Ajax-loader

'AEGON Művészeti Díj' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csaplár Vilmos - Hitler ​lánya
A ​regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Grecsó Krisztián - Mellettem ​elférsz
Grecsó ​Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

Péterfy Gergely - Kitömött ​barbár
1796-ban ​Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Barnás Ferenc - Másik ​halál
Egy ​negyven éves pesti férfi, aki nem olyan régen még egyetemi tanár volt, egyik napról a másikra pszichésen és egzisztenciálisan összeomlik. Egy Németországban élő pincér, aki inszomniában szenved, öngyilkosságot követ el. Egy magyar arisztokrata, aki hol bádogos, hol taxisofőr, hol a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának védangyala. Egy genfi étteremben történtek rekonstruálása, ami szorosan kapcsolódik a boszniai vérengzésekhez. A rendszerváltozás utáni Magyarország mindennapjainak pillanatképei... Az egyidejűleg alkalmazott többféle narráció állandó figyelmet igényel, de ez csak fokozza a talányok és rejtélyek megfejtésének izgalmát, amely - mint egy jó krimiben - a befejezésnél éri el csúcspontját. A Másik halál nagyszabású írói kísérlet személyes sors és történelem rejtett összefüggéseinek bemutatására.

Nádas Péter - Világló ​részletek
„Egyszer ​egy többnapos pilisi kiránduláson, amikor sehol nem volt se vége, se hossza az útnak, csak mentünk és mentünk valahol Dömörkapu és Pilisszentkereszt között az erdőkben, nem lehetett felfogni ésszel, hogy minek megyünk, hová ereszkedünk, hová kapaszkodunk ezeken a hegyeken, és miért nem visznek, mért olyan csöndesek, hogy nekünk gyerekeknek már kiabálni se legyen szabad, majd ha tisztásra, mezőre érünk, ott kiengedheted a hangodat, mert az a bevett szokás, hogy az ember az erdőben nem ordibál, nem zavarja a madarakat és a vadakat, és már jó messzire a menedékháztól, ahol egy nagy, jéghideg hálóteremben az egész társasággal, felnőttekkel, gyerekekkel nagy hangoskodások közepette eltöltöttük az éjszakát, arra is megtanítottak, hogy soha nem fázom, soha nincs melegem, soha nem vagyok szomjas, soha nem vagyok éhes, soha nem vagyok fáradt, soha nem vagyok álmos, és főleg nem unatkozom, ezt most jól jegyezzem meg magamnak. És azonnal megjegyeztem.” „Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét” – írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások alapján rekonstruálja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain.

Takács Zsuzsa - A ​Vak Remény
Takács ​Zsuzsa eddigi teljes költői életművét tartja kezében az olvasó: az összegyűjtött versek élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel. A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá, Ha van lelkünk ugyan című verse pedig a 2017-es év legolvasottabb online versközleménye volt. ,,Minden igaz költészet kívülről megragadhatatlan, egyszeri sakkjátszma, mit csak utólag értékelhetünk. Ami bizonyosat nyitás után mondhatunk, nem több, mint hogy a játszma valódi. Valódi játszmának indul Takács Zsuzsa nyitása: egy valódi költészet széles és gazdag kombinációit, kibontakozását rejti magában." (Pilinszky János) ,,A lélek csupán a test kényszere - ferdíthetnénk Pilinszkyt, aki egykor felhívta a figyelmet a pályakezdő Takács Zsuzsa költészetének tétova, kereső jellegére. Ez a meghatározó sajátosság azóta, az életmű kiteljesedése során, csak tovább erősödött, mintegy magabiztos tétovasággá sűrűsödött, keményedett, testesedett." (Bazsányi Sándor) ,,Takács Zsuzsa verseiben a modern melankólia líráját alkotja meg. Ennek a modernségben újra megerősödött hagyománynak azonban kétszeresen is új jelentést ad. [...] A kritikus nem akarja elhallgatni csodálatát a megcsinálás ilyen maestriája olvastán." (Pór Péter)

György Spiró - Captivity
A ​literary sensation in Hungary, György Spiró’s Captivity is both a highly sophisticated historical novel and a gripping page-turner. Set in the tumultuous first century A.D., between the year of Christ’s death and the outbreak of the Jewish War, Captivity recounts the adventures of the feeble-bodied, bookish Uri, a young Roman Jew. Frustrated with his hapless son, Uri’s father sends the young man to the Holy Land to regain the family’s prestige. In Jerusalem, Uri is imprisoned by Herod and meets two thieves and (perhaps) Jesus before their crucifixion. Later, in cosmopolitan Alexandria, he undergoes a scholarly and sexual awakening—but must also escape a pogrom. Returning to Rome at last, he finds an entirely unexpected inheritance. Equal parts Homeric epic, brilliantly researched Jewish history, and picaresque adventure, Captivity is a dramatic tale of family, fate, and fortitude. In its weak-yet-valiant hero, fans will be reminded of Robert Graves’ classics of Ancient Rome, I, Claudius and Claudius the God.

Kollekciók