'uralkodó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Marian Brandys - Napóleon ​és a lengyelek
1808. ​november 30-án Somosierránál lezajlik Napóleon spanyol hadjáratának leghíresebb ütközete. A somosierrai győzelem a történetírás szerint a lengyel könnyűlovasság érdeme. Ez az elsöprő erejű, 6-8 perces lovasroham törte meg végül is a spanyolok ellenállását a szűk völgykatlanban. A Lengyel Légiók ekkor már tizenkét esztendeje ontották vérüket a Francia Köztársaság, majd Császárság ügyéért. De vajon volt-e értelme a lengyel katonák tízezreinek halálba menetelnie a francia zászlók árnyékában? Törődött-e Napóleon valójában a lengyelek érdekeivel? Mit jelentettek az Európa térképén akkor már nem létező Lengyelország számára a Légiók? S mit jelentenek ezek a harcok a lengyelek mai tudatában? Marian Brandys regényének középpontjában a könnyűlovasok egyik tisztjének, Jan Leon Hipolit Kozietulskinak alakja áll. Levelekből, emlékirat– és naplórészletekből, különböző dokumentumokból rajzolódik ki előttünk Kozietulski életútja, s közben megelevenedik a századelő varsói arisztokráciájának csillogó-viszálykodó világa, részesei leszünk a napóleoni hadjáratok röpítő lelkesedésének és kiábrándító mindennapjainak. Brandys Napóleon-portréja rendkívül érzékletes és rendkívül objektív; de az egész korszak arculatát meghatározó, népek reményeit felélesztő és összezúzó Napóleon vagy az édes Walewska grófnő mégis csak mellékszereplők. Mert a regény előterében mindvégig Kozietulski és bajtársai láthatóak, s nem csupán a somosierrai lovasroham hősi pózában, hanem elgyötörten, megalázottan is; a körülöttük-mögöttük kavarognak a lengyel történelem egyik legtragikusabb szakaszának megrendítő és elgondolkodtató eseményei.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Budai Lotti - Shirzan ​szerelme
Egy ​angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Krúdy Gyula - Magyar ​királyok
Tizenhat ​történelmi tárgyú elbeszélést és regényrészletet tartalmaz a kötet. A főszereplők egytől egyig magyar királyok, Szent Istvántól IV. Károlyig. Krúdy pályája különböző szakaszaiban eleven érdeklődéssel fordult a koronás fők nagyon is emberinek megrajzolt alakjai felé. Különösen szívesen idézte föl a tatárjárás éveit, a dicsőséges Anjou-kort, majd a Mohács utáni kettős királyválasztás országvesztő korszakát. Ferenc József uralkodásának idejéről temérdek írása született, kortársként személyes tapasztalatok vezették tollát az emlékezésben. Prózája kerüli a népszerű történelmi regények sablonjait. Nem törekszik maximális hitelességre sem, de olykor jóval többet mond a régmúltba vesző időkről, mint a szaktanulmányok serege, s ráadásul vonzó olvasmány.

Gyöngyösi Gergely - Arcok ​a magyar középkorból
Gyöngyösi ​latin nyelvű munkájának másolataiból készült magyar nyelvű fordítás most jelenik meg először. A pálos rend szerzeteseinek életét földolgozó művét körültekintő adatgyűjtéssel kezdte meg. Mintegy nyolcvan magyarországi, szlavóniai és németországi kolostor oklevélanyagát kutatta át, a magyar alapítású pálos rend háromszáz éves történetét akarta földolgozni. Az egyháztörténeti munkának készülő mű humanista irodalmunk egyik becses emléke lett. Hiszen Gyöngyösi műve nem száraz adatok összegezése. A földolgozott események, tények forrásértékűek, de mégsem történeti munkát, hanem szépirodalmi alkotást tart kézben az olvasó. A középkori névtelenségből lép ki a humanista gondokodású Gyöngyösi, amikor leírásaival személyessé, élővé teszi a rendélet mindennapjait. A rendfőnökökről és a rend tagjairól elfogulatlanul ír, életük derűs és tragikus pillanatait eredeti írói tehetséggel örökíti meg. Tiszteli a tekintélyeket, de a jó emberi tulajdonságokat éppoly nyíltsággal fogalmazza meg, mint az emberi hibákat, esendőségeket. Egyházi elöljáróiról és világi hatalmasságokról mond el adomákat: olyan királyanekdotákat örökít meg Mátyásról és II. Ulászlóról, amelyeket csak ebből a műből ismerünk. A rendtörténetet megfogalmazó mű művelődéstörténeti értékű is. A korszak hazai és külföldi irodalmi, művészeti, kultúrtörténeti eseményeiről is beszámol. Csanádi Adalbert, a kor legjelentősebb egyházi költőjének műveit másolja le munkájában, két himnusza és levele így maradt fönn az utókor számára. Személyes ihletettségű fejezetekben, egyes szám első személyben számol be saját élményeiről, élete eseményeiről, állít emléket egykori mesterének, Szombathelyi Tamásnak. Kötetünk első része Gyöngyösi Gergely munkája, a második rész ennek a műnek több szerzőtől való toldaléka.

Kisfaludy Katalin - Matthias ​Rex
Milyen ​király volt Hunyadi Mátyás? Nemzedékek sorát foglalkoztatta a kérdés, mégis a kép, amelyet róla őrzünk, zavart keltően szélsőséges. Ha egy pillantást vetünk a bautzeni szoborra, elszánt, gőgös, zsarnokian kemény kőarc tekint ránk. Kortársai közül sokan ilyennek is festették le. S milyen más a népmesék jóságos és igazságos Mátyása, a pöffeszkedő nagyurakat leckéztető, a szegény ember patrónusa! E könyv nem próbál végleges választ adni a történettudományt és a közvéleményt is oly élénken foglalkoztató kérdésekre. Nem több egy újabb kíséreltnél, amely végigkísérve Hunyadi Mátyás uralkodásának eseménydús esztendeit, az ellentmondások egyfajta föloldására törekszik csupán.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa - Asszony ​a fáraók trónján
A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

Lévai Anita - Potó István - Római ​caesarok titokzatos élete
Kik ​voltak ők? Emberek millióinak sorsát irányították, népeket kényszerítettek rabságba, vagy töröltek el teljesen a fold színéről, miközben meghódították az akkor ismert világ nagy részét. Nemegyszer bűzlő holttesteken átgázolva jutottak el Rómába, az örök városba, és kiáltatták ki magukat császárrá, míg mások véres összeesküvést szőve kaparintották meg a trónt. Akadt közöttük megszállott, őrült, kegyetlen, de zseniális hadvezér, nagyformátumú gondolkodó, művelt filozófus, és bölcs államférfi is. Mintegy kétezer esztendő telt el az uralkodásuk óta, megítélésük változhat, de egy dolog bizonyos: amit tettek, az ma már történelem, az egyetemes kultúra fontos és kitörölhetetlen része. VENI, VIDI, VICI

John Williams - Augustus
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).

Varga Domokos - A ​mogyeriektől Mohácsig
Hosszú ​idő óta először jelenik meg a magyar nemzet története népszerű-tudományos, olvasmányos formában. Ez a történeti esszékre emlékeztető szórakoztató történelemkönyv főképp az ifjú olvasókra számít: arra a 10-16 éves olvasóközönségre, amelyet mindig is inkább érdekeltek a történelem izgalmas, színes eseményekben bővelkedő fordulatai, nagy emberek cselekedetei, királyok, hősök magatartása, mint a száraz tények és adatok. A könyv azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az igényt szolgálja.

Holly Black - The ​Cruel Prince - A kegyetlen herceg
Persze ​hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem. Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek. Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia. A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye. Hagyd, hogy elbűvöljön!

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Klaus-Jürgen Matz - Ki ​mikor uralkodott, kormányzott?
Hans-Jürgen ​Matz rendkívül alapos, részletes könyve az ókortól napjainkig, időrendben veszi sorra több mint 340 birodalom, ország, államalakulat uralkodóit, elnökeit, diktátorait, kormányfőit, megadva uralkodásuk vagy hivatali idejük pontos dátumait. A kötet első részében a történelmi (ma már nem létező) államok uralkodói , a másodikban a mai államok vezetői, fontosabb tisztségviselői szerepelnek. E magyar nyelvű kiadásban Magyarország királyait, fontos tisztségviselőit egy külön harmadik részben soroljuk fel. A több tisztséget betöltő személyek mutatója nagyszerű segítséget jelent a több ország trónján is ülő uralkodók, valamint az államférfiak tisztségeinek áttekintéséhez.

Howard Fast - Spartacus
A ​legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.

V. G. Jan - Dzsingisz ​kán
A ​regény történelmi hitelességgel mutatja be a nagy mongol hódító életét és világrészekre kiterjedő hadjáratait. A szegénysorból származó Trmudzsin (ez Dzsingisz kán eredeti neve) különböző sikeres - valószínűleg ösztönös - politikai fogás után hatalmas hadsereg s ezzel a keleti világ ura lesz. Makedóniai Nagy Sándor példáját követve elindul, hogy leigázza a világot. Előbb az elpuhult uralkodók miatt erejét vesztett Kínát hódítja meg, majd keletről nyugatra fordul, és letapossa a virágzó bokharát, Szamarkandot és Horezmet. Dúl, éget, pusztít ez a keleti nagyúr, s híven nyugat felé irányuló hódító politikájához, Oroszországot is megtámadja. A széthúzó kisebb-nagyobb orosz fejedelmek nem tudnak ellenállni Dzsingisz kán hatalamas hadseregének s sorra elhullanaka a mongolok kardcsapásai alatt.

Bíró Szabolcs - Lángmarta ​dél
1322. ​Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és folytatnia az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve vergődött át az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni – ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt, és ismét liliomos lovagként élő Bátor Attila elszántan igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete a XIV. századi Magyar Királyság legdélibb csücskébe kalauzolja az olvasót, ahol még mindig virágzik a kiskirályként pöffeszkedő uracskák hatalma, és melynek olvasztótégelyében egyének, dinasztiák és birodalmak sorsa dőlhet el.

Nemere István - Őrültek ​a trónon
Nem ​csak okos, tehetséges emberek kerültek a legfőbb méltóságra, a sors számos őrült uralkodót emelt trónra. Tiberius, Caligula, Claudius, Néró, Őrült Johanna, V. Károly, Don Carlos, Rettegett Iván, II. Habsburg Rudolf, II. Lajos bajor király, mind ilyenek voltak. Olyan részleteket tudhat meg az olvasó az őrült uralkodók életéből, ami nem csak érdekes, sokkal inkább tanulságos is lehet.

Philippa Gregory - A ​Boleyn örökség
Jane ​Seymour halála után VIII. Henrik ismét házasodni készül. A kiszemelt ara a protestáns Klevei Anna hercegnő, mert a klevei hercegség hasznos szövetségese lehet Angliának a német-római császárral folytatott területi vitában. Anna kedves, őszinte fiatal nő, aki igyekszik beilleszkedni az udvar nyüzsgő életébe, ahol mindenki árgus szemmel figyeli. Az elhízott, kiszámíthatatlan, férfierejét vesztett zsarnok király azonban hamar kiábrándul belőle, és nem sokkal a házasság után már szemet is vet Anna egyik udvarhölgyére, Katherine Howardra. Így a gyönyörű, hamvas lányt, aki nem fukarkodik a hízelkedéssel és a kacér pillantásokkal, hamarosan Katalin királynéként rajongják körül az udvaroncok. Lady Jane Boleyn rangidős udvarhölgyként már a korábbi két királynét is szolgálta, s mindenről tud, ami az udvarban történik. A lelkét óriási teher nyomja: az ő közreműködésével ítélték halálra sógornőjét, Boleyn Annát, és a tulajdon férjét, George Boleynt. Most ismét hasonló szerepet szánnak neki, Henrik ugyanis Howard Katalintól is szabadulni akar. A három nő így rettegve várja, milyen sors vár rájuk – kegyelem vagy a hóhér bárdja…

Niederhauser Emil - Így ​élt Nagy Péter
I. ​vagy Nagy Péter orosz cár az egyetemes és az orosz történelem kiemelkedő alakja. Életéről világhírű regények jelentek meg, tetteiről mesék, legendák szálltak. Nagyratörő volt és nagyralátó, az elmaradott Oroszországból utat nyitott a fejlettebb Európa felé, új várost alapított a Néva partján. Gyermekkori száműzetése idején katonásdit játszott, játék ezredeket alapított, majd valódi hadsereget, melynek élén harcolt a török, majd a svédek ellen, és kiváló hadvezér lett. Tanulni jött Európa nyugati államaiba - álnéven -, és a tanultak alapján megindította az ipari fejlődést Oroszországban, egységes írást teremtett, iskolákat alapított. Kapcsolata volt a mi II. Rákóczi Ferencünkkel is. Tekintélye, nagysága messze túlemelkedett Oroszország határain.

Henry Hamilton - Ferenc ​József magánélete
Az ​osztrák császár és magyar király egyfelől joviális ember, másfelől ijesztően rideg bürokrata volt. Ám „Henry Hamilton” a magánembert mutatja be, felhasználva a legutóbbi években napvilágot látott új forrásokat, régi naplókat, visszaemlékezéseket. Ezekből egy házasságtörő, elkényelmesedett, de néha vakmerően szerelmes (?) férfi képe bontakozik ki.

Nemere István - Botrányos ​királyi esküvők
Szellemi ​fogyatékos királyok, takarítónőből lett cárné, egymáshoz kényszerített főrangú kamaszok a trónon, szexmániás királytól szenvedő feleség, koronás feleségtől megcsalt császári férj... Rengeteg történet bontakozik ki a szemünk előtt. Mindegyik igaz az utolsó szóig, minden részletét feljegyezték a korabeliek. Mi meg manapság olvasva a botrányos esküvők és olykor még botrányosabb királyi házasságok történetét, nem győzünk csodálkozni: hát ők is emberek voltak, és ennyire? Koronás fő is iszik, veri a feleségét, a felséges királynő is szerethet igaz szenvedéllyel, főrangú úr is dönthet úgy, hogy eldob mindent egy, csak egyetlen nő kedvéért, aki nélkül nem tud élni... Skandalumok ívelnek át az utóbbi ötszáz éven a huszadik századig, izgalmas életek és események sora ez a könyv. Tizenkét igaz történet az előttünk élőkről, akik az uralkodás mellett olykor megjárták a házasélet poklait, máskor meg ebből merítettek erőt.

Ismeretlen szerző - Testvérország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stefan Zweig - Maria ​Stuart
Das ​Leben der Maria Stuart, einer der tragischen Gestalten der Weltgeschichte, der vom Schicksal früh »alles an irdischer Macht so mühelos in die Hände« gegeben wurde, ohne daß sie es zu halten verstand, hat schon bald nach ihrem Tod sehr unterschiedliche Darstellungen erfahren: vom »Hymnus, der sie wie eine Heilige verteidigte«, bis zum genauen Gegenteil. Sie war - soviel ist gewiß - eine anziehende, leidenschaftliche, kluge und stolze Frau, aber wohl weniger eine Königin, als die sie sich dennoch fühlte. »Wie war das eigentlich mit Maria Stuart? War sie wirklich am Mord ihres zweiten Gatten beteiligt, war sie es nicht?« Der Fall begann Stefan Zweig zu interessieren, als er im Britischen Museum zu London einen handschriftlichen Bericht über ihre Hinrichtung las. »Ich fragte nach einem wirklich verläßlichen Buch. Niemand konnte mir eines nennen, und so suchend und mich erkundigend geriet ich unwillkürlich hinein ins Vergleichen und hatte, ohne es recht zu wissen, ein Buch über Maria Stuart begonnen« ... So entstand diese bewundernswert intuitive und zugleich doch weitgehend objektive romanhafte Biographie.

Mark Twain - Koldus ​és királyfi
Egy ​nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik... Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát...

Kőszegi Imre - Isteni ​Beatrice
A ​történelmi regény krónikás hőse egy szegény nápolyi fiatalember, Roberto. Fiatalon Aragoniai Beatrice íródeákja lesz, vele utazik Magyarországra, és úrnője oldalán közeli szemlélője Mátyás király politikai törekvéseinek, a nagyravágyó királyné intrikáinak, majd Mátyás halála után a hatalom birtoklásáért folytatott cselszövéseknek. Ő írja a királyné sok száz olasz és latin nyelvű leveleit, így talán mindenkinél többet tud a nápolyi királylány titkaiból. Történelmi közhiedelem szerint Mátyás élete végégig bálványozza pazarló és kicsapongó feleségét, semmit sem tudott megtagadni tőle, és ez okozta kudarcait. Valóban közönséges, ledér perszóna volt Beatrice? És a hatalomvágyó királyné ármánykodása semmisítette volna meg a pápával és a császárral egyszerre dacoló nagy uralkodó messze néző elgondolásait? Mi történt valójában Mátyás és Beatrice között? A józan ész talál-e választ kétségeire a történettudományban? Roberto, az íródeák naplója ad feleletet az izgalmas kérdésekre. Az eredeti dokumentumok nemcsak a regény történelmi hitelét biztosítsák, igazolják a Mátyás, Beatrice, Bakócz alakjának regényes feldogozásában rejlő határtalan lehetőségeket is.