Ajax-loader

'1. világháború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ernest Hemingway - Búcsú ​a fegyverektől
A ​huszadik századi amerikai próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették. 1934-ben magyar fordításban is megjelent. A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel.) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás. Mégpedig a szerelem jegyében: Frederic és Catherine szerelme és tragikusan rövid boldogsága a hit és a remény egyetlen ajándéka a létezés közönyös és könyörtelenül pusztító világában.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Az ​első világháború idején az oszmán-török birodalom vezetői pusztulásra ítélték a keresztény örmény népet: a sivatagba, a semmibe száműzték őket otthonukból. Hét kis-ázsiai falu népe azonban a halálba vezető vándorút helyett a tengerparti Musza Daghra menekült. A mindössze ötezer lélek "Mózes hegyén" negyven napig tartotta magát, többször visszaverve a török ostromot, míg egy francia hadihajó ki nem szabadította őket. Franz Werfel regénye a céltudatos helytállás és a gyűlöletes népirtással való elszánt szembeszegülés története, amely úgy ábrázolja az örmény nép tragikus sorsát, hogy közben nem próbál ellenszenvet kelteni a török iránt.

William Faulkner - Példabeszéd
A ​regény Faulkner kései műve. Azt gondolhatnánk tehát, hogy lehiggadt, letisztult, klasszicizáló öregkori mesterdarab. De nem: a Példabeszéd még a csupa rendhagyó vállalkozásból összeálló életműben is különleges kivétel: újabb kísérlet. Elüt a többitől mind témáját, mind ábrázolásmódját tekintve. Nem a Yoknapatawpha megyei Jeffersonban játszódik, hanem az első világháború francia hadszínterén: nem a "déli mítoszt" jeleníti meg a szimbolikus naturalizmus korábban megismert faulkneri eszközeivel, hanem az Újszövetséget "modernizálja" allegorikus példázat formájában. Egy fiatal francia tizedes és tizenkét követője zendülést szít a közkatonák közt a front mindkét oldalán. Békét hirdet. A háború megakad, de csak egy hétre, mert az ellenfélként szemben álló tábornokok is összefognak, s hamar helyreállítják a "rendet". A lázadót (történetesen épp két közönséges bűnözővel együtt) kivégzik, majd holttestét (furcsa véletlen folytán) kihantolják, s mint Ismeretlen Katonát a Diadalív alá temetik, ahol örökmécs ég fölötte. Ami illik is hozzá, hiszen (a körülmények különös összjátéka következtében) épp a szövetséges hadakat vezérlő agg marsall természetes fia, a felkínált és megtagadott hatalom egyetlen örököse... A sorozatos "véletlenek" nemcsak könnyen behelyettesíthető bibliai párhuzamok, hanem - paradox módon - azt is jelzik, hogy a regény az egyszerű példázatnál jóval több, bonyolultabb gondolatot vet föl. A hősi legendát egy lólopás groteszk története egészíti ki; a naiv allegóriát modern látomás: a tehetetlenül sodródó s mégis célratörő, hatalmas és elpusztíthatatlan embertömeg állandó konkrét jelenléte ellensúlyozza. Ettől a kiegészítéstől és ellentpontozástól, a tiszta bölcselethez merészen hozzákevert nyers valóságtól lesz a rendhagyó regény szabályosan faulkneri kompozíció: egyszerre összegzés és új kezdeményezés. Kívül esik a korábbi könyvek körülhatárolt epikai világán, de ugyanarról szól, amiről az egész életmű: az emberi élet értékéről, az erkölcsi döntés és cselekvés lehetőségéről, az egyén és a közösség viszonyáról, az emberiség végzetéről. Ahogy az író a Nobel-díj átvételekor a híres stockholmi beszédben megfogalmazta: a "megmaradás" és a "fennmaradás" dilemmájáról. William Faulkner ezen a regényén dolgozott legtöbbet: kilenc évig írta. Azt várhatnánk tehát, hogy megnyugtató eszmei lezárást, végső megoldást találunk benne. De nem: mint minden Faulkner-mű, ez is befejezetlen - drámai megjelenítése csupán a sorskérdésnek, amelyre az olvasó felzaklatott lelkiismeretében keresendő a felelet.

Ken Follett - Egy ​férfi Szentpétervárról
A ​Férfi Szentpétervárról jött Londonba... hogy gyilkoljon. A merénylet a világtörténelmet változtatta volna meg. Számos fegyvere volt, de a két legveszélyesebb: egy ártatlanságát elveszíteni vágyó fiatal nő szerelme, és egy minden áron kielégülést kívánó előkelő hölgy izzó szenvedélye. Felvonult ellene a teljes angol rendőrség, egy gazdag és nagyhatalmú lord, valamint maga az ifjú Winston Chruchill. Ennyi akadályon senki más nem gázolhatna át, csak egy férfi Szentpétervárról.

Miroslav Krleža - Ezeregy ​halál
Miroslav ​Krleza, a világszerte ismert horvát elbeszélő, regény- és drámaíró, költő Magyarországon is régóta népszerűségnek örvend - elsősorban éppen az elbeszélései révén. Ez indokolja, hogy az eddigieknél teljesebb, sokoldalú válogatásban ismét közreadjuk legjobb írásait. A zágrábi gimnáziumból a pécsi hadapródiskolába, majd a budapesti Ludovikára kerülő Krlezát, a Monarchia világába születő horvát írót elkerülhetetlenül sok szál fűzi Magyarországhoz - de a magyar irodalomhoz is. Vallomása szerint Petőfi A farkasok dala című verse késztette írásra fiatal korában, Az apostol-t ő fordította le horvát nyelvre.

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Gárdonyi Géza - A ​kapitány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Milos V. Kratochvíl - Európa ​keringőzött
1905-öt ​írunk. Egyenruhák csillogása. Eduard Strauss zenekara a bécsi udvari bálon. A szalonokban keringenek a párok, nem tudják, és nem akarják tudni, hogy perceik meg vannak számlálva. Pétervárott gyerekekre lő a katonaság. Sztrájkok, tüntetések, halottak Bécs és Prága utcáin. II. Vilmos világuralmi terveket sző, és testvéri levélben oktatja Miklós cárt, hogyan kell az Istentől származó hatalmat gyakorolni népével szemben. Az Alldeutscher Verband nyíltan hirdeti a német faj biológiai felsőbbrendűségét, Poroninóban letartóztatják Uljanov orosz újságírót. Ferenc József minden reggel négykor kel, és egy kishivatalnok pontosságával végzi munkáját... 1914. augusztus 6. Ausztria hadat üzen Franciaországnak, Anglia Ausztriának, Japán hadat üzen... A történet végakkordjai pontosan ismeretesek az olvasó előtt... Végérvényesen összeomlik egy roskadozó világ, hogy romjain új világ épülhessen. Kratochvíl a történelmi materializmus módszereivel és a rutinos regényíró tollával tárja elénk új könyvében kaleidoszkópját a korról, a haláltáncba gyorsuló keringőről.

Kep_1317737248
elérhető
93

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Helméczy Mátyás - Történelem ​7.
Az ​általános iskolákban méltán népszerű hetedikes tankönyv a felvilágosodás, a forradalmak, a nemzetté válás, a gazdasági modernizáció és a gyarmatosítás korába kalauzol. Az ekkor született technikai találmányok tökéletesített utódai ma is részesei mindennapjainknak, ekkor alakult ki a polgári állam s azok a formák, amelyek ma is jellemzik a politikai életet. Olyan eszmék szülője volt e kor, amelyek a ma embere számára is fontosak, gondoljunk csak a "Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!" jelszavára vagy a nemzeti büszkeség érzésére. ___ A tankönyv legfontosabb célja, hogy a 18-19. századi viharos változások világában a tanulók fölfedezzék a lényeget, érzékeljék a helyes arányokat. Jelentőségüknek megfelelően mutatja be a forradalmakat, a munkásmozgalom eseményeit éppúgy, mint a hatalmi erőviszonyokat megváltoztató folyamatokat, eseményeket, Változatosak, találóak és a tananyag feldolgozásába szervesen illeszkednek a leckéket kísérő forrás- és dokumentumrészletek. A polgári fejlődés megrázkódtatásainak és hazánk sorsfordulóinak bemutatásakor a szerző nem csupán az értelemre, hanem az érzelmekre is hat.

Mata_hari
Mata ​Hari Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Mata ​Hari
1917. ​október tizenötödikének hajnalán, kémkedés miatt, a vincennes-i erődben kivégeztek egy harminckilenc éves asszonyt. Párizs ünnepelt táncosnője volt, művésznevén Mata Hari, polgárnevén Margaretha Geertruida Zelle. Ki volt ez a nő, akinek származása, élete, halála körül annyi, egymásnak ellentmondó állítás, találgatás született? Akiről 1929 februárjában, a New York Herald szerint, Gemb tábornok, a háborús Németország hírszerző főnöke azt állítja, nem állt szolgálatukban, a szakirodalom viszont, s nemcsak a francia, bizonyított tényként tartja számon ténykedését, s akinek peréről az ötvenes években Mornet francia ügyész, kötetünk egyik szerzőjének mégis azt mondja: "Köztünk szólva, nem volt miért akkora hűhót csapni!" E könyvben négy írás található. Egy korabeli regény; egy filmregény - amelynek főszerepét Greta Garbo játszotta -; egy kortárs francia író munkája és egy mai, hazai szakíróé. Adataik éppúgy ellentmondanak egymásnak, mint valamennyi írás, ami Mata Hariról valaha is készült - a szereplők neve is változó, olykor ugyanaz a név más helyesírással, ugyanaz a szereplő más néven szerepel -, de úgy hisszük, e téma szempontjából mindez mindegy, mint ahogyan az is, hogy hány főből állt az őt elítélő katonatanács, hogy kivégzésekor világos ruhát viselt-e vagy sötétet, szerelmes volt-e a Vittelben megismert "sok nevű" orosz tisztbe, szimpla kalandornő volt-e, vagy valóban kémnő. Maga a jelenség itt a lényeg és az a légkör, amelyet a későbbiekben a Petit Journal-ban így mérlegeltek: "Senkit sem lehet igazán elmarasztalni, csak a háborút, amely olykor vakon forgatja az igazság pallosát, mégpedig megfontolatlan sietséggel."

Marente de Moor - A ​holland szűz
1936 ​szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban? Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Zsolt Béla - Házassággal ​végződik
Egy ​szegény katolikus mérnökfiú és egy gazdag zsidó lány története. Két fiatal, akiket elválaszt a vagyon, a társadalmi helyzet, a vallás, és közben összeköt a testi vágy, és valami megmagyarázhatatlan erő, amely újra és újra összesodorja őket, nem engedi széthullani ezt a furcsa, olykor kínzó, olykor izgató béklyót kettejük között. Vidéki birtok, pesti egyetemi évek, dekkolás Svájcban, elválás Bécsben, találkozások Pesten. Zsolt Béla első sikerkönyve, a Házassággal végződik, jellegzetes műve a magyar regény aranykorának. Egy leplezetlen őszinteséggel megírt, szórakoztató regényben olvashatunk szexről, szerelemről, párkapcsolatról, zsidókról és keresztényekről, kommunistákról és horthystákról. Egy sikerkönyv azoknak, akik szeretik az igazi pesti bestsellereket!

Paulo_coelho_a_k%c3%a9m
elérhető
44

Paulo Coelho - A ​kém
Egy ​megrontott kislányból lett nagyon kemény nő története A kém. Mata Hari képtelen volt elviselni a női rabság láncait, a rá kiosztott alárendelt társadalmi szerepet. Felismerte a kitörés lehetőségeit, kilépett a sorból, és azt mondta: Nem! Olyan életszabályokat alkotott önmaga számára, amelyek mindenkinél erősebbé és szabadabbá tették. Mata Hari illúziómentes világában a vonzalom: valuta, a szex: eszköz, a szerelem: tiltott dolog. Azt hitte, okosabb mindenkinél. És az is volt, amíg betartotta saját törvényeit. Azonban abban az első pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának – bukása elkerülhetetlenné vált. Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő az embertelen párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. A leveleket testamentumnak szánta. Általuk üzent a lányának, akit nem láthatott felnőni; meg akarta értetni egyetlen örökösével, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.

Demian
elérhető
76

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki. Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Ferdinand May - A ​"Fekete Kéz"
A ​helyszínek változatosak: Schönbrunn, a belgrádi "Arany Tokhalhoz" címzett kocsma, Vilmos császár jachtja, egy sáros határfolyó Bosznia és Szerbia határán, rozoga kunyhó, koldusszegény parasztokkal, a szarajevói bazár és a bécsi Hofburg, következésképpen azok, akik ebben a feszülten érdekes dokumentumregényben megszólalnak, maguk is igen különböző egyéniségek. I. Ferenc József, Montenuovo herceg, egy tüdőbeteg, égő szemű diák, Herberg, a szervezett német munkás - és a statisztéria: színes uniformisba bújt hadseregek. Felbukkan néha a titokzatos Apis ezredes, aki a nagy merénylet szálait mozgatja, megszólal a belgrádi orosz követ, az "Arany Tokhalhoz" címzett füstös helyiség pincére pedig információkat szállít a "Fekete Kéz"-ről, talán a "Fehér Kéz"-nek. Olyan könyv Ferdinand May dokumentumregénye, mintha nem is könyv lenne, hanem hirtelen vágásokkal előreszökkentő mozgófilm. Témája a szarajevói merénylet, amely után semmi sem volt ugyanolyan a Balkánon és a nagyvilágban, mint azelőtt. És bár jól ismerjük az eseményeket is, a következményeket is, érdeklődéssel figyeljük, miként közeledik a Miljacska hídjához Ferenc Ferdinánd gépkocsija a délszlávok nemzeti ünnepén, Szent Vitus napján.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Veadandp0319
elérhető
2

André Malraux - Lázár
"Nem ​gyászolnak többé, a gyerekeket sem engedik ki a temetőben, de az a nap, amikor senkit sem ölnek meg a televízióban, olyan, mintha a betevő falattól fosztanának meg bennünket. Az elmúlás elválaszthatatlan a küzdelemtől. Sohasem felejtettem el, mennyire meglepődött Saint-Exupéry, amikor egyszer ezt mondtam neki: - Csak akkor vagyunk igazán bátrak, ha sebezhetetlennek érezzük magunkat. - A légicsatákban sohasem gondoltam rá, hogy én is meghalhatok, hogy a légelhárító ágyúk eltalálhatják a regülőgépemet." Megint csak zavarba hoz, hogy nem szenvedek. Gondolkodásunkban a halál oly erősen kapcsolódik a fájdalomhoz, hogy az ember értetlenül áll egy olyan betegség előtt, amelybe belehalhat anélkül, hogy fájdalmai lennének: valósággal megdöbbent bennünket korunkban a halálnak és a szenvedésnek e furcsa szétválása. A halált ugyanis, amely biológiai alattomossággal ólálkodik a kórházban, nem ismerik a harctéren. Itt, a kórházban, úgy váltják egymást a betegek, mint odakint a nemzedékek. A nemzedékek azonban sohasem gyógyulnak meg."

Merényi László - A ​cattarói matrózfelkelés
1918 ​elején a Cattarói-öbölben - a mai Kotori-öbölben - állomásozott az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának nagyobbik fele. Különböző nemzetiségű tengerészek szolgáltak a hajókon, s a már négy éve tartó háborúban egyre romlott a helyzetük és a hangulatuk. A rossz ellátás és helytelen bánásmód következtében felgyülemlett elégedetlenség február elsején felkeléshez vezetett: először a Szent György cirkáló, majd még negyven hajó legénysége felvonta az ábócra a vörös zászlót. Merényi László nagy kedvvel kutatta fel a hat évtizede történt események forrásanyagát, végiglapozta az egykori újságokat, megkereste a még élő veterán tengerészeket, a legendás felkelés részeseit. Színes, érdekes leírást ad a mozgalom előzményeiről, eseménytörténetéről, máig ható utóéletéről.

Edgar Rice Burroughs - Tarzan, ​a vadember
Numa, ​a felsült oroszlán tehetetlenül morgott haragjában, miközben visszacsúszott a fal tövében a földre anélkül, hogy sikerült volna lerántania a menekülő majomembert. Már éppen nekikészülődött az újabb kísérletnek, amikor kiszemelt zsákmánya szagnyomában megérzett valamit, ami idáig elkerülte a figyelmét. Végigszaglászta a talajt azon a helyen, ahol Tarzan lába az imént érintette, és Numa morgása azonmód halk vinnyogásba váltott át, mert rájött, hogy ez ennek az emberállatnak a szaga, aki kiszabadította a wamabók verméből. Ki tudná megmondani, miféle gondolatok kavarogtak az állat busa fejében? A felsült haragnak mindenesetre nyoma sem látszott rajta. A hatalmas oroszlán megfordult, és a fal mentén méltóságosan elindult kelet felé.

Merényi László - Pisztolylövés ​Bécsben
Pisztolylövés ​dördült el Bécs egik legelőkelőbb éttermében 1916.október 21.-én. a merénylet áldozata Ausztria miniszterelnöke volt. Miért keltett olyan nagy feltűnést ez a lövés? Hiszen a fegyverek zajához már hozzászokhatott akkor világ. Miért kellett az osztrák miniszterelnöknek meghalni? hogyan jutott el a tettes, az intelligens, érzékeny lelkületű Friedrich Adler odáig, hogy egy ember megölését igazságos dolognak tartsa? Egyszerű "krimi" volt-e a merénylet vagy több annál? Miért figyelt fel egész Európa közvéleménye az 1917.májusi Adler-perre? Hogyan lett Adler szabad emberré? Ezekre a kérdésekre válaszol ez a könyv.Képet az az Adler családról, Friedrich életpályájáról, és peréről, mely az egyik legérdekesebb politikai per volt a XX.száad első negyedében. Bár az események a szomszédos Ausztriában zajlottak, a kérdésnek számos magyar vonatkozása is volt. A magyar írók rokonszenveztek a halálra ítélt Friedrich Adlerrel, s a vádlott családjának ismerősei között Frankel Leótól Kun Béláig igen sok neves magyar embert találunk.

Valentine Williams - Halálos ​kelepce
Hajmeresztő ​kémtörténet. Mit tesz az ember, ha szállodai ajtaján késő éjjel bezuhan egy hulla...? A zsebében talált gótbetűs levéldarab nyomába ered. Kinél lehet, kinek fontos a hiányzó rész? Átveri-e a profinak is beillő amatőr a titkosszolgálatot? Beteljesül-e a rég várt szerelem? A kémkaland végén mindez kiderül.

Rodica Doehnert - Hotel ​Sacher
A ​19. századi végi Bécsben pezseg az élet, virágzik a kultúra. Az Operaházzal átellenben a legendás Hotel Sacher is fénykorát éli, pompás termeiben nyüzsögnek a vendégek. Az ambiciózus özvegyasszony, Anna Sacher irányítása alatt szobalányok, inasok és pincérek hada lesi az előkelőségek és hírességek minden kívánságát. Martha és Maximilian Aderhold Berlinből érkezett, hogy tehetséges írókat fedezzenek fel újonnan alapított könyvkiadójuk számára, míg az elbűvölő Traunstein herceg és hercegné éppen a mézesheteiket töltik Bécsben. A hotel halljában szivarfüstbe burkolózó tekintélyes férfiak kötnek üzleti és politikai alkukat, mások kalandot keresve titkos légyottra sietnek. Eközben rejtélyes bűnügy borzolja a kedélyeket: Marie Stadler, a szálloda konyháján dolgozó gyereklány, nyomtalanul eltűnt. Hogyan fonódik össze a csillogó pompában és a sötét sikátorokban élők sorsa? S mi történt a kis Marie-val? Rodica Doehnert regénye bepillantást nyújt a Hotel Sacher ragyogó kulisszái mögé, és megeleveníti az Osztrák-Magyar Monarchia aranykorának végnapjait. Rodica Doehnert (1960) román származású német író, forgatókönyvíró, rendező. Hotel Sacher című regényéből 2017-ben Sacher Szálló címmel osztrák-német koprodukcióban filmsorozat is készült.

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Jennifer Johnston - Messzire ​még Babilon?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gondos Ernő - Az ​első világháború
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maurice Druon - Finom ​famíliák
Egy ​Párizs környéki klinika különszobájában egy újszülött sír fel bölcsőjében. Négy nagyerejű, meglett férfi hajol feléje bizakodó büszkeséggel. Tudják, hogy mi vár Párizs leggazdagabb csecsemőjére: bank, cukorgyár, részvények, napilap, hírnév, kastély, földbirtok - hatalom és pénz. Egyszerre egy sziréna hangja vijjog fel messziről: a Zeppelin közeledik Párizshoz, 1916 januárját írjuk... Mi történik a hatalom és pénz uraival és várományosával, mi űzi-hajtja őket, hogy megtarthassák vagyonukat, befolyásukat, hogyan tipornak el minden szépet, nemeset, emberit, hogy elérhessék önző céljaikat, ezt mondja el izgalmas, fordulatos, sziporkázó és lüktető regényében a kitűnő francia, realista író. Druon világosan látja és láttatja egy társadalom kóros tüneteit és - bár tételszerűen nem fogalmazza meg a diagnózist - magát a betegséget nyomon követi éles szemmel a legapróbb részletekig. Ez az ügyesen, szellemesen felépített regény méltán nyerte el 1948-ban a legelőkelőbb francia irodalmi rangot: a Goncourt-díjat.

Douglas Reeman - A ​horizont
A ​Blackwood család férfi tagjai három nemzedéken keresztül valamennyien a Királyi Tengerészgyalogságnál szolgáltak. Az első világháború kitörésekor végül Jonathan Blackwoodon, a sor, hogy a családi tradícióknak eleget tegyen. De ahogy a fiatal tengerészgyalogosok behajóznak a Dardanellák és egy teljesen új háborús hadviselés felé, ráeszmélnek, hogy a vörös zubbonyok, a becsület és tisztesség ősi tradíciói örökre leáldoztak. Először Gallipolinál, majd két évvel később Flandriában kell szembenézniük az iszonyú mészárszékkel, melyre semmilyen kiképzés nem készíthette fel őket. Kegyetlen csapdába esnek, és Blackwood jövője is "a horizonton" nyugszik - a sötét lövészárokban, mely annyiuk számára az utolsó kép volt erről a világról.

Joachim Peiper - Viperafészek
Dietrich ​gróf – megszámlálhatatlan vakmerő akció híres és hírhadt végrehajtója továbbá tucatnyi kitüntetés bírtokoa – őrnagyként szerel le az első világháborút követően és miután elege lett a vérontásból, visszavonul vidéki rezidenciájára, megpróbál elbújni a kűlvilág szeme elől. De a történelem megtalálja őt, kitör a második világháború és egy visszautasíthatatlan meghívásnak, kell eleget tennie. Adolf Hitlet bizalmasa Ruud Hessler tábornok invitálja egy különös, ám de, ,,baráti beszélgetésre" az ódon nehezen megközelíthető, a náci elit által is kedvelt kastékyba, a viperafészekbe... A veterán katonát azonban tőrbe csalják, válaszút elé állítják: vagy végregajt egy megvalósíthatatlannak tűnő kűldetést – vagy meghal a fia, akit a biztonság kedvéért foglyul ejttettek... Az őrnagy fogcsikorgatva kénytelen elfogadni a pillanatnyi feltételeket, de csak ő van egyedül tisztában. azzal, hogy nem egy, hanem legalább három különösen fontos feladatra is felkérést kapott. Az első: likvidálni a kijelölt célpontot, a második, megölni a parancsot kiadó Hessler tábornokot. a harmadik, – a legnehezebb – kiszabadítani egyszülött fiát a félelmetes hírű Viperafészekből...

D%c5%91res%c3%a9g_(2)
elérhető
2

Susan Minot - Dőreség
A ​tengerentúli kortárs irodalom nagy tehetségű írónője az 1900-as évek eleji Amerikába kalauzolja az olvasót. Dőreség című műve különös hangulatú romantikus regény, amely a főhős Lilian Eliot személyes sorsának alakulásán keresztül mutatja be az ifjúkori illúziók semmivé válását...

Fábián Janka - Emma ​évszázada
A ​tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emma ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk. Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya - Fábián Janka most Emma évszázada címen egy kötetben megjelenő regényciklusában lenyűgöző tablót tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról. A 20. század történelmi viharai senkit nem kímélnek: első világháború, Tanácsköztársaság, fehérterror, második világháború, 1956., 1968., 1989 - a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. Szerettei szerteszéjjel szóródnak a világban, hogy aztán egy boldog-szomorú esemény kapcsán ismét egybegyűljenek a balatonkörtvélyesi öreg házban. Mert bárhová veti is őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A városban tűzijátékot rendeztek, és a felrobbanó rakéták fénye időről időre szemérmetlenül bevilágította a szobát, ahol különben csak két gyertya tétova fénye derengett. Emmának eszébe jutott az a réges-régi szilveszter, az évszázad első napjának hajnala, amit még a szüleivel ünnepelt. Milyen boldog és gyanútlan volt még akkor!

Móricz Zsigmond - Esőleső ​társaság
Íme ​itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől ... S íme mégis itt vagyunk! ... Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén..." -------------------------------------------------------------------------------- Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929) A kötet tartalmazza a Hét krajcár című novellát, mely meghozta számára a hírnevet, a Kis Samu Jóska című, a háborús tapasztalatait megörökítő novellát, a Szegény emberek és a Barbárok című örök klasszikusát, az Árvácskát, amiből a felkavaró hatású film készült. A könyvben szereplő további novellák: A biblia fedele, Csipkés Komárominé, Judith és Eszter, Sustorgós, ropogós tafotába, Tragédia, A debreceni csordás, A macska, Égi madár, Virtus, Esőleső társaság, Ebéd, A kislány kisujjáért, Komor ló, Családi fénykép

Kollekciók