Modigliani e „romantikus tragédiáját" írja meg regényében, s egyúttal érdekes képet rajzol a század eleji Párizs művészvilágáról, a Mont-parnasse avantgardista nemzedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja.

Stendhal - A ​szerelemről
Stendhal ​legnagyobb, reménytelen szerelme szolgált apropóul az író e kötetéhez, melyben az értekező próza nyelvén szól a Léonore-nak, máshol Métilde-nek nevezett hölgy iránt táplált érzései kapcsán a szenvedélyről, amely későbbi regényeinek, _A vörös és feketé_nek vagy _A pármai kolostor_nak is központi témája lett. _A szerelemről_ c. könyvében fejti ki Stendhal híressé vált "kristályosodás"-elméletét, mely egy salzburgi sóbányában szerzett tapasztalatából született. Túristaútján (sic!) a francia író megfigyelte, hogy a bányászok az elhagyott tárnák mélyére gallyakat dobálnak, amelyekre sókristályok tapadnak, s pár hónap múltán "az eredeti ágat már fel sem lehet ismerni", "a gallyat tündöklő kristályok borítják be". A szerelem esetében e kristályosodáshoz hasonló folyamat játszódik le, amikor is a szerelmes saját elképzeléseit, vágyait, (sic!) a szeretett személyre vetítve már meg sem látja annak eredeti, valóságos személyiségét. S ez nem is csoda, mert ahogy azt a szerző írja, "a szerelem a leghatalmasabb szenvedély. Minden más szenvedélynél a vágyak kénytelenek a hideg valósághoz idomulni; itt éppen ellenkezőleg, a valóság idomul készségesen a vágyakhoz..."

Robert Merle - Francia ​história
A ​szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol "libben a szoknya", és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora. A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban. Merle nagy sikerű regényciklusának új - javított - kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.

Csik%c3%b3%c3%a9veink
elérhető
24

Robert Merle - Csikóéveink
Robert ​Merle történelmi regényfolyamának második kötetében az ifjú főhős, Pierre de Siorac – féltestvérével, Samsonnal együtt – elhagyja périgord-i szőlőföldjét, és megkezdi tanulmányait a híres montpellier-i orvosiskolában. A két fiatalembernek és a kísérőül melléjük adott Miroulnak számtalan veszéllyel kell szembenéznie: hol bérgyilkosok, hol vérszomjas útonállók, hol a nem kevésbé vérszomjas pápisták akarnak végezni velük. Végül még saját hittársaikkal is meggyűlik a bajuk, amikor újra fellángol a polgárháború, és a közeli Nîmes városát megkaparintó hugenották árulónak és kémnek hiszik őket, mert nem akarnak részt venni a pápista foglyok lemészárlásában. Ám nemcsak véres küzdelmekről olvashatunk a könyvben, hiszen hőseink a gáláns kalandokat sem vetik meg, így aztán ezek a csikóéveiket élő fiatalemberek előzékenyen magukra vállalják néhány montpellier-i cselédlány, fogadósnő, nemes kisasszony, sőt olykor még egy-egy férjes asszony „szórakoztatását” is.

Klasszikus_%e2%80%8bn%c3%a9met_k%c3%b6lt%c5%91k_i%e2%80%93ii.
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​német költők I–II.
Több ​mint ezer év német nyelvű költészetének legjavát mutatja be ez a gyűjtemény, hasznosítva és tetemesen kiegészítve a korábbi kisebb antológiák eredményeit. Helyet kapott benne minden számottevő német, osztrák és svájci lírikus, szám szerint 196, nem számítva a névteleneket: a kisebb költők néhány jellegzetes művükkel, a nagyok pedig életművük egészét summázó bőséges válogatásban. Akad köztük nem egy, aki jelentőségéhez méltó arányban itt szólal meg először magyarul. A műfordítás-irodalmunkban jártas olvasó is a felfedezés örömével ismerkedhet meg például a barokk kor kiemelkedő német lírikusával, Andreas Gryphiusszal, aki a legmaradandóbban szólaltatja meg a harmincéves háborútól feldúlt országban élők kétségbeesett rezignációját; a romantika alapmotívumait csodálatos zenei árnyalatokban variáló Eichenforffal; a hazájával meghasonlott, rendhagyó szerelmű, zaklatott érzelmeit szonettek fegyelmébe zabolázó Platennal, vagy a jobbára csak drámaíróként ismert Friderich Hebbellel. És vajon tudják-e Keller és Strom olvasói, hogy e népszerű prózaírók mekkora lírikusok is? Vagy hányan ismerik a legnagyobb német költőnőt, Annette von Droste-Hülshoffet? És persze hosszan sorolhatnánk a magyarul eddig teljesen ismeretleneket, a vaskosan szókimondó 15. századi Wittenweilertől a 19. század derekán élt, modernül agyafúrt humorú Joseph Viktor von Sheffelig és tovább. Ez a terjedelmes gyűjtemény éppen jó alkalom az ismerkedésre, mint arra, hogy a német líra folyamatos összefüggéseibe ágyazva újraolvassuk a közismert legnagyobbakat; kövessük vándormotívumok útját, korstílusok születését és elhalását, és persze mindenekelőtt és - fölött: élvezzük a költői teremtés és újrateremtés egyszeri csodáit, a remekmívű fordításban megszólaló remekműveket.

Patrick Modiano - A ​Kis Bizsu
Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Img_0007
elérhető
21

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”

Maurice Druon - Az ​ősi törvény
Az ​ősi törvény Maurice Druon francia történelmi regénysorozatának, Az elátkozott királyok-nak a negyedik kötete. Az előző kötetben, a Korona és méreg-ben megismert szép Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először üres. Király nincs, sőt pápa sincs? A bíborosok sehogy sem tudnak megegyezni. Az uralkodó szokásjog nem mutat kiutat az előállt veszélyes helyzetből. Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia egy ősi törvényre hivatkozva a férfiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajosnak meggyilkoltatott első feleségétől ugyan már volt gyermeke, de lány, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy Johannának nem is Lajos az apja... Klemencia és Lajos gyermeke végre megszületik. És fiú! De kereszteléskor megmérgezik a csecsemőt. Postumus János mindössze néhány napig élhetett. A régens, a Vaskirály fia azonnal megkoronáztatja magát. Ő V. Fülöp király, aki Kapuzáró gúnynévvel vonul be a történelembe. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti, akit a befalazott Jakobinus-templomban hosszú alkudozások után csak azért választanak meg, mert halálos betegnek hiszik. Ám a megmérgezett csecsemő mégsem a kis királyfi, hanem egy cseregyerek volt, de ezt csak kevesen tudják. És a titkot szigorúan őrzik. Vajon fény derül-e rá egy napon és vajon hogyan alakul Franciaország és elátkozott királyai további sorsa? Ezt majd a következő kötetből tudhatják meg az olvasók.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete
Mi ​fér bele "egy asszony életébe"? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: "Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük."

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Guy de Maupassant - Gyöngy ​kisasszony
Született ​elbeszélő, egyike a legnagyobbaknak, egy kissé rövid lélegzetű, egy kissé egyszínű, de kitűnő író, leleményes mesélő, mesterségének utolérhetetlen művésze, aki mindig meg tud maradni a valóság és a költészet határán, és aki több ízben nagyszerű bizonyságát adta annak, hogy magáévá tette a mindennapi élet tragikumát.

Montesquieu - Igaz ​történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anatole France - Kékszakáll ​hét felesége és más elbeszélések
"Vajon ​mindenekelőtt nem akkor udvarias-e az író, ha rövid? A novella mindenre elég. Kevés szóval mennyi értelmeset lehet kifejezni benne! Egy jól megírt novella a hozzáértők és a nehezen kielégíthetők gyönyörűsége. Elixir és kvinteesszencia" Anatole France hosszú és változatos írói pályáján, regényei és egyéb könyvei mellett nagy jelentőségük van elbeszéléseinek, meséinek, novellásköteteteinek. Elsősorban nyilván azért, mert e kis remekművek jó néhánya méltán tekinthető a világirodalom különleges értékű gyönyszemeinek. Anataole France iróniája, gúnyos mosolya sohasem öncélú... s mi elbűvölten követjük, amint váltakozva, vagy akár egyszerre is gúnyolódik a tárgyán, önmagán - és mirajtunk: az olvasóján." (Murányi Kovács Endre)

B%c3%a1ti_l%c3%a1szl%c3%b3_(szerk.)_szerelmesek_%e2%80%8b%c3%a9jszak%c3%a1ja
Szerelmesek ​éjszakája Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szerelmesek ​éjszakája
Az ​egyik rakétatámaszpontról felrepítenek egy műholdat. Pierre Boulle játékos ötletek ötletek sorával érzékelteti a létfontosságú nehézkedési erő hiányát, mely meghiúsítja a műholdon utazó szerelmespár nászéjszakáját. - Ütemesen csepeg a víz egy vízcsapból. Az idegtépő, nyugtalanító zaj elűzi lakásából a novella hősét. Keresztül-kasul jár a városban, dobbanó lépteiben visszhangzanak a csepegő csap ütemei, és dobolni kezd agyában a szerelmi csalódás és az ellenséges külvilág nyugtalanítgó zenéje. Le Clézio mesteri módon kelti életre a ma emberének nyugtalan életérzését. - A fülledt nyári éjszakában hatalmas vihar tör ki és egymás karjaiba kergeti a fiatal szerelmeseket Marcel Arland klasszikusan szép novellájában. - A tizenöt szerző tizenöt elbeszélése az utolsó évtized francia novellaterméséből ad ízelítőt. A válogatás sokféle stílusirányzatot mutat be, az új realizmust éppúgy, mint az "új regény"-nyel rokonszenvezőket jól ismert mesterek és nálunk még ismeretlen tehetségek izgalmas és megkapóan szép írásaiban.

Robert Merle - Két ​nap az élet
Robert ​Merle 1949-ben megjelent első regényének főhősei a dunkerque-i csata reménytelen helyzetbe került harcosai. Az azóta számtalan kiadást megélt, az írói életmű emblematikus darabjává lett önéletrajzi ihletésű mű a tengerparton összezsúfolódott, kimentésre hiába váró katonák tömegéből kiválasztott négy francia fiatalember sorsára fókuszál. A német bombazápornak kitett, reményüket vesztett katonák különböző "stratégiákkal" próbálják megóvni életüket és megőrizni józan eszüket ebben a csapdában. A környékbeli civilek osztoznak a katonák sorsában: rájuk is ugyanúgy potyognak a bombák, és ők is csak rossz és még rosszabb alternatívák közül választhatnak. A háborús pokol, a bűnös és értelmetlen pusztítás képeit elénk táró regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót.

Kollekciók