Ajax-loader

'történelmi fikció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jeffrey Archer - Egy ​igaz férfi
A ​bristoli születésű Harry Clifton sorsa nem is alakulhatott volna fordulatosabban. A kikötői dokkmunkás fiából az évtizedek során híres író és a királynő lovagja lett. Időskorára csak egyetlen célja maradt: megírni élete fő művét, amely halhatatlanná teszi a nevét. Miközben beletemetkezik a munkájába, a családja mindennapjai is tovább bonyolódnak. Emma épp leköszön a Bristoli Királyi Kórház elnöki posztjáról, amikor meglepő telefonhívást kap Margaret Thatchertől. Mindeközben Giles sokkoló információ birtokába jut a feleségével, Karinnal kapcsolatban; Sebastiant váratlanul kinevezik a Farthings Kaufman Bank elnökének; Jessica pedig komoly bajba kerül, és csak Grace nénje közbenjárása menti meg. Eközben Lady Virginia készen áll arra, hogy a hitelezői elől külföldre meneküljön, amikor egy nem várt haláleset következtében törleszteni tudja az adósságait, sőt akár a Clifton és a Barrington családon is bosszút állhat - egyszer s mindenkorra. A Clifton család generációkon és kontinenseken átívelő, sikerekkel és kudarcokkal, intrikákkal és bosszúval, szerelmekkel és barátságokkal teli története lezárul a családregény hetedik kötetében.

Emma Stonex - A ​torony őre
Hogyan ​tartod életben a fényt, ha mindent elnyel a sötétség? 1972 szilveszter éjjelén egy csónak közeledik a Maiden Rock-i világítótoronyhoz, ellátmánnyal és a váltás személyzettel. A kikötésnél azonban senki sem várja őket. A torony ajtaját belülről bezárták, ám amikor betörik, a megrökönyödött emberek senkit sem találnak odabent: a három toronyőrnek nyoma veszett. Az asztal megterítve áll, egy el nem fogyasztott vacsorához. A toronyőrök naplójában az utolsó bejegyzés egy tomboló viharról szól, pedig az égen egész héten egy felhő nem sok, annyi sem vonult át. A toronyban az összes óra nyolc negyvenötkor megállt. Két évtizeddel később a toronyőrök házastársait egy újságíró látogatja meg, hogy kiderítse, mi állhat az eltűnés hátterében. Ahogy megismeri a feleségek elbeszéléseit és a férfiak utolsó heteit, rég eltemetett titkok kerülnek felszínre, és igazságok torzulnak hazugságokká, mígnem a múlt fel nem fedi, mi történt valójában. A valós eseményeken alapuló történet egy igazán fordulatos, magával ragadó, feszültséggel teli regényben ölt testet.

Megan Campisi - A ​Bűnevő
A ​sötét, vérzivataros 16. századi Angliában a tizennégy éves árva May kenyérlopás miatt bíróság elé kerül. Az ítélet kegyetlen és megmásíthatatlan: mostantól bűnevő lesz. A társadalom páriája, megbélyegzett senki, akinek feladata, hogy meghallgassa a haldoklók bűnvallomásait, majd rituálisan elfogyassza koporsójuk mellett a vétkeiket szimbolizáló étkeket, ezzel biztosítva számukra a megváltást. Nem beszélhet, senki nem nézhet rá, nem érhet hozzá, némán kell hordoznia élete végéig mások magára vállalt bűneit. A kétségbeesett lány egy idősebb bűnevő mellé csapódik, és hamar az udvari intrikák kellős közepén találja magát. Amikor társát elfogják és halálra kínozzák, May elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Elszántságának az sem szab gátat, hogy egyedül van a hatalmasok ellen, hogy némaságra van ítélve, és hogy az idő is ellene dolgozik... Megan Campisi történelmi fikciója brilliánsan ötvözi a disztópiák és a bűnügyi regények legizgalmasabb elemeit, May karaktere pedig az utóbbi idők egyik leginspirálóbb női karaktere, aki minden nehézség és megaláztatás ellenére erős tud maradni. Akik szerették A szolgálólány meséjét és A rózsa nevét, ebben a könyvben sem fognak csalódni. Megan Campisi drámaíró, regényíró és tanár. Színdarabjait előadták Kínában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Tanulmányait a Yale Egyetemen és az École Internationale de Théâtre Jacques Lecoqon végezte. Családjával Brooklynban él.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Sherman Alexie - Menekülés
A ​Menekülés egyszerre mulatságos és tragikus portréja egy elárvult indián tinédzser fiúnak, aki nevelőszülőktől nevelőszülőkhöz vándorol, de egyre kevésbé képes és hajlandó kommunikálni velük és a környezettel. Mondhatnánk, hogy az identitását keresi, de inkább a teljes társadalmi kitaszítottságból kutatja a kiutat: anyja ír-amerikai volt, hatéves korában elvesztette, indián apja már a születésekor lelépett. Egyszer egy angyali külsejű, nála két évvel idősebb, rengeteget olvasott fehér fiúval együtt viszik be a rendőrök, s ez az anarchista gyerek később pisztolyt ad a kezébe, arra biztatva, hajtsa végre a végső, legnagyobb tiltakozást: menjen be egy bankba, és lőjön mindenkire, aki mozog. Ragyásképű (így hívják hősünket) bemegy a bankba, nézi az embereket, előhúzza a pisztolyát, és katatóniába esik. Aztán a biztonsági őr tarkón lövi – és innentől kezdődnek csak igazán az ifjú indián kalandozásai múltban, képzelt jelenben és jövőben... Sherman Alexie 1966-ban született spokane indián, egy északnyugat-amerikai rezervátumban nőtt fel, és törzséből elsőként egyetemi diplomát szerzett. Regényíróként, költőként már régóta jegyzik, időnként filmeket csinál és performanszművészkedik is. Prózaíróként és költőként számos díjat nyert, még Oprah Winfrey is szerepeltette műsorában. Tíz év óta ez az első regénye. Joyce Carol Oates azt írta róla: „gúnyos, lázadó, tiszteletlen, nem simul bele semmilyen tradícióba, a fiatal Philip Rothra emlékeztet engem”, a New Yorker pedig az 1990-es években azon kevés amerikai író közé sorolta, akiknek a XXI. században lesz a helyük.

Frid Ingulstad - Skjebnemåne
Ingebjørg ​Olavsdatter er bygd på et middelaldertestament som eksisterer den dag i dag. Året er 1352. Svartedauden har herjet i Norge og lagt store deler av landet øde. I en utpint bygd i Eidsvoll sogn lever odelsjenta Ingebjørg. Ingebjørg Olavsdatter er ung, sterk og vakker, men lever i en tid der mennene er få – og ettertraktet. Ingebjørg er ute og rir i skogen når hun kommer over liket av faren, som har vært savnet siden pestens dager. Blant levningene finner hun tre gjenstander som vil følge henne som en velsignelse – og en forbannelse. Glemt er imidlertid alle sorger når Ingebjørg svinger seg i dansen med Eirik fra Kolberud. De to forelsker seg og innleder et hemmelig kjærlighetsforhold. Men Ingebjørg vet at moren aldri vil tillate et giftermål mellom dem. Mor Elin har sine egne planer for datteren ...

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Kurt Vonnegut - Éj ​anyánk
Howard ​W. Campbell Jr. hírhedett amerikai náci, Hitler propagandagépezetének fontos beosztású munkatársa. És az USA németországi titkos ügynöke. Rádióműsora a legrosszabb fajta háborús uszítás, népirtásra való buzdítás. És persze nélkülözhetetlen információforrás az amerikai hírszerzés és hadvezetés számára. Így azután Howard W. Campbell Jr. meg sem próbál eligazodni és dönteni az emberi lét legnagyobb kérdéseiben. Vonnegut vérfagyasztó humora ezúttal a feketénél is sötétebb.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Alexandre Dumas - A ​régens lánya
A ​regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület... A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

R. Kelényi Angelika - Doria
_A ​lánynevelde_ című regényekben feltűnik egy gyönyörű, fiatal lány fotográfiája, akiről csak annyit tudunk, a neve Doria... Fiore és Rizzo próbál rájönni a szépség kilétére, de nem sok eredménnyel. Senki nem tudja, ki ő, kinek a családjához tartozik, és miért őrizget egy képet róla Paolo Aldioni a széfben. A Doria című novella minden kérdésre választ ad...

John Dickson Carr - A ​London Bridge rejtélye
A ​London Bridge lebontásra ítélt, középkori házainak egyikében meggyilkolnak egy öregasszonyt. Ám nem egyszerű rablógyilkosságról van szó. Jeffrey Wynne, a Bow Street-i rendőrség "tolvajfogója" eleinte nem is sejti, hogy milyen szövevényes "ki kicsoda?" rejtvényt kell megfejtenie a rendelkezésére álló huszonnégy óra alatt. Külön érdekessége a történetnek, hogy a krimik számára különösen kedvező tizennyolcadik században játszódik, abban a korban, amelyben olyan klasszikus "krimik" születtek, mint a Tom Jones, és olyan "kriminális" klasszikusok, mint a Tristram Shandy. John Dickson Carr mestere a műfajnak, és - új oldalát csillogtatva meg - szakértője ennek a kornak is. Élvezetesen elevenedik meg tolla nyomán az 1757-es London, az ódon házakkal szegélyezett London Bridge, a panoptikum, a találkahelyül is szolgáló török fürdők, az álarcosbáljairól híres Ranelagh kertek, a fogadók, s megelevenedik egy-két valóságból vett figura is, mint például a fentebb említett regényekkel így vagy úgy kapcsolatban álló John Fielding békebíró és Laurence Sterne tiszteletes úr. S nem utolsósorban megismerkedhetünk a Scotland Yard ősével, a Bow Street-i titkosrendőrséggel és a detektív szerepkör legrégibb képviselőjével, Jeffrey Wynne tolvajfogóval.

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Gabriel García Márquez - A ​tábornok útvesztője
1830 ​ősze táján, egy kis gőzhajón, mely a Magdalena folyón lefelé igyekszik, Santa Marta felé, Simón Bolívar képzeletben újra átéli a hajdani csaták dicső napjait és a hajdani szerelmek viharos éjszakáit. Az élet lassan elszáll belőle, s életével együtt egy nagy utópiának is vége. De ő, a „Felszabadító” máig is a kontinens egységének és függetlenségének jelképe. Törvényszerű volt, hogy Latin-Amerika legnagyobb írója előbb-utóbb szembesüljön Latin-Amerika történelmének legnagyobb alakjával, és faggatni kezdje. Ő, a nagy mítoszteremtő most visszafelé teszi meg az utat: a mítoszokból bontja ki az egykori embert, és úgy állítja elénk a maga esendőségében, megható illúziók között, hogy elhisszük neki: Simón Bolívar csakis ilyen lehetett. Mindent elhiszünk neki.

Helen Bryan - A ​medál rendje
Egy ​halászhajó sodródik a dél-amerikai partok mentén. Úgy tűnik, senki sincs a fedélzetén, valahonnan mégis gyermeksírás hangját hozza a szél. Az évszázad talán legpusztítóbb hurrikánját követően a tengerészek egy aprócska kislányt találnak a törött gerendák közé szorulva. Nyakában egyetlen tulajdona, egy fecskét ábrázoló medál lóg... Évekkel később az immár felnőtt lány, Menina művészettörténetet tanul, amikor felkelti a figyelmét egy tizenhatodik századi spanyol festő, aki a szignója mellé egy fecske képét festette. Spanyolországba utazik, hogy megfejtse a festő titkát. Amikor szinte csodával határos módon rábukkan a keresett képekre, a festmények megtisztításával egyidejűleg feltárul előtte öt árvává lett lány története, akik egy krónikában vezetik életük történéseit, és őriznek meg valami igen értékeset... Meninának kisvártatva számtalan kérdést kell megválaszolnia. Valóban a véletlen sodorta őt spanyol földre? Vajon mi köze a fecskének az öt lányhoz és a titokhoz, amelyet krónikájuk őriz? Talán a rejtély megfejtése segíti őt saját, homályba burkolózó múltjának megismerésében? Helen Bryan izgalmas, századokon és földrészeken átívelő, nagyszabású regénye hitről, végzetről, szerelemről és egy hosszú évszázadok óta őrzött, egyetemes titokról mesél.

Nádas Péter - Párhuzamos ​történetek I-III.
A ​Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Paul Féval - A ​Fekete Brigád
A ​könyv történetét Walter Scott meséli el vendéglátóinak Párizsban. A XVIII. század Angliájában vagyunk. Skócia behódolt György királynak, de megmaradt híres hadtestje, a Fekete Brigád. A király elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra fölszámolja a lázadásnak ezt a fészkét. Egy áruló segítségével tőrbe csalják a csapatot... Szerelemről, ármányról, vérbosszúról, hősies helytállásról, nemes küzdelemről olvashatuk az ismert francia szerző romantikus történelmi regényében.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Philippa Gregory - A ​folyók asszonya
Egy ​szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riad vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját. Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát. Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára. Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat kövekeztében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját...

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Christopher Priest - A ​tökéletes trükk
Szédítő, ​viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik. A regényből nagy sikerű film készült.

Jókai Mór - A ​kétszarvú ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Armand Lanoux - Mit ​játszanak a hóhér gyermekei?
Párizs, ​1868 decembere. A régi balparti városnegyed lakóit titokzatos gyilkosság tartja izgalomban: emberi testrészeket találnak csatornákban, kutakban, a Szajnában. Ki az áldozat és ki a gyilkos? A nyomozást egy fiatal és tapasztalatlan rendőrtiszt vezeti, akinek munkáját legnagyobb megdöbbenésére, már az első perctől fogva III. Napóleon titkos rendőrsége keresztezi. Kinek és miért áll érdekében védeni a gyilkost? Miért kerül maga Marcé, az ügybuzgó rendőrtiszt is életveszélybe? Erre ad választ a "Watrin őrnagy" írójának izgalmas kisregénye, s miközben lelepleződik a gyilkos, reflektorfénybe kerül a második császárság politikai mesterkedésektől és ármánykodásoktól terhes légköre.

James Fenimore Cooper - Nyomkereső
A ​híres Hosszú Puska, akit az indiánok Vadölőnek is neveznek, ebben a regényben a Nyomkereső nevet viseli. Ő az, testestül-lelkestül, a delavár indiánok neveltje, Csingacsguk, a Nagy Kígyó elválaszthatatlan társa. Ezúttal egy fiatal leányt kalauzol a végtelen amerikai őserdőkön át, aki apjához igyekszik Oswego erődjébe. Útjuk kalandokkal teljes. Ellenséges indián csapatok elől menkülnek, rohanó hegyi patakokon úsztatnak le kis, fakéreg csónakjukon, s csak Nyomkereső és társai ügyessége, tapasztalata menti meg életüket. S mégis ez az őserdei út szinte semmiség azokhoz az izgalmas eseményekhez képest, amelyek az Ontario egyik elrejtett kis szigetén történnek velük, amikor árulás folytán váratlanul irokéz támadás éri őket.

Marga Minco - Keserű ​fű
- ​Olyan barátságtalan az este tea nélkül - vélte anya. Lassan besötétedett. Apa épp a függönyt húzta össze, amikor eldübörögtek az első teherautók. A függöny megállt a kezében, apa ránk nézett. - Itt vannak - mondta. - Mennek tovább - felelte anya. Figyeltük a kivülről jövő hangokat. A motorbúgás távolodott. Egy időre elhalt. Aztán újabb autókat hallottunk, keresztülhajtottak az utcán. Most hosszabb ideig tartott, míg újra csend lett. De akkor olyan csend, hogy alig mertük megtörni. Anyára pillantottam. Előtte a fél csésze teája, rámeredt, tudtam, hogy úgy meginná. De nem mozdult. Egy idő múlva megszólalt apa: - Még várunk tíz percig, aztán meggyújtuk a lámpát. - De még nem telt le a tíz perc, s megszólalt a csengő. Kilenc óra lehetett. Ülve maradtunk, és döbbenten néztünk egymásra. Mint akik azt kérdezik, ki lehet. Mint akik nem tudják! Mintha az gondoltuk volna: lehet ismerős is, aki épp látogatóba jön. Hiszen még kora este volt, és az asztalon tea. Tolvajkulccsal jöhettek be. Még meg se moccanhattunk, már ott álltak a szobában. Nagydarab férfiak, világos esőkabát rajtuk. - Hozd a kabátokat. - fordult felém apa. Anya megitta a teáját.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Ákody Zsuzsa - Láng ​a havon
„A ​futó férfi fehér, kitárt ingnyaka lobogott a szélben. Minden lépésnél először felemelkedett, mint két szárny, s már-már elrepült, de aztán hűségesen visszasimult a kissé túlságosan is hosszú nyakra, hogy a következő lépésnél elölről kezdje táncát.” Így kezdődik az izgalmas kalandregény, mely a Korona Kiadó általi 2001-es, papíralapú kiadásának minden példánya két hónap leforgása alatt elfogyott. A Küküllő folyó partján magához tér a segesvári csata egy sebesültje. Nem tudja, miképpen került a vízpartra, és azt sem, hogy hívják. Fázik, ezért magára húzza a közelében fekvő halott orosz tiszt egyenruháját. S a személycsere folytán megkezdődik számára a hol különös, hol iszonytató utazás…

Elfin
elérhető
1

Mark Haddon - A ​Delfin
Angelica, ​az újszülött kisbaba az egyetlen túlélője egy tragikus repülőgép-balesetnek. Mesésen gazdag apja a széltől is óvja, a világtól teljesen elzárva neveli fel a lányt, aki semmit nem tud a róla keringő pletykákról. Ám egy nap Darius, az ifjú műkereskedő mégis eljut a fényűző villába, és többet megért a lány és az apja közötti kapcsolatból, mint amennyit szabadna. Az életéért menekülve a Delfin nevű hajón szökik üldözője elől, aki meg akarja ölni őt… S ezzel megkezdődik az őrült, vér-, könny- és sós víz áztatta kaland, amely az elbeszélés hullámain napjaink Franciaországa, az ókori Görögország és a shakespeare-i Anglia között hánykolódik; amely majd elsüllyed a gyász sziklazátonyain, ám mégis partot ér; amelyben kalózok fosztogatnak, pestisjárvány tombol, és egy hercegnő kezét elnyeri egy birkózóbajnok – és amelyben egy kegyetlen világban egy szétszóródott család tagjai próbálják megtalálni az otthon felé vezető utat.

Kond.
elérhető
0

Kondor Vilmos - Örvényben
1989 ​nemcsak azért volt emlékezetes a frissen végzett Ferenczy Tibor nyomozónak, mert akkor dőlt össze a Kádár-rendszer, hanem mert akkor találta magát szándéka ellenére egy édesnek aligha nevezhető hármas kellős közepén. Ahogy az ország támolyog kifelé a szocializmus árnyékából a fényre, úgy halad Ferenczynek, a legjobb barátjának és élete szerelmének a sorsa is az elkerülhetetlen végzet felé.A múlt azonban nemhiába olyan jó kísértet: addig jár vissza, amíg fenekestül fel nem forgat mindent. Az éppen Balatonfüredre száműzött, szenvedélybetegségéből kilábalni próbáló Ferenczynek egy gyilkossági ügy kapcsán nemcsak az ital meg a gyógyszerek hiányával kell megküzdenie, hanem a múltjából előbukkanó szellemekkel is, amelyek nem elég, hogy bosszúszomjasan lihegnek a nyakába, de elfeledni vágyott, veszélyes titkokat hoznak napvilágra. Az Örvényben Kondor Vilmos tizennegyedik regénye. Könyvei világszerte tizenkét nyelven olvashatók.

R. Kelényi Angelika - Mennyei ​bűnök 2.
1860. ​Róma. Blanca egy gazdag, nápolyi kereskedő lányaként, álnéven - életét kockáztatva - nyer felvételt a Sant'Ambrogio zárdába. Marco Fiore, a volt vatikáni nyomozó azzal bízza meg, hogy szerezzen bizonyítékot Maria Luisa zárdafőnöknő gyalázatos tetteire. Blancának nincs más választása, a tét a szabadsága és a húga jövője. Miközben a lány elviseli a megaláztatásokat, a zaklatásokat, a testi és lelki kínokat is a küldetés érdekében, Marco igyekszik a Vatikán magas rangú hivatalnokairól lerántani a leplet. Nyomozásuk során olyan mocskos titkokra derül fény, melyeket korábban a sokat megélt Fiore is elképzelhetetlennek tartott. Mire képes egy meggyötört, fiatal nő, ha szembekerül a sátáni kegyetlenséggel? Vajon születhet-e szerelem a Gonosz árnyékában? A történetet valós események ihlették. R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal a 19. századi Rómába kalauzolja el az olvasókat. A regény gyilkosságról, összeesküvésről, gyalázatról, hazugságról és titkokról mesél. A sötét és mocskos tetteket csupán a szenvedélyes és tiszta szerelem története ellensúlyozza.

Karády Anna - A ​füredi lány
Szerelem ​téren és időn át... Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura. A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség... Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem. Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal - a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül. Vajon a két világot összekötheti a szerelem? Karády Anna elsőkönyves szerző, balatonfüredi jogász, aki a város múltját és természeti kincseit kisiskolás kora óta kutatja. Az évek során szerzett ismereteinek a lenyomata ez a történelmi, romantikus debütregény, amely megmutatja, hogy a szerelmet sem az idő, sem a tér, sem a társadalmi különbségek nem képesek eltiporni

Kollekciók