'Alföld' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Raggamby András - Kikszi
A ​falábú öreg muzsikussal tízéves forma apátlan-anyátlan cirkuszi mutatványoslány járja a falut. Kéregetnek s közben játékukkal mulattatják a közönséget - parasztembereket, utcagyerekeket. Egy jólelkű asszony, Tatárné megsajnálja a kislányt s három fia mellé egy nyárra befogadja. Ennek a feledhetetlen nyárnak a történetét meséli el Raggamby András regénye. A légtornászlány - Kikszi - szinte észrevétlenül lopja be magát a környék apraja-nagyja szívébe s amikor muzsikus gyámapja meghal, a faluban nemcsak támogatókra, barátokra lel, de Tatáréknál végleges otthonra is.

Leiner Laura - Bízz ​bennem
Egy ​év telt el az Iskolák Országos Versenye óta. A Szirtes tavalyi győzelme után a gimi összes diákja beadta a jelentkezését a következő évi megmérettetésre. Kocsis igazgatón hatalmas a nyomás: melyik négy diákja lehet képes a címvédésre amellett, hogy nem roppan össze a negatív kritikák, kommentek súlya alatt, ami az interneten és a táborban éri őket? Az igazgató úgy dönt, ezúttal nem a tanulmányi versenyeken jeleskedőket választ... A tizenhét éves Major Sára tehetséges táncos, azonban egy balul sikerült buli után kirakták a csapatából, a történtek miatt pedig megbélyegzetté vált az iskolájában. Éppen ezért ő is meglepődik, amikor Kocsis igazgató esélyt ad neki, és beválogatja a Szirtes Gimnázium csapatába, hogy három hasonló sorsú társával részt vegyen az Iskolák Országos Versenyén. A négy név bejelentése nem kis meglepetést és felháborodást kelt a tanulók körében, az igazgató azonban bízik a megérzéseiben és a csapatában, így minden negatív reakció ellenére elindítja a Szirtes színeiben Major Sárát, Felcser Vivient, Fehér Rajmundot és Pap Dominiket. A Bízz bennem az Iskolák Országos Versenye 2. trilógiájának első része.

Leiner Laura - Higgy ​nekem
Már ​ötödik napja tart az IOV, és a címvédő piros csapat még mindig versenyben van, méghozzá nem is akárhogy, a résztvevők és szervezők is őket tartják az egyik legesélyesebbnek a győzelemre. Az otthoniak azonban továbbra is kétkednek, számukra az idei Szirtes-csapat mindörökre megbélyegzett társaság marad, akiknek az IOV részvétele és eredménye sem változtatja meg a negatív megítélésüket. Kocsis igazgató próbál tenni ez ellen, és mindent bevetve igyekszik megkedveltetni a négy versenyzőt a szirtesesekkel, miközben a Hortobágyon egyre kiélezettebb a verseny, Sára, Rajmund, Vivi és Dominik pedig az események sodrásában szép lassan rádöbbennek, hogy nemcsak sorstársakra, de barátokra is találtak. Sőt, talán még annál is többre… A Higgy nekem az Iskolák versenye második trilógia második része.

Magyar Katalin - Hej, ​Krisztina!
Aki ​Krisztinával megismerkedik, az készüljön fel, mert nemegyszer felkiált majd meglepetésében. Pedig Krisztina csak egy falusi kamasz lány, s nem azzal hökkent meg, hogy feltűnést akar kelteni. Nem, ő csak a maga feje után jár, de úgy jár a maga feje után, hogy abból végül mindig valami emberséges öröm, valami szép igazság derül ki, ha sok baj és kalamajka árán is. Magyar Katalinnak, a fiatal vidéki újságírónőnek ez az első könyve. Vele is most ismerkednek az olvasók, s reméljük, hogy akárcsak Krisztinát, őt is szívükbe zárják.

Grecsó Krisztián - Megyek ​utánad
"Hogy ​lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?" Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Írói ​pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek életének a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál eltöltött néhány esztendeje anyagából. Móricz Zsigmond folyóiratában, a Kelet Népében így nyilatkozott írói szándékáról: "Irtóztató könyv, azt hiszem, de a fantáziának egy sora sincs benne. Ilyen könyvet még nem írtam. Ennek a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel, mint a mocsárból a kénes gőz." S lett belőle modern irodalmunk leglíraibb pátoszú regénye.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Márton Klára - Elment ​a vonat
A ​szeretet mégis az egyik legnagyobb dolog a világon. És a szeretet hiánya, a szeretetre való sóvárgás a legnehezebb lelki fájdalmak egyike. Márton Klára regényének főhősnője is ettől szenved. Anyja meghalt, apjának a címét se tudja, s látszatra kérges szívű, öreg parasztasszony nagyanyja neveli. Ő pedig folyton-folyvást az apja után sóvárog, míg végleg nekikeseredve világgá nem indul megkeresni. Ez a gyerekes könnyelműség hozza meg sorsában a fordulatot. Megtudja, megtapasztalja, hogy aggódnak érte, s szeretik.

Veres Péter - Az ​Alföld parasztsága
A ​szociológiai és szépírói indítékkal megírt könyv a két világháború közötti alföldi magyar parasztság kilátástalan jövőjének hiteles dokumentuma még akkor is, ha ez a mű a dunántúli egykés, pusztuló magyarsággal szemben a helytálló parasztság társadalmát kívánta bemutatni, s a közöttük lejátszódó folyamatokat érzékeltetni. Veres Péter saját életén keresztül közvetlenül érzékelte osztályos sorstársai , a parasztság társadalom alatti helyzetét. Könyvében ennek ellenére nem a parasztság nyomorúságos mindennapjait dokumentálja, hanem az ezt előidéző okok feltárására tesz kísérletet. A viszonylag kis terjedelmű könyv öt részre oszlik. A táj és a nép bemutatása után az Alföldön élő parasztság kultúrájával és erkölcsével foglalkozik. Elemzését az alföldi parasztság jövőjével zárja és úgy látja, hogy ha a jövőt "pozitív, haladó értelemben vesszük, úgy az alföldi parasztságnak, mint ilyennek jövője nincs". Ennek következtében pedig, ha társadalmi rendszer- változás - felszabadulás - nem következik be: elpusztul.

Jessica Gregson - Angyalcsinálók
Egy ​Tisza melléki kis falu határába már az első világháború kitörésének elején olasz hadifoglyokat telepítenek. Az ő egészségügyi ellátásukról és élelmezésükről a falu asszonyai gondoskodnak, és némelyikük, természetesen a férjéről sem megfeledkezve, szerelembe esik a katonákkal. A korábban tetszhalott életet élő falu ismét zsongani kezd, mint tavasszal az erdő, amely körülöleli. A háború végeztével pedig a férfiak csaknem valamennyien hazatérnek. Vajon mit hoznak magukkal abból a vad, embertelen világból, amelyet ha lelki és testi sebesülésekkel is, de túléltek? És mit találnak otthon? Asszonyaik mivel szembesítik őket, lehet-e még együtt élni? Kikből lesznek az áldozatok, és vajon kik azok, akik akár gyilkosság árán is megszabadulnának a férjüktől? Mi történik a méregkeverő, vajákos asszonyokkal? Hat-e a méreg, amikor már nem hat? Boszorkány-e a boszorkány, vagy csak annak képzeli magát? Angyalcsináló történetet olvasunk, amelyből egyszer csak eltűntek az angyalok. A skót írónő, aki regényében a századelő magyar valóságával ismerkedik, ugyan nem feminista, mégis izgalmas, szembesítő kérdéseket tesz föl, amelyekkel valamennyiünknek, férfiaknak és nőknek, férjeknek és asszonyoknak, érdemes szembenézni.

Sebők Zsigmond - Mackó ​úr utazásai
Mackó ​úr utazásai. Mackó úr a Bakonyban, az Alföldön és a tengeren (Meseregény a századforduló éveiből)

Magyary Judit - Eszter ​hazamegy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Zsigmond - Kerek ​Ferkó
Két ​fiatal érkezik Kerekegyházára, a nyári hőségtől eltikkadt, tunya alföldi cívisvárosba. Kerek Ferkó külföldről tér haza, hogy átvegye az ősi birtok irányítását. A fiú külföldi tanulmányai során megtapasztalta a modern élet előnyeit, maga is újítani szeretne, de apja hallani sem akar változtatásról. Ferkó kedveszegetten veszi tudomásul, hogy szülőföldjén senkit nem érdekelnek a reformjai. Szenved a város lakóinak kicsinyességétől és műveletlenségétől, idejét mulatozással tölti, s minél őrültebb ötlettel áll elő, annál népszerűbb ivócimborái között. Céltalan tivornyáin köszörüli nyelvét az egész város. Koczogh Mariska, a polgármester lánya Pesten érettségizett. A fővárosban művészek között mozgott, szellemi fejlődését a Nyugat határozta meg. Benne volt a kulturális élet vérkeringésében, emancipált nőként "művészi szépségű" perspektívát képzelt el magának. A városában azonban csupa kisszerűséget talál, ami éles ellentétben áll a Pesten tanult divatos, dekadens frázisokkal. Börtönben érzi magát, képtelen alkalmazkodni az otthoni élethez. Egymásra találásuk Ferkó virtuskodásának köszönhető. A szerelem, mint annyi más Móricz-regényben, hirtelen és váratlanul lobban fel közöttük. Vajon Merry könyvízű feminizmusa kiállja-e az élet próbáját? Ferkó hajlandó-e átgondolni a nő és a férfi hagyományos viszonyát? Képesek lesznek-e álmaikat, vágyaikat és eszményeiket közösen átélni? A jól szerkesztett, pergő tempójú, romantikus cselekmény mögött a két különböző társadalmi státusú fiatal küzdelmének pontosan kidolgozott lélekrajza tárul fel.

Ismeretlen szerző - Csévharaszttól ​Bátorligetig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkas József - Amiről ​az Ecsedi-láp mesél
Valamikor ​régen, a folyók szabályozásáig, irdatlan lápország volt az Alföldön. A Nagy-Sárrét a Berettyó, a Kis-Sárrét a Sebes-Körösé, az Ecsedi-láp a Szamos és Kraszna mocsara volt. Idestova még a nevük is lekerül a térképekről, mint ahogy ezekről a lápokról is csak nagyon öreg emberek tudnak már mesélni. Pedig izgalmas, érdekes világa volt a lápnak, és kemény élete a lápi embernek. Itt télen volt az aratás, mert nádat arattak. Csíkkasban fogták a mocsári halat a csíkos káposztához, s hajítófával, háromágú villával vadásztak. A cicundrágos, bocskoros lápiember eszközeit, foglalatosságait, betyártörténeteit Kopogó Paliról és Kutyaláb Miskáról a szatmári néprajzkutató menti át számotokra, a grafikus Gaál Domokos segítségével.

Padisák Mihály - Gyalog ​Juli
Az ​alföldi tanyák világa sajátos világ. A nádtetős, szalmatetős, düledező öreg vályogfalak, ha szólni tudnának, mindegyik elmondhatná regénybe illő történetét. Gyalog Juli tizenhárom évesen, nagyanyjával kettesben él a Kétfa-tanyán. Életükre családi tragédia árnya nehezedik. A nagyanya szemében Juli apja gyilkos, lányának, Juli édesanyjának gyilkosa. Mi mindennek kell történnie alig két hónap alatt ahhoz, hogy az éppen nagylánnyá érő Juli megérezze s megértse az igazságot! Az isten háta mögötti tanya írja a maga izgalmasan igaz regényét. Mi lesz a kislánnyal és a többi Gyalog Julival? Ma is több százezren élik le életüket ott, ahol a szomszédig is alig ér el a kiáltás. Megérdemlik, hogy sorsukat megismerjük.

Dömötör János - Vásárhely ​műemlékei, épületei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Cure - Istentelen ​vidék
Az ​ördög soha nem változik, téged alakít a képére. Egy szénaszagú kis alföldi faluban szinte nincs olyan család, ahol ne lenne valaki, aki önkezével vetett véget az életének. Ide érkezik Fülöp Kristóf oknyomozó újságíró, hogy nemrég meghalt nagyszülei házában töltse a nyarat. Csakhogy érkezésének valódi célját még bizalmasai elől is rejtegeti. Arra viszont egyáltalán nem számít, hogy a polgármester feleségének képében váratlanul rátalál a szerelem, és nemcsak a titkos viszony okoz súlyos bonyodalmat az életében, de az események előrehaladtával egy ördögi terv részletei bontakoznak ki előtte. Hamarosan nyilvánvalóvá válik számára az is, hogy a településen élő emberek olyan szörnyű titkokat őriznek, amelyek legzsigeribb félelmeit hozzák a felszínre. John Cure, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt író, a feszültségkeltés mestere, Magyarország egyik legnépszerűbb horror- és pszichothriller írója. Legújabb regénye egy vérbeli, lélektani thriller, ami minden eddigit felülmúló, előre nem látható veszélyekkel és gyanús alakokkal átszőtt, hátborzongató izgalmakat kínál a műfaj kedvelőinek.

Szilasi László - Kései ​házasság
Vajda ​Ilma és Gavenda Péter 1964-ben találkozik Szegeden. Még nem tudják, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett fogják leélni az életüket: mindketten Árpádharagoson lesznek tanárok. Az 1964 és 2019 között játszódó regény mindegyik fejezete egy-egy év metszete: Ilma és Gavenda viszonya másokkal kötött házasságokat és történelmi fordulókat egyaránt túlél, de kérdés, vajon ellenálló tud-e maradni az idő múlásával szemben. Szilasi László könyvében a történelem nem kulissza, hanem egyenrangú szereplő. A regény hol idilli, hol melankolikus, de mindig kristálytiszta és tűpontos rajz közös múltunkról és arról a törékeny erőről, amely két embert összeköthet.

Jessica Gregson - The ​Angel Makers
When ​the men of a remote Hungarian village go off to war in 1916, the women left behind realize their lives are much better without them. Suddenly, they are not being beaten; they have time for friendships; they even find romance with the injured Italian soldiers staying just outside of town. For Sari, an intelligent girl who's always been an outcast (her fellow villagers suspect her of being a witch because of her medical knowledge), it's the first time in her life she's had friends. When the men return at war's end, the freedom Sari and the others have enjoyed is suddenly snatched from them, and they realize they need to do whatever it takes to hold onto it. Sari puts her medical knowledge to use to off her husband. Then she helps one of her friends. And another. When the word spreads, she realizes her problems are only beginning. This creeping and hugely readable first novel is based on a true story.

Leiner Laura - Állj ​mellém
A ​végéhez közeledik az Iskolák Országos Versenye, a négy kitaszított szirteses diák pedig rendületlenül menetel a döntő felé. Sára, Vivi, Rajmund és Dominik határozott céllal érkeztek a versenyre: meg akarják nyerni a kupát, ezzel bizonyítva, hogy ők többek, mint néhány múltbéli hiba. Napról napra szorosabb barátság fűzi össze a piros csapat tagjait a Hortobágyon, ahol az elszántság, a taktikázás, néha pedig a megérzésük az, ami továbbsegíti őket a következő körbe. Kérdés, hogy ez elegendő-e a végső győzelemre. Az Iskolák Országos Versenye befejező kötetében kiderül, hogy Kocsis jól döntött-e, amikor Sárát, Vivit, Rajmundot és Dominikot választotta a címvédő csapatba, és lesz-e másodszor is "Nyertes Szirtes", emellett arra is fény derül, hogyan alakul a még függőben lévő kapcsolat… Az Állj mellém az Iskolák versenye második trilógia harmadik része.

Molnár Zsolt - A ​Hortobágy pásztorszemmel: A puszta növényvilága / Traditional ecological knowledge of herders on the flora and vegetation of the Hortobágy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tornyai
„Nincs, ​vagy legalább eddig még nem, volt, aki ezt a 60 ezer lelket számláló tősgyökeres magyar várost – nagy erőteljes fiát ennek a szegény kis hazának – nehéz, tunya álmából fölrázván, odavezetné az őt megillető helyre, ahol a haladás, az erkölcs, a jó ízlés zászlóját lobogtatják.” Ezekkel a gondolatokkal lobbantotta lángra a százötven éve született Tornyai János festőművész, Hódmezővásárhely kulturális életének tüzét 1900-ban. A Tornyai János Múzeum 2019-ben egész éves programsorozattal tisztelgett névadója előtt. […] Ebben az impozáns kiadványban, számos eddig sehol sem publikált archív felvétel és korábban be nem mutatott festményreprodukció kíséri a Tornyai-életművet kiválóan ismerő három művészettörténész, Nagy Imre, Nátyi Róbert és Tóth Károly tanulmányait, bemutatva a festőóriás életútját, stílusainak változását, modernizmusát, párizsi éveit, szerepét az alföldi festészet mint művészettörténeti fogalom létrejöttében, valamint a nőkkel kapcsolatos – sokszor ellentmondásos – viszonyát. (Dr. habil. Miklós Péter múzeumigazgató, címzetes egyetemi tanár)

Lipták Gábor - Délibáb
Az ​Alfölddel kapcsolatos monda- és regefeldolgozások találhatók a kötetben. Ezek színes, romantikus történetek, de történelmi tényekhez kapcsolódnak. A Délibáb az Aranyhíd és a Regélő Dunántúl kötetek méltó folytatásának tekinthető. Mint azok, ez is műemlékeink megismerésére és megbecsülésére, hazánk szép tájainak megkedvelésére ösztönöz.

Kudelász Nóbel - Sivák Zsuzsanna - Alföldi ​Legendárium
Kedves ​Olvasó! Ez a különleges kiadvány olyan - már-már rég elfeledett - alföldi mondák, legendák gyűjteménye, melyek az irodalmi, történelmi és a földrajzi ismereteket összekapcsolva, átfogó képet adnak az egyes történelmi időkről, az adott kor életformáiról, szokásairól, gondolkodásmódjáról, eszmeiségéről. Nemzetünk azon történetei ezek, melyek őrzik népünk kollektív tapasztalatait, archetípusait, illetve alapvető erkölcsi normákat, kategóriákat sugallnak. A mondák, legendák műfaja alkalmas arra, hogy az olvasó megismerje az összetartozás, a hazaszeretet fogalmát. Az ízes magyarsággal megírt történetek olyan helyszíneket, falvakat, településeket mutatnak be, amelyek a történelmi múltjukon túl idegenforgalmi, turisztikai és hagyományőrző szempontból is kiemelkedőek. E csodás történeteknek fontos értékközvetítő hatásuk van. Rávilágítanak a történelmi építmények, a természeti javak, nevezetességek megőrzésének, védelmének fontosságára. A mondák, legendák mesés világán keresztül, a történelmi ismeretek közlése mellett az olvasó megismerheti az alföldi falvak, városok kialakulásának történetét, megfigyelheti a különféle emberi jellemvonásokat, s mindemellett kellemes olvasmányélményhez is juthat. Ezen értékek és élmények közvetítéséhez nagyban hozzájárulnak Oszter Alexandra különleges illusztrációi, amelyek a mondák varázslatos világát sajátos, mesés látásmódban tárja az olvasó elé.

Szilágyi Zsolt - Ismeretlen ​Alföld
Szilágyi ​Zsolt a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi Intézetének adjunktusa, az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a 19-20. századi magyar város- és társadalomtörténet, illetve Európa és a Kárpát-medence történeti földrajza. Jelen kötete nem a megszokott képét nyújtja az alföldi tájnak. Lapjain olyan, egymás mellé illesztett "röntgenfelvételek" sorakoznak, melyeken keresztül feltárulhat részben a századfordulós, részben a két világháború közötti trianoni Alföld eddig sok tekintetben ismeretlen anatómiája. Azok a gazdasági-társadalmi-földrajzi szövetek (struktúrák) válnak érzékelhetővé - a kvantitatív történetírás módszereivel -, amelyek korábban rejtve maradtak. Az elmúlt évtizedek digitális forradalma, az adatok tömeges feldolgozása, a térinformatikai eszközök alkalmazása és a tudományterületek között megélénkülő tudástranszfer mind-mind egy eddig ismeretlen múlt elbeszélése előtt nyitnak ajtót. Vajon valóban elmaradott , fejletlen volt Kárpát-medencei viszonylatban az Alföld, ahogyan azt a történeti kánon még mindig tartja? Trianonnak valóban olyan súlyos gazdasági következményei voltak Magyarországra, az Alföldre nézve, mint ahogyan azt történetírásunkban a közelmúltig uralkodó veszteségnarratíva sugallta? Milyen jelentés tulajdonítható a táji átalakulás folyamatában a többszöri éghajlatváltozásnak az elmúlt századok alatt? Mit jelent az alföldi modernizáció, és ebben milyen szerep jutott a tanyáknak, a vasútnak és a vízszabályozásnak? Hogyan alakult át a táj társadalma, milyen volt a 20. század első harmadában az alföldi vándormozgalom? Végül hogyan jellemezhető, értelmezhető a településhálózaton belül a piacközpontok helyzete és szerepe közvetlenül Trianon után?

Baráz Csaba - Borbáth Péter - Ferenc Attila - Kecskés Dóra - Sasvári János - Schmotzer András - Tóth László - Dél-Heves ​természeti és kulturális értékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​Alföld fásítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​tiszai Alföld
Az ​Akadémiai Kiadónál megjelenő földrajzi kiadványok újabb színfoltja, a többkötetes Magyarország tájföldrajza számos, az egyes témaköröket saját kutatásaik alapján kiválóan ismerő szakember alkotása. A sorozat feladata, hogy az ország természetföldrajzi viszonyairól és a népgazdaság számára hasznosítható adottságairól áttekintő szinten, a legújabb részletes kutatások eredményeire támaszkodva alapvető értékelést, egyszersmind korszerű, szintetikus tájföldrajzot adjon. Az öt kötetre tervezett sorozat első két kötete: az 1967-ben megjelent A DUNAI ALFÖLD és a most megjelenő kötet az Alföld tájainak komplex természetföldrajzi jellemzését tartalmazza. Ez a 2. kötet, A TISZAI ALFÖLD a nyolc Tisza melléki középtáj (Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alsó-Tiszavidék, Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Nyírség hajdúság, Körösvidék, Körös-Maros közi síkság) felszínének, éghajlatának, vizeinek, természetes növény- és állatvilágának, valamint talajainak elemző összefoglalása. A kötet mondanivalóját számos ábra, fénykép és táblázat egészíti ki, s teszi szemléletessé.

Závada Pál - Természetes ​fény
A _Természetes ​fény_ döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók - ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek - és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.

Bede Ádám - Kurgánok ​a Körös-Maros vidékén...
Halmaink ​- a kurgánok, kunhalmok - nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan régészeti lelőhelyek, amelyekhez történeti mondák, néphagyományok, hiedelmek fűződnek, nevük régi falvak, események, növények, állatok, személyek emlékét őrzi, lejtőiken értékes növénytársulások húzódnak meg, hajdani vizeket, utakat kísérnek, régi határok nyomvonalai haladnak át rajtuk, ősi településeket, középkori templomokat rejtenek magukban, emellett szerves részei a tájnak. Mélyük és az alattuk konzervált rétegek komplex vizsgálata az őskörnyezet növény- és állatvilágát, földtani képződmények történetét, eltemetett talajok fejlődésének útjait tárják fel. Bede Ádám (1980, Szentes) 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, valamint régész diplomát; alapvetően régészeti és tájökológiai munkákat végez. 1999 óta foglalkozik az alföldi halmok állapotfelmérésével és tájtörténetével, emellett vizsgálja Csongrád megye településszerkezetét, régészeti topográfiáját, történeti tájhasználatát és helyneveit is. Korábban a szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság halomfelméréseit vezette. 2008-ban doktorandusz hallgatóként kapcsolódott a szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék Régészeti Geológiai programjához, e kötet a 2015-ben megvédett értekezés szerkesztett változata. A könyv a Körös-Maros Nemzeti park területén található őskori kurgánok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálatának legfőbb eredményeit foglalja össze.