Ajax-loader

'magyar szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


N%c3%a9lk%c3%bcled-instasize
elérhető
19

Leiner Laura - Nélküled
Bexi ​és Nagy Márk története sosem volt egyszerű. Az, hogy Márk leütötte Beki exét egy tévéműsor kellős közepén, nem sokat segített a kapcsolatukon, sőt. Vajon lehet újra Berk, esetleg Márxi, vagy a Fogd be Aszád tagjai újabb vicces párneveken törhetik a fejüket? És hogyan fog hatni mindez Körte, Evelin és Aszádék, Anti és a trágár csellista jól összeszokott csapatára? Van helye köztük újabb embereknek is, vagy végleg széthull a társaságuk?

Nagy Lajos - Képtelen ​természetrajz
Kötetünk ​Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

Kálmán Olga - Egyenes ​beszéd
Megszállott ​vagy pusztán a hivatásának szerelmese? Szíve mélyéig kőkemény vagy csak nem tűri a hazudozást? Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha éppen miniszterelnökként egy országot vezet is? Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén. "Fölkészült, munkás, tisztességes, szenvedélyes, vagyis valóságos újságíró, ilyenből azért nem sok van ebben az országban. Vajon miket mond a könyvében? Ez akkor is érdekes, fontos, ha egyetértünk vele, és akkor is, ha nem. És akkor is, ha hol igen, hol nem. És úgy tűnik, más eset nincs." - Esterházy Péter „Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről, estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? – hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.” Kálmán Olga

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Ambrus Attila - Berki Krisztián - Rosszfiúk ​Ázsiában
Tudsz ​róluk mindent. Az orrod előtt zajlik az életük. Újságcikkek, közösségi oldalak, könyvek, tévéműsorok. Nem tudnak újat mondani. Vagy mégis? Nem arról van szó, hogy eddig szándékosan félrevezették a nézőket, az olvasókat, s direkt hallgatták el a tényeket. Nem. Csak épp soha, sehol nem nyíltak meg ily módon. Ennyire őszintén, kendőzetlenül. Talán kellett ehhez az együtt eltöltött idő Ázsiában. Talán kellett hozzá ez a különleges barátság kettejük között. Talán kellett hozzá, hogy felnőjenek, hogy érett fejjel tudjanak visszatekinteni a gyerekkorukra, a maguk mögött hagyott múltra, a viselt dolgaikra. Most belemondják az arcodba az igazat. Ez nem kamu, nem fikció, nem reklám, nem bulvár! Ez a valóság! Berki Krisztián és Ambrus Attila az Ázsia Expressz forgatásának éjszakáin a legféltettebb titkairól vallott. Ebből a könyvből kiderül, miről beszélget egymással két macsó, amikor nincsenek körülöttük kamerák. Ismerd meg, ki az a Berki és a Viszkis rabló. Ázsiai őszinteségroham: a kőkemény macsók legféltettebb titkaira és elnyomott érzéseire is fény derült a felejthetetlen túrán.

Földes Péter - A ​karvalyos zászló
Kettős ​életregény ez. Az ábrázolt két nagy történeti személynek - apának és fiúnak - élete, nagyszabású működése szorosan összefonódik. Keménykezű, fortélyosan bölcs keleti fejedelem az egyik; a hatalomba és a diplomácia művészetébe már beleszületett, éleslátó politikus a másik. Regényük az ősi magyarság sorsdöntő korszakára világít: mint válik a széthúzó, forgácsolódó Etelközi törzsekből egységes és független magyar nép. Levedi, Álmos és Árpád három nemzedéke alatt játszódik le mindez, s három hazában: Levédiában, Etelközben és - a honfoglalás révén - a mai Magyarország földjén. Ez a könyv igen meglepi majd az olvasót: nem a köztudatban élő primitív nomád, csakis szablyaforgatásban kiváló ősmagyarokat találja benne. A karvalyos zászló az elveszett ősi kultúra, szokások, távoli múltba nyúló hagyományok világát tárja fel, és valóságos gondjaik, erőfeszítéseik közepette mutatja meg a tartalmas életű elődöket. Hús-vér emberként áll előttünk a két nagy alak, akikről csak legendákat tudtunk: a hányatott sorsú törzseket összekovácsoló Álmos és a nép meggyökerezéséhez helyet, hazát szerző Árpád. A cím, A karvalyos zászló, a regénynek azt a mondanivalóját is aláhúzza, hogy a „ritka sólymok˝ nyomán a nép hű és harcos fiai, a kis „karvalyok˝ azok, akik „szorgos csőrükkel új szeletet vágnak a jövőből˝...

Vámos Miklós - Ha ​én Bródy volnék
V. ​M. (ejtsd: véem) elhatározta, hogy ír egy könyvet B. J.-ről (ejtsd: béjé). Jobban szerette volna, ha B. J. ír egy könyvet B. J. -ről. De B. J.-nek semmi kedve hozzá. Arra hivatkozik, hogy ő nem író. Erre V. M. aligha hivatkozhat. Legföljebb igazán önbizalomszegényes napokon. B. J. tevékenysége véglegesen és visszavonhatatlanul beleivódott a magyar kultúrába. Immár három nemzedék számára az ő dalszövegei jelentették a belépőjegyet a magyar költészethez. A magyar költők akkor is hálával tartoznának neki, ha nem ő vezette volna be azt a szokást, hogy hagyományos versek is elénekelhetőek a rock színpadon, megfelelő zenével. B. J. mindig izgatta V. M-et. Nem annyira, mint bizonyos lányokat, s nem is olyan értelemben. B. J. intézmény és jelenség. A saját kategóriája más országokban nem is létezik. Nincs hozzá hasonlóan nagyhatású szövegíró sehol. Rock dalok szerzőinek ritkán van befolyásuk a nagypolitikára. Az amerikaiaknak nincs B. J.-jük. Az angoloknak sincs. Az olaszoknak sincs. A németeknek sincs, és sorolhatóak tovább a nemzetek.

Széchenyi Zsigmond - Csui!...
Széchenyi ​Zsigmond pályája azt mutatja, hogyan magasodik egy szenvedély hivatássá, mondanivalóvá, könyvek kimeríthetetlen forrásává. Ő maga írja ezt meg nemrég, Ahogy elkezdődött című "vadász-emlékiratában", felidézve a gyerekkor első puskáját, az első zsákmányt, a régi fürdőházban berendezett madár-múzeumot, majd a vadászszenvedély növekedését, a mind rangosabb és rangosabb zsákmányt, az első őzet, az első szarvasbikát... A többiről már beszámolt régebbi, de ma is eleven és izgalmas könyveiben: távoli földrészek vadjairól és vadászatairól hozott híreket, beszámolókat haza. A puszta vadászszenvedély is érdekes útikönyveket szülhet; Széchenyi azonban többet akar adni ennél: írói eszközökkel életszerűen megjeleníteni azt, ami vele történt, odavinni bennünket a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével, ahol ő járt, mintegy szemlélőjévé tenni a vadászat sikerének és kudarcának, nehézségeinek és izgalmának; de közben arról sem feledkezik meg, hogy a világ nemcsak vadászból és elejtendő vadból áll, hanem különféle emberekből, tájakból, a történelem változásaiból is; és főként nem feledkezik meg arról, hogy a vadászat elveszti nemességét, puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül. A Csui!... Széchenyi Zsigmond első s mindmáig legnépszerűbb könyve. 1930-ban jelent meg először. színhelye Afrika, az az Afrika, mely idestova már a múlté; történelmi helyzete azóta óriásit változott és változik ma is. Vadjai mindinkább védett területekre szorulnak. A Csui!... még bepillantást nyújt az ősi állapotokba, az elefántvadászat megpróbáltatásaiba, amikor a dzsungel úttalan útjain, 40 fokos fülledt melegben, az utolsó kulacs vizet kortyokra beosztva követi az éber agyarasak nyomát az elcsigázott expedíció. A sorok közül még kihallatszik a bivalycsorda dübörgése, az oroszlán éjszakai ordítása. Afrika, igaz, megváltozott, de a kép, amit a könyv nyújt, ma is eleven, a vadászkalandok szívdobogtató izgalmát nem fojtotta el az idő. Széchenyi Zsigmond vadásznaplót ír, de könyve többet ad ennél: a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével mintegy részeseivé tesz az eseményeknek, tájakat, embereket mutat be, s nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a vadászat puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül.

Erdélyi István - Árván ​a krematóriumban
A ​rádióriporter-szerző darázsfészekbe nyúlt. Megkísérelte lerántani a leplet egy számunkra ismeretlen és elzárt világ embertelen, kegyeletsértő körülményeiről. A riportkötet mögött ott bújik meg az értetlenség, a felháborodás, a fenyegetőzés - és a mintegy hat és fél órás eredeti hangfelvétel. Minden szó - minden sor igaz.

Székely Éva - Sírni ​csak a győztesnek szabad!
Székely ​Éva magyar úszósport kiemelkedő alakja, többszörös olimpiai bajnok vetette papírra emlékiratait. Bevezetőben szól a gyermekkori meleg otthonról, a szeretetről, majd megkísérli rekonstruálni, hogyan is jutott el az életét meghatározó vezérgondolathoz: olimpiát kell nyernie. A Hogyan lettem pillangókisasszony című részben összefoglalja sportolói pályafutását. A könyv legszomorúbb, s mégis legfelemelőbb része közé tartozik, amikor beszámol arról, hogy az üldöztetés éveiben, amikor minden álma összeomlani látszott, milyem akaraterővel úszott, tornázott és sohasem adta fel a reményt. Kedves egyszerűséggel számol be sikereiről, s arról, hogy minden eredmény mögött mekkora erőfeszítés, munka áll. Egy fejezet számol be a Szőnyi uti uszodában edzőként eltöltött évek eseményeiről, majd lányának, Gyarmati Andreának úszópályafutását ismerteti. Hosszan és meggyőzően magyarázza az okokat és körülményeket, melyek eredményeképpen Andrea "csak" egy ezüst- és egy bronzérmet nyert Münchenben. Az utolsó fejezet - Kórházak - azt a győztes csatát ecseteli, amelyek az orvosok folytattak egyik szemének megmentéséért. Az érdekes életutat jó tollal, humorral és öniróniával felelevenítő könyv nemcsak a sportot kedvelő olvasóknak, elsősorban fiataloknak ajánlható.

Pince_large
elérhető
2

Horváth Judit - Pince
Megláthatja-e ​valaki halála előtt a Kaszást? Családi babona vagy gyilkos misztifikáció végez a magányosan élő asszonnyal? Kinek áll érdekében a horoszkópok eltűntetése? Mit rejt a Csekey-ház pincéje? Képzelődik- e Rita asszony, vagy valóban egy titokzatos bűnügybe csöppent? Hol végződik a múlt, és hol kezdődik a jelen? Mi az indíték, és ki a gyilkos? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a regénybeli amatőr nyomozó, Rita, hogy az izgalmas és fordulatokban bővelkedő bűnügy nyitját megtalálja. Horváth Judit krimijében az események párhuzamos szálakon futnak, a jelen rejtvényeire a múltbeli eseményekben találunk magyarázatot. A kisvárosban zajló talányos, olykor borzongató bűnügyet sok ötlettel, hiteles és bonyolult életteliséggel jeleníti meg az író, és az olvasó számára mindivégig feszült, meglepetéseket tartogató, olvasmányos szórakozást ígér.

Jókai Mór - A ​nagyenyedi két fűzfa
A ​nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

Mikszáth Kálmán - A ​haldokló oroszlán
Mikszáth ​Kálmán - parlamenti tudósítóként először, később országgyűlési képviselőként - a nyolcvanas években írta, egyszer álnéven, máskor saját nevén, híres karcolatait a kiegyezés korának magyar országgyűléséről, a tisztelt Ház folyosóján, a pártklubok kártyaszobáiban szerzett értesüléseit alakítva csattanós, anekdotikus történetté, egyszersmind azonban szarkasztikus bírálattá is. Mikszáth valósággal föltérképezte a korabeli magyar valóságnak ezt a különös darabját; nemcsak a történelemből ismert államférfiak és politikusok, nemcsak Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső jelennek meg e gyűjtemény lapjain, hanem a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert kis politikus törtetők, a megyei és állami hivatalok furcsa figurái is, idétlen bürokraták, ügyeskedők és szélhámosok, csempészek és sikkasztók, ravasz opportunisták, ostoba akarnokok, köpönyegforgató alamuszik - vagyis a századvég politikai és hivatalnoki életének sok jellemző alakja; remek arckép valamennyi, és a kedélyesen-mulatságosan előadott kacagtató történetek mögött fölsejlik a kor társadalmának igazi arca is.

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Mészöly Miklós - Megbocsátás
"A ​vonat már rég kifutott az állomásról, a hosszan kígyózó füstcsík ottfelejtette magát a levegőben. Az lett volna valamilyen győzelem, ha ez a füstcsík nem foszlik szét, továbbra is ott marad a városszél fölött, ott érik az évszakok, túléli a képviselő-választást, a fővárosból érkező „filléres” vonatokat, a búcsúkat és Porszki úr temetését. Ha belesimul az égbolt visszatérő mindennapjaiba. Volt is remény erre, mert még este nyolckor sem foszlott szét, feltűnés nélkül a helyén maradt, mintha puszta felhőalakzat volna, mely olyan döntésre jutott, hogy nem kíván meghalni. ... Este nyolc óra felé vette észre az irattár ablakából, hogy a vonatfüst csíkja változatlanul ott vesztegel a városszél fölött. Mielőtt hazament volna, beugrott egy percre a belvárosi templomba, és farkasszemet nézett az alagútmély homállyal, a macskaszem örökméccsel. Különös gondolata támadt, amibe majdnem gyűlölet vegyült. Kinek a részvétére számíthat, ami egyszer és mindenkorra észrevétlenül pusztult el, anélkül hogy valaha is kitűzték volna a perét tárgyalásra?"

Fejes Endre - Szerelemről ​bolond éjszakán
Közvetlenül ​a második világháború befejezése után a romhalmaz Budapestről, "az ezerszer áldott nyolcadik kerület" Tisza Kálmán teréről három fiatal vagány elindul világgá. Szinte jelképes, hogy a három suhanc, amíg új világot akar látni - ezért Nyugatra szöknek -, észre sem veszi, hogy éppen a Tisza Kálmán tér egyik épületében talál főhadiszállást az új világ építésének szerveződő brigádja. Fejes hősei ebből semmit nem látnak, az összefüggésekből keveset értenek. Miért mennek Nyugatra? Legfőképpen kalandvágyból. De nem kizárólag ezért. Életük addig leélt húsz évét - beleértve a háborús esztendőket - a nyomorúság, gyilkolás, erőszak iskolájában töltötték. Lumpenkörnyezetükből nem találtak utat a munkásmozgalomhoz. Utálták környező világukat, de "ellenállásuk" az ököl és a rugóskés használatáig terjed; gyakrabban használva egymás ellen - vélt vagy valódi sérelmek megtorlásául -, mint nyomorúságos helyzetük változtatása érdekében. Ezek a fiúk nem bűnözők a szó klasszikus értelmében. Inkább csak erősen "más elképzeléseik" vannak az erkölcsről, mint a közfelfogásnak. Csavarognak, ügyeskednek, helyüket keresik egy olyan világban, melyben nem találhatják meg. Lehetőségük minimális. Nem eléggé bűnözők, hogy a nyugati világ "nagymenői" közé sodródjanak, irtóznak a rendszeres munkától, tehát arra sincs lehetőségük, hogy a polgári beilleszkedéshez eljuthassanak. Fejes Endre a kitaszítottak között is magányos, kirekesztett lények világába kalauzolja olvasóit, a háborúban felnőtt, magukra hagyott csavargó suhancok drámáját ábrázolja, gyökértelen életüket, a rajtuk és bennük uralkodó farkastörvényeket, vágyaikat, elvetélt szerelmeiket, torzulásukat, sokszor kacagtató, ugyanakkor szánalmasan elesett figurájukat. Ketten elpusztulnak, harmadikuk hazaér. Róla tudjuk, hogy "hazatalál", és biztosak lehetünk abban, hogy Fejes Endre következő regényében itthoni sorsáról, élete folytatásáról többet is megtudunk. Adj cigarettát, szerelmem. Ott van a ballonkabátom zsebében. És beszéljünk komolyan. Természetes, hogy itt ülök most nálad, éjszaka, zöldre vert ábrázattal, és fecsegek, játszom igazmondó, kíméletlen, hazug bújócskát. Elmondok egy történetet. Hosszú lesz. Talán csak holnap tudom befejezni, lehet, hogy soha. Isten adjon nekem bátorságot, neked kellemes szórakozást. Aztán eredj te is a pokolba! Fejes Endre

Nemere István - Aranyháló
Egy ​huszonöt év körüli nő szállt ki a taxiból, és poggyászára ügyet sem vetve indult a hajó felé. Akkor már mindenki őt nézte. Ringó járása volt, a haja szőkés, a vállánál is tovább ért, tengeri szellő röptette ide-oda. Keskeny, arisztokratikus kezével simította félre. A nő magas, karcsú, de szemmel láthatóan sehol sem sovány. És a mellei... Ezek is ringtak, akár az érett gyümölcsök, pontosan követték a léptek ütemét. Kitüremkedtek a ruha kivágásából merészen, lázadón... A Samson Ltd. teherhajója - egy utassal - Lea Frankerral a fedélzetén elindul Bombaybe a Földközi-tengeren át... Vajon igaz-e az ősi babona: ha nő és halott van a hajón, az szerencsétlenséget hoz a tengerészekre? Mit szállít a hajó, és megérkezik-e a célállomásra? Mi történik útközben? Ki ez a szép boszorkány, s hogyan hálózza be a tengerészeket?

Nemere István - Tények ​és talányok
- ​Mi volt a Tunguz-meteorit? Miért pusztultak ki a dinoszauruszok? - A piramisok rejtélyei. - Parapszichológiai gyógymódok Magyarországon? - Uri Geller közelről - Új hírek a hipnózisról. Fülöp-szigeteki sebészekről, a bőrlátásról. - Szovjet parapszichológusok: jósok és telepatikusok. - Ismeretlen lények a Földön? - Újabb események a Loch Ness-i tó partján. Szörnyek és jetik. - Sakk és parapszichológia: világbajnokságok és gondolatolvasók? - Egy arc a Marson? Hazudnak-e olykor a tudósok is? - Rejtélyek végtelen sora. - A tudomány botosispánjai. - Lélekvándorlás? - Ki fedezte fel Amerikát? - Vannak még csodák?!

Nemere István - A ​gyilkos kém
Aldrich ​Ames-hez fogható kép még nem volt a történelemben. Ez az amerikai kevesebb mint tíz év alatt hihetetlen pusztítást végzett az ügynökök és informátorok között. Ő maga, mint az amerikai CIA elhárításának éppen a szovjetekkel foglalkozó ügynöke egy napon hatalmas pénzekért a szovjet KGB-nek kezdett el dolgozni és sorra adta ki nemcsak a legfontosabb titkokat és akcióik anyagait az oroszoknak, de Moszkva kezére jutatta azokat a szovjeteket és más nemzetiségű ügynököket, akik titkokban átálltak az amerikaiak, a szabad világ oldalára és a Nyugatot segítették jelentéseikkel, cselekedeteikkel. Ames véres ámokfutásának minden állomása, az általa elkövetett bűnök teljes listája megtalálható e könyv lapjain. Ám azt is olvashatjuk, hogy zajlott le a titkosszolgálatok történetében talán leghosszabb nyomozás. Hogyan jutottak odáig az elhárítók, hogy sikerült azonosítaniok a sorozatgyilkos kémet és mikor, hogyan csaptak le rá...? Minden szó valós, minden esemény igaz ebben a könyvben - mégis úgy olvassuk, mintha igazi kalandregény lenne. Pedig sajnos a véres valóság köszön ránk ezekből a sorokból.

Nemere István - Keresd ​meg álmomat
A ​csodálatosan szép olaszországi Velencében játszódik a szerelmes-kalandos regény. Egy magyar pár utazik elő-nászútra a szerelmesek és lagúnák városába, ám ugyanakkor érkezik meg még két örmény is, akik az odalátogató török államelnök ellen terveznek merényletet. A magyarok ismerik az egyik örményt, találkoznak is vele a merénylet előtt - és után...

Nemere István - Klausztropolisz
Mi ​történik a mélyben, mit jelentenek azok a különös jelek, amelyeket Mark Bellor, a fiatal szociológus észlel az intézet szellőzőnyílása körül? Fegyenctelep, kísérleti telep, mi ez a különös zárt város odalent? Középkori viszonyok, poroszlók, jövő századbéli tudósok furcsa együtteséről olvashatunk Nemere István fantasztikus regényében.

Nemere István - Holnap ​már késő
A ​Dél-Afrikai Köztársaságban a világ leghosszabb távú terepfutó és tájékozódási versenyét rendezik meg, pokolian nehéz terepen és elviselhetetlen klimatikus viszonyok között. Vajon valóban csak sportversenyről van szó? A résztvevők tényleg "csak" sportolók? Miközben Hernandez, a dél-amerikai sportriporter és Hoa Turner, a vietnami származású, egzotikus szépségű újságírónő az egymás iránt érzett szerelemmel van elfoglalva, a dél-afrikai elhárítás vezetői titkos akcióra készülnek az Objektum körül...

Nemere István - Démonok ​órája
Ezzel ​a könyvvel újabb kalandregény-sorozat indul, amelynek főszereplője Vilar, az amerikai magándetektív, aki most politikai merénylők és azokat felkészítő pszichiáter- edzők harcába bonyolódik. A sorozat további könyvei: Az utolsó esély, Végszóra érkeztél

Nemere István - Amíg ​köztünk voltál
Átsegíthetjük-e ​a lét határán szenvedő, halálos beteget sajnálatból, könyörületből? Elégséges indok-e az hogy...szeretjük, s hogy ő maga kér erre bennünket? A magyar irodalomban ez az első regény az euthanáziáról.

Nemere István - Nulla ​óra nulla perc
- ​Dobd el, vagy lövünk...! A férfinak már verejtékezett a homloka. Megismerte a hangot. Nem, nem fognak neki kegyelmezni. Sem így, sem úgy. Az adót nem rejtheti el, itt van mellette, ő használta az imént. Már semmit sem tagadhat le. Nyilván követték a tábortól. A főnök nem ostoba, megfigyelte a tábor szélét a saját embereivel... És most a nyomára jutott. Nem habozott már. Megpróbált kitörni. Három irányba is megeresztett egy-egy rövid sorozatot, fülsiketítően kattogott a géppisztoly, aztán lehajolt, és úgy próbált elosonni a negyedik irányba. Ő is zajt csapott, vele szemben sok láb dobogott, a fegyverzajra összecsődülnek, gondolta... Mielőtt ismét lőhetett volna, egészen közelről felugatott egy másik géppisztoly, és a férfi valósággal sikoltott,. A fájdalom szinte eszét vette.

Nemere István - Új ​titkok könyve
Világunk ​még ma, a huszadik század vége körül is tele van megfejtésre, magyarázatra váró jelenségekkel - "titkokkal". Hol az égbolton megjelenő azonosíthatatlan tárgyak/járművek (?) - "UFO"-k - hol egyes embertársaink meghökkentő képességei döbbentenek rá bennünket, mennyi mindent nem ismerünk még igazán. Titkokat rejt a múltunk is: a glozeni régészeti leletek az emberi civilizáció kialakulásával kapcsolatos ismereteink újragondolásával késztetnek, s kérdőjelek sorába botlunk, ha Rudolf trónörökös halálának vagy hajdani híres emberek hirtelen eltűnésének a körülményeit firtatjuk. A sikeres szerző ilyen érdekes "rejtélyekből" és "titkokból" összeállított újabb csokrot nyújt át az olvasóközönségnek.

Gyürk Sarolta - A ​végső leosztás
A ​vidéki város koronázatlan urai a sikkasztások, a korrupicó olyan szövevényébe keverednek, amely végül is egymás ellen fordítja őket. Mivel túl nagy a kockázat, túl nagy a tét, sőt egy zsaroló is megjelenik a színen, nyilvánvaló hogy a végkifejlet is borzalmas lesz.

Kittenberger Kálmán - Vadászkalandok ​Afrikában
A ​híres utazó ezekben az írásokban élményszerűen meséli el vadászkalandjait, az őserdő legkülönbözőbb állatfajtáinak elejtési módjait, az ezzel járó veszélyt, izgalmat. Az európai ember számára érdekes világ tárul az olvasó elé ezekből a színesen, lebilincselően megírt visszaemlékezésekből, olyannyira, hogy olvasás közben szinte ott érezzük magunkat az ember nem járta vadonban vagy Abesszínia, Szudán és Uganda regényes tájain. A népszerűen megírt könyv feledhetetlen olvasmány. A kötetet Szőnyi Gyula illusztrációi díszitik.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​szerencse mostohafia
"Életrajzi ​regényemből, amely egyben családregény, Gyurka bátyámat nem hagyhattam ki. Ám alig kezdtem foglalkozni vele, kiderült, hogy zsúfolt, gazdag, hatalmas élete szétvetné a már megkezdett munka kereteit. Külön regényben foglalkozom hát vele..."

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Passuth László - A ​harmadik udvarmester
Diego ​Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció. A feltartóztathatatlan katasztrófa súlyát a majdnem félszázadon át uralkodó IV. Fülöpnek kell viselnie, aki kóros tehetetlenségében, minden emberi értékei mellett, nem tud úrrá lenni az eseményeken. Diego Velázquez a ranglétra legalacsonyabb fokán áll, s mégis mint udvari fest minden történetírónál hívebben örökíti meg ennek a kis világnak egész belső életét. Királyportréi nyomon követik annak a Fülöpnek fokozatos hanyatlását, akinek birodalmában \"soha nem megy le a nap\". A korra rányomja bélyegét a mindenható miniszternek, Olivaresnak negyedszázada. A képek megőrzik nagyravágyását, gőgjét és lelki depresszióit is. Az infánsok s infánsnők egyhangú menetéből kiemelkedik a lázadó királyné, a francia Isabelle, s külön színt ad a \"felség gyönyörének\" galériájához a törpék s udvari bolondok félelmes realitású arcképsorozata. A mester kompozícióiban árulja el leginkább, hogy mily szoros kapcsolatot tart a mindennapi élettel. Kocsmaasztal, kovácsműhely, paraszti életkép után születik meg talán az első nagy munkáskép, a páratlan gazdaságú Szövőnők Négy évtized európai története a háttér, mely e talányos művész sorsát szegélyezi. Két itáliai utazása visszavetíti a kor szétdarabolt Olaszországának rajzát, a nagy nápolyi forradalom leírása - fénysugár a nagy spanyol hanyatlás életképében. A regény sok szereplője művész: Rubens, Ribera s Murillo - Bernini mellett, a költőket Lope de Vega, Calderon, Quevedo s Gongora képviseli. Egyetlen talányos figura él a regényben, az a Magdalena, akinek képét a Hölgy a legyezővel utolérhetetlen portréjában örökíti meg Velázquez.

John Cure - Hontalan ​lelkek
Egy ​regény, amiben minden lehetséges. Egy amerikai kisváros, ahol szörnyű gyilkosságok történnek. Egy Átjáró, ami a szellemvilágot összeköti az élővel. Egy Dögkút, amiről legendák keringenek. Clive Wallace kiegyensúlyozott, idilli kapcsolatban él feleségével, Susannával, és két kisfiával, Timmel és Robinnal. Megszokott életük azonban váratlan fordulatot vesz, amikor a kisvárosban gyerekek tűnnek el nyomtalanul, miközben a szüleiket könyörtelenül lemészárolják. Egy borús délutánon Tim és két barátja sárkányt eregetni indulnak a közeli tisztásra, nem is sejtve, hogy halálos veszély leselkedik rájuk. Jack Homa, a város öregedő seriffje, próbál a rejtély megoldására bukkanni, azonban egyre nyilvánvalóbbá válik számára, hogy a kisváros lakói sötét titkot őriznek a múltból. Mindeközben Clive-nak szembe kell néznie szörnyű rémálmaival, és eltitkolt múltjával, hogy a családját megmenthesse a borzalmaktól. De kicsoda Gerald, aki kezében egy véres csákánnyal bújik meg a sötét árnyékban? És mit akarnak Robintól a halott gyerekek szellemei? A Hontalan lelkek egy olyan hátborzongató misztikus thriller, ami a 80-as és 90-es évek nagysikerű horrorfilmjeinek a Rémálom az Elm utcában, a Péntek 13, és a Kampókéz , hagyományait viszi tovább, és ötvözi napjaink kísértethistóriáival. John Cure legutóbbi regénye: A gonosz új arca, hetekig vezette a Bookline Horror&Thriller kategóriájának sikerlistáját. És felcsendül egy mondóka: "gyerekek lelke, sötét az este este, este, a gyereket leste leszállt az éj, minden sötét Gerald eljön a gyerekekért" Második, javított, átdolgozott kiadás.

Kollekciók