Ajax-loader

'háború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


John Scalzi - Az ​utolsó gyarmat
Katonai ​szolgálata végeztével John Perry leszerelt, és eseménytelen veteránéveit Huckleberry távoli bolygóján tengeti, ahol a Gyarmati Szövetség falusi békebírójaként a telepesek tyúk- és kecskepereiben szolgáltat igazságot. A korábban a Különleges Erőknél szolgáló feleségével, Jane Sagannel él együtt, több hektáros tanyájukon földet művelnek, és büszkeségtől dagadó kebellel figyelik, hogyan cseperedik örökbefogadott lányuk, Zoë. A falusi idill nyolc évét azonban egy csapásra fenekestül felforgatja, amikor a Gyarmati Szövetség fejese kopogtat a portájukon. Az emberek gyarmatbirodalma ugyanis politikai válság szélére sodródott: a maroknyi telepes segítségével létesített egykori kolóniák az évek során annyira megerősödtek, hogy egy ideje maguk is gyarmatosítási jogot követelnek saját bolygóiknak. Ki más lehetne rátermettebb kormányzója a baljós nevű Roanoke-ra készülő, tíz külön világról érkezett, önfejű telepesnek, mint Perry, a békebíró és az ellentmondást nem tűrő Sagan? Az új kolóniához a Gyarmati Szövetség nagy reményeket fűz, de nem csak azért, mert ezzel megzabolázhatja az elégedetlenkedő gyarmatokat, hanem egy ennél grandiózusabb, magasztosabb cél hajtja, mely egyben Johnt és Jane-t is a galaktikus politika, ármány és cselszövés legmélyebb vízébe dobja, a fejük felett lebegő háború árnyáról már nem is beszélve.

Robert Merle - Két ​nap az élet
Fülledt ​nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba... De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen... Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Richard B. Pape - Menekülés
Dick ​Pape, a királyi légierő altisztje, olyan kalandolaz élt meg, amelyke címszavakban is szívszorítóak: tűzvihar Berlin fölött, bujkálás holland ellenállók házaiban, Gestapo, a Stalag Luft kegyetlen tábora, halálbánya, lengyel hómezők - szökés nyugatnak, keletnek, délnek és északnak. A vörös hajú angol (becenevén Ginger) egyszemélyes csatát vívott a Harmadik birodalommal. Egyetlen cél lebegett a szeme elött: Visszatérni Angliába.

James Fenimore Cooper - Az ​utolsó mohikán
_Az ​utolsó mohikán_, a Bőrharisnya-történetek időrendben második kötete nemzedékek képzeletét ejtette rabul 1826-os megjelenése óta. Az Észak-Amerika vad tájain játszódó cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. E köré a véres incidens köré építi Cooper romantikus történetét fogságról, szerelmes vonzalomról és hősiességről, amelyben a mohikán Chingachgook és fia, Uncas sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a parancsnok lányai, Alice és Cora Munro, valamint Sólyomszem, a határvidéki felderítő életével. Indián kerül szembe indiánnal, a fehérek brutális társadalma a mohikán civilizációval – abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt látja, egyetlen írott szöveg sem játszott akkora szerepet, mint _Az utolsó mohikán_.

Eric Knight - Légy ​hű magadhoz
Eric ​Knightnak ez a műve háborús regény, mégsem csak a fronteseményeket mutatja be, hanem a hátország életét is - egy szabadságos katona és egy katonai segédszolgálatot teljesítő lány szerelmének tükrében. Amíg Clive és Prudence történetét figyelemmel kísérjük, megismerkedünk a háborús Anglia társadalmi osztályainak életével meg az angol hadsereggel is. Az a kép, melyet Knight Angliáról fest, sötét, vigasztalan. Maga a hős, aki valamennyire az író nézeteit fejezi ki, az élet és az eszmék szélsőségei között vergődik, s létének nagy kérdését csak a véletlen halál oldhatja fel. Eric Mowbray Knight 1897-ben született. Gyermekkora és ifjúsága nehéz volt, már korán magának kellett megkeresnie kenyerét. 1912-ben Amerikába utazik anyjához. Az Egyesült Államokban eleinte nyomdában dolgozik, szabad idejében újságcikkeket ír, később képzőművészeti iskolába jár. Amikor kitör az első világháború, önként bevonul. A háború után visszatér Amerikába, s újra írni kezd. Újságíró lesz, szépirodalommal foglalkozik. 1934-ben kerül kiadásra első műve, egy novellás kötet. Első nagysikerű alkotása, a Sam Small csodálatos élete 1936-ban jelenik meg. A második világháború kitörésekor Angliába utazik, bejárja a háború sújtotta vidékeket, s visszatérve Amerikába, élményeiről egy riportkötetben számol be. Amikor az Egyesült Államok is belép a háborúba, Knight bevonul. Még megírja Légy hű magadhoz című regényét, 1943-ban Franciaországban repülőgépével lezuhan.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Augusto Roa Bastos - Embernek ​fia
Az ​Embernek fia nem történelmi regény, bár hátterében az 1932-ben kezdődő Chaco-háború áll - Roa Bastos tizenhét évesen, önkéntesként maga is részt vett benne, életének meghatározó élménye -, amelyet Paraguay Bolívia ellen, a két ország határán található olajmezőkért vívott. A tör­ténet valós ideje is jóval hosszabb, majdnem száz évet fog át. Sokkal inkább egy nép nem hivatalos, "történelem alatti", valódi története, eposza, amely az archaikus történetmondás mitikus hangján, de modern, sokszor filmes eszközökkel, a kronológiai rendet elvetve, töredékekből bontja ki a szereplők életét, sorsát. Talán ennek és a mű erőteljes bib­liai szimbolikájának köszönhető, hogy az egyszeri, időben és térben körülhatárolt történetek egyetemessé tágulnak, túlmutatnak a történelmi és földrajzi meghatározottságon, és a mindenkori kiszolgáltatott, szenvedő, de sorsáért mégis felelős emberről mondanak valami örökérvényűt.

Vlagyimir Bogomolov - Titkos ​küldetés
Bondarjovnak ​hívják. A neve semmitmondó. Ki ez a gyerek? Hogy került a háború kellős közepén ázottan, csapzottan, dideregve a Dnyeper partjára, a harcoló szovjet csapatok első vonalában? Nem idősebb tíz-tizenkét évesnél, távolülő szeme bizalmatlanul szegeződik Galcevre, a fiatal tisztre. Hiába faggatják, makacsul hallgat. Ki ez a gyerek? Galcev fejében még akkor is gyakran megfordul ez a kérdés, amikor a kisfiú - pompásan feszülő kis egyenruhában, mellén két érdemrenddel - már rég eltűnt a szeme elől. Aztán még egyszer találkoznak, egy esős októberi éjszakán. A németek világító rakétákat eregetnek a Dnyeper túlsó partján. Ez a találkozás mélyén belevésődik Galcev emlékezetébe, pedig elégszer figyelmeztetik: felejtse el a gyereket, mintha sosem látta volna. A hadsereg íratlan törvénye: mindenki csak arról tudjon, amiről tudnia szabad. Ki ez a gyerek? Hová tűnt? Mi lett a sorsa? Bogomolov izgalmas, megrázó írása emberi közelségbe hozza a háború kis önkéntesének: a titkos küldetésben járó Iván Bondarjovnak hányatott, hősi életútját.

Teknős Péter - A ​vasfejű
Konok ​elszántság, mindent legyőző akaraterő, puritán életmód egyrészről, féktelen hatalomvágy, világuralmi tervek, nagyhatalmi álmok másrészről - XII. Károly svéd királyt, a 18. század elejének zseniális hadvezérét röviden így lehetne jellemezni. Semmi kétség, páratlan gyorsaságú hadmozdulatainak, vakmerő csatáinak és nagyszerű győzelmeinek híre futótűzként járta be Európát. Merész gyorsasággal tönkreverte Dániát, a narvai csatában legyőzte az orosz sereget, majd lemondásra kényszerítette II. Ágost lengyel királyt. Győzelmeinek hírét hallva senki sem sejtette, hogy igazában saját hazáját teszi tönkre, amelyet a költséges hadjáratok a végletekig kimerítettek. Teknős Péter könyve hiteles és nagyon izgalmas képet rajzol XII. Károlyról és az őt végül is legyőző ellenfeléről, Nagy Péter cárról.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Paul Bonnecarrére - Elveszett ​győzelem
A ​könyv hőse egy eltorzult arcú, megnyomorodott, egykori Wehrmacht-alezredes, aki afféle egyszemélyes kommandóként száll szembe az NKVD, az SS és a Gestapo hivatásos gyilkosaival, hogy megbízatását teljesítse. A feladat nem csekély: meg kell találnia a hitleri Németországban egy személyazonosságot változtatott, világhírű német-zsidó fizikust, ki kell vigye a szabad világba, meg kell győznie, hogy dolgoznia kell - az atombomba előállításán....

Kurt Vonnegut - A ​Titán szirénjei
Akit ​foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.

Anthony Price - A ​legsötétebb óra
1940. ​május 10-én hajnalban a németek váratlanul lerohanták Belgiumot. A franciák bíztak az első világháború után épített Maginot-vonalban, a németek azonban megkerülték az erődrendszert, és megállíthatatlanul zúdultak a La Manche csatorna felé. A francia hadsereg mintha nem is létezne, és mire a brit hadvezetés is észbe kap, már csak egyetlen lehetőség marad: megmenteni a francia földön rekedt angol hadsereget. Az akciót Dunkerque-nél csodával határos módon végre is hajtották: Észak-Franciaországban a német előnyomulás útjában állomásozik a Régensberg nevét viselő Dél-angliai Lövészezred egyik zászlóalja: kivénhedt fegyverekkel felszerelt tartalékosok. Közülük kerül ki az a két tiszt, akiknek a véletlen kezébe adja az angol hadsereg megmentésének lehetőségét.

Cornelius Ryan - A ​leghosszabb nap
Az ​Overlord hadművelet, a szövetségesek európai partraszállása pontosan 1944. június 6-án éjfél után tizenöt perccel kezdődött, annak a napnak első órájában, melyet ezentúl D-napként ismer majd a világ. Azokban a percekben az amerikai 101. és 82. légiszállítású hadosztály néhány különlegesen öszeválogatott ejtőernyős katonája kiugrott a repülőgépből Normandia fölött a holdfényes éjszakában. Öt perccel később és nyolcvan kilométerrel arrább a brit 6. légiszállítású hadosztály egy kis csapata ereszkedett le. Ők voltak a jelzők, azok a katonák, akik azt a feladatot kapták, hogy fényekkel kitűzzék a leugrási övezeteket az őket hamarosan követő ejtőernyősök és a vitorlázógépeken szállított gyalogság számára. A szövetséges ejtőernyős egységek világosan megjelölték a normandiai hadszíntér szélső határait. Közöttük húzódott, végig a francia tengerparton, az öt inváziós partszakasz: a Utah, az Omaha, a Gold, a Juno, és a Sword. A kora hajnali órákban, miközben az ejtőernyősök Normandia sötét sövényei között harcoltak, a legnagyobb hajóhad, melyet valaha látott a világ, gyülekezni kezdett e partok előtt: majdnem ötezer hajó szállított több mint kétszázezer katonát, tengerészt és a partvédelem katonáit. A támadás reggel fél 7-kor kezdődött, hatalmas légi- és haditengerészeti bombázás és tüzérségi össztűz előkészítése után, az invázió első hullámában néhány ezer katona gázolt ki a partra. Ami itt következik, az nem hadtörténet. Egyes emberek története: a szövetséges hadsereg katonáié, az ellenségé, akik ellen harcoltak, és polgári személyeké, akik belekeveredtek a D-nap véres forgatagába.

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
18

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Jojo Moyes - Akit ​elhagytál
1916, ​Franciaország. Miután imádott férje, Édouard hadba vonul, Sophie Lefevre egyedül kénytelen gondoskodni családjáról. Német kézre került kisvárosukban új katonai parancsnok jelenik meg, aki tisztjeivel még inkább megkeseríti Sophie életét. S amikor a Kommandant szeme megakad a portrén, melyet Édouard festett ifjú asszonyáról, az események baljós fordulatot vesznek, melynek nyomán Sophie-nak borzasztó nehéz döntést kell hoznia. Közel egy évszázad múltán a varázsos hatású festmény Liv Halston londoni otthonának éke - férjétől kapta nászajándékul. Amikor egy véletlen találkozás következtében fény derül a kép sötét múltjára és valódi értékére, Liv élete fenekestül felfordul. Hamarosan komoly jogi csatározás kezdődik, melynek tétje nem csupán a festmény tulajdonjoga, hanem talán Liv boldogsága is. A Mielőtt megismertelek és Az utolsó szerelmes levél világszerte rendkívül népszerű szerzőjének új kötete egyszerre lélegzetelállító szerelmi történet, háborús történelmi regény és bírósági krimi. Moyes a rá jellemző módon azonnal rabul ejti az olvasót - ezúttal két fiatal asszony bemutatásával, akiket közel egy évszázad választ el egymástól, sorsuk mégis közös abban, hogy egyaránt a végsőkig küzdenek azért, ami mindennél fontosabb számukra.

Adomb
elérhető
4

Ray Rigby - A ​domb
Színhely: ​a brit hadsereg katonai büntetõtábora egy észak-afrikai sivatag kellõs közepén. Idõ: a második világháború, az olaszországi partraszállás napjai. A tábor gyakorlóterén Wilson fõtörzsõrmester kõbõl és homokból dombot építtet a foglyokkal. A domb jelkép: a megaláztatás, az emberi akarat és egyéniség megtörésének szimbóluma. A tűző napon agyonhajszolt exkatonák sorsa: rabszolga módra tűrni az embertelen büntetést, kezes báránnyá, a parancsszóra gépiesen ugró bábuvá válni - vagy önnön értékük tudatában szembeszállni a "rendszerrel" életük kockáztatása árán is. A domb már áll, amikor újabb különítmény érkezik: McGrath, a skót fenegyerek, Bartlett, az örök lógós, Bokumbo, a csupa szív, csupa derű fekete és a rejtélyes múltú hajdani törzsőrmester: Roberts. S velük együtt lép szolgálatba - s éppen melléjük osztják be - az új smasszer: Williams is. Ennek az öt embernek tragikus sorsát eleveníti meg Rau Rigby regénye. A nagy dráma: a katonában, a fogolyban csak lélektelen eszközt látó "rendszer" és az egyénisége, önértéke védelmében fellázadó ember konfliktusát megrendítő erővel formálja emlékezetessé az amerikai író. A könyvből készült angol film hazánkban is rendkívüli feltűnést keltett és nagy sikert aratott.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

Marente de Moor - A ​holland szűz
1936 ​szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban? Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Graham Greene - A ​csendes amerikai
Graham ​Greene párját ritkító szűkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélő. A sűrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül műveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzőjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika. ___Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítő, de annál kíméletlenebbül leleplező regény főhőse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerű amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverőkkel, diktátorokkal, s nyerje meg a Távol-Keletet a demokráciának. Halálában magányos ellenálló maradt, de tisztasága, bátorsága, a szabadságot és a többi embert kereső személyisége példaként áll mindenféle elnyomással és háborús uszítással szemben.

Richard Hillary - Az ​utolsó ellenség
A ​híres angol légierő, a Royal Air Force repülőtisztjei csodákat műveltek: a jól szervezett náci légierőt, a Luftwaffét vakmerő ügyességgel verték vissza, pedig soraikban rengeteg diákból nagyhirtelen vadászpilótának felcsapott fiatal küzdött... E könyv szerzője a halál torkából jött vissza - gépét légicsatában lelőtték az Atlanti-óceán fölött -, a kórházban megírta e híres könyvét, majd félig gyógyultan kierőszakolta, hogy visszavegyék a szolgálatba. Éjszakai vadászpilótának képezték át. Német terület fölött hősi halált halt 1943. január 7-én. Huszonnégy éves volt.

Gárdos Péter - Hét ​mocskos nap
Mekkora ​hullámokat vethet egy apró rezdülés a történelem folyamán? Miként kapcsolódhat össze egymást nem is ismerő emberek sorsa? Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében. Vajon mi köze egymáshoz a Berlinben tanuló ifjú Szende Pálnak ahhoz a Szvetlana Tureckajához, aki a ’30-as évek Moszkvájában egy végzetes estén éppen a szovjet titkosszolgálatot vezető Berija autójába szállt be? Hogyan kapcsolódik az életük a zsidó Bódai Eszterhez, aki ’45-ben a budapesti gettóban próbálja túlélni a II. világháború borzalmait? Gárdos Péter sok szálon futó és több idősíkon játszódó regényéből kiderül, hogyan függnek össze egymással a bagatell jellemhibák és a végletes emberi aljasság, az ártatlan erotikus vágy és a szexuális szadizmus, a kisemberek hétköznapjai és a mindent uralni akaró hatalom törekvései. A Hét mocskos nap az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről mesél, miközben azt kutatja, mi mindenen múlhat egy ember élete.

E. M. Nathanson - A ​piszkos tizenkettő
Tisztában ​volt azzal, hogy az ideiglenesen Amnesztia fedőnévre keresztelt tervet, amely fölött éppen töprengett, a legmagasabb parancsnoki szinten hagyták jóvá, de az még Armbruster őrnagynak sem jutott volna eszébe, hogy maga a Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága dolgozta ki, annyira ellent mondott minden hagyománynak: válasszanak ki tizenkét köztörvényes bűnözőt, akiket a hadbíróság halálra vagy hosszú fegyházbüntetésre ítélt gyilkosságért, nemi erőszakért, rablásért vagy más erőszakos bűncselekményért; képezzék ki és készítsék fel őket az ellenséges vonalak mögötti bonyolult és mocskos munkára, amennyire csak rövid, bár meg nem határozott idő alatt ez lehetséges; végül, közvetlenül az invázió előtt tegyék partra őket titkon az európai szárazföldre, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezzék a náci háborús gépezet anyagi javaiban és emberállományában. Ennyiből állt az Amnesztia-akció terve...

Roger Martin du Gard - A ​Thibault család
A ​Thibault család-ban, a XX. század Háború és béké-jében nyomon követhetjük egy apa és két fia élettörténetét; az apáét, akinek belső harcait és elfojtott érzelmeit csak halála után ismerjük meg ; Antoine-ét, az idősebb fiúét, aki majdnem mindent megkap a fennálló társadalmi rendtől: állást, hírnevet, jólétet, szerelmet ; s talán leginkább Jacques-ét, a kisebbik testvérét, aki már gyermekkorában sem tűri a családi, az érzelmi, a társadalmi zsarnokság nyűgét, és aki mindennel szakítva, az írásban, a forradalomban és végül az önkéntes halálban találja meg az emberekkel és önmagával való békéjét. De fontosabb a mesénél az a hatalmas világkép, amely mintegy rajzolódik lassan a háttérre. Antoine, a jó orvos, és Jacques, az eszményi forradalmár, a maguk véges életén túl az emberi szenvedéssel birkóznak: az egyik a társadalmon belül és azért, hogy gyógyítsa, a másik a társadalommal szemben, hogy gyökerében megváltoztassa. Megkísérlik a lehetetlent, és mind a ketten eljutnak az emberi lehetőség végső határáig.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Eric Lambert - Dicsőségre ​ítélve
Tudták, ​hogy a biztos halálba küldik őket. Az Afrika-Korps délen a szövetséges erőket szorongatja. Hogy harcvonalukat kiegyenesítsék, a szövetségesek színlelt manőverre készülnek északon. A cél: elhitetni a németekkel, hogy nehézpáncélosok felvonultatásával készülnek támadni, holott csupán egyetlen zászlóaljat irányítanak a területre. Amennyiben a németek bedőlnek a blöffnek és átcsoportosítják erőiket északra, ennek a csapatnyi embernek kell felvennie a harcot egy egész német páncéloshadtest ellen. A feladatra a Tobrukot megjárt ausztrálokat, a „harcos ötvenötösöket”, Numerella szülötteinek alakulatát jelölik ki. Nem elég, hogy a csalétek szerepét osztják rájuk, nekik maguknak kell kiszivárogtatniuk a hírt. Így Arnold (Corpus) Christy és Doc Home, a két „szabadságos katona” Kairóba indul és gondoskodik róla, hogy a mindenütt jelen lévő német besúgók fülébe is eljusson: a szövetségesek átfogó támadást készítenek elő. És 1942 szeptemberének egyik csípős hajnalán a támadás valóban meg is indul…

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​pokol zsoldosai
Még ​egy fegyelmezett vezérkari százados is kissé ideges lesz, ha azt hallja, hogy ő minden idők legveszedelmesebb és legagyafúrtabb kémje. Idegessége érthető módon fokozódik, amikor ezért kis híján halálra ítélik. Ezután mi sem természetesebb, mint az, hogy nyugalmas, pihentető helyre vágyik, ahol végre be tudja bizonyítani ártatlanságát - így kerül a légióba. Lassacskán minden terv felborul, apránként mindenkit elrabolnak, és a gyarmati katonaság - csak amúgy passzióból - harcol egy kicsikét.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Kollekciók