Ajax-loader

'robot' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Isaac Asimov - A ​mezítelen nap
Asimov ​a robotika jól ismert három alaptörvényéből kiindulva ismét felelevenítette a logikailag támadhatatlan alaptételeket, melyek szerint a robot nem árthat az emberéletnek. A Külső Világok egyikén, ahol már régóta elszármazott emberek élnek a saját törvényeik szerint, mégis egy rejtélyes haláleset történik, aminek pedig egyáltalán nem lett volna szabad előfordulni. Hogyan történhetett? A Külső Világok hatóságai felveszik a jó öreg Földdel a kapcsolatot, és Baley, a jó nevű és Galaktikaszerte ismert nyomozó közreműködését kérik, hogy segítsen nekik felderíteni az ügyet. Baley vérbeli szakember módjára lát a dologhoz, s megbízói nem is csalódnak benne: kideríti a gyilkosság valódi okát, mely igen nagy meglepetést okoz egy olyan világban, ahol már rég elfelejtették az erőszakot.

Isaac Asimov - Alapítvány ​és Birodalom
A ​világhírű amerikai író nem kevésbé híres trilógiájának - önálló regényként is élvezhető - második kötete ez a mű, az _Alapítvány_ folytatása. Cselekménye a messzi jövőben játszódik, amikor létrejött a Galaktikus Birodalom, az ember szétrajzott Tejútrendszerünk lakható bolygóira. De ez az egyetemes Birodalom a bomlás küszöbén áll, amit a pszichohistória segítségével előre ki lehet számítani. Hari Seldon, a nagy pszichohistorikus élt is ezzel a lehetőséggel, s egyben arra vállalkozott, hogy befolyásolja a matematikai módszerekkel kiszámított jövőt. Az első kötetben, az _Alapítvány_ban a rendkívüli vállalkozás sikeresnek tetszett. Ebben a második kötetben azonban fontos szerephez jut egy olyan tényező, amellyel Seldon nem számolt. Megjelenik az Öszvér. Ki ez a titokzatos egyén, és miben rejlik a hatalma? Az _Alapítvány és Birodalom_ izgalmas fordulatai során ez a rejtély megoldódik, hogy új és új problémáknak adjon helyet.

Roger MacBride Allen - Utópia
Az ​Inferno megmentéséért küzdõk elõtt új reménysugár csillan fel: a bolygó közelében halad el egy üstökös. A vízben gazdag égitestnek a bolygóba ütköztetése egyszer és mindenkorra stabilizálhatja az ökológiai katasztrófától fenyegetett Inferno klímáját... vagy globális pusztuláshoz vezethet. Telepes és ûrlakó szakemberek és mesterséges intelligenciák dolgoznak együtt a probléma megoldásán, miközben a bolygó újtörvényes robotjainak vezetője semmitől sem riad vissza, hogy saját hatalmát biztosítsa - még az emberöléstől sem... Isaac Asimov halála előtt egy fiatal író arra vállalkozott, hogy a robotika Három Törvényét újraértékeli, és alternatívát kínál az általuk teremtett problémák megoldására. E vállalkozás keretében született meg a Kalibán-trilógia, melynek befejező kötetét tartja kezében az Olvasó.

Adam Wiśniewski-Snerg - A ​robot
A ​regény cselekménye 1993-ban játszódik. Hőse a titokzatos Mechanizmus által megszerkesztett és beprogramozott robot. Egy másik világba átplántálva értesüléseket kell szereznie. Megkapja az instrukciókat, de olyan helyzetbe is kerülhet, amikor magának kell döntenie. Egy kozmikus katasztrófa elől óvóhelyre menekült embereket kell megfigyelnie. Már fogytán vannak az élelmiszerkészletek. Egy olyan térségbe kéne áthelyezni őket, ahol a lelassult idő jóvoltából minden probléma megoldódna. A robot szeme előtt véres és kegyetlen események játszódnak le, s csakhamar olyan közegben találja magát, ahol már nem érvényesek az általa ismert fizikai törvények... Ember vagy gép? Erre a kérdésre keres feleletet a BER-66-os számú robot, azaz Net Porejra fizikus, ám az izgalmas történet végére kiderül, hogy az igazán fontos kérdés így hangzik: mi az ember a saját társadalmában és a határtalan világegyetemben. Ez a regény az 1973-as esztendő legnagyobb könyvsikere volt Lengyelországban és azóta sok kiadást megért.

Marissa Meyer - Cinder
Százhuszonhat ​évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra... Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van... Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás "nemzetbiztonsági ügy". Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Marissa Meyer - Scarlet
Még ​a jövőben is óvakodj a farkastól… Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak – éppen szabadulni próbál a cellájából, de még ha sikerrel is jár, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye. Eközben Franciaföldön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépség a nyomozása során egyre különösebb alakokkal találkozik. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő utcai harcossal, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a helyzet tovább bonyolódik, miután összeakadnak Cinderrel. Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek…

Stanisław Lem - Kiberiáda
A ​nálunk igen népszerű író könyve a robotok világába visz - erre utal a könyv címe is. Délceg acéllovagok, szerelmes robotkirályfiak, nyikorgó vasremeték, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei Stanisław Lem vidám és hátborzongató csúfondáros és poétikus meséinek. Ebben a kibernetikus csodavilágban zsarnok gépkirály csatázik holdbéli elektrosárkánnyal vagy algoritmikus fenevaddal, robotvitézek hajszolják kozmoszszerte a titokzatos, kocsonyás testű sápatagot, akiben az emberre ismerhetünk, s a két tudós robotmérnök varázslatos gépeket épít távoli csillagok királyai és zsiványai számára. Voltaire filozófiai meséinek modern utódai ezek a játékos, ironikus történetek. Tündérmese, legenda, pajzán novella, lovagregény, széphistória vagy pikareszk kaland tarka műfaj-álruhájában, humoros és groteszk ötletek tűzijátékának fényével világítják meg az atomkorszak filozófiai, társadalmi, tudományos és erkölcsi problémáit.

Isaac Asimov - Gyilkosság ​az űrvárosban
A ​Gyilkosság az űrvárosban című regény mintegy a nagy művek mellékterméke. A történet szerint meggyilkolnak valakit az űrvárosban, és felmerül a gyanú, hogy a gyilkosságot humanoidok követték el. A másik lehetséges sztori viszont az, hogy éppen azok követték el, aki szeretnék kiélezni a humanoidok és az emberek közötti kapcsolatot. A kiküldött nyomozó azzal a talánnyal szembesül, hogy vajon lehetséges-e a robotika három alaptörvényének nevezett erkölcsi alapprogram mellett, hogy robot követte el a gyilkosságot. Ha mindezt átfogalmazzuk a mi tenyeres-talpas földi morálunkra, akkor a kérdés az, hogy vajon lehetséges-e, van-e morálisan igazolt vagy igazolható gyilkosság. És talán éppen ezért nagyszerűek Asimov regényei: arra világítanak rá, hogy akárhogyan is változik életkörnyezetünk, az alapvető kérdéseink sokkal tartósabbak, mint azt sokszor hisszük.

Sans_titre_9
Robur ​12. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Robur ​12.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Endre - Jóholdat, ​Szíriusz kapitány!
A ​2480. esztendőben egy szép napon különös idegen érkezik a Holdra. Gyanús viselkedése szemet szúr a talpraesett kölykök egy kicsiny csapatának, nyomozni kezdenek utána, s kiderül hogy az illető csakugyan rosszban sántikálhat, mert álnéven jelentkezett be a holdbázison. A kedves és okos gyerekek ezután egy aranyos műpuli segítségével látnak felderítéshez, és Szíriusz kapitány – a százéves, de nagyon fiatalos, hős űrhajós – pártfogásával megtalálják a titokzatos férfit. Szomorú történet jut tudomásukra: Perez Casteiro, ez a nagyon derék, tudós ember néhány éve elvesztette feleségét és kisfiát egy végzetes űrbaleset során. Hogyan tudják ezt a szerencsétlen, zseniális feltalálót visszavezetni a társadalomba? Sikerül-e feltámasztani hibernált álmából a több éve halottnak hitt anyát és kisfiút? Erről szól ez a rendkívül izgalmas regény, amely rádiójáték formájában már oly sok örömet szerzett a fiataloknak.

Randall Frakes - Terminátor ​2 - Az Ítélet Napja
Az ​első Terminátor azért jött vissza a jövőből hogy megölje Sarah Connort, a gépek ellen harcoló emberek vezérének leendő anyját. Az első Terminátor kudarcot vallott. John Connor megfogant, és megszületett. Most tíz évvel később a gépek egy második Terminátort küldenek. A célpont: a gyermek. A jövőből azonban érkezik még valaki, hogy megóvja John Connor életét. A második Terminátort meg kell állítani. De képes lesz-e rá bárki a Földön?

Isaac Asimov - Én, ​a robot
A ​robotika három törvénye 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.

Vladimír Páral - Rómeó ​és Júlia 2300
A ​24. századot immár mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. A felicisztika tudományága szabályozza, ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében. Manka és Milan, két prágai fiatal mégis egymásba szeret, és hogy kapcsolatukra a modern kibernetika is áldását adja, elmennek a kerületi genetikai központba. Pszichogramjuk azonban arról tanúskodik, hogy cseppet sem illenek össze, vagyis a gép szerint "nem kompatibilisek". A fiatalokat innentől kezdve a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani, ám őket valami műszerekkel nem mérhető mágnesesség újra és újra egymáshoz vonzza. Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki? Erről szól a cseh irodalom élő klasszikusának, a társadalmi látleletek idén 85 éves mesterének fantasztikus, és egyben romantikus regénye.

Philip K. Dick - Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal?
A ​kultuszregény, ami a nyolcvanas évek egyik legnagyobb kultuszfilmjét, a Szárnyas fejvadászt ("Blade runner") ihlette. A kötethez három vezető irodalomtörténész - Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. - írt kísérő szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick egyik legnagyobb hatású alkotása.

Clifford D. Simak - A ​város
Az ​emberiség, amikor már képtelen tovább elviselni a szupercivilizált városok zsúfoltságát, de az elért tökéletességtől sem szeretne megválni, úgy dönt, elhagyja a földet, és egy másik bolygóra települ át. Van azonban néhány ember, aki valamiféle kitörölhetetlen, ősi nosztalgia folytán mégsem képes megtenni ezt a lépést, és nem kér a csábító álomból. ők ott maradnak a városban, s az elburjánzó tájakat a kutyák veszik birtokukba. A még tovább élő néhány humanoid robot segítségével ekkor egy másik civilizáció kezdődik, mely évezredek múltán kutatni kezdi saját eredetét. A várost az amerikai SF-szerző legismertebb regényeként tartják számon a lexikonok, e művéért kapta meg a Nemzetközi Fantasy Nagydíjat is.

Ilja Varsavszkij - Molekuláris ​kávéház
Ilja ​Varsavszkij nevét a legnagyobb elismeréssel emlegetik mind hazájában, mind külföldön. Immár a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusának számít a nemrég elhunyt író. Gyengédség, szánalom, irónia, bölcs humor jellemzi írásait. De a nevetés és a finom gúnyolódás, élcelődés mögött gyakran felsejlik valami feketeség, a tragédia feketesége. Ám a humor hamarosan ismét átüt, és egységbe foglalja Illja Varsavszkij valamennyi írását. Varsavszkij sok történetet mesél a robotokról, a robotika három törvénye nélkül, nem titkolva, hogy robotjai valójában emberek, és nem a logikájuk érdekli, hanem az érzelemviláguk.

Philip K. Dick - Különvélemény
Kevés ​olyan science fiction írót ismerünk, akinek hatása egyformán meghatározó eleme napjaink populáris és magas kultúrájának. Philip K. Dick közülük való. Sokszor tébolyodottnak tűnő, mégis kétségtelenül zseniális látnoki megnyilatkozásai korunk alapvető kérdéseit feszegetik. Így talán nem véletlen, hogy egymást követik az írásaiból készült filmfeldolgozások. Példa erre a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, az Imposztor, és a Különvélemény is. Történetei egyszerre vetették meg napjaink népszerű negatív utópiáinak - a cyberpunk műfajának - alapjait, és ötvözték a korabeli amerikai sci-fit egyfajta borongós, cinikus társadalomkritikával. Ilyen novella a Különvélemény is, melyben a rendőrség látnokok segítségével bukkan a még meg sem történt - bűncselekmények nyomára. A rendszer félelmetes hatékonysággal működik mindaddíg, amíg meg nem vádolnak egy zsarut, akinek ezután nem marad más választása, mint menekülni, és válaszokat találni a kínzó kérdésekre: valóban gyilkosságot fog elkövetni? Milyen szerepet játszott eddig az embertelen gépezet működésében? És legfőképpen: kicsoda ő egyáltalán.

Rob Chilson - William F. Wu - Menedék ​/ Perihélium
Isaac ​Asimov, a ragyogó pályát befutott, már klasszikusnak számító szerző megnyitotta robotjai világát a legtehetségesebb mai sci-fi írók előtt is. Ám a csapdák, állított nekik, az olvasót is ámulatba ejtik. Ebben a Robotika Törvényei által irányított rejtélysorozatban a science fiction legszínesebb fantáziájú képviselői a robottörténelem leghajmeresztőbb tájaira merészkednek. Isten hozta Robotvárosban!

David Bischoff - A ​vadászok bolygója
Machiko ​Noguchi, a Ryushi kolónia túlélője elhagyta saját világát, és beavatott Vadászként csatlakozott a Ragadozókhoz, ám két év elteltével visszatér, hogy folytassa munkáját. Livermore Evanston, a gátlástalan milliomos létrehozta a tökéletes vadászparadicsomot, ám nem számol az odaszállított Idegenekkel. Amikor elszabadul a pokol, Evanston rádöbben, hogy csak egyvalaki fékezheti meg a Ragadozókat, egy nő, aki ismeri őket....

Lőrincz L. László - Az ​elátkozott hajó
Cooley ​felügyelő buggyos nadrágot ölt, hogy eljátssza az első nemes szerepét; Judy Maxwell be akarja húzni Rókát a csőbe; Espinoza hiába csal, a szőke ismeretlen tönkreveri pókerban - miközben már vár rájuk a tengeren az elátkozott hajó, sűrű köddel és párával, kinyíló és becsukódó koporsókkal, jajkiáltásokkal, ezernyi borzalommal. Cooley felügyelőt azonban nem olyan fából faragták, hogy megrettentse a halálhajó - főleg ha a gyönyörű Judy mossa mellette a fedélzetet...

Lydia Netzer - Ragyogj, ​édesem!
Amikor ​Maxon megismerte Sunnyt, 7 éves, 4 hónapos és 18 napos volt. A Föld 2693 alkalommal fordult meg a tengelye körül addigra. Maxon más volt. Sunny is más volt. Együtt mások lehettek. Most, 20 évvel később házasok, és Sunny csak arra vágyik, hogy ,,normális" legyen. Háziasszony és anya, míg férje, a zseniális mérnök épp NASA kiküldetésen van a Holdon, új robotkolónia programozásán munkálkodva. Kívülállók voltak, akik halálosan egymásba szerettek. Különleges, eltéphetetlen szálak kötik őket egymáshoz. Van egy autista kisfiuk, és Sunny újra gyermeket vár. Édesanyja kórházban haldoklik. Az űrben pedig szörnyű tragédia történik. Sötét titkok, rég elfeledett gyilkosságok, és egy libbenő szőke paróka, mely hirtelen mindenre fényt derít. És minden megváltozik.

Stanisław Lem - Pirx ​pilóta kalandjai
A ​nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert - a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka -, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben. Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat... És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember... Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus filmsorozatból (1979-ben szovjet-lengyel film is készült Lem művéből); s maga a könyv ma is remek olvasmányélményt kínál - az ember ugyan egészen más irányban "fejlődött", mint ahogy azt a XX. század egyik legnagyszerűbb sci-fi-szerzője elképzelte, de a bolygók közt kalandozni a megejtően botladozó, kíváncsi és olykor valóban hősies Pirx-szel így is nagyszerű kaland.

Lester del Rey - A ​szökevény robot
Abban ​a messzi, jövendő világban, amelyről ez az érdekes és nagyon izgalmas regény szól, a robotok már olyan mindennapos segítőtársai lesznek az embernek, mint manapság például a kutyák. Így aztán nem csoda, hogy a regény ifjú hőse, Paul és kedves robotja, Rex között őszinte jó barátság támad. Amikor a körülmények elszakítják egymástól a két pajtást, vállalnak minden veszélyt, minden megpróbáltatást és minden izgalmas kalandot, csakhogy ismét összetalálkozhassanak. E könyv írója hiszi és vallja, hogy a gépek sosem ellenségei, hanem mindig jó barátai lesznek az embereknek.

Aron Jefimovics Kobrinszkij - Figyelem, ​robotok!
Miért ​van szükség robotokra? Szellemkezek? Vezérlés bioáramokkal Itt vannak a robotok A lépegető robotok Két óceánban Három generáció

Rónaszegi Miklós - A ​rovarok lázadása
A ​rovarok lázadása Budapesten játszódik, filmszerűen pergő képekben. Hová tűnt dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész? Mivé jut a tudomány, ha méltatlan kezekbe kerül?

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Vasvilágok
A ​gépek nevelte emberfia, Kung, nem akar felnőtté válni, rájön ugyanis az őt körülvevő világ embertelenségére. Legfőképp nem az elgépiesedett, szupertechnicizált környezet riasztja, az, hogy anyaöl helyett "összkomfortos" univók óvják, hanaem a Vasvilágok rémisztő légköre. Gyereklelkének egyetlen (lényegében hatástalan) fegyveréhez folyamodik: visszautasít. Mandics György és M. Veress Zsuzsanna tudományos-fantasztikus novellafüzérének üzenetét így foglalhatnók össze: a humánum, az ész fegyverével őrizzük létünk, környezetünk épségét. A szerzők a negatív utópia eszközével a féllmetes jövőképbe, a Vasvilágok elrettentő hangulatába az emberség tiltakozó szavát építik, ám sohasem merevednek a didakticizmus pózába. Érdekes, fantáziadús, a sci-fi műfaji lehetőségeit kiaknázó történeteket nyújtanak át az olvasónak.

Beolvas%c3%a1s0014
elérhető
10

Zsoldos Péter - Ellenpont
"A ​kapcsolatteremtés kísérletének harmadik napja ugyanolyan eredménytelenül telt el, mint a megelőző kettő. Az ember egyetlen frekvencián sem válaszolt. Nyolc hajlékony manipulátorával könnyedén lebegett a vízben, időnként pedig a tartály fenekére süllyedt, és formátlan kupaccá húzta össze magát."

Alan Dean Foster - Transformers
Hajdan ​egy távoli bolygón éltek, amit pusztasággá változtattak a rettenetes háborúk a káosz légiói és a szabadság védelmezői közötti háborúk. A fajuk fennmaradásához nélkülözhetetlen, hatalmas energiaforrás után kutatva most eljutottak a Földre. Köztünk vannak, némán, észrevétlenül, várva, hogy felfedjék magukat hozzon az ránk jót vagy rosszat. Az Álcák semmitől sem riadnak vissza, hogy megszerezzék a vágyott Létszikrát, még ha ez számtalan emberi élet kioltásával is jár együtt. Csak az Autobotok és egy maréknyi elszánt férfi és nő áll az útjukban, akik felismerték, hogy ez a fejlett gépi faj sokkal több annál, aminek látszik. Az emberiség jövője a tét, miközben a két oldal erői felsorakoznak a döntő ütközethez.

Lábos Elemér - Természetes ​és mesterséges értelem
"...A ​mesterséges értelem fogalmának jobb megalapozása szükséges. Az, hogy ez mennyire lehetséges, függ a természetes értelem ismeretétől. Miközben a számítógépipar saját fejlődéstörvényei szerint tökéletesíti termékeit, feltétlenül gyümölcsöző, ha szakembereinek egy része figyeli és alkalmazni törekszik a neurobiológia és a pszichológia eredményeit... Érdemes elöljáróban felvetni a kérdést, hogy mi célból akarjuk mi, emberek az értelem mesterséges változatát létrehozni?"

Bobbie Peers - Az ​Elveszett Város
A ​VILÁG LEGNAGYOBB KÓDFEJTŐJE MINDENKI RÁ VADÁSZIK Amikor a Big Ben órája hirtelen megáll, a kódfejtő zseninek, William Wentonnak azonnal vissza kell térnie a Kutatóintézetbe. Egy titokzatos ügynök azzal a feladattal bízza meg, hogy vigyázzon egy hatalmas erejű ősi fegyverre. William hamarosan a London alatti, rég elfeledett alagutak labirintusában találja magát. Eltemetett titkok, egy tengeri robotszörny és életének eddigi legnehezebb kódja... Williamnek minden tudására szükség lesz a túléléshez!

Simon Scane - Mar'ou ​végzete
Mar'ou ​bolygó három nagyhatalmának (Palemun, Melenar és Datkorus) gazdasága virágzik. Az emberek jómódban és békében élnek. Lepant (a palem Elsővárost) hirtelen támadás éri. Az égben és a földön megjelenő robotok senkinek és semminek sem kegyelmeznek, ami él és mozog. Beindul a népirtás legtisztább és legsterilebb folyamata, a semmiződés (a sejtszintű pusztulás miatt szó szerint semmi sem marad a testekből). M˙Lalleh is, akárcsak a többi melen és palem az életéért küzd. A menekülésre esélye sincs, mégis túléli a támadást... Egy férfi segít neki, aki olyan technológiával rendelkezik, és olyan információk birtokában van, melyek láttán és hallatán a fiatal lány elámul. A túlélésért folytatott küzdelem során egyre többet tud meg a férfitól a robotokról, a mesterséges intelligenciával rendelkező esőcseppekről, és egyre világosabbá válik számára, hogy mi is történt Mar'ou-n.

Bobbie Peers - A ​lurídiumtolvaj
A ​lurídiumtolvaj váratlan fordulatokkal és megfejthetetlennek tűnő rejtvényekkel teli története, amelyet 2015 legjobb ifjúsági regényének választottak Norvégiában, közel 40 nyelven jelenik meg világszerte. A William Wenton-trilógia első kötetének megfilmesítési jogait a nagy sikerű Kódjátszma rendezője vásárolta meg. Bobbie Peers sikeres norvég filmrendező és forgatókönyvíró. Sniffer című rövidfilmje 2006-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Kollekciók