Ajax-loader

'történelmi fikció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Robert Graves - Az ​aranygyapjú
Az ​aranygyapjú a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. - Mit tennél, ha király volnál - kérdezi tőle - avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? - Iászón nem habozik. - Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. - Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót - az Argót -, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon szereplő tényeknek, motívumoknak - az olvasó, miközben kitűnően szórakozik, rengeteget tanul is.

Kurt Vonnegut - Éj ​anyánk
Howard ​W. Campbell Jr. hírhedett amerikai náci, Hitler propagandagépezetének fontos beosztású munkatársa. És az USA németországi titkos ügynöke. Rádióműsora a legrosszabb fajta háborús uszítás, népirtásra való buzdítás. És persze nélkülözhetetlen információforrás az amerikai hírszerzés és hadvezetés számára. Így azután Howard W. Campbell Jr. meg sem próbál eligazodni és dönteni az emberi lét legnagyobb kérdéseiben. Vonnegut vérfagyasztó humora ezúttal a feketénél is sötétebb.

Mikszáth Kálmán - Különös ​házasság
A ​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát. Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll - Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében - maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

Asha Lemmie - Ötven ​szó az esőre
„Nem ​kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel.” 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét. Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Az intelligens kislány pontosan érzi, hogy a mássága az oka az elutasításnak, és mindenben engedelmeskedik. Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Nori ráébred, hogy igenis van helye a világban, és bármily nagy árat fizet is érte, érdemes harcolnia a szabadságáért. „Szívszorító történet szerelemről és veszteségről, előítéletekről és fájdalomról, a kötelékekről, amelyek összetartanak egy családot.” Kristin Hannah Asha Lemmie a Boston College-ban diplomázott: irodalmat és kreatív írást tanult, majd New Yorkba költözött, és a könyvkiadásban helyezkedett el. Egyedi nézőpontból elmesélt történelmi regényeket ír, és az idejét New York, London és Kiotó között osztja meg.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Stacey_halls_famili%c3%a1risok
elérhető
13

Stacey Halls - Familiárisok
Fleetwood ​Shuttleworth, a 17. század elején játszódó történet főhőse alig 17 éves, és negyedszer várandós. Ő Gawthorpe Hall úrnője, de eddig még nem sikerült gyermeket világra hoznia, pedig a férje, Richard már nagyon vágyik örökösre. Amikor Fleetwoodnak a kezébe kerül egy levél, amelyet a harmadik halvaszülését levezető orvos írt a férjének, lesújtó hírrel szembesül: egy újabb terhességet már nem fog túlélni. Találkozik egy fiatal bábával, Alice Grayjel, aki megígéri, segít, és bebizonyítja, hogy az orvos tévedett. Alice-t boszorkánysággal vádolják, és Fleetwood mindent kockára tesz, hogy megmentse. De vajon Alice valóban az, aminek látszik? Csak ők tudják az igazságot. Csak ők menthetik meg egymást. Stacey Halls egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben, és újságírást tanult az egyetemen. Írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg. A familiárisok az első regénye, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el, keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times Bestseller listáján szerepelt. Több mint tizenkét nyelvre fordították le, és készül a tévés adaptáció.

Cserna-Szabó András - Az ​abbé a fejével játszik
Cserna-Szabó ​András legújabb regénye a Teremtéssel kezdődik, a világ megszületése után pedig korokon és helyszíneken száguldunk (vagy éppen ugrabugrálunk) keresztül. Az egyszerre szerteágazó és szorosan egybeszőtt történetfolyamban egyaránt felbukkan a címszereplő abbé, Martinovics Ignác, vagy éppen a szarajevói merénylők; Kosztolányi Dezső és Édes Anna, a gyermek Ottlik Géza és Ady Endre, Lenin és I. Lipót - továbbá törpék, lángossütők és dzsesszzenészek. Ha egy könyv a Teremtéssel kezdődik, nem is végződhet másképp, csakis az Apokalipszissel - és most sincs ez másképp. De amíg eljutunk a világ végéig, még megtudjuk, mitől egyszerre félelmetes, kétségbeejtő és nevetséges az életünk.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Emma Stonex - A ​torony őre
Hogyan ​tartod életben a fényt, ha mindent elnyel a sötétség? 1972 szilveszter éjjelén egy csónak közeledik a Maiden Rock-i világítótoronyhoz, ellátmánnyal és a váltás személyzettel. A kikötésnél azonban senki sem várja őket. A torony ajtaját belülről bezárták, ám amikor betörik, a megrökönyödött emberek senkit sem találnak odabent: a három toronyőrnek nyoma veszett. Az asztal megterítve áll, egy el nem fogyasztott vacsorához. A toronyőrök naplójában az utolsó bejegyzés egy tomboló viharról szól, pedig az égen egész héten egy felhő nem sok, annyi sem vonult át. A toronyban az összes óra nyolc negyvenötkor megállt. Két évtizeddel később a toronyőrök házastársait egy újságíró látogatja meg, hogy kiderítse, mi állhat az eltűnés hátterében. Ahogy megismeri a feleségek elbeszéléseit és a férfiak utolsó heteit, rég eltemetett titkok kerülnek felszínre, és igazságok torzulnak hazugságokká, mígnem a múlt fel nem fedi, mi történt valójában. A valós eseményeken alapuló történet egy igazán fordulatos, magával ragadó, feszültséggel teli regényben ölt testet.

Helen Bryan - A ​medál rendje
Egy ​halászhajó sodródik a dél-amerikai partok mentén. Úgy tűnik, senki sincs a fedélzetén, valahonnan mégis gyermeksírás hangját hozza a szél. Az évszázad talán legpusztítóbb hurrikánját követően a tengerészek egy aprócska kislányt találnak a törött gerendák közé szorulva. Nyakában egyetlen tulajdona, egy fecskét ábrázoló medál lóg... Évekkel később az immár felnőtt lány, Menina művészettörténetet tanul, amikor felkelti a figyelmét egy tizenhatodik századi spanyol festő, aki a szignója mellé egy fecske képét festette. Spanyolországba utazik, hogy megfejtse a festő titkát. Amikor szinte csodával határos módon rábukkan a keresett képekre, a festmények megtisztításával egyidejűleg feltárul előtte öt árvává lett lány története, akik egy krónikában vezetik életük történéseit, és őriznek meg valami igen értékeset... Meninának kisvártatva számtalan kérdést kell megválaszolnia. Valóban a véletlen sodorta őt spanyol földre? Vajon mi köze a fecskének az öt lányhoz és a titokhoz, amelyet krónikájuk őriz? Talán a rejtély megfejtése segíti őt saját, homályba burkolózó múltjának megismerésében? Helen Bryan izgalmas, századokon és földrészeken átívelő, nagyszabású regénye hitről, végzetről, szerelemről és egy hosszú évszázadok óta őrzött, egyetemes titokról mesél.

Paul Féval - A ​Fekete Brigád
A ​könyv történetét Walter Scott meséli el vendéglátóinak Párizsban. A XVIII. század Angliájában vagyunk. Skócia behódolt György királynak, de megmaradt híres hadtestje, a Fekete Brigád. A király elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra fölszámolja a lázadásnak ezt a fészkét. Egy áruló segítségével tőrbe csalják a csapatot... Szerelemről, ármányról, vérbosszúról, hősies helytállásról, nemes küzdelemről olvashatuk az ismert francia szerző romantikus történelmi regényében.

R. Kelényi Angelika - A ​grófnő árnyékában
1609 ​októberében Fabricius Flóra, a pozsonyi orvos lánya Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul. Ám hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza? Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek. Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki. R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írónő 17. század elején játszódó regénye kalandos, izgalmas, és vérfagyasztó történetet mesél el. Ahogy azt már megszokhattuk, írása nem nélkülözi a romantikát, a politikai cselszövést és a korhű történelmi háttér megjelenítését sem.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Jeffrey Archer - Egy ​igaz férfi
A ​bristoli születésű Harry Clifton sorsa nem is alakulhatott volna fordulatosabban. A kikötői dokkmunkás fiából az évtizedek során híres író és a királynő lovagja lett. Időskorára csak egyetlen célja maradt: megírni élete fő művét, amely halhatatlanná teszi a nevét. Miközben beletemetkezik a munkájába, a családja mindennapjai is tovább bonyolódnak. Emma épp leköszön a Bristoli Királyi Kórház elnöki posztjáról, amikor meglepő telefonhívást kap Margaret Thatchertől. Mindeközben Giles sokkoló információ birtokába jut a feleségével, Karinnal kapcsolatban; Sebastiant váratlanul kinevezik a Farthings Kaufman Bank elnökének; Jessica pedig komoly bajba kerül, és csak Grace nénje közbenjárása menti meg. Eközben Lady Virginia készen áll arra, hogy a hitelezői elől külföldre meneküljön, amikor egy nem várt haláleset következtében törleszteni tudja az adósságait, sőt akár a Clifton és a Barrington családon is bosszút állhat - egyszer s mindenkorra. A Clifton család generációkon és kontinenseken átívelő, sikerekkel és kudarcokkal, intrikákkal és bosszúval, szerelmekkel és barátságokkal teli története lezárul a családregény hetedik kötetében.

Megan Campisi - A ​Bűnevő
A ​sötét, vérzivataros 16. századi Angliában a tizennégy éves árva May kenyérlopás miatt bíróság elé kerül. Az ítélet kegyetlen és megmásíthatatlan: mostantól bűnevő lesz. A társadalom páriája, megbélyegzett senki, akinek feladata, hogy meghallgassa a haldoklók bűnvallomásait, majd rituálisan elfogyassza koporsójuk mellett a vétkeiket szimbolizáló étkeket, ezzel biztosítva számukra a megváltást. Nem beszélhet, senki nem nézhet rá, nem érhet hozzá, némán kell hordoznia élete végéig mások magára vállalt bűneit. A kétségbeesett lány egy idősebb bűnevő mellé csapódik, és hamar az udvari intrikák kellős közepén találja magát. Amikor társát elfogják és halálra kínozzák, May elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Elszántságának az sem szab gátat, hogy egyedül van a hatalmasok ellen, hogy némaságra van ítélve, és hogy az idő is ellene dolgozik... Megan Campisi történelmi fikciója brilliánsan ötvözi a disztópiák és a bűnügyi regények legizgalmasabb elemeit, May karaktere pedig az utóbbi idők egyik leginspirálóbb női karaktere, aki minden nehézség és megaláztatás ellenére erős tud maradni. Akik szerették A szolgálólány meséjét és A rózsa nevét, ebben a könyvben sem fognak csalódni. Megan Campisi drámaíró, regényíró és tanár. Színdarabjait előadták Kínában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Tanulmányait a Yale Egyetemen és az École Internationale de Théâtre Jacques Lecoqon végezte. Családjával Brooklynban él.

Fábián Janka - Az ​utolsó boszorkány lánya
1760-ban ​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte… Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Sherman Alexie - Menekülés
A ​Menekülés egyszerre mulatságos és tragikus portréja egy elárvult indián tinédzser fiúnak, aki nevelőszülőktől nevelőszülőkhöz vándorol, de egyre kevésbé képes és hajlandó kommunikálni velük és a környezettel. Mondhatnánk, hogy az identitását keresi, de inkább a teljes társadalmi kitaszítottságból kutatja a kiutat: anyja ír-amerikai volt, hatéves korában elvesztette, indián apja már a születésekor lelépett. Egyszer egy angyali külsejű, nála két évvel idősebb, rengeteget olvasott fehér fiúval együtt viszik be a rendőrök, s ez az anarchista gyerek később pisztolyt ad a kezébe, arra biztatva, hajtsa végre a végső, legnagyobb tiltakozást: menjen be egy bankba, és lőjön mindenkire, aki mozog. Ragyásképű (így hívják hősünket) bemegy a bankba, nézi az embereket, előhúzza a pisztolyát, és katatóniába esik. Aztán a biztonsági őr tarkón lövi – és innentől kezdődnek csak igazán az ifjú indián kalandozásai múltban, képzelt jelenben és jövőben... Sherman Alexie 1966-ban született spokane indián, egy északnyugat-amerikai rezervátumban nőtt fel, és törzséből elsőként egyetemi diplomát szerzett. Regényíróként, költőként már régóta jegyzik, időnként filmeket csinál és performanszművészkedik is. Prózaíróként és költőként számos díjat nyert, még Oprah Winfrey is szerepeltette műsorában. Tíz év óta ez az első regénye. Joyce Carol Oates azt írta róla: „gúnyos, lázadó, tiszteletlen, nem simul bele semmilyen tradícióba, a fiatal Philip Rothra emlékeztet engem”, a New Yorker pedig az 1990-es években azon kevés amerikai író közé sorolta, akiknek a XXI. században lesz a helyük.

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Alexandre Dumas - A ​régens lánya
A ​regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület... A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

R. Kelényi Angelika - Doria
_A ​lánynevelde_ című regényekben feltűnik egy gyönyörű, fiatal lány fotográfiája, akiről csak annyit tudunk, a neve Doria... Fiore és Rizzo próbál rájönni a szépség kilétére, de nem sok eredménnyel. Senki nem tudja, ki ő, kinek a családjához tartozik, és miért őrizget egy képet róla Paolo Aldioni a széfben. A Doria című novella minden kérdésre választ ad...

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

Kimberley Freeman - Örökzöld-zuhatag
Kimberley ​Freeman legújabb regénye egy botrányos vonzalom, egy rég elfeledett titok meg egy furcsa szálloda története, ahol két nő élete egyszer és mindenkorra megváltozik. 1926-ot írunk. Violet Armstrong pincérnőként dolgozik a grandiózus Evergreen Spa Hotelben, ahol az ausztrál elit tölti téli vakációját. Sam és Flora Honeychurch-Black, a gazdag testvérpár hosszabb tartózkodásra rendezkedett be a szállóban. Violet és Sam között szenvedélyes, tiltott vonzalom alakul ki. Nyolcvannyolc évvel később Lauren Beck a Kék-hegységben vállal munkát: felszolgáló lesz egy kávézóban. Lauren megismerkedik Tomasszal, az Evergreen Spa Hotel felújítási munkálatait irányító dán építésszel. Mikozben kapcsolatuk egyre szorosabbá válik, a nő felfedez egy sor szerelmeslevelet, még 1926-ból. Nekilát a rég feledésbe merült rejtély felgöngyölítésének...

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Walter Scott - Midlothian ​szíve
Ámbár ​Mrs. Goldie érdekfeszítő és festői beszámolója Helen Walkerről, a képzelet szülte Jeanie Deans eredetijéről aligha szorul kiegészítésre, talán megbocsáttatik a Kiadónak, ha közzétesz két-három anekdotát e kitűnő személyiségről, melyeket a Vázlatok a Természetből című kötetből gyűjtött ki, John M'Diarmid munkájából, mely úriember igen elmés lapot szerkeszt Dumfires városában... Mr. M'Diarmid részletesen tárgyalja a húgával megesett gyalázatot, amely szerinte 1736 előtt történhetett. Helen Walker visszautasítván, hogy hazugság árán mentse meg rokona életét, kölcsönvett egy kis pénzt, és mezítláb elgyalogolt Londonba, hol is azonmód felkereste Johnt. Argyle hercegét. Tanúk állítása szerint később kijelentette, hogy a Mindenható kegyelme folytán éppen a sorsdöntő pillanatban járult a herceg elé, melyet ha elszalaszt, könnyen húga életébe került volna. Isabella vagy másként Tibby Walker, megmenekedvén a reá leső veszedelemtől, nőül ment megrontójához, és boldogan élt csaknem a század végéig, fennen hangoztatván azt a rendkívüli odaadást, melynek megmaradását köszönhette... Íme, regényünk rövid tartalmi kivonata a százötvan esztendővel ezelőtti Kiadó tollából.

Gabriel García Márquez - A ​tábornok útvesztője
1830 ​ősze táján, egy kis gőzhajón, mely a Magdalena folyón lefelé igyekszik, Santa Marta felé, Simón Bolívar képzeletben újra átéli a hajdani csaták dicső napjait és a hajdani szerelmek viharos éjszakáit. Az élet lassan elszáll belőle, s életével együtt egy nagy utópiának is vége. De ő, a „Felszabadító” máig is a kontinens egységének és függetlenségének jelképe. Törvényszerű volt, hogy Latin-Amerika legnagyobb írója előbb-utóbb szembesüljön Latin-Amerika történelmének legnagyobb alakjával, és faggatni kezdje. Ő, a nagy mítoszteremtő most visszafelé teszi meg az utat: a mítoszokból bontja ki az egykori embert, és úgy állítja elénk a maga esendőségében, megható illúziók között, hogy elhisszük neki: Simón Bolívar csakis ilyen lehetett. Mindent elhiszünk neki.

Nádas Péter - Párhuzamos ​történetek I-III.
A ​Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Ronald H. Balson - Valaha ​testvérek voltunk
Két ​gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére... Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején... Ronald H. Balson izgalmas, elgondolkodtató könyve részletgazdag képet fest a második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországról, a holokauszt borzalmairól, egyúttal számvetésre késztet mindnyájunkat, hogy egy napon élhetőbb, emberibb, igazabb jelent és jövőt élhessünk.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Christopher Priest - A ​tökéletes trükk
Szédítő, ​viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik. A regényből nagy sikerű film készült.

Jókai Mór - A ​kétszarvú ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Armand Lanoux - Mit ​játszanak a hóhér gyermekei?
Párizs, ​1868 decembere. A régi balparti városnegyed lakóit titokzatos gyilkosság tartja izgalomban: emberi testrészeket találnak csatornákban, kutakban, a Szajnában. Ki az áldozat és ki a gyilkos? A nyomozást egy fiatal és tapasztalatlan rendőrtiszt vezeti, akinek munkáját legnagyobb megdöbbenésére, már az első perctől fogva III. Napóleon titkos rendőrsége keresztezi. Kinek és miért áll érdekében védeni a gyilkost? Miért kerül maga Marcé, az ügybuzgó rendőrtiszt is életveszélybe? Erre ad választ a "Watrin őrnagy" írójának izgalmas kisregénye, s miközben lelepleződik a gyilkos, reflektorfénybe kerül a második császárság politikai mesterkedésektől és ármánykodásoktól terhes légköre.

Kollekciók