Ajax-loader

'111 híres regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


David Herbert Lawrence - Lady ​Chatterley szeretője
Büntetett ​előéletű regény a Lady Chatterley szeretője. Évtizedeken keresztül botránykő volt, 1928-ban, megjelenésekor pornográfia vádjával elkobozták az angol hatóságok. Szövegét megcsonkitották, nyomdafestéket nem tűrő szavait, mondatait, fejezeteit gondos munkával törölték. Több mint harminc évet töltött le büntetéséből, míg az 1960-as perújrafelvétel rehabilitálta, s végre Angliában is megjelenhetett a teljes szöveg, amely addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokban volt olvasható. Az elgépiesedett civilizáció, a kiégett racionalizmus tagadásának regénye ez, szenvedélyes, poétikus, fésületlen alkotás. A modern társadalom bajainak orvosságát a természetes ösztönök, az érzelmek, érzékek szabadjára eresztésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat sért meg, a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja kendőzetlenül, szókimondóan a testi szerelmet. Magyar nyelven először 1933-ban látott napvilágot - csonkított formában -, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt. Teljes szövegét kapja most kezébe az olvasó, a legenda szétfoszlik, s egy irodalomtörténeti jelentőségű mű foglalja el helyét a könyvespolcon.

Henry James - Egy ​hölgy arcképe
A ​hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokrétűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszonhárom éves, szép, okos amerikai lány: Isabel Archer. Mint mondja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, amennyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi körül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy - s aztán rá kell döbbennie, hogy eszközül használták fel, és vagyona volt a vonzóerő a házasságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kötelességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szenvedést.

Guy de Maupassant - A ​Szépfiú
"Egy ​éhenkórász fiatal kalandor a kishivatalnokok nyomorúságos életet éli Párizsban. Georges Duroynak kackiás bajusza, búgó hangja, bársonyos tekintete van. No meg nagyra törő álmai. Lelkiismerete viszont nincs egy csepp sem. Hamar rájön, hogy a nők segítségével karriert csinálhat, vagyont szerezhet, sorra csábítja és sorra hagyja el hát őket, szélhámosságtól, zsarolástól sem riadva vissza. A Szépfiú útja egyre feljebb vezet a nyárspolgári Harmadik Köztársaság haszonelvű, korrupt, léha és züllött világában, hogy végül az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb emberének meseszép lányát vezesse oltár elé, a Becsületrend Lovagjaként. „A Szépfiú én vagyok”, mondta magáról a szerző, az egykori duzzadó izmú, napbarnított szajnai evezős, a párizsi széplányok bálványa. Flaubert tanítványa négy hónap alatt harminchét kiadást megért regényével egy csapásra felnőtt mesteréhez."

Jorge Semprún - A ​nagy utazás
Négy ​napig utazik Jorger Semprun a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartalma: Semprun mesterien keresztezi egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt amit lényegesnek, közölnivalónak érez.

Heinrich Mann - Az ​alattvaló
A ​nemrégiben elhunyt kiváló, a Szovjetunióban és a haladó német közvéleményben egyaránt nagyrabecsült antifasiszta német író, Heinrich Mann első magyar fordításban veheti kezébe az olvasó. „Az alattvaló” „régmúlt” időbe, az 1914/18-as imperialista világháború előtti korszakba, Vilmos császár Németországába vezeti vissza az olvasót. De ha témáját nem is a jelenből, vagy a közelmúltból meríti, mégis aktuális könyv. Azért is, mert könyörtelen, gyilkos szatírával leplezi le az első világháború vérzivatarát kirobbantó német imperializmust. Azért az, mert feltárva az első világháborút kirobbantó német imperializmus kialakulását, leleplezi egyben a második világháborút kirobbantó német fasizmust is, amely folytatta és betetőzte mindazt, amit a vilmosi Németország monopoltőkései és földbirtokos junkerjei kezdtek. S végül aktuális azért is, mert lerántva a leplet a tegnapelőtti és a tegnapi reakció undorító arcáról, elmélyíti, szenvedélyesebbé teszi gyűlöletünket a mai reakció, az amerikai imperializmus „jogutódja” és örököse, amely ma – gondoljunk csak Koreára! – egy harmadik világháború lángtengerét próbálja rázúdítani az emberiségre, versenyre kelve, sőt rálicitálva a német fasizmus vérgőzös világuralmi terveire és vadállati eszközeire…

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Graham Greene - A ​csendes amerikai
Graham ​Greene párját ritkító szűkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélő. A sűrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül műveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzőjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika. ___Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítő, de annál kíméletlenebbül leleplező regény főhőse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerű amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverőkkel, diktátorokkal, s nyerje meg a Távol-Keletet a demokráciának. Halálában magányos ellenálló maradt, de tisztasága, bátorsága, a szabadságot és a többi embert kereső személyisége példaként áll mindenféle elnyomással és háborús uszítással szemben.

Zabhegyez%c5%91
elérhető
281

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Bohumil Hrabal - Sörgyári ​capriccio
„Ez ​az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő."

Ivan Szergejevics Turgenyev - Apák ​és fiúk
Bazarov ​a világirodalom egyik legismertebb regényhőse: annyit szinte mindenki tud róla, hogy "nihilista", aki nem ismer el semmilyen tekintélyt, és megveti a szerelmet - aztán mégis őrülten, romantikusan szerelmes lesz. Bazarov azt vallja, hogy nekik, az akkori Oroszország bátor, tettre kész fiataljainak mindent le kell rombolniuk, amit az előző nemzedékek építettek és képviseltek, s aztán az új világ felépítése már egy új nemzedék feladata lesz. És abban az új, tiszta világban nem lesz bűn, mert a társadalom nem rontja meg az embert. Vagyis Bazarov alakjában Turgenyev mintha a majdani bolsevik forradalmárok prototípusát festette volna meg – profetikus érzékkel. De a regényt olvasva Bazarov alakja egyre bonyolultabbá válik számunkra: hol megvetjük a szélsőséges eszméi miatt, hol imponál a merészsége, hol együtt érzünk vele, hol már-már zseniálisnak érezzük a gondolkodását. Kiismerhetetlen és mélyen emberi – cinikusnak látszik, de tele van szeretettel. Nem, ő nem lenne bolsevik forradalmár, sokkal inkább az első áldozataik egyike. Vagy hát... ki tudja?

Anatole France - A ​pingvinek szigete
Az ​olvasó kezdetben azt hiszi, hogy pajzán históriákat, humoros történeteket olvas egy csokorba kötve, de egyszerre csak rádöbben - többről van itt szó: Franciaország történelmének fonákjáról, melyet a nagy író a gyilkos szatíra eszközeivel mutat be olvasóinak. Tolla nem kíméli a régmúlt "szent és sérthetetlen" hagyományait, a közelmúlt királyait és hadvezéreit és kora társadalmának ellentmondásait és válságait. Feltűnik a regény lapjain Nagy Drákó király (Nagy Károly), a hatalmas pingvin birodalom megalapítója, Szent Orberose (Jeanne d'Arc), Franciaország, azaz Pingvinország védőszentje, Trinco (Napóleon), a nagy hadvezér, aki hadjárataival nyomorúságba döntötte hazáját. A Pyrot-ügyben pedig a megrázó Dreyfus-per szereplőit és körülményeit ismerheti meg az olvasó.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Thomas Mann - A ​Buddenbrook ház
Thomas ​Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" - nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam - üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan - halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
29

Gustave Flaubert - Bovaryné
"Emma ​Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek - hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle." _Henry James_

Mauprat
elérhető
3

George Sand - Mauprat
"A ​Mauprat - írja Gyergyai Albert - nem csupán George Sand írói pályájának s a romantikus regénynek talán legmagasabb csúcsát jelzi, hanem egy szenvedélyes élet lassú lecsillapodását, a végleg meglelt szülőföld, a megfékezett ösztönélet, a természet s a távoli forradalom annál szebben zengő együttesében, mivel mindez spontánul, zene módjára tör fel benne, fokozatosan, dallamosan, fájdalmasan és kibékítőn, mint a legszebb liszti muzsika... A romantikus regény varázsát, hangulatát, muzsikáját legszebben, legtöretlenebbül a Mauprat-ban találjuk meg - a Mauprat-ban, amely már George Sand életében egyik legnépszerűbb regénye volt, s amely felépítése, célzata, egész légköre révén, mondhatnánk: klasszikus példája műfajának... Bernard de Mauprat, a regény hőse maga mondja el, túl nyolcvanadik évén, élete és szerelme tanulságos törénetét... Edmée és Bernard szerelmét egyre több motívum színezi, hátráltatja vagy segíti, és a regény fordulópontján, amikor Bernard ártatlanul börtönbe és törvényszék elé kerül, úgy hangzik fel a védelme, mint egy megváltó harsonaszó... Bernard-t... ezt a kezdetben oly féktelen és csiszolatlan ösztönembert többen is próbálják civilizálni: de a pap nevelése csődöt mond, a szerelemé, vagyis Edmée-é, már hathatósabb... A regény nagy szépsége: Edmée, a jóságnak és nemességnek, a bátorságnak és a büszkeségnek ez az elragadó megtestesítője maga a romantikus regényhősnő!" A Mauprat-nak ez az új kiadása bizonyára éppúgy meghódítja majd az olvasókat, mint a korábbiak.

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Tolsztoj ​két (külön-külön is sok ágú) szálból szőtte hatalmas regényét. Az egyik Rosztov gróf, Bolkonszkij herceg és több más család öregjeinek és fiataljainak regénye, mely híven tükrözi az orosz nemesség életét I. Sándor cár korában. A regény másik szála az 1812-es napóleoni hadjárat leglényegesebb cselekményeinek története. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, amelyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, diadalmasan vívott meg a betolakodók ellen. Valóságos eposz ez, melynek hőse maga a nép. A regény ezernyi epizódjában rengeteg ember jelenik meg előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit elevenné s feledhetetlenné teszi. Mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a csodás regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Dino Buzzati - A ​Tatárpuszta
Egy ​fiatal főhadnagy lovagol állomáshelyére, az isten háta mögötti Erődbe. Amikor megpillantja az omladozó, sárgás falakat, az ódon, nyomasztó épületet, belekóstol az értelmetlen, céltalan katonaéletbe, első ösztöne a menekülés: vissza a városba, a tarka, nyüzsgő emberi világba. De lassan őt is rabul ejti az Erőd lidérces tébolya: hátha az Erőd alatt elterülő puszta északi síkságon át, ahol hajdan a legenda szerint a tatárok megrohanták az országot, egyszer csak felbukkan az ellenség, s elérkezik a nagy tettek, a hősi élet ideje. Dino Buzzati (1906-1972), a modern olasz irodalom egyik legnagyobb alakja, nagy erővel jeleníti meg azt a mérgező légkört, amelyben az emberi értékek és célok elvesztik természetes arányukat, s a kísértetiesen torz világban napról napra jobban eltorzul az ember. A regény képzeletbeli helyszíne - melyben a korabeli olvasók méltán ismertek rá az 1940-es Olaszországra is - mára a huszadik század egyetemes irodalmának egyik alapmetaforájává vált.

Choderlos de Laclos - Veszedelmes ​viszonyok
Ez ​a regény a francia forradalom előtt hét évvel látott napvilágot, és mint kortársai írják "vészt hirdetve jelent meg a XVIII. század végének vérbe borult égboltján". Akiknek szólt, értettek a szóból. A könyvet évszázadokig kísérte az arisztokrácia bosszúja, kiadását sokáig tiltották, árusításáért büntetést osztottak. Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba, s bár tollát elsősorban a felháborodás vezette, olyan írói eszközöket és módszereket alkalmazott, hogy az írásból remekmű született. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

Kafka
elérhető
43

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Alberto Moravia - Egy ​asszony meg a lánya
Alberto ​Moravia jó hatvan évig volt a huszadik század olasz irodalmi életének egyik főszereplője. Nálunk hosszú évtizedeken keresztül ő számított az első számú olasz írónak. Regényeinek, elbeszéléseinek hosszú sora jelent meg újra meg újra magyarul is, legtöbbnyire az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Közönyösök, A megalkuvó, A megvetés, Az unalom, A figyelem, az 1934 vagy akár Levelek a Szaharából "egzisztencialista" Moraviája éppúgy hatalmas közönségsikert aratott, mint a "neorealista" Moravia: az, aki a Római történetek-et, A római lány-t, vagy a filmen is világhírűvé tett Egy asszony meg a lányá-t írta. A két Moravia valójában egy és ugyanaz. Ahogy a gazdag életmű valamennyi Moravia-hőse, az asszony meg a lánya, Cesira és az ő baljósan esendő, szépséges Rosettája sem csak a háborúvég zűrzavarából kivezető utat keresi feketézők, állativá aljasult emberek, jóhiszemű tévelygők, parasztok, nácik és fasiszták, katonák és martalócok ijesztő nyüzsgésében, hanem egyúttal az élhető és átélhető emberi életet, a szabályt, a mintát is a városok, a falvak valóságos és a hagyomány, az értékek képletes pusztulásának közepette.

Honoré de Balzac - Elveszett ​illúziók
Az ​Elveszett illúziók Balzac talán legjobb, leghíresebb regénye. Főhőse típusa a 19. század egyik legfontosabb regényhősének, a világ meghódítására készülő, de a polgári társadalomban helyét csak önfeladás árán megtaláló fiatalembernek. A ragyogó szépségű, rendkívül tehetséges főhős, Lucien de Rubempré a vidéki életet a maga számára kevésnek, szűkösnek találja, költői ambíciói is vannak, ezért Párizsba megy, hogy karriert csináljon. A karrier persze nemcsak költői hírnevet, vagyont és tekintélyt jelent számára, hanem nagy szerelmet, egyénisége kiteljesítését is. Természetesen megbukik tervével, tapasztalatokban gazdagon, de minden illúziójától megfosztva búcsúzunk tőle a regény végén. Balzac a tévesztett karrier kapcsán hatalmas tablót rajzol a polgárkirályság Párizsáról, a tollukat eladó intellektuelekről, a minden hatalmat és minden szép nőt bitorló bankárokról és tőkepénzesekről, a nagy- és félvilág csillagairól, az élet minden területének kapitalizálódásáról. A történet másik szála, a vidéken nyomdászkodó David Séchard sorsa példázza, hogy nincs menekülés: nemcsak Párizsban ilyen az élet, a valaha patriarchális vidéken sem különb. A kiteljesedett realizmus egyik főműve ez a regény, ugyanakkor - feszített cselekményvezetése, gazdag alakrajzai miatt - népszerű, mindenkinek ajánlható olvasmány is.

Gustave Flaubert - Érzelmek ​iskolája
Mikor ​Frédéric Moreau az ifjú jogászhallgató megpillantja a karcsú, igéző tekintetű, nála jó pár évvel idősebb Madame Arnoux-t, élethosszig tartó rajongás veszi kezdetét. Frédéric összebarátkozik a nő férjével, a sikeres üzletemberrel, Jacques Arnaux-val, így Madame Arnaux és a fiatalember útjai az évek során újra meg újra keresztezik egymást. Anyagi problémákon, politikai káoszon és megszámlálhatatlanul sok viszonyon át is a nő marad életének központi figurája és egyetlen szerelme. Az Érzelmek iskolája - Gustave Flaubert önéletrajzi elemektől sem mentes műve - a tizenkilencedik század egyik legnagyszerűbb francia nyelven írt regénye. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Charles Dickens - David ​Copperfield I–II.
"Úgy ​vélem, nincs ember a világon, aki annyira hinne ebben a történetben, mint én, amikor írtam"- vallja könyvéről a szerző az 1850-ben megjelent első kiadás előszavában. Másutt pedig így ír: "...valamennyi könyvem közül ezt szeretem a legjobban." S ezt érzi az olvasó minden sorából: megmosolyogtat és könnyekre fakaszt, mert sugárzik belőle az érzelem, az átélés őszintesége. Önéletrajzi regénynek szokták nevezni, de nem egészen az. Életének csak néhány emlékezetes mozzanatát szőtte bele Dickens: gyermekkori emlékeit, a cipőpasztagyárban és az iskolában töltött évek keserves élményeit, látogatását apjánál az adósok börtönében, amiből a halhatatlan Micawber úr és viselt dolgai születtek, jogászkodását, parlamenti tudósítói pályafutását és íróvá cseperedését. Dickens a szív írója. S mindezek felett a David Copperfield-ben az. Sehol másutt nem fejezi ki annyira szeretetét, gyűlöletét, örömét, bánatát, gazdag érzésvilágát, mint itt. Ebben a műben minden tárgy él, emberi módon vesz részt az érzelemben, minden bútorról, szobasarokról tudjuk, jó-e vagy rossz, a szeretendő vagy a gyűlöletes dolgok rendjébe tartozik-e.

Bernard Malamud - A ​mesterember
A ​balladai hangvételű regény hőse Jakov Bok, a cári birodalomban vérvád áldozatává váló ukrajnai zsidó mesterember. Nem valami különleges egyéniség, csak egy hétköznapi, szánandó ember, akit származása miatt avatnak bűnbakká a kijevi hatóságok. A rendkívüli helyzetben a kisember nemcsak kínzóival, de saját hitével és kultúrális örökségével is szembe kerül. A hamis vádak, a kiszolgáltatottság és az erőszak hatására azonban megszabadul korábban leküzdhetetlennek látszó korlátaitól és hőssé válik. A mesterember a saját kultúrájával szembekerülő ember sorsvállalásának tragédiája; amit Malamud drámai feszültségteremtő ereje tesz az ellenállásban való felmagasztosulás nagy regényévé.

Alessandro Manzoni - A ​jegyesek
Egy ​Milánó környéki faluban, a XVII. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre; kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást a nyájas-kenetes don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt sem, mikor szülőfalujukból éjten-éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók – és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhségtüntetésnek, az 1630-as nagy pestisjárványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! _A jegyesek_ azok közé a nagy regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi vagyona, szegényebb az egész emberiség.

Daniel Defoe - Robinson ​Crusoe
Századok ​óta közkedvelt ifjúsági regény a Robinson, noha szerzője annak idején felnőtteknek szánta. A kalandvágyból űzött fiatalember tengerre száll és sok viszontagság után hajótörést szenved egy lakatlan szigeten. Itt mindenkitől elhagyatva diadalmaskodik a természet erőin, emberi életnek megfelelő feltételeket teremt magának. Az emberi leleményesség és akaraterő diadalált zengi a regény, s valószínűleg ezért is vált az ifjúság kedvenc olvasmányává. A cselekmény maga igaz történet. Alexander Selkirk matrózt kapitánya büntetésből partra tette a lakatlan Juan Fernandez-szigeten, s a matróz négy és fél évet töltött ott egyedül. Defoe az ő elbeszélése alapján írta meg regényét. Robinsonja a mostoha természeten diadalmaskodó, civilizált ember szimbóluma lett.

Kollekciók