Ajax-loader

'háború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Suzanne Collins - The ​Hunger Games
First ​in the ground-breaking HUNGER GAMES trilogy. Set in a dark vision of the near future, a terrifying reality TV show is taking place. Twelve boys and twelve girls are forced to appear in a lve event called The Hunger Games. There is only one rule: kill or be killed. When sixteen-year-old Katniss Everdeen steps forwar to take her younger sister's place in the games, she sees it as a death sentence. But Katniss has been close to death before. Fo her, survival is second nature.

Ryszard Kapuściński - Futballháború
"Egy ​hónap alatt öt országon utaztam át. ezek közül négyben rendkívüli állapotot hirdettek ki. az egyikben - akkor mozdították el az elnököt, a másikban - csak a véletlennek köszönhetőten maradt a helyén, a harmadikban - az államfő nem meri kitenni a lábát a hadserege által őrzött rezidenciájából. Két parlamentet feloszlattak. Két kormányt leváltottak. sok tucat kativistát letartóztattak. Sok tucat embert öltek meg a politikai harcok során. 520 kilométeres úton huszonegyszer volt ellnőrzés és négyszer motoztak meg." E rövid részlet talán érzékeltet valamit a szerző megélte eseményekből. A korábbi könyveiből már nálunk is jól ismert Ryszard Kapuscinski ugyanis a hatvanas években bejárta szinte az egész forrongó Afrikát: részt vett a gyarmatosítás alól felszabadult Ghána örömünnepén, Kongóból ő tudósított először Lumumba meggyilkolásáról, s megdöbbentő riportokban számolt be a nigériai polgárháború borzalmairól csakúgy, mint az angolai portugál uralom végnapjairól - hogy csak néhányat említsünk a szüntelen halálveszedelmekkel fenyegető helyszínekből. Ott volt a frontvonalban Közép-Amerikában is, amikor Honduras és Nicaragua között kitört a híres-hírhedett "futballháború", majd a akukázusi és a közép-ázsiai szovjetköztársaságokat is felkereste. Riportjait kivételes ábrázolási pontosság teszi feledhetetlenné, emberi magatartását pedig az az - Egon Kischre emlékeztető - leküzdhetetlen kíváncsiság, amelynek lényegét ő maga így fogalmazza meg: "... mindent ki kell tapasztalnom a saját bőrömön. Tudom, hogy végigfut a hideg az ember hátán, ha túl közel merészkedik az oroszlánhoz. Én közel mentem az oroszlánhoz, hogy megtudjam, milyen érzés. Meg akartam ismerni, mert tudtam, hogy senki sem tudja ezt leírni nekem."

Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.

Bárczy János - Vádindítvány
"Tisztelt ​Postahivatal, kérem az 1. sz. mellékletben megadott 27, azaz huszonhét névre, ill. lakcímre »Állami, azonnal!« jelzéssel haladéktalanul továbbítani az alábbi, egységes szövegű táviratot (a szövegben kipontozott személyi adatok értelemszerűen a névjegyzék megfelelő adataival helyettesítendők be): »Sajnálattal közöljük, hogy ................... (név, születési év, hely, anyja neve, rendfokozata) bajtársunkat ejtőernyős- (repülő-) szerencsétlenség érte. Állapota súlyos, életveszélyes. Szakszerű orvosi ellátása biztosítva. Aláírás: m. kir. 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljparancsnokság.« Kérem a fenti, első távirat feladása után két (kettő) órával, ugyancsak az 1. sz. mellékletben található 27 (huszonhét) névre, ill. lakcímre (a kipontozott szövegrészek értelemszerű behelyettesítésével) az alábbi, második táviratot ugyancsak »Állami, azonnal!« jelzéssel továbbítani: »Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett bajtársunk ................... (név, születési év, hely, anyja neve, rendfokozata) f. évi április hó 12-én, a Délvidék visszaszerzéséért folyó hadműveletek során hősi halált halt.« Bajtársunkat a Honvéd Légierők saját halottjának tekinti. A hősi halottakat megillető, teljes katonai pompával történő végtisztesség helyét és időpontját később közöljük. Fogadja a Honvéd Légierők Parancsnokságának és valamennyi ejtőernyős és repülő bajtársának őszinte együttérzését. Aláírás: m. kir. 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljparancsnokság.« Kérem a t. Postahivatalt, hogy mindkét sorozat továbbítását Pápa, Repülőtér, Bojtár főhadnagy részére távbeszélőn visszaigazolni szíveskedjék. Tisztelettel: Bojtár Endre főhadnagy, segédtiszt Pápa. 1941. ápr. 12. 1 db mell."

Bruno Apitz - Farkasok ​közt, védtelen
Bruno ​Apitz világhírű regényének színtere a buchenwaldi koncentrációs tábor, az egyetlen olyan láger, melynek lakói önmagukat szabadították fel, tervszerűen előkészített, fegyveres harcban. A történet a háború legvégén kezdődik, mikor a szögesdrótokon túlról behallatszik már az ágyúk döreje, mikor már csak hetek, napok vannak hátra a felszabadulásig. S a tábor területén, mindenfelé, hihetetlen rejtekhelyeken eldugott fegyverek várják a döntő pillanatot, amikor az éveken át titokban kiképzett ellenállási csoportok őreik ellen fordulnak majd. Új rabszállítmányérkezik a táborba, az egyik lengyel fogoly bőröndjében váratlan leletre bukkannak: egy hároméves kisgyerekre. Az illegálisan működő Nemzetközi Táborbizottság súlyos probléma, rendkívül nehéz döntés előtt áll. Minden emberi érzés azt parancsolja, hogy mentsék meg a gyereket - de jelenléte veszélyeztetheti az elenállási mozgalom egész hálózatát, végső soron a tábor 50000 lakójának életét. És ezek a pokoli szenvedésekben megedződött, a pusztulás látványába belefásult, végsőkig fegyelmezett emberek megállják a próbát. A barakkról barakkra vándorló kisgyermek az egész tábor szabadságának, halált megvető bátorságának szimbólumává lesz.

Anthony Ryan - A ​vér éneke
Vaelin ​Al Sorna apja legfőbb hadúr az Egységes Királyság uralkodójának szolgálatában. Mindössze tízéves fiát magára hagyja a Hatodik Rend kolostorának vasrácsos kapujánál. A Rendben árva gyermek módjára nevelkedő és jogos örökségétől megfosztott fiú meggyűlöli apját. A rendtestvérek Vaelint és társait kegyetlen kiképzésnek vetik alá, ahol a sikertelenség következménye sokszor a halál. Megtanulnak viszont lovakkal bánni, kardpengét kovácsolni, életben maradni a vadonban, és nem utolsósorban embert ölni. Társául egy taszító küllemű, ám annál vérszomjasabb kutya és egy meglehetősen szeszélyes természetű ló szegődik, aki hősünket tűri meg legkevésbé a hátán. Ekkor kezd el munkálni benne a vér éneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli útja során. Miután kiképzése véget ér, a hírnevet és rengeteg sebet szerzett fiú a király befolyásának hálójába kerül, Hite és lelkiismerete ellenére, képességei végső határát feszegetve. Az őrült vagy lángész Janus király által kirobbantott igazságtalan háborúban tipródva Vaelin próbál az őt övező gyűlölet ellenére minél többeket megóvni, függetlenül attól, melyik oldalon állnak. Uralkodója hódítani küldte, de számol-e a háttérben munkálkodó erőkkel és Vaelin igazi céljaival?

Fábián Janka - Julie ​Könyvkuckója
A ​könyvárus lány című regényben megismert Julcsi elvesztette szüleit az 1956-os forradalomban, nővére, Gitta pedig nyomtalanul eltűnt. Amerikában talál új otthonra, családra és igaz barátnőre, a lángvörös hajú, nagyszájú, nyughatatlan, magyar származású Ágira. A két lány együtt éli meg a kamaszkor örömeit és bánatait, és vág neki a felnőtt létnek. Ági újságíró lesz, Julcsi pedig valóra válthatja gyerekkori álmát: saját könyvesboltjában árulhatja a szívének oly kedves irodalmi műveket. Aztán az élet és a történelem úgy hozza, hogy útjuk egy időre elválik. A kalandvágyó Ági Saigonból tudósít a vietnámi háborúról, Julcsi pedig egy titokzatos levél és fénykép hatására Budapestre utazik, hogy annyi év után megpróbálja felkutatni a nővérét. Mire visszatérnek Amerikába, mindketten szegényebbek számos illúzióval, de Julcsi új könyvesboltjának, a Julie Könyvkuckójának a megnyitása új kezdetet jelenthet. A mozgalmas és felejthetetlen hatvanas évek lassan a végükhöz közelednek. Vajon a két lány, aki az átélt élmények hatására visszavonhatatlanul felnőtté érik, megtalálja-e a mindvégig máshol keresett boldogságot?

Susan Abulhawa - Hajnal ​a tiltott kertben
Amal ​egy nyomorúságos menekülttáborban látja meg a napvilágot – földműves családját 1947-ben hurcolták el Palesztinából, csecsemő bátyját elrabolták, anyját pedig érzéketlenné tette a fájdalom. Bár apja látástól vakulásig dolgozik, hajnalonta felolvas a lányának, hogy együtt álmodjanak egy másik világról. Amal története egy egész népről szól, arról, hogy lehet túlélni hatvan éven át a Palesztin–Izraeli konfliktus árnyékában. Apák és fiúk, asszonyok és lányaik, akik szeretnek és remélnek, miközben szívet tépő veszteségeket és szörnyű traumákat szenvednek el. Ki így, ki úgy éli túl a borzalmakat, de soha nem szűnnek meg vágyakozni egy jobb világ után. Susan Abulhawa a palesztinai hatnapos háború egyik menekülttáborában született 1970-ben. Különböző arab országokban töltött rendkívül hányatott kisgyermekkora után kamaszként az Egyesült Államokba került nevelőszülőkhöz, ma is ott él. Miután 2000-ben visszalátogatott Palesztinába, majd 2002-ben a dzseníni menekülttáborban szemtanúja volt egy borzalmas vérfürdő következményeinek, elszánt aktivistája és szószólója lett a nyugati világban a palesztinok ügyének. Írásai a palesztin nép sorsának érzékeny hírmondói. _A Hajnal a tiltott kertben_ az első regénye, mely a szerző személyes dzseníni élményeinek hatására született meg, s noha szereplői kitalált alakok, a felrajzolt történelmi-politikai háttér és események mind valóságosak. Alig tizenöt centire voltak egymástól, de ebben a tizenöt centiben benne volt közel húszévnyi idő, egy háború, két vallás, egy holokauszt, egy katasztrófa, két anya, két apa, egy sebhely és egy titok, mely lomha pillangó módjára verdesett a szárnyával.

Richard Gallagher - A ​halálra ítélt szakasz
A ​történet 1944 rettenetes decemberében játszódik Ardennekben, ahol a hitleri hadvezetés összeszedve minden lehetséges tartalékát, még egyszer megpróbálja visszaszorítani a szövetséges (elsősorban amerikai) csapatokat. Gallagher regénye nem szűkölködik megdöbbentő, időnként hátborzongató jelenetekben, csakúgy, mint az egész regényt végig jellemző drasztikus párbeszédekben. A címben szereplő szakasz valóban halálraítélt, mert azt a feladatot kapta, hogy a kibontakozó német támadást egy sziklás útszűkületben feltartsa addig, amíg ezredük visszavonul. Az amerikai szakasz vezetője és a regény főszereplője Mazursky őrmester, a parancsokat brutálisan végrehajtó, az ellenséggel (és néha saját katonáival) szemben kíméletet nem ismerő New York-i vagány, aki azonban emberségből jelesre vizsgázik (például amikor zsidó származású beosztottját rábeszéli, hogy azonosítási igazolványát cserélje el egy halottéval, hogyha SS fogságba esne, ne lőjék agyon származása miatt). A feladat, amit teljesíteniük kell, szinte emberfeletti: néhány tucat amerikai katona szemben több ezer némettel és a lassan múló idővel… A regény a naturalista jelenetekkel együtt is szórakoztató, fordulatokban gazdag.

Jorge Semprún - A ​nagy utazás
Négy ​napig utazik Jorger Semprun a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartalma: Semprun mesterien keresztezi egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt amit lényegesnek, közölnivalónak érez.

Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Erich Maria Remarque - Csend ​Verdun felett
...Bühler ​rohanva megkerülte a mellvédet és kétségbeesetten megpróbálta figyelmeztetni. De késő volt. Az őrnagy már tüzelt. Egy vékony fiatal hang kiáltása hallatszott, és a test visszahanyatlott az árokba. Egy pillanatig szorongató csend támadt, utána ordítás hallatszott, és megindult a megsemmisítő támadás. "Lőjetek! Jönnek!", kiáltotta az őrnagy. Ekkor mi is tüzet nyitottunk. Töltöttünk és lőttünk, mint az őrültek, töltöttünk és lőttünk, hogy csak túl legyünk már azon az iszonyatos pillanaton. Az egész front mozgásban volt, az ágyukat is bevetették, és ez így ment egész éjszaka. Reggelig tíz embert vesztettünk, köztük volt az őrnagy és Bühler is...

Kuncz Aladár - Fekete ​kolostor
Az ​írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású "feljegyzéseiben" rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Mary Nichols - Két ​világ
Élj ​a jelennek, és higgy a jövőben! Louise Fairhurst kimerült, megviselt tanítványaival az éj leple alatt érkezik meg egy barátságos norfolki faluba. Hosszú út áll mögöttük. Egyenesen Londonból jönnek, de nem azért, hogy egy jót kiránduljanak - kitelepítették őket, miután Hitler lerohanta Lengyelországot, és a kormány a főváros bombázásától tartott. A fiatal tanárnőnek hirtelen nagy felelősség szakad a nyakába: nemcsak a gyerekek nevelőjeként kell helytállnia a vészterhes időkben, de anyjuk helyett anyjuknak is kell lennie. Bár a szokatlan feladat félelemmel tölti el, furcsamód mégis felszabadítólag hat rá: így végre elmenekülhet elnyomó, erőszakos apja uralma alól. A gyerekekkel együtt szép lassan beilleszkedik a falu lakóinak életébe, és barátokra is talál, de a háború pusztításait mindnyájan megszenvedik. Aztán egy véletlen folytán összeismerkedik Jan Grabowskival, egy lengyel pilótával, a két világ találkozása pedig megrázó változásokat hoz mindkettejük életében... Mary Nichols regényének főhősei a háború poklában küzdenek a boldogságukért, miközben próbálnak hűek maradni önmagukhoz.

John Harris - Félárú ​hadművelet
1942 ​végén járunk, a németek győzelmet győzelemre halmoznak, előrenyomulásuk töretlen. Az észak-afrikai hadszíntéren Rommel egységei már Alexandriáig jutottak. A végveszélybe került brit és amerikai csapatokhoz új főparancsnok érkezik: Montgomery tábornok. A győzelem érdekében mindenre elszánt parancsnok arra készül, hogy egy nagyszabású, általános támadással visszaszorítsa, majd kiűzze a németeket a kontinensről. Feszült készülődés kezdődik, mikor Hockold, a fiatal hírszerzőtiszt tudomást szerez arról, hogy el-Káb kikötőjébe jelentős mennyiségű német üzemagyag és lőszerszállítmány érkezik. Ha az utánpótlás eljut a harcoló egységekhez, Montgomerynek esélye sincs a győzelemre "Legfőbb cél a szállítmány megszerzése vagy megsemmisítése. Nem számít, hány ember életébe kerül." Kirstie, a körüludvarolt szép segédszolgálatos lány szenved a parancsnokság könyörtelen döntése miatt, hiszen a hírszerzőtiszt az első igazi férfi az életében. Hockoldot ez nem akadályozhatja a parancs végrehajtásában. Kidolgozza a kommandóakció tervét, összeállítja a csapatát. A társaság vegyes: mindnyájan önként jelentkeztek, vállalva az életveszélyt - mondhatni, csak ez közös bennük, a merészség, az elszántság. Kemény kiképzés után az igazi bajtársi közösséggé kovácsolódott kis csapat elindul, hogy hősei vagy hősi halottai legyenek a mindkét oldalon áldozatokat követelő küzdelemnek. A félárú hadművelet nem csak szórakoztató akcióregényként, hanem az időszak hadtörténetét bemutató dokumentumként is kiváló. Az élvezetesen előadott kommandótörténet mellett megismerhetjük az észak-afrikai harctereket, a szövetséges és német csapatok mindennapjait, a háború egyik sorsdöntő csatáját, az el-Alameini ütközetet.

Adomb
elérhető
4

Ray Rigby - A ​domb
Színhely: ​a brit hadsereg katonai büntetõtábora egy észak-afrikai sivatag kellõs közepén. Idõ: a második világháború, az olaszországi partraszállás napjai. A tábor gyakorlóterén Wilson fõtörzsõrmester kõbõl és homokból dombot építtet a foglyokkal. A domb jelkép: a megaláztatás, az emberi akarat és egyéniség megtörésének szimbóluma. A tűző napon agyonhajszolt exkatonák sorsa: rabszolga módra tűrni az embertelen büntetést, kezes báránnyá, a parancsszóra gépiesen ugró bábuvá válni - vagy önnön értékük tudatában szembeszállni a "rendszerrel" életük kockáztatása árán is. A domb már áll, amikor újabb különítmény érkezik: McGrath, a skót fenegyerek, Bartlett, az örök lógós, Bokumbo, a csupa szív, csupa derű fekete és a rejtélyes múltú hajdani törzsőrmester: Roberts. S velük együtt lép szolgálatba - s éppen melléjük osztják be - az új smasszer: Williams is. Ennek az öt embernek tragikus sorsát eleveníti meg Rau Rigby regénye. A nagy dráma: a katonában, a fogolyban csak lélektelen eszközt látó "rendszer" és az egyénisége, önértéke védelmében fellázadó ember konfliktusát megrendítő erővel formálja emlékezetessé az amerikai író. A könyvből készült angol film hazánkban is rendkívüli feltűnést keltett és nagy sikert aratott.

Richard Hillary - Az ​utolsó ellenség
A ​híres angol légierő, a Royal Air Force repülőtisztjei csodákat műveltek: a jól szervezett náci légierőt, a Luftwaffét vakmerő ügyességgel verték vissza, pedig soraikban rengeteg diákból nagyhirtelen vadászpilótának felcsapott fiatal küzdött... E könyv szerzője a halál torkából jött vissza - gépét légicsatában lelőtték az Atlanti-óceán fölött -, a kórházban megírta e híres könyvét, majd félig gyógyultan kierőszakolta, hogy visszavegyék a szolgálatba. Éjszakai vadászpilótának képezték át. Német terület fölött hősi halált halt 1943. január 7-én. Huszonnégy éves volt.

M. E. Morris - Az ​utolsó kamikaze
1941. ​december 7. A japánok bombatámadást intéznek a Pearl Harborban állomásozó amerikai flotta ellen, s annak nagy részét megsemmisítik. Másnap az USA hadat üzen Japánnak. 1945. augusztus 10. Miután elvégezte a hagyományos kamikaze-szertartást, Saburo Genda, a japán légierő pilótája felszállt, hogy teljesítse halálos küldetését. Minden vágya ölni az amerikaiakat, akik előző nap atombombát dobtak Nagasakira és elpusztították a családját. Egy amerikai hadihajóra zuhanva talán bosszút állhat. A sors közbeszól: Gendát közvetlenül az indulás után visszahívják: hazája megadja magát, az ellenség bevonulhat Tokióba. 1991. december 7. A japán repülési múzeumból eltűnik egy még mindig működőképes Mitsubishi Zero vadászgép, amit a második világháborúban használtak. A Pearl Harbor-i kikötőben a japán támadás ötvenedik évfordulóján nagy ünnepséget tartanak, melyre hivatalos az amerikai elnök és a japán miniszterelnök is, akik egy hadihajó fedélzetén írják majd alá az új barátsági szerződést. Díszegység, katonazene, virágok, mindenki mosolyog.... csak Saburo Genda nem, aki a robbanóanyaggal megrakott Zero vadászgép pilótafülkéjében ül, s a tenger felett két méterrel száguld Pearl Harbor felé, hogy végre megölhesse magát és annyi amerikait, amennyit csak lehetséges...

James Clavell - A ​Patkánykirály
Dúl ​a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen "gyáván " megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között - tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában. "Drámai és totálisan magával ragadó regény, durva és brutális megnyilatkozásokkal. James Clavell lenyűgöző történetmesélő, csodás megfigyelő, olyan ember, aki sok mindent megért és megbocsát." _- New York Times_ "Félelmetesen izgalmas, várakozásokkal teli regény." _- Ian Fleming_ "Csodálatos regény." _- Washington Post_

H. H. Kirst - Tábornokok ​éjszakája
H. ​H. (azaz Hans Helmut) Kirst az a német író, aki 52 háborús regényével méltán lett a legnépszerűbb hazáján kívül is. Regénytrilógiájának első része Magyarországon is az egyik legolvasottabb volt ebben a műfajban: 08-15 avagy Asch őrvezető kalandos lázadása címen. A szerző katonatisztként végigharcolta a háborút, 1945-ben internálták, majd megindult az írói sikerek útján. Népszerűségének titka egyrészt műveinek hitelességében rejlik, másrészt sajátságos humorában. Az a fajta kaszárnyahumor, ami a katonaviselt férfiak örök élménye, nála még azzal is párosult, hogy a hadseregek leggyilkosabbikát, a náci gépezetet gúnyolta ki. Ez a regénye az egyik legsikerültebb. A regény mottója talán: "A halál is lehet nevetséges." Ugyanakkor a szerző arra törekedett, hogy a kötelező történelmi hűséget a legapróbb részletekig, így a dátumok, hely, időpont tekintetében is, a lehető legpontosabban megőrizze. A mű középpontjában az 1944-es Hitler elleni összeesküvés áll, annak is legizgalmasabb éjszakája: Párizs, július 20. A gondosan összegyűjtöttt dokumentumok ellenére ez igazi regény, alakjai nem csupán valóban létezett személyek. A regény alapján angol-francia koprodukcióban 1966-ban forgattak filmet, ugyanezzel a címmel. Kirst művei Magyarországon sokáig nem jelenhettek meg, első regényének sikere ellenére sem. Ezzel a könyvével most találkozik először a magyar olvasóközönség.

Marente de Moor - A ​holland szűz
1936 ​szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban? Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Erich Maria Remarque - Győztesek ​és legyőzöttek
Ki ​ne olvasta volna a "Nyugaton a helyzet változatlan" című könyet? A nagy sikerre való tekintettel Remarque megírta a "Győztesek és legyőzöttek" című regényét, amely szerves folytatása az ismert történetnek. Tomboló járványok közepette, kétségbeejtő helyzetben hátrálnak a német csapatok. a lövészárkok gázzal beterítve, ez az a hely, ahol a halál mindennapos vendég... Kevés a lőszer, nincs élelem a század mégis hősiesen helytáll. És a végső összeomlás előtt végre - talán - elhallgatnak a fegyverek

Anne L. Green - Törékeny ​vonzerő
Vajon ​felépülhetünk egy a testünket és a lelkünket ért súlyos sérülésekből? Adam Avens harmonikus élete semmivé foszlik, amikor a menyasszonya, Cat életét veszti egy tragikus balesetben. A keserű gyász és az emésztő bűntudat érzésében elmerülve teljesen reményvesztetté válik. Ám egy napon váratlanul berobban az életébe a szépséges Chloe. Adamet addig nem ismert vonzalom keríti a hatalmába a titokzatos, vörös hajú lány iránt, akit nem tud száműzni a gondolataiból. Chloe erőszakkal teli múltja után keményen küzd, hogy a felszínen maradjon, de rendkívül kiábrándult és csalódott. Egészen biztos benne, olyan, hogy igaz szerelem, csak a romantikus könyvekben és mozivásznon létezik. Adam vonzó tekintete és tréfálkozásai iránti sóvárgása azonban erősebbnek bizonyul, mint a félelmei a múlt démonaitól. Mégsem képes egyedül eltépni a láncokat, mindent elfelejteni és újra hinni. Az első találkozásuk azonban mindkettejük sorsát megpecsételi. Hosszú út áll még előttük, a sebek nehezen gyógyulnak. A szerelem, amelyről már mindketten azt hitték, soha sem lesz részük benne, lassan enyhíteni kezdi a múltjuk fájdalmait. Az éppen sarjadó szerelmüket azonban váratlan fordulatok és fenyegető üzenetek teszik próbára, feltépve a már hegedő sebeket. Létezhet újrakezdés két megtört ember számára, akik már elvesztették a reményt? Vajon tényleg erősebb a lelkünk vágyakozása a boldogságra, mint a félelmeink? Az Aranykönyv-díjra jelölt Anne L. Green a 2015. év elsőkönyves felfedezettje legújabb romantikus-erotikus regényének lapjain a korábbiaknál is mélyebb érzelmekkel és borzongással bontakoztatja ki két megsebzett szerelmes vívódásait.

Konsztantyin Szimonov - Nappalok ​és éjszakák
Konsztantyin ​Mihajlovics Szimonovnak 1944-ben jelent meg a Nappalok és éjszakák című első nagyobb lélegzetű regénye, amelyben dokumentális hűséggel követve egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét, elsőként tudta érzékeltetni a sztálingrádi csata sorsdöntő napjainak feszültségét. A mű keletkezésének körülményeiről írja: "A Nappalok és éjszakák-at nem mindjárt prózában gondoltam el, először egy nagy elbeszélő költeményre gondoltam. Poémát akartam írni Sztálingrádról, emberekkel és képekkel, amelyeket láttam és átéltem. És csak azután kezdett kristályosodni az az érzés, hogy nem, ez nem fér bele egy poémába..." Szimonov stílusa az orosz realisták hagyományait követi, népszerűségének könnyed, fordulatos nyelve mellett az igazság szenvedélyes keresése és bátor kimondása is egyik alapforrása.

James Fenimore Cooper - A ​kém
1959-ben ​jelent meg magyarul Coopernek, az indiánregények kitűnő írójának az a kalandregénye, amelyet átdolgozva most ismét olvashat a nagyközönség. A kém igazi romantikus történet, valóságos történelmi háttérrel: azoknak, a névtelenséget önként vállaló embereknek állít emléket, akik a hírszerzés nehéz és hálátlan szerepét játszották végig a történelmi események színpadán. A történet az 1780-ban induló amerikai függetlenségi háború idején játszódik, főszereplői valós és fiktív alakok (Washington tábornok, Tarleton ezredes, Sumter tábornok stb.), akiknek sorsán keresztül megismerhetjük az Egyesült Államok első politikai lépéseit, és az Anglia elleni küzdelmeit. A Kongresszus kinevezett egy különleges és titkos bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítse az angol katonai szándékokat. A bizottság elnöke – az író barátja – szolgálatába fogadott egy egyszerű embert, aki csupán hazája iránti szeretetből vállalta a hírszerzést. Ő lett a kém, a New York állambéli házaló, Harvey Birch – a regény főszereplője. Az ő sorsa fonódik össze az előkelő délvidéki Wharton család történetével. Henry Wharton királypárti kapitány, testvére azonban gyermekkori barátjába, Dunwoodie ezredesbe szerelmes, aki Washington és az ifjú köztársaság szolgálatában áll. A királypárti kapitányt a megvetett „házaló-kém” menti meg a törvény halálos ítéletétől, és szökteti biztonságos helyre. Hogy ki is tulajdonképpen Harvey Birch, azt csak a mintegy fél évszázadot átívelő történet végén tudhatjuk meg. Szerelem, hűség, bátorság és férfiúi erény, elvhűség és politika formálják az elbeszélést, amely végül is a romantika mindent megoldó igazságosságával zárul: a fennkölt érzelmek győzedelmeskednek, és a szereplők élete jóra fordul. A „kém” a szabadság mártírjaként, igazi jellemét rejtve, csak kevesek által ismerve, mindenét hazájáért feláldozva hal meg. – Minden olvasónak ajánlható.

Louis Bromfield - Rohan ​a víz
Az ​egységes új államot, s a rabszolgáknak a szabadságot megteremtő amerikai polgárháború idején játszódik ez a kalandos, szerelmes, drámai történet. New Orleans sikátoraiban és a Mississippi deltájának mocsaras útvesztőiben folyik a küzdelem a vagyonért, az életért, a boldogságért. E könyv - akárcsak a szerző Árvíz Indiában c. műve - lebilincselően tárja az olvasó elé, a mindig mindenkit érdeklő örök kalandot: a szerelmesek megismerkedésétől az összeölelkezésükig tartó történetet.

Vlagyimir Bogomolov - Titkos ​küldetés
Bondarjovnak ​hívják. A neve semmitmondó. Ki ez a gyerek? Hogy került a háború kellős közepén ázottan, csapzottan, dideregve a Dnyeper partjára, a harcoló szovjet csapatok első vonalában? Nem idősebb tíz-tizenkét évesnél, távolülő szeme bizalmatlanul szegeződik Galcevre, a fiatal tisztre. Hiába faggatják, makacsul hallgat. Ki ez a gyerek? Galcev fejében még akkor is gyakran megfordul ez a kérdés, amikor a kisfiú - pompásan feszülő kis egyenruhában, mellén két érdemrenddel - már rég eltűnt a szeme elől. Aztán még egyszer találkoznak, egy esős októberi éjszakán. A németek világító rakétákat eregetnek a Dnyeper túlsó partján. Ez a találkozás mélyén belevésődik Galcev emlékezetébe, pedig elégszer figyelmeztetik: felejtse el a gyereket, mintha sosem látta volna. A hadsereg íratlan törvénye: mindenki csak arról tudjon, amiről tudnia szabad. Ki ez a gyerek? Hová tűnt? Mi lett a sorsa? Bogomolov izgalmas, megrázó írása emberi közelségbe hozza a háború kis önkéntesének: a titkos küldetésben járó Iván Bondarjovnak hányatott, hősi életútját.

Dancs Vera - Császármadarat ​a szultánnak
Az ​1983-ban megjelent "Szép szemek áldozatja" című Balassi Bálintról szóló regénye után, Dancs Vera "Császármadarat a szultánnak" című új kötete Enyingi Török Bálintnak, a XVI. század híres-hírhedt főurának életét írja le. Tizenhét esztendős Enyingi Török Bálint, amikor - mint Nándorfejérvár bánja - megszalad a százezres török seregtől fenyegetett várból. Innen követhetjük a könyv lapjain a feltűnően szép, dúsgazdag, merész, okos és számító főúr életének sorát, örökös csatározásait hol a törökkel barátkozó Szapolyai János ellen, hol annak oldalán, a népet és országot sanyargató német hadakkal szemben, egészen a gyűlölt török fogságában bekövetkező haláláig. Megelevenedik a könyvben a szerencsétlen sorsú ifjú II. Lajos királynak udvara, a gyászos kimenetelű mohácsi csata, Tomori érsek tragédiája, s e vérzivataros kornak számos érdekes alakja, eseménye.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Kollekciók