Ajax-loader

'mitológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephenie Meyer - Twilight ​- Alkonyat
Mersz ​szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Covers_24882
Ki ​kicsoda a mitológiában Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a mitológiában
A ​mitológiák kultúránk forrásai, részei; ma is élnek filmekben, irodalmi művekben. Ha utána akarunk nézni, ki kicsoda pl. a görög mítoszokban, kibe (ill. kikbe) volt szerelmes Aphrodité, miért láncolta Zeusz Prométheuszt a sziklához, hogyan halt meg Héraklész, mit lehet róla tudni, ez a könyv erre kiválóan alkalmas.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Rosamund Hodge - Kegyetlen ​szépség
Leonidas ​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne. “Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” - Sarah J. Maas az _Üvegtrón_-sorozat szerzője “Teljesen magával ragadott!” - Alex Flinn, a _Beastly – A szörnyszívű_ írója Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? Ebben a varázslatosan megírt történetben a _Szépség és a szörnyeteg_ tündérmesei bája találkozik az _Üvegtrón_-sorozat dühös szenvedélyével. A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Pelle János - Bosszú ​és kegyetlenség
A ​gyűlölet, a bosszú és a kegyetlenség története egyidős az emberiséggel. Már az antik mítoszokban találkozunk a bosszú és a kegyetlenség motívumával, de ugyanúgy jelen van a Római Birodalomban, a germán hitvilágban, a középkori boszorkányüldözésekben, a reneszánsz Itáliában, a balkáni vérbosszú vagy a modern kori párbaj intézményében, legújabban pedig az iszlám terrorizmusban. Bár a fenti jelenségek sok tekintetben különböznek, az ezekben megnyilvánuló erőszak mégis mintha közös tőről fakadna. A társadalom pedig a legtöbb esetben mintha cinkossággal kísérné, vagy éppen támogatná a kegyetlenséget. Vajon elmondható-e ezek után, hogy emberi fajunk a tökéletesedés felé halad? Hogy a társadalmi és technikai haladás folyamatosan csökkenti az életünket évezredek óta átható és megnyomorító gonoszságot? Vagy a kegyetlenség és a bosszú olyan jelenségek, amelyekkel életünk végezetéig együtt kell élnünk?

R%c3%banajelek
elérhető
122

Joanne Harris - Rúnajelek
Hétfő ​reggel, hét óra, ötszáz évvel a Világvége után, és megint koboldok fosztogattak a pincében… Az örök álmodozó Maddy Smith születése óta a Káosz jelét viseli a kezén. A vörös rúna hordozója különleges erők birtokosa, de a tizennégy éves lány még maga sem tudja, mire képes. A rossz ómen félelmet kelt a babonás falusiakban, Maddyt kiközösítik, így a szintén számkivetett Félszeművel barátkozik, aki sokat tud a mágiáról, és egy nap félelmetes és káprázatos világba vezeti a kislányt… A Rend fanatikus szolgái végleg le akarnak számolni a Káosszal: felesküsznek, hogy kiirtják a babonákat, a varázslatokat, a meséket és az álmokat. A tündék, törpök, boszorkányok és koboldok ideje lejárt, számukra is beköszönt a világvége, hacsak Maddy nem lopja el az ősi istenek titkát, amivel hatástalaníthatja a Rend titkos fegyverét. Háború van: a Rend végleg elpusztíthatja a világot… most minden egy kislányon múlik. Joanne Harris, a világszerte népszerű Csokoládé, Szederbor, Ötnegyed narancs és számos más bestseller írónője babonákkal és mágiával teli fantasztikus világába vezeti olvasóit. Az ősi skandináv mitológia elevenedik meg ebben a vad, veszélyes, fantasztikus és fordulatos regényben. A Rúnajelek, akár a Végtelen történet vagy A Gyűrűk Ura, igazi mestermű.

Mesterházi Lajos - A ​Prométheusz-rejtély
Prométheusz ​isten, látván az Embert, ezt a minden teremtmények között a legvédtelenebbet, számára a tüzet az égből lelopta, s egyben megtanította őt minden mesterségek ismeretére. S ekként nemcsak a fennmaradását biztosította, de megnyitotta előtte a tökéletesedés felé vezető utat. Zeusz, a féltékeny főisten, Prométheuszt ezért a Kaukázus sziklájához láncoltatta: egy sassal, naponta megújuló, változatos kínzások között, a máját szétmarcangoltatta, mígnem Héráklész, győztes csapatával arra vonulva, lelövi a sast és megszabadítja Prométheuszt. Eddig szól a "mese". De hogyan élt ezután ez a legjobb isten, az emberiség e legfőbb jótevője? - teszi föl a jogos kérdést az író, játékos iróniával és mégis komolyan. Hogyhogy a mitológia a továbbiakban semmilyen emléket nem őriz róla? Nem emeltek számára templomot, nem állítottak oltárt, emlékéről elnevezett forrás vagy liget nincsen, s még csak egy csillagkép sem viseli nevét? Holott ki mindenki hozzájutott ezekhez a megtisztelő jelképekhez. Mesterházi szellemes oknyomozó története sokszor meghökkent, és mulattatva int arra: az emberiségnek sok talmi és vérgőzös törekvése helyett meg kellene találni és becsülni végre a valódi értékeket.

Gral
A ​grál Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - A ​grál
Ennek ​az atlasznak célja, hogy számba vegye azokat a történelmi kulturális színtereket, amelyekben megszületett és elterjedt időben és térben a Grál legendája. Az első két rész a múltbeli tudnivalókat vonultatja fel. Bemutatják, hogyan keletkezett a középkori képzelet egyik legmélyebb és legélőbb archetípusa a keresztény prédikáció és a kelták mitológiai, szellemi hagyományának ötvözéséből. A következő két rész időbeli metszetét adja a Grál művészeti és irodalmi hagyományainak, melyek már kezdetüktől fogva egybefonódtak bizonyos lovagi eszmékkel. Ezek az eszmék már nem szerves részei a történelemnek, túl fennköltté váltak, de varázsukat máig sem veszítették el.

Rom%c3%a1n_j%c3%b3zsef_zeusz
elérhető
1

Román József - Zeusz
Az ​emberiség kultúrájának alaposabb megismeréséhez ma is nélkülözhetetlen a görög mítoszok ismerete. Irodalmi, művészeti alkotások mindig szívesen idézik a különös szellemvilágot. Olvasásuk nem kényszerű feladat, hanem gyönyörűség. Román József a történetek nyelvét, szellemét és fordulatait igyekezett az antik szerzők stílusának megfelelően átültetni.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

M. I. Sztyeblin-Kamenszkij - A ​mítosz
Sztyeblin-Kamenszkij ​könyve népszerű formában megírt mítoszelmélet, mely főként skandinavisztikai anyagon, az Edda-eposz elemzésén alapul. A mítoszelmélet mibenléte napjaink kultúrájában vitatott kérdés. Sztyeblin-Kamenszkij nem strukturalista, és nem tágítja ki a mítosz fogalmát parttalanul sem, inkább alapvetően történeti szemléletű, és ez elemzési tárgyának kijelölésekor is hagyományos. Számára a mítosz isteneről szóló történet, könyve élvezetes és érdekes olvasmány.

J. R. R. Tolkien - A ​szilmarilok
A ​Gyűrűk Urá-nak rajongói most megismerkedhetnek az előtörténettel - ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e egyáltalán ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörű mesét vehetnek a kezükbe. Kötetünk első és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A három szilmaril Fëanor, a tünde kovács műve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a Sötét Úr azonban elragadja őket, és ezzel kitör a háborúság közte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által - s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy a tűzbe. A kötet harmadik része, az "Akallabêth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé. A szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak A Gyűrűk Urá-ban, például Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele először, ebben a műben sem fognak csalódni.

Anna Seghers - Regék ​Artemiszről
Anna ​Seghers, a népi demokratikus irodalom eleven klasszikusa nem egy művével jelen van a magyar olvasóközönség világirodalmi köztudatában. Nagy regénye, A hetedik kereszt, egyre újabb és újabb kiadásokat ér meg hazánkban is. Elbeszélései, melyekből mostani kötetünk ad válogatást, írói fejlődésének, változatos pályaképének szinte valamennyi színét felvillantják, kezdeti, új-tárgyias hangvételétől az ábrázolás, a cselekménybonyolítás különféle módozatain át egészen az utóbbi évek elbeszéléseinek a tudományos-fantasztikus irodalom motívumaival gazdagított, s mégis szívhezszólóan egyszerű előadásmódjáig. De bármilyen hangon szóljon is, minden írását, az emberi méltóságba, az ember igazságába vetett mélységes meggyőződése élteti. Ez a gyűjtemény felmutatja Anna Seghers két legnagyobb írói értékét: az állandóságot az emberiség eszményeihez való hűségben és a változásokat e hűséges szolgálati művészi formáiban.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Székely Péter - Germán ​főisten archetípusa történeteinek tükrében
A ​mai kor embere egy olyan világban nőtt fel, hol a vallási meggyőződés egyenlő lett a babonás félelemmel, ami tudományos szempontból megkérdőjelezhető. Az létezik, amire van bizonyíték. A vallásosságnak azonban nem kell bizonyíték, hiszen az a bizonytalanságba vetett hitből és reményből táplálkozik. A többség azonban ezt nem ismeri el. Mítoszokra, s a bennük szereplő istenekre és hősökre nem úgy kell tekinteni, mint egy letűnt világ hírmondói. Ők mindig példaként álltak az emberek elé, így kísérve bennünket a történelem folyamán. Viszont sokszor át kellett alakulniuk, hiszen az ember és környezete folyton változott és ehhez alkalmazkodniuk kellett. Ők, hű társai az emberiségnek, ennek ellenére velünk maradtak, s vezettek át minket a legsötétebb időszakokon át. Velünk együtt isteneink és hőseink is változtak, akárcsak a történetek, melyben szerepeltek. Egyszerre maradtak azok, akik voltak: ősi vezetőink; s formálódtak azzá, amire épp szükségünk volt. Régi isteneink sosem haltak meg. Mindvégig velünk voltak, vigyáztak ránk, mutatták az utat. Hol királyokká lettek, hol démonná alakultak. Később belőlük lettek hőseink, majd szuperhőseink… Arra keresem a választ, hogy Odin, a pogány germánok főistene, hogyan maradhatott meg a keresztény Európában, milyen formákat öltött, hogy később ismét előléphessen a színfalak mögül. Vajon ugyanaz az istenség maradt, mint 1000 évvel ezelőtt, kit a barbár vikingek tiszteltek? Mindez azért fontos, mivel ez az istenség egy archetípust testesít meg, ami Európában számos formát öltött. Mítoszai, történetei a mai napig nevelnek, tanítanak minket, ezáltal ő maga is. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy vajon több ezer év távlatából mit taníthat nekünk Odin? Tudása aktuális-e még felgyorsult világunkban?

Longosz - Daphnisz ​és Chloé
Az ​igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

Sherrilyn Kenyon - Bűnös ​éj
A ​Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?

Rónay György - A ​vándor érkezése / Virág a feszület tövében
„... ​azért az ablakot — hagyd nyitva éjszakára. „Bármelyik pillanatban — szólhat a tengerről a hívás." — írta Rónay György A megfáradt Odysseus című versében. Kötetünkben kétféle műfajú írásaiból, tárcáiból és verseiből adunk válogatást annak bizonyságául, hogy e szellemi készenlét, a bármikor érkező „hívás" befogadására egész életében és működésében készen állt. A művelt olvasó jól ismeri a múlt évtized végén elhunyt kitűnő író verseit, regényeit, műfordításait és irodalmi tanulmányait, tárcái azonban mostanáig vártak arra, hogy felfedezzük őket. E hajdan oly kedvelt és fontos műfajban valaha a magyar irodalom legnagyobbjai mondták el véleményüket az életről, s adtak irodalmi formában létprogramot. Részben az ő példájukat követve, Rónay György rendszerint novellisztikus formában alapvető keresztényi életértékek jelentőségére és életalakító hatására irányította a figyelmet, s olyan keresztény magatartásminták követésére ösztönzött, melyek ma sem veszítettek időszerűségükből és jelentőségükből. S bár az élet sokszor látszik fájdalmasnak és kietlennek, amint a költő írta Hiába című versében: „Korán esteledik. De az ég most is csupa csillag. — Hiába szöktél el, fiatalság." Ezek a tárcák, s a bennük felvillantott keresztényi életeszmény azoknak a „csillagoknak" fényébe von, melyek számunkra egy magasabb létrend jelképei. Az elfelejtett tárcaműfajban Rónay György annak bizonyságát adja, hogy az életről felelősen és alkotó módon gondolkodó személyiség mindig megtalálja azokat az eszményeket, melyek segítenek eligazodnunk, és eszményekkel telítik létünket. Rónay György költészete ma már az egyetemes magyar irodalom elismert értéke. Vannak azonban lírájának olyan jelentékeny darabjai, amelyek csak folyóiratokban olvashatók, s annak bizonyságai, hogy költészetét mindvégig áthatotta az a spirituális szellemiség, melynek oly nagyhatású elméleti alapvetéseit fogalmazta meg tanulmányaiban. Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy Rónay György költészetének ezt a tartományát mutassuk be az olvasónak, mert nemcsak művészi értékei miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem azért is, mert benne a modern keresztény művészetszemlélet és művészi gyakorlat nagykorúvá válásának folyamata is pontosan tetten érhető. „Hiányom lombosul tovább, — ha nem leszek." — írta egyik versében. Ezt a hiányt akarja, legalább részlegesen, betölteni válogatásunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a modern magyar szellemiség fájának kilombosodásához.

Zeley László - A ​pillanat fogságában
Korok, ​társadalmak, válságok és az ember

Giorgio de Santillana - Hertha von Dechend - Hamlet ​malma
Esszé, ​mely vizsgálja az emberi tudás eredetét és mítoszok révén történő átadását. Amióta a görögök megalkották azt a nyelvet, melyet mindennapjainkban tudományos leírásra használunk, a mitológia és a tudomány külön utakon fejlődik. De vajon mi volt a görögök előtt? Mi lenne, ha be tudnánk bizonyítani, hogy az összes mítosznak közös eredete van: az égi kozmológia? Mi van akkor, ha az istenek – lakóhelyeik és tetteik –, csupán az égi tevékenység rejtjelezését – a térbeli és időbeli tájékozódás alapjait –, az összetett csillagászati adatok megőrzésére szolgáló nyelvet képviselik? A tudomány adataira, történelmi és irodalmi forrásokra támaszkodva, a szerzők azt állítják, hogy mítoszaink az írásbeliség előtti csillagászat maradványai – egy szigorú és igényes tudományé, melynek érvényét és pontosságát háttérbe szorította, majd a feledésnek adta át a kibontakozó görög-római világkép. Ez az elbűvölő könyv kétségbe vonja a nyugati tudomány öntelt feltevéseit a tudás egyre gyorsabb fejlődéséről és átadási mechanizmusáról. Kulcsfontosságú és eredeti tézis fejlik ki e könyvben, melyet mindenkinek el kell olvasni, akit érdekei a tudomány, a mítosz, és a kettő kölcsönhatása.

Jókai Mór - Bálványosvár
"A ​Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (...) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (...) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét. Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.' Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét... Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralomvölgyben' " R. Takács Olga

Nicolas J. Saunders - Állatszellemek
Ez ​a gazdagon illusztrált könyv a természetfölötti lényként tisztelt állatokkal ismertet meg bennünket, szerepeljenek azok az ősi totemisztikus kultuszokban vagy a mai nomád törzsek hitregéiben. Az állatidolokon keresztül természetesen ismét az ember világa tárul fel teljes mélységében.

Térey János - A ​Nibelung-lakópark
Térey ​János nagy ívű verses drámatrilógiája, az életmű egyik mérföldköve, 2004-ben jelent meg, azóta emlékezetes színházi előadás és ennek nyomán film is készült belőle a Krétakör társulatával, Mundruczó Kornél rendezésében. A drámai költemény második kiadása tizenhét év után a szerző életműsorozatában lát napvilágot. "Térey, akinek közvetett, ám roppant intenzív tapasztalatai vannak a XX. század kataklizmáiról, az ezredvég történéseinek pedig szemlélő tanúja, szintén mitikus területre, az EU szívébe (Rajna-Wormsba, mely tulajdonképp Majna-Frankfurt) vezeti el a magyar olvasót, és e mitikus tájban az úgynevezett "vállalkozói szféra" csúcsfigurái maguk is mítoszhősökké stilizálódnak fel. Ez a mítosz azonban a mi korszakunkról, a jelenkori hatalmi struktúrákról és döntéshozatali mechanizmusokról szól, a Lakópark és a Toronyház mítosza" - írta a kötetről Márton László. A tompa moraj már az összeomlás Előjele volt... Aztán jött a szélvész: A végrobajlás légörvényt kavart; Rengett a föld, acél, üveg csörömpölt, A por mindent, de mindent elborított, És aztán síri csönd lett. Valahányan, Akik csak ott álltak a közelemben, Azt kérdezték: "Mi van itt? mi van itt?" Mondtam nekik, hogy a pokol van itt.

Johann Wolfgang Goethe - Iphigenie ​auf Tauris
A ​görög monda szerint Iphigeniát, Agamemnon király legidősebb lányát a Trója felé tartó görögöknek Auliszban fel kell áldozniuk a haragvó Artemisznek, hogy tovább folytathassák útjukat. Az istennő Tauriszba menti Iphigeniát, és a lány ott él mint Artemisz papnője, amíg bátyja, az anyagyilkos Oresztész a lelkiismeretet megszemélyesítő Erünniszektől üldözve, Apollo parancsára oda nem érkezik, és magával nem viszi testvérét. Az Agamemnon házára nehezülő átok, Oresztész gyilkos tette és Apollo által való felmentése központi témája volt a görög tragédiaíróknak. Iphigenia maga Euripidész két tragédiájában szerepel, az Iphigenia Auliszban és az Iphigenia a Tauruszok között címűekben. Ez utóbbi Goethe művének alapja, bár a kötő egyéb antik forrásokat, sőt a francia klasszikus drámaírók Iphigenia darabjait is felhasználta.

Mormon
A ​Mormon Könyve Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​Mormon Könyve
Ez ​tehát a nefita és lámánita feljegyzések kivonata – Íratott a lámániták, vagyis Izráel háza egyik maradéka, de a zsidók és a nemzsidók számára is – És parancsra, a jövendölés és kinyilatkoztatás lelke által íratott – És miután megíratott, lepecsételtetett és az Úr számára elrejtetett, hogy el ne vesszen – Hanem majd Isten adománya és ereje által, annak tolmácsolására előkerüljön – Moróni keze pecsételte le és rejtette el az Úr számára, hogy a kívánt időben a nemzsidók által előkerüljön – És Isten adománya által tolmácsolják. Ez az írás Éter könyvének, vagyis Járed népe történetének a kivonatát is tartalmazza, akik akkor szóródtak szét, amikor az Úr az emberek nyelvét összezavarta, vagyis amikor az emberek, hogy a mennybe jussanak, egy tornyot építettek – A célja pedig az, hogy megmutassa Izráel háza maradékának, hogy milyen nagy dolgokat tett őseikért az Úr, és hogy megismerjék az Úr szövetségeit és abból megtudják, hogy nincsenek mindörökre kitaszítva – Azonkívül, hogy meggyőzze a zsidókat és a nemzsidókat arról, hogy JÉZUS A KRISZTUS, AZ ÖRÖKKÉVALÓ ISTEN, aki minden nemzetnek kinyilatkoztatja magát – Ha pedig vannak benne hibák, azok csak embertől eredő hibák; ne kárhoztassátok tehát ezért Isten dolgait, hogy majd Krisztus ítélőszéke előtt tisztának találtassatok.

1680944_big
elérhető
10

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

881634_5
Görög ​drámák Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Görög ​drámák
A ​kötetben a következő görög drámák olvashatók: Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Szophoklész: Antigoné (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Euripidész: Íphigeneia Auliszban (Fordította: Devecseri Gábor) Arisztophanész: A madarak (Fordította: Arany János)

Pintér Zoltán - Mitológiai ​kislexikon
Mint ​ahogy az egyén is sok területen gyermekkorának okozata, úgy az emberiség kultúrájának egésze is csak azzal világítható meg teljesebben, ha a régmúlt - bármennyire is "naivnak és primitívnek" tűnő - világába betekintést nyerünk. - Nagy Zoltán

Kollekciók