Ajax-loader

'robot' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Simon Stålenhag - Elektronikus ​állam
_A ​nagysikerű illusztrációk és történet, amik meghódították a világot, és amiből a Bosszúálló-filmek forgatókönyvírói és az Az rendezője készít filmet!_ 1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában. A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek? A svéd Simon Stålenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az _Elektronikus állam_ban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk. Hollywood jelenleg több történetének a megfilmesítésén is dolgozik.

Arthur C. Clarke - A ​város és a csillagok
A ​történelem tele van nagyszerű városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmező kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitől. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami előtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán − a legendák szerint − a bolygón kívülről érkező támadók visszaűzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé. Diaspar lakói örök életűek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat. Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merőben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Ő meg akarja tudni, mi van a város falain kívül. Mivel erre senkitől, még a Központi Komputertől sem kap választ, maga indul el rejtett föld alatti folyosókon, hogy utánajárjon a legendáknak, és megfejtse Diaspar elzárkózásának igazi titkát. A Clarke legjobb műveit csokorba gyűjtő sorozatunk második darabja örök érvényű, filozofikus mese az SF hőskorából, tele hihetetlen kalandokkal és technikai csodákkal. Az új kiadást mintegy keretbe foglalja a szerző magyarul először olvasható előszava, valamint a neves ausztrál írónak, Damien Brodericknek külön a mi kötetünk számára készített utószava. „Clarke legtökéletesebb műve.” − The Encyclopedia of Science Fiction Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent kiadás.

Roger MacBride Allen - Infernó
Isaac ​Asimov halála előtt egy fiatal író arra vállalkozott, hogy a robotika Három Törvényét újraértékeli, és alternatívát kínál az általuk teremtett problémák megoldására. E vállalkozás keretében született meg a _Kalibán_ című regény, mely magyarul 1993-ban már napvilágot látott és kiadónk gondozásában a jövő évben újra megjelenik. Az _Infernó_ az előbbi kötet közvetlen folytatása, mely az Új Törvények alkalmazhatóságával foglalkozik. Vajon hajlandó-e az emberrel akár a saját épsége árán is együttműködni egy olyan robot, melynek az új robottörvények értelmében ez nem kötelessége? És vajon milyen megoldást talál a dilemmára Kalibán, az a robot, akit sem az eredeti Három Törvény, sem az Új Törvények nem kötnek? Az asimovi világba friss szemléletet hozó regény drámai megoldást vetít elő, mely a Kalibán-trilógia hamarosan megjelenő harmadik kötetében, az _Utópiá_ban fog kibontakozni.

Alan Dean Foster - A ​nyolcadik utas: a Halál
A ​Nostromo teherszállító űrhajó legénységét felébresztik a hibernációból, hogy megvizsgáljanak egy idegen eredetű rádiójelet, amit a hajót irányító számítógép fogad. Nem sokkal később leszállnak az egyik közeli bolygón, és megtalálják a forrást: egy régóta elhagyott hajót, a rakterében több ezernyi furcsa tojással. Ezek vizsgálata során a felfedezőcsapat egyik tagja szerencsétlen balesetet szenved, így a visszatérésükkor kénytelenek magukkal vinni egy idegen lényt a fedélzetre, aki nem sokkal később a legrettenetesebb félelmeiket megtestesítve elkezd egyesével levadászni mindenkit. _A nyolcadik utas: a Halál_ az 1979-es megjelenését követően a sci-fik egyik alapkövévé vált, Ellen Ripley karakteréből példakép lett. A filmek népszerűsége mindmáig töretlen, számos folytatást forgattak és forgatnak hozzájuk mindmáig, valamint az irodalomban is hatalmas sikert aratott a történet, amelyet további művekkel egészítettek ki és írtak tovább. Alan Dean Foster korabeli regényadaptációja nagyszerűen ragadja meg a filmben lévő izgalmat és rettegést, olyan normákat állítva fel, amiket még ma is követnek a legnagyobb írók. Az olvasó az eredeti regény újraszerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Alien-univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.

Stanisław Lem - Kiberiáda
A ​nálunk igen népszerű író könyve a robotok világába visz - erre utal a könyv címe is. Délceg acéllovagok, szerelmes robotkirályfiak, nyikorgó vasremeték, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei Stanisław Lem vidám és hátborzongató csúfondáros és poétikus meséinek. Ebben a kibernetikus csodavilágban zsarnok gépkirály csatázik holdbéli elektrosárkánnyal vagy algoritmikus fenevaddal, robotvitézek hajszolják kozmoszszerte a titokzatos, kocsonyás testű sápatagot, akiben az emberre ismerhetünk, s a két tudós robotmérnök varázslatos gépeket épít távoli csillagok királyai és zsiványai számára. Voltaire filozófiai meséinek modern utódai ezek a játékos, ironikus történetek. Tündérmese, legenda, pajzán novella, lovagregény, széphistória vagy pikareszk kaland tarka műfaj-álruhájában, humoros és groteszk ötletek tűzijátékának fényével világítják meg az atomkorszak filozófiai, társadalmi, tudományos és erkölcsi problémáit.

Isaac Asimov - Előjáték ​az Alapítványhoz
Az ​Előjáték az alapítványhoz Asimov teremtő géniuszának pompás végrendelete. A veszélyes helyzetekkel, cselszövéssel teli páratlanul izgalmas elbeszélésben életre kelnek Asimov kedvenc szereplői: köztük Hari Seldon, aki azon fáradozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi elméletét, és ezzel megmentse az emberiséget.

G%c3%a9pzongora
elérhető
81

Kurt Vonnegut - Gépzongora
Az ​Olvasó ezúttal Kurt Vonnegut legelső regényének új kiadását tartja a kezében. Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk. És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor. "Fekete logika. Nevethetünk is akár, de közben szívünkbe költözik a félelem. Vonnegut a végső emberi dilemma térképésze." The New York Times Book Review "Hahotánk is gépzaj: kattog, pattog, recseg, csikorog." Life

Gail Carriger - Soulless ​- Lélektelen
Alexia ​Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet. Elsősorban azért, mert nincs lelke. Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig talán, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt. De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire. Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit? És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála melasztorta? "Meglehet, hogy Alexia Tarabottiban nincs lélek, azonban a könyvben annál több van!" Metamor City "A polipokra soha senki nem ad magyarázatot. De ez is része a varázslatnak." smartygirl

Lőrincz L. László - Az ​elátkozott hajó
Cooley ​felügyelő buggyos nadrágot ölt, hogy eljátssza az első nemes szerepét; Judy Maxwell be akarja húzni Rókát a csőbe; Espinoza hiába csal, a szőke ismeretlen tönkreveri pókerban - miközben már vár rájuk a tengeren az elátkozott hajó, sűrű köddel és párával, kinyíló és becsukódó koporsókkal, jajkiáltásokkal, ezernyi borzalommal. Cooley felügyelőt azonban nem olyan fából faragták, hogy megrettentse a halálhajó - főleg ha a gyönyörű Judy mossa mellette a fedélzetet...

Isaac Asimov - Gyilkosság ​az űrvárosban
A ​Gyilkosság az űrvárosban című regény mintegy a nagy művek mellékterméke. A történet szerint meggyilkolnak valakit az űrvárosban, és felmerül a gyanú, hogy a gyilkosságot humanoidok követték el. A másik lehetséges sztori viszont az, hogy éppen azok követték el, aki szeretnék kiélezni a humanoidok és az emberek közötti kapcsolatot. A kiküldött nyomozó azzal a talánnyal szembesül, hogy vajon lehetséges-e a robotika három alaptörvényének nevezett erkölcsi alapprogram mellett, hogy robot követte el a gyilkosságot. Ha mindezt átfogalmazzuk a mi tenyeres-talpas földi morálunkra, akkor a kérdés az, hogy vajon lehetséges-e, van-e morálisan igazolt vagy igazolható gyilkosság. És talán éppen ezért nagyszerűek Asimov regényei: arra világítanak rá, hogy akárhogyan is változik életkörnyezetünk, az alapvető kérdéseink sokkal tartósabbak, mint azt sokszor hisszük.

Stanisław Lem - Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma II.
Valószínűleg ​az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a _Pirx pilóta kalandjai_, _A kudarc_, _Kiberiáda_ és az _Amiről a robotok mesélnek_ c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot.

Kurt Vonnegut - Utópia
Kurt ​Vonnegut, a Titán szirénjei az Ötös számú vágóhíd és még sok hasonló ironikus hangvételű antiutópisztikus regény írójának egyik legjelentősebb művét olvashatjuk e kötetben. E regény egy olyan automatizált társadalomban játszódik, amelyben a termelést, az oktatást és minden személyzeti munkát gépek végeznek. A központi számítógép dönt minden lényeges és lényegtelen kérdésben. De mi lesz az emberrel? Az emberek tesztek pontszámai alapján osztályozódnak, és egy bizonyos pontszám alatt elvesztik értéküket: katonának, vagy a "Helyreállítási és javítási Hadtesthez" kerülnek. A társadalom tökéletesen stabilizált. Paul Proteus doktor mégis fellázad, mert ő hisz az Emberben, az értékeiben...

Robert Thurston - A ​klán törvénye
A ​31. században a csatamech a tökéletes harci gép. Harminc méter magas, nagyjából emberszabású, félelmetes kinézetű gépezet, a pusztítás megállíthatatlan eszköze. A 31. században a klánok tagjai a tökéletes harcosok. Számtalan generáción át tartó tudatos tenyésztésnek köszönhetően a klánok katonáit senki sem múlhatja fölül a csatamechek pilótafülkéjében. A 31. században Aidan a Jádesólyom klán harcosa szeretne lenni. Hogy csatába indulhasson a törzsével, először számos próbatételt kell sikeresen teljesítenie, amelyek vagy a galaxis legjobb harcosainak egyikét kovácsolják belőle, vagy összezúzzák. A 31. században Aidan rájön, hogy a legkeményebb csatát nem a harcmezőn kell megvívnia, hanem a saját fejében - és ha vereséget szenved, elveszítheti a legfontosabbat - ember mivoltát.

Isaac Asimov - A ​Szaturnusz gyűrűi
Űrmérföldek ​millióin át rohamoznak a Szíriusz robothajói. A Szaturnusz gyűrűi körül rajzanak, hogy innen indítsák a Föld elleni háborújukat. David Starrnak az űrvadásznak csupán egyetlen esélye van arra, hogy megakadályozza a Föld elpusztítását....

Isaac Asimov - A ​Hajnal bolygó robotjai
Baley ​nyomozó a Földről érkezett a Hajnal bolygóra, hogy kiderítse egy rejtélyes gyilkosság okait, és bebizonyítsa dr. Fastolfe ártatlanságát. De valóban gyilkosságnak számít-e egy ember formájú robot megrongálása? Kinek állhatott érdekében, hogy megsemmisítse? Egyáltalán ki tehette, ha a gyanúsított is azt hiszi, rajta kívül senkinek sem lett volna erre módja, s mi több, tehetsége. Az ember formájú robot meggyilkolása mögött olyan hatalmi harc áll, mely nemcsak Baley nyomozó karrierjét, de a túlnépesedett Föld sorsát is meghatározhatja. Hiszen nem mindegy, hogy emberek vagy ember formájú robotok lesznek-e az új telepesek a Világegyetemben. Ennek eldöntése új reményt adhat a Földnek, de ez okozhatja végzetét is. Végül a bűnügyi történetek szabályainak megfelelően Fastolfe tisztázódik a vád alól, és remélhetőleg a Föld is megmenekül a katasztrófától. Az Asimov-sorozat második darabja ez a könyv, amelyben az izgalmas bűnügy mellett egy furcsa szerelem történetével is megismerkedhet az olvasó.

Stuart Moore - The ​New Avengers / Transformers
It's ​time to Assemble - and Roll Out! What in the world could unite Earth's Mightiest Heroes and the Autobots? Maybe the Decepticons and Dr. Doom know! War is about to break out on the border between Latveria and Symkaria - unless two unique teams of heroes can unravel a dark mystery... that is, if they don't destroy each other first! Stuart Moore (Wolverine, Punisher X-Mas Special) and Tyler Kirkham (X-Men: Phoenix Warsong) bring together fan-faves like Wolverine, Megatron, Spider-Man, and Optimus Prime in this all-new, four-issue, widescreen adventure! Collects Transformers/New Avengers #1-4

Lester del Rey - A ​szökevény robot
Abban ​a messzi, jövendő világban, amelyről ez az érdekes és nagyon izgalmas regény szól, a robotok már olyan mindennapos segítőtársai lesznek az embernek, mint manapság például a kutyák. Így aztán nem csoda, hogy a regény ifjú hőse, Paul és kedves robotja, Rex között őszinte jó barátság támad. Amikor a körülmények elszakítják egymástól a két pajtást, vállalnak minden veszélyt, minden megpróbáltatást és minden izgalmas kalandot, csakhogy ismét összetalálkozhassanak. E könyv írója hiszi és vallja, hogy a gépek sosem ellenségei, hanem mindig jó barátai lesznek az embereknek.

Robert Sheckley - A ​halál árnyékában
AR-32 Kietlen ​bolygó valahol az ismert űr legkülső peremén. Sziklás felszínét szinte szünet nélkül viharok korbácsolják. Ilyen helyen élet nem is létezne... Egyvalami azonban mégis megvetette itt a lábát. A kisebb-nagyobb kavicshalmok közt hatalmas idegenfészek magasodik. Groteszk, baljós formájával mintha maga lenne a pokol kapuja. Minden értelmes lény messzire elkerülné ezt a bolygót, most mégis egy űrhajó közeledik hozzá. Fedélzetén végsőkig elkeseredett emberek kis csoportja szövi álmait gazdagságról és boldogságról. Azért jöttek, hogy megszerezzék az idegenek féltve őrzött kincsét, mely gyökeresen megváltoztathatná nyomorúságos életüket. Csak egy eshetőséggel nem számolnak: aki elbizakodottan ennek a világnak a talajára lép, az jobb, ha fölkészül a legrettenetesebb halálra.

Isaac Asimov - Én, ​a robot
A ​robotika három törvénye 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.

Lydia Netzer - Ragyogj, ​édesem!
Amikor ​Maxon megismerte Sunnyt, 7 éves, 4 hónapos és 18 napos volt. A Föld 2693 alkalommal fordult meg a tengelye körül addigra. Maxon más volt. Sunny is más volt. Együtt mások lehettek. Most, 20 évvel később házasok, és Sunny csak arra vágyik, hogy ,,normális" legyen. Háziasszony és anya, míg férje, a zseniális mérnök épp NASA kiküldetésen van a Holdon, új robotkolónia programozásán munkálkodva. Kívülállók voltak, akik halálosan egymásba szerettek. Különleges, eltéphetetlen szálak kötik őket egymáshoz. Van egy autista kisfiuk, és Sunny újra gyermeket vár. Édesanyja kórházban haldoklik. Az űrben pedig szörnyű tragédia történik. Sötét titkok, rég elfeledett gyilkosságok, és egy libbenő szőke paróka, mely hirtelen mindenre fényt derít. És minden megváltozik.

Covers_533894
elérhető
34

Marissa Meyer - Scarlet
Még ​a jövőben is óvakodj a farkastól… Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak – éppen szabadulni próbál a cellájából, de még ha sikerrel is jár, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye. Eközben Franciaföldön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépség a nyomozása során egyre különösebb alakokkal találkozik. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő utcai harcossal, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a helyzet tovább bonyolódik, miután összeakadnak Cinderrel. Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek…

Philip K. Dick - Az ​elektromos Lincoln
Louis ​Rosen és társa eddig zongorákat árult, mostantól azonban embereket. Pontosabban történelmileg hiteles szimulákrumokat olyan személyiségekről, mint például Abraham Lincoln. A gond csak az, hogy az érdeklődő egy kapzsi milliárdos, aki olyasmire akarja használni a szimulákrumokat, ami illegális. És az sem biztos, hogy lehet csak úgy adni-venni egy olyan valakit – valamit? –, mint a Lincoln-szimulákrum. Vajon egy elektromos Lincolnt nem illet meg annyi jog, mint a teremtőit? Vajon az a gép, amely törődik és szenved, nem ér annyit, mint egy nő, aki egyikre sem képes?

Aron Jefimovics Kobrinszkij - Figyelem, ​robotok!
Miért ​van szükség robotokra? Szellemkezek? Vezérlés bioáramokkal Itt vannak a robotok A lépegető robotok Két óceánban Három generáció

Rónaszegi Miklós - A ​rovarok lázadása
A ​rovarok lázadása Budapesten játszódik, filmszerűen pergő képekben. Hová tűnt dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész? Mivé jut a tudomány, ha méltatlan kezekbe kerül?

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Vasvilágok
A ​gépek nevelte emberfia, Kung, nem akar felnőtté válni, rájön ugyanis az őt körülvevő világ embertelenségére. Legfőképp nem az elgépiesedett, szupertechnicizált környezet riasztja, az, hogy anyaöl helyett "összkomfortos" univók óvják, hanaem a Vasvilágok rémisztő légköre. Gyereklelkének egyetlen (lényegében hatástalan) fegyveréhez folyamodik: visszautasít. Mandics György és M. Veress Zsuzsanna tudományos-fantasztikus novellafüzérének üzenetét így foglalhatnók össze: a humánum, az ész fegyverével őrizzük létünk, környezetünk épségét. A szerzők a negatív utópia eszközével a féllmetes jövőképbe, a Vasvilágok elrettentő hangulatába az emberség tiltakozó szavát építik, ám sohasem merevednek a didakticizmus pózába. Érdekes, fantáziadús, a sci-fi műfaji lehetőségeit kiaknázó történeteket nyújtanak át az olvasónak.

Konrad Fialkowski - Adam Hollanek - Homo ​divisus / Még egy kicsit élni
A ​két lengyel sci-fi író kisregénye az ember és az általa létrehozott mesterséges intelligencia örök lélektani konfliktusát választja témájául, de más-más megközelítésben. A Még egy kicsit élni című kisregény Anselm Conseliusa, a világhírű zeneszerző és zongoraművész rejtélyes körülmények között hal meg. Vajon ki vagy mi okolható haláláért? Jonis, a hideg szépségű ifjú tanítvány, vagy Zója, a kettőjük között sejtelmesen mosolygó nő, esetleg a falakat borító ismeretlen, "mizrákoknak" nevezett, idegen eredetű lények? A Homo divisus alapötlete a mesterséges agyátültetés. Hogyan viseli el egy ember azt, hogy egy valamikor hibernált másik ember testében élesztik újjá? A történet főhőse egy különleges logikai csapdát állít fel, hogy a menekülést jelentő kiutat megtalálhassa.

Cedo Vukovic - A ​robotok ura
Nem ​mindennapi szerencséje van Željkónak, mert barátjának mondhatja Gépváros zseniális feltalálóját, a tudós Eszesok professzort. Eszesok barát a bajban is, ezért nekivág a kisfiúval, hogy elfogja az emberiség ellenségét, a Gonosz Robotok Urát. Csakhogy nem könnyű a Robotok Urának színe elé jutni, mert a gonosz cselekedetekre beprogramozott öt félelmetes robot útjukat állja, S a robotokat sem könnyű megtalálni, mert megszólalásig hasonlítanak az állatokhoz - oroszlán, medve, krokodil, sas és róka képében szolgálnak uruknak. Eszesok számos találmányát beveti ebben a nehéz küzdelemben, csodarepülője szárazon, vízen, levegőben egyaránt jól teljesíti feladatát. S ha mégis bajba kerülnek, segíti őket a jó barátjukká vált utolsó mesebeli sárkány, Nemkapszel. Minden gonosz robotot legyőztek, de mégse találják meg Eszesok csodálatos találmányát. Hová lett a mindenkit megokosító tantabletta? Aki végigolvassa a jugoszláv író izgalmas könyvét, erre is választ kap.

Adam Wiśniewski-Snerg - A ​robot
A ​regény cselekménye 1993-ban játszódik. Hőse a titokzatos Mechanizmus által megszerkesztett és beprogramozott robot. Egy másik világba átplántálva értesüléseket kell szereznie. Megkapja az instrukciókat, de olyan helyzetbe is kerülhet, amikor magának kell döntenie. Egy kozmikus katasztrófa elől óvóhelyre menekült embereket kell megfigyelnie. Már fogytán vannak az élelmiszerkészletek. Egy olyan térségbe kéne áthelyezni őket, ahol a lelassult idő jóvoltából minden probléma megoldódna. A robot szeme előtt véres és kegyetlen események játszódnak le, s csakhamar olyan közegben találja magát, ahol már nem érvényesek az általa ismert fizikai törvények... Ember vagy gép? Erre a kérdésre keres feleletet a BER-66-os számú robot, azaz Net Porejra fizikus, ám az izgalmas történet végére kiderül, hogy az igazán fontos kérdés így hangzik: mi az ember a saját társadalmában és a határtalan világegyetemben. Ez a regény az 1973-as esztendő legnagyobb könyvsikere volt Lengyelországban és azóta sok kiadást megért.

Marc-Uwe Kling - QualityLand
Isten ​hozott, kedves olvasó, a nem túl távoli jövőben, QualityLand országában - Európa legjobb, legszuperebb, legminőségibb államában! Ez a felsőfokú jelzők birodalma, ahol már szinte kizárólag robotok és mesterséges intelligenciák dolgoznak (bár a munkával járó stresszt sokuk nehezen viseli), a reklámcégek és híroldalak kínálatukat előzékenyen a fogyasztók ízléséhez igazítják, a szerelmi élet pedig a randialkalmazások mindentudó algoritmusai által előre kijelölt mederben csordogál... Ugyan mi váratlan történhetne egy ilyen precízen kiszámított, boldogságra automatizált világban? Így gondolja a regény főszereplője, Munkanélküli Peter is, egészen addig, míg egy személyre szóló ajándékot nem kap az ország legnépszerűbb csomagküldő szolgálatától: egy rózsaszínű, delfin alakú vibrátort. A kéretlen segédeszköz hatására hősünk egyszemélyes hadjáratba kezd QualityLand teljhatalmú mamutvállalatai ellen, mígnem végül egy széles körű tiltakozó mozgalom élén találja magát. Ezzel párhuzamosan QualiyLand mindaddig megnyugtatóan egyhangú politikai játszmái is meglepő fordulatot vesznek. Mivel az ország aktuális elnöke haldoklik, előrehozott választást kell kiírni, melyen a bevándorlókkal riogató szélsőjobb jelöltjével szemben az ellenzék Miénk Johnt indítja. Kampányuk azonban korántsem alakul zökkenőmentesen: John ugyanis képtelen hazudni... és nem mellesleg egy android. A _QualityLand_ őrült ötletekkel és abszurd fordulatokkal tűzdelt, fergeteges humorú szatíra, egyszersmind nagyon is megfontolandó figyelmeztetés a napról napra fejlettebb technológia és a vele szemben egyre kiszolgáltatottabb ember kapcsolatáról.

Bobbie Peers - Az ​Elveszett Város
A ​VILÁG LEGNAGYOBB KÓDFEJTŐJE MINDENKI RÁ VADÁSZIK Amikor a Big Ben órája hirtelen megáll, a kódfejtő zseninek, William Wentonnak azonnal vissza kell térnie a Kutatóintézetbe. Egy titokzatos ügynök azzal a feladattal bízza meg, hogy vigyázzon egy hatalmas erejű ősi fegyverre. William hamarosan a London alatti, rég elfeledett alagutak labirintusában találja magát. Eltemetett titkok, egy tengeri robotszörny és életének eddigi legnehezebb kódja... Williamnek minden tudására szükség lesz a túléléshez!

Simon Scane - Mar'ou ​végzete
Mar'ou ​bolygó három nagyhatalmának (Palemun, Melenar és Datkorus) gazdasága virágzik. Az emberek jómódban és békében élnek. Lepant (a palem Elsővárost) hirtelen támadás éri. Az égben és a földön megjelenő robotok senkinek és semminek sem kegyelmeznek, ami él és mozog. Beindul a népirtás legtisztább és legsterilebb folyamata, a semmiződés (a sejtszintű pusztulás miatt szó szerint semmi sem marad a testekből). M˙Lalleh is, akárcsak a többi melen és palem az életéért küzd. A menekülésre esélye sincs, mégis túléli a támadást... Egy férfi segít neki, aki olyan technológiával rendelkezik, és olyan információk birtokában van, melyek láttán és hallatán a fiatal lány elámul. A túlélésért folytatott küzdelem során egyre többet tud meg a férfitól a robotokról, a mesterséges intelligenciával rendelkező esőcseppekről, és egyre világosabbá válik számára, hogy mi is történt Mar'ou-n.

Bobbie Peers - A ​lurídiumtolvaj
A ​lurídiumtolvaj váratlan fordulatokkal és megfejthetetlennek tűnő rejtvényekkel teli története, amelyet 2015 legjobb ifjúsági regényének választottak Norvégiában, közel 40 nyelven jelenik meg világszerte. A William Wenton-trilógia első kötetének megfilmesítési jogait a nagy sikerű Kódjátszma rendezője vásárolta meg. Bobbie Peers sikeres norvég filmrendező és forgatókönyvíró. Sniffer című rövidfilmje 2006-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Kollekciók