'assziriológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Stephen Bertram - Élet ​az ókori Mezopotámiában
A ​kötet arra összpontosít, hogy miként követték egymást a 3000 éven át virágzó társadalmak az ókori Mezopotámiában. Feltárja e nagy civilizációk - a mezőgazdaság, az írás, a városok, a törvénykezés, sőt a sörfőzés bölcsőinek - kultúráját. Megvizsgálja a sumérok, a babiloniak és az asszírok mindennapi életét kb. i. e. 3500-tól kezdődően egészen i. e. 500-ig, összegyűjtve mindazt a tényt, amit a mai régészek a térség múltjával kapcsolatban feltártak. Minden fejezetet széleskörű szakirodalom, eredeti rajzok, fényképfelvételek, és térképek egészítenek ki. Összeveti a régészeti és történelmi forrásokat, és így a Közel-Kelet történelme, régészete, vallása vagy kultúrája iránt érdeklődő olvasó bőven talál benne hasznos és érdekes információkat.

A. Leo Oppenheim - Az ​ókori Mezopotámia
Az ​ősi Mezopotámiát - a mai Irakot - nem ismeri annyira a régi korok iránt érdeklődő olvasóközönség, mint pl. Egyiptomot. Pedig magas fokú civilizáció virult itt, a terület sok csodálatos művészeti emléket, bámulatos irodalmi műveket őrzött meg az utókor számára. De nemcsak művészeti emlékekben, hanem történeti forrásokban is gazdag - a pusztaságok földjében évezredekig nyugvó agyagtáblák eleven képet adnak Mezopotámia történetéről, népeiről. Oppenheim professzor több mint 40 évet töltött ezeknek az agyagtábláknak a vizsgálatával. Jól ismerte az itt élt különböző népek nyelvét, alaposan tanulmányozta társadalmi, gazdasági viszonyaikat, irodalmunkat, művészetüket. Könyve azonban nemcsak mély tudományosságról tesz tanúságot, nemcsak rendkívül sok ismeretet közöl rendszeresen, módszeresen, hanem jól felépített, érdekes vonzó olvasmány is, amelyet gazdag képanyag egészít ki.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Komoróczy Géza - Trencsényi-Waldapfel Imre - Bábel ​tornya
Az ​ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái. Az egyiptomi, mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat Dobrovits Aladár és Kákosy László, a héber mítoszokat és mondákat Komoróczy Géza dolgozta fel. Trencsényi-Waldapfel Imre bevezetésével.

David Oates - Joan Oates - A ​civilizáció hajnala
„Földünk ​számos pontján különböző időpontokban születtek és tűntek le civilizációk. Más-más okok hozták őket létre, de volt egy közös vonásuk: mindegyik rendelkezett olyan természeti adottságokkal, amelyek virágzó gazdaság kibontakozását, s a hozzá kapcsolódó társadalmi intézmények fenntartását elősegítették. Mivel egyetlen kötet aligha adhatna képet róluk, s két régész erejét mindenképpen meghaladná a feladat, ez a könyv két okból is a Közel-Keletet választotta tárgyául. Először is azért, mert ez a térség szolgáltatja a legkorábbi s talán a legismertebb példát arra a folyamatra, amelynek során az első földművelő települések írástudó, városlakó közösségekké formálódtak. Másodszor, mert ezek a közösségek teremtették meg annak a mezopotámiai kultúrának az alapját, amely nemcsak közvetlen földrajzi környezetére, hanem az európai civilizáció forrását jelentő mediterrán területek kultúrájára is nagymértékben hatott... Az utóbbi kétszáz esztendőben a Közel-Kelet gyakran volt színtere különböző európai hatalmak vetélkedésének, mivel itt haladtak át az Indiába, illetve a Távol-Keletre vezető útvonalak. Nem meglepő tehát, hogy a régiségek iránt a diplomáciai szolgálatok tagjai és az utazók kezdtek elsőként érdeklődni. Figyelmüket azonban hosszú ideig az ősi civilizációnak csak a látványos emlékei kötötték le. Részben azért, mert ők a bibliai elbeszélések illusztrációit látták bennük, részben azért, mert az ember legrégebbi múltjáról való gondoskodás, következésképpen az őstörténet tanulmányozása Európában is csak alig több mint száz évvel ezelőtt kezdődött el. Könyvünkben nyomon követjük az őstörténet tudományának kialakulását, s azt is, hogy e tudomány révén – főleg az utóbbi három évtizedben – milyen mértékben gyarapodtak az ismeretek a Közel-Kelet legkorábbi településeiről. A legtöbb kutatási eredmény, amellyel foglalkoznunk kell, az utóbbi harminc évből származik” – írják könyvükről a kötet szerzői, David és Joan Oates. Pályájukat a nimrudi (Kalhu) ásatásoknál kezdték. David Oates ma a londoni egyetem elő-ázsiai régészeti professzora, s elsősorban Észak-Mezopotámia történeti tájegységeinek gazdasági és politikai életével foglalkozik. Joan Oates ásatásai Mandali térségében – amely e könyvben is több helyütt szóba kerül –, az élelemtermelő közösségek korai történetében egy fontos átmeneti szakaszt tártak fel. Ő egyébként a gazdaságtörténeti régészet elismert szakértője lett, jelenleg az elő-ázsiai régészet professzora Cambridge-ben. E méltán világhírű munka olvasmányként is lebilincselő, tudományos igényű és értékű írásmű: az emberiség történetének egy olyan korszakát mutatja be, amely szinte teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt.

Ismeretlen szerző - A ​művészet kezdetei
A ​messzi évszázadok titkai mindig vonzották az embert. Különös módon a legrégebbi idők művészettörténetével foglalkozó tudomány meglehetősen új keletű, s valójában csak korunkban kezdjük sejteni a barlangfestmények állatainak jelentését, a dús idomú "Vénuszok" szépségét. E kötet az őskor, Egyiptom és Mezopotámia, végül a prekolumbián Amerika kultúráinak művészeti emlékeit mutatja be. Az egyiptomi piramisok, a titokzatos szfinxek, a masztabák sírépítményeiben talált szobrászati emlékek és a későkori Théba temetőjének festményei elvezetnek e művészet rituális-vallásos hátteréhez. Mezopotámia egykor hatalmas uralkodóinak kegyetlen háborúiról kapunk képet palotáik fennmaradt domborművein. A ragyogó színű keleti mázas kerámiadíszítést példázza a babiloni Istár-kapu. Díszítményeinek mitikus lényeiben a figyelmes szem a keresztény szbimolika előzményeit fedezheti fel. Amerika prekolumbián kultúrája egészen más világot tükröz. A szent körzetek piramisai, labdajáték-terei és istenségeket ábrázoló szobrai megfejtetlen szertartások emlékeit őrzik. A kötet egyes fejezeteit nemzetközi tekintélyű kutatók írták, amelyekhez bőséges képanyagot válogattak.

Ismeretlen szerző - Ókori ​keleti történeti chrestomathia
Az ​Ókori Kelet története a Földközi-tengertől a Sárga-tengerig terjedő hatalmas területen játszódott le, s időbeli kerete közel háromezer évet foglal magában. A kötet szerkesztője ezzel a válogatással megpróbál az idézett munkákhoz viszonyítva lényegesen kisebb terjedelem mellett is aránylag egyenletes képet nyújtani az ókori keleti államok történetéről. A közölt források 19 különböző ókori nyelven íródtak, s ezeknek még egy szakember is csak töredékét ismerheti. Ezért a kötet nemcsak az egyetemi oktatásban, hanem az Ókori Kelet kutatásával foglalkozók számára is fontos munka.

Nicholas Postgate - Az ​első birodalmak
A ​Tigris és az Euphratész, illetve a Nílus völgyét gyakran a közel-keleti civilizáció ikerbölcsőjének nevezik. Valóban igaz, hogy a görögség és a rómaiak Közel-Kelettől örökölt, és sajátjukkal alakított kulturális hagyományai ebből a két nézőpontból származnak. Egyiptom és Mezopotámia azonban – bár nagyjából egy időben születtek – korántsem egypetéjű ikrek. Egyiptom egyöntetűségével – egy uralkodó, egy folyó, egy nyelv és egy nép – szembeállítva, Mezopotámia a népek és dinasztiák zavarba ejtő egyvelegének adott otthont. Amikor a civilizáció i. e. 3000 körül, a mai Irak déli részén felvirradt, a sumereket találjuk ott megtelepülve. Eredetük ismeretlen. nyelvük ellenállt minden más nyelvvel történő rokonítási kísérletnek, pedig megpróbálkoztak a baszkkal, a magyarral és a kínaival is. Rajtuk kívül délen és az Euphratész mentén feljebb akkádok éltek, akik, úgy sejtjük, valaha nomádok voltak az Arab-sivatagban, mint ma a beduinok, és akárcsak ezek, sémi nyelvet beszéltek. A letelepült lakosság a délnyugati határtérségben egész történelme során kilátástalan harcot vívott az effajta betolakodó törzsekkel: először az akkádokkal, az asszírok és babilóniak őseivel, azután az amurrúkkal, az arámiakkal és végül az arabokkal. Mindegyikük nyelve a sémi nyelvcsaládhoz tartozik, s idővel mindannyian beleolvadtak a letelepedettek közösségébe. Nem ők voltak az egyedüli jövevények: északkeleten minduntalan vad és – ellenfeleik szerint – barbár hegyi népek bukkantak fel. Jóllehet általában megelégedtek függetlenségük megőrzésével, legalább két ízben – a gutik i. e. 2 l50 körül és a kassúk 1500 1150 körül elözönlötték és uralmuk alá hajtották a déli területeket. Sumertől közvetlenül keletre Elám országa terült el, fővárosa Szúza volt. Ez az ország, habár szomszédai politika és kulturális tekintetben háttérbe szorították, a 3000 éves együttélés során megőrizte egyéni sajátosságait… Alig másfél évszázaddal ezelőtt a mezopotámiai világról még nem tudtak többet, mint amit görög történetírók homályos tudósítása elmondott, az asszír királyok pedig csupán félelmetes nevek voltak az Ószövetségből. Ma tudjuk, hogy előttünk mintegy 2500 évvel a Tigris és az Euphratész völgye olyan társadalomnak adott otthont, amelynek műveltsége az egész Közel-Kelet tudományos és műszaki központjává és máig fennmaradt üzleti, valamint közigazgatási módszerek szülőhelyévé tette ezt a vidéket. Az íráshoz használt agyagtáblák tartósságának köszönhetően Mezopotámia írnokai nemcsak irodalmi műveket és katonai győzelmekről szóló beszámolókat hagytak ránk, hanem mindennapi életük legapróbb részleteit is. Így a régészeknek páratlan lehetőségük van arra, hogy az ősi nyelvek szakértőivel együtt rekonstruálják annak a társadalomnak a szerkezetét és fejlődését, amely az első írástudó civilizációt megteremtette. Nicholas Postgate

P. R. S. Moorey - Bibliai ​tájak
Palesztina, ​a Szentföld, a bibliai tájak, a zsoltáros Dávid és a bölcs Salamon, a lángoló szavú próféták s az ihletett írástudók, Jézus és az apostolok születésének, igehirdetésének és szenvedésének színhelye már sok évszázad óta volt célpontja vallási élményt kereső zarándokoknak, a történelmi emlékekben gazdag vidéket megismerni akaró, kíváncsi utazóknak, és nem kevésbé a bibliai elbeszéléseket a tárgyi emlékekkel, netán fennmaradt feljegyzésekkel szembesíteni akaró régészeknek, történészeknek, kutatóknak. A bibliai idők és történeti színhelyei felkutatásának és tanulmányozásának igénye azután újabb lendületet és irányt kapott a múlt század első felében meginduló és már kezdettől fogva jelentős sikerekkel járó, rendkívüli érdeklődést is keltő közel-keleti, egyiptomi és elő-ázsiai ásatások által. Új, eddig ismeretlen vagy megfejthetetlen írásrendszerek tárták fel titkaikat, ismeretlen vagy alig ismert népek, nyelvek, kultúrák tárultak fel: egyiptomi hieroglifikus és hieratikus írású szövegek, sumer, akkád és asszír eposzok, himnuszok, királylisták és a hódítók nagy tetteit magasztoló hivatalos feliratok, ugariti mitikus költemények, babiloni és hettita törvénykönyvek - csupa izgalmas szöveg, amely mind, hol közvetlen, hol távolabbi kapcsolatban állt a _Bibliá_ból ismert hagyományokkal, törvényekkel, tanításokkal. ___A kezünkben lévő könyv tudós szerzője nem "bibliai régészetet" ad, hanem a régészet segítségével a _bibliai országok_, a _Bibliá_ban megnevezett tájak egykori népeinek életét, valóságát, mindennapjait: szerszámait és szokásait, kézműveseinek technikáját és gondolkodóinak eszméit akarja hozzánk közel hozni. Nincs eleve eltökélt szándéka hittételek igazolására vagy cáfolatára. A higgadt tudós módszerével közöl tényeket, ismertet feltevéseket, érveket és ellenérveket. Sorra vonultatja fel olvasói előtt Kanaán földjének egyes korszakait - a "kanaáni" bronzkor kezdeteitől az "izráeli" vaskorig, majd a két zsidó állam (Júda és Izráel) bukása utáni hódítók teremtette rendezés időszakáig. Mindvégig szeme előtt tartotta a _Biblia_ elbeszéléseit: de nem a pozitív vagy negatív kicsengésű "hitvita", nem is a merő illusztratív bemutatás céljából: hanem azért, mert "a _Biblia_ világa" önmagában, a maga anyagi valóságában is szép és izgalmas, és _ezt a világot_ akarja megismertetni, a szó igaz értelmében "láttatni" az olvasóval. Látjuk és el tudjuk képzelni a mindennapi tevékenység során használt cserépedényeket ugyanúgy, mint Salamon egykori templomát (és még azt is, hogy a bibliai adatok alapján hányféleképpen lehetett és lehet ma is elképzelni - rekonstruálni). Bejárjuk a tágabb környékből is mindazon térségeket, amelyek a bibliai tájakhoz kapcsolódnak: Föníciát, a merész hajósok, elszánt gyarmatosítók, körmönfont kereskedők és egy fölöttébb gyakorlatias írásrendszert kidolgozó írnokok hazáját, majd a perzsa birodalmat is, a maga perszepoliszi királyi palotájával, amelyből kerek két évszázadon át Judaeát is kormányozták.

Michael Roaf - A ​mezopotámiai világ atlasza
Mezopotámiát ​joggal nevezik a "civilizáció bölcsőjének". Itt, a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti területen (a szó jelentése: folyamköz) és a mai Irak és Szíria egyes vidékein fektették le a társadalmi fejlődés és az emberi haladás alapjait. A vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre, a falusi életről a városi életre való áttérés is e tájakon meg végbe először. Mezopotámiában és a tágabb értelemben vett Közel-Keleten alakultak ki a bronzkorban az első birodalmak, és fejlődött ki az első írott nyelv. ___Az utolsó jégkorszak után bekövetkezett természeti változásoktól és ezeknek az emberi településekre való hatásától kezdve atlaszunk végigköveti azoknak a népeknek a kulturális, technológiai, politikai és gazdasági fejlődését, amelyek közel 12 000 év alatt a területet benépesítették. Ismerteti a korai nomádok életét, a hadakozó városállamok felemelkedését, Babilónia és Asszíria virágkorát, majd Dareiosz hatalmas Perzsa Birodalmát, illetve pusztulását i. e. 330-ban, mikor Nagy Sándor legyőzte. Mivel a korszakról szerzett tudásunk legnagyobb része régészeti feltárásokból származik, ezekkel is részletesen foglalkozik kötetünk, mindig a legfrissebb tudományos eredményeket tárva az olvasók elé. Emellett a nagyszerű képanyag segítségével bemutatja a legszebb művészeti emlékeket (az asszír palotadomborműveket, Babilon Istár-kapuját, a pazar ékszereket, fegyvereket stb.) és használati tárgyakat (szövőszék, írókészlet, szekér stb.). ___Az érdekes szöveget szemléletes ábrák és remek térképek egészítik ki. Fontos témakörök egész sora segíti a minél alaposabb elmélyedést, így külön, részletes ismertető olvasható pl. az uri királyi temetőről, a _zikkarratu_król, az írás kifejlődéséről vagy a babiloniaknak a tudományhoz, különösen a matematikához és a csillagászathoz való hozzájárulásáról. ___A sorozat többi kötetéhez hasonlóan földrajzi névmutató, név- és tárgymutató, bibliográfia, időrendi táblázat és kislexikon teszi gazdagabbá _A mezopotámiai világ atlaszá_t.

Dezső Tamás - The ​Assyrian Army l/1.
Assyriologists ​and archaeologists have long been interested in the study of the history of the Assyrian army. Despite this interest in the topic and our increasing knowledge about the military history of Assyria and the details of the structure of the Assyrian army, however, very few monographic syntheses on the Assyrian army exist. The Assyrian Army by Tamás Dezső is a comprehensive study that attempts to examine all possible aspects of the problem. The author examines the three major groups of sources which can be employed in the reconstruction of the Assyrian army: (1) the written (cuneiform) sources, (2) the pictorial evidence (palace reliefs and wall-paintings), and (3) the archaeological evidence (arms and armour). The book follows the logic of the different branches reconstructed from the Assyrian palace reliefs. This reconstruction is based on the representations of more than 3,000 Assyrian soldiers depicted on the sculptures of various Assyrian kings. This picture is a fairly coherent one and can be considered as the archetype of the later armies of the ancient times.

Dezső Tamás - The ​Assyrian Army l/2.
One ​of the most important chapters in the military history of Assyria and the Near East is the development of the cavalry as an independent arm of the army. 1 Although the art of horse riding was known as early as the beginning of the 2nd millennium B.C. 2 the cavalry as an independent, regular arm of an army can be identified for the first time in Assyria during the early 1 stmillennium B.C. In addition to the earlier Near Eastern use of horsemen as 'mounted messengers,' the first depictions of the cavalry as a fighting arm appear in the palace reliefs of Assurnasirpal II (883--859 B.C.). It is obvious that the first Assyrian (and Near Eastern) cavalry units were not established by Assurnasirpal II, and that other Near Eastern peoples had cavalry units at that time. The horse-breeding peoples of the Zagros and Armenian Mountains certainly used cavalry units among their troops. The earliest appearance of this foreign cavalry is in the palace reliefs of Assurnasirpal II, as fleeing horsemen pursued by the Assyrian chariotry. 3 In this scene an Assyrian chariot (perhaps belonging to the king himself) is pressing six enemy horsemen equipped with bows and swords. It is not known exactly where horsemanship and the cavalry developed, but it probably happened somewhere in the triangle formed by the Armenian Mountains, the Zagros Mountains and Assyria. But it was in Assyria that, in the course of its development, the cavalry became an independent arm of the army. The Assyrians developed the various uses of the cavalry on which the cavalry traditions of later ages were based. The cavalry was divided into lancers and mounted archers at the latest during the reign of Sennacherib, and the armoured cavalryman appeared in the Assyrian army as well. All the important ways of using the cavalry appear in the Assyrian palace reliefs. What is more, the same sculptures show how the cavalry overshadowed and finally replaced the chariotry, which gradually became an obsolete and redundant part of the Assyrian army. The role played by the Assyrian cavalry in the general development of the military use of horsemanship has not been fully recognised. Only a few articles on this topic - based on cuneiform sources 4 or on the depictions of cavalry in palace reliefs 5 - have been published. These studies are, however, highly specialized, and the general summaries of the military history of the Near East still do not lay proper stress on the cavalry developments mentioned above.

Amelie Kuhrt - Az ​ókori Közel-Kelet
A ​Studia Orientalia negyedik kötete az ókori Kelet történetével ismerteti meg az olvasót, évtizedekre nyúló hiányt pótolva ezzel. A könyv elsősorban felsőoktatási tankönyv, de haszonnal forgathatja minden, az ősi kultúrák iránt érdeklődő olvasó is. Amélie Kuhrt nemzetközileg is nagyra értékelt könyve nem csupán a történeti eseményeket mutatja be, hanem az intézmények, a szokásik, a kor vallásossága és irodalmi hagyománya sem kerüli el figyelmét. A mű további értéke, hogy sok, magyarul mindeddig nem olvasható eredeti forrás szövegét is tartalmazza, megkönnyítve ezzel az elemzések áttekinthetőségét. A tudományos igényű alaposság olvasmányos stílussal és logikus felépítéssel ötvözve igazi szellemi kalandra hív.

Bácskay András - Orvoslás ​az ókori Mezopotámiában
A ​mezopotámiai kultúra nem csupán az általunk ismert legrégebbi ókori civilizációk egyike, hanem a legtöbb és leginkább sokféle forrással bíró ókori kultúra. E megállapítás az ókori orvoslás területére is igaz. Az olvasó kezében tartott könyv a különböző források bemutatásán túl elsősorban arra törekszik, hogy a korabeli ember betegségről és gyógyításról alkotott elképzeléseit tükrözve mutassa be a Mezopotámiában alkalmazott gyógyító rítusok elméleti hátterét és gyakorlatát. Éppen ezért a betegségek, a gyógyszerek és a kezelések tárgyalása során azok vallással és mágiával kapcsolatos összefüggései is részletesen tárgyalásra kerülnek. A tudományos népszerűsítésen túl a könyv célja, hogy az ókori orvoslás iránt érdeklődő kutatók számára a későbbiekben kézikönyvként szolgálhasson. BÁCSKAY ANDRÁS (1970) asszíriológus, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének habilitált oktatója, ahol az ókori Közel- Kelet történetével és vallástörténetével kapcsolatos kurzusokat tart az egyetemi közönségnek.

Ismeretlen szerző - A ​Concise Dictionary of Akkadian
Akkadian, ​comprising the Babylonian, Assyrian and Old Akkadian dialects, is the earliest known Semitic language, attested from the middle of the 3rd millenium B.C. until the time of Christ. It was widely adopted in the ancient Near East as a written vehicle for scholarship, literature, legal and diplomatic affairs. It is the language of the Epic of Gilgamesh, the Code of Hammurapi, the inscriptions of the kings of Assyria and Babylonia and countless legal and administrative documents.A Concise Dictionary of Akkadian has been prepared for the convenience of students and scholars on the basis of Wolfram von Sodens Akkadisches Handworterbuch updated with reference to the Chicago Assyrian Dictionary and other sources. It aims to include all certainly attested words with variant forms, dialect and period distribution, logographic writings and English meanings (but not textual citations). A list of roots assists in tracking down the right entries.

Vér Ádám - A ​triumphus Asszíriában
A ​győzelem után a fővárosba visszatérő hadsereg diadalmenetének rituáléja legjobban az ókori Rómából ismert. A klasszikus auktorok részletes leírásokat hagytak az utókorra a római triumphusokról, melyek később évszázadokon át meghatározták, sőt egészen napjainkig meghatározzák Európában a katonai győzelmek ünneplésének mikéntjét és az ehhez kapcsolódó városi térszerkezet kialakítását. Azonban nem csupán az ókori Rómából ismert a hazatérő seregek diadalmenete, hanem majd' minden ókori kultúrából adatolt ez a rituálé - igaz, összehasonlíthatatlanul kevesebb forrás áll rendelkezésünkre ezek tanulmányozására, és szinte sosem rendelkezünk olyan koherens leírással, amely az eseménysor teljességét mutatná be, s egyes részleteinek kortárs értelmezését adná. E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.

S. H. Hooke - Middle ​Eastern Mythology
During ​the last half-century the discoveries of archaeologists in the ancient Near East, have created a widespread interest in the ways of life and thought of the dwellers in that region, and especially in their myths. For much of Greek, Roman, and even Celtic mythology has its source in the traditions and legends of the ancient Near East. In Middle Eastern Mythology the late Professor S.H.Hooke has left an absorbing account, based on first-hand sources, of the fascinating mythology of the Egyptians, Babylonians, Assyrians, Hittites, Canaanites, and Hebrews. In addition he discusses the nature and function of myth very fully, and devotes a chapter to the important subject of the place of myth in Christianity.

Vér Ádám - Az ​Újasszír Birodalom keleti tartományai
Az ​Asszír Birodalom folyamatos terjeszkedése a Kr. e. 8. század végén ért zenitjére, ekkorra Asszíria ellenőrzése alá vonta a Közel-Kelet legnagyobb részét: az Örmény hegyvidéktől a Perzsa-öbölig, a Zagrosz-hegységtől a Levantéig, létrehozva a történelem addig ismert legnagyobb világbirodalmát. Az elfoglalt területeket az asszírok tartományokba szervezték, és ennek módszertana a legtöbb esetben nagyon hasonló volt: a legyőzött királyságok területét feldarabolták, és több asszír tartományt hoztak létre belőle; a háború során elpusztított városokat újjáépítették és tartományi központokat alakítottak ki bennük; a helyi elit és a lakosság jelentős részét áttelepítették a birodalom egy másik részébe, az újonnan kialakított tartományokat pedig máshonnan elhurcolt lakossággal töltötték fel; a provinciák élére eunuch helytartók kerültek, akik a tartomány teljes adminisztrációjának teljhatalmú vezetőjeként működtek. Könyvemben a mai Irak és Irán határán húzódó Zagrosz-hegység vidékén létrehozott öt asszír tartományt vizsgálom, melyek kialakítása és működtetése radikálisan eltért a birodalom többi részén alkalmazott gyakorlattól. Munkámban több mint négyszáz ókori forrás alapján vizsgálom az asszírok zagroszi terjeszkedését és a birodalom hegyvidéki tartományait - a kötetben az asszír királyfeliratok és a királyi levelezés szövegei közül nyolcvan forrás magyar fordításban is olvasható. VÉR ÁDÁM (1979) történész, assziriológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetének adjunktusa, az Ókor folyóirat szerkesztője. Fő kutatási területe az Újasszír Birodalom története.