Ajax-loader

'fogság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Wiesław Kielar - A ​290. számú auschwitzi fogoly
Ami ​ebben a pokoljárásban vonzó - különös, hát a borzalomnak is lehet bája? -, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: "Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom." Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden "naprakész" csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét. És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek. Az olvasót magával ragadja a szerző egyéni bája és egyéni látásmódja. S amit olyan sokszor elmondtunk már: a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik ebből a könyvből azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhetik meg soha.

Henri Charrière - Pillangó
A ​szerzőt, az 1973. júliusában elhunyt Henri Charriére-t (alvilági becenéven: Pillangót) 1931-ben egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és a hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, és hosszú büntetése alatt megfogadta, sőt eszelősen ragaszkodott elképzeléséhez, hogy megszökik a fegyenctelepről, és bosszút áll az ügyészen, az esküdteken, a hamis tanúkon, azokon, akik az "enyészet útjára" küldék. Elkezdődött tehát Pillangó fantasztikus szökés- és kalandsorozata, s ezeket örökítette meg később Charriére a Dumas és Victor Hugo fantáziáját is túlszárnyaló, izgalmas, fordulatos könyvében.

Arthur Koestler - Sötétség ​délben
A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon". Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a "tárgyi valóság", a "kulcsregény"-jelleg el is veszti jelentőségét - a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a "perek", hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Faludy György - Pokolbeli ​víg napjaim
Faludy ​György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásig kísérhetjük figyelemmel.

Mindszenty József - Emlékirataim
Egy ​könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé. Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon - a csonka kiadás. Egy könyv egy kivételes sorsról, egy kivételes emberről, akinek neve egybeforrt a világháborút követő évtizedek kusza politikájával. Egy könyv, mely megmutatja a diktatúra ördögi arcát. Egy könyv a hősi ellenállásról. Mindszenty József emblematikus sorsa huszadik századi kálváriajárás. Az ellenállás íve a kommün és a Kádár-korszak között húzódik, közelnézetben: Tanácsköztársaság, nyilas terror, Rákosi-diktatúra, 1956, Kádár-rendszer. Majd következik az emigráció, de a politikai szálak már a legkorábbi időktől átvezetnek az országhatáron és a kontinensen. Mindszenty meghurcolása, perbe fogása, bebörtönzése évtizedekig tabutéma volt Magyarországon, írásai, beszédei indexre kerültek, nevének kiejtése is kivívta az egykori hatalom haragját. A rendszerváltozást követően ügyében perújítási nyomozást rendeltek el, újratemetésére 1991-ben került sor, a rehabilitálási eljárást csak 2012-ben zárták le. Mi is történt akkor valójában az évtizedek alatt? A válaszokat az Emlékirataim adja meg. ,,Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt nem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcsét bármilyen tekintetben learassam. Csak azért adtam közre, hogy a világ lássa, mi a bolsevizmus az emberi sorsban, és milyen az emberi sors a bolsevizmusban. Nem emeli az embert, de örvényeket nyit és szakaszt a számára. Elmondtam, hogy a magyar egyház fejének keresztjével is felhívjam balsorsú magyar népem szenvedéseire, de a saját maga szüntelen, küszöbön álló veszedelmére is a nagyvilág figyelmét" - írja Mindszenty a kötet előszavában. Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben - távollétében - 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Erich Maria Remarque - Szikrányi ​élet
" ​- Ha ennek vége lesz - mondta lassan az 509-es -, kíváncsi vagyok, mennyi ideig tart, míg te is ugyanolyan ellenségem leszel, mint ezek itt a toronyban. - Nem sokáig. Itt kényszerűen együtt voltunk a nácikkal szemben. Ez megszűnik, mihelyt véget ér a háború." E párbeszédre a mellerni munkatábor felszabadulása előtti utolsó napok egyikén kerül sor két fogoly között. A táborban politikai foglyok, köztörvényes bűnözők és zsidók együtt szenvedik el az SS vadállati kegyetlenkedéseit, az élelemhiányt, az embertelen körülményeket. Aki az éhezés és kínzások következtében munkaképtelenné válik, átkerül a Kis Táborba, ahol vagy tífusz, vagy vérhas, vagy tüdőgyulladás végez vele. Ám ahogy a front közeledik, a tábor egyre inkább a szervezett belső ellenállás irányítása alá kerül. Remarque döbbenetes erővel jeleníti meg, miként sikerül a Kis Tábor veterán lakóinak ébren tartani magukban az élet szikráját, amely a közeli felszabadulás reményétől fellobbanva emberfeletti teljesítményekre teszi őket képessé. Az 509-es, akinek teste ugyan átélt kínzások nyomait viseli, lelkében azonban talán a legerősebb a szikra, a Kis Tábor veteránjainak vezetője lesz. Az egykori liberális gondolkodású újságíró és Werner, a munkatábor kommunista foglya, a belső ellenállás egyik fő szervezője, vállvetve harcol az SS ellen. A történelem ismerői tudják, mi a folytatás, és a fenti idézettel Remarque sem hagy semmi kétséget felőle. És mégis: Bucher és Ruth, "lágerszerelmük" legcsodálatosabb beteljesüléseként, együtt indul el a táborból, egyenes derékkal, nem lopakodva, vissza se nézve. Minden tábor elhagyható...

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​a holtak házából
1849-ben ​Dosztojevszkijt politikai összeesküvésben való részvétele miatt halálra ítélik, amit az utolsó pillanatban kihirdetett cári kegyelem katonai őrizetre változtat. "A holtak házából" az író csak tíz esztendő múlva, 1859-ben szabadul. A regény a személyes tapasztalat hitelével számol be a szibériai fegyenctelepek életéről. Mai szemmel olvasva a művet, nem annyira a benne leírt állapotok (a zsúfolt barakkok, az éjjel-nappal csörgő bilincsek, a káposztalevesben úszkáló csótányok) alig elviselhető nyomorúsága a legmegrázóbb, sokkal inkább annak az embernek a gyötrelme, aki számot ad minderről. Dosztojevszkij csak annyira távolítja el saját személyétől a feljegyzéseket, amennyire a kor irodalmi konvenciói megkövetelik: rövid szerzői előszóban közli, hogy a kéziratot egy Szibériában elhunyt nemesember hagyatékában találta, akit gyilkosság miatt kényszermunkára ítéltek. Maguknak a feljegyzéseknek főhőse viszont nem elsősorban abban különbözik a többiektől, hogy nemesember - más nemesek is vannak a fegyenctelepen -, hanem abban, hogy komolyan vesz bizonyos erkölcsi normákat, amelyeknek pedig itt semmi jelentőségük nincs. A telepen mindent az életben maradás szigorú racionalitása hat át, és ez szinte elképzelhetetlen úgy, hogy az ember ne váljék embergyűlölővé. Ez a tétje a feljegyzéseket papírra vető főhős belső küzdelmének, ez teszi hitelessé tíz éven át nem lankadó kíváncsi figyelmét a többiek iránt, amivel a visszataszító vonások mellett felfedezi az értékeset is, az őrök kijátszásában megnyilatkozó népi furfang megannyi változatát, vagy az emberi méltóságért érzett örök sóvárgás szüntelen - és sokszor torz formákban kiütköző - jelenlétét. Dosztojevszkij művének kivételes jelentősége többek közt éppen abban van, hogy főhőse pontosan látja-ábrázolja a fegyenctelep valamennyi figuráját, mégsem veszíti el a megértés és együttérzés képességét.

Dot Hutchison - Pillangók ​kertje
A ​szépség még soha nem volt ilyen rettentő. Egy elszigetelten álló, hatalmas ház mellett gyönyörű kert terül el. A kert nemcsak buja virágokat és árnyas fákat rejt… A „Pillangók” becses gyűjteményét is: elrabolt fiatal nőket, akiket fogvatartójuk pillangószárnyas tetoválással bélyegez meg. A gyűjtemény ura a brutális, őrült Kertész, akinek mániája, hogy elkapja és megőrizze magának a szépséges pillangólányokat. Miután a kertet végül fölfedezik, az FBI ki akarja kérdezni az egyik túlélőt. Victor Hanoverian és Brandon Eddison ügynökök kapják a feladatot, hogy göngyölítsék fel karrierjük egyik leggyomorforgatóbb ügyét. Ám a kihallgatott lány, akit csak a Maya néven ismernek meg, önmagában is kész rejtélynek bizonyul. Ahogy kibontakozik a lány fordulatos és csavaros története, lassan fény derül a Pillangók kertjére is, Maya pedig mesél régi sérelmekről, új megmentőkről, valamint egy szörnyűséges férfiról, aki semmitől sem riadt vissza, hogy rabságban tarthassa a szépséget. De minél többet árul el a lány, az ügynökök annál inkább gyanakodnak, hogy vajon mit titkol még… Azonnali sikert aratott thriller, mely a Goodreads Choice Awards 2016 szavazáson a 2. helyet érte el, a megfilmesítési jogokat pedig A visszatérő Oscar-díjas producerei vették meg. Ismerd meg a pillangólányok múltba nyúló titkait!

James Clavell - Patkánykirály
Dúl ​a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen "gyáván " megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között - tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában. "Drámai és totálisan magával ragadó regény, durva és brutális megnyilatkozásokkal. James Clavell lenyűgöző történetmesélő, csodás megfigyelő, olyan ember, aki sok mindent megért és megbocsát." _- New York Times_ "Félelmetesen izgalmas, várakozásokkal teli regény." _- Ian Fleming_ "Csodálatos regény." _- Washington Post_

Stephen King - Tortúra
Paul ​Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Stephen King (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át "Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért" járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n. "Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes." (Joyce Carol Oat)

832380_5
elérhető
194

Emma Donoghue - A ​szoba
Az ​ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja - a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás... A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta - hét esztendeje - raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek. A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad.

Moira Young - Blood ​Red Road - Vérvörös út
Hogy ​megmeneküljön, küzdenie kell. Hogy túléljen, vezetővé kell váljon. Saba világa darabokra hullik, amikor az ikertestvérét, Lugh-t fogságba ejti négy kabátos lovas. Saba eldönti, hogy megmenti, ezért nekivág a Pusztítók által hátrahagyott törvényen kívüli sivár tájnak. Ez egy brutális világ, ahol Saba felfedez magáról pár meglepő dolgot. Vad harcos, ravasz ellenfél és mindenek fölött legyőzhetetlen túlélő. Egy Jack nevű fenegyerekkel és egy Szabad Sólymok nevű lány forradalmár csapattal Saba útnak indul, hogy megmentse a testvérét – és talán az egész világot.

Erdey Sándor - A ​recski tábor rabjai
Papp ​professzorra országos fontosságú munkája miatt szükség volt, ezért megengedték neki, hogy feleségével havonta levelet válthasson. Felesége súlyos beteg volt, de még így is rendszeresen írt, nem akarta férje amúgy is nehéz helyzetét még megnehezíteni, akinek fogalma sem volt arról, hogy neje beteg. Szegény asszony meghalt, az ÁVH félt, hogy ezért a professzor bánatában abbahagyja a munkát. Egy grafológus bevonásával felesége kézírását utánozva tovább folyt a levelezés. Az ÁVH, céljai elérésének érdekében semmitől sem riadt vissza, amit ez az eset is bizonyít. így nézett ki a szocialista törvényesség, egyenlőség, az embernek, mint legfőbb kincsnek a megbecsülése. Papp Simon professzor itt Recsken is elvégezte munkáját, meghatározta, hogy a Zerge melyik részén kell fejteni, hol van nemesebb kővonulat, hol van a nagy mennyiségű, könnyebben bányászható andezit.

Nien Cheng - Élet ​és halál Sanghajban
A ​kínai kulturális forradalom alatt Nien Chenget azzal vádolták, hogy angol kém, és hat és fél éven át magánzárkában tartották. Ez a rendkívüli könyv az ő küzdelmének a története, amelyet brutális vallatóit megszégyenítve, ártatlanságához állhatatosan ragaszkodva sikerrel folytatott a túlélésért. Mikor végre kiszabadult - hogy éveken át további zaklatásokkal és megfélemlítésekkel nézzen szembe - megtudta hogy lányát túlbuzgó vörösgárdisták agyonverték. Nein Cheng különleges kifejező ereje, éles politikai tisztánlátása és a szörnyű üldöztetés közepette mutatott emberségessége a könyvet vas- ill. bambuszfüggöny mögötti irodalom legjobbjainak élvonalába helyezi.

Jennifer A. Nielsen - The ​Shadow Throne - Az Árnytrón
Egy ​háború. Túl sok véres csata. Vajon megmentheti-e a király az országát, ha a saját túlélése is kétséges? A háború elérte Carthyát. Az ország minden ajtaján és ablakán bekopogtat. És amikor Jaron megtudja, hogy Vargan király elrabolta Imogent, hogy térdre kényszerítse Carthyát, az ifjú király felismeri: az ő feladata, hogy vakmerő mentőakcióba fogjon. Ám minden, ami elromolhat, az el is romlik. Barátai szétszóródtak Carthyában és a környező országokban. Utolsó, kétségbeesett próbálkozásként, hogy megóvja országát a pusztulástól, Jaron elindul talán utolsó útjára, hogy megmentsen mindent és mindenkit, akit csak szeret. Ám még pengeéles esze sem elég ahhoz, hogy elhárítsa a hatalmas veszélyt, ami őt és országát fenyegeti. Vajon útközben elveszti azt, ami a legfontosabb? És a végén vajon ki foglalhatja el Carthya trónját? "Egy nagyszerű sorozat végtelenül izgalmas lezárása." - _Ashley Ferguson, amazon.com_ "Képtelen voltam letenni. A sorozat mindhárom kötete minden egyes oldalával megragadta a figyelmemet. Nagyszerű olvasmány, korra való tekintet nélkül." - _Brenda Benoit, amazon.com_ Jaron izgalmas és lehengerlő kalandjai számos olvasót érintettek meg és hoztak lázba _A hamis herceg_ és _A szökött király_ című kötetekben. Kísérd el útjára Carthya hatalmas királyát! A New York Times bestsellerszerzője, Jennifer A. Nielsen lenyűgöző befejezést kanyarít történetének _Az Árnytrón_ban!

Natascha Kampusch - 3096 ​nap
A ​tízesztendős Natascha Kampuscht 1998. március 2-án az iskolába vezető úton elrabolta az akkor harmincöt éves egykori híradás-technikus, Wolfgang Priklopil. Nyolc és fél éven át tartotta fogságban a Bécs környéki házában berendezett pinceodúban. Az időközben felnőtt lánnyá serdült Nataschának 2006. augusztus 23-án sikerült megszöknie. A fogságban töltött 3096 nap története ez a könyv - ám nem pusztán eseménytörténet, hanem elsősorban lebilincselő elemzése egy meghökkentő és a mai napig megmagyarázhatatlan bűntettnek. A letehetetlenül izgalmas kötet lapjain egy erős, öntudatos, kíméletlenül tárgyilagos és minden öncsalástól mentes fiatal nő portréja bontakozik ki. Furcsa és szívbemarkolóan felemelő nevelődési regény ez, amelyben Natascha megmutatja, hogy az iszonyatos körülmények között is képes volt felnevelni önmagát és felkészülni a felnőtt életre.

CJ Roberts - Captive ​in the Dark - Fogoly a sötétben
Caleb ​olyan ember, akit csak a bosszú érdekel. Amióta egy hatalomra éhes gengszter kiskorában elrabolta, majd eladta rabszolgának, másra sem tud gondolni – kizárólag a revans foglalkoztatja. Tizenkét évre merült el az élvezeti célból tartott rabszolgák világában, az egyedüli felelősnek tartott férfit keresve. A szenvedését okozó építész végül előkerült: a személyi igazolványa új volt, a személyisége azonban a régi maradt. Ha Caleb elég közel akar kerülni a céljához, muszáj azzá vállalnia, amit gyűlöl. Elrabol egy gyönyörű lányt, hogy azzá tegye, ami ő maga volt egykoron.

B. A. Paris - Zárt ​ajtók mögött
Mindenki ​ismer olyan párokat, mint Jack és Grace. Jack jóképű és gazdag, Grace bájos és elegáns. Kedveljük őket, még ha nem is áll szándékunkban. És szeretnénk Grace-t jobban is megismerni. Csakhogy ez nem is olyan egyszerű, ugyanis Jack és Grace elválaszthatatlanok. Van, aki ezt igaz szerelemnek nevezné. Mások talán feltennék a kérdést, hogy Grace miért nem veszi fel soha a telefont. Vagy miért nem lehet vele beülni valahova egy kávéra, jóllehet nem dolgozik. És hogy marad olyan sovány, noha rafinált fogások sorát főzi? És vajon miért van rács az egyik hálószoba ablakon? ,, Briliáns, dermesztő, félelmetes és letehetetlen. " Lesley Pearse

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Faludy György - Börtönversek ​1950-53
Az ​itt közölt verseket 1950 és 1953 közt csináltam az Andrássy út 60. pincéjében, Kistarcsán és az ÁVO recski bűntetőtáborában. A "csináltam" igét azért használom, mert Rákosi börtöneiben csakúgy, mint Hitler megsemmisitő táboraiban, papir és irószer nem állt a rabok rendelkezésére. Igy ezeket a verseket "fejben csináltam"... Legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kivül hagytam. Ha az első négy sort elkészitettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tizszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és igy tovább, mig a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig irtam? száz sort, ötszázat, ezret... A fogdáról egész kötet költeménnyel - ezzel a kötettel - fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből - akármilyen is legyen irodalmi értékük - erőt tudtak meriteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kivánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkivül valószinűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunk legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a bűntetőtábort feloszlatta... F. Gy.

Julius Fucik - Riport ​az akasztófa tövéből
A ​felszabadulás harmincadik évfordulójára jelenik meg újra magyarul az _Üzenet az élőknek_ címmel ismerté vált, megrázó, különös emberi dokumentum, amelynek cseh nyelvű eredeti kiadása 1945-ben egy csapásra az év legolvasottabb könyve lett. Fučík műve döntő módon befolyásolta az első, háború utáni idők elképzelését szocializmusról és kommunizmusról, és ércbe véste azoknak az emlékét, akik, mint ő, a legnehezebb körülmények között is helytállva, életüket áldozták egy új, igazságos társadalom eszméinek megvalósításáért. A világirodalom e legtragikusabb riportjának drámaian tömör sorait és félelmetesen komor színterét beragyogja Fučík lényének örök líraisága és törhetetlen életigenségének derűje.

Herta Müller - Lélegzethinta
Leo ​Auberg nagyszebeni kamaszfiú még nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csupán: minél messzebb utazni a kisvárosból, ahol, úgy tűnik, mindenki az ő homoerotikus kalandjait figyeli. Öt évet tölt egy kelet-ukrajnai láger poklában. Megismeri az éhséget és a tetveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. És megtapasztalja a lágerboldogságot. Leo Auberg Köves Gyuri német testvére a Sorstalanság ikerkönyvében. A Lélegzethinta a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. Herta Müller 1953-ban született a bánáti Niczkyfalván, Romániában. 1987 óta Berlinben él. Műveiért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki. 2009-ben Nobel-díjat kapott. Lélegzethinta című regényét Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt tervezte megírni. Pastior a saját lágerélményeit osztotta meg vele, de 2006-ban bekövetkezett halála véget vetett a közös munkának. Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után.

Csanádi Imre - Fehérvár ​köszöntése
Édes ​Hugom! Édesanyánkat, apánkat nyugtasd meg, ne csüggedjenek el várni, hisz nem maradtam a fronton a férgek eledeléül, hanem egyszer, előbb vagy utóbb, mégiscsak hazakerülök. Vannak, mondják, akiket a megpróbáltatások összetörnek, és vannak, akiket megedzenek. Engem inkább megedzettek. a ti szerető Imrétek

Szimota Szeidzi - A ​japán katona
1941. ​dec. 7-én a japán légierõ hadüzenet nélkül megtámadta Pearl Harbort, a Hawaii szigeteken fekvõ amerikai haditengerészeti támaszpontot. A regény 1944-45-ben játszódik, hõsei ausztrál fogságba esett japán katonák, egy olyan csendes-óceáni szigetet védõ ezred utolsó életben maradt harcosai, mely szigetet az éhezõ japán katonáktól minden nehézség nélkül foglaltak el az ausztrálok. A hadifogolyélet keservei közt gondolják át hõseink a megszállott japán hadsereg értelmetlen militarizmusát. És amikor repatriálásuk elõtt visszakerülnek japán fennhatóság alá, már egészen más emberek õk.

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Emma Donoghue - Room
ROOM ​is narrated by a five-year-old called Jack, who lives in a single room with his Ma and has never been outside. An international bestseller as soon as it was published in August 2010, ROOM has been shortlisted for the Man Booker Prize and won the Hughes & Hughes Irish Novel of the Year and the Rogers Writers’ Trust Fiction Prize (for best Canadian novel). It has also been a finalist for International Author of the Year (Galaxy National Book Awards) and the Governor General’s Award. Jack and Ma live in a locked room that measures eleven foot by eleven. When he turns five, he starts to ask questions, and his mother reveals to him that there is a world outside. Told entirely in Jack’s voice, ROOM is no horror story or tearjerker, but a celebration of resilience and the love between parent and child.

Judith Herman - Trauma ​és gyógyulás
E ​könyv olyan eseményekről szól, melyeket milliónyi magyar átélt: háborúról, holokausztról, az elnyomó (akár jobb-, akár baloldali) politikai rezsimek általi üldöztetésről - a közszférában zajló erőszakról. E könyv olyan eseményekről szól, amelyet napjainkban is sokak élnek meg: partnerbántalmazásról, incesztusról, gyerekbántalmazásról - a magánszféra rejtettségében zajló erőszakról. Az olvasó megismerheti az erőszakélményekre adott emberi reakciókat és a trauma hosszú távú hatásait, s mindenekelőtt a túlélés és a feldolgozás eszközeit, melyekkel leküzdhetők az erőszak okozta sérülések és veszteségek, és újra kezünkbe vehető életünk irányítása. Az amerikai pszichiáter könyve sorsfordító önsegítő könyv azoknak, akik szembe kívánnak nézni múltjuk fájdalmas emlékeivel, és elengedhetetlen mű azoknak a pszichoterapeutáknak, akik szakszerű kezelést kívánnak nyújtani pácienseiknek.

Kővágó József - Emlékezés ​a Náci-ellenes Magyar Katonai Ellenállásra
Ennek ​a tanulmánynak az összeállítását és nyomtatott füzet formájában való kiadását azért tartottam fontosnak, mert a valóság az otthoni irodalomban összekuszálódott és politikai tartalmában eltorzult. Úgy érzem, hogy a volt résztvevők rokonai és barátai joggal elvárhatják, hogy egy, ma emigrációban élő volt résztvevő, áttekinthető formában lefektesse az igazságot. Így ez a kis füzet minden olyan családban érték maradhat a jövőben is, amelyben valaki a Magyar Katonai Ellenállás résztvevője volt.

Niccolò Ammaniti - Én ​nem félek
Az ​alig negyvenes, rendkívül népszerű olasz író, a legrangosabb olasz irodalmi díj, a Premio Strega tavalyi nyertese, akinek könyvei már negyvenöt országban olvashatók, eddigi legnagyobb sikerét ezzel a regénnyel aratta. A történet egy közelebbről meg nem határozott aprócska dél-olaszországi faluban és környékén játszódik 1978 kegyetlenül forró nyarán. Egy napon az egyik gyerek, Michele iszonytató felfedezést tesz egy határszéli elhagyatott, omladozó ház pinceüregében. Annyira megrémül attól, amit - jobban mondva akit - talál, hogy el sem meri mondani a társainak. Az apjával szeretne róla beszámolni, de az sosem ér rá: kamionos, sokat van úton, mindig fáradtan tér haza. Michele titokban vissza-visszatér az üregbe. Rémületén felülkerekedik a segíteni akarás. Egyre bátrabb, egyre találékonyabb, egyre céltudatosabb. De közben otthon is furcsa dolgok történnek. És szörnyű történet dereng fel Michele előtt, melyhez éppenséggel a saját családjának is köze van. Sikerül-e megbirkóznia ennyi titokkal, és sikerül-e közben kimenekítenie a pinceüreg szenvedő foglyát a halálos veszedelemből? A félelem arcait a gyerekek világában Mark Twain-ien otthonos Ammaniti úgy mutatja meg, olyan észrevétlenül és érzékenyen, hogy az a felnőtt embert is mellbe veri. Az izgalmas regényből készült filmet néhány évvel ezelőtt a magyar mozik is sikerrel játszották.

Déry Tibor - A ​félfülű
Ifjabb ​Hamilton György, egy amerikai milliomos unokája, egy átmulatott éjszaka után haza igyekszik a római Fórum klubból Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Egy elhagyott sikátorban váratlanul ismeretlen férfiak rohanják meg, tarkón ütik, egy lefüggönyözött Ford-kocsiba tuszkolják, szemét fekete kendővel kötik be, szájába nedves zsebkendőt tömnek... Ezzel az izgalmas jelenettel indul Déry Tibor új regénye - ám A félfülű persze mégsem pusztán kalandregény, "rémtörténet", ahogy maga az író nevezi irónikusan. Déry Tibor a leggazdagabb amerikai ember unokájának elrablását, ifjabb Hamilton György viszontagságait és tűnődéseit nem csupán regényanyagnak, hanem ugródeszkának is tekinti: a váratlan fordulatokban bővelkedő, rendkívüli lélektani-nyelvi tudással, játékos művészettel megírt történet egyszersmind alkalom arra, hogy az író a vak erőszak és az anarchia kapcsolatait elemezve napjaink nagy történelmi-erkölcsi kérdéseire keressen választ.

Bárczy János - Az ​úrlovas
A ​regény 1944. július 4 és 1945. január 21 között játszódik. Ez a két dátum a főhős, herceg Odeschalchi Miklós tartalékos repülőhadnagy elfogatásának és kivégzésének napja. Az író, miközben a fogoly vallatásáról és fogságának körülményeiről beszél, képet ad az akkori politikai helyzetről, a frontok alakulásáról, az események egyes embereket érintő következményeiről. Jól láttatja, hogy Magyarország számára ez az időszak történelmileg súlyosan jelentős, s a főhős személyén keresztül éppen azokba a körökbe nyerhetünk bepillantást, amelyek döntően befolyásolták vagy befolyásolhatták volna az események alakulását. A vesztes háborúból való kilépés és a németektől való elszakadás fontosságát mind többen ismerik fel, és a felismerés mellett cselekedni is próbálnak. A Gestapo emberei azonban mindenütt jelen vannak, a főúri mulatságokon is, ahonnan a herceg fő vallatója jól ismeri áldozatát és annak baráti körét, így viszonylag könnyen göngyölítik fel az ügyet, amelynek Odeschalchi Miklós herceg az egyik főszereplője, s amely - ha az akció sikerül - lehetőséget jelentett volna Magyarország számára a háború méltóbb befejezésére. Az úgynevezett Kiugrási Iroda, melynek tagjai angolbarát főurak voltak, tárgyalási alapként fontos dokumentumokat kívánt eljuttatni az olasz front túloldalára. A hírvivő az élsportoló Odeschalchi Miklós lett - az úrlovas -, aki szerencsétlen véletlen folytán végül is a németek kezébe került, s bár a dokumentumokat sikerült megsemmisítenie, nem vonhatta ki magát a vádak alól. A közel nyolchónapos fogság ideje alatt a történésekből és a főhős gondolataiból, visszaemlékezéseiből megismerjük az események hátterét, személyében olyan emberrel ismertet meg az író, aki feltétlenül érdemes arra, hogy felfigyeljünk rá.

Baráth Viktória - A ​főnök
Valóban ​te irányítod a saját életedet? Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni. Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket? Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.

Kollekciók