Ajax-loader

'háború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Herman Wouk - Remény ​I-II.
A ​Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.

Erdődy János - Bocskorosok ​hadinépe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Louis Bromfield - Rohan ​a víz
Az ​egységes új államot, s a rabszolgáknak a szabadságot megteremtő amerikai polgárháború idején játszódik ez a kalandos, szerelmes, drámai történet. New Orleans sikátoraiban és a Mississippi deltájának mocsaras útvesztőiben folyik a küzdelem a vagyonért, az életért, a boldogságért. E könyv - akárcsak a szerző Árvíz Indiában c. műve - lebilincselően tárja az olvasó elé, a mindig mindenkit érdeklő örök kalandot: a szerelmesek megismerkedésétől az összeölelkezésükig tartó történetet.

Alistair MacLean - Navarone ​ágyúi
"Navarone! ​Vagyis ezért vagyok itt ma éjjel - gondolta Mallory. Navarone... fenyegető, bevehetetlen acélerődítmény a török partok előtt, amelyet megerősített német helyőrség véd... ...Jensen lassan, kifejezéstelen hangon ismételte a szavakat... -Navarone ágyúi... Nem közönséges ágyúk. A katonáink mindennél jobban gyűlölik őket. És rettegnek tőlük. Iszonyatos fegyver: a lövedéke rendkívül lassú és átkozottul pontos..." Ezek ellen az ágyúk ellen veszi fel a harcot az angol hadsereg egy különleges osztaga Keith Mallory százados vezetésével. Az ő izgalmakban bővelkedő akciójukról szól ez a fordulatos, második világháborús regény.

Adomb
elérhető
3

Ray Rigby - A ​domb
Színhely: ​a brit hadsereg katonai büntetõtábora egy észak-afrikai sivatag kellõs közepén. Idõ: a második világháború, az olaszországi partraszállás napjai. A tábor gyakorlóterén Wilson fõtörzsõrmester kõbõl és homokból dombot építtet a foglyokkal. A domb jelkép: a megaláztatás, az emberi akarat és egyéniség megtörésének szimbóluma. A tűző napon agyonhajszolt exkatonák sorsa: rabszolga módra tűrni az embertelen büntetést, kezes báránnyá, a parancsszóra gépiesen ugró bábuvá válni - vagy önnön értékük tudatában szembeszállni a "rendszerrel" életük kockáztatása árán is. A domb már áll, amikor újabb különítmény érkezik: McGrath, a skót fenegyerek, Bartlett, az örök lógós, Bokumbo, a csupa szív, csupa derű fekete és a rejtélyes múltú hajdani törzsőrmester: Roberts. S velük együtt lép szolgálatba - s éppen melléjük osztják be - az új smasszer: Williams is. Ennek az öt embernek tragikus sorsát eleveníti meg Rau Rigby regénye. A nagy dráma: a katonában, a fogolyban csak lélektelen eszközt látó "rendszer" és az egyénisége, önértéke védelmében fellázadó ember konfliktusát megrendítő erővel formálja emlékezetessé az amerikai író. A könyvből készült angol film hazánkban is rendkívüli feltűnést keltett és nagy sikert aratott.

Gárdos Péter - Hét ​mocskos nap
Mekkora ​hullámokat vethet egy apró rezdülés a történelem folyamán? Miként kapcsolódhat össze egymást nem is ismerő emberek sorsa? Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében. Vajon mi köze egymáshoz a Berlinben tanuló ifjú Szende Pálnak ahhoz a Szvetlana Tureckajához, aki a ’30-as évek Moszkvájában egy végzetes estén éppen a szovjet titkosszolgálatot vezető Berija autójába szállt be? Hogyan kapcsolódik az életük a zsidó Bódai Eszterhez, aki ’45-ben a budapesti gettóban próbálja túlélni a II. világháború borzalmait? Gárdos Péter sok szálon futó és több idősíkon játszódó regényéből kiderül, hogyan függnek össze egymással a bagatell jellemhibák és a végletes emberi aljasság, az ártatlan erotikus vágy és a szexuális szadizmus, a kisemberek hétköznapjai és a mindent uralni akaró hatalom törekvései. A Hét mocskos nap az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről mesél, miközben azt kutatja, mi mindenen múlhat egy ember élete.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

2473441_5
elérhető
1

Curzio Malaparte - Kaputt
Felelőtlen ​kalandor vagy rokonszenves fenegyerek, megkeseredett, kiábrándult nihilista vagy az emberi szellem és tisztaság, a jóba, a jövőbe vetett hit szenvedélyes védelmezője és hirdetője? Nehéz megfejteni Malaparte titkát, aki a fasiszta Olaszország diplomatája és haditudósítója, áldozata és üldözöttje volt egy személyben, aki szemmel láthatóan jól érezte magát a felső tízezer züllött világában, de látta és számba vette történelmi és emberi bűneit, aki az időtlen humanizmus nevében mond ítéletet a fasizmus véres erőszakáról, s nem tudja feltárni igazi mozgatóit, de megsejti s utolsó könyvében forró szavakkal hirdeti egy újfajta emberség, a szocializmus hatalmát. A Kaputt ellentmondásosságában is páratlan erejű leleplezés, izgalmas dokumentuma egy olyan kornak, amelynek sohasem szabad megismétlődnie.

Charles de Coster - Thyl ​Ulenspiegel
"Charles ​De Coster Ulenspiegel legendájának történelmi jelentősége óriási. A mű új hazát teremtett. Ez az állítás meglepetést kelthet. Tizenöt évszázados múltra visszatekintő ősi nemzeteink csak üggyel-bajjal ismerik fel pontos eredetüket, és úgy vélik, hogy egy nép forrása - miként a Nílusé - távoli és titokzatos. A tény valóban páratlan, kétség azonban nem fér hozzá. A belga irodalom Coster Ulenspiegel-jéből fakadt. 1868. december 31-én született a fajta öntudata. Ebben a kérdésben a belga haza minden írója egyetért. Az első könyv, melyben országunk magára talált - írja Verhaeren. - A flamand Biblia - mondja Camille Lemmonier - A haza könyve... A széles Schelde, mely a korok mélyéből hömpölyögve a fajta porcikáit sodorja hullámain... A testet öltött haza... A tegnap, a holnap, egész történelmünk..." (Romain Rolland)

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Aztán ​elindultam egyedül. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából kitépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. "Átmentek rajta az oroszok" - mondta az anyja. - Nem érettem meg. - "Biciklivel?" - kérdeztem. Az asszony dühös lett: "Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?" Hallgattam, amit körülöttem beszéltek. Hogy melyik nőnek tört el a gerince, ki vesztette el az eszméletét, ki vérzik, hogy nem tudják elállítani, férfit kit lőttek agyon, mert védeni próbálta a feleségét. Egyszerre föltárult az az iszonyat, ami körülöttünk van.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

John Harris - Félárú ​hadművelet
1942 ​végén járunk, a németek győzelmet győzelemre halmoznak, előrenyomulásuk töretlen. Az észak-afrikai hadszíntéren Rommel egységei már Alexandriáig jutottak. A végveszélybe került brit és amerikai csapatokhoz új főparancsnok érkezik: Montgomery tábornok. A győzelem érdekében mindenre elszánt parancsnok arra készül, hogy egy nagyszabású, általános támadással visszaszorítsa, majd kiűzze a németeket a kontinensről. Feszült készülődés kezdődik, mikor Hockold, a fiatal hírszerzőtiszt tudomást szerez arról, hogy el-Káb kikötőjébe jelentős mennyiségű német üzemagyag és lőszerszállítmány érkezik. Ha az utánpótlás eljut a harcoló egységekhez, Montgomerynek esélye sincs a győzelemre "Legfőbb cél a szállítmány megszerzése vagy megsemmisítése. Nem számít, hány ember életébe kerül." Kirstie, a körüludvarolt szép segédszolgálatos lány szenved a parancsnokság könyörtelen döntése miatt, hiszen a hírszerzőtiszt az első igazi férfi az életében. Hockoldot ez nem akadályozhatja a parancs végrehajtásában. Kidolgozza a kommandóakció tervét, összeállítja a csapatát. A társaság vegyes: mindnyájan önként jelentkeztek, vállalva az életveszélyt - mondhatni, csak ez közös bennük, a merészség, az elszántság. Kemény kiképzés után az igazi bajtársi közösséggé kovácsolódott kis csapat elindul, hogy hősei vagy hősi halottai legyenek a mindkét oldalon áldozatokat követelő küzdelemnek. A félárú hadművelet nem csak szórakoztató akcióregényként, hanem az időszak hadtörténetét bemutató dokumentumként is kiváló. Az élvezetesen előadott kommandótörténet mellett megismerhetjük az észak-afrikai harctereket, a szövetséges és német csapatok mindennapjait, a háború egyik sorsdöntő csatáját, az el-Alameini ütközetet.

Erich Maria Remarque - Szerelem ​és halál órája
A ​Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem.

Guy de Maupassant - Az ​őrült asszony
- ​Szalonkák... - szólalt meg elgondolkozva Mathieu d'Endolin. - A szalonkáról jut eszembe ez a nagyon szomorú háborús történet... Ismeritek a házamat Cormeliben... Amikor a poroszok előretörtek, oda húzódtam. Szomszédom egy megháborodott, szerencsétlen nő volt, szörnyű csapások zavarták meg az eszét. Nagyon régen - talán huszonöt éves lehetett ekkor - egyetlen hónap alatt vesztette el apját, férjét és újszülött gyermekét. Ahová a halál egyszer bekopogtat, oda rendszerint hamarosan visszatér, mint aki már ismeri a járást. A szerencsétlen fiatal nőt szinte kiütötte az életből a sok csapás, ágynak esett, hat hétig eszméletlenül vergődött. A rettenetes, válságos napokat tompa kábultság követte, az asszony mozdulatlanul feküdt, alig evett valamit, a tekintete rebbent csak néha. Ha fel akarták ültetni, szívszaggatóan kiabálni kezdett, mintha az életére törnének. Hagyták, hadd feküdjék, többé nem bolygatták, legfeljebb akkor, ha ágyneműt váltottak, és a matracait megforgatták.

Bárczy János - Vádindítvány
"Tisztelt ​Postahivatal, kérem az 1. sz. mellékletben megadott 27, azaz huszonhét névre, ill. lakcímre »Állami, azonnal!« jelzéssel haladéktalanul továbbítani az alábbi, egységes szövegű táviratot (a szövegben kipontozott személyi adatok értelemszerűen a névjegyzék megfelelő adataival helyettesítendők be): »Sajnálattal közöljük, hogy ................... (név, születési év, hely, anyja neve, rendfokozata) bajtársunkat ejtőernyős- (repülő-) szerencsétlenség érte. Állapota súlyos, életveszélyes. Szakszerű orvosi ellátása biztosítva. Aláírás: m. kir. 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljparancsnokság.« Kérem a fenti, első távirat feladása után két (kettő) órával, ugyancsak az 1. sz. mellékletben található 27 (huszonhét) névre, ill. lakcímre (a kipontozott szövegrészek értelemszerű behelyettesítésével) az alábbi, második táviratot ugyancsak »Állami, azonnal!« jelzéssel továbbítani: »Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett bajtársunk ................... (név, születési év, hely, anyja neve, rendfokozata) f. évi április hó 12-én, a Délvidék visszaszerzéséért folyó hadműveletek során hősi halált halt.« Bajtársunkat a Honvéd Légierők saját halottjának tekinti. A hősi halottakat megillető, teljes katonai pompával történő végtisztesség helyét és időpontját később közöljük. Fogadja a Honvéd Légierők Parancsnokságának és valamennyi ejtőernyős és repülő bajtársának őszinte együttérzését. Aláírás: m. kir. 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljparancsnokság.« Kérem a t. Postahivatalt, hogy mindkét sorozat továbbítását Pápa, Repülőtér, Bojtár főhadnagy részére távbeszélőn visszaigazolni szíveskedjék. Tisztelettel: Bojtár Endre főhadnagy, segédtiszt Pápa. 1941. ápr. 12. 1 db mell."

Dr. Csonkaréti Károly - A ​Zenta cirkálóval kezdődött
Az ​első világháború harmadik hetében az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete blokádot vont Montenegro tengerpartja elé, hogy sem a kis királyság, sem Szerbia ne kaphasson támogatást Franciaországtól. A blokádszolgáltatot 1914. augusztus 16-án délelőtt őfelsége Zenta cirkálója és Ulan nevű torpedórombolója látja el. Francia csatahajók és páncélos cirkálók közelednek, hogy szétzúzzák a blokádot. Az öreg Zenta teljes gőzzel igyekszik kikötője felé. Kétségbeesett versenyfutás kezdődik. A Zenta még jól bírja az iramot, de ekkor kiáltás hangzik az árbockosárból: "Északnyugaton füst!" Egy másik francia csatahajó-kötelék igyekszik elvágni a Zenta cirkáló útját. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy bekerítették őket. "Aztán élesen villan két löveg a Courbet fedélzetén - írja a szerző. - Mindenki a becsapódást várta. - Vaklövés - állapította meg az első tiszt. - Megállunk? - Csak nem képzeli, hogy bevonom a lobogót?..." Kisvártatva eldördült az első sortűz, aztán a többi...

Herman Wouk - Végső ​győzelem
Már ​tart a második világháború, és egy amerikai család férfitagjait a földgolyó különböző részeire sodornak az események: az amerikai hadsereg parancsnokságain szolgálnak, egy harcoló tengeralattjáró tisztjeként, egy hadihajó parancsnokaként, vagy diplomataként látjuk viszont őket. A regény több szálon fut, s a szereplők élete végigkíséri a második világháború összes lényeges eseményét: a férfiak ott vannak minden nagyobb győzelemben vagy vereségben, megjárják a náci koncentrációs táborokat, a nők az amerikai kontinensen, vagy az európai hadszíntéren hányódva élik át a nehéz éveket. Lebilincselő könyv, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s egyre újabb és újabb izgalmakat ígérve 1942 végétől a második világháború befejezéséig, az atombombák ledobásáig követi a szereplők életét.

Edgar Rice Burroughs - A ​Mars hercegnője
EGY ​ISMERETLEN VILÁG John Carter titokzatos körülmények között a Mars bolygóra kerül, ahol a zöld emberek, a vad tharkok foglyul ejtik. Itt ismeri meg Dejah Thorist, Hélium hercegnőjét. Roppant távolságok, halálos ellenségek és ismeretlen veszélyek választják el őket a szabadságtól és egymástól.

James Jones - A ​halál szele I-II.
James ​Jones nagyszerű, fejedelmi rögeszméje a háború volt... Igazi emlékműve nem is lehet más, mint A halál szele - ez a purgatórium, katartikus mű a felvillanó emlékekben és delíriumban állandóan és fenyegetően jelen lévő harcról, csatatérről, pusztításról. Kórházhajó érkezik a csendesóceáni hadszíntérről Amerikába. Utasai között van négy fiatal katona, akik már ismerősek az olvasó számára: a szerző Most és mindörökké, és A vékony vörös vonal című regényeinek főhősei ők, bár a nevüket az író megváltoztatta. Testileg-lelkileg összetörtek, kiégtek, úgy érzik, cserbenhagyták harcoló társaikat. Az otthon földje sem hoz megnyugvást számukra, hiszen az élet sokszorta bonyolultabb, kiismerhetetlenebb itt, mint a fronton volt. Futó szerelmek, kalandok, szörnyű csalódások váltogatják egymást. A kiúttalanság érzése egyre jobban úrrá lesz rajtuk, sejtik, hogy az életük így vagy úgy bevégeztetett... Eddig Strange gondosan kerülte a nőket Luxorban. Úgy érezte, ennyivel tartozik feleségének. De ez egyáltalán nem ment olyan könnyen. Itt Luxorban sokkal nagyobb erőfeszítéseket igényelt távol tartani magától a nőket, mint felcsípni és megkúrni őket. A városban nyüzsgött a szabad préda. Szegecselőnők. Hegesztőnők. Esztergályosnők. Mind gátlástalanul vadászott a katonákra, mindegy volt, hogy egy hétre, vagy csak egy éjszakára. Mivel váltott műszakban dolgoztak, az ember éppúgy horogra akadhatott reggel nyolckor, mint délután, vagy este. Sokan nem is dolgoztak, csak jártak egyik buliról a másikra, egyik hotelszobából a másikba. Kemény munka volt nem felszedni őket, vagy megakadályozni, hogy ők felszedjék az embert. Strange mégis ellenállt. Harmadszor is otthon volt. (Otthon?) Nem sok változást tapasztalt. Linda Sue éppoly hűvösen és közönyösen viseltetett a hálószoba-ügy iránt, mint első alkalommal. Bár soha nem mondott nemet. Viszont Strange egyre kevesebb kedvet és vágyat érzett magában a szex iránt. Egyszerűbb volt befordulni és aludni, vagy lemenni abba a soha nem üres konyhába és inni még egy sört... Amikor Winch visszatért a tengerentúlról, eleinte erős, szinte leküzdhetetlen vágy élt benne, hogy amíg alszik, a párnája alatt ott legyen egy bajonett, vagy egy 45-ös pisztoly. Ennek semmi értelme nem volt. Csak megnyugtató volt, mint a kisgyereknek a kedvenc takarója. Winch a régi századánál leírta a pisztolyát, mintha elvesztette, vagy ellopták volna, és igazán nem volt nagy dolog egy bajonettet beszerezni. A San Franciscó-i kórházban néhányszor tényleg valamelyikkel aludt, de azután leszokott róla. De mindkettő ott volt még a holmija között, és újabban a vágy visszatért, olyan erővel, hogy csak Carol jelenléte tudta megakadályozni benne, hogy párnája alatt fegyverrel aludjon. Azon a pár éjszakán, amit egyedül töltött a szállásán, egyszerűen nem tudott a vágynak parancsolni. Olyan megnyugtató érzés volt a fém melegét érezni a párna alá dugott kezében, amikor elnyomta az álom. A rémálmokból azonban mostanra már három volt. Három különböző rémálom. Nem volt egyetlen éjszaka sem, hogy ne gyötörte volna valamelyik. És újabban kezdett előjönni akkor is, ha ébren volt, áttört a valós világba...

Danielle Steel - Egy ​rendkívüli nő
A ​varázslatosan szép Annabelle Worthington egy pazar manhattani palotában nevelkedik a múlt század fordulóján. Miután bevezetik a társaságba, a báltermek csillogó világa is feltárul előtte, előkelő és szerető családja pedig a széltől is óvja. Élete egyetlen dologban különbözik a felső tízezer mindennapjaitól: szívből lelkesedik a sokak által csak illendőségből végzett jótékonysági munkáért. Kiváltságos világát azonban a Titanic katasztrófája alapjaiban rengeti meg. A lányt pótolhatatlan veszteség éri, és amikor egy szerető férfi oldalán már-már gyógyírt találna fájdalmára, keservesen csalódnia kell házasságában is. A méltatlan megaláztatások elől a háború sújtotta Európába menekül. A francia hadszíntéren önkéntesként enyhíti a sebesültek szenvedéseit, és arra is lehetőséget kap, hogy valóra váltsa legmerészebb álmát. Így a megpróbáltatásokkal teli háborús évek után orvosként kezdhet új életet Párizsban. Egy sorsdöntő találkozás következtében azonban ismét szembe kell néznie a múlt árnyaival

Eric Lambert - Dicsőségre ​ítélve / A zöld árnyak szigete
A ​lány a bejárat előtt, az árnyékban várta. Kozeta magas volt, egyenes és szép, ahogy mellette ment. Nem beszélt. Christy szinte hitvestársának érezte magát. A hotelben a lány elhaladt a portásnő mellett, anélkül hogy ránézett volna, és királyi tartásban ment föl a lépcsőn. A szobában Christy becsukta az ajtót, megfordult, s látta, hogy a lány őt nézi. Nehéz volt olvasni a vonásain, de tekintete tiszteletet sugárzott. Szinte dacosan nyitotta ki ruhája elejét. Lassan vált szenvedélyessé, de aztán egyszerre olyan lett, mintha Christy valami rejtett forrást érintett volna. Rekedten mondott valamit a saját nyelvén, és erősen viszonozta ölelését. A csúcsponton mély kiáltást hallatott és ismét görög szavakat hadart. Néhány perc múlva Christy, miközben ott feküdt mellette, és hallgatta mély, csendes lélegzését, megfogta a vállát és azt mondta: - Ide hallgass, jövő hónap negyedikén El-Alameinnél az én zászlóaljam, az ötvenötösök, megtámadja a németeket. Az első két németnél, akit lelövök, azt fogom mondani: Kozeta fivéreiért. Ígérem. A léány hozzáfordult, gyöngéden megcsókolta, és azt suttogta: - És a harmadikat, Kozetáért... A kitûnõ ausztráliai író két világsikerû háborús regénye egy kötetben.

James Fenimore Cooper - Az ​utolsó mohikán
Cooper ​könyveiért több mint száz éve lelkesedik az ifjúság. Generációkat bûvölt el kalandosságával, hiteles természetével, örökéletû romantikájával. Az utolsó mohikán abban az idõben játszódik, amikor az angol és a francia gyarmatosítók elkeseredett harcot vívtak egymással Észak-Amerika birtokáért, az indián törzsek pedig részben a franciák, részben az angolok szövetségeseivé lettek, miközben saját területük egyre zsugorodott. Történetünkben Munro alezredes leányai egy angol katonatiszt kíséretében az õserdõn keresztül apjukhoz igyekeznek a William Henry-erdõbe. Vezetõjük egy irokéz indián, aki az angolok szolgálatában áll, noha törzse a franciák szövetségese. Magua, az irokéz, tévútra csalja õket, mert gyûlöli az alezredest. Szerencsére találkoznak Sólyomszemmel, aki két mohikán barátja társaságában arra vadászik. Az izgalmas történet folyamán a tábornok két lánya két ízben is indián fogságba esik. Hõsi halált hal az ifjú mohikán, akivel kivész a mohikánok nemes indián törzs.

Serfőző László - Nagy István György - Szentesi György - Mit ​kell tudni a háborúról és a korszerű hadseregekről?
Az ​1980-as, még inkább az 1990-es évek az emberiség holnapja, jövője szempontjából kritikus időszak árnyékát vetítik előre. Bonyolult és nyugtalan korunkban a különböző eredetű ellentmondásoknak, feszültségeknek máris olyan mennyisége halmozódott fel, amely új minőségi jegyeket hordoz. Századunk végére rendkívüli módon kiéleződtek a legáltalánosabb értelemben vett politikai-társadalmi ellentétek, tovább erősödtek a világgazdasági korszakváltásból eredő egyenlőtlenségek, szaporodtak a Föld hatalmas térségeit érintő demográfiai és ökológiai gondok, nem is szólva az élelmiszer-, a nyersanyag- és az energiaellátás százmilliókat sújtó zavarairól. Megoldásukat szinte elképzelni sem lehet az államok legszélesebb körű együttműködése, a már rendelkezésre álló roppant anyagi-szellemi erőforrások közös mozgósítása nélkül. Csakhogy azok a tőkés hatalmi csoportok, amelyek nem a kooperációt, hanem a konfrontációt helyezik előtérbe és az erőforrások nem lebecsülhető hányadát katonai célokra vonják el, lépten-nyomon keresztezik, akadályozzák az emberi társadalom legégetőbb gondjainak enyhítését. Sőt, e gondok-bajok még csak tovább sokasodnak. A politikai enyhülési folyamat visszafordítására, a fegyverkezés fokozására, a kölcsönös bizalom aláásására tett nyugati - mindenekelőtt amerikai - lépések mind veszélyesebb irányba tolhatják el az események menetét.

Szabó Pál - Isten ​malmai
"Írjunk ​hát megint faluregényt - emlékezik vissza az Isten malmai születésére az író, nagy lélegzetvétellel. És ha nem is trilógiát, mint a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső, de legyen benne a felszabadulás után kezdődő új történelem, az emberi lélek legmélyét felrázó, serkentő szele! De mint az épületet hogy alapozzák, ennek is legyen meg az alapja, a legmesszebb látható, tudható történelmileg. Fehéren fekete, hogy honnan, de az is csillanjon már fel, hogy hova. Egy könyvet tehát, egy könyvet, regényt, ami nemcsak cselekvésében nyúlik vissza a történelembe, hanem emberi s közösségi formálódásaiban is összetartozandó mindazzal, ami volt s van. Hiszen a tegnapi emberek akarják megszilárdítani a mát és megkezdeni a holnapot."

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Tolnai Kálmán - A ​Kitty szalon rejtélye
"Annak, ​aki a titkosszolgálat sakktábláján játszik - függetlenül az adott történelmi, társadalmi viszonyoktól - átlagon felüli képzelőerővel, elemző és analizáló képességgel kell rendelkeznie. A gyors helyzetfelismerés, a helyes véleményalkotása, a hatásos cselekvés elengedhetetlen része az eredményes hírszerző és kémelhárító munkának. A titkosszolgálat tevékenysége gyakorlatilag gyors, helyes és nem utolsósorban hatásos rögtönzések sorozatából tevődik össze, amelynek mozzanataiból nem hiányozhat a képzelőerő és a kezdeményezés. Ez nem mond ellent annak, hogy az eredményekért - gyakran életveszélyes körülmények között - néha hetekig, hónapokig idegeket, fizikumot megfeszítően kell fáradozni."

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Kollekciók