Ajax-loader

'Alföld' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Leiner Laura - Bízz ​bennem
Egy ​év telt el az Iskolák Országos Versenye óta. A Szirtes tavalyi győzelme után a gimi összes diákja beadta a jelentkezését a következő évi megmérettetésre. Kocsis igazgatón hatalmas a nyomás: melyik négy diákja lehet képes a címvédésre amellett, hogy nem roppan össze a negatív kritikák, kommentek súlya alatt, ami az interneten és a táborban éri őket? Az igazgató úgy dönt, ezúttal nem a tanulmányi versenyeken jeleskedőket választ... A tizenhét éves Major Sára tehetséges táncos, azonban egy balul sikerült buli után kirakták a csapatából, a történtek miatt pedig megbélyegzetté vált az iskolájában. Éppen ezért ő is meglepődik, amikor Kocsis igazgató esélyt ad neki, és beválogatja a Szirtes Gimnázium csapatába, hogy három hasonló sorsú társával részt vegyen az Iskolák Országos Versenyén. A négy név bejelentése nem kis meglepetést és felháborodást kelt a tanulók körében, az igazgató azonban bízik a megérzéseiben és a csapatában, így minden negatív reakció ellenére elindítja a Szirtes színeiben Major Sárát, Felcser Vivient, Fehér Rajmundot és Pap Dominiket. A Bízz bennem az Iskolák Országos Versenye 2. trilógiájának első része.

Leiner Laura - Higgy ​nekem
Már ​ötödik napja tart az IOV, és a címvédő piros csapat még mindig versenyben van, méghozzá nem is akárhogy, a résztvevők és szervezők is őket tartják az egyik legesélyesebbnek a győzelemre. Az otthoniak azonban továbbra is kétkednek, számukra az idei Szirtes-csapat mindörökre megbélyegzett társaság marad, akiknek az IOV részvétele és eredménye sem változtatja meg a negatív megítélésüket. Kocsis igazgató próbál tenni ez ellen, és mindent bevetve igyekszik megkedveltetni a négy versenyzőt a szirtesesekkel, miközben a Hortobágyon egyre kiélezettebb a verseny, Sára, Rajmund, Vivi és Dominik pedig az események sodrásában szép lassan rádöbbennek, hogy nemcsak sorstársakra, de barátokra is találtak. Sőt, talán még annál is többre… A Higgy nekem az Iskolák versenye második trilógia második része.

Magyar Katalin - Hej, ​Krisztina!
Aki ​Krisztinával megismerkedik, az készüljön fel, mert nemegyszer felkiált majd meglepetésében. Pedig Krisztina csak egy falusi kamasz lány, s nem azzal hökkent meg, hogy feltűnést akar kelteni. Nem, ő csak a maga feje után jár, de úgy jár a maga feje után, hogy abból végül mindig valami emberséges öröm, valami szép igazság derül ki, ha sok baj és kalamajka árán is. Magyar Katalinnak, a fiatal vidéki újságírónőnek ez az első könyve. Vele is most ismerkednek az olvasók, s reméljük, hogy akárcsak Krisztinát, őt is szívükbe zárják.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Raggamby András - Kikszi
A ​falábú öreg muzsikussal tízéves forma apátlan-anyátlan cirkuszi mutatványoslány járja a falut. Kéregetnek s közben játékukkal mulattatják a közönséget - parasztembereket, utcagyerekeket. Egy jólelkű asszony, Tatárné megsajnálja a kislányt s három fia mellé egy nyárra befogadja. Ennek a feledhetetlen nyárnak a történetét meséli el Raggamby András regénye. A légtornászlány - Kikszi - szinte észrevétlenül lopja be magát a környék apraja-nagyja szívébe s amikor muzsikus gyámapja meghal, a faluban nemcsak támogatókra, barátokra lel, de Tatáréknál végleges otthonra is.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Márton Klára - Elment ​a vonat
A ​szeretet mégis az egyik legnagyobb dolog a világon. És a szeretet hiánya, a szeretetre való sóvárgás a legnehezebb lelki fájdalmak egyike. Márton Klára regényének főhősnője is ettől szenved. Anyja meghalt, apjának a címét se tudja, s látszatra kérges szívű, öreg parasztasszony nagyanyja neveli. Ő pedig folyton-folyvást az apja után sóvárog, míg végleg nekikeseredve világgá nem indul megkeresni. Ez a gyerekes könnyelműség hozza meg sorsában a fordulatot. Megtudja, megtapasztalja, hogy aggódnak érte, s szeretik.

Jessica Gregson - Angyalcsinálók
Egy ​Tisza melléki kis falu határába már az első világháború kitörésének elején olasz hadifoglyokat telepítenek. Az ő egészségügyi ellátásukról és élelmezésükről a falu asszonyai gondoskodnak, és némelyikük, természetesen a férjéről sem megfeledkezve, szerelembe esik a katonákkal. A korábban tetszhalott életet élő falu ismét zsongani kezd, mint tavasszal az erdő, amely körülöleli. A háború végeztével pedig a férfiak csaknem valamennyien hazatérnek. Vajon mit hoznak magukkal abból a vad, embertelen világból, amelyet ha lelki és testi sebesülésekkel is, de túléltek? És mit találnak otthon? Asszonyaik mivel szembesítik őket, lehet-e még együtt élni? Kikből lesznek az áldozatok, és vajon kik azok, akik akár gyilkosság árán is megszabadulnának a férjüktől? Mi történik a méregkeverő, vajákos asszonyokkal? Hat-e a méreg, amikor már nem hat? Boszorkány-e a boszorkány, vagy csak annak képzeli magát? Angyalcsináló történetet olvasunk, amelyből egyszer csak eltűntek az angyalok. A skót írónő, aki regényében a századelő magyar valóságával ismerkedik, ugyan nem feminista, mégis izgalmas, szembesítő kérdéseket tesz föl, amelyekkel valamennyiünknek, férfiaknak és nőknek, férjeknek és asszonyoknak, érdemes szembenézni.

Sebők Zsigmond - Mackó ​úr utazásai
Mackó ​úr utazásai. Mackó úr a Bakonyban, az Alföldön és a tengeren (Meseregény a századforduló éveiből)

Magyary Judit - Eszter ​hazamegy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_220881
1

Ismeretlen szerző - Csévharaszttól ​Bátorligetig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkas József - Amiről ​az Ecsedi-láp mesél
Valamikor ​régen, a folyók szabályozásáig, irdatlan lápország volt az Alföldön. A Nagy-Sárrét a Berettyó, a Kis-Sárrét a Sebes-Körösé, az Ecsedi-láp a Szamos és Kraszna mocsara volt. Idestova még a nevük is lekerül a térképekről, mint ahogy ezekről a lápokról is csak nagyon öreg emberek tudnak már mesélni. Pedig izgalmas, érdekes világa volt a lápnak, és kemény élete a lápi embernek. Itt télen volt az aratás, mert nádat arattak. Csíkkasban fogták a mocsári halat a csíkos káposztához, s hajítófával, háromágú villával vadásztak. A cicundrágos, bocskoros lápiember eszközeit, foglalatosságait, betyártörténeteit Kopogó Paliról és Kutyaláb Miskáról a szatmári néprajzkutató menti át számotokra, a grafikus Gaál Domokos segítségével.

Padisák Mihály - Gyalog ​Juli
Az ​alföldi tanyák világa sajátos világ. A nádtetős, szalmatetős, düledező öreg vályogfalak, ha szólni tudnának, mindegyik elmondhatná regénybe illő történetét. Gyalog Juli tizenhárom évesen, nagyanyjával kettesben él a Kétfa-tanyán. Életükre családi tragédia árnya nehezedik. A nagyanya szemében Juli apja gyilkos, lányának, Juli édesanyjának gyilkosa. Mi mindennek kell történnie alig két hónap alatt ahhoz, hogy az éppen nagylánnyá érő Juli megérezze s megértse az igazságot! Az isten háta mögötti tanya írja a maga izgalmasan igaz regényét. Mi lesz a kislánnyal és a többi Gyalog Julival? Ma is több százezren élik le életüket ott, ahol a szomszédig is alig ér el a kiáltás. Megérdemlik, hogy sorsukat megismerjük.

Dömötör János - Vásárhely ​műemlékei, épületei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Danielle J. Riebe - Redefining ​Archaeological Cultures
Boundaries ​exist because people interact. These interactions become embedded in material culture, and from production until discard, people use objects to create, reinforce, and dispute socio-cultural boundaries. This volume seeks to challenge and transform how archaeologists define socio-cultural boundaries by reconstructing interactions through the assessment of various materials using an array of analytical techniques. During the Late Neolithic (5000–4500 BC), the communities of two major archaeological cultures, the Tisza and the Herpály, occupied the Great Hungarian Plain. These groups, traditionally defined based on the presence and absence of certain material traits, have long been reified in the archaeological literature. This study illustrates that group affiliation cannot solely be defined by material traits but rather by the degree of connectivity between sites. Based on the analyses conducted on archaeological materials from 12 Late Neolithic sites across the Great Hungarian Plain, an actively enforced socio-cultural boundary can be modeled between the Tisza and Herpály archaeological cultures. This research has far reaching implications for how archaeologists can view interactions as a way to measure, reconstruct, and model socio-cultural boundaries throughout time and space.

Szilasi László - Kései ​házasság
Vajda ​Ilma és Gavenda Péter 1964-ben találkozik Szegeden. Még nem tudják, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett fogják leélni az életüket: mindketten Árpádharagoson lesznek tanárok. Az 1964 és 2019 között játszódó regény mindegyik fejezete egy-egy év metszete: Ilma és Gavenda viszonya másokkal kötött házasságokat és történelmi fordulókat egyaránt túlél, de kérdés, vajon ellenálló tud-e maradni az idő múlásával szemben. Szilasi László könyvében a történelem nem kulissza, hanem egyenrangú szereplő. A regény hol idilli, hol melankolikus, de mindig kristálytiszta és tűpontos rajz közös múltunkról és arról a törékeny erőről, amely két embert összeköthet.

Nagy Vera - Vékony ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Erika - Fowling ​in Lowlands
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jessica Gregson - The ​Angel Makers
When ​the men of a remote Hungarian village go off to war in 1916, the women left behind realize their lives are much better without them. Suddenly, they are not being beaten; they have time for friendships; they even find romance with the injured Italian soldiers staying just outside of town. For Sari, an intelligent girl who's always been an outcast (her fellow villagers suspect her of being a witch because of her medical knowledge), it's the first time in her life she's had friends. When the men return at war's end, the freedom Sari and the others have enjoyed is suddenly snatched from them, and they realize they need to do whatever it takes to hold onto it. Sari puts her medical knowledge to use to off her husband. Then she helps one of her friends. And another. When the word spreads, she realizes her problems are only beginning. This creeping and hugely readable first novel is based on a true story.

Lipták Gábor - Délibáb
Az ​Alfölddel kapcsolatos monda- és regefeldolgozások találhatók a kötetben. Ezek színes, romantikus történetek, de történelmi tényekhez kapcsolódnak. A Délibáb az Aranyhíd és a Regélő Dunántúl kötetek méltó folytatásának tekinthető. Mint azok, ez is műemlékeink megismerésére és megbecsülésére, hazánk szép tájainak megkedvelésére ösztönöz.

Lőrinczy Judit - Az ​utolsó tanú
2052. ​Alföld - A szép új jövő helyett fallal körülvett városok és magára hagyott, újkori betyárokat bújtató vidék, ahol a porviharok és az aszály mellett a feléledő mítoszok jelentik a legnagyobb veszélyt. Amikor a Tisza kiszáradt medrében a szolnoki rendőrök egy szegedi professzor és egy nyíllal átlőtt betyár holttestére bukkannak egy kifosztott, ősrégi sír mellett, a múlt és a jövő összetalálkozik. Miközben a szolnokiakat Szegedre vezetik a nyomok, ahol talán még a kollégáikban sem bízhatnak meg, a pusztában egy bűnöző és bandája a sírból eltűnt arany után ered. Azonban sem a gyilkosságok, sem a kincs nem olyan fontos, mint az az erő, amely elszabadult, és amelyet néhány különleges, a jövőt látó ember próbál kétségbeesetten feltartóztatni. Lőrinczy Judit az Ingókövek és Az elveszett Gondvána után harmadik regényében több témát és zsánert - fantasyt, krimit és easternt - sző össze egy utánozhatatlanul egyedi és nagyszabású vízióvá.

Kiss Lajos - Vásárhelyi ​kistükör
A ​Kossuth-díjas tudós munkásságának nagy értéke, hogy írásait a pontosság, részletező tárgyiasság s a tények tiszteletben tartása mellett művészien formálja meg, s azoknak nemcsak történeti, néprajzi és szociológiai, de személyes, emberi hitelük is van. Ez a gyűjtemény felöleli összes, eddig kötetben meg nem jelent hódmezővásárhelyi vonatkozású néprajzi, irodalmi, művészeti és szépprózai írásait. Foglalkozik a nagy alföldi parasztváros szegény embereinek - különösen a tálasoknak és szűcsöknek - életével, munkájával, művészkedésével, a gyermekek játékával, megírja a híres vásárhelyi néprajzi múzeum történetét, mely jóval több, mint muzeológia: feltárul benne a múltak vidéki művelődésügyének minden korlátoltsága. Ez a tudomány, mint Kiss Lajos majd minden írása, messze túlmutat tárgyán, s ilyen "A hétköznapok krónikása" című életrajz is: a paraszti iparosok életformájának, a népi tehetség elkallódásának félelmetes dokumentuma. S ha a nagy tudós "kistükre" itt-ott idealizálja is Hódmezővásárhely és lakóinak képét, ha nagyon kedves, szubjektív véleménye őrá éppoly jellemző, mint városára,, akkor is jelentős gazdagodása a magyar néptudománynak, sőt irodalmunknak is.

Baráz Csaba - Borbáth Péter - Ferenc Attila - Kecskés Dóra - Sasvári János - Schmotzer András - Tóth László - Dél-Heves ​természeti és kulturális értékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Drégely Ferenc - Szülőföldünk ​Mélykút
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_294891
Az ​Alföld fásítása Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Az ​Alföld fásítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_294898
A ​tiszai Alföld Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​tiszai Alföld
Az ​Akadémiai Kiadónál megjelenő földrajzi kiadványok újabb színfoltja, a többkötetes Magyarország tájföldrajza számos, az egyes témaköröket saját kutatásaik alapján kiválóan ismerő szakember alkotása. A sorozat feladata, hogy az ország természetföldrajzi viszonyairól és a népgazdaság számára hasznosítható adottságairól áttekintő szinten, a legújabb részletes kutatások eredményeire támaszkodva alapvető értékelést, egyszersmind korszerű, szintetikus tájföldrajzot adjon. Az öt kötetre tervezett sorozat első két kötete: az 1967-ben megjelent A DUNAI ALFÖLD és a most megjelenő kötet az Alföld tájainak komplex természetföldrajzi jellemzését tartalmazza. Ez a 2. kötet, A TISZAI ALFÖLD a nyolc Tisza melléki középtáj (Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alsó-Tiszavidék, Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Nyírség hajdúság, Körösvidék, Körös-Maros közi síkság) felszínének, éghajlatának, vizeinek, természetes növény- és állatvilágának, valamint talajainak elemző összefoglalása. A kötet mondanivalóját számos ábra, fénykép és táblázat egészíti ki, s teszi szemléletessé.

Kiss Benedek - Mi ​közöm hozzátok, emlékeim
A ​csaknem hat évtizedes életmű egyik legizgalmasabb területe, az Alföld bűvöletében felnőtt Kossuth-díjas költő gyermek- és ifjúkora, valamint szülőföldjének kései emlékezete elevenedik meg új kötetének lapjain. A hetven verset tartalmazó válogatás minden korábbinál egységesebb szerkezetben vall a szűkebb pátria személyiségformáló forrásvidékének mélységeiről, megtartó és morális erejéről, útmutatásairól; egy a természeti és társadalmi környezetével egyaránt harmóniában élő lírikus belső békéjének fundamentumairól. A versek személyes hangját az alföldi életforma sajátos hangulatát, attribútumait ihletett formában megjelenítő jeles képzőművész, a szintén Kossuth-díjas Orosz István grafikái gazdagítják

Závada Pál - Természetes ​fény
A _Természetes ​fény_ döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.

Bede Ádám - Kurgánok ​a Körös-Maros vidékén...
Halmaink ​- a kurgánok, kunhalmok - nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan régészeti lelőhelyek, amelyekhez történeti mondák, néphagyományok, hiedelmek fűződnek, nevük régi falvak, események, növények, állatok, személyek emlékét őrzi, lejtőiken értékes növénytársulások húzódnak meg, hajdani vizeket, utakat kísérnek, régi határok nyomvonalai haladnak át rajtuk, ősi településeket, középkori templomokat rejtenek magukban, emellett szerves részei a tájnak. Mélyük és az alattuk konzervált rétegek komplex vizsgálata az őskörnyezet növény- és állatvilágát, földtani képződmények történetét, eltemetett talajok fejlődésének útjait tárják fel. Bede Ádám (1980, Szentes) 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, valamint régész diplomát; alapvetően régészeti és tájökológiai munkákat végez. 1999 óta foglalkozik az alföldi halmok állapotfelmérésével és tájtörténetével, emellett vizsgálja Csongrád megye településszerkezetét, régészeti topográfiáját, történeti tájhasználatát és helyneveit is. Korábban a szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság halomfelméréseit vezette. 2008-ban doktorandusz hallgatóként kapcsolódott a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék Régészeti Geológiai programjához, e kötet a 2015-ben megvédett értekezés szerkesztett változata. A könyv a Körös-Maros Nemzeti park területén található őskori kurgánok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálatának legfőbb eredményeit foglalja össze.

Dr. Rauzs József - Szvetnik ​Joachim
Szvetnik ​Joachim (1927-1988) ötvös-restaurátor az egyik méltatója szerint a "restaurátorok királya" volt. Munkássága a nagyközönség előtt alig ismert, a szakemberek azonban még ma is elismeréssel, már-már áhítattal említik a nevét. A könyv e kettősség megszüntetését tűzte ki céljául. Szvetnik Joachim élete csúcspontja a magyar koronázási jelvények azonosítást, állapotuk felmérése, kisebb javítása volt az Amerikai Egyesült Államokban 1977-ben, mielőtt azokat a magyar nép visszakapta volna. Később a koronabizottság tagjaként foglalkozott a koronázási ékszerekkel, őrzésükre, restaurálásukra javaslatot tett. Utóbbi munka -- rajta kívül álló okok miatt -- ma is várat magára. Élete fő műve a második világháborúban csaknem teljesen megsemmisült Esterházy-kincstár számos ötvösremekének helyreállítása, mondhatni újraalkotása. Ezzel világra sóló iskolát, módszert teremtett, s külföldön is igénybe vették bámulatos restaurátori tudását. Hazánkban több állami múzeum mellett szinte valamennyi történelmi egyház sok-sok műtárgya őrzi keze nyomát. E könyv a Mélykútról Fort Knoxig ívelő pályát mutatja be számos műkincs fotójával.

Dr. Rauzs József - A ​mélykúti Szent Joachim templom és plébánia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók