Ajax-loader

'fogság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kepes András - Istenek ​és emberek
Három ​magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is... Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. "Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek."

Déry Tibor - A ​félfülű
Ifjabb ​Hamilton György, egy amerikai milliomos unokája, egy átmulatott éjszaka után haza igyekszik a római Fórum klubból Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Egy elhagyott sikátorban váratlanul ismeretlen férfiak rohanják meg, tarkón ütik, egy lefüggönyözött Ford-kocsiba tuszkolják, szemét fekete kendővel kötik be, szájába nedves zsebkendőt tömnek... Ezzel az izgalmas jelenettel indul Déry Tibor új regénye - ám A félfülű persze mégsem pusztán kalandregény, "rémtörténet", ahogy maga az író nevezi irónikusan. Déry Tibor a leggazdagabb amerikai ember unokájának elrablását, ifjabb Hamilton György viszontagságait és tűnődéseit nem csupán regényanyagnak, hanem ugródeszkának is tekinti: a váratlan fordulatokban bővelkedő, rendkívüli lélektani-nyelvi tudással, játékos művészettel megírt történet egyszersmind alkalom arra, hogy az író a vak erőszak és az anarchia kapcsolatait elemezve napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Arthur Koestler - Sötétség ​délben
A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon". Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a "tárgyi valóság", a "kulcsregény"-jelleg el is veszti jelentőségét - a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a "perek", hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Baráth Viktória - A ​főnök
Valóban ​te irányítod a saját életedet? Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni. Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket? Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Cat Clarke - Entangled ​- Összekuszálva
A ​tizenhét éves Grace egy fehér szobában ébred, ahol nincs más, csak egy asztal, tollak és papír. Mindeközben pedig fogalma sincs, hogy került oda. Ahogy lassan papírra veti összekuszálódott élete minden apró részletét, kénytelen felidézni azokat a dolgokat is, amiket inkább el akart felejteni. Kiderül, hogy reménytelenül szerelmes a lélegzetelállító Natbe. Ahogyan az is, hogy a legjobb barátnőjét Salnek hívják, és kettejük kapcsolata egyáltalán nem hétköznapi. Egy dolog azonban hiányzik. Grace-nek szembe kell néznie a legfontosabb kérdéssel. Miért van itt? Egy történet veszélyes titkokról, mély barátságról és ellenállhatatlan vonzalomról.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​a holtak házából
1849-ben ​Dosztojevszkijt politikai összeesküvésben való részvétele miatt halálra ítélik, amit az utolsó pillanatban kihirdetett cári kegyelem katonai őrizetre változtat. "A holtak házából" az író csak tíz esztendő múlva, 1859-ben szabadul. A regény a személyes tapasztalat hitelével számol be a szibériai fegyenctelepek életéről. Mai szemmel olvasva a művet, nem annyira a benne leírt állapotok (a zsúfolt barakkok, az éjjel-nappal csörgő bilincsek, a káposztalevesben úszkáló csótányok) alig elviselhető nyomorúsága a legmegrázóbb, sokkal inkább annak az embernek a gyötrelme, aki számot ad minderről. Dosztojevszkij csak annyira távolítja el saját személyétől a feljegyzéseket, amennyire a kor irodalmi konvenciói megkövetelik: rövid szerzői előszóban közli, hogy a kéziratot egy Szibériában elhunyt nemesember hagyatékában találta, akit gyilkosság miatt kényszermunkára ítéltek. Maguknak a feljegyzéseknek főhőse viszont nem elsősorban abban különbözik a többiektől, hogy nemesember - más nemesek is vannak a fegyenctelepen -, hanem abban, hogy komolyan vesz bizonyos erkölcsi normákat, amelyeknek pedig itt semmi jelentőségük nincs. A telepen mindent az életben maradás szigorú racionalitása hat át, és ez szinte elképzelhetetlen úgy, hogy az ember ne váljék embergyűlölővé. Ez a tétje a feljegyzéseket papírra vető főhős belső küzdelmének, ez teszi hitelessé tíz éven át nem lankadó kíváncsi figyelmét a többiek iránt, amivel a visszataszító vonások mellett felfedezi az értékeset is, az őrök kijátszásában megnyilatkozó népi furfang megannyi változatát, vagy az emberi méltóságért érzett örök sóvárgás szüntelen - és sokszor torz formákban kiütköző - jelenlétét. Dosztojevszkij művének kivételes jelentősége többek közt éppen abban van, hogy főhőse pontosan látja-ábrázolja a fegyenctelep valamennyi figuráját, mégsem veszíti el a megértés és együttérzés képességét.

Stephen King - Tortúra
Paul ​Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Stephen King (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át "Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért" járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n. "Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes." (Joyce Carol Oat)

Christie Golden - A ​klánok ura
A ​véres háború után, amikor a tündéknek, törpöknek és az embereknek sikerült visszaverniük az orkok, sárkányok, goblinok és trollok seregeit, az egykori diadalmas légiónak már csak maradványai léteznek. Az orkok kisebb csapatai ugyan még nem adták fel a harcot, de többségük az emberek által ellenőrzött fogolytáborokban tengeti életét. A titokzatos ork, akinek emberek a Delej nevet adták, csecsemőkora óta az ellenség városában nevelkedik. Kegyetlen ura annak idején harcolt az orkok ellen, most viszont saját fajtájának leigázására készül. Ördögi tervéhez Delejt is fel akarja használni, ám számításaiba némi hiba csúszik. Delej szétzúzza láncait, és elindul, hogy megkeresse az övéit, a klánját. Két világ között őrlődve próbálja megtalálni helyét és végül sikerrel jár: rabszolgából először gladiátor, majd sámán válik, végül ő lesz a klánok ura. A becsület, barátság, szeretet és gyűlölet sagája, egy ork igaz életének története.

John Fowles - A ​lepkegyűjtő
Ferdinand, ​a lepkegyűjtő megüti a totó főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja. „Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost, vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük" - mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan." Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története - az első, ma már klasszikusnak számító modern pszicho-thriller - a filmvásznon is világsikert aratott.

Mindszenty József - Emlékirataim
Emlékirataim ​úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülről - az átélt valóságot, ahogyan az végbement. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

B. A. Paris - Zárt ​ajtók mögött
Mindenki ​ismer olyan párokat, mint Jack és Grace. Jack jóképű és gazdag, Grace bájos és elegáns. Kedveljük őket, még ha nem is áll szándékunkban. És szeretnénk Grace-t jobban is megismerni. Csakhogy ez nem is olyan egyszerű, ugyanis Jack és Grace elválaszthatatlanok. Van, aki ezt igaz szerelemnek nevezné. Mások talán feltennék a kérdést, hogy Grace miért nem veszi fel soha a telefont. Vagy miért nem lehet vele beülni valahova egy kávéra, jóllehet nem dolgozik. És hogy marad olyan sovány, noha rafinált fogások sorát főzi? És vajon miért van rács az egyik hálószoba ablakon? ,, Briliáns, dermesztő, félelmetes és letehetetlen. " Lesley Pearse

C. S. Pacat - A ​rab herceg
„Ez ​itt Vere. Kéjsóvár és dekadens. A mézédes méreg földje.” Damen népének hős harcosa, és Akielos trónjának jogos örököse. Ám amikor féltestvére magához ragadja a hatalmat, Damen fogságba esik, megfosztják az identitásától, és elküldik ágyas rabszolgának az ellenséges ország hercegéhez. Új gazdája, Laurent herceg gyönyörű, manipulatív és halálos – a verei királyi udvar legrosszabb oldalát testesíti meg. Az ottani életveszélyes politikai cselszövések közepette azonban semmi sem az, aminek látszik. Így amikor Damen a verei trónért folytatott harc kereszttüzében találja magát, kénytelen összefogni Laurent-nal, hogy életben maradjon, és megmentse a hazáját. Damen számára csak egy szabály létezik: soha, de soha nem szabad felfednie a személyazonosságát. Hiszen pont arra az emberre van szüksége, akinek a legtöbb oka van rá, hogy mindenkinél jobban gyűlölje őt… Ármány, intrika és bizarr társadalmak. Utoljára a Trónok harcában láttuk ilyen plasztikusan beteg lelkek aljasságát, a gátlástalan hatalomvágyat és torz személyiségek tobzódását, ahol tort ül a gonosz. Hagyd, hogy elképesszen!

Nien Cheng - Élet ​és halál Sanghajban
A ​kínai kulturális forradalom alatt Nien Chenget azzal vádolták, hogy angol kém, és hat és fél éven át magánzárkában tartották. Ez a rendkívüli könyv az ő küzdelmének a története, amelyet brutális vallatóit megszégyenítve, ártatlanságához állhatatosan ragaszkodva sikerrel folytatott a túlélésért. Mikor végre kiszabadult - hogy éveken át további zaklatásokkal és megfélemlítésekkel nézzen szembe - megtudta hogy lányát túlbuzgó vörösgárdisták agyonverték. Nein Cheng különleges kifejező ereje, éles politikai tisztánlátása és a szörnyű üldöztetés közepette mutatott emberségessége a könyvet vas- ill. bambuszfüggöny mögötti irodalom legjobbjainak élvonalába helyezi.

Margit Sandemo - Keleti ​szél
Amikor ​XII. Károly svéd király Oroszország meghódítására indult, aligha sejtette, mennyi gyászt és szenvedést hoz népére. A Jéghegyek Népéből való Grip egyike annak a sok szerencsétlennek, akik Szibéria mélyén, orosz hadifogolytáborban sínylődtek. Vendelnek végül egy ócska ladikon sikerül megszöknie. Hatalmas folyók sodorják a Kara-tenger partján elterülő tundráig - ahol hihetetlen módon a Jéghegyek Népe leszármazottainak távoli ágaira bukkan...

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

James Clavell - A ​Patkánykirály
Dúl ​a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen "gyáván " megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között - tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában. "Drámai és totálisan magával ragadó regény, durva és brutális megnyilatkozásokkal. James Clavell lenyűgöző történetmesélő, csodás megfigyelő, olyan ember, aki sok mindent megért és megbocsát." _- New York Times_ "Félelmetesen izgalmas, várakozásokkal teli regény." _- Ian Fleming_ "Csodálatos regény." _- Washington Post_

Stephen King - Cujo
Cujónak ​hívják Brett Camber legjobb pajtását, az irdatlan méretű, de jóságos bernáthegyit. Cujo szívesen ered nyulak nyomába a nyári mezőn. Nyúl után szaglászik akkor is, amikor fejét egy üregbe tolja. Csakhogy az üregben, ahová a nyúl Cujo elől elbújt, veszettséggel fertőzött denevérek laknak... Cujo iszonyú alakváltozása, ámokfutása Castle Rock lakóinak életét merő iszonyattá változtatja. Maga a Gonosz jött el Castle Rockba, hogy minden vétket megtoroljon.

Puk Damsgard - Az ​Iszlám Állam fogságában
Daniel ​Rye dán fényképész tizenhárom hónapon át volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, az ISIS foglya Szíriában. 2014 júniusában hatalmas váltságdíj fejében szabadult, s nem sokkal később fogvatartói, köztük a hírhedt Dzsihád John, elkezdték kivégezni a többi túszt. Daniel a neves dán újságírónőnek, Puk Damsgard-nak mesélte el a történetét, aki megrázó dokumentumregényt írt belőle. Az Iszlám Állam fogságában a túlélés könyve, tényfeltáró beszámoló, amely a Daniel Ryéval és családjával készült számos interjú és beszélgetés alapján született, s nemcsak azt mutatja be az Olvasónak, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie Danielnek, hanem azt is, hogy milyen lehetetlen dilemmákkal szembesült, és milyen idegölő tárgyalásokat folytatott a családja az emberrablókkal. A szerző beszélt fogolytársakkal, dzsihadistákkal, szakértőkkel és informátorokkal, és ritka bepillantást enged annak a túsztárgyalónak a titkos műveleteibe, aki Daniel és fogolytársa, a Dzsihád John által lefejezett James Foley amerikai újságíró felkutatásán és kiszabadításán dolgozott. S mindeközben a szerző feltárja annak a konfliktusnak a történelmi és politikai gyökereit is, amely az Iszlám Államot létrehozta, azokkal a hóhérokkal együtt, akik élvezetet találnak mások megkínzásában és legyilkolásában. A könyv egyben főhajtás a meggyilkoltak, a még mindig fogságban lévők és a túlélők, valamint családjuk előtt.

Natascha Kampusch - 3096 ​nap
A ​tízesztendős Natascha Kampuscht 1998. március 2-án az iskolába vezető úton elrabolta az akkor harmincöt éves egykori híradás-technikus, Wolfgang Priklopil. Nyolc és fél éven át tartotta fogságban a Bécs környéki házában berendezett pinceodúban. Az időközben felnőtt lánnyá serdült Nataschának 2006. augusztus 23-án sikerült megszöknie. A fogságban töltött 3096 nap története ez a könyv - ám nem pusztán eseménytörténet, hanem elsősorban lebilincselő elemzése egy meghökkentő és a mai napig megmagyarázhatatlan bűntettnek. A letehetetlenül izgalmas kötet lapjain egy erős, öntudatos, kíméletlenül tárgyilagos és minden öncsalástól mentes fiatal nő portréja bontakozik ki. Furcsa és szívbemarkolóan felemelő nevelődési regény ez, amelyben Natascha megmutatja, hogy az iszonyatos körülmények között is képes volt felnevelni önmagát és felkészülni a felnőtt életre.

Wiesław Kielar - A ​290. számú auschwitzi fogoly
Ami ​ebben a pokoljárásban vonzó - különös, hát a borzalomnak is lehet bája? -, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: "Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom." Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden "naprakész" csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét. És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek. Az olvasót magával ragadja a szerző egyéni bája és egyéni látásmódja. S amit olyan sokszor elmondtunk már: a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik ebből a könyvből azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhetik meg soha.

Walter Scott - A ​kárpitos szoba
Scott ​időben és földrajzilag rendkívül széles kört felölelő regényeinek háttere leggyakrabban a XVI-XVIII.századi angol-skót história. Különböző hangulatú, balladaian tömör vagy költőien játékos kisregényei és elbeszélései a középkor rejtélyes, babonás világát idézik, a középkori erényeket védelmező skót paraszti, kisnemesi életformáról, a kemény, hagyományőrző skót karakterről szólnak, vagy a romantika vadregényes tájait festik.

Arthur Herzog - 17 ​nap rettegés
1992. ​december 28-án két nappal a születésnapja után, a tízéves Katie Beerst sétálni vitte a család barátja. A kislányt rokonai tizenhét gyötrelmes nap után látták viszont, amikor a rendőrök kiszabadították föld alatti börtönéből. A Long Islanden megtörtént eset egyes részletei A bárányok hallgatnak című sikerfilm borzalmait juttatják eszünkbe. Katie négyszáznégy rettegéssel teli órát töltött a kilencven centiméter magas, egy négyzetméter alapterületű ketrec falához láncolva. Mi késztethet egy felnőttet arra, hogy rabságban tartson egy ártatlan gyermeket? Hogyan sikerül a tízéves Katie-nek túlélnie ezt a szörnyű kalandot, mindeközben megőrízve lelki tisztaságát? Katie Beerst aggódó amerikaiak milliói zárták a szívükbe. Sorsa egyben figyelmeztetés is arra, hogy a tiszta tekintetű gyermekek bizalmával milyen könnyen vissza lehet élni. A mesteri regényszerkezet jóvoltából több szereplő szemszögéből is nyomon követhetjük az események alakulását. Az utolérhetetlen Arthur Herzog ismét egy remekművet alkotott.

Erdey Sándor - A ​recski tábor rabjai
Papp ​professzorra országos fontosságú munkája miatt szükség volt, ezért megengedték neki, hogy feleségével havonta levelet válthasson. Felesége súlyos beteg volt, de még így is rendszeresen írt, nem akarta férje amúgy is nehéz helyzetét még megnehezíteni, akinek fogalma sem volt arról, hogy neje beteg. Szegény asszony meghalt, az ÁVH félt, hogy ezért a professzor bánatában abbahagyja a munkát. Egy grafológus bevonásával felesége kézírását utánozva tovább folyt a levelezés. Az ÁVH, céljai elérésének érdekében semmitől sem riadt vissza, amit ez az eset is bizonyít. így nézett ki a szocialista törvényesség, egyenlőség, az embernek, mint legfőbb kincsnek a megbecsülése. Papp Simon professzor itt Recsken is elvégezte munkáját, meghatározta, hogy a Zerge melyik részén kell fejteni, hol van nemesebb kővonulat, hol van a nagy mennyiségű, könnyebben bányászható andezit.

Julius Fucik - Riport ​az akasztófa tövéből
A ​felszabadulás harmincadik évfordulójára jelenik meg újra magyarul az _Üzenet az élőknek_ címmel ismerté vált, megrázó, különös emberi dokumentum, amelynek cseh nyelvű eredeti kiadása 1945-ben egy csapásra az év legolvasottabb könyve lett. Fučík műve döntő módon befolyásolta az első, háború utáni idők elképzelését szocializmusról és kommunizmusról, és ércbe véste azoknak az emlékét, akik, mint ő, a legnehezebb körülmények között is helytállva, életüket áldozták egy új, igazságos társadalom eszméinek megvalósításáért. A világirodalom e legtragikusabb riportjának drámaian tömör sorait és félelmetesen komor színterét beragyogja Fučík lényének örök líraisága és törhetetlen életigenségének derűje.

Almásy Pál - Sopronkőhidai ​napló
Almásy ​Pál 1902-ben született Vácott. 1916-20 között az akkori soproni honvéd főreáliskola növendéke. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1924-ben avatták tüzér hadnaggyá - 1929-ig csapatszolgálatot teljesít. 1929-től a budapesti József Nador Műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója. 1932-ben mérnöki oklevelet szerez. 1937-ig a Haditechnikai Intézetben a lőszeralosztály beosztottja, 1934-ben százados. 1937-39 között a berlini magyar katonai attasé beosztott tisztje. 1939-44 között a Haditechnikai Intézet lőszeralosztályának vezetője. (1942 tavaszán őrnagy, novemberben alezredes a hadiműszaki törzskarban.) 1944-ben részt vesz a katonai ellenállási mozgalomban, ezért halálra ítélik, de kegyelmet kap. Sopronkőhidára kerül, majd deportálják Németországba. Hazatérve kinevezik ezredessé, és a Honvédelmi Minisztérium egyik csoportfőnökségével bízzák meg. Ellenállási tevékenységéért három évi rangelőnyben részesül: 1945. október elsejével vezérőrnaggyá léptetik elő. A minisztérium anyagi csoportfőnöke lesz, 1946 júniusától altábornagyi rangban. 1947. január elsejével kiválik a honvédségtől és mint gépészmérnök a polgári életben helyezkedik el. Kőhidai naplójának eredeti példánya a Nemzeti Múzeum tulajdonában van.

Bárczy János - Az ​úrlovas
A ​regény 1944. július 4 és 1945. január 21 között játszódik. Ez a két dátum a főhős, herceg Odeschalchi Miklós tartalékos repülőhadnagy elfogatásának és kivégzésének napja. Az író, miközben a fogoly vallatásáról és fogságának körülményeiről beszél, képet ad az akkori politikai helyzetről, a frontok alakulásáról, az események egyes embereket érintő következményeiről. Jól láttatja, hogy Magyarország számára ez az időszak történelmileg súlyosan jelentős, s a főhős személyén keresztül éppen azokba a körökbe nyerhetünk bepillantást, amelyek döntően befolyásolták vagy befolyásolhatták volna az események alakulását. A vesztes háborúból való kilépés és a németektől való elszakadás fontosságát mind többen ismerik fel, és a felismerés mellett cselekedni is próbálnak. A Gestapo emberei azonban mindenütt jelen vannak, a főúri mulatságokon is, ahonnan a herceg fő vallatója jól ismeri áldozatát és annak baráti körét, így viszonylag könnyen göngyölítik fel az ügyet, amelynek Odeschalchi Miklós herceg az egyik főszereplője, s amely - ha az akció sikerül - lehetőséget jelentett volna Magyarország számára a háború méltóbb befejezésére. Az úgynevezett Kiugrási Iroda, melynek tagjai angolbarát főurak voltak, tárgyalási alapként fontos dokumentumokat kívánt eljuttatni az olasz front túloldalára. A hírvivő az élsportoló Odeschalchi Miklós lett - az úrlovas -, aki szerencsétlen véletlen folytán végül is a németek kezébe került, s bár a dokumentumokat sikerült megsemmisítenie, nem vonhatta ki magát a vádak alól. A közel nyolchónapos fogság ideje alatt a történésekből és a főhős gondolataiból, visszaemlékezéseiből megismerjük az események hátterét, személyében olyan emberrel ismertet meg az író, aki feltétlenül érdemes arra, hogy felfigyeljünk rá.

Ashley Carrigan - Két ​lépésre a mennyországtól
Al ​Jannah, a kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról. Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják. Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz. A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli, hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással, hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában. A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban, varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban szárnyaló érzelmeket élnek át.

Emma Rowley - Hová ​lettek az eltűntek?
"Fordulatos ​és izgalmakkal teli thriller." - Cara Hunter bestsellerszerző A nevem Kate. Önkéntes vagyok egy helyi segélyszolgálatnál. A fiatalok, akik elszöktek otthonról, engem hívnak, hogy üzenetet küldjenek a szeretteiknek. Nincs faggatózás, nincsenek kérdések. Nincs túl sok hívás, és az a néhány is általában rövid és tétova, vagy csak telefonbetyárkodás. De ma reggel egy Sophie nevű lány telefonált. Az a dolgom, hogy felvegyem a kapcsolatot a szüleivel, és tudassam velük, hogy a lányuk biztonságban van. A gond viszont, hogy Sophie nincs biztonságban. És Sophie az én lányom. Emma Rowley thrillerében átélhetjük egy édesanya leghátborzongatóbb csatáját, amit a gyermeke védelmében kell megvívnia.

Marilyn Miller - A ​rabság gyönyöre
Egyszerű ​nyaralásnak indul az egész, ami rémálommá válik. Egy barátnő. Egy ház. Ahol semmi sem az, aminek látszik. Egy titkos buli, ahol Aisha elveszíti a legfontosabbat. A szabadságát. Az élete már nem az övé, más rendelkezik vele. Olyan életet kell élnie, amit nem ő választott, hanem amibe belekényszerítették. Minden napja szenvedés, amiből egy kiút látszik. Ám a pokolból nem ilyen egyszerű a menekülés. Egy majdnem tragikus találkozás mindent megváltoztat, szabadságának kulcsa Roman Raine kezébe kerül. Egy olyan férfi kezébe, akihez még vonzódni is veszélyes. Azonban az ellentétek ellenére feltámad a vágy, a határok, amik elválasztják őket, egy napon elmosódnak, hogy átadhassák magukat a gyönyörnek. A rabság gyönyörének. ,, Semmi mást nem akarok ebben a pillanatban, csak a karjaiban darabokra hullni, hogy a végén csak azokat a darabkákat szedhessem össze, amik fontosak. Azokat, amikben ő már benne él.”

Baráth Viktória - A ​főnök 2.
A ​MÚLTBAN ELKÖVETETT HIBÁINK ÉLETÜNK VÉGÉIG KÍSÉRNEK? Ana Moreno élete darabjaira hullott, miután mindent és mindenkit elveszített, aki számára fontos volt. Az otthonát is kénytelen elhagyni. Az albuquerque-i alvilág királynője immár csak egy kis tijuanai kocsma tulajdonosa. Jóval szerényebben él, de ebben a nehéz helyzetben is megtalálta a boldogságot: új barátokat szerzett, jótékonykodik, és úgy tűnik, a magánéleti gondjai is megoldódni látszanak. Egy nap azonban betoppan hozzá egy rég nem látott ismerős. Ana csak úgy szabadulhat meg a múltja sötét árnyékától, ha elfogadja a férfi ajánlatát. Ehhez viszont kockára kell tennie a saját életét. Begyógyulhatnak valaha a fájó sebeink? Jóvátehetjük a múltban elkövetett bűneinket? Képesek vagyunk megbocsátani a megbocsáthatatlant? Hogyan léphetünk ki egy olyan világból, ami egykor az életünk része volt? A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Baráth Viktória _A főnök_ című regényének folytatásában Mexikóba visz minket, ahol a jót és a rosszat csak egy vékony határ választja el egymástól. Ezt a határt pedig nagyon könnyű átlépni.

Kollekciók