Ajax-loader

'robot' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alan Dean Foster - A ​nyolcadik utas: a Halál
A ​Nostromo teherszállító űrhajó legénységét felébresztik a hibernációból, hogy megvizsgáljanak egy idegen eredetű rádiójelet, amit a hajót irányító számítógép fogad. Nem sokkal később leszállnak az egyik közeli bolygón, és megtalálják a forrást: egy régóta elhagyott hajót, a rakterében több ezernyi furcsa tojással. Ezek vizsgálata során a felfedezőcsapat egyik tagja szerencsétlen balesetet szenved, így a visszatérésükkor kénytelenek magukkal vinni egy idegen lényt a fedélzetre, aki nem sokkal később a legrettenetesebb félelmeiket megtestesítve elkezd egyesével levadászni mindenkit. _A nyolcadik utas: a Halál_ az 1979-es megjelenését követően a sci-fik egyik alapkövévé vált, Ellen Ripley karakteréből példakép lett. A filmek népszerűsége mindmáig töretlen, számos folytatást forgattak és forgatnak hozzájuk mindmáig, valamint az irodalomban is hatalmas sikert aratott a történet, amelyet további művekkel egészítettek ki és írtak tovább. Alan Dean Foster korabeli regényadaptációja nagyszerűen ragadja meg a filmben lévő izgalmat és rettegést, olyan normákat állítva fel, amiket még ma is követnek a legnagyobb írók. Az olvasó az eredeti regény újraszerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Alien-univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.

Randall Frakes - Bill Wisher - A ​Terminátor I.
Itt ​van, a mi korunkban... de 2029-ből jött, a Sötétség Évéből. Azért alkották, hogy a jelent elpusztítva átformálja a jövőt. Nem érez sem szánalmat, sem fájdalmat, sem félelmet. Nem érez semmit. Nem egyéb, mint egy emberölésre programozott, megállíthatatlan gyilkológép. Ő... A TERMINÁTOR

Img_0584
elérhető
82

Marissa Meyer - Cinder
Százhuszonhat ​évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra... Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van... Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás "nemzetbiztonsági ügy". Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

László Endre - Jóholdat, ​Szíriusz kapitány!
A ​2480. esztendőben egy szép napon különös idegen érkezik a Holdra. Gyanús viselkedése szemet szúr a talpraesett kölykök egy kicsiny csapatának, nyomozni kezdenek utána, s kiderül hogy az illető csakugyan rosszban sántikálhat, mert álnéven jelentkezett be a holdbázison. A kedves és okos gyerekek ezután egy aranyos műpuli segítségével látnak felderítéshez, és Szíriusz kapitány – a százéves, de nagyon fiatalos, hős űrhajós – pártfogásával megtalálják a titokzatos férfit. Szomorú történet jut tudomásukra: Perez Casteiro, ez a nagyon derék, tudós ember néhány éve elvesztette feleségét és kisfiát egy végzetes űrbaleset során. Hogyan tudják ezt a szerencsétlen, zseniális feltalálót visszavezetni a társadalomba? Sikerül-e feltámasztani hibernált álmából a több éve halottnak hitt anyát és kisfiút? Erről szól ez a rendkívül izgalmas regény, amely rádiójáték formájában már oly sok örömet szerzett a fiataloknak.

Isaac Asimov - Én, ​a robot
A ​robotika három törvénye 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.

Kurt Vonnegut - Utópia ​14
Mikor ​a General Electric Corporation egykori sajtófelelőse 1950-ben a szabadúszó élet mellett döntött, hogy magazinokban publikált novelláival szűkös megélhetést biztosítson magának, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejében, hogy fél évszázad múltán a Második Világháború utáni amerikai regényirodalom egyik meghatározó alakjaként fogják számon tartani. A tömörséget igénylő, csattanóra kiélezett rövid történetekben tökélyre vitt írásmód visszaköszön Vonnegut nagyobb lélegzetű írásaiban is, sőt, akár egyik stílusjegyének is tekinthető, de az első regény megalkotásakor még kevésbé merészen merített ebből a forrásból. Az Utópia 14 cselekménye bevallottan Aldous Huxley Szép új világának történetvezetését követi, Vonnegut ugyanakkor azzal menti magát – mintha szükség lenne erre! –, hogy Huxley viszont Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című regényéből kölcsönzött ihletet a cselekményhez. Az Egyesült Államokban 1952-ben megjelent Utópia 14 (a közismertté vált, vagyis nem a silány pornográf kötetek közé kirakott angol nyelvű második kiadás Gépzongora címen ismert) tipikus antiutópia, melyben a világot – vagyis Amerikát – az EPICAC XIV elnevezésű szuperszámítógép vezeti, kizárva az emberi gyarlóságból eredő hibákat. A rendszer egyetlen és legnagyobb fogyatékossága, hogy ily módon a pusztán szakképzett emberek elértéktelenednek, hiszen mindent rögzít és tökéletesít a gépbe zárt szellem, a központi metaforaként értelmezhető gépzongora. Minden hatalom a nagyvállalatoké, és a tényleges termelésből semmilyen részt nem vállaló mérnököké és menedzsereké. Ez ellen a világ ellen lázad fel a sokra hivatott Paul Proteus doktor, aki többre vágyik, minthogy közönséges csavar legyen a gépezetben. Hamarosan rá kell azonban döbbennie, hogy a lázadók is marionett-bábuként használják őt. Vonnegut ebben a regényében veti fel először komolyan a szabad akarat és az eleve elrendeltség kérdését, ami végigkíséri egész írói pályafutását, és az „Időtörés”-ben teljesedik ki véglegesen. E posztmodern probléma határozza meg a későbbi alkotások alapmotívumait és időkezelését, és köszön vissza többek között A Titán szirénjei és Az ötös számú vágóhíd tralfamodori lényeinek világfelfogásában, vagy a Bajnokok reggelije vegyületektől vezérelt ember-gépezeteinek ötletében. Üde színfolt a regényben a klasszikus tudományos fantasztikum egyik jellegzetes figurája, a bratpuhri sah alakjában megjelenő idegen szemlélő. A sah – habár a nyugati civilizáció szemszögéből tekintve egy társadalmilag visszamaradott ország uralkodója –, a lényegre tapint rá, amikor körútja során minden amerikait „takaru”-nak, vagyis rabszolgának titulál. Nem azért érdemes elolvasni ezt a regényt, mert a Vonneguttól megszokott fanyar, mégis sziporkázó humor, az író megtévesztőn keserű mázba rejtett optimizmusa jellemezi – noha természetesen ez sem hiányozhat belőle –, hanem mert minden más regényénél jobban elgondolkodtat minket azon, mit veszthetünk és nyerhetünk, ha a világ továbbra is a technológiai és társadalmi fejlődés évtizedekkel ezelőtt kijelölt útján halad.

Isaac Asimov - Acélbarlangok
A ​távoli jövőben az emberiség két részre szakadt. Míg a földiek elfordultak a csillagok világától és hatalmas városaikba, ún. acélbarlangokba menekültek, addig a hajdani telepesek leszármazottai, az űrlakók ötven világot népesítettek be. Mielőtt azonban teljesen elszakadnának egymástól, a felek egy utolsó kísérletet tesznek az együttműködésre, létrehozva egy űrlakó nagykövetséget New Yorkban. A közeledés viszont veszélybe kerül, amikor meggyilkolnak egy űrlakót a Földön. Elijah Baley nyomozó kapja azt a feladatot, hogy találja meg a gyilkost, mielőtt az űrlakók végleg hátat fordítanak a túlnépesedett, katasztrófa szélén egyensúlyozó Földnek. Ebben kéretlen társat is kap egy emberszabású robot, R. Daniel Olivaw személyében, aki a meggyilkolt tudós szakasztott mása. Baley és gépi társa közösen veti bele magát a hatalmas metropolisz világába, hogy felgöngyölítsék a megoldhatatlannak és végzetesnek tűnő ügyet. A robotika atyja, Isaac Asimov mesterien ötvözi a krimit a sci-fivel. Első robotregénye máig szórakoztató és izgalmas mű, mellyel a szerző megteremti két emlékezetes alakját, Baley nyomozót és R. Danielt, akik későbbi műveiben is fontos szerepet kapnak majd.

Arthur C. Clarke - A ​város és a csillagok
A ​történelem tele van nagyszerű városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmező kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitől. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami előtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán − a legendák szerint − a bolygón kívülről érkező támadók visszaűzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé. Diaspar lakói örök életűek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat. Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merőben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Ő meg akarja tudni, mi van a város falain kívül. Mivel erre senkitől, még a Központi Komputertől sem kap választ, maga indul el rejtett föld alatti folyosókon, hogy utánajárjon a legendáknak, és megfejtse Diaspar elzárkózásának igazi titkát. A Clarke legjobb műveit csokorba gyűjtő sorozatunk második darabja örök érvényű, filozofikus mese az SF hőskorából, tele hihetetlen kalandokkal és technikai csodákkal. Az új kiadást mintegy keretbe foglalja a szerző magyarul először olvasható előszava, valamint a neves ausztrál írónak, Damien Brodericknek külön a mi kötetünk számára készített utószava. „Clarke legtökéletesebb műve.” − The Encyclopedia of Science Fiction Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent kiadás.

Jim Murdoch - Robotok ​ébredése
Coton ​a Szolgálat legjobb kódfejtője volt. A terepgyakorlatokat viszont nem neki találták ki. Amikor az egész véget ért, a roncsokat összegyűjtötték, és visszaállították a Négyes Metropolisba. Cotonból a bolygó első, emberi aggyal rendelkező bio-mechanikus kiborgját faragták. Aztán elindították bevetésre. A TI Crada negyedik ezredében ugyanis robotlázadás tört ki. Az arctalan Felügyelőnő irányítása alatt álló droidok a bolygó minden pontján beszüntetik a munkát. Az Elektrocrop szigorúan lezárt toronyépületéből a Felügyelőnő halálos fenyegetést intéz az emberekhez. Csak Coton tudja őt megállítáni. Hacsak nem dönt úgy, hogy fontosabb saját régi testének visszaszerzése...

Covers_532553
Galaktika ​347. Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​347.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Lucas - Csillagok ​háborúja
Réges ​régen, egy messzi-messzi galaxisban… Luke Skywalker a nagybátyja farmján dolgozik a félreeső Tatuin bolygón. A hétköznapi munka unalma helyett izgalmas csillagközi kalandokról ábrándozik. Kalandokról, melyek a legtávolabbi galaxisok idegen világaiba vezetnék. Luke álma hamarosan teljesül: titkos üzenet birtokába jut, miszerint a gyönyörű Leia hercegnőt Darth Vader, a hatalmas és gonosz sith nagyúr tartja fogva. Eddig soha nem hallott a nőről, de tudja, hogy meg kell mentenie, méghozzá késlekedés nélkül. Összetalálkozik a jedi Ben Kenobival, akinek az útmutatójával, a tőle kapott fénykarddal és bátorsággal felfegyverkezve Luke hirtelen a valaha volt legkegyetlenebb űrháború kellős közepén találja magát, és hamarosan egy elkeseredett összecsapásban vesz részt a Birodalom rettegett űrállomása, a Halálcsillag ellen… _A_ Csillagok háborúja _1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve, mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében._

Donald F. Glut - A ​Birodalom visszavág
Luke ​Skywalker kalandjai nem értek véget a Halálcsillag elpusztításával… Noha a Lázadó Szövetség megnyert egy fontos csatát, a Birodalom elleni háború csak most kezdődött el. Az ellenség bosszújától tartó Lázadók felépítettek egy rejtett bázist a Hoth nevű jégbolygón, de még azon a távoli, jelentéktelen helyen sem tudnak sokáig elbújni Darth Vader kutató tekintete elől. A sötét nagyúr alattvalói hamarosan a nyomukba szegődnek, így Han Solo, Leia hercegnő és társaik ismét menekülni kényszerülnek, míg Luke Skywalker a Dagobah mocsárvilágot keresi fel, hogy új Jedi-mesterétől, Yodától tanuljon... _A_ Csillagok háborúja _1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében._

Simon Stålenhag - Elektronikus ​állam
_A ​nagysikerű illusztrációk és történet, amik meghódították a világot, és amiből a Bosszúálló-filmek forgatókönyvírói és az Az rendezője készít filmet!_ 1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában. A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek? A svéd Simon Stålenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az _Elektronikus állam_ban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk. Hollywood jelenleg több történetének a megfilmesítésén is dolgozik.

Roger MacBride Allen - Infernó
Isaac ​Asimov halála előtt egy fiatal író arra vállalkozott, hogy a robotika Három Törvényét újraértékeli, és alternatívát kínál az általuk teremtett problémák megoldására. E vállalkozás keretében született meg a _Kalibán_ című regény, mely magyarul 1993-ban már napvilágot látott és kiadónk gondozásában a jövő évben újra megjelenik. Az _Infernó_ az előbbi kötet közvetlen folytatása, mely az Új Törvények alkalmazhatóságával foglalkozik. Vajon hajlandó-e az emberrel akár a saját épsége árán is együttműködni egy olyan robot, melynek az új robottörvények értelmében ez nem kötelessége? És vajon milyen megoldást talál a dilemmára Kalibán, az a robot, akit sem az eredeti Három Törvény, sem az Új Törvények nem kötnek? Az asimovi világba friss szemléletet hozó regény drámai megoldást vetít elő, mely a Kalibán-trilógia hamarosan megjelenő harmadik kötetében, az _Utópiá_ban fog kibontakozni.

Stanisław Lem - Kiberiáda
Ez ​a kötet a sci-fi egyik legnagyobb mesterének, a lengyel Stanisław Lemnek két kultikussá vált, a robotok világába kalauzoló gyűjteményéből válogat: a Kiberiádából és az Amit a robotok mesélnek című kötetekből. Az utóbbi két zseniális robotépítő mérnök, Trurl és Klapanciusz különleges utazásairól és kalandjairól mesél, az előbbiben pedig tobzódnak az acéllovagok, az elektronikus boszorkányok, a szerelmes robotkirályfik és a rátarti robotkirálylányok. A történetek egyszerre poétikusak és groteszkek, a bennük rejlő társadalomkritika pedig a mai olvasó számára is rendkívül friss és élvezetes. Ugyanis ez a metsző iróniával elénk tárt kibernetikus csodavilág - a maga zsarnok gépkirályaival, talpnyaló udvaroncaival meg agyafúrt robotzsiványaival együtt - nem csupán Lem kortársainak, hanem a 21. század olvasóinak is ismerős lehet.

Isaac Asimov - Előjáték ​az Alapítványhoz
Az ​Előjáték az alapítványhoz Asimov teremtő géniuszának pompás végrendelete. A veszélyes helyzetekkel, cselszövéssel teli páratlanul izgalmas elbeszélésben életre kelnek Asimov kedvenc szereplői: köztük Hari Seldon, aki azon fáradozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi elméletét, és ezzel megmentse az emberiséget.

G%c3%a9pzongora
elérhető
81

Kurt Vonnegut - Gépzongora
Az ​Olvasó ezúttal Kurt Vonnegut legelső regényének új kiadását tartja a kezében. Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk. És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor. "Fekete logika. Nevethetünk is akár, de közben szívünkbe költözik a félelem. Vonnegut a végső emberi dilemma térképésze." The New York Times Book Review "Hahotánk is gépzaj: kattog, pattog, recseg, csikorog." Life

Gail Carriger - Soulless ​- Lélektelen
Alexia ​Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet. Elsősorban azért, mert nincs lelke. Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig talán, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt. De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire. Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit? És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála melasztorta?

Lester del Rey - A ​szökevény robot
Abban ​a messzi, jövendő világban, amelyről ez az érdekes és nagyon izgalmas regény szól, a robotok már olyan mindennapos segítőtársai lesznek az embernek, mint manapság például a kutyák. Így aztán nem csoda, hogy a regény ifjú hőse, Paul és kedves robotja, Rex között őszinte jó barátság támad. Amikor a körülmények elszakítják egymástól a két pajtást, vállalnak minden veszélyt, minden megpróbáltatást és minden izgalmas kalandot, csakhogy ismét összetalálkozhassanak. E könyv írója hiszi és vallja, hogy a gépek sosem ellenségei, hanem mindig jó barátai lesznek az embereknek.

Covers_533894
elérhető
32

Marissa Meyer - Scarlet
Még ​a jövőben is óvakodj a farkastól… Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak – éppen szabadulni próbál a cellájából, de még ha sikerrel is jár, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye. Eközben Franciaföldön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépség a nyomozása során egyre különösebb alakokkal találkozik. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő utcai harcossal, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a helyzet tovább bonyolódik, miután összeakadnak Cinderrel. Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek…

Philip K. Dick - Az ​elektromos Lincoln
Louis ​Rosen és társa eddig zongorákat árult, mostantól azonban embereket. Pontosabban történelmileg hiteles szimulákrumokat olyan személyiségekről, mint például Abraham Lincoln. A gond csak az, hogy az érdeklődő egy kapzsi milliárdos, aki olyasmire akarja használni a szimulákrumokat, ami illegális. És az sem biztos, hogy lehet csak úgy adni-venni egy olyan valakit – valamit? –, mint a Lincoln-szimulákrum. Vajon egy elektromos Lincolnt nem illet meg annyi jog, mint a teremtőit? Vajon az a gép, amely törődik és szenved, nem ér annyit, mint egy nő, aki egyikre sem képes?

Aron Jefimovics Kobrinszkij - Figyelem, ​robotok!
Miért ​van szükség robotokra? Szellemkezek? Vezérlés bioáramokkal Itt vannak a robotok A lépegető robotok Két óceánban Három generáció

Rónaszegi Miklós - A ​rovarok lázadása
A ​rovarok lázadása Budapesten játszódik, filmszerűen pergő képekben. Hová tűnt dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész? Mivé jut a tudomány, ha méltatlan kezekbe kerül?

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Vasvilágok
A ​gépek nevelte emberfia, Kung, nem akar felnőtté válni, rájön ugyanis az őt körülvevő világ embertelenségére. Legfőképp nem az elgépiesedett, szupertechnicizált környezet riasztja, az, hogy anyaöl helyett "összkomfortos" univók óvják, hanaem a Vasvilágok rémisztő légköre. Gyereklelkének egyetlen (lényegében hatástalan) fegyveréhez folyamodik: visszautasít. Mandics György és M. Veress Zsuzsanna tudományos-fantasztikus novellafüzérének üzenetét így foglalhatnók össze: a humánum, az ész fegyverével őrizzük létünk, környezetünk épségét. A szerzők a negatív utópia eszközével a féllmetes jövőképbe, a Vasvilágok elrettentő hangulatába az emberség tiltakozó szavát építik, ám sohasem merevednek a didakticizmus pózába. Érdekes, fantáziadús, a sci-fi műfaji lehetőségeit kiaknázó történeteket nyújtanak át az olvasónak.

Konrad Fialkowski - Adam Hollanek - Homo ​divisus / Még egy kicsit élni
A ​két lengyel sci-fi író kisregénye az ember és az általa létrehozott mesterséges intelligencia örök lélektani konfliktusát választja témájául, de más-más megközelítésben. A Még egy kicsit élni című kisregény Anselm Conseliusa, a világhírű zeneszerző és zongoraművész rejtélyes körülmények között hal meg. Vajon ki vagy mi okolható haláláért? Jonis, a hideg szépségű ifjú tanítvány, vagy Zója, a kettőjük között sejtelmesen mosolygó nő, esetleg a falakat borító ismeretlen, "mizrákoknak" nevezett, idegen eredetű lények? A Homo divisus alapötlete a mesterséges agyátültetés. Hogyan viseli el egy ember azt, hogy egy valamikor hibernált másik ember testében élesztik újjá? A történet főhőse egy különleges logikai csapdát állít fel, hogy a menekülést jelentő kiutat megtalálhassa.

Luigi Menghini - Láncreakció
Luigi ​Menghini nevét hiába keresnénk a lexikonokban: az olasz író első regényét tartja kezében az olvasó. A science fiction műfajának klasszikus hagyományait követi: háborús kaland éppúgy, mint robotszemélyzet, de megjelenik egy titokzatos kék pasztilla is, mely gondolatátvitel útján egy egész galaxis életét képes megváltoztatni. E galaxis létének egyik fordulópontjáról szól a regény izgalmasan, okosan.

Cedo Vukovic - A ​robotok ura
Nem ​mindennapi szerencséje van Željkónak, mert barátjának mondhatja Gépváros zseniális feltalálóját, a tudós Eszesok professzort. Eszesok barát a bajban is, ezért nekivág a kisfiúval, hogy elfogja az emberiség ellenségét, a Gonosz Robotok Urát. Csakhogy nem könnyű a Robotok Urának színe elé jutni, mert a gonosz cselekedetekre beprogramozott öt félelmetes robot útjukat állja, S a robotokat sem könnyű megtalálni, mert megszólalásig hasonlítanak az állatokhoz - oroszlán, medve, krokodil, sas és róka képében szolgálnak uruknak. Eszesok számos találmányát beveti ebben a nehéz küzdelemben, csodarepülője szárazon, vízen, levegőben egyaránt jól teljesíti feladatát. S ha mégis bajba kerülnek, segíti őket a jó barátjukká vált utolsó mesebeli sárkány, Nemkapszel. Minden gonosz robotot legyőztek, de mégse találják meg Eszesok csodálatos találmányát. Hová lett a mindenkit megokosító tantabletta? Aki végigolvassa a jugoszláv író izgalmas könyvét, erre is választ kap.

Adam Wiśniewski-Snerg - A ​robot
A ​regény cselekménye 1993-ban játszódik. Hőse a titokzatos Mechanizmus által megszerkesztett és beprogramozott robot. Egy másik világba átplántálva értesüléseket kell szereznie. Megkapja az instrukciókat, de olyan helyzetbe is kerülhet, amikor magának kell döntenie. Egy kozmikus katasztrófa elől óvóhelyre menekült embereket kell megfigyelnie. Már fogytán vannak az élelmiszerkészletek. Egy olyan térségbe kéne áthelyezni őket, ahol a lelassult idő jóvoltából minden probléma megoldódna. A robot szeme előtt véres és kegyetlen események játszódnak le, s csakhamar olyan közegben találja magát, ahol már nem érvényesek az általa ismert fizikai törvények... Ember vagy gép? Erre a kérdésre keres feleletet a BER-66-os számú robot, azaz Net Porejra fizikus, ám az izgalmas történet végére kiderül, hogy az igazán fontos kérdés így hangzik: mi az ember a saját társadalmában és a határtalan világegyetemben. Ez a regény az 1973-as esztendő legnagyobb könyvsikere volt Lengyelországban és azóta sok kiadást megért.

Marc-Uwe Kling - QualityLand
Isten ​hozott, kedves olvasó, a nem túl távoli jövőben, QualityLand országában - Európa legjobb, legszuperebb, legminőségibb államában! Ez a felsőfokú jelzők birodalma, ahol már szinte kizárólag robotok és mesterséges intelligenciák dolgoznak (bár a munkával járó stresszt sokuk nehezen viseli), a reklámcégek és híroldalak kínálatukat előzékenyen a fogyasztók ízléséhez igazítják, a szerelmi élet pedig a randialkalmazások mindentudó algoritmusai által előre kijelölt mederben csordogál... Ugyan mi váratlan történhetne egy ilyen precízen kiszámított, boldogságra automatizált világban? Így gondolja a regény főszereplője, Munkanélküli Peter is, egészen addig, míg egy személyre szóló ajándékot nem kap az ország legnépszerűbb csomagküldő szolgálatától: egy rózsaszínű, delfin alakú vibrátort. A kéretlen segédeszköz hatására hősünk egyszemélyes hadjáratba kezd QualityLand teljhatalmú mamutvállalatai ellen, mígnem végül egy széles körű tiltakozó mozgalom élén találja magát. Ezzel párhuzamosan QualiyLand mindaddig megnyugtatóan egyhangú politikai játszmái is meglepő fordulatot vesznek. Mivel az ország aktuális elnöke haldoklik, előrehozott választást kell kiírni, melyen a bevándorlókkal riogató szélsőjobb jelöltjével szemben az ellenzék Miénk Johnt indítja. Kampányuk azonban korántsem alakul zökkenőmentesen: John ugyanis képtelen hazudni... és nem mellesleg egy android. A _QualityLand_ őrült ötletekkel és abszurd fordulatokkal tűzdelt, fergeteges humorú szatíra, egyszersmind nagyon is megfontolandó figyelmeztetés a napról napra fejlettebb technológia és a vele szemben egyre kiszolgáltatottabb ember kapcsolatáról.

Bobbie Peers - Az ​Elveszett Város
A ​VILÁG LEGNAGYOBB KÓDFEJTŐJE MINDENKI RÁ VADÁSZIK Amikor a Big Ben órája hirtelen megáll, a kódfejtő zseninek, William Wentonnak azonnal vissza kell térnie a Kutatóintézetbe. Egy titokzatos ügynök azzal a feladattal bízza meg, hogy vigyázzon egy hatalmas erejű ősi fegyverre. William hamarosan a London alatti, rég elfeledett alagutak labirintusában találja magát. Eltemetett titkok, egy tengeri robotszörny és életének eddigi legnehezebb kódja... Williamnek minden tudására szükség lesz a túléléshez!

Simon Scane - Mar'ou ​végzete
Mar'ou ​bolygó három nagyhatalmának (Palemun, Melenar és Datkorus) gazdasága virágzik. Az emberek jómódban és békében élnek. Lepant (a palem Elsővárost) hirtelen támadás éri. Az égben és a földön megjelenő robotok senkinek és semminek sem kegyelmeznek, ami él és mozog. Beindul a népirtás legtisztább és legsterilebb folyamata, a semmiződés (a sejtszintű pusztulás miatt szó szerint semmi sem marad a testekből). M˙Lalleh is, akárcsak a többi melen és palem az életéért küzd. A menekülésre esélye sincs, mégis túléli a támadást... Egy férfi segít neki, aki olyan technológiával rendelkezik, és olyan információk birtokában van, melyek láttán és hallatán a fiatal lány elámul. A túlélésért folytatott küzdelem során egyre többet tud meg a férfitól a robotokról, a mesterséges intelligenciával rendelkező esőcseppekről, és egyre világosabbá válik számára, hogy mi is történt Mar'ou-n.

Bobbie Peers - A ​lurídiumtolvaj
A ​lurídiumtolvaj váratlan fordulatokkal és megfejthetetlennek tűnő rejtvényekkel teli története, amelyet 2015 legjobb ifjúsági regényének választottak Norvégiában, közel 40 nyelven jelenik meg világszerte. A William Wenton-trilógia első kötetének megfilmesítési jogait a nagy sikerű Kódjátszma rendezője vásárolta meg. Bobbie Peers sikeres norvég filmrendező és forgatókönyvíró. Sniffer című rövidfilmje 2006-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Kollekciók