'vallomásregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

R. Kelényi Angelika - Az ​agyam eldobom
A ​könyv íróját – aki pánikbetegségének felbukkanása előtt nemcsak bírta a tömeget, de kereste is; kifejezetten "boltkóros" volt, a legsűrűbb szórakozóhelyeket kedvelte, és sosem mondott nemet a mozira, színházra – egyik percről a másikra mindettől félelem kerítette hatalmába. Ezt a naplót saját tapasztalatai alapján jegyezte le, önsajnálat nélkül, fanyar öniróniával. A pánik nemcsak a depresszióval, hanem a hipochondriával is kézen fogva jár. Kemény munka megküzdeni vele, s van, akinek sikerül, van, akinek nem. R. Kelényi Angelika úgy gondolja, meggyógyult. Ehhez azonban idő kellett, és sok-sok minden más is...

Szabó Győző - Toxikoma
El ​akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni. Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig. A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt. A kötet alapján készült film 2020 őszén kerül a mozikba. "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!" - Dr. Csernus Imre "A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül." - Grecsó Krisztián "Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó." - Hajós András

Popper Péter - Pilátus ​testamentuma
A ​regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.

Rados Virág - Bipoláris
Bipoláris ​érzelmi zavar - hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa. Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig bolond marad? Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis előtt abbahagyta. Ám szélsőséges érzelmi hullámzásai alatt rossz döntéseket hoz, rossz kapcsolatokat köt, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy dönt, felveszi a kesztyűt, és szembenéz a betegséggel. Vajon siker koronázza-e az erőfeszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segítői tanácsait? Élhet-e majd ezután is teljes értékű életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz történet alapján íródott. _"Talán én nem tettem meg mindent - vallottam be halkan. - És félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni._ _ - Látja, most megfogalmazta a célját - mosolygott a szemöldökét felhúzva Kamilla. - Higgye el, sikerülni fog. - Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Eltökéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián kössek ki._ _ - Az első lépés, hogy elfogadják magukat - folytatta a pszichológus. Úgy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk elől, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más."_

Rados Virág - A ​visszakapott élet
Meg ​lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségből, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel tölt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés önmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy hűséges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre leginkább számítunk. A főhős így küzd meg a mellrákkal, majd legyűri az őt fenyegető, másik gyilkos kórt. Története bizonyítja: a legnehezebb helyzetből is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség erőt ad. Ennek köszönhetően a főhős felveszi a kesztyűt, és a hosszú, gyötrelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását. Visszakapja egészségét, normális életét, sőt, a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer el a régi helyett. A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy sikerű Bipoláris folytatása szintén igaz történet alapján íródott.

Muriel Barbery - A ​sündisznó eleganciája
Az ​ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét, és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét. A 12 éves Paloma, az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy tizenharmadik születésnapján felgyújtja lakásukat, majd véget vet életének. Ők ketten a regény főszereplői és egyúttal narrátorai. Meg a házba költöző dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket...

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Szilágyi Cs. Tibor - Harakiri
A ​Harakiri egy huszonéves srác szeretettel, iróniával, humorral teli fájdalmas vallomása. Élete filmjét látjuk leperegni előtte, mindennapjaink Budapestjének médiájával, művészetével, ismert figuráival és helyeivel. Elkísérhetjük tripes rohamai, szerelmi mámorai, véget nem érő kezelései és magányos órái, álmai és reményei váltakozó útján, hogy aztán elbúcsúzva tőle , mehessünk haza, saját féltve őrzött paráink közé. A könyv egy a droggal szemben alulmaradt ember fájdalmas kitárulkozása, aki a halál felé vezető úton vissza akarja kapni életét, sza-badságát. Szilágyi Cs. Tibor zenélt, írt, gondolkodott és álmodott. Sokoldalú tehetség volt, ennek minden örömével és nyomorával együtt. Élt 1973- tól 2003-ig.

Koncz Csaba - A ​dumán túl
Estéről ​estére találkozunk velük. Tévében, rádióban, élő fellépéseken mesélik el életük örömteli vagy kínos pillanatait, titkait, fordulatait. Kitárulkoznak, mi pedig csak nevetünk zavarba ejtő őszinteségük hallatán. És éppen ez a céljuk. Nevettetni, szórakoztatni. Humoristák ők, stand-up komikusok. Koncz Csaba újságíró, riporter, a Dumaszínház exsajtósa ebben a könyvben sokkal többre vállalkozik, mint amit a humoristákkal készült tucatinterjúkban eddig olvashattunk. A bulvár-kényszervallatás helyett igazi beszélgetésre invitálta a humoristákat. Az eredmény néhol baráti csevej, szívszorító vallomás, könnyed nosztalgia, vagy fordulatos kalandozás egy-egy vicces ember fejében. Kirajzolódnak egyéni sorsok, sikerek és kudarcok, miközben megismerjük a műfaj sajátosságait, jelenét, múltját, a szenvedélyes humorkézművesség titkait.

Italo Svevo - La ​coscienza di Zeno
Zeno ​Cosini è un ricco borghese della Trieste a cavallo della prima guerra mondiale. Vive di rendita, non ha qualità, è sostanzialmente un inetto, non riesce a sottrarsi al vizio del fumo né riesce a vivere un ruolo positivo nei confronti di chi gli sta intorno: il padre, la donna amata, la moglie, l’amante. E’ simbolo della crisi dell’uomo che si muove in una società governata da regole certe nella quale, però, si sente inadeguato; è un corpo estraneo rispetto al mondo che lo circonda.

Fernando Pessoa (Bernardo Soares) - A ​kétségek könyve
A ​világhírű portugál költő filozofikus vallomás-regényének hőse és írója is a szerző egyik alteregója: Bernardo Soarez. Magányos megfigyelésekben, elmélkedésekben, rácsodálkozásokban kiapadhatatlan alkotás.

Italo Svevo - Zeno ​tudata
Italo ​Svevo (1861–1928) Ettore Schmitz néven született az osztrák–magyar Triesztben. Két ifjúkori könyvének kedvezőtlen fogadtatása után felhagyott az irodalommal, és szinte egy egész életet leélt már köztiszteletben álló jómódú trieszti polgárként, míg – barátja és angoltanára, James Joyce biztatása nyomán – meg nem írta ezt a regényt. A polgári lét lelki szerkezetét latin elmeéllel és közép-európaias humorral fürkésző Zeno tudata, ez a tragikomikus lélekelemző börleszk, melynek fontos motívumai a Freudnak mutatott fityisz ellenére azért a klasszikus pszichoanalízistől sem egészen idegenek, némi francia kerülővel végül is meghozta szerzőjének a sikert. Svevo ma a modern olasz regény megteremtőjének, a 20. századi olasz irodalom máig legnagyobb hatású alakjai egyikének számít. A regény magyar fordítása, mely a hatvanas évekig váratott magára, nagy port vert fel annak idején. Új kiadásban évtizedek óta most jelenik meg először. A fordítást az eredetivel egybevetette és a szöveget gondozta Barna Imre.

Márai Sándor - San ​Gennaro vére
A ​regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az. E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy, mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.

Szuad - Akit ​elevenen megégettek
Szuad ​tizenhét éves és szerelmes. Falujában - ahogy más arab faluban is - a szerelem elítélendő dolog, de a házasság előtti szerelembe esni: egyenlő a halállal. A család a lány sógorát jelöli ki "ítélet-végrehajtásra". Másnap az udvaron csak annyit vesz észre, hogy sógora egyre közelebb jön hozzá - leönti benzinnel, majd felgyújtja. A lány teste lángba borul. Szuad a csodával határos módon túléli a szörnyűséget, majd közel két évtizeddel az eset után úgy dönt: elmondja a világnak a történetét, hadd tudja meg mindenki, mi történik a barbár hagyományokhoz ragaszkodó világban.

Jean-Jacques Rousseau - Vallomások
"Ha ​emlékem velem együtt múlna el, zokszó nélkül tűrném az igaztalan és múló gyalázatot, de mert nevem végül is élni fog, vele együtt igyekszem továbbadni a szerencsétlen ember emlékét is, aki viselte" - írja Rousseau a Vallomásokban, s kegyetlen őszinteséggel tárja fel életét, tetteit és gondolatait. A Vallomások nem szabályszerű önéletrajz, nemcsak az író kalandos és zaklatott élettörténetét kínálja, hanem egy emberi lélek útját, egy lelkiismeret történetét is elénk tárja, ugyanakkor végig izgalmas és olvasmányos, akár egy regény. E zseniális remekmű erejét és hatását nem homályosítják el a századok, mert Rousseau-nak a saját életén és korán keresztül sikerült bemutatnia az embert.

François Mauriac - Mauriac ​önmagáról
François ​Mauriac az egyik utolsó képviselője volt annak a nagy írónemzedéknek, amely a 20.század első felében világirodalmi szintre emelte a francia költészetet és regényírást. Az elmúlt bő fél évszázad során mintegy tucatnyi Mauriac-regényt fordítottak magyarra. Kevésbé ismerik a magyarok a „katolikus regényíró” hitét, amely ugyan tükröződik regényeiben is, de sokkal teljesebben megnyilvánul különböző vallomásaiban, emlékirataiban. Ezekből az „intim” írásokból válogattunk és teljes egészében közöljük az _Amit én hiszek_ című művét.

Anoni Mara - Bűn ​vagy bűnhődés
Megrázó ​trauma és egy egész életet megváltoztató terápia története a Bűn vagy bűnhődés. Egy negyvenkét éves nő kíméletlenül őszinte vallomása ez, amelyben elmeséli, hogyan lett hatéves korában szexuális abúzus áldozata. A viszony - amely közte és az unokatestvére között éveken át tartott - titokban maradt a család előtt, a lány - később asszony - senkinek sem beszélt a traumáról. Véletlenül jutott el pszichológushoz, ahová az ötéves lányát vitte, aki szorongani kezdett, és nem akart óvodába menni. Ám a pszichológusnő néhány beszélgetés után az anyának javasolt terápiát, amely négy és fél évig tartott. A terápia története egyben Anoni Mara életének történetét, a feloldozás keresését tárja elénk. Hosszú és fájdalmas út vezetett el odáig, hogy újra tudja építeni mindazt, amit a gyermekkori abúzus az életében lerombolt

Jeffrey Eugenides - Egy ​test, két lélek
"Láttam ​rajta, hogy tudja. Tudja, mi vagyok, ahogy hirtelen én magam is rájöttem, mi vagyok, hogy nem lány vagyok, hanem valami a lány és a fiú közt." Mi történik akkor, ha egyetlen családi örökségként egy hibás gén rejtőzik bennünk? Egy gén, amely elindul Kis-Ázsia ligeteiből, átkel a nyugodt Atlanti-óceánon és a háborgó XX. századon, majd megérkezik a hatalmas Amerika kohóiba, s végül a század epilógusának színpadára, az eggyé osztott Berlinbe. Egy gén, amely átszörfölt az évszázadon, miközben ott bújócskázik az ember legbensejében, felforgat és helyre tesz, kalanddá varázsol és elsimít, titkosít és elmagyaráz... mindent? Pikareszk krónika és családregény, a század gyermekének vallomása, anekdotafüzér és kíméletlen önanalízis - ezeknek összessége az, amit most a kezében tart az olvasó. Jeffrey Eugenides (ejtsd: dzsefri judzsinidis) Detroitban (USA) született 1960-ban, görög származású szülők harmadik fiaként. Első regénye, a Virgin Suicides (Ártatlan öngyilkosságok), 1993-ban jelent meg, s azóta 15 nyelvre fordították le, mozifilm is készült belőle. Az Egy test, két lélek 2003-ban Pulitzer-díjat kapott, és több mint egy évig szerepelt az amerikai és európai toplistákon. A szerző jelenleg Berlinben él a feleségével és kislányával

Aleska - De ​hová tűnt Emese?
Aleska ​nevét mindenki ismeri, de történetét vajon hányan? Mennyien tudják, hogyan lett Emeséből, a kisvárosi álmodozó kamaszlányból Aleska Diamond, majd hogyan változott vissza hosszú, rögös, kalandos út után Emesévé? Kevesen. Tíz férfi - tíz pikáns, olykor vicces, olykor szomorú történet, mely felöleli Aleska elmúlt 10 évét, a kamaszlánytól a legmagasabb díjakat kiérdemelt pornósztáron át, a mai Aleskáig, Emeséig. Tabuk nélkül, úgy, ahogyan az valóban történt. ALESKA DIAMOND első könyve kalandokban gazdag életének igaz történetét dolgozza fel. Őszinte és kitárulkozó, tükörbe néz, vallomást tesz a világnak és levonja a következtetéseket.

John Perkins - Egy ​gazdasági bérgyilkos vallomásai
“Ugyan, ​ez csak egyszerű összeesküvés-elmélet” - intik le gyakorta fölényesen és megbélyegező hangsúllyal mindazokat, akik nem zengik szüntelenül a globalizáció dicséretét, esetleg fenntartással vannak iránta, sőt akár még óvatos kritikával is próbálkoznak. A könyv, amelyet most kezében tart a nyájas olvasó, feltételezhetően kissé módosíthatja majd az önmagát apologetikus önbemutatása során, félrevezető módon “globalizációnak” nevező jelenséghalmazról szóló, eltorzított diskurzust. John Perkins ugyanis nem egyszerűen hipotéziseket fogalmaz meg, amelyek akár összeesküvés-elméletként is értelmezhetőek lennének, hanem az derül ki a műfaját tekintve nehezen besorolható, megrendítő és izgalmas művéből, hogy a „globalizáció” lényege az összeesküvés. Ráadásul olyan gátlástalan, cinikus és pusztító erők összeesküvése, amelyek most már közvetlenül fenyegetik létében az egész emberiséget. A szemünk láttára bontakozik ki a sötéten kavargó, örvénylő mélység, amelyből a szerző csodával határos módon nemcsak hogy élve került ki, de sodró lendületű „krimijében” képes volt drámai tapasztalatait is megosztani az olvasókkal. Így aztán a globalizáció urainak liberalizációra, deregulációra és privatizációra ösztönző parancsa „belülről” lepleződik le, feltárva előttünk a rendszer működésének hátborzongató titkait. Jó szívvel ajánlom e könyvet mindenkinek, akiben még van felelősségérzet az egyre fenyegetőbb közös jövőnk iránt, vagyis minden normális embernek." Bogár László közgazdász

Camille Laurens - Ha ​átölel az a másik...
Ez ​a könyv a férfiakról, a férfiak szerelméről szól: az általuk és az irántuk érzett szerelemről, ők lesznek tehát a könyv alanyai és tárgyai... Egy nő életében előforduló valamennyi férfiról, a legelső férfiszemélytől az utolsóig - apáról, nagyapáról, fiúról, fivérről, barátról, férjről, szeretőről, főnökről, kollégáról, ahogy az életben is megjelennek váltakozó sorrendben, át-át tűnve a jelenlét és a felejtés titokzatos szövedékén. Camille Laurens érzelmes vallomása a 2000. év francia bestsellere volt, minden sikerlistára felkerült, és elnyerte a 12 tagú női zsűri által odaítélt népszerű Femin-díjat is.

Margarete Armstorfer - Megtérésem ​története
Sokan ​fordulnak varázslókhoz és jósokhoz, akik az okkultizmus legkülönbözőbb ágait művelik: mágiát, asztrológiát, kártyavetést, reikit, stb. Ezoterika mindenütt, amerre a szem ellát. Csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy mindezekkel az ördög és a gonosz szellemek állítanak nekünk csapdát. Éppen ezért értékesebb az aranynál is Margarete Armstorfer tanúságtétele, amely igazi felvilágosító mű. A volt reiki-mester vallomásából megtudjuk, hogy amikor gyógyítást keresett súlyosan beteg férjének, hogyan hatolt egyre mélyebbre a reiki sötét világába, és később milyen sikereket ért el ezzel a mesterséggel. Ám ennél is megragadóbb, amikor arról ír, hogy milyen nehéz volt és milyen sokáig tartott visszatalálnia az igazi kereszténységhez, a katolikus egyházhoz, és milyen sok szakasza volt ennek a folyamatnak (Dr. Eduard J. Huber) Margarete Armstorfer – Ausztriában élő katolikus ápolónő, aki visszatalált a katolikus Egyházba – segíteni szeretne azokon, akik beleestek az ezoterikus gyakorlatok csapdájába. Imádkozik olvasóiért, hogy mindenki felismerje a katolikus Egyház szépségét és a szentségek gyógyító erejét. (Katona István atya)

Shoko Tendo - Jakuzák ​holdja
Sokkoló, ​brutális és őszinte vallomás a japán alvilág szigorúan zárt világáról és egy nőről, aki képes volt kitörni belőle. Shoko Tendo egy dúsgazdag jakuzafőnök harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatalkorát sokáig a luxus, a fényűzés határozta meg. Ugyanakkor az iskolában szembe kellett néznie a tanárok, iskolatársak előítéleteivel, piszkálódásaival, otthon pedig az apja részeg dührohamai tartották rettegésben. A család végül eladósodott, Tendo pedig rossz társaságba került. Tizenöt éves korában már bandatag volt, tizennyolc évesen rászokott a kábítószerre, a húszas éveit pedig az erőszakos, kegyetlen férfiakkal folytatott viszonyok sora árnyékolta be. Szülei halálát és saját öngyilkossági kísérletét követően úgy döntött, változtat az életén. Döntését egy tetoválás jelképezi: a szinte egész testét beborító műalkotás elkészülése közben tudott erőt gyűjteni, hogy végre a saját kezébe vegye élete irányítását. A kiközösített, megalázott nő saját sorsa ellen vívott sikeres harca sokak számára példamutató lehet.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Noth Zsuzsánna - Kettőspont ​avagy az élet életek tükrében
Noth ​Zsuzsánna vallomásregényének értékei: a gondolati-érzelmi kitárulkozás, a hitelesség; az önmagát vizsgálni tudó képesség; az ezt segítő írói módszere szellemi kalandozás időben és térben; az emócionális emlékezés képszerű rávetítése a jelenre. Ebben a regényben minden természetes. Ez nemcsak tartalmi, de stílusbeli erény is. regényében nincs szemérmesen tilos zóna. Úgy adja magát az olvasónak, hogy Nyírő Ferenc: férfi lélek, női lélek című könyve gazdagodhatna ezzel a betekintéssel.

Marie Nimier - Csendkirálynő
Roger ​Nimier, az üstökösként feltűnt, majd fiatalon elhunyt regényíró, a francia irodalmi körök fenegyereke, 1957 nyarán egy baráti levélben e szavakkal ad hírt kislánya születéséről:Jut eszembe, Nadine tegnap szült egy lányt. Mindjárt bele is fojtottam a Szajnába, hogy ne is halljak többet felőle. Természetesen a levél csak egy ízetlen tréfa, az atyai szavak mégis átokként pecsételik meg Marie Nimier életútját. Még nem ismeri a szörnyű mondatot, amikor fiatal felnőttként öngyilkosságot kísérel meg: minden ok nélkül a Szajnába veti magát. A következő találós kérdést is apja szegezi neki kislány korában:Mit mond a Csendkirálynő? A gyermek még nem tud e csavaros kérdésre felelni, így nem nyerheti el az édesapa elismerését. Csak felnőttként lel rá a megoldásra: az írás az, ami segítségével hangtalanul lehet megszólalni, ami révén meg lehet felelni a szülői elvárásnak. A Csendkirálynő egy regény lapjain keresztül hallathatja hangját. Marie Nimier sorrendben kilencedik regénye, a Csendkirálynő minden korábbi könyvénél személyesebb hangvételű írás. A fikciót félretéve apja valóságos alakját állítja a középpontba, s vele a cinikus levelet, a Csendkirálynő enigmáját, és még sok más, saját írói munkáját is gyökeresen érintő apróságot hétköznapi történést. Könyve nem tartozik a manapság divatos, a családi szennyest pénzsóvár módon szellőztető, sokkoló könyvek sorába. Spontán, őszinte, szemérmes és szeretetteljes vallomás inkább, mely mögött négy év munkája áll, s melyet keresetlen, mégis dallamos nyelvezete avat mélyen költői szöveggé. A Csendkirálynő talán épp e ritka erényeinek köszönhetően nyerhette el 2004-ben a rangos Medici-díjat.

Valerij Popov - Mégis ​összejött
Ha ​Valerij Popov - mijét is? - mondjuk: kisregény terjedelmű, műfaji, szerkesztési elvekkel keveset törődő én-szövegét olvassuk, első pillanatban úgy érezzük, hogy az a mulatságos helyzetek, komikus jellemek és ironikus párbeszédek egyvelege, aztán a paradoxonok és látszatra jelentéktelen apróságok halmazából filozofikus tartalom bontakozik ki. Groteszk módszerével a szerző kiszakítja a jelenségeket eredeti összefüggéseikből, felnagyítja, lehetetlenné teszi őket, majd egy szemfényvesztő pimasz alázatával mutat rájuk: Ez azért már több lenne a soknál, hölgyeim és uraim, nemdebár?

Bodor Pál - Apám ​könyve
Bodor ​Pál legjelentősebb műve az Apám könyve, az elbeszélő apjának halála előtti, magnóra mondott vallomásfüzére, életösszegző, lételemző elmélkedése. A közeli halál tudata lefoszt a személyiségről minden szerepet, idomulásait ironikusan leleplezi, szinte dermesztő őszinteséggel tárja fel a legbensőségesebbnek hitt emberi kapcsolatok valóságos tartalmait. A kegyetlen szembenézés teszi katartikus hatásúvá vallomását, ebből ered nyíltságot, őszinteséget sugárzó erkölcsi tartásra ösztönző hatása is. A vallomást gyakran külső rajz, a haldokló fia mai életvitelének képe töri meg, mintegy azt ismételve, amit az apa vallomása leleplez és elítél.

Muriel Barbery - L'élégance ​du hérisson
« ​Je m’appelle Renée, j’ai cinquante-quatre ans et je suis la concierge du 7 rue de Grenelle, un immeuble bougeois. Je suis veuve, petite, laide, grassouillette, j’ai des oignons aux pieds et, à en croire certains matins auto-incommodants, une haleine de mammouth. Mais surtout, je suis si conforme à l’idée que l’on se fait des concierges qu’il ne viendrait à l’idée de personne que je suis plus lettrée que tous ces riches suffisants. Je m’appelle Paloma, j’ai douze ans, j’habite au 7 rue de Grenelle dans un appartement de riches. Mais depuis très longtemps, je sais que la destination finale, c’est le bocal à poissons, la vacuité et l’ineptie de l’existence adulte. Comment est-ce que je le sais ? Il se trouve que je suis très intelligente. Exceptionnellement intelligente, même. C’est pour ça que j’ai pris ma décision : à la fin de cette année scolaire, le jour de mes treize ans, je me suiciderai. » Muriel Barbery est née en 1969. L’élégance du hérisson est son deuxième roman. Le précédent, Une gourmandise, est traduit en douze langues.

Nyitray György - A ​szállító zászlóalj
London ​2015. 07.18. hajnali egy óra. Először futni tanítanak meg. Ez mindennek az alapja minden hadseregben szerte a világon. Megtanulsz futni, megtanulod bírni. Hegynek fel-le. Futsz erdőben, tó- és folyóparton, futsz sportpályán. Együtt a szakasszal, és amikor valaki nem bírja és lemarad, nyomod a fekvőtámaszt. Majd ha megérkezett, újra futsz. Ha már tudsz futni, van mire építeni a többit. Megtanítanak, hogy bánj a fegyverrel, hogyan élesítsd a gránátot, vezess harcjárművet és telepíts műszaki akadályt. De arra nem tanítanak meg, hogy amikor évekkel később a háború után, emlékeidtől verejtékben úszva egyedül ébredsz jéghideg ágyadban, azt hogyan dolgozd fel. Amikor olyan sötét az éj hajnali háromkor, hogy még az utcáról beszűrődő lámpa fénye se hoz világosságot, amikor már rég kialudt az a mécses, amit a halott bajtársaid emlékére gyújtasz minden este. Akkor hiába tanítottak meg futni. Amikor arra ébredsz, hogy skorpiók vannak az ágyadban, és hallod az ellenség suttogását, mintha csak méterekre lennének tőled a lövészárokban. Amikor minden olyan csendes, hogy már mar ez a hangtalanság. Akkor már nincs hova futnod. Évek után rádöbbensz, hogy meg kell állnod és szembenézned a múltaddal. Mindennel, amit tettél, vagy nem tettél. Én, mintha gyóntam volna, megírtam ezt a könyvet. Elszámoltam magammal, mert megtanultam egy fontos dolgot: a lelkedért csak te felelsz! Ezt senkinek se tanították meg. Erre nekünk kellett rájönnünk.

Hajnal Mária - Cseppek ​és csillagok
"Nem ​gondolnám, hogy író lennék. Csak egy nő, aki rendszerbe szedte az élményeit, és mérleget készített" - vallja Hajnal Mária, e kötet szerzője. A sorait olvasván mégis úgy érezzük, helyettünk ír, gondolatai a mi töprengéseinknek adnak új irányt. Megtanít minket arra is, hogy nem maga a cél a fontos, hiszen annak csak az addig megtett út ad értelmet, amelyen "cseppek" és "csillagok", bánatok és örömök, sikerek és kudarcok között kell egyensúlyoznunk. Írásának egyéni ízt kölcsönöz roma identitásélménye, amelynek köszönhetően tanulságos módon oszlatja el a sorstársaival kapcsolatosan rögzült homályt: "Nagyon komoly zavar van az emberek fejében rólunk. [...]Mindig mindenkinek van egy osztálytársa, egy szomszédja, egy barátja, egy munkatársa..., aki roma volt, s ők bőszen hangoztatják, hogy a fehérek között is vannak szemét emberek, az ő ismerősük viszont szorgalmas volt, és tiszta. Elképzelésük nincs, mennyire sablonosak és bántók és szánalmasak ezek a szavak." Kliséktől mentes, megragadóan őszinte könyvében Hajnal Mária nemcsak minket késztet arra, hogy mérleget vonjunk - ő is ezt teszi. Mit is kívánhatnánk? Talán, hogy értő olvasók kísérjék figyelemmel rögös útját...