Ajax-loader

'mitológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Gral
A ​grál Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - A ​grál
Ennek ​az atlasznak célja, hogy számba vegye azokat a történelmi kulturális színtereket, amelyekben megszületett és elterjedt időben és térben a Grál legendája. Az első két rész a múltbeli tudnivalókat vonultatja fel. Bemutatják, hogyan keletkezett a középkori képzelet egyik legmélyebb és legélőbb archetípusa a keresztény prédikáció és a kelták mitológiai, szellemi hagyományának ötvözéséből. A következő két rész időbeli metszetét adja a Grál művészeti és irodalmi hagyományainak, melyek már kezdetüktől fogva egybefonódtak bizonyos lovagi eszmékkel. Ezek az eszmék már nem szerves részei a történelemnek, túl fennköltté váltak, de varázsukat máig sem veszítették el.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

M. I. Sztyeblin-Kamenszkij - A ​mítosz
Sztyeblin-Kamenszkij ​könyve népszerű formában megírt mítoszelmélet, mely főként skandinavisztikai anyagon, az Edda-eposz elemzésén alapul. A mítoszelmélet mibenléte napjaink kultúrájában vitatott kérdés. Sztyeblin-Kamenszkij nem strukturalista, és nem tágítja ki a mítosz fogalmát parttalanul sem, inkább alapvetően történeti szemléletű, és ez elemzési tárgyának kijelölésekor is hagyományos. Számára a mítosz isteneről szóló történet, könyve élvezetes és érdekes olvasmány.

J. R. R. Tolkien - A ​szilmarilok
A ​Gyűrűk Urá-nak rajongói most megismerkedhetnek az előtörténettel - ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e egyáltalán ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörű mesét vehetnek a kezükbe. Kötetünk első és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A három szilmaril Fëanor, a tünde kovács műve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a Sötét Úr azonban elragadja őket, és ezzel kitör a háborúság közte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által - s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy a tűzbe. A kötet harmadik része, az "Akallabêth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé. A szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak A Gyűrűk Urá-ban, például Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele először, ebben a műben sem fognak csalódni.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Székely Péter - Germán ​főisten archetípusa történeteinek tükrében
A ​mai kor embere egy olyan világban nőtt fel, hol a vallási meggyőződés egyenlő lett a babonás félelemmel, ami tudományos szempontból megkérdőjelezhető. Az létezik, amire van bizonyíték. A vallásosságnak azonban nem kell bizonyíték, hiszen az a bizonytalanságba vetett hitből és reményből táplálkozik. A többség azonban ezt nem ismeri el. Mítoszokra, s a bennük szereplő istenekre és hősökre nem úgy kell tekinteni, mint egy letűnt világ hírmondói. Ők mindig példaként álltak az emberek elé, így kísérve bennünket a történelem folyamán. Viszont sokszor át kellett alakulniuk, hiszen az ember és környezete folyton változott és ehhez alkalmazkodniuk kellett. Ők, hű társai az emberiségnek, ennek ellenére velünk maradtak, s vezettek át minket a legsötétebb időszakokon át. Velünk együtt isteneink és hőseink is változtak, akárcsak a történetek, melyben szerepeltek. Egyszerre maradtak azok, akik voltak: ősi vezetőink; s formálódtak azzá, amire épp szükségünk volt. Régi isteneink sosem haltak meg. Mindvégig velünk voltak, vigyáztak ránk, mutatták az utat. Hol királyokká lettek, hol démonná alakultak. Később belőlük lettek hőseink, majd szuperhőseink… Arra keresem a választ, hogy Odin, a pogány germánok főistene, hogyan maradhatott meg a keresztény Európában, milyen formákat öltött, hogy később ismét előléphessen a színfalak mögül. Vajon ugyanaz az istenség maradt, mint 1000 évvel ezelőtt, kit a barbár vikingek tiszteltek? Mindez azért fontos, mivel ez az istenség egy archetípust testesít meg, ami Európában számos formát öltött. Mítoszai, történetei a mai napig nevelnek, tanítanak minket, ezáltal ő maga is. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy vajon több ezer év távlatából mit taníthat nekünk Odin? Tudása aktuális-e még felgyorsult világunkban?

Sherrilyn Kenyon - Bűnös ​éj
A ​Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?

Rónay György - A ​vándor érkezése / Virág a feszület tövében
„... ​azért az ablakot — hagyd nyitva éjszakára. „Bármelyik pillanatban — szólhat a tengerről a hívás." — írta Rónay György A megfáradt Odysseus című versében. Kötetünkben kétféle műfajú írásaiból, tárcáiból és verseiből adunk válogatást annak bizonyságául, hogy e szellemi készenlét, a bármikor érkező „hívás" befogadására egész életében és működésében készen állt. A művelt olvasó jól ismeri a múlt évtized végén elhunyt kitűnő író verseit, regényeit, műfordításait és irodalmi tanulmányait, tárcái azonban mostanáig vártak arra, hogy felfedezzük őket. E hajdan oly kedvelt és fontos műfajban valaha a magyar irodalom legnagyobbjai mondták el véleményüket az életről, s adtak irodalmi formában létprogramot. Részben az ő példájukat követve, Rónay György rendszerint novellisztikus formában alapvető keresztényi életértékek jelentőségére és életalakító hatására irányította a figyelmet, s olyan keresztény magatartásminták követésére ösztönzött, melyek ma sem veszítettek időszerűségükből és jelentőségükből. S bár az élet sokszor látszik fájdalmasnak és kietlennek, amint a költő írta Hiába című versében: „Korán esteledik. De az ég most is csupa csillag. — Hiába szöktél el, fiatalság." Ezek a tárcák, s a bennük felvillantott keresztényi életeszmény azoknak a „csillagoknak" fényébe von, melyek számunkra egy magasabb létrend jelképei. Az elfelejtett tárcaműfajban Rónay György annak bizonyságát adja, hogy az életről felelősen és alkotó módon gondolkodó személyiség mindig megtalálja azokat az eszményeket, melyek segítenek eligazodnunk, és eszményekkel telítik létünket. Rónay György költészete ma már az egyetemes magyar irodalom elismert értéke. Vannak azonban lírájának olyan jelentékeny darabjai, amelyek csak folyóiratokban olvashatók, s annak bizonyságai, hogy költészetét mindvégig áthatotta az a spirituális szellemiség, melynek oly nagyhatású elméleti alapvetéseit fogalmazta meg tanulmányaiban. Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy Rónay György költészetének ezt a tartományát mutassuk be az olvasónak, mert nemcsak művészi értékei miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem azért is, mert benne a modern keresztény művészetszemlélet és művészi gyakorlat nagykorúvá válásának folyamata is pontosan tetten érhető. „Hiányom lombosul tovább, — ha nem leszek." — írta egyik versében. Ezt a hiányt akarja, legalább részlegesen, betölteni válogatásunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a modern magyar szellemiség fájának kilombosodásához.

Zeley László - A ​pillanat fogságában
Korok, ​társadalmak, válságok és az ember

Giorgio de Santillana - Hertha von Dechend - Hamlet ​malma
Esszé, ​mely vizsgálja az emberi tudás eredetét és mítoszok révén történő átadását. Amióta a görögök megalkották azt a nyelvet, melyet mindennapjainkban tudományos leírásra használunk, a mitológia és a tudomány külön utakon fejlődik. De vajon mi volt a görögök előtt? Mi lenne, ha be tudnánk bizonyítani, hogy az összes mítosznak közös eredete van: az égi kozmológia? Mi van akkor, ha az istenek – lakóhelyeik és tetteik –, csupán az égi tevékenység rejtjelezését – a térbeli és időbeli tájékozódás alapjait –, az összetett csillagászati adatok megőrzésére szolgáló nyelvet képviselik? A tudomány adataira, történelmi és irodalmi forrásokra támaszkodva, a szerzők azt állítják, hogy mítoszaink az írásbeliség előtti csillagászat maradványai – egy szigorú és igényes tudományé, melynek érvényét és pontosságát háttérbe szorította, majd a feledésnek adta át a kibontakozó görög-római világkép. Ez az elbűvölő könyv kétségbe vonja a nyugati tudomány öntelt feltevéseit a tudás egyre gyorsabb fejlődéséről és átadási mechanizmusáról. Kulcsfontosságú és eredeti tézis fejlik ki e könyvben, melyet mindenkinek el kell olvasni, akit érdekei a tudomány, a mítosz, és a kettő kölcsönhatása.

Jókai Mór - Bálványosvár
"A ​Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (...) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (...) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét. Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.' Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét... Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralomvölgyben' " R. Takács Olga

Mircea Eliade - Mítoszok, ​álmok és misztériumok
" ​A mítosz megértése egy szép napon majd a 20. század leghasznosabb felfedezései közé fog tartozni. A nyugati ember már nem a világ ura: most már nem "benszülöttekkel", hanem beszélgetőtársakkal áll szemben. Jó, hogy tudjuk, hogyan kezdjük a beszélgetést; nem tekinthetünk el annak beismerésétől, hogy a "primitív" vagy "elmaradott" világ és a modern Nyugat között nincs szakadás a folyamatosságban. Már nem elég - ahogyan a fél évszázada már elég volt - fölfedezni és megcsodálni a néger vagy óceáni művészetet; újra föl kell fedezni önmagunkban a művészetek szellemi forrásait, tudatára kell ébredni annak, ami a modern létben még megmaradt "mitikusnak".

Rick Riordan - A ​szörnyek tengere
Percy ​Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába. Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam... kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük...

Nicolas J. Saunders - Állatszellemek
Ez ​a gazdagon illusztrált könyv a természetfölötti lényként tisztelt állatokkal ismertet meg bennünket, szerepeljenek azok az ősi totemisztikus kultuszokban vagy a mai nomád törzsek hitregéiben. Az állatidolokon keresztül természetesen ismét az ember világa tárul fel teljes mélységében.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Johann Wolfgang Goethe - Iphigenie ​auf Tauris
A ​görög monda szerint Iphigeniát, Agamemnon király legidősebb lányát a Trója felé tartó görögöknek Auliszban fel kell áldozniuk a haragvó Artemisznek, hogy tovább folytathassák útjukat. Az istennő Tauriszba menti Iphigeniát, és a lány ott él mint Artemisz papnője, amíg bátyja, az anyagyilkos Oresztész a lelkiismeretet megszemélyesítő Erünniszektől üldözve, Apollo parancsára oda nem érkezik, és magával nem viszi testvérét. Az Agamemnon házára nehezülő átok, Oresztész gyilkos tette és Apollo által való felmentése központi témája volt a görög tragédiaíróknak. Iphigenia maga Euripidész két tragédiájában szerepel, az Iphigenia Auliszban és az Iphigenia a Tauruszok között címűekben. Ez utóbbi Goethe művének alapja, bár a kötő egyéb antik forrásokat, sőt a francia klasszikus drámaírók Iphigenia darabjait is felhasználta.

Ili%c3%a1sz
elérhető
7

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Mormon
A ​Mormon Könyve Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​Mormon Könyve
Ez ​tehát a nefita és lámánita feljegyzések kivonata – Íratott a lámániták, vagyis Izráel háza egyik maradéka, de a zsidók és a nemzsidók számára is – És parancsra, a jövendölés és kinyilatkoztatás lelke által íratott – És miután megíratott, lepecsételtetett és az Úr számára elrejtetett, hogy el ne vesszen – Hanem majd Isten adománya és ereje által, annak tolmácsolására előkerüljön – Moróni keze pecsételte le és rejtette el az Úr számára, hogy a kívánt időben a nemzsidók által előkerüljön – És Isten adománya által tolmácsolják. Ez az írás Éter könyvének, vagyis Járed népe történetének a kivonatát is tartalmazza, akik akkor szóródtak szét, amikor az Úr az emberek nyelvét összezavarta, vagyis amikor az emberek, hogy a mennybe jussanak, egy tornyot építettek – A célja pedig az, hogy megmutassa Izráel háza maradékának, hogy milyen nagy dolgokat tett őseikért az Úr, és hogy megismerjék az Úr szövetségeit és abból megtudják, hogy nincsenek mindörökre kitaszítva – Azonkívül, hogy meggyőzze a zsidókat és a nemzsidókat arról, hogy JÉZUS A KRISZTUS, AZ ÖRÖKKÉVALÓ ISTEN, aki minden nemzetnek kinyilatkoztatja magát – Ha pedig vannak benne hibák, azok csak embertől eredő hibák; ne kárhoztassátok tehát ezért Isten dolgait, hogy majd Krisztus ítélőszéke előtt tisztának találtassatok.

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

881634_5
Görög ​drámák Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Görög ​drámák
A ​kötetben a következő görög drámák olvashatók: Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Szophoklész: Antigoné (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Euripidész: Íphigeneia Auliszban (Fordította: Devecseri Gábor) Arisztophanész: A madarak (Fordította: Arany János)

Pintér Zoltán - Mitológiai ​kislexikon
Mint ​ahogy az egyén is sok területen gyermekkorának okozata, úgy az emberiség kultúrájának egésze is csak azzal világítható meg teljesebben, ha a régmúlt - bármennyire is "naivnak és primitívnek" tűnő - világába betekintést nyerünk. - Nagy Zoltán

836301_5
Görög-római ​mythologia Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Görög-római ​mythologia
Csiky ​Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett. A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon illusztrált kötetet bátran ajánljuk az ifjabb olvasóknak is, akik csak most ismerkednek az ókori mondakörök bámulatos világával.

Tormay Cécile - Görög ​mesék
Mély, ​illatos völgy fenekén, egy kék forrásban élt Chreseys, a kicsiny naiád... Körülötte nagy csend volt mindenkoron, csak feje felett suttogott a rengeteg, melyet sűrű boltozattá font össze a vadszőlő kúszó indáival... És ezért nem látta még soha a napot, a holdat és a csillagokról is csak azt tudta, amit a fák hamadryádjai csendes éjtszakákon neki elmeséltek. Mióta visszaemlékezett, itt élt ő a hűvös zöld homályban, a mohos fák alatt. Atyja Achelois a folyó, anyja egy aranyhajú nympha volt. Mint gyermeket hozta őt magával a hegyekről és tette le ide a mohára, sápadt irisek közé... Azután jött egy satyr s addig furulyázott, míg anyja elment vele a vadonba és nem tért vissza többé soha. Így maradt egyedül a szakadék fenekén s a hamadryadok elnevezték Chreseysnek. Gondosan őrködtek felette, megvédték forróságtól, vihartól és ő hálából fiatal életerejét ontotta rájuk. Ettől lett évről-évre sűrűbb a platánok, tölgyek koronája s árnyasabb a kis naiád fekhelye.

Pallasz_ath%c3%a9n%c3%a9_ts
Pallasz ​Athéné Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Larousse - Mitológiai enciklopédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Francis William Bain - A ​méhek nektárja
Francis ​William Bain hindu szerelmes regéiből az első tizenkettő _A Hajnal Leánya_ c. kötetben jelent meg, Baktay Ervin fordításában. _A méhek nektárja_ a tizenharmadik rege, amely ugyanolyan elbűvölő gyöngyszem, mint elődei, és magyar fordításban most lát először napvilágot. Vezérfonala ennek is a Holdékes Isten, Síva meséje feleségének, Párvatinak egy szerelmespárról, amelynek története több földi megtestesülésen átível, és sorsa nem csak emberekével, de istenekével és démonokéval is összefonódik...

Rosamund Hodge - Kegyetlen ​szépség
Leonidas ​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét. De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne. “Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” - Sarah J. Maas az _Üvegtrón_-sorozat szerzője “Teljesen magával ragadott!” - Alex Flinn, a _Beastly – A szörnyszívű_ írója Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek? Ebben a varázslatosan megírt történetben a _Szépség és a szörnyeteg_ tündérmesei bája találkozik az _Üvegtrón_-sorozat dühös szenvedélyével. A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Latkóczy Mihály - Őskeleti, ​germán és szláv mythológia
Latkóczy ​Mihály értő tudással foglalja össze a nagy világvallások közül a buddhizmus eredetét fejlődését, valamint a germán mitológia eredetét, isteneit és legfontosabb alapvetéseit. Ajánljuk mindazoknak, akik klasszikus megközelítésben kívánják megismerni ezeket a napjainkra is hatást gyakorló vallások és mitológiák eredetét.

Madeline_miller_kirk%c3%a9
elérhető
11

Madeline Miller - Kirké
Az ​Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek - nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet. Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal, az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos Odüsszeusszal is. Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra választania kell az istenek és a halandók világa között. Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről.

Covers_387176
elérhető
1

Poczai Péter - Tuonela
Tuonela, ​a holtak birodalma az alvilág a finn mitológiában. Az ősi hiedelmek szerint a jó és a gonosz emberek sorsa ugyanaz: árnyékszerű kísértetként járják az alvilágot. Ezt az árnyékvilágot, a halál istene Tuoni és felesége Tuonetar uralja. Tuonelát egy folyó fogja közre melyen a holtakat Tuoni lánya szállítja. Az túlvilág és az ahhoz kapcsolódó hiedelmek fontos szerepet töltött be a történelem során a finnek körében, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Tuonela megjelenik a nemzeti eposzukban, a Kalevalában. Jean Julius Christian Sibelius finn zeneszerzőt a nemzeti-romantikus zene megteremtőjét például kezdetben szintén a Kalevala ihlette meg és a Tuonela hattyúja című zenekari művével világhírre tett szert. A finn mitológia alap gondolata és a lelkek bolyongása a központi témája a jelen verses kötetnek. Hiszen jó és rossz örökös harca, életünk során elkövetett bűneink emberi létünk gyarlósága az, ami meghatározza a mindennapjainkat.

Kollekciók