Ajax-loader

'francia szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.

Alfred de Vigny - Cinq-Mars ​összeesküvése
A ​Cinq-Mars összeesküvése 1826-ban íródott, s benne a félmúlt egyik hírhedt összeesküvésének történetét dolgozza fel korabeli dokumentumok segítéségével. Cinq-Mars fiatalon került XIII. Lajos udvarába. Az erőtlen uralkodó képtelen irányítani az országot, s a hatalom Richelieu bíboros kezébe csúszik át. Az ország lázong, a főurak elégedetlenkednek, s így Cinq-Mars, akit képességei, becsvágya és szerelme valami nagy elérésére sarkallnak, akarva-akaratlanul lesz vezetője a bíboros uralma ellen szerveződő összeesküvésnek. Vigny vérbeli romantikus: a regény kalandok, izzó szenvedélyek, meglepetések, cselszövények és újabb kalandok szüntelen áradása. Barátság, szerelem, becsvágy, féltékenység és gyűlölet mozgatja hőseit. De a felfokozott érzelmek s indulatok mögött a józan ész, a hideg számítás és az érdekek is alakítják az eseményeket; és Vigny ezt is tudja. A főhősök összetett jellemét olyan pontosan állítja elénk, ahogy majd csak a nagy romantikusok "gyermekei", a realisták láttatják hőseiket. Nemcsak a kalandokat kedvelő olvasó fogja tehát élvezni a regényt, hanem az is, akit érdekel a korabeli francia udvar, a legendás szörnyek és hősök valódi arca.

Alexandre Dumas - A ​királyné nyakéke
Franciaország ​legkiválóbb ékszerészei elkészítik a világ legszebb és legdrágább nyakékét. Természetesen őfelségének, Mária Antóniának ajánlják megvételre művüket, s a királynénak - természetesen - megnyeri tetszését a pazar ékszer. De közbeszól az államérdek (másfél millió frankért már hadihajó is kapható); XVI. Lajos nem ajándékozza meg hitvesét a drága csecsebecsével. És megindul a hajsza a nyakékért: pénzzel vagy erővel vagy fondorlattal meg akarja szerezni szerelmes herceg, mindenre elszánt rablóbanda, ördögi kalandor... Újra feltűnik a mindenható, vészjósló Cagliostro gróf, akit Balsamo doktorként ismerhettünk meg az Egy orvos feljegyzései-ben; ő mozgatja a szálakat a háttérből, az ő akarata szerint rohan vesztébe a szerelemtől, vágytól, féltékenységtől hevülő, bosszúra szomjazó vagy ármánykodó nagyúri világ.

Victor Hugo - Kilencvenhárom
A ​romantika óriásának ez a kései műve a jakobinus diktatúra nehéz esztendejéről, 1793-ról szól. A mű megírásának idején - 1873-ban, két évvel a Párizsi Kommün tragikus bukása után - a francia nép már levert forradalmainak egész sorára tekinthet vissza. A forradalmak és a Kommün igazságának vállalása késztette arra az aggastyán írót, hogy regényében a forradalmi eszméknek monumentális emlékművet állítson. A regény a hatalom megtartásának kulcskérdése köré építkezik, ez az a feladat, amely történelmi leckeként magasodik a forradalmárok előtt. Külső és belső ellenség, eszmék és eszmények harca veszélyezteti a forradalom létét. Alapvetően a harmadik rend - plebejus és polgár - vívja harcát a feudalizmus erőivel. A drámai küzdelem paradoxona: mindkét oldalon a nép fiai küzdenek - arisztokraták vezetésével. Két márki - nagybácsi és unokaöcs - áll a harcolók élén, a két világ, a régi és az új képviseletében. Az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs csap össze öldöklő csatában, mely ha nem is végleges de újabb győzelmet hoz a forradalom eszméjének. A 24 kötetből álló sorozat végigkíséri a társadalmi fejlődés folyamatát a rabszolgatartó társadalomtól egészen a szocializmus világáig.

André Salmon - Modigliani ​szenvedélyes élete
Amadeo ​Modigliani a modern európai művészet egyik legnagyobb festője. Livornóban született. Olaszországból Párizsba ment. Sorsa talán az utolsó romantikus tragédia, írta róla Jean Cassou. Rövid, megrendítő életében egyedülálló művészetet teremtett, jóllehet az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek - Picasso, Juan Gris, Lipchitz, Zadkine - kortársa. André Salmon Modigliani e „romantikus tragédiáját" írja meg regényében, s egyúttal érdekes képet rajzol a század eleji Párizs művészvilágáról, a Mont-parnasse avantgardista nemzedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja.

Hector Malot - A ​tengerész fia
Hector ​Malot a francia ifjúsági irodalom egyik legjelentősebb írója. A tengerész fia című izgalmas és megható regénye a műfaj legjobb alkotásai közé tartozik. Romain, a regény főhőse, apja mesterségét szeretné folytatni. A tenger iránti szeretete és a kalandvágy hajtja. Édesanyja félti a tenger veszedelmeitől. Vándorlása során a fiú találkozik egy bölcs öregemberrel, egy vidám festővel, egy cirkuszi karavánnal, megszöktet egy oroszlánszelídítő kislányt és hajótörést szenved. Vajon a könyv végére tengerész lesz a fiúból? Jó szívvel ajánljuk ezt a regényt az érzelmeket és izgalmakat kedvelő könyvfalók-nak.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Edmond ​Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...

Stendhal - Vörös ​és fehér
Lucien ​Leuwen előtt minden lehetőség nyitva áll, de ő saját erejéből szeretne boldogulni. Pályáját katonai karrierrel kezdi, majd miután - a republikánusokkal való kapcsolata és radikalizmusa miatt - kiutasították az Ecole Polytechnique-ből, gazdag és cinikus apja segítségével a polgári életben, állami szolgálatban próbál érvényesülni, anélkül azonban, hogy lényének valódi értékeit feladná. „Halljad az alapelvet: minden kormány [...] mindig, mindenben hazudik. [...] Ha valamelyik minisztériumba belépsz, hagyd kint erkölcsi érzékenységedet." A restauráció korában így hangzott a francia elit hitvallása, ilyen alapelvekre épült az erkölcsi-politikai teológia. Stendhal a becsvágy, a tisztesség és a szerelem közt egyensúlyra nem lelő bankárfiú regényén keresztül is Lajos Fülöp korának, az 1830-as évek Franciaországának polgári társadalma fölött mond ítéletet. Ahogy a Vörös és fekete két színe a katonai egyenruhát és a papi reverendát, e regényben a vörös és fehér a köztársaságpárti forradalmiságot és a maradiságot jelképezi.

Raymond Radiguet - A ​test ördöge / Orgel gróf bálja
Radiguet, ​a francia próza csodagyermeke, tizenkilenc éves korában írta A test ördögé-t, húszéves korában az Orgel gróf báljá-t, és huszonegy éves korában már nem élt. A test ördöge megjelenése nagy port kavart Franciaországban, pedig a kisregény az akkor már jól ismert francia lélekelemző regény hagyományait követi, tárgya - a házasságtörő szerelem - sem újdonság az izgalmakhoz és botrányokhoz szokott francia irodalmi életben. Alighanem a zseniális kamasz döbbenetesen éles és üde, irodalmi konvenciókat nem ismerő, nem néző és mégis bámulatosan gyakorlott és szabatos fogalmazása az oka a feltűnésnek - és a szokatlanul gyors elismerésnek is. Az Orgel gróf bálja méltó folytatása a nagyszerű pályakezdésnek.

Anatole France - A ​pingvinek szigete
Az ​olvasó kezdetben azt hiszi, hogy pajzán históriákat, humoros történeteket olvas egy csokorba kötve, de egyszerre csak rádöbben - többről van itt szó: Franciaország történelmének fonákjáról, melyet a nagy író a gyilkos szatíra eszközeivel mutat be olvasóinak. Tolla nem kíméli a régmúlt "szent és sérthetetlen" hagyományait, a közelmúlt királyait és hadvezéreit és kora társadalmának ellentmondásait és válságait. Feltűnik a regény lapjain Nagy Drákó király (Nagy Károly), a hatalmas pingvin birodalom megalapítója, Szent Orberose (Jeanne d'Arc), Franciaország, azaz Pingvinország védőszentje, Trinco (Napóleon), a nagy hadvezér, aki hadjárataival nyomorúságba döntötte hazáját. A Pyrot-ügyben pedig a megrázó Dreyfus-per szereplőit és körülményeit ismerheti meg az olvasó.

Covers_51517
Firenzei ​éjszakák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Firenzei ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lola Lafon - A ​kis kommunista, aki sosem mosolygott
Az ​1980-as években Ceausescu elszántan igyekezett meggyőzni a Nyugatot arról, hogy Románia nem a Szovjetunió csatlósa, hanem önálló, szabad akarattal rendelkező ország. Ehhez a politikai törekvéshez keresve sem találhatott volna ideálisabb szimbólumot, mint Nadia Comanecit, a „legfiatalabb kommunista hősnőt”, a sportikont, a gyereklány tornászt, a montreali olimpia bajnokát. Nadiát látva, a hidegháború óta először, a nyugati tinik arról ábrándoztak, hogy olyan sikeressé és tökéletessé válnak, mint kelet-európai kortársuk; a szülők imádták a fegyelmezett és céltudatos gyereklányt; a szakma és a média egy emberként ünnepelte a tehetséges sportolót. A sikernek azonban ára volt: Nadia egy őrült rendszer termékeként folyamatosan attól rettegett, hogy nővé érve elveszíti a rezsim támogatását és a Nyugat érdeklődését. Lola Lafon több elbeszélő nézőpontjából elmesélt álomszerű története jóval több életrajzi regénynél. Nadia karrierje és sorsa messze túlmutat önmagán: feltárja a sport, egy valamikori rezsim, a média és a Nyugat képmutató működését, ezáltal pedig megvilágítja, hogy a kis kommunistának nagyon is megvolt az oka rá, hogy sosem mosolygott.

Michel Tournier - A ​Rémkirály
Abel ​árva gyermekként a Szent Kristóf Internátusban nevelkedik. Mivel szeretet nélkül él, korán megtanul védekezni. Meggyőződése, hogy Isten feladatot adott neki. "A sors kegyetlen, de az én oldalamon áll" - vallja, s ez a gondolat átsegíti a megpróbáltatásokon. Felnőve autószerelő lesz Párizs külvárosában. Környezete furcsa embernek tartja, de mit sem sejtenek a gyermekek iránti vonzódásáról. Amikor egy autó elüti az utcán játszó kislányok egyikét, Abel rohan oda, és veszi karjaiba a sérült gyermeket. Ekkor döbben rá küldetésére, a gyermekhordozásra... Kitör a második világháború, Abel előbb a frontra kerül, majd a németek fogságába esik. Kelet Poroszország erdeiben, tavainál elveszett gyerekkorának sokszor megálmodott vidékére talál. Szinte felszabadulást jelent számára a fogság, főleg, akkor, amikor megnyílnak előtte Kaltenborn gróf ősi fellegvárának kapui, ahol a német arisztokrácia gyermekei számára létesült katonaiskola működik. Igazi küldetése ekkor teljesedik be: fiatal gyerekeket gyűjt össze, hogy a kastély falai közt kiképezzék őket a Birodalom jövendőbeli elit hadseregének katonáivá. Abelre ekkor ragad a Rémkirály név...

Juliette Benzoni - A ​betolakodó
Megint ​eltelt jó pár év, s Guillaume Tremaine immár középkorú, bár még mindig rendkívül vonzó férfi. A Forgószelek Házába viszi Édes Marie-tól való fiát, Arthurt, akit féltestvérei, Adam és Elizabeth - ha eleinte nem is könnyen, de - befogadnak otthonukba. Ám egy nemkívánatos személy is érkezik a békés családi fészekbe: Lorna, Édes Marie gyönyörű, de álnok lánya. A betolakodó szemet vet Guillaume-ra, s ezzel szörnyű lavinát indít el: a ház békéje veszélybe kerül...

Tropikom%c3%a9dia
elérhető
4

Vercors - Tropi-komédia
Mi ​lenne ha... Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta... A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozofikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes emberért, az emberséges emberiségért.

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
Balzac ​maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is.

Simone de Beauvoir - A ​megtört asszony
"Olyan ​büszke voltam a házasságunkra: ideális házaspár. Bebizonyítottuk, hogy a szerelem lehet tartós, anélkül, hogy megkopna. Hányszor védelmeztem a teljes hűség elvét! Romokban a mintaszerű házaspár! Maradt egy férj, aki csalja a feleségét, és egy elhagyott asszony, akit félrevezetnek." (A megtört asszony) "Egymás mellett ültünk, a csillagok alatt, megérintett a ciprusfa keserű illata, kezünk összeért; egy percre megállt az idő. Aztán majd tovább folyik. És akkor? Fogok tudni még dolgozni, vagy sem? Megfakul-e Philippe iránt érzett haragom? Elfog-e majd újra a félelem az öregségtől? Ne nézzünk túl messzire! A távol a halál borzalmait jelenti és az elválást: műfogsorokat, isiászt, betegségeket, szellemi sterilitást, magányt egy idegen világban, amelyet már nem értünk, és amely nélkülünk forog tovább." (A szerénység kora) "Nem abba hal bele az ember, hogy megszületett, vagy hogy megöregedett. Mindig valamibe halunk bele... Minden ember halandó, de a halál minden egyes ember számára baleset, s méltatlan erőszak, még akkor is, ha szembenéz vele és vállalja." (Könnyű halál)

Félicien Marceau - Ellenségem ​holtan hever
Valaki ​megölte King Laminette-et a város futballcsapatának sztárját, és valakit - a könyv főhősét, a történet elbeszélőjét - elítéltek gyilkosságért. ... Francois a Number Five mulató egykori főnöke évek múltán kiszabadul a börtönből. Nyomozni kezd, ki akarja deríteni, ki volt a tettes, kinek volt érdeke hogy őt "kivonja a forgalomból". Bosszút akar állni mindenáron. Kevés az ideje: a láthatatlan maffia egy napot ad neki hogy eltűnjön a városból, mert ha nem!... Francois nem hagyja magát megfélemlíteni. És miközben megállíthatatlanul halad a célja felé, megelevenedik előtte régi élete, maga előtt látja szeretőit, pártfogóit, barátait, és ellenségeit, a textilipar arisztokratáit és a Number Five "napszámosait". A regényben összekuszálódik, összesűrűsödik a múlt és jelen, de az igazság egyre nyilvánvalóbb, és Francois végül megtalálja a módját, hogy bosszút álljon.

Émile Durkheim - Az ​öngyilkosság
Durheim ​munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyon fejlődött a szociológia módszertana Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Roger Vailland - A ​törvény
Roger ​Vailland nagysikerű Goncourt-díjas regényéről sokat írt, sokat vitatkozott a nyugati sajtó. S a regény méltó a szokatlan érdeklődésre: az író -francia létére- sokrétűen és finoman érzékeli Dél-Itália izgalmas és mindmáig kissé titokzatos légkörét, szikár, modern stílusával nagyszerű, élő figurákat, erős couleur locale-t teremt. Mintha több ezer év szokásai, több társadalmi forma képviselői élnének együtt, egy időben Monacoréban, a kis adriai kikötőben: don Cesare a középkori feudális urak életét éli, de még ő is visszalépne egy lépést az időben -egy antik város emlékeit kutatja; itt él az érzékeny idegzetű, álmatag donna Lucrezia is, a maga XIX. századian céltalan, kallódó asszonyi sorsával, romantikus elvágyódásával; Matteo Brigante, a racketer, aki nem úriember, akit az urak tegeznek, de aki a feltörekvő polgárság hatalmával -a pénzzel (meg az eszével és a kíméletlenségével) tulajdonképpen az egész kisvároson uralkodik; halászok, akik ma is úgy fogják a halat, mint kétezer évvel ezelőtt; s élnek itt fiatalok, szépek, életerősek és szegények, a nyomorúságos agrár-proletariátus gyermekei, akik közül néhányan még erőszakkal is kicsikarnak maguknak egy kis darab életet. S mindez mégis a XX. század közepének összetéveszthetetlen légkörében...

Christine Arnothy - Földi ​paradicsom
Laurence, ​a harminc körüli angoltanárnő, Párizs egyik utcáján megpillantja Marcot, imádott férjét, a kiváló kutatót, aki önfeledt boldogsággal, kézen fogva sétál egy tizenéves szőke lánnyal. Riadtan gondol anyjára, Yolande-ra, aki évtizedek óta egyedül él, s örökkön visszavárja hűtlen férjét. A fiatal feleség, hogy megbosszulja férjét, megtakarított pénzén, boldog ifjúságának emlékeit kutatva, New Yorkba repül, ahol hihetetlen kalandok sorozatát éli át, egy világhírű színészházaspár dúsgazdag fia, Gregory társaságában. A még mindig vonzó Yolande, föladva eddigi elveit, lánya példáját követi, s így ő is megtalálja a boldogságot. Christine Arnothy biztos kézzel láttatja az együttlét és a magány, a szerelem és a féltékenység mechanizmusát, az érzelmek és az ösztönök mozgatórugóit. Az elmélyült elemzés lényege az, hogy minden ember saját kezében tartja a földi Paradicsom kulcsát, csak tudni kell vele bánni. S ez nem is olyan könnyű dolog! Laurence a legjobban talán az Afrikai szél Eric Landlerjéhez hasonlítható, de a történet más, hiszen az írónő itt egy tanárnő sorsán keresztül érzékelteti a kaland és az igazi szerelem utáni őszinte és mélyen emberi vágyódást, a bosszút, de ugyanakkor a visszatérés és a megbocsátás örömét is.

J. M. G. Le Clézio - Terra ​amata
J.M.G. ​Le Clézio e mesterműve az íróról, az olvasóról, az emberről szól. Nem a rendkívüli emberről, hanem arról, aki egy napon megszületik, felnő, teszi a dolgát, aztán megöregszik és meghal. De közben megadatik neki a legnagyszerűbb ajándék - az, hogy egy csodálatos jelenséget, az életet tanulmányozhatja. A Terra amata az egyik legizgalmasabb könyv, amit az ember magáról olvashat; az emberiség önéletrajza. A kislányt annak idején mélyen megrázta nagyanyja egy mondata, amelyet a szomorúság netovábbjának érzett: az élet olyan rövid. Ezért akart olyan lázas buzgalommal élni, szüntelenül benne lenni a sűrűjében az életnek vagy annak, ami az lehetett volna. Szakadatlan ünnep ez, elragadtatás, igazi öröm, de törékeny, mulandó, veszélyeknek kitett... - írja a kötetről a szerző, akit idén a svéd királyi akadémia irodalmi Nobel-díjjal tüntetett ki. Le Clézio az érzéki extázis szerzője, aki hazájában valóságos ikon, és akinek helyenként kísérletező és vad, máshol finom szövetű és árnyalt regényei szerte a világban nagy népszerűségnek örvendnek.

Christine Arnothy - Utak ​a boldogsághoz
Az ​Utak a boldogsághoz az emberi lélek regénye ellentmondásokkal terhes világunkban. A főhős: Thomas König, 48 évesen föllázad a pénz hatalma és a fogyasztói társadalom ellen. Identitászavarában vakrémület keríti hatalmába és öngyilkos cselekedetre szánja el magát: fel akarja robbantani az Asszuáni-gátat. Hogyan juthat el a különleges robbanóanyaggal teli utazótáskával a világ legjobban őrzött gátjáig? A legkézenfekvőbb megoldást választja: egy utazási iroda turistái közé vegyül, s az önfeledt szórakozást kereső csoporttal együtt indul el Párizsból. Társai - a genfi lány francia szeretőjével, a New York-i Music Hall táncosnője, egy dél-franciaországi hölgy és a párizsi laboránsnő - mindennapjainkból menekülnek a Szabadidő Társaság kínálta szervezett boldogságba. A Kairóba tartó gép kényszerleszállást hajt végre Nizzában, s az izraeli titkosszolgálat volt ügynökének feltűnik Thomas arca. Samuel rendkívüli memóriája mozgásba lendül és megpróbálja fölfedni azt az embert, akit valaha ismert. Ezzel elkezdődik a König-ügy: fantasztikus üldözések sorozata, verseny az idővel. A többi turista számára az utazás rég várt ünnep, napfény, szerelmek, barátságok, tizenöt napig tartó boldogság és szabadság. A vidámságtól és elragadtatástól önfeledt csoport egyiptomi kirándulások csúcspontja a nílusi hajóút. A naptól kékesen csillogó Níluson az ember és a gát megrendítő találkozásának lehetünk tanúi. Christine Arnothynak sikerült az izgalmat, szerelmet, humort és drámát sodró lendületű, regényes cselekménnyé ötvöznie.

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
30

Gustave Flaubert - Bovaryné
"Emma ​Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek - hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle." _Henry James_

Kundera
elérhető
47

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Covers_31969
elérhető
3

Vercors - Vízbarázdák
Vízbarázdák ​jelzik az óceánt átszelő, rozoga hajó útját, amelyen furcsa, nyugtalanító dolgok történnek. Az utasok közt egyre nő a feszültség: fenyegető tragédia előszelét érzik. De a hajó nem süllyed el, csak a főgépésze tűnik el nyomtalanul. A regény hőse nemcsak az életéért küzd, de saját élete - vízbarázdáiból" is kiutat keres. Az életösztön és a szerelem erejét teszi próbára Vercors költői hangulatú regénye. Mi lett volna , ha sorsunk egy-egy fordulóján a másik lehetőséget választjuk? A Mint két testvér abszurd históriájának hőse még többet is tesz. Megkétszereződve, egyszerre két úton indul el. A Voltaire-i hagyományokból táplálkozó regényben az író azt vizsgálja, hogy mennyire szabják meg valakinek a magatartását az egyénisége, a hajlamai és mennyire a társadalmi, történelmi környezet. És nem kell-e vajon a két életútnak egy döntő pillanatban találkoznia?

Paul-loup_sulitzer_-_money
elérhető
2

Paul-Loup Sulitzer - Money
A ​"Money" a mai világ regénye: azokról a nagyokról szól, akik a háttérben a szálakat mozgatják. Igaz regény a hatalomról. De ugyanakkor egy lehetetlen bosszúállás és egy őrült szerelem regénye is. (La Depeche du Midi, Toulouse) A szex és az erőszak sem hiányzik ebből a könyörtelen bosszúállási történetből, amely során Franz Cimballi a mocskos Mombasa-i cellából, emírek útjait keresztezve és a maffia útjához közelítve, a New York-i pénzügyi körök titkos világába kerül. (Meridional Dimanche) Egy igazi regény. Nemcsak azért, mert valódi tények inspirálták, hanem azért is, mert valós pénzügyi mechanizmusokon alapul, és így a kaland minden mozzanata tökéletesen hiteles. (Le Soir, Marseille)

Mauprat
elérhető
3

George Sand - Mauprat
"A ​Mauprat - írja Gyergyai Albert - nem csupán George Sand írói pályájának s a romantikus regénynek talán legmagasabb csúcsát jelzi, hanem egy szenvedélyes élet lassú lecsillapodását, a végleg meglelt szülőföld, a megfékezett ösztönélet, a természet s a távoli forradalom annál szebben zengő együttesében, mivel mindez spontánul, zene módjára tör fel benne, fokozatosan, dallamosan, fájdalmasan és kibékítőn, mint a legszebb liszti muzsika... A romantikus regény varázsát, hangulatát, muzsikáját legszebben, legtöretlenebbül a Mauprat-ban találjuk meg - a Mauprat-ban, amely már George Sand életében egyik legnépszerűbb regénye volt, s amely felépítése, célzata, egész légköre révén, mondhatnánk: klasszikus példája műfajának... Bernard de Mauprat, a regény hőse maga mondja el, túl nyolcvanadik évén, élete és szerelme tanulságos törénetét... Edmée és Bernard szerelmét egyre több motívum színezi, hátráltatja vagy segíti, és a regény fordulópontján, amikor Bernard ártatlanul börtönbe és törvényszék elé kerül, úgy hangzik fel a védelme, mint egy megváltó harsonaszó... Bernard-t... ezt a kezdetben oly féktelen és csiszolatlan ösztönembert többen is próbálják civilizálni: de a pap nevelése csődöt mond, a szerelemé, vagyis Edmée-é, már hathatósabb... A regény nagy szépsége: Edmée, a jóságnak és nemességnek, a bátorságnak és a büszkeségnek ez az elragadó megtestesítője maga a romantikus regényhősnő!" A Mauprat-nak ez az új kiadása bizonyára éppúgy meghódítja majd az olvasókat, mint a korábbiak.

Robert Merle - Üvegfal ​mögött
A ​regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.

Léon Blum - Emlékek ​az "Ügy"-ről
Léon ​Blum 1872. április 9-1950. március 30. Francia újságíró, jogász, 1899-től vallja magát szocialistának. Az első világháború alatt háborúpárti. 1919-től parlamenti képviselő, a Francia Kommunista Párt megalakulása után az SFIO-t, a Francia Szocialista Pártot újjászervező kisebbség egyik vezetője, a párt lapjának, a Le Populaire-nek a szerkesztője. Az előretörő jobboldallal szemben elfogadta az egységfront-, illetve népfrontpolitikát, a népfront választási győzelme után 1936 júniusától 1937 júniusáig, majd 1938-ban március-áprilisban, a kormány miniszterelnöke. Az angol kormány nyomására benemavatkozásipolitikát folytatott a spanyol polgárháború alatt. A második világháború után a "harmadik erő" politikájának meghirdetőjeként az SFIO-t fokozatosan eltérítette a Kommunista Párttól való szövetségtől, és az ún. középpártok szövetségesévé tette. 1946. december 16. és 1947. január 16. között a szocialista kormány élén állt.

Antoine Leiris - Csak ​azért sem gyűlöllek titeket
Péntek ​este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélène Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Antoine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

Kollekciók