Ajax-loader

'Strega-díj' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Giovanni Arpino - A ​dombok árnyéka
Arpino ​új regénye, amely 1964-ben elnyerte az előkelő Strega-díjat, méltó folytatása a nálunk is népszerű Gyilkosság becsületből címűnek: abban az első világháborút követő évek társadalmi-erkölcsi látleletét adta. A dombok árnyékában a mai olasz értelmiség legjobbjait nyugtalanító kérdésekre keres választ. A több szálból összefonódó történet hőse, Stefano, megpróbál rendet tenni magában: felidézi gyermekkori emlékeit, nagyapja házának zajos családi ünnepségeit, apja szigorú alakját és az ellenállás nagy feszültségű képeit, s miközben múltját szembesíti jelenével, az olasz történelem közelmúltját és jelenét is egybeveti. Így lesz a számvetés általánosabb érvényű ítéletté. Stefano lázadása apja, az egyenruha-erkölcs, a rideg szabály, a tartalmatlan rend megszállottja, az egész nyomasztó világ ellen a páratlan erkölcsi-emberi megtisztulást kínáló nagy pillanatban, az ellenállás tüzében nyer történelmi értelmet. De Arpino műve nemcsak a nagy idők megidézése, hanem az emlékekkel való leszámolás is: nem szabad hasztalan várakozással tölteni az időt. Ha a történelem nem kínál újabb nagy lehetőséget, vállalni kell a mindennapok alázatos munkáját, megőrizve valamiképpen azt a tiszta emberséget, amelyet az ellenállás csiholt ki a hőseiből.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Giuseppe Tomasi di Lampedusa - A ​párduc
„A ​párduc” maga Salina hercege, akinek élete és halála, a hercegi sarjak ötven esztendőt felölelő krónikája talán az olasz arisztokrácia hanyatlásának legszebb leírása. Salina herceg ifjú unokaöccse szenvedélyesen beleszeret egy vagyonos polgár leányába. Az öreg herceg beletörődik sorsába, és maga is az új rend mellett szavaz. Mély emberismeret és kellő öngúny kell ahhoz, hogy a herceg belássa: „…mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változzon.” A szicíliai herceg egyetlen regényét az író titokzatos személye avatta páratlan szenzációvá. A fordulatos mű költőien, méltóságteljesen, mégis fanyar humorral festi meg egy nemesi család széthullását a történelmi korszakváltás küszöbén.

Sebastiano Vassalli - A ​látomás
Leányrabló ​nagyurak, portyázó zsoldosok, mártír hittérítők és kíméletlen inkvizítorok, haramiának állt szegénylegények és létért küzdő kisemberek jellegzetes, késő középkori figurái sorakoznak fel Vassalli nagy sikerű, a legjelentősebb olasz irodalmi díjjal is kitüntetett könyvében; kalandregénybe illő hősök, mégis egy valóságos történet egykorvolt szereplői. A látomás ugyanis dokumentumregény, egy különös boszorkányhistória, mely azzal válik ki a többi közül, hogy egy szokatlan, a végzetet eleve kihívó érzelmi megnyilvánulással kezdődik: egy paraszt házaspár nem csupán munkára, hanem szerető gyámolításra veszi magához a lelenclány hősnőt, aki ráadásul szemrevaló teremtéssé serdül...

Ferdinando Camon - Oltár ​anyámnak
"A ​fény egyre erősödik, és különös hangot ad. Kinézünk az ablakon. Szent isten! Ég a ház! A tűz belekapott a műhelyajtóba, onnan pedig átterjedt a mennyezetgerendákra és a zsalukra. Apám békésen alszik a lángok között, mintha csak halott volna. A bátyám egy ugrással benn terem, hóna alá kapja apámat, s egy másik ugrással kiviszi a szobából, ott hagyja a szárítópadláson, és rohan a fejszéért. Az asszonyok vizesvödröket cipelve sietnek fölfelé a lépcsőkön, a bátyám pedig széles fejszecsapásokkal leszakítja az égő gerendákat, az ágy szikrát szórva a földszintre zuhan, lent a gyerekek a permetezőből spriccelik a vizet, a tűz az ablakokról és a földszintről a műhelybe szorul vissza, meggyulladhat a faoltár, apám nagyot kiált, s a kiáltása mindnyájunkat meghökkent, mert még sohasem hallottuk ilyennek a hangját, egyszerre csak az oltár megindul az egyik sarok felé, apám húzza, vállán átvetett kötéllel, a bátyám gyerekei most őt locsolják, nehogy meggyulladjon a ruhája, nem telik bele néhány perc, és már a műhelyben is alábbhagynak a lángok, az ajtó és a mennyezet leégett ugyan, de a falakon és a padlón patakokban folyik a víz, s a tűz lassanként kialszik. Szent isten. Apám azon fáradozik, hogy újraélessze a nem létező ajtó előtt; száraz ágakból és rőzsenyalábokból kis máglyát rak, s papírral petróleummal alágyújt. Kell az olvasztáshoz, folytatni akarja a munkát."

Giuseppe Tomasi di Lampedusa - Il ​gattopardo
Don ​Fabrizio, principe di Salina, all'arrivo dei Garibaldini, sente inevitaile il declino e la rovina della sua classe. Approva il matrimonio del nipote Tancredi, senza più risorse economiche, con la figlia, che porta con sé una ricca dote, di Calogero Sedara, un astuto borghese. Don Fabrizio rifiuta però il seggio al Senato che gli viene offerto, ormai disincantato e pessimista sulla possibile sopravvivenza di una civiltà in decadenza e propone al suo posto proprio il borghese Calogero Sedara.

Claudio Magris - Kisvilágok
Egy ​kávéház, egy elfelejtett lagúna, egy templom, egy városi park, Torino, Trieszt és Friuli környéke: csupa közeli, félig-meddig ismerős táj, melyek a csekély távolság és az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége miatt akár otthonosak is lehetnének a magyar olvasónak, mégis talán több titkot rejtenek, mint turistaútjaink untig ismert célpontjai. Claudio Magris pedig a régészek aprólékos figyelmével és a tősgyökeres helyi lakosok mindentudásával vezet körbe rajtuk, hol elkalandozva, hol a vesékbe látva, szabadon keverve a történelem, a fikció, a kultúrtörténet és az anekdota műfaját, egész kis mikrokozmoszokat tárva fel előttünk lebilincselő esszéregénye lapjain. CLAUDIO MAGRIS 1939-ben született Triesztben. A számtalan magas rangú díjjal kitüntetett olasz írót a világ leginkább a "Duna" című nagyívű esszéregény szerzőjeként ismeri. Írásaiban lebilincselően ötvözi a kultúrtörténet, a fikció, az emlékezés és a nosztalgia elemeit, különös figyelmet szentelve szűkebb hazája, az Adriai-tenger környéke és Közép-Európa szellemi földrajzának.

Carlo Cassola - Bube ​szerelmese
- ​Az őrmester revolvert rántott, és tüzelt... Umberto holtan esett össze. De bosszút álltunk érte - tette hozzá gyorsan. - Először az őrmestert öltük meg, aztán a fiát. - Egy pillanatra megállt: - A fiát, azt én öltem meg. Nem tudom, honnan került oda, ahogy meglátta az apja holttestét, elkezdett üvöltözni... Aztán, mikor észrevette, hogy ráemelem a revolvert, futásnak eredt. De én nem hagytam futni. Mögötte voltam, és már-már utolértem, amikor befordult egy házba. Én meg utána, föl a lépcsőn. A lépcső tetején meg kellett állnia, mert zsákutcába jutott. Megfordult, és nem egyetlen lövéssel átlyukasztottam a fejét. - Megérintette a homlokát. - Itt ment be a golyó és a tarkóján jött ki. Én bizony nem vétek el egyetlen lövést sem - mondta, Vinicióra pillantva, aki a földön ült, és lenyűgözve figyelt az elbeszélésre, - Ezzel még egyetlen lövést sem vétettem el soha! - kiáltotta, és a farzsebére csapott. - És a pap lesz a következő, az a gazember... Hanem azt látnod kellett volna, hogy mi volt a templom előtt. Nagy tömeg gyűlt össze, az a szegény lány meg, a menyasszonya, átölelte Umbertót, zokogott, és jajveszékelt, hogy ez nem lehet igaz... Úgy kellett erőszakkal elhurcolnunk onnét. Bube visszaült a padra, és cigarettára gyújtott.

Paolo Giordano - A ​prímszámok magánya
2008 ​legnagyobb olasz könyvszenzációjáról egy huszonhét éves fiatalember, a torinói egyetem fizikus doktorandusza gondoskodott. Ez a könyv – Paolo Giordano első regénye -- már a tavalyi évben túllépte az egymilliós példányszámot, a jogai pedig több mint 30 országban elkeltek. A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia sorsát kíséri végig párhuzamos történetsorokkal gyermekkoruktól felnőttkorukig. Furcsa pár ez – párnak is alig mondhatók. Mindkettejük életére nyomasztó súllyal nehezedik egy-egy titkok övezte gyerekkori trauma. A sánta Alicét kislányként síbaleset érte, magára maradt a hóban, és kis híja, hogy oda nem veszett; Mattia pedig fogyatékos ikerhúgát „veszíti” el kisfiúként örökre. Ez a két epizód menthetetlenül megpecsételi mindkettejük további életét. Sorsuk később egy szoros, ám mégis örök távolságra ítélt kapcsolatban találkozik; olyanok ők, mint a matematikában ikerprímeknek nevezett számok: egymás mellett vannak, de egy nem prímszám mindig közöttük áll: valóságosan sosem találkozhatnak, sosem érinthetik meg egymást. Aztán egyetlen napra mégiscsak találkozik még egyszer az immár felnőtt Alice és Mattia: Alice egy ismeretlen lányban felismerni véli Mattia elveszett ikerhúgát... Kiváló mű és lebilincselő olvasmány. Az íróról hallani fogunk még.

Cesare Pavese - Szép ​nyár
A ​Szép nyár egyik állandó témájának, a kamaszember keserves-szép eszmélésének, felnőtté érésének talán legszebb feldolgozása: egy kis varrólány modell-barátnője hatására odaadja magát egy festőnek, de rá kell döbbennie, hogy ami neki egy életre szóló nagy élményt jelent, a festőnek csak futó kaland. Mégis, a csalódással, a kapott sebbel is tartalmasabb lesz az élete. S közben nemcsak egy sors, hanem az író kedves városának, Torinónak egy jellegzetes életdarabja is kirajzolódik az olvasó előtt.

Alberto Moravia - Kisregények
Moravia ​négy kisregénye közül az első, Az álarcosbál 1941-ben jelent meg, s a képzeletbeli latin-amerikai diktátor groteszk alakjában az olvasók Mussolinira ismerhettek. Terso tábornok nevetséges figurája, tragikomikus szerelmi kalandja, a leváltását megelőzni akaró rendőrfőnök látszatmerényletének kudarca, a korrupció, a fényűzés, a rendőrterror és az ügyefogyott anarchista próbálkozások bírálata: ragyogó szatíra, tele váratlan fordulatokkal, izgalommal. Az Agostino: egy tizenhárom éves kamasz drámai találkozása a felnőttek világával. Agostino nyaralás közben, a tengerparton döbben rá, hogy szép, fiatal anyja - nő is, aki egy férfi társaságában hirtelen megváltozik. A fiú gyermeki szeretetét homályos érzéki vágy, kíméletlen kíváncsiság, kiábrándultság váltja fel, éppúgy lelki válságba kerül, mint Luca Az engedetlenség-ben, amikor ráeszmél, hogy a vallásos-morális szabályokra épülő élet tulajdonképpen undorító képmutatás. A serdülőkor érzelmi viharairól sokan és sokat írtak már, de ilyen költőien, elmélyülten és megragadóan csak kevesen. A hitvesi szerelem egy látszatra boldog házasságban élő, gondtalan, gazdag dilletáns írói próbálkozásának és érzelmi életének a csődjét, az alkotó munka és a felszínes életélvezés kibékíthetetlen, gyötrő elletétét ábrázolja mesteri lélekrajzzal.

Umberto Eco - The ​Name of the Rose
The ​year is 1327. Franciscans in a wealthy Italian abbey are suspected of heresy, and Brother William of Baskerville arrives to investigate. When his delicate mission is suddenly overshadowed by seven bizarre deaths, Brother William turns detective. He collects evidence, deciphers secret symbols and coded manuscripts, and digs into the eerie labyrinth of the abbey where extraordinary things are happening under the cover of night. A spectacular popular and critical success, "The Name of the Rose" is not only a narrative of a murder investigation but an astonishing chronicle of the Middle Ages.

Margaret Mazzantini - Ne ​mozdulj!
Timoteo, ​a nagymenő sebész élete nem is lehetne tökéletesebb. Jólét, szakmai és társadalmi elismerés, gyönyörű ház, nyaraló, feleség és egy csodálatos gyerek. Ám mindenkinek vannak szégyenletes titkai, és amikor 15 éves lánya, Angela súlyos baleset következtében kórházba kerül, Timoteónak szembe kell néznie a sajátjával: egy hosszú ideje rejtegetett viszonnyal. A férfi élet és halál között lebegő lányának tesz néma vallomást a kényelmes és kiszámítható élet mélyén rejtőző elégedetlenségről és agresszivitásról, egy, a józan észre és az erkölcsre fittyet hányó kapcsolatról, és arról az időről, amikor minden luxust és kényelmet félredobott volna egy nyomorúságos házért és annak lakójáért. Az egyetlen időszakról, amikor tényleg élt. Margaret Mazzantini, a világsikerű Újjászületés írójának regénye elsöprő erejű történet a szenvedély kiszámíthatatlanságáról és mindent maga alá gyűrő erejéről. A rangos olasz Strega-díjat elnyerő Ne mozdulj!-ból Penélope Cruz főszereplésével készült emlékezetes film.

Giuseppe Dessì - Árnyak ​földje
A ​néhány éve elhunyt, már életében szinte klasszikusnak számító, nálunk is ismert Guiseppe Dessi utolsó nagy regényét tartja kezében az olvasó. Nagy regény ez a szó mindenféle értelmében. És nem csekélység ez, ha meggondoljuk, milyen periferikus téma is lehetne Angelo Uras, a szárd parasztfiú "karriertörténete". Dessi tolla nyomán lenyűgözően nagyvonalú művé lényegül át a szépen hangzó "kórusba" állított epizódok sora. Az Árnyak földje a bent és a kint - Szardínia és az egységesülő Itália, sőt a modern nagyvilág, - a paraszti időtlenség és az izgága történelem, a végzetszerűség és a tudatosan formált emberi-nemzeti sors regénye, mely prousti "nyomozás" lenyűgöző történelmi tabló és romantikus kalandregény is egyszerre. Alapkönyv.

Paolo Giordano - The ​Solitude of Prime Numbers
A ​prime number is inherently a solitary thing: it can only be divided by itself, or by one; it never truly fits with another. Alice and Mattia also move on their own axes, alone with their personal tragedies. As a child Alice's overbearing father drove her first to a terrible skiing accident, and then to anorexia. When she meets Mattia she recognises a kindred spirit, and Mattia reveals to Alice his terrible secret: that as a boy he abandoned his mentally-disabled twin sister in a park to go to a party, and when he returned, she was nowhere to be found. These two irreversible episodes mark Alice and Mattia's lives for ever, and as they grow into adulthood their destinies seem irrevocably intertwined. But then a chance sighting of a woman who could be Mattia's sister forces a lifetime of secret emotion to the surface. A meditation on loneliness and love, The Solitude of Prime Numbers asks, can we ever truly be whole when we’re in love with another?

Elsa Morante - Arturo ​szigete
Arturo, ​egy félárva kisfiú, öntudatlan, boldog közösségben él a világgal tündérszigetén, a nápolyi öbölben. Érti az állatok, az elemek nyelvét, hősi tettekre, világbíró vállalkozásokra készül. Rajong apjáért, ezért a szép, erős, titokzatos vikingért, imádattal csügg halott anyja emlékén. S kalandos álmainak, szertelen ábrándjainak idilljébe belép egy kis mostoha, aki félretaposott cipőben, rongyos ruhában jár, és nagyon is együgyű, babonás teremtés, mégis valami különös tudás, romlatlan varázshatalom sugárzik belőle. Ő indítja meg Arturóban az eszmélkedés keserűen gyönyörű folyamatát, ő ébreszt benne sajgó emberi érzéseket. Először féltékenységet, mert Arturo csak bálványozott apjának elrablóját látja benne. Azután valami kimondhatatlan vonzalmat, mert halott anyjának újratestesülését sejti benne. Végül fölfedezi benne a nőt. Ettől fogva Arturo sorsa a varázslatosan szép és megválthatatlanul tragikus első szerelem erőterében futja meg útját a gyermekkor fájdalmasan szép paradicsomából való kiűzetésig-menekülésig. Morante biztos írói eszközökkel megalkotott lélektani tanulmányának, a pontosan megrajzolt környezetben játszódó, drámaian meg-megsűrűsödő, de nyugalmasabb szakaszaiba is érdekes történetnek van valami alig érzékelhető mögöttes területe. A szereplők egyszeri sorsa valami ismerős általánosabbra utal, egy-egy pillanatban szinte jelképes értelemmel telik meg, ősi mondák, mesék áramkörébe kötődik. az Arturo-szigeté-t olvasva minduntalan mitikus igazságok sajdulnak belénk, úgy érezzük, ráismerünk valamire, amit gyerekkora óta ismer az emberiség.

Maria Bellonci - Intim ​reneszánsz
Történelmi ​regény, képzeletbeli napló, memoár - mindhárom egyszerre az Intim Reneszánsz, Isabella D'Estének, Mantova márkiasszonyának egyes szám első személyben előadott története. Egy büszke, okos, erős akaratú, érzékeny nő vall itt önmagáról, aki élete végére megértette, hogy asszonyi mivolta összebékíthető korának viszonyaival. A Gonzagák Mantovája, a pápai Róma, a ferrarai, a milánói és az urbinói hercegségek hétköznapjai tárulnak föl előttünk Itália történelmének egyik legellentmondásosabb korszakában, II. Gyula, majd X. Leó pompázatos reneszánszának idején, amikor az apró itáliai államok a francia királyok és német-római császárok egymással vívott csatározásainak színterei voltak. A gondosan dokumentált, hiteles történelmi háttérbe szövődik a fiktív szál, az "ángilus" Robert de la Pole tizenkét levele. A titokzatos hódoló, aki már csak papi mivolta miatt is kénytelen gátat szabni rajongásának, lelkes tudósításaival, szorongó imádatával harminc évig követi gondolatban Úrjnője sorsát. a reneszánsszakértő olasz írónő, Maria Bellonci (1902-1986) első műve, a Lucrezia Borgia után most Strega-díjas, utolsó befejezett regényét veheti kézbe magyar nyelven az olvasó.

Fulvio Tomizza - A ​jobbik élet
Egy ​Trieszttől nem messze fekvő isztriai falucska, Radovnai nehéz történelmének közel évszázadot felölelő krónikája ez az európai sikerűvé lett regény. Egy félig horvát, félig olasz keveréknép, egy kis közösség mindennapjait, sajátos törvények és hagyományok meghatározta világát mutaja be a krónikás: az isztriai születésű fiatal olasz író. Hű és tiszta mű ez. Hitelét csak növeli a tény, hogy országhatárok szerint elveszett szűkebb hazájáról ír Fulvio Tomizza, egy mostoha sorsú népcsoprt vergődéséről, nacionalista indulatokról, a népi eredethez való hűségről, az asszimilálódás és beolvadás kérdéséről, voltaképpen nemzetiségi kérdésről, s nagy türelemmel, szeretettel teszi ezt. A falu öreg sekrestyése, Martin Grusich mondja el a maga élettörténetét, vele együtt a falucskáé. Egymást követő, idegenből küldött plébánosokról beszél, akik hol erőszakkal, hol jóindulattal kísérlik meg, hogy megszüntessék az isztriai olaszok és horvátok közt évszázadok folyamán támadt - és támasztott - ellentéteket, feszültségeket. A történet voltaképpen szomorú, hiszen egy szinte nevesincs - csak történelmi fordulókat követően meg történelmi osztozkodások során föl-fölfedezett - falucska lassú elhalásán búsul egy öreg sekrestyés. Mégis fölemelő és biztató a történet, mert Radovaniban elcsitulnak az ellenséges érzések, parasztjai közös gond és szegénység fordítja az anyanyelvről függetlenül keresett boldogulás felé. Szép fürdőhelyek tengerparti gyöngyfüzére jut a magyar olvasó eszébe is, ha azt hallja: Isztria. A félsziget sziklás, köves tájaira, gyöngén termő, mostoha földjére viszi el viszont Tomizza krónikája, mely a maga művészi igényességével - remek portréival, konfliktusok kitűnően éreztetett feszültségeivel - és szikár valóságábrázolásával a nemzetiségi megbékélés társadalmi és politikai kérdések egyik szép mai vizsgálata is. Nem utolsósorban azért fordították le máris több nyelvre, és lett európai siker.

Dino Buzzati - Riadalom ​a Scalában
Dino ​Buzzati (1906-1972) a modern olasz és európai irodalom jelentős alakja. Fiatalkori főműve, az 1940-ben megjelentetett A Tatárpuszta a XX. század nagy metaforáit megalkotó legnagyobbak méltó társává teszi; a pályája csúcsán, 1963-ban kiadott Egy szerelem története pedig az "életszerűbb" olvasmányokat kedvelők legszélesebb körében is páratlan népszerűséget hozott a számára. A kétkötetnyi novellaválogatás e kétféle - de az életmű időrendjén nagyon is túlmenően összefüggő - írói világ legjobb elbeszéléseiből, a Buzzati legigazibb műfajának mondható novellákból ad bő válogatást. A sor a hol Kafkát, hol az akár borgesi mágikus realizmust idéző korai elbeszélésektől az abszurdot a hatvanas évek modern valóságában meglátó "örkényi" novellákig ível. Közös nevezőjük mégsem a világirodalmi hasonlóságokból, hanem egyediségükből: Buzzati egyszeri és megismételhetetlen, borús és bölcs kedélyéből, lebilincselő mesélőkedvéből, óriási tehetségéből ered.

Niccolò Ammaniti - Ahogy ​Isten parancsolja
Egy ​eső áztatta pusztán, valahol a világ végén él apa és fia. A zsigereikből fakadó, durvaságon és erőszakon alapuló szeretet köti össze őket. Életüket együtt tengetik néhány félkegyelművel. Egy nap aztán úgy döntenek, eljött az idő, hogy megváltoztassák az életüket.

Umberto Eco - Der ​Name der Rose
Daß ​er in den Mauern der prächtigen Benediktinerabtei an den Hängen des Apennin das Echo eines verschollenen Lachens hören würde, das hell und klassisch herüberklingt aus der Antike, damit hat der englische Franziskanermönch William von Baskerville nicht gerechnet. Zusammen mit Adson von Melk, seinem etwas tumben, jugendlichen Adlatus, ist er in einer höchst delikaten politischen Mission unterwegs. Doch in den sieben Tagen ihres Aufenthalts werden die beiden mit kriminellen Ereignissen und drastischen Versuchungen konfrontiert: Ein Mönch ist im Schweineblutbottich ertrunken, ein anderer aus dem Fenster gesprungen, ein dritter wird tot im Badehaus gefunden. Aber nicht umsonst stand William lange Jahre im Dienste der heiligen Inquisition. Das Untersuchungsfieber packt ihn. Er sammelt Indizien, entziffert magische Zeichen, entschlüsselt Manuskripte und dringt immer tiefer in ein geheimnisvolles Labyrinth vor, über das der blinde Seher Jorge von Burgos wacht

Melania G. Mazzucco - Vita
A ​fiatal olasz írónő nemzetközi sikerű regénye, ez a hatalmas, lírai-epikus "saga", a XX. századi olasz család- és történelmi regény hagyományát követő művek legjobbjainak sorába illeszkedik. Vita - az egyik főszereplő neve, azé a kislányé, aki 1903-ban, kilencévesen Dél-Olaszországból sok ezer társához hasonlóan emigránsként New Yorkba érkezik - olaszul egyszerre tulajdonnév és köznév, egyszerűen annyit jelent: élet. Jelképes a másik főhős neve is, a kisfiúé, aki egyedüli ismerősként megosztotta Vitával az óceánjáró gyomrában, harmadosztályon megtett tizenkét napos utazást. Az ő neve Diamante, vagyis gyémánt: számtalan megpróbáltatását valóban csak gyémántkeménységű jellemének köszönhetően sikerül túlélnie. A XIX. század közepétől nagyjából egy évszázadon át Amerika olaszok milliói számára az ígéret földjét jelentette. Az olasz emigránsok sorsáról mégis viszonylag kevés olasz nyelvű szépirodalmi alkotás született. Melania Mazzucco ráadásul a saját családja történetét kutathatta, amikor a nemzedékről nemzedékre szálló családi legendárium igazságtartalmának a nyomába eredt. A pikareszk elemeket sem nélkülöző elbeszélés három idősíkon zajlik. Az egyik a XX. század első két évtizede, amikor Vita és Diamante megkezdi küzdelmes amerikai életét, melynek sokszor egyedüli célja a puszta életben maradás. A másik idősík a közelmúlt, mely a második világháborúval, az amerikaiak 1944-es olaszországi partraszállásával kezdődik. Ennek a történetszeletnek a hőse Dy, egy másik Diamante, aki az amerikai hadsereg mérnök-tisztjeként részt vesz Tufónak, vagyis annak a falunak a felszabadításában, amelyből a szülei és a nagyszülei elszármaztak. A harmadik szint pedig nem más, mint a regény regénye, mely a könyv születésének, a szereplők személyének és a köréjük szövődött történeteknek ered a nyomába.

Alberto Moravia - Agostino
A ​kötet Moravia korai kisregényeinek legjavát tartalmazza. Az álarcosbál tragikomikus szerelmi kaland, egy képzeletbeli diktátor groteszk története a hatalom csalóka mámorában. Az Agostino egy tizenhárom éves kamasz sokkoló találkozása a felnőttek világával. A fiú nyaralás közben, a tengerparton ébred rá, hogy anyja a férfiak szemében nem elsősorban anyuka, hanem kívánatos nő. Az engedetlenségnek ugyancsak kamasz fiú a hőse. Luca undorodva szemléli szülei kicsinyes, képmutató életét. Elutasítja, nem kíván benne részt venni. Egyvalami fékezi meg a mindenre kiterjedő engedetlenségben: a bontakozó érzéki vágy. Jellegzetesen „moraviás” beavatási szertartás. A hitvesi szerelem lélektanilag is izgalmas kérdést feszeget: mi kell a nőnek? Fényűző élet, alkotómunkába temetkező férj, boldog házasság – vagy a közönséges, durva és alantas, lopott „szerelem”? Alberto Moravia (1907–1990), az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás atyamestere, az olasz irodalom és filmművészet emblematikus alakja. Huszonkét évesen adja közre első regényét, A közönyösöket, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörből külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába. Közben sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik. 1952-ben megkapja a legrangosabb irodalmi díjat, a Stregát. Regényeiből többek közt Vittorio de Sica, Bernardo Bertolucci, Mario Soldati, Jean-Luc Godard közreműködésével rendre filmfeldolgozások készülnek. Korának legnépszerűbb és legbotrányosabb olasz írójaként megadatik neki, hogy a főszereplő öntudatával élje végig a huszadik századot. Az önmagát „a morál esztétájának” nevező Moravia impozáns életművéből most hatkötetes sorozatot bocsát közre a kiadó. A művek sorrendben: Agostino (Kisregények), A római lány, A megalkuvó, Egy asszony meg a lánya, A figyelem, A leselkedő.

Melania G. Mazzucco - Vita ​(olasz)
New ​York, 1903. Nella città delle occasioni, in cui sbarcano dodicimila stranieri al giorno, in cui gli italiani sono aborriti come alieni superstiziosi e criminali, approdano da un minuscolo paese sul Garigliano, in provincia di Caserta, due ragazzini di dodici e nove anni: Diamante e Vita. Lui è taciturno, orgoglioso e temerario; lei istintiva, gelosa e dotata della misteriosa capacità di spostare gli oggetti. In una caotica pensione di Prince Street, nel ghetto italiano di Downtown li aspettano il padre di lei con la sua nuova compagna, Rocco, Geremia e Coca-Cola, tre ragazzini che si sono giurati eterna amicizia e, soprattutto, l'America.

Niccolò Ammaniti - Come ​Dio comanda
Rino ​e Cristiano Zena sono padre e figlio, e sono una famiglia, perché la madre se n'è andata e loro vivono soli. Cristiano potrebbe essere un adolescente come tanti, ma è Rino a non essere un padre come gli altri: disoccupato, emarginato, violento, alcolista, tenuto sotto controllo dall'assistenza sociale che minaccia di revocargli la custodia del figlio. Rino tuttavia ama Cristiano e si dedica a lui: con tenerezza, con affetto vero lo educa alla violenza e al culto della forza. Con i suoi amici Danilo e Quattro Formaggi non costituisce soltanto un trio di balordi, ma un vero e proprio clan, appassionato e affettuoso, che si prende cura del ragazzo. Alle loro vicende si intrecciano quelle della ragazzina di cui Cristiano è segretamente innamorato, Fabiana, e della sua amica Marina.

Paolo Giordano - De ​eenzaamheid van de priemgetallen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Natalia Ginzburg - Lessico ​famigliare
"Nel ​corso della mia infanzia e adolescenza mi proponevo sempre di scrivere un libro che raccontasse delle persone che vivevano, allora, intorno a me. Questo è, in parte, quel libro: ma solo in parte, perché la memoria è labile, e perché i libri tratti dalla realtà non sono spesso che esili barlumi e schegge di quanto abbiamo visto e udito."

Marco Missiroli - Hűség
Lehetünk-e ​hűségesek önmagunkhoz anélkül, hogy elárulnánk azokat, akiket szeretünk? A kreatív írást oktató Carlo és az ingatlanügynökként dolgozó Margherita első pillantásra tökéletes párnak tűnik: sikeresek, szeretik és kiegészítik egymást. Szerelmük mögött azonban nyugtalanság, féltékenység és kimondatlan érzések lappanganak: Carlo egyik tanítványához vonzódik, Margherita pedig fizioterapeutája után sóvárog. A házasság és a vágyak csapdájában vergődő pár számára a támaszt gyermekük születése jelenti. Néhány évvel később a múlt azonban újra felbukkan, és számot kell vetniük magukkal: a saját érzéseik vagy a másik iránt érzett hűség a fontosabb? Az elismert kortárs olasz író, Marco Missiroli Strega-díjas regényét több mint tíz országban adták már ki, és a Netflix minisorozatot készít belőle.

Natalia Ginzburg - Family ​Sayings
Hailed ​upon publication as a groundbreaking memoir, giving the form “a new dimension, new possibilities, and ... an aspect that is entirely new” (Times Literary Supplement), Family Sayings is Natalia Ginzburg’s masterpiece and a classic of contemporary Italian literature. Although it asks to be read as fiction, the author, one of Italy’s finest twentieth-century writers, admits that it is highly autobiographical. The book spans the period from the rise of Fascism through World War II (in which her first husband perished at the hands of the Nazis) and its aftermath. Its subject is the other people in Ginzburg’s family. Woven around the inconsequential, revealing remarks that are repeated in a family until they become its affectionate private code, rich in memory and association, this is one of the rare true evocations of a family in modern literature. Family Sayings is at the same time a living history that documents the life of the assimilated Jewish Ginzburg family and the culture to which they belonged. Winner of the Strega Prize—Italy’s Pulitzer for literature—this intimate and candid portrait is no less relevant today than when it was first published in 1963.

Margaret Mazzantini - Non ​ti muovere
Una ​giornata di pioggia e di uccelli che sporcano le strade, una ragazza di quindici anni che scivola e cade dal motorino. Una corsa in ambulanza verso l'ospedale. Lo stesso dove il padre lavora come chirurgo. È lui che racconta in presa diretta l'accerchiamento terribile e minuzioso del destino. Nell'attesa, gelata dal terrore di un evento estremo, in un salotto attiguo alla sala operatoria, Timoteo, che da anni sembra essersi accomodato nella sua quieta esistenza di stimato professionista, di tiepido marito di una brillante giornalista, di padre distratto di un'adolescente come tante, è di colpo messo a nudo, scorticato, costretto a raccontarsi una verità che gli restituisce un'immagine di sé straniata e violenta. Parla a sua figlia, parla a se stesso nel silenzio che lo circonda. Rivela un segreto doloroso che sembrava sbiadito dal tempo. Con precisione chirurgica rivela gli scompensi della sua vita, del suo cuore, in un viaggio all'indietro nelle stazioni interiori di una passione amorosa che lo ha trascinato lontano dalla propria identità borghese, verso un altro se stesso disarmato e osceno.

Margaret Mazzantini - Don't ​Move
Called ​to the hospital when his fifteen-year-old daughter, Angela, is injured in a potentially fatal accident, a prominent surgeon sits and waits, silently confessing the affair he had the year Angela was born. As Timoteo’s tale begins, he’s driving to the beach house where his beautiful, accomplished wife, Elsa, is waiting. Car trouble forces him to make a detour into a dingy suburb, where he meets Italia–unattractive, unpolished, working-class–who awakens a part of him he scarcely recognizes. Disenchanted with his stable life, he seizes the chance to act without consequences, and their savage first encounter spirals into an inexplicable obsession. Returning again and again to Italia’s dim hovel, he finds himself faced with a choice: a life of passion with Italia, or a life of comfort and predictability with Elsa. As Angela's life hangs in the balance, Timoteo's own life flashes before his eyes, this time seen through the lens of the one time he truly lived.

Carlo Cassola - La ​ragazza di Bube
Mara ​è una giovane di Monteguidi, piccolo paese della Val d'Elsa, che all'indomani della Liberazione conosce il partigiano Bube, eroe della Resistenza, e se ne innamora. Questi, tornato alla vita civile imbottito di precetti di violenza e vendetta, ha commesso un delitto e, dopo un periodo alla macchia, viene catturato e condannato a quattordici anni di carcere. Mara, maturata proprio grazie alla forza del sentimento per Bube e divenuta ormai donna, decide di aspettare l'amato con animo fedele e ostinato. Con questo romanzo - pubblicato nel 1960 e seguito nel 1963 da una celebre versione cinematografica interpretata da Claudia Cardinale - Cassola si aggiudica il premio Strega e raggiunge il successo anche internazionale. "La ragazza di Bube" segna una profonda cesura nella narrativa italiana del dopoguerra: benché ispirato a una vicenda realmente accaduta, il romanzo si arricchisce di elementi psicologici e lirici superando le istanze neorealiste, tanto per il linguaggio quanto per il rifiuto dei dogmatismi ideologici. "Il romanzo" sostiene infatti Cassola "viene prima di ogni interpretazione della realtà, è la ricerca continua della verità degli uomini."

Kollekciók