Ajax-loader

'mitológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szunyogh Szabolcs - Bibliai ​történetek, antik mítoszok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ili%c3%a1sz
elérhető
8

Homérosz - Iliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Amina La Morgman - Árnyékhordozók, ​avagy a talmi féreg csapdája
Az ​Árnyékhordozók misztérium játék emberi sorsokat mutat be az Istenek szemszögéből, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az Isteneket is megismerteti az ember látásmódjából. A történet egy földi színnel indul, majd egy különös, időn kívüli dimenzióban folytatódik, ahol az Idő Ura elmeséli a Világmindenség keletkezését, a hajnalok hajnalának eseményeit. Ezt követően elénk tárul az az ősi időkben gyökerező konfliktus, ami az Úrteremtő és Satanel között robbant ki, Ádám és Éva miatt. A további énekek Satanel, valamint az Úrteremtő villongását mutatják be, ami átível számos emberi drámán: szegény sors okozta kitaszítottság, egy gyermeklány korán nyíló szépsége miatti kiszolgáltatottság és zaklatás, szülői meg nem értés, egy utcanő életképeinek felvillanásai, családon belüli erőszak, alkoholizmus, döntésképtelenség. Az emberi blokkokon kívül megismerhetjük a Nílus Királynőjének, Cleopátrának hiteles történetét, mit a földi történelem hamisan hordoz magában, valamint megtudhatjuk azt is, hogy az Állatok Istene miként éli meg az emberek értelmetlen pusztítását az állatvilágban. A történet meglepő konklúziót tartogat az olvasó számára. Kiderül, hogy ki a felelős az Istenek közötti ősi, kibékíthetetlennek tűnő viszályért, ami közvetve a legtöbb emberi nyomorúságnak is generálója . Az Árnyékhordozók tulajdonképpen egy emberiségköltemény. Célja reményt adni az ember számára, hogy sorsa nem hasztalan, hogy még a legsötétebbnek látszó alagútból is van kiút. Megmutatja, hogy a ma egyszerű embere is mily fontos lehet az Univerzum számára. Bármelyikünk sorsáról kiderülhet, induljon az akár a legnagyobb nyomorból, hogy determinálón befolyásolhatja a Világegyetem sorsát, jövőjét. A Mindenség létének kulcsa nem más a Hatalmasok között, mint a földi porvilág kicsiny embere, ki talán már lemondott önmagáról, ki talán most még semminek érzi magát.

Covers_130427
Indiai ​regék és mondák Ismeretlen szerző
elérhető
19

Ismeretlen szerző - Indiai ​regék és mondák
Az ​ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát - elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Boronkay Iván - Római ​regék és mondák
Két ​évezreden át nevelte az ifjúságot önfeláldozó hazaszeretetre és férfias helytállásra Mucius Scaevola, Horatius Cocles és a többi római hős példája, akiket Livius, Vergilius és Ovidius klasszikus írásai tettek halhatatlanná. Ma már nem oktatják széltében a latin nyelvet, s így a római jellem évezredes példái sem hatnak közvetlenül a nyelvórai olvasmányok anyagán át. Éppen ezért olyan fontos, hogy ma is minden fiatal korán megismerje ezeket a halhatatlan történeteket, amelyek Boronkay eleven stílusú feldolgozásában jutnak el az olvasók új generációjához.

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Bodrogi Tibor - Dobossy László - Dömötör Tekla - Mitológiai ​ábécé
Kezdetben ​mindenütt víz volt. A teremtő istenek földet kiáltottak, és megjelent a föld. Az istenek beültették fákkal, kijelölték a folyók helyét, és állatokkal népesítették be. Így képzelték az amerikai maják a világ teremtését... Kezdetben In és Jo, a férfiúi és a női őselv együtt feküdt a kaotikus tojásban, amely azután kettévált: így keletkezett az ég és föld. Az első isten Kuni-Toko-Tachi volt; több isteni nemzedék született tőle. Az utolsó isteni pár, Izangi és Izanami az ég lebegő hídjáról lehajította és megforgatta az Ég Ékszerdárdáját, és létrehozta az óceánt. Egy csepp lehullott a dárdáról és sziget lett belőle. Így beszéli el a japán mítosz a világ kezdetét. ..."Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság". Így kezdi a világ teremtésének elbeszélését a Biblia. ___Különös világ tárul elénk a mítoszokból, az istenek, héroszok, Zeusz, Vensu, Gilgames, Noé, Brahma, Ozirisz, Wotan, Mithrasz, Baál, Moloch, valkürök, gigászok, titánok, nimfák, múzsák, párkák világa. E nevek, történetek számtalanszor fordulnak elő az irodalmi művekben, a festményeken, szobrokon. A mitikus elbeszélések és istenek, a népek ősi hiedelmei nem tűntek el, tovább élnek a népek tudatában, művészetében. Ám a mítoszok világa valóságos őserdő, nehéz benne eligazodni. Ez a kis kötet iránytűt kíván adni az ősi hiedelemvilághoz, rövid, világos összefoglalást az egyes népek isteneiről, hitregéiről.

Robert Graves - Az ​aranygyapjú
Az ​aranygyapjú a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. - Mit tennél, ha király volnál - kérdezi tőle - avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? - Iászón nem habozik. - Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. - Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót - az Argót -, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon szereplő tényeknek, motívumoknak - az olvasó, miközben kitűnően szórakozik, rengeteget tanul is.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Kodolányi János - Vízözön
A ​könyv egyik kulcsalakja, Utnapistim sok ezer évesen a vízözön előtti kor embereinek a világában él. Az úszóhártyás, pikkelyes emberek világa ez, ahol a sárkányok, gyíkok harca valóság. Ez a világ akkor kezd mássá lenni, amikor Utnapistim tudomására jut, hogy egy idő óta nyakra-főre születnek csupasz csecsemők, s később sem nő ki a pikkelyük. Ilyennek születik Ninszun istennő papnőjének, Risat-Ninlilnek fia, Gilgames is, aki korántsem hatalmas erejű, sárkányokat legyőző hős, hanem talán a könyv leghalandóbb szereplője. Az égbolton az "Égi Gyík" megjelenése Lugal, a nagy király csillagászait közeledő katasztrófára figyelmezteti. Mindent elsöprő nagy természeti csapás közeledik. Lugal esztelen vállalkozásba kezd. "Világtornyot" épít, ahová alattvalóit, a birodalom felhalmozott készleteit akarja elhelyezni. A munka csak a terror eszközeivel valósítható meg; a Világtoronynak az emberiséget kellett volna szolgálnia, ehelyett rabszolgaságba hajtotta a birodalom apraja nagyját. Hiába Utnapistim figyelmeztetése, hogy nem ez az életbenmaradás útja. Erről kíséreli meggyőzni országa főpapját, majd utóbb a világbirodalom istenkirályát, barátait, a költőt, a könyvtárost, a csillagászt, a történetírót és a többieket, majd egyedül maradva hatalmas hajót épít. Elhelyezi benne barátait, élelmiszer-tartalékait, állatait. Amikor az özönvíz megérkezik, az istenkirály Világtornya szempillantás alatt összeomlik, a hajót viszont hátára veszi a víz, Utnapistim a társaival felveszi a küzdelmet a mindent elsöprő viharral, Utnapistim törzse megmenekül, velük együtt a nevelt fiú, Gilgames is, akinek felnövekedése a regény egyik fontos szála.

Sherrilyn Kenyon - Ördögi ​tánc
Zarek ​kétségkívül a legmagányosabb Sötét Vadász. Évszázadok óta Alaszkában él száműzetésben. Mielőtt vámpírrá változott, római rabszolgaként elképzelhetetlen kínokon kellett keresztülmennie. Minthogy veszélybe sodorta a testvériséget, most társai az életére törnek. Astrid az igazság szűzi nimfája. Ő kapja feladatul, hogy ítélkezzen Zarek felett. A vizsgálat során számos eddig nem sejtett titok is a felszínre kerül, és a gyönyörű Astrid nemcsak a jobb sorsra érdemes embert, de a forróvérű szeretőt is megtalálja a Vadászban… Sherrilyn Kenyon szinte összes regénye vezette már a New York Times bestsellerlistáját. A Sötét vágyak vadásza sorozatból eddig 29 rész jelent meg külföldön, a műfaj rajongóinak nagy örömére.

Anatole France - Ludláb ​királyné / Bonnard Sylvester vétke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Pataki Mária - A ​végzetes jóslat
Ki ​ne akarná megismerni annak a népnek az örömét, bánatát, kétségbeesését és hitét, amely az európai kultúra bölcsőjét ringatta? A több ezer éves történetek arról tanúskodnak, hogy az ember akkor is ugyanúgy örült, bánkódott, lelkesült vagy haragudott, mint ma. Kaland, küzdelem, bosszúvágy, hűség, szeretet - mind, mind ugyanúgy emelte fel vagy sújtotta le akkor is az embert. A görög mitológia tanulságai ma is érvényesek, ma is gyönyörködve, együttérezve éljük végig ezeket a meséket. Tizenhét történetet tartalmaz kötetünk a görög - római mitológiából. Ezeket a mítoszokat olvashatjuk úgy is, mint meséket. Daidalosz, a legendás művész, aki elsőnek repült, Sziszüphoz, az istenekkel szembeszálló király, Aszklépiosz, minden orvosok őse ismerőseink lesznek, és megtudjuk azt is, milyen gyógyítási, lakodalmi szokásaik voltak a görögöknek, milyen ételeket ettek, és hogyan taníttatták gyermekeiket.

Székely Péter - Germán ​főisten archetípusa történeteinek tükrében
A ​mai kor embere egy olyan világban nőtt fel, hol a vallási meggyőződés egyenlő lett a babonás félelemmel, ami tudományos szempontból megkérdőjelezhető. Az létezik, amire van bizonyíték. A vallásosságnak azonban nem kell bizonyíték, hiszen az a bizonytalanságba vetett hitből és reményből táplálkozik. A többség azonban ezt nem ismeri el. Mítoszokra, s a bennük szereplő istenekre és hősökre nem úgy kell tekinteni, mint egy letűnt világ hírmondói. Ők mindig példaként álltak az emberek elé, így kísérve bennünket a történelem folyamán. Viszont sokszor át kellett alakulniuk, hiszen az ember és környezete folyton változott és ehhez alkalmazkodniuk kellett. Ők, hű társai az emberiségnek, ennek ellenére velünk maradtak, s vezettek át minket a legsötétebb időszakokon át. Velünk együtt isteneink és hőseink is változtak, akárcsak a történetek, melyben szerepeltek. Egyszerre maradtak azok, akik voltak: ősi vezetőink; s formálódtak azzá, amire épp szükségünk volt. Régi isteneink sosem haltak meg. Mindvégig velünk voltak, vigyáztak ránk, mutatták az utat. Hol királyokká lettek, hol démonná alakultak. Később belőlük lettek hőseink, majd szuperhőseink… Arra keresem a választ, hogy Odin, a pogány germánok főistene, hogyan maradhatott meg a keresztény Európában, milyen formákat öltött, hogy később ismét előléphessen a színfalak mögül. Vajon ugyanaz az istenség maradt, mint 1000 évvel ezelőtt, kit a barbár vikingek tiszteltek? Mindez azért fontos, mivel ez az istenség egy archetípust testesít meg, ami Európában számos formát öltött. Mítoszai, történetei a mai napig nevelnek, tanítanak minket, ezáltal ő maga is. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy vajon több ezer év távlatából mit taníthat nekünk Odin? Tudása aktuális-e még felgyorsult világunkban?

J. R. Ward - Éjsötét ​szerető
Az ​éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől. Vezetőjük, a jóképű, emberfeletti erővel bíró Wrath maradt az egyetlen tisztavérű vámpír a Földön. Szülei gyilkosait keresi, hogy végre kiegyenlítse a számlát. Küldetése során találkozik a gyönyörű Beth-szel, aki mit sem tud származásáról: nem sejti, hogy félig vámpír. Wrath-nak be kell vezetnie a lányt a halottak világába, hiszen ez az öröksége, a sorsa... Egy új érzés, a testét gyötrő nyugtalanság miatt Beth képtelen ellenállni a veszélyesen vonzó férfinak, aki éjszakánként meglátogatja, ám történetei a Testvériségről és a vérről megijesztik. A férfi érintése lángra lobbantja Beth-t, ám ez egy fenyegető, mindkettőjüket felemésztő vágy... Kettejük szerelméről, erotikus szenvedélyéről szól a Fekete Tőr Testvériség sorozat lebilincselő első könyve, mely az elmúlt évek legnagyobb romantikus bestsellere lett világszerte.

Kresley Cole - Vámpíréhség
Lachlain, ​a klán félelmetes fejedelme több ezer éve keresi azt a nőt, aki a legenda szerint lecsillapítja forrongó dühét. Lachlain maga a tökéletes férfi: gyönyörű, okos, szenvedélyes, de elátkozott, aki minden teliholdkor vérfarkassá változik. Egy nap Párizsban rátalál egy diáklányra, aki szülei halálának ügyében nyomoz, és bár ösztönei azt súgják, hogy Emma az igazi, mégis minden porcikája tiltakozik ellene. A titokzatos lány ugyanis vámpír, a vérfarkasok ősi ellensége. Lachlain mégsem bírja legyőzni a vér szavát, elrabolja a lányt, és ősi birtokára viszi. Útjuk során nemcsak Emma szerelmét kell kivívnia, hanem az őket üldöző vámpírokat is le kell győznie, akik maguknak követelik a lányt mint fajtájának utolsó képviselőjét… KRESLEY COLE világhírű sorozata megérkezett. A számos országban bestseller regényeket fergeteges akciók, ördögien szenvedélyes szex és lenyűgöző szereplőgárda jellemzi. A Vámpírok alkonyat után sorozat az olvasókat egy varázslatos és démoni világba vezeti, ahonnan nincs visszaút. „Lélegzetelállító” – Julia Quinn „Szexi és eredeti” – Heather Graham

Mickey Zucker Reichert - Az ​istenölő
Egy ​olyan világban, hol a mágia valóság, hol elfek és sárkányok leselkednek az óvatlanokra, és hol az északi istenek halálos harcot vívnak melyben a halandókat használják fel sakkbábuként. Loki, a csalárdság istene és Frey a háború istene csatázik egymás ellen, mely küzdelem eldöntheti, hogy rend vagy örök káosz vár az univerzumra. Frey alternatív idősávokat fürkész, s kirántja Al Larson huszadik századbeli amerikai katonát egy vietnami tűzharc kellős közepéből. Időn és téren át egy elf harcos testébe helyezi, hogy felvegye a harcot Lokival, és szövetségesével a varázsló Braminnal. Kiszakítva abból a világból, ahol puskagolyók és gránátok a fegyverek, és egy elf testébe zárva olyan földön, ahol a kard és a varázslat a harc eszköze, Alnak gyorsan alkalmazkodnia kell - vagy meghal. Az istenek őt választották ki a harcukhoz, ezért Al egyetlen esélye az marad, hogy teljesítse a feladatot, amit Frey szab ki rá. A feladatot , amely elvezeti a Hél kapujába, ahol meg kell mentenie egy istent - vagy meg kell ölnie egyet.

Rónay György - A ​vándor érkezése / Virág a feszület tövében
„... ​azért az ablakot — hagyd nyitva éjszakára. „Bármelyik pillanatban — szólhat a tengerről a hívás." — írta Rónay György A megfáradt Odysseus című versében. Kötetünkben kétféle műfajú írásaiból, tárcáiból és verseiből adunk válogatást annak bizonyságául, hogy e szellemi készenlét, a bármikor érkező „hívás" befogadására egész életében és működésében készen állt. A művelt olvasó jól ismeri a múlt évtized végén elhunyt kitűnő író verseit, regényeit, műfordításait és irodalmi tanulmányait, tárcái azonban mostanáig vártak arra, hogy felfedezzük őket. E hajdan oly kedvelt és fontos műfajban valaha a magyar irodalom legnagyobbjai mondták el véleményüket az életről, s adtak irodalmi formában létprogramot. Részben az ő példájukat követve, Rónay György rendszerint novellisztikus formában alapvető keresztényi életértékek jelentőségére és életalakító hatására irányította a figyelmet, s olyan keresztény magatartásminták követésére ösztönzött, melyek ma sem veszítettek időszerűségükből és jelentőségükből. S bár az élet sokszor látszik fájdalmasnak és kietlennek, amint a költő írta Hiába című versében: „Korán esteledik. De az ég most is csupa csillag. — Hiába szöktél el, fiatalság." Ezek a tárcák, s a bennük felvillantott keresztényi életeszmény azoknak a „csillagoknak" fényébe von, melyek számunkra egy magasabb létrend jelképei. Az elfelejtett tárcaműfajban Rónay György annak bizonyságát adja, hogy az életről felelősen és alkotó módon gondolkodó személyiség mindig megtalálja azokat az eszményeket, melyek segítenek eligazodnunk, és eszményekkel telítik létünket. Rónay György költészete ma már az egyetemes magyar irodalom elismert értéke. Vannak azonban lírájának olyan jelentékeny darabjai, amelyek csak folyóiratokban olvashatók, s annak bizonyságai, hogy költészetét mindvégig áthatotta az a spirituális szellemiség, melynek oly nagyhatású elméleti alapvetéseit fogalmazta meg tanulmányaiban. Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy Rónay György költészetének ezt a tartományát mutassuk be az olvasónak, mert nemcsak művészi értékei miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem azért is, mert benne a modern keresztény művészetszemlélet és művészi gyakorlat nagykorúvá válásának folyamata is pontosan tetten érhető. „Hiányom lombosul tovább, — ha nem leszek." — írta egyik versében. Ezt a hiányt akarja, legalább részlegesen, betölteni válogatásunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk a modern magyar szellemiség fájának kilombosodásához.

Román József - Mítoszok ​könyve
Egyiptomi ​mítoszok Summer - akkád hettita és föníciai mítoszok Görög mítoszok Óind mítoszok Buddha életének legendája Tibeti és laoszi mítoszok Kínai mítoszok Japán mítoszok Iráni mítoszok Héber mítoszok és legendák Jézus életének legendája Az Iszlám Mohamed és a Korán legendája Ógermán mítoszok Finn mítoszok

Gena Showalter - Éjsötét ​bosszú
EMBERFELETTI ​hatalom HALHATATLAN szenvedély Aeront, a Harag őrzőjét arra kárhoztatták az istenek, hogy ne legyen nyugodalma addig, amíg Danika és a lány családja életben van. Reyes, annak ellenére, hogy csupán néhányszor találkozott Danikával, beleszeret, és hogy megmentse a lányt, a vérszomjas, dühöngő harcost leláncolja egy föld alatti üregben. Ám így sem tudja kivédeni a bajt. A lányt egy éjjel elrabolják a Vadászok – vagyis azok az emberek, akik életüket tették fel arra, hogy a harcosokat eltöröljék a föld színéről. A Vadászok vezetője elhiteti Danikával, hogy a harcosok kiirtották a családját, és ez bosszút kíván. A lánynak döntenie kell, kinek az oldalára áll, és ez a döntés akár az életébe is kerülhet… Gena Showalter a paranormális-romantikus irodalom új csillaga. Világszerte népszerű sorozataiban démoni vágyakkal és emberfeletti hatalommal rendelkező férfiak, és az őket csábító nők szerelmét írja meg, szenzációs sikerrel.

Zeley László - A ​pillanat fogságában
Korok, ​társadalmak, válságok és az ember

Rick Riordan - A ​villámtolvaj
A ​tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.

Petz György - Kérdések ​és válaszok a görög mitológiáról
Több ​évezrede élünk együtt és "beszélgetünk" a görög mitológiával, amelyen keresztül bekapcsolódtunk egy hatalmas mítoszrendszerbe. Mitológiák gyűjtőhelye és olvasztótégelye a görög mitológia, tárháza a szimbólumoknak, ihletője a művészeteknek, az emberi önismeretnek. Emberalakú isteneinek történetei eljutottak a népmesék szintjéig; hétköznapi beszélgetéseinkben szinte észrevétlen használjuk sok-sok elemét, jelképét. Ez a kis könyv új ismereteket ad, és régieket frissít fel, rejtvényfejtő ösztönünket is próbára teszi, hiszen a régi görögök is szerették a talányt, s önfeledten játszottak, ha tehették. A mai olvasó a lehetséges válaszok helyességét a könyv olvasása során ellenőrizni tudja, feleletet kap a kötet eleji kvízszerű kérdésekre. E kötetet mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék a görög mitológiáról szerzett ismereteiket tovább gyarapítani!

Robert Graves - Görög ​mítoszok
Az ​antik hagyomány, a régi görög világ színes kaleidoszkópja elevenedik meg Robert Graves több évtizedes kutatómunkájának ezen összefoglalásában. Az olvasó megtalálhatja benne az összes görög mítoszt - a teremtésmítoszokat, az Olümposz sokszor nagyon is emberi isteneinek, istennőinek születését és viselt dolgait, a nagy hősök, Thészeusz, Héraklész csodás kalandjait, Oidipusz szomorú sorsát, az aranygyapjú történetét, a trójai háborút, Odüsszeusz bolyongását -, élvezetes, modern prózába öntve. A mű bőséges irodalmat ajánl a téma iránt érdeklődőknek. Egyúttal közli a tudomány, elsősorban a régészet és az antropológia magyarázatát az egyes mítoszok eredetére és értelmezésére vonatkozóan.

Kerényi Károly - Görög ​mitológia
Kerényi ​Károlynak, a 20. század egyik világviszonylatban is legjelentősebb klasszika-filológusának és vallástörténészének talán legfontosabb, legmaradandóbb alkotása a _Görög mitológia._ Az író ismeretterjesztő műnek szánta könyvét, s az valóban magas szintű tudományos összefoglalás, mely hatalmas anyagismeretről és élvezetes írói stílusról tesz tanúbizonyságot. Maga a görög mítosz szólal meg a könyv lapjain, minden apró részletével, teljes szövevényességével, úgy, ahogy különböző forrásokból ránk maradt. Az elbeszélő egységes, jól megszerkesztett történetként, pontosabban történetfolyamként adja elő a dolgok kezdetétől a hérosztörténetekig azt a hatalmas kozmoszt, amely maga a görög mitológia. A mű egyik legnagyobb értéke, hogy a teljes mitológiát közvetíti, összefüggő, szerves egységként mutatja be, nem pedig önálló, de kevéssé összefüggő történetek halmazaként. Kerényi tartózkodik attól is, hogy a részek szimbolikus megfejtését megkísérelje, arra épít, hogy a jól, hitelesen előadott mitológia maga sugallja önnön értelmezését is.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Sherrilyn Kenyon - Végzetes ​ölelés
Amint ​leszáll az éj, én leszek a legszörnyűségesebb fenevad, aki az éjszakában portyázik: parancsolok az elemeknek, és nem ismerek félelmet. Évszázadok óta védem az ártatlanokat, cserébe nem kérek semmit, csak álmaim asszonyát. Sunshine Runningwolf nem akar többet, csak ezt az éjszakát, de valahányszor ránézek, elkezdek sóvárogni olyan álmok után, amelyeket már évszázadokkal ezelőtt eltemettem magamban. Tudom, hogy a szerelmem a halált jelentené számára. Megátkoztak, arra kárhoztattak, hogy soha ne ismerjem meg a békét és a boldogságot – míg ellenségem a sötétben lapul és arra vár, hogy mindkettőnket elpusztítson… SHERRILYN KENYON szinte összes regénye vezette már a New York Times bestsellerlistáját. A Sötét vágyak vadásza sorozatból eddig 29 rész jelent meg külföldön, a műfaj rajongóinak nagy örömére. „Kenyon a vámpírrománc királynője” – Publisher’s Weekly

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Kasszandra
elérhető
0

Beke Kata - Kasszandra
A ​knosszoszi Labirintus nem a tengerparton, hanem jóval beljebb épült, ott láthatók a romjai ma is. Kréta derűjéről: a liliomok között sétáló hercegrõl, fitos-kecses nõi arcokról, falfestményeken szökellõ bikatáncosokról hallgat a szörnyûséges Minotaurus története. Az Ida hegye is jóval távolabb magasodik Trójától; Hektór házassága is késõbb esett meg, mint a nevezetes alma-ügy. Hiszen a hős Akhilleusz a nagy összecsapás elõtt kilenc esztendeig vívta a környezõ városok ellen - ma úgy mondanánk: helyi háborúit, amelyek jelentõsége mindig attól függ, hogy éppen melyik helyen tartózkodik az elbeszélõ; s ezek egyik epizódja volt Thébé feldúlása, Andromakhé apjának, hét fivérének megölettetése, Andromakhé és Hektór szerelme-házassága. A szerző másban nem tért el a régi-régi történetek hagyományos redjétõl - ha mégis, ott kiderül -, s úgy gondolja:nem változtatta meg azok igaz voltát. Mert a történetek igazsáa mélyebben fekszik: az emberi lélekben, helyzetekben és viszonylatokban. A többi már az olvasó dolga, hiszen nélküle csak egy halom nyomtatott papír marad ez a könyv. Õbenne bomlik majd ki mindaz, egyénisége szerint, amit a szerzõ átélt, látott, újre felfedezett újramesélt.

Láng János - A ​mitológia kezdetei
A ​nemrég elhunyt szerző utolsó művében az archaikus népek meséinek, elbeszéléseinek és mítoszainak elemzésén keresztül a primitív gondolkodásmód rekonstrukciójára vállalkozik. Foglalkozik mindazokkal a motívumokkal, amelyek szinte valamennyi primitív nép elbeszéléseiben jelentkeznek, s megkísérli feltárni az ezek mögött húzódó alapvető pszichológiai törvényszerűségeket. Külön fejezetben tér ki arra, hogy a görög mitológiában és a klasszikus görög kultúrában hogyan élnek tovább ezek a témák és motívumok, s így egységes koncepcióba foglalja az írásbeliség szintjét el nem ért népek monda- és mesekincsét. Kritikailag tekinti át a különböző mítoszelméleteket, és ezekkel szemben meggyőzően fejti ki saját álláspontját.

Puskás Ildikó - Istenek ​tánca
India ​- amelyet mint földrajzi-történeti egységet ma szívesen neveznek indiai szubkontinensnek, hogy megkülönböztessék a röviden csak Indiának nevezett Indiai Köztársaságtól - Dél-Ázsia csaknem európányi félszigete. E hatalmas és változatos felszínű, éghajlatú földrajzi térség az emberré válás korai időszaka óta tanúja a történelem változásainak..."

Kollekciók