Ajax-loader

'nőtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Simone de Beauvoir - Egy ​jóházból való úrilány emlékei
"... ​Meggondolatlanul nagy kalandba bocsátkoztam, mikor beszélni kezdtem magamról: az ember elkezdi, és sohasem ér a végére. Első húsz esztendőmet már régóta el akartam mondani magamnak... Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron..." Simone de Beauvoir

Nudzsúd Ali - Delphine Minoui - Nudzsúd ​vagyok, 10 éves elvált asszony
Ez ​a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája ha­gyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizen­nyolc éves koruk előtt adják férjhez. Nudzsúd történe­te hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtó­ban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét, hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak, hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenve­déstől, amelyen ő keresztülment.

Kertész Erzsébet - A ​lámpás hölgy
A ​kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.

Kertész Erzsébet - Úttörő ​asszonyok
Kertész ​Erzsébet tizenöt asszonyt mutat be életrajzi elbeszéléseiben: Dorothea Leporint, az első német orvosnőt, Brunszvik Terézt és Teleki Blankát, a kisdedóvás és a nőnevelés úttörőit, Déryné Széppataki Rózát, az első magyar primadonnák egyikét, Varga Katalint, a múlt századi erdélyi bányászjobbágyok szószólóját, Kossuth Zsuzsannát, aki a szabadságharc idején megszervezte a tábori kórházak betegellátását, a három Marx lányt, Jennyt, Laurát és Eleanort, akik kiemelkedő szerepet töltöttek be a munkásmozgalomban, Torma Zsófiát, az első magyar régésznőt, Szonya Kovalevszkaját, a kiváló orosz matematikust, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, Kaffka Margitot, egyik első és legjelentősebb írónőnket, Suzanne Valadon francia festőnőt és Alekszandra Kollontajt, aki forradalmár ifjúság után évtizedekig diplomataként képviselte a Szovjetuniót külföldön. Ezek az asszonyok különböző korok és nemzetek, különböző társadalmi osztályok szülöttei, De van egy közös vonásuk: mindegyikük kiemelkedett környezetéből azzal, hogy a nők hagyományos életének keretein túlmutató célt tűzött maga elé, és súlyos akadályokat leküzdve, előítéletekkel szembeszegülve töltötte be hivatását. Az írónő néhány jellegzetes vonással felvázolja a kort is, amelyben ezek a küzdelmes sorsú asszonyok éltek és alkottak.

Fodor Marcsi - Neset Adrienn - 50 ​elszánt magyar nő
Ötven ​magyar nő, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik őket. Ötven nő, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik a leleményességüknek és a kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. ___Izgalmas életutak, példaértékű történetek múltból és jelenből - a jövőnek.

Meggan Watterson - Fedezd ​fel a nőiséged erejét
Fedezd ​fel te is igaz nőiséged erejét! Lebbentsd fel saját félelmed és önbizalomhiányod fátylát, hogy megtaláld a benned élő Istenséget. Mivel a világ vallásainak liturgiáját és lelki gyakorlatait férfiak alkották, Meggan Watterson küldetésének tekintette, hogy feltárja a hagyományos vallás rejtett történeteit, a nők történeteit. Világkörüli zarándoklata során azonban nemcsak az Isteni Nőiség sok-sok történetével és képével lett gazdagabb, hanem saját spirituális hangját is megismerte, azt a hangot, amelyet évek óta a félelem és a kétely fátyla takart.

Anita Diamant - A ​vörös sátor
Szerelem, ​árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyok könyve: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a története elevenedik meg lapjain. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. A vörös sátor főszereplői: Lea, Ráhel, Zilpa, Bilha és a mesélő: Dína. Az ő szerelmeikről szól ez a regény, amelyet olvasva rádöbbenünk, hogy máig ugyanazok a kérdések és szenvedélyek határozzák meg életünket. A vörös sátorban minden együtt van, ami izgalmassá tehet egy könyvet: szerelmi örömök és csalódások, családi bonyodalmak, érzelmi viharok. Anita Diamant fordulatos történeteivel és elragadó stílusával szerte a világon meghódította az olvasók - különösen a hölgyek - szívét.

Fenákel Judit - Az ​elhallgatás
Szuggesztív, ​meggyőző írás Fenákel Judit új regénye: Az elhallgatás: s egyben izgalmas, olvasmányos, érdekfeszítő. "A félreértések és magyarázkodások gyakran egész életünket kitöltik - mondja új könyvéről az író. - Hallgassuk végig két ember párbeszédét, rövid idő alatt számtalanszor képesek félreérteni egymás szavait, és kényszerülnek magyarázni önmagukat. Ráadásul az élet nem két személy dialógusa, s minél több szereplő avatkozik a történetbe, annál több alkalom kínálkozik a félreértésre is. Az új félreértés újabb magyarázkodási kényszert vált ki: az említett konfliktus állandóan ismétlődik. Az ember természetesen erre a kihívásra is többféleképpen válaszolhat. Ennek a regénynek hőse a neurózisba menekül. Története - a részletek mozaikszerű s a képzettársítás szeszélyének engedelmeskedő leírásával - egy neurózis magyarázata. Olyan neurózisé, melyet nem szervi elváltozások, de elme károsodása, hanem a gyarapodó élettapasztalatok idéztek elő." A téma "kitalálja" a hozzávaló regénytechnikát. Míg más regényben a történet hitelesítését a fiktív dokumentumforma szolgált, megint másikban az alkattól idegen hőssel való azonosulást a monológ, itt a bonyolultabb társadalmi és lelki folyamatok ábrázolásában az asszociáció szabadsága segítette az írót.

Linda Rodriguez MacRobbie - Botrányos ​hercegnők
Gyermekként ​számtalan mesét hallhattunk a szebbnél szebb hercegnőkről, királykisasszonyokról, amelyek szinte mind az ,,...és boldogan éltek, míg meg nem haltak..." fordulattal, a sírig tartó boldogság varázslatos ígéretével értek véget. A valóságban azonban, ahogy a legtöbbünk esetében, úgy a hercegnőknél sem magától értetődő a boldog és gondtalan élet lehetősége. Sokan közülük ugyan koruk elbűvölő, bájos és nagyra becsült személyiségei voltak, de legalább ennyien akadtak közöttük olyanok is, akik gátlástalanul visszaéltek hatalmukkal, becsapták környezetüket, vagy eltékozolták a családi vagyont. Stephanie von Hohenlohe hercegnő például náci kém volt. Sisi, a magyarok királynéja minden este nyers húsból készült arcpakolással tért nyugovóra. Clara Ward, az úgynevezett ,,dollárhercegnő" megszökött hercegétől egy cigányprímással, Rigó Jancsival. Ha más nem is, annyi bizonyos, hogy mindannyian igazi hercegnők és ízig-vérig nők voltak. Kíváncsi a különc hölgyek nem mindennapi életére? A Botrányos hercegnők az ő történetüket meséli el.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Simone de Beauvoir - A ​második nem
Simone ​de Beauvoirt nem kell bemutatni a magyar közönségnek. Számos munkája jelent meg magyar fordításban - regényei, útinaplója, önéletrajza -, amelyeknek érzelemmentes szenvedélyessége és szemléletes logikája érdekes színek, ízek és hangulatok igézetével keríti hatalmába az olvasót. Beauvoir alapjában véve filozófus elme; az elemi képletek, a nagy összefüggések, a determináló erővonalak érdeklik, s a keze alatt formálódó művészi anyagból áradó kérdésekre a polgári radikalizmus és az egzisztencializmus oldaláról keresi a választ. Társadalomelemző, bölcselkedő munkái közül a legjelentősebb A második nem, amely 1949-ben hagyta el a sajtót, de azóta sok új kiadása jelent meg és bejárta az egész világot. A szerző a nő, a "második" nem helyzetét vizsgálja korunk társadalmában, s küzd a "másodrendűség", "másért-valóság" ellen. A nő problémáját óriási anyagtudással, minden elképzelhető oldalról igyekszik megvilágítani, felhasználva a biológia, a pszichológia, a néprajz, a társadalomtörténet egész arzenálját és a szépirodalom dokumentatív erejű példatárát is. Mivel a könyv húsz évvel ezelőtt jelent meg először, jó néhány megállapításának aktualitása természetesen megfakult. Vannak olyan következtetései is, amelyekkel a magyar közönség nem ért, nem is érthet egyet; vitára ingerelnek például az írónő nézetei a házasságról - ez azonban nem csökkenti jelentőségét. A könyv vitathatatlan értékeit a szerző szuggesztív dialektikája, szenvedélyes komolysága, a lélektani megfigyelések lenyűgöző gazdagsága és mély humanizmusa biztosítja. A tárgy rendkívüli érdekességét a szellemes előadásmód és nagy stílusművészet még vonzóbbá növeli.

Fenákel Judit - Lili ​utazásai / Dokumentumok U. M.-ről / Az elhallgatás
"Már ​majd tíz éve épült az én képzeletbeli városom, amikor Lili - a három kisregény közül a megírás sorrendjében az első történet hőse - utazgatni kezdett benne és saját addigvolt életében - mondja e könyv írásairól Fenákel Judit. - A város, amelynek a Várkony nevet adtam, évről évre új lakókkal gyarapodott, terein középületek emelkedtek, folyója partján gesztenyefák nőttek, lett színháza, múzeuma, napilapja, temploma és könyvtára, cukrászdájában gazdát cseréltek a helyi pletykák, fő és mellékutcáin köszöntötték egymást az ismerősök, szerelmek szövődtek és karrierek alakultak bennük, szóval kezdett úgy viselkedni, mint egy valóságos élő város, amelyben a születéstől a halálig minden megtörténhet. Megtörténhet például, hogy Lili a kényszerű megvilágosodás ritka pillanatában bejárva életének majdnem négy évtizedét, minden korábbi döntését hibásnak találja, mert ezek a döntések a kötelességteljesítés erkölcsi parancsára hallgatva egyre távolabb kergették a boldogság lehetőségétől. Megtörténhet, hogy a város fölneveli a maga különcét, Uhrin Mátyást, a Dokumentumok U. M.-ről című kisregény hősét, akinek másságát se méltányolni, se elviselni nem képes, s aki a huszadik század ismeretlen festőjeként vonul be Várkony történetébe. Végül megtörténhet, hogy Forgács Júlia, Az elhallgatás főszereplője mindazon konfliktusok és félreértések elől, amelyekkel már regénybeli elődjei, Lili és U. M. se tudtak megbirkózni, a neurózis súlyos magányába menekül. A közös szülővárosból háromféle sors jelenik meg ebben a kötetben, és háromféle regénytechnika kelti életre a szereplőket. Lilit az emlékképek döbbentik rá tévedéseire, Uhrin Mátyást magnószalagra mondott vallomásokból, levelekből, jegyzőkönyvekből és más fiktív dokumentumokból ismerheti meg az olvasó, Forgács Júlia menekülését pedig az asszociáció szeszélyes játékai nyomán kialakult mozaikszerű szerkezet próbálja megértetni. "Az elmúlt húsz évben az itt összegyűjtötteken kívül más regények is megteremtek képzeletbeli városom talaján, ebben a válogatásban azonban - a hősök hasonló világa és szellemi-lelki közössége miatt - ez a három történet kapott helyet."

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

Kertész Erzsébet - Kossuth ​Zsuzsanna
A ​Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem. Zsuzsanna, bátyja révén, egész fiatalon megismerkedett kora égető problémáival. Míg más fiatal lány bálozott, ő a _Törvényhatósági Tudósítások_ kis szerkesztőségi szobájában Kossuth Lajos valóságos "titoknokaként" buzgólkodott. A szabadságharc idején mint a tábori kórházak főápolónője fáradhatatlanul járta az országot. Férje elvesztése csak rövid időre bénította meg, bátyja hívó szavára vállalta a nagy felelősséggel, sok gonddal járó feladatot. A világosi fegyverletétel után többször bebörtönözték, végül emigrálnia kellett. Brüsszelben, majd később New Yorkban, még betegen is ő gondoskodott családjáról. Az erős egyéniségeket a sors gyakran próbára teszi. Életében a legnagyobb tragédiát talán mégis az jelentette, hogy Kossuth sohasem bocsátotta meg a sikertelen Makk-féle összeesküvésben való részvételét, és Zsuzsannát tette érte felelőssé. A jellemükben oly sok hasonlatosságot mutató testvérpár kapcsolatának ábrázolása külön érdeme az életrajznak.

Bozzi Vera - Czene Gábor - Elsikkasztott ​feminizmus
Tényfeltáró ​visszaemlékezés, párbeszédes feldolgozott kordokumentum. A szerzők így határozták meg könyvük műfaját, amely a rendszerváltáskor kibontakozó magyar feminista mozgalomról szól. Emellett a civil társadalomról, a nagypolitikáról, a kilencvenes évek alternatív világáról: anarchistákról, zöldekről, házfoglalókról, melegekről. Ezt a könyvet két feminista írta: egy fotóriporter és egy újságíró, egy nő és egy férfi. Mindketten részesei voltak azoknak az eseményeknek, amelyek felidézésével a magyarországi feminizmus közeli, mégis elfeledett - vagy tudatosan elhallgatott - múltjának rekonstruálására vállalkoztak. Az Elsikkasztott feminizmus őszinte, éppen ezért provokatív mű. Magyarázatot keres arra, mi az oka annak, hogy miközben a feminizmus napjainkban is komoly hatást gyakorol a közgondolkodásra, a több mint másfél évtizede létrejött feminista mozgalom mára teljesen széthullott. A felhasznált dokumentumok többsége se könyvtárakban, se levéltárakban nem lelhető fel, az interneten pedig végképp nem. A könyvben közölt fotók nagy része most először jelenik meg nyomtatásban.

Kertész Erzsébet - Teleki ​Blanka
1846 ​tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a "hóbortos grófnőt", aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A "kufsteini mártír" szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.

Kiss Judit Ágnes - Koncentrikus ​korok
„Keresek ​valamit a mélyben, valami magot, magamban és magamon kívül (magamon kívül keresem), ahogy egy fa évgyűrűi mentén befelé haladva, ahogy Peer Gynt hántja le a hagymahéjakat. Van legmélye, van mag, talán több is, csak azt nem tudom, melyik az igazi: a gyerekkor, a magzati lét, a halál vagy a fogantatás előtti világ. Mire rakódik rá minden más: a nőiség, a szerelem, a gyász, a világban való élet? Keresem” – írja legújabb, immár negyedik verseskötetéről a legmaibb magyar költészet egyik vezéregyénisége, François Villon és Bolond Istók közeli rokona, a minapi “Irgalmasvérnő”, a szerepjátékok népszerű mestere, Kiss Judit Ágnes. Az új kötet talán “komolyabb”, talán szomorúbb az eddigieknél. Végső választ azonban – szerencsére – ezúttal sem kap az olvasó. A keresés folytatódik.

Edith Wharton - Summer
The ​child of mountain moonshiners, Charity Royall enjoys an affair with an educated young man from the city, but feels separated from the larger world by her drunken guardian and the overwhelming pressures of environment and heredity.

Edith Wharton - A ​szerelem nyara
North ​Dormer, a XX. század eleji amerikai kisváros álmosan éli unalmas mindennapjait. Generációk, évek, évszakok váltják egymást teljes egyhangúságban és változatlanságban: köztiszteletben álló hölgyek terelgetik szépreményű leánykáikat, polgárok és parasztok végzik hagyományos teendőiket. Különcködésnek semmi helye itt, s a kevés kilengő ifjú hölgy és úr történetét is mélyen maga alá temeti a kisváros pora. Ebben a közegben keresi saját útját a szépséges, fiatal Charity, akit a település nagybecsű polgára, Mr. Royall ügyvéd nevelt föl. North Dormert a lány és az ambiciózus ifjú építész, Lucien Harney riasztja föl évszázados révületéből. Charity és Lucien között egy pillanat alatt szerelem szövődik. A Hegyre vezető út menti házban adnak egymásnak találkát nap nap után, mígnem Lucien váratlanul elutazik. Charity magára marad egy szikrázó szerelem emlékével, megannyi ígéretével és reményével. Kétségbeesett helyzetében mindössze a kisváros fölé magasodó Hegy ígér rejtelmes és megmagyarázhatatlan vigaszt. A lány egy nap enged a Hegy hívó szavának... A Pulitzer-díjas Edith Wharton feszültségekkel teli regénye a remény, a kitörési vágy és az ideákkal való leszámolás megrendítő története.

Falvai Róbert - Az ​Árpád-ház asszonyai I.
Tizenegy ​asszony, tizenegy uralkodófeleség élete és sorsa. Mindnyájan az Árpád-házi királyok korai korszakában éltek. Közülük csak ketten voltak magyarok, és mindkettőt Sarolt(á)nak hívták. Tízen jöttek német földről, Velencéből, a görög Bizáncból, lengyel királyságokból, orosz fejedelemségekből, még Szicília szigetéről is. Volt, aki szinte véletlenül került ide, és akadt, aki sok évtizedet töltött el hazánkban. Nem egy közöttük itt fejezte be az életét. Akadt az előkelő hölgyek között pénzügyi zseni, aki rendbe tette volna az ország már akkor is kusza anyagi ügyeit, ha hagyják kibontakozni. Volt, aki az egyházszervezés terén aratott diadalokat, és volt olyan, aki számára ez a föld éppen olyan idegen maradt, amilyen volt érkezése napján. Asszonyok, akik jóban-rosszban kitartottak magyar férjük és királyuk mellett. Asszonyok, akik kalandnak fogták fel a magyarországi életet, és olyan is akadt, akit férje hűtlenséggel vádolt és elűzött. Volt köztük sugárzó szépség, aki daliás, ámde még szegény, ismeretlen és száműzött leendő férjébe első pillantásra beleszerelmesedett, és olyan is, akit politikai kényszerházasság alanyaként, gyermekként adtak hozzá utálatos, öreg, nem-szeretem férjéhez. Tizenegy nő, tizenegy élet, és egyik sem volt unalmas.

Silvia Miguens - Nagy ​Katalin
Kevés ​történelmi nőalak körül zajlott annyi vita, mint Nagy Katalin cárnő személyisége körül. Okos, művelt, vaskezű uralkodó, ugyanakkor szenvedélyes nő volt. A regény bepillantást ad a cárnő életébe, cselszövéseibe, különös szexuális szokásaiba. Izgalmas, különös regény a 18. századi Oroszországból.

Kertész Erzsébet - A ​fejedelemasszony
Mindnyájan ​őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.

Vlagyimir Fjodorovszkij - Cárnők ​és cárnék
Oroszországban ​a nők politikai befolyásának régi hagyományai vannak. Azok, akiket cárnék-nak szokás nevezni, akár volt közük az uralkodó családhoz, akár nem, a XVIII. században erősítették meg befolyásukat, amikor majd egy teljes évszázadon keresztül uralkodtak férfi konkurencia nélkül.

Szécsi Noémi - Géra Eleonóra - A ​budapesti úrinő magánélete
Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon… A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét - a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Borgos Anna - Nemek ​között
Milyen ​tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik? Kinek az önéletrajzát írta meg Gertrude Stein? Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői? Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei? Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai? Hogyan jelent meg Vay Sándor/Sarolta a korabeli irodalmi és pszichiátriai diskurzusban? Hogyan ábrázolta a leszbikusságot a háború előtti orvosi irodalom? Hol helyezhető el a biszexualitás a jelenkori szexuális identitások között? Vannak-e jellemző sajátosságai a kétanyás családoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Borgos Anna új könyve, mely az elmúlt évek szerteágazó kutatómunkájának termése.

Anita Diamant - The ​Red Tent
Her ​name is Dinah. In the Bible, her life is only hinted at in a brief and violent detour within the more familiar chapters of the Book of Genesis that are about her father, Jacob, and his dozen sons. Told in Dinah's voice, this novel reveals the traditions and turmoils of ancient womanhood—the world of the red tent. It begins with the story of her mothers—Leah, Rachel, Zilpah, and Bilhah—the four wives of Jacob. They love Dinah and give her gifts that sustain her through a hard-working youth, a calling to midwifery, and a new home in a foreign land. Dinah's story reaches out from a remarkable period of early history and creates an intimate connection with the past. Deeply affecting, The Red Tent combines rich storytelling with a valuable achievement in modern fiction: a new view of biblical women's society.

Kaari Utrio - Éva ​lányai
Kaari ​Utrio finn történész-író "történelemkönyvét" sok nyelvre lefordították már. Mind hazájában, mind a világ különböző országaiban kisebb-nagyobb felzúdulást keltett azzal a szemérmetlen állításával, miszerint a történelmet eddig férfiak írták férfiakról és férfiak számára, következésképpen hamisan vagy legalábbis egyoldalúan. S hogy a világ rendje helyreálljon, megírta ő, a nő, a nők történelmét a nőknek. Pontosabban az európai nő, gyermek és család történetét, nem titkolva azon meggyőződését, hogy műve a teremtés koronáinak is okulására szolgálhat. "Úgy vélem, hogy alkalmazkodni képes testvéreim jól boldogultak az életben, amennyire csak a külső körülmények lehetővé tették... Nehéz helyzetbe azok kerültek, akik nem tudtak alkalmazkodni, akik valami másra szomjaztak: tudásra, függetlenségre, saját akaratra, azok, akik a dolgokat másként látták, mint a többiek. Az ilyen ember sorsa mindig a szenvedés, akár férfi, akár nő az illető. Szenvedésük árán Európa lassanként humánusabb és jobb világgá változott. A modern európai nő a gondolat és a tett olyan szabadságát élvezheti, amelyről ősanyái vagy testvérei a földgolyó más részén még csak álmodni sem mertek. Ezért mondok köszönetet valamennyi múltbeli testvéremnek, különösképpen azoknak, akik nem alkalmazkodtak. " Kaari Utrio műve vélhetően nálunk is felkelti az olvasók figyelmét.

Emilij Mindlin - A ​nagykövet asszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marie Benedict - Mrs. ​Christie rejtélyes eltűnése
NEW ​YORK TIMES BESTSELLER "Nem az a kérdés, ki és miért tette, hanem az, hogyan tette! Ahogy Agatha Christie első és legismertebb detektívje, Hercule Poirot mondaná: Türelem. Minden kiderül." The Los Angeles Times 1926 decemberében a híres krimiíró, Agatha Christie eltűnik. Mindössze néhány nyom áll a nyomozók rendelkezésére: mit keres Mrs. Christie elhagyatott autója a tóparton, és a hideg idő ellenére az asszony miért nem vitte magával a kabátját? Anglia egyik legnagyszabásúbb keresőakciójában számtalan rendőr és civil kutat az írónő után, de nem akadnak a nyomára. Vajon él még? És ha igen, hová tűnt?Marie Benedict regénye arról szól, mi történhetett Agatha Christie-vel, s hogy egy ilyen zseniális író, mint ő, hogyan keveredhetett egy ilyen homályos históriába. A Mrs. Christie rejtélyes eltűnését olvasva óhatatlanul felmerül majd bennünk a gondolat, hogy ez a történet talán az összes Agatha Christie-krimi közül az egyik legizgalmasabb. MARIE BENEDICT a Boston College-ban tanult történelmet és művészettörténetet, majd a bostoni jogi egyetemre járt. Több mint tíz évig dolgozott ügyvédként, majd úgy döntött, hogy a történelem különleges, nagy formátumú asszonyairól ír regényeket. Köteteiben a valóságból kiindulva, láttató erejű írói fantáziával fest meg ismert vagy éppen kevésbé ismert sorsokat. A Libri Kiadónál eddig megjelent könyvei: Hedy Lamarr, az egyetlen nő (2019), Clara (2020).

Beth Coates - Elizabeth Foley - Mit ​tenne Frida Kahlo?
Sorolj ​fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be... Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet? Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper - ismerősen csengő nevek? A való élet szerencsére nem egy kvízműsor - de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai - ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk. A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba... Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet. Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

Frida_-_egy_magyar_utcal%c3%a1ny_a_t%c3%b6rt%c3%a9nelem_viharaiban
elérhető
2

Nina F. Grünfeld - Frida
Frida ​Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Kollekciók