'koncentrációs tábor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
Robert ​Merle húsz évvel a _Mesterségem a halál_ megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos." A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkált) már 16 évesen embereket ölt, igaz ekkor még szemtől szemben, a saját életét is kockára téve az I. világháború különböző frontjain. A fegyverletételt követő nehéz időszakban a német szabadcsapatok egyikében harcolt tovább, aztán belépett a nemzetiszocialista pártba. Hitler hatalomra jutása után pedig felvételét kérte az SS-be. Eleinte a dachaui koncentrációs táborban szolgált, majd átvezényelték az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba, ahol az ő irányításával épültek fel a gázkamrák és a krematóriumok.

Németh Gábor - Zsidó ​vagy?
Felkavaró ​és provokatív mű, az új magyar próza fontos eseménye a könyv megjelenése. A Zsidó vagy? című könyvével Németh Gábor végre megírta azt a regényt, amit olvasói régóta várnak tőle. Az elbeszélő gyermekkora tragikusan fájdalmas pillanatait felidézve keresi leküzdhetetlen idegenségérzetének eredetét. Ezt az érzést azonban nem származása értelmezi és igazolja, hanem annak az ismétlődő tapasztalata, ahogyan mások félreértik és stigmatizálják. A regény kivételes egyensúlyt teremt történetmondás és az elbeszélői reflexiók között; nyelvileg rendkívül pontos és kiérlelt mű.

William Styron - Sophie ​választ
A ​második világháborús hadszíntért sikeresen megúszó déli amerikai írópalánta - maga Styron - egy olyan háromszög poklába keveredik bele, ahol a másik két "emberi tényező" ugyanezen háború traumájának a perverzitás fokáig sérült pólusa: a regény végén a kettős öngyilkosság a szeretet és gyűlölet, az irracionálissá fejlődő, szinte állati ragaszkodás és kínzás, tapadás és taszítás logikus következménye, shakespeare-i konzekvencia. Sophie, ez a konzervatív, sőt antiszemita lengyel lány a véletlen folytán kerül Auschwitzba, ahol előkelő árja létére zsidósorsot él meg, olyan sorsot, amelyen szerelmének, Nathannak fizikailag nem kellett átesnie. S itt jön a regény egészen eredeti paradoxona: Nathan számára az európai lidércnyomás - még közvetlen átélés híján is - olyan személyes katasztrófát jelent, amely logikusan vezet el a világ teljes megtagadását jelentő őrületig, a halál választásáig. E két ember egymás kínzásában, őrült szeretkezéseiben, harcában azért nem lehetséges békében feloldódó megnyugvás, mert a fasizmus patológiája sejtjeikig megfertőzte őket. Hiába akarják a megváltást, már képtelenek rá.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Aharon Appelfeld - Holt ​vágányok
"Nekem ​a memóriám a vesztem... olyan az emlékezetem, mint a leplombált kút: megőriz mindent az utolsó cseppig. Kiapadhatatlan" - mondja a regény hőse, Ervin Siegelbaum, akinek különös újjászületése óta az ital, a futó kalandok és a rémálmok töltik ki a mindennapjait. Nincs más otthona, mint a vasút, nincs más barátja, mint néhány túlélő, nincs más célja, mint hogy fellelje azt a náci tisztet, aki a koncentrációs táborban a szeme láttára lőtte agyon a szüleit, akik rendíthetetlenül hittek egy jobb jövőt hirdető eszmében, megtagadták érte őseiket, feláldozták az életüket, és végül mindenütt csak ellenségekkel találták szemben magukat. A gyilkos után nyomozó, táskájában pisztolyt rejtegető Siegelbaum megszállottként teszi meg évről évre ugyanazt az utat a háború utáni Ausztriában, ahol egykori frontkatonák büszkén vallják, hogy zsidókat irtottak, ahol fél- és negyedzsidók csak titkon merik neki megsúgni származásukat. Vajon ha megtalálja a gyilkost, lesz-e ereje bosszút állni, és hoz-e megnyugvást a bosszú? Appelfeld költői szépségű regénye halk, egyszerű, puritán, és mégis szívbe markoló szavakkal tárja fel a túlélő bonyolult, fájdalmas belső világát, visszaemlékezéseit egy elpusztított generáció tagjaira. A Bukovinában született szerző nyolcévesen volt saját édesanyja meggyilkolásának szemtanúja. Miután megszökött a koncentrációs táborból, ide-oda sodródott Európában, végül Izraelben telepedett le. Íróként a nyolcvanas években tűnt fel Badenheim 1939 című regényével, és azóta kiemelkedő helyet foglal el a kortárs irodalomban. Számos rangos irodalmi díj birtokosa.

Isabel Wolff - Séta ​az időben
Izgalmasan ​elegyíti a múltat és a jelent. A létezőt és a visszahozhatatlant. Vonzza az olvasót, szellemeket idéz, hiszen az írónak ez a dolga. Hát még, ha bértollnok vagy szellemíró, mint Jenni Clark, aki talán éppen azért írja meg mások emlékiratait, mert a saját emlékei túl fájdalmasak hozzá. Mert kisgyerekként átélt egy olyan traumát, melynek feldolgozásában egy idős holland asszony gyerekkorának megidézése segíti. Az asszony, akit Klarának hívnak, Jáva szigetén éli át a második világháborút, az édesanyjával és az öccsével a japánok fogságába kerül, egy civileket gyűjtő koncentrációs táborba, amely semmivel nem jobb más koncentrációs táboroknál. Paradicsomi állapotokból, egy gyönyörű jávai kert idillikus békéjéből csöppen oda. Túléli, és addig nem nyugszik, míg egészen más égtájon meg nem teremti újra a „paradicsomkertet”. Amit kívül vagy belül mindannyian keresünk, míg rá nem jövünk, hogy csak magunk építhetjük fel, valódi fájdalomból és örömből. Aki kíváncsi rá, mit jelent a tenko és a gedekking, mi a jelentősége egy rézből készült gyíkocskának, és mi köze mindehhez a BBC kotnyeles riporterének, egy vén kovácsműhelynek, vagy a gyerekvállalásnak, az feledkezzen bele bátran Isabel Wolff könyvébe.

Leo Kessler - A ​kitörés
1944 ​februárja. Leo Kessler három csökönyös Wehrmacht katonája, a Harmadik Birodalom Zéró Egyes Büntetőtáborának lakója, ahol a frontvonal béli elhalálozásra nyernek kiképzést. Igazságtalan ítélet alapján, a haditörvényszék által ideküldött dezertőrökkel, a Német Hadsereg söpredékével egy sorba helyezve, az aljanépségnél is alacsonyabban. Csoda-e, ha úgy határoznak, hogy az első adandó alkalommal megpróbálnak megszökni a haláltáborból?

Viktor E. Frankl - ...mégis ​mondj igent az életre!
Egy ​pszichológus megéli a koncentrációs tábort. „Jelen munka, habár tömörnek, rövidnek tűnik, művészien felépített és megragadó. Két alkalommal olvastam át egy ültő helyemben és teljesen elbűvölt, elvarázsolt. Kicsivel a történet közepe után Dr. Frankl bemutatja logoterápiájának filozófiáját. A folyamatos, összefüggő szövegben mindezt olyan finoman, alázattal tárja elénk, hogy csupán a könyv befejezése után veszi észre az olvasó, hogy itt egy valódi tanulmánnyal találkozott az emberi egzisztencia mélységéről, és nem pusztán egy újabb kegyetlen történetet olvasott a koncentrációs táborokról." Gordon W. Allport

Bokor Péter - Mengele ​doktor nyomában
Mi ​történt dr. Josef Mengelével, aki orvos létére a „halál angyala” szerepét játszotta, ezreket küldött a gázba Auschwitz-Birkenauban, és embertelen kísérleteket folytatott? Úgy tűnik, 1979. február 7-én vízbe fúlt Brazíliában. De valóban ő volt-e? Bokor Péter dokumentumfilmjéből készült ez a könyv, amely felvázolja Mengele életútját, megszólaltatva olyanokat, akik túlélték a vele való találkozást. Követhetjük Dél-Amerikába, meghallgathatjuk bújtatóit, bepillanthatunk a dokumentumokba, melyek halálát igazolják, s melyek megállapításait azóta is sokan vitatják

Jorge Semprún - A ​nagy utazás
Négy ​napig utazik Jorger Semprun a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartalma: Semprun mesterien keresztezi egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt amit lényegesnek, közölnivalónak érez.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Adolf Burger - A ​hamisító csoport
"A ​külföldi bankjegyek hamisításának gondolata Alfred Naujocks fejében fogalmazódott meg... Naujocks beszélt Heydricchel, Heydrich a főnökével, Himmlerrel, Himmler pedig egyenesen Hitlerrel. A pénzhamisítást szigorú és rendkívüli biztonsági intézkedések közepette a német rendőrség és az SD főnöke, Reinhard Heydrich, Otto Rasch SS-Brigadeführer és dr. Wilhelm Höttl SD-Hauptsturmführer kapta feladatul. A hamisítóüzem vezetője Bernhard Krüger SS-Sturmbannführer lett, akiről az akció a »Bernhard-vállalkozás« nevet kapta. A nyomógépek berlini és más nyomdákból érkeztek. A festéket két berlini cég, a Schmidt testvérek és a Kast és Ehinger GmbH gyártotta. A klisék a sachsenhauseni koncentrációs tábor közelében, a biztonsági szolgálat friedenthali vegyi gyárában készültek. A buchenwaldi, a mauthauseni, a theresienstadti, az auschwitzi és más táborokból 1942 közepén grafikai szakembereket - kizárólag zsidókat - vezényeltek a sachsenhauseni különítménybe. A különítmény 1942 szeptemberében kezdte meg a munkát, eleinte huszonnyolc fogollyal. A műhely 1942 decemberében lett kész teljesen, s 1943 januárjában megkezdődött az akció..."

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Ronald H. Balson - Valaha ​testvérek voltunk
Két ​gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére... Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején... Ronald H. Balson izgalmas, elgondolkodtató könyve részletgazdag képet fest a második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországról, a holokauszt borzalmairól, egyúttal számvetésre késztet mindnyájunkat, hogy egy napon élhetőbb, emberibb, igazabb jelent és jövőt élhessünk.

Kroó László - Bölcsőm, ​koporsóm Buchenwald
Kroó ​László, úgy látszik, azokhoz a koncentrációs tábort megjárt írókhoz tartozik, akik - akárcsak Semprun - évtizedeket vártak, míg meg tudták írni a XX. század történelmének e förtelmes fejezetét. Egy találkozás forgatja vissza Kroó regényében a történelem lapjait; egy találkozás a régi sors- és harcostárssal. Előlép a múltból a dicsőséges és rettenetes "vöröskeresztes éjszaka", amely alatt Gadó Györgynek a buchenwaldi koncentrációs táborban működő illegális kommunista párt megbízásából emberéletekről kellett döntenie. Ötszáz halálra szánt emberből megmenthet egy tucatot, ha elég óvatos és ügyes. Jól választott-e Gadó György azon a rettegéssel teli éjszakán? Kroó újabb regénye megélt hitelességgel idézi fel a náci Németország történelmének elmúlt, de el nem feledhető, gyászos napjait.

Hans Grundig - Karnevál ​és hamvazószerda között
A ​művészetélet lázas lobogása és a történelem kegyetlensége, az egyéni idill derűje és a kommunista elkötelezettség, a háború előtti Drezda bohém világa és a koncentrációs táborok pokla: megannyi ellentét, Hans Grundig élete. Hogyan lesz a szobafestő fiából realista festőművész, kora haladó képzőművészeteinek egyenrangú harcostársa; hogyan éli barátaival az Itáliát járó vagabundok örök vidám életét; hogyan ismeri meg hűséges élettársát, feleségét, a nagyszerű Leát, hogyan szakítja el őket a náci rémuralom...Tragikus búcsú egy drezdai parkban, rendőrspiclik "vigyázó" szemeinek kereszttüzében, ugyanott, ahol akkor nemrég még a zavartalan boldogság évei ígérkeztek; napfényes svájci nyaralás után a Harmadik Birodalom jeges embertelensége; a sachsenhasueni koncentrációs tábor iszonya, de a rémségeken is átsugárzó emberi derű, mely a szerző, Hans Grundig lényéből árad feledhetetlen, lebilincselő olvasmánnyá teszi a könyvet. Hiteles körkép egy elsüllyedt korszakról, tanúságtétel egy olyan történelmi helyzetről, amelyet sosem feledhetünk. Intelem és példa: vigyázzunk az emberségre; és legyünk hajthatatlanok, ne csak szavakkal, de a helytállás hétköznapjain és rendkívüli óráiban egyaránt.

Jurij Zbanackij - Egyetlenem
Édesanya ​számára elképzelhetetlen szörnyűbb kín, mint egyetlen gyermekét a halál árnyékába látni. S szenvedését csak meghatványozza az a tudat, hogy túlzott féltésével, gondoskodásával - legjobb szándéka ellenére - ő maga vezette fia nyomára az üldözőket. Ez történik az "egyetlennel", a regénybeli édesanyával a németek által megszállt Ukrajnában, ahol senkinek az élete nincs biztonságban. Elég egy rosszakaró bármilyen vádja, hogy az ember koncentrációs táborba kerüljön, ahol nincs ugyan gázkamra és krematórium, de ugyanolyan könyörtelenséggel arat a halál, s ahonnan csak csodával határos módon szabadulhat. Felejthetetlen ennek az egyszerű asszonynak az alakja, aki olyan erős, olyan bátor, olyan hős, amilyen csak a gyermekéért rettegő édesanya lehet.

Hernán Valdés - Egy ​chilei fogoly naplója
E ​naplót, melyet az olvasó kezében tart, a Tejas Verdes-i katonai koncentrációs tábor egyik részegységének foglya írta. A tábor San Antonio kikötőjének közelében található, valamivel több mint száz kilométerre Santiagótól, Chile fővárosától. Természetesen utólag megírt naplóról van szó (elképzelhetetlen, hogy valaki ezek között a körülmények között módot találjon akár csak néhány sor leírására is, nem kevésbé az is, hogy sikerüljön megteremtenie magában az erre történő kísérlet belső feltételeit), és mivel tudatában voltam annak, hogy a megváltozott körülmények az érzékenység megváltozásával járnak, mialatt írtam, minden lehetőt megtettem, hogy a fogság érzelmi állapotát fenntartsam magamban, és hogy mindennapjait a leghívebb időrendben örökítsem meg. S ez nem volt híjával a nehézségeknek, ha meggondoljuk, hogy az ilyen helyeknek egyik jellemzője éppen az idő múlásával kapcsolatos jelzések, utalások teljes hiánya. E felidézett, újraélesztett emlékek megírása éppen ezért mélységes viszolygást váltott ki belőlem. S ha végül mégis vállaltam, ezt nem azzal a céllal tettem, hogy egy bizonyos közönség érdeklődését egyéni szerencsétlenségem történetével felcsigázzam, hanem azzal a határozott szándékkal, hogy tapasztalataimmal felfedjem azt a kollektív élményt, amely a chilei népnek ma is napról napra osztályrésze, és amelyet - ha a politika tisztaságát veszni hagyja - minden nép megtapasztalhat, a világ bármely pontján, a fasizmus esetleges visszatérésével.

Zofia Posmysz - Egy ​nő a hajón
Egy ​nagy óceánjáró hajó tart Dél-Amerika felé. Fedélzetén kényelmesen heverésznek, sétálnak az utasok, köztük egy nyugat-német házaspár. Liese és Walter nagy reményekkel indultak Brazíliába, a férfi diplomáciai kiküldetésének helyére. S ekkor a hajón találkoznak egy nővel. A titokzatos asszony meg sem szólal, de szavak nélkül is, puszta létével felkavarja életüket, felidézi előttük a háború mindkettőjük számára oly kínos emlékeit. A lengyel írónő érdekfeszítő regénye már több nyelven megjelent, filmet is készítettek belőle.

Eddy de Wind - Auschwitz, ​végállomás
Eddy ​de Wind zsidó orvos önként jelentkezett abba a hollandiai gyűjtőtáborba, ahová édesanyját deportálták. Azt remélte, hogy így az asszonyt meg tudja menteni Auschwitztól, de tévedett. A táborban megismert szerelmével együtt 1943-ban őt is a haláltáborba vagonírozták. Amikor a szovjet hadsereg közeledésének hírére a nácik 1944-ben elindították Németország felé az erőltetett meneteket, Eddy elrejtőzött, és a felszabadulás után ott maradt Auschwitzban ellátni a betegeket. Keresett egy ceruzát és egy jegyzetfüzetet, és írni kezdett. Könyve a legelső Auschwitz-beszámolók egyike, amelyet a csak nem sokkal korábban átélt borzalmak és maga a nyers valóság tesz átütő erejűvé. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen memoár, amelyet teljes egészében az auschwitzi haláltáborban írtak. De Wind kötete először 1946-ban jelent meg, hogy aztán hosszú évekkel később, a tábor felszabadításának 75. évfordulójára, 2020-ban nemcsak hollandul, de számos más nyelven, így magyarul is napvilágot lásson. Az eredeti holland kiadás szószedettel, térképpel és a leszármazottak, valamint a fordító utószavával bővült. A kötetet a család archívumából származó képanyag illusztrálja.

Nádas Péter - Világló ​részletek
„Egyszer ​egy többnapos pilisi kiránduláson, amikor sehol nem volt se vége, se hossza az útnak, csak mentünk és mentünk valahol Dömörkapu és Pilisszentkereszt között az erdőkben, nem lehetett felfogni ésszel, hogy minek megyünk, hová ereszkedünk, hová kapaszkodunk ezeken a hegyeken, és miért nem visznek, mért olyan csöndesek, hogy nekünk gyerekeknek már kiabálni se legyen szabad, majd ha tisztásra, mezőre érünk, ott kiengedheted a hangodat, mert az a bevett szokás, hogy az ember az erdőben nem ordibál, nem zavarja a madarakat és a vadakat, és már jó messzire a menedékháztól, ahol egy nagy, jéghideg hálóteremben az egész társasággal, felnőttekkel, gyerekekkel nagy hangoskodások közepette eltöltöttük az éjszakát, arra is megtanítottak, hogy soha nem fázom, soha nincs melegem, soha nem vagyok szomjas, soha nem vagyok éhes, soha nem vagyok fáradt, soha nem vagyok álmos, és főleg nem unatkozom, ezt most jól jegyezzem meg magamnak. És azonnal megjegyeztem.” „Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét” – írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások alapján rekonstruálja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain.

Heather Morris - A ​három nővér
Az ​auschwitzi tetováló és a Cilka utazása szerzőjének új regénye, a trilógia befejező kötete a bátorságról és egy eltéphetetlen kötelékről szól, mely reményt adott a reménytelenségben Cibi, Magda és Livi kislányként fogadalmat tesznek az édesapjuknak, hogy mindig vigyázni fognak egymásra, bármi történjék is. Amikor évekkel később, 1942-ben a tizenöt éves Livit deportálják a nácik abból a csehszlovákiai városkából, ahol élnek, az alig négy évvel idősebb Cibi állja a szavát, és elkíséri őt Auschwitzba, hogy megóvja vagy vele haljon meg. Mindeközben a tizenhét éves Magda otthon bujkál édesanyjával és nagyapjával, próbálja elkerülni, hogy a nácik őt is begyűjtsék, ám hamarosan rákerül a sor. A haláltábor borzalmai közepette az immár újra egymásra talált három testvér majdnem belehal az éhezésbe és a robotba, az őrök kegyetlenkedéseibe. Ám ekkor újabb ígéretet tesznek. Megfogadják, hogy egymásba kapaszkodva életben maradnak. Harcolni fognak, hogy túléljék Auschwitz-Birkenau poklát, majd a halálmenetet, át a háború sújtotta Európán, és mindent, ami még rájuk vár. A regény igaz történet alapján íródott, az események érintik Lale, Gita és Cilka történetét is. A Meller nővéreknek, akik közül ketten ma is Izraelben élnek rokonok és barátok körében, Heather Morrisra esett a választásuk, hogy elmesélje és újrateremtse a történetüket csodálatos új bestsellere, A három nővér lapjain.

Jennifer Teege - Nikola Sellmair - Nagyapám ​engem agyonlőtt volna
Amon ​Göth náci parancsnok unokájának megrázó könyvét Tompa Andrea ajánlásával jelentetjük meg. "Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek. Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült. Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is."

Eddie Jaku - A ​világ legboldogabb embere
Eddie ​Jaku mindig és elsősorban németnek tartotta magát, és csak azután zsidónak. Büszke volt a hazájára. De ez egy csapásra megváltozott 1938 novemberében a kristályéjszakán, amikor megverték, letartóztatták, és koncentrációs táborba hurcolták. Az ezt követő hét évben Eddie-nek nap mint nap elképzelhetetlen szörnyűségekkel kellett szembesülnie előbb Buchenwaldban, azután Auschwitzban, majd pedig a nácik halálos erőltetett menetében. Elveszítette a családját, a barátait, a hazáját. De mivel túlélte, Eddie megesküdött, hogy ezentúl mindennap mosolyogni fog. Azzal tiszteleg az elveszítettek előtt, hogy elmondja történetét, közkinccsé teszi bölcsességét, és a lehető legjobb életet éli. És most már meggyőződése, hogy ő "a világ legboldogabb embere". Ebben a megrázó, szívbemarkoló, de végső soron reményteli visszaemlékezésben a százéves Eddie - Edith Eva Egerhez és Viktor E. Franklhoz hasonlóan - arról ír, hogyan találhatunk rá a szabadságra és a boldogságra a legeslegsötétebb időkben is. Eddie Jaku 1920-ban Németországban született Abraham Jakubowicz néven. A második világháborúban több koncentrációs táborban raboskodott, mígnem 1945-ben sikerült megszöknie a halálmenetből. 1950-ben a családjával Ausztráliába költözött. A Sydney-i Zsidó Múzeum 1992-es megalakulása óta önkéntes munkát végez az intézményben. Hetvenhárom éve boldog házasságban él feleségével, Flore-ral. Két fiuk született, számos unokája és dédunokája van. A legmagasabb ausztrál állami elismerés, a Medal of the Order of Australia kitüntetettje.

Bas von Benda-Beckmann - A ​Napló után
Anne ​Frank utoljára 1944. augusztus 1-én írt a naplójába. Három nappal később felfedezik rejtekhelyét az amszterdami házuk hátsó traktusában, és letartóztatják a vele bujkálókkal együtt. Apja, Otto Frank 1945. január 27-én szabadul föl Auschwitzban, és rögtön kutatni kezdi, mi történhetett feleségével, Edithtel, két lányával, Annéval és Margottal, valamint a másik négy bujkálóval: Hermann és Auguste van Pelsszel, azok Peter fiával és Fritz Pfefferrel. Beletelik néhány hónapba, amíg bizonyosságot szerez: a nyolc bujkáló közül ő az egyetlen, aki túlélte a német lágereket.

Alan Gratz - A ​végső megoldás: a remény
Az ​Auschwitzot is megjárt ifjú Janek megindító, igaz története "Szívszorító, magával ragadó, nyers és érzelmes..." - VOYA "Alan Gratz mestere a valóságon alapuló történelmi fikciónak, így a tizenévesek is könnyen feldolgozhatják az eseményeket." - Helen's Book Blog Mindent elvehettek tőle. Csak a reményt nem! Tíz koncentrációs tábor. Tíz hely, ahol éheztették, kínozták, rabszolgamunkára hajtották. Ahol halomra gyilkolták a zsidókat. Nem volt esélye, tudta jól... Janek Grüner mégis életben akart maradni. Tizenegy éves volt, amikor a nácik bevonultak szülővárosába, Krakkóba. Mindent és mindenkit elvettek tőle, akit szeretett, táborból táborba hurcolták. Már nem volt neve, csak száma: ő volt a B-3087-es fogoly, ahogy azt a karjára tetoválták. A pokol hétköznapi valósággá vált. A zsúfolt marhavagonok, a barakkok, a kegyetlen őrök, a mindennap bőséggel arató halál. Felvonultak előtte a holokauszt azóta elhíresült rémei: Amon Göth a kutyáival, Mengele, Ilse Koch, a buchenwaldi boszorka, Birkenau krematóriumai, a kőfejtők, a wieliczkai sóbánya... Janek mindezt látta, ott volt. Valahogy mindig megmenekült a halál torkából, hogy aztán megint az életéért kelljen küzdenie. Vajon túlélheti a borzalmakat? És ha sikerül is túlélni, visszakaphatja-e önmagát, vagy marad a B-3087-es fogoly, aki elkeseredetten kapaszkodik az élet utolsó szalmaszálába is? Az itthon is hatalmas sikert aratott Menekültek című regény szerzőjének új nemzetközi bestsellere, igaz történet alapján.

Ellie Midwood - A ​lány, aki megszökött Auschwitzból
"Megrendítő ​és lebilincselő történet Ellie Midwood briliáns elméjéből." - The Hist Fic Chickie "Ez a könyv a lelkem minden porcikáját megrázta..." - Literacy Indulgence "Ez egy lenyűgöző regény, amely megdöbbentő történelmi részletességgel tárja elénk a náci megsemmisítő tábort." - loopyloulaura "Ellie Midwood elhiteti veled, hogy te is ott vagy a táborban Mala és Edek mellett." - Shaz's Book Blog Több millió embert kényszerítettek arra, hogy besétáljon Auschwitz kapuján, de ő volt az első nő, aki megszökött onnan. Ez a megrázó regény Mala Zimetbaum inspiráló, igaz történetét meséli el, akinek hősiességét sohasem felejtjük el, és akinek sorsa megváltoztatta a történelmet... Auschwitzból senki sem jut ki élve. Mala, a 19880-as számú fogoly abban a pillanatban tudta, hogy a pokol mélyére került, ahogy kilépett a marhavagonból. Az SS tolmácsaként arra használja pozícióját, hogy a lehető legtöbb életet megmentse. Kenyérdarabokat csempész az éhhalál küszöbén állóknak. Edward, az 531-es számú fogoly tábori veterán és politikai rab. Ugyanúgy néz ki, mint mindenki más: borotvált fej és csíkos egyenruha; ő azonban a földalatti ellenállás egyik harcosa. És van egy terve a szökésre. Nem más bűnért zárták be őket, csupán azért, mert léteznek. Amikor azonban megismerkednek, Auschwitz sötét árnyékát halvány reménysugár világítja meg. Edward elhiteti Malával, hogy lehetséges a lehetetlen. Hogy a tábor körül húzódó elektromos kerítés, a végtelen számú őrtoronyban járkáló fegyveres őr és a földet pásztázó reflektorok ellenére meg tudnak szökni ebből a haláltáborból. Ígéretet tesznek, hogy együtt szöknek vagy együtt halnak. Ami ezek után következik, az a történelem egyik legcsodálatosabb szerelmi története... Az auschwitzi tetováló, A döntés és az Árvák vonata rajongói imádni fogják ezt a lélegzetelállítóan gyönyörű mesét a bátorságról a tragédia közepette és a merészségről a félelem dacára. A lány, aki megszökött Auschwitzból igaz történeten alapul, és bebizonyítja, hogy a szerelem lehet fény a sötétben...

Nina F. Grünfeld - Frida
Frida ​Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Dexter Ford - Henry Oster - Az ​auschwitzi lovászfiú
Henry ​inspiráló története a reményről." - Linda Rader Overman, írónő Mindent elvesztett. Mindent túlélt. Mindent elmesél. Henry Oster mindössze ötéves volt, amikor 1933-ban Hitler hatalomra lépett. Ő volt az utolsó túlélője a 2011 zsidónak, akiket összeszedett a Gestapo, és deportált Kölnből. Henry azt remélte, hogy az auschwitzi lótenyésztő istállóban végzett kemény munkájának köszönhetően nehezen lesz pótolható, és így életben maradhat. Ez a gondolat erőt adott neki a túléléshez, és egyike lett annak a 23 embernek, akik élve kerültek ki a koncentrációs táborokból a háború után. Henry Oster és Dexter Ford szerzőpárosa egy szívszorító és felejthetetlen igaz történetet mesél el, amely lerombolja az emberiségbe vetett hitünket, majd újra felépíti azt. Megmutatja hogy a földi pokolban egyedül, elfeledve már csak a remény marad.

Szinyéri Tibor - Az ​Endlösung beteljesedése
Ezt ​a könyvet, mely az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor teljes történetét mutatja be gimnazista koromban írtam. Kéziratom a legkisebb túlzástól, kiszínezéstől, indulattól és politikai véleménynyilvánítástól mentes és nem anyagi célt szolgál, hanem, hogy a velem egyidősek béliek és a nálam fiatalabbak körében divatossá váló nacionalista, hungarista, antiszemita, rasszista és nemzetiszocialista eszmék és az azokat képviselök ellen tiltakozzak.