Ajax-loader

'háború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Bárczy János - Vádindítvány
"Tisztelt ​Postahivatal, kérem az 1. sz. mellékletben megadott 27, azaz huszonhét névre, ill. lakcímre »Állami, azonnal!« jelzéssel haladéktalanul továbbítani az alábbi, egységes szövegű táviratot (a szövegben kipontozott személyi adatok értelemszerűen a névjegyzék megfelelő adataival helyettesítendők be): »Sajnálattal közöljük, hogy ................... (név, születési év, hely, anyja neve, rendfokozata) bajtársunkat ejtőernyős- (repülő-) szerencsétlenség érte. Állapota súlyos, életveszélyes. Szakszerű orvosi ellátása biztosítva. Aláírás: m. kir. 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljparancsnokság.« Kérem a fenti, első távirat feladása után két (kettő) órával, ugyancsak az 1. sz. mellékletben található 27 (huszonhét) névre, ill. lakcímre (a kipontozott szövegrészek értelemszerű behelyettesítésével) az alábbi, második táviratot ugyancsak »Állami, azonnal!« jelzéssel továbbítani: »Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett bajtársunk ................... (név, születési év, hely, anyja neve, rendfokozata) f. évi április hó 12-én, a Délvidék visszaszerzéséért folyó hadműveletek során hősi halált halt.« Bajtársunkat a Honvéd Légierők saját halottjának tekinti. A hősi halottakat megillető, teljes katonai pompával történő végtisztesség helyét és időpontját később közöljük. Fogadja a Honvéd Légierők Parancsnokságának és valamennyi ejtőernyős és repülő bajtársának őszinte együttérzését. Aláírás: m. kir. 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljparancsnokság.« Kérem a t. Postahivatalt, hogy mindkét sorozat továbbítását Pápa, Repülőtér, Bojtár főhadnagy részére távbeszélőn visszaigazolni szíveskedjék. Tisztelettel: Bojtár Endre főhadnagy, segédtiszt Pápa. 1941. ápr. 12. 1 db mell."

Szlankó Bálint - Maximum ​nulla áldozattal
Ez ​a könyv első ízben derít fényt arra, milyen mélyen belesüllyedt a Magyar Honvédség az afganisztáni háborúba. Testközelből számol be egy harctámogató csoportról, ami súlyosabb harcokban vett részt, mint bármelyik magyar katonai alakulat a második világháború óta. A szerző saját tapasztalatain, több tucat interjún és pontosan rekonstruált történeteken keresztül mutatja be a katonák és a háború mindennapjait, a magyar szerepvállalás történetét 2004-től napjainkig. Itt olvashatunk először arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges alakulatok Kelet-Afganisztán több ezer méter magas hegyei között. A valóság sokkal durvább annál, mint amit elképzeltünk.

Edgar Rice Burroughs - A ​Mars hercegnője
John ​Carter, az amerikai polgárháború veteránja egy nap megmagyarázhatatlan módon a Marsra kerül. Az új világban, melyet lakói Barsoomnak neveznek, a négykarú, zöld tharkok foglya lesz. Ügyességének és erejének hála hamar elnyeri fogva tartói tiszteletét. Miután azonban kiszabadítja a tharkok rabságából Dejah Thorist, Helium városának csodaszép hercegnőjét, megismeri Barsoom másik arcát. A földi ember belekeveredik a zöld és a vörös marsiak közti háborúba, és ráébred, hogy rajta múlik ennek a világnak a sorsa. A Tarzan könyvek szerzője, Edgar Rice Burroughs a Marsra vetődő harcosról szóló munkáját száz évvel ezelőtt írta, a történet népszerűsége azonban máig töretlen. John Carter kalandjait, mely több folytatást is megélt, a hazai közönség is megismerhette már. Most a filmváltozat bemutatásának alkalmából új fordításban kerül az olvasóközönség elé a kultikus regény.

Szabo_magda_alarcosbal
elérhető
58

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt

820847_5
elérhető
2

Berkesi András - Bunker
Buda ​ezerkilencszáznegyvenötös ostromának utolsó napjaiban, egy romba dőlt ház pincéjében hat ember húzódik meg: egy német őrnagy, négyen a ház lakói közül és egy szökött munkaszolgálatos. A leomlott falak elzárták őket a külvilágtól, s a pince halálfélelemtől, idegességtől vibráló, forró légkörében metsző élességgel ütköznek ki emberi és világnézeti ellentéteik. A napokig tartó összezártság alatt leolvad róluk az udvariasság és jólneveltség máza, s ott állnak egymás előtt pőrén, szörnyű bűnökkel terhelten. Kint a városért folyó ostrom utolsó ütközetei dúlnak, ők meg odalent vívják elkeseredett harcukat, és végül is már csak ketten várják, hogy majd az ostrom befejeződése után megmentsék őket.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Fordulatos, ​felkavaró családtörténet a XVIII-XIX. század fordulójáról. A Zemplén vármegyei dúsgazdag Ághfay báró nyughatatlan, lázadó természetű fia – apja akarata ellenére – egy nála idősebb és elvált színésznőt vesz feleségül. Bálintot a francia forradalom eszméi is vonzzák; belekeveredik a Martinovics-féle összeesküvésbe, és ezért az életével fizet. Elárvult kislányát, Lottit apja egykori házitanítója, Lőrinc mester veszi magához. A lány – akinek sejtelme sincs előkelő származásáról – kiváló oktatásban részesül. Nevelőapja, a nagy tudású kirurgus mellett még komoly orvosi ismereteket is szerez, de nő lévén, és kisebb testi fogyatékossága miatt nem gyakorolhatja a gyógyító hivatást. A talpraesett lány azonban megtalálja a kibúvókat, és Lőrinc mester oldalán még a győri csatába is eljut. Közben nem is sejti, hogy élete nagy szerelmének beteljesülését nemcsak a fiú elérhetetlen társadalmi helyzete, de múltjának és családjának sötét titkai is akadályozzák. Sok hányattatás után Lotti végre ráeszmél, hogy a boldogság mindvégig karnyújtásra volt tőle. A nagy sikerű Emma-trilógia, Az angyalos ház és a Virágszál fiatal írónőjének új regénye Magyarország történelmének távolabbi korszakába kalauzol, elfeledett vagy kevésbé ismert eseményeket elevenít fel, éppolyan színesen, érzékletesen és hitelesen, mint eddigi műveiben.

Zilahy Lajos - Két ​fogoly
A ​két háború közötti időszak polgári irodalmának legnépszerűbb szerzője ebben a regényében az első világháborút és a hadifogolyéletet festi széles, olvasmányos tablóban. Az utolsó békeév zsúrozó-bálozó világában „végzetszerűen” egymáshoz sodródó két fiatal ember, Takács Péter és Almády Miett boldogtalanságáról szól a történet. Pár hónapos boldog házasság után kitör a háború, Péter a frontra kerül, majd fogságba esik, és Miett hét évre egyedül marad. Ő is fogoly lesz...

Gárdonyi Géza - Dávidkáné ​/ A kürt
Dávidkáné ​ Gárdonyi Géza irói műhelyében szinte egyszerre született a legnépszerűbb magyar történelmi regény, az Egri csillagok és a Dávidkáné. Történészi alapossággal folytatott forráskutatásai során akadt kezébe az 1654-es nagykőrösi boszorkányper irata, mely a kisregény alapjául szolgált. „Hogy az Egri csillagok csataképei mennyire egy tőről fakadtak a Dávidkáné romantikus cselekményével, a XVII. század komor légkörében kivirágzó s minden erőszakkal dacoló szerelem költői szépségű történetével, születési körülményeik rokonsága is bizonyítja. Mert a Dávidkáné színes-eleven részleteiből, csatajeleneteiből terebélyesedett ki Bornemissza Gergely szövevényes élettörténete is, a váratlan helyzetek frappáns tarkaságában" - írja Z. Szalai Sándor. De az 1898-ban íródott kisregény mégsem tekinthető előtanulmánynak, írói „ujjgyakorlatnak". Önálló, öntörvényű mű, melynek különös értéket ad Gárdonyi nyelvének színes gazdagsága, láttató ereje. A kürt 1915-ben, az első világháború második évében írja Gárdonyi A kürt című kisregényét. Mint annyi más művében, itt is az önmagát szentesítő szerelem jogát hirdeti a konzervatív polgári előítéletekkel, egyházi elvárásokkal szemben. A romantikus szerelmi történet hátterében hol erőteljes, hol elhalványuló kontúrokkal rajzolódik ki a magyar kisváros egy sajátos társadalmi rétegének képe. Kisiparosok, vásári kofák, éhbéren tengődő városi kistisztviselők lassú léptű, szegényes álmokkal, torz elfogultságokkal terhelt világa ez - az első világháború távolról idevetülő árnyékában.

Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Irwin ​Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

Fekete István - Tíz ​szál gyertya
Valóban ​tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv. Az elsőt akkor gyújtják meg, amikor a novellafüzér egyik szereplőjét keresztelik, az utolsót akkor, amikor ez az ember éltes korában meghal. És minden egyes elbeszélésben meggyullad egy-egy szál gyertya. A gyűjtemény egységét természetesen nemcsak ez biztosítja, hanem főként az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének akkori sokféle arculatáról. Parasztfiatalok, öregek, vidéki vasutasok, vasúti igazgatók, kisvárosi vénasszonykák, eladó lányok, anyás kedélyű özvegyasszonyok, élhetetlen, de goromba pesti "naccságák" megkapóan természetes összevisszaságban keverednek a mű lapjain. Az új kiadást új rajzok díszítik.

Ernest Hemingway - Búcsú ​a fegyverektől
A ​huszadik századi amerikai próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették. 1934-ben magyar fordításban is megjelent. A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel.) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás. Mégpedig a szerelem jegyében: Frederic és Catherine szerelme és tragikusan rövid boldogsága a hit és a remény egyetlen ajándéka a létezés közönyös és könyörtelenül pusztító világában.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Robert Louis Stevenson - Catriona
Robert ​Louis Stevenson 1886-ban írta "Emberrablók" című nagy sikerű regényét, amelynek alakjait olyannyira megszerette, hogy - saját bevallása szerint - képtelen volt elszakadni hőseitől, az ifjú David Balfourtól és társaitól. A kalandos, romantikus regény folytatásának terve sok éven át izgatta fantáziáját, mígnem hét esztendővel később elkészült a Catriona című műve, amely sok tekintetben felülmúlja az előző regényt, s bár önálló történetként is megállja helyét, az olvasó ismét találkozhat a már megkedvelt - nemkülönben ellenszenvessé lett - regénybeli hősökkel, elsősorban Daviddal, aki tovább küzd a felemelkedésért és immár a szívbéli boldogságért. Humor, szerelem, kaland és líra találkozik a regényben, amely kitűnően érzékelteti a skót nép jellegzetességeit. Az író mesélő kedve sohasem lankad, mindig újabb és újabb kalandok felé fordul, ragyogó és sötét jellemek küzdenek egymással könyve alapján.

Guy de Maupassant - Az ​őrült asszony
- ​Szalonkák... - szólalt meg elgondolkozva Mathieu d'Endolin. - A szalonkáról jut eszembe ez a nagyon szomorú háborús történet... Ismeritek a házamat Cormeliben... Amikor a poroszok előretörtek, oda húzódtam. Szomszédom egy megháborodott, szerencsétlen nő volt, szörnyű csapások zavarták meg az eszét. Nagyon régen - talán huszonöt éves lehetett ekkor - egyetlen hónap alatt vesztette el apját, férjét és újszülött gyermekét. Ahová a halál egyszer bekopogtat, oda rendszerint hamarosan visszatér, mint aki már ismeri a járást. A szerencsétlen fiatal nőt szinte kiütötte az életből a sok csapás, ágynak esett, hat hétig eszméletlenül vergődött. A rettenetes, válságos napokat tompa kábultság követte, az asszony mozdulatlanul feküdt, alig evett valamit, a tekintete rebbent csak néha. Ha fel akarták ültetni, szívszaggatóan kiabálni kezdett, mintha az életére törnének. Hagyták, hadd feküdjék, többé nem bolygatták, legfeljebb akkor, ha ágyneműt váltottak, és a matracait megforgatták.

Földi Pál - Nagy ​Sándor háborúi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bob Reiss - Halálbrigád ​a Captains-szigeten
1942 ​őszén az Egyesült Államok atlanti partvidékénél egy kis sziget helyőrségének katonáit egy kivételével lemészárolja egy negyven főből álló, különlegesen kiképzett német különítmény. A tengeralattjáróval érkező ellenséges katonák azt a feladatot kapták, hogy a helyőrség partvédő ütegeit elfoglalva az arra haladó, hadirakományt szállító tengeri konvojt az amerikaiak saját fegyvereivel semmisítsék meg, zavart és pánikot keltve az Egyesült Államok hadseregében és a lakosságban. E briliáns terv a Führer agyából pattant ki, s Bormann és Müller segítségével azonnal megtalálja az akció vezetésére legalkalmasabb embert, az amerikai állampolgárságú, Németországban élő John Rykert. Ez a titokzatos Superman-Tarzan keverék hivatásos gyilkos, az emberölés számtalan módját követi el hidegvérrel az akció folyamán, miután a szovjet hadszíntérről maga válogatja ki - egy egész szovjet hadosztályt kicselezve - osztrákokból álló, összeszokott csapatát az akció végrehajtására. Csakhogy a szigeten csodával határos módon életben marad az amerikai helyőrség fiatal hadnagya, mivel éppen szerelmi légyotton volt a mészárlás idején, s mivel ő még Rykernél is Supermanebb, s ráadásul kiválóan gondolkodva kombinál, még kitartóbb és még bátrabb, fantasztikus küzdelem árán egymaga számol le a kommandóval, hogy végül az életre-halálra menő párbaj során magával Rykerrel kerüljön szembe...

Paul Bonnecarrére - Elveszett ​győzelem
A ​könyv hőse egy eltorzult arcú, megnyomorodott, egykori Wehrmacht-alezredes, aki afféle egyszemélyes kommandóként száll szembe az NKVD, az SS és a Gestapo hivatásos gyilkosaival, hogy megbízatását teljesítse. A feladat nem csekély: meg kell találnia a hitleri Németországban egy személyazonosságot változtatott, világhírű német-zsidó fizikust, ki kell vigye a szabad világba, meg kell győznie, hogy dolgoznia kell - az atombomba előállításán....

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Szabó Magda - Katalin ​utca
"A ​Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép: emlékeinkben életünknek – helyszíneivel, rokonainkkal, barátainkkal együtt – rögzült szakasza, amelyet ha tehetnénk, ahogy a videofelvételen lehetséges, annyiszor játszanánk, élnénk meg újra, ahányszor csak menekülni szeretnénk a jelenbõl abba a boldogító irrealitásba, ami rég szétfoszlott már, csak éppen feledhetetlen. Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája, olykor álmodik is vele, és ha felébred, csalódottan és nyugtalanul szomorú. Ebben a könyvben azt szerettem volna megírni, hogy csak az találhatja meg visszakívánt Katalin utcáját, aki nem vétett ellene. Az író most beavatja az olvasót titkába: õ milyennek képzeli el a halál utáni életet, a túlvilágot, az élõk és holtak érintkezését és folyton változó viszonylatait, s megpróbálja körbevilágítani az etikai több mint faux pas-t, amikor szándékosan, olykor szándéktalanul, de vétkezünk. Három családot költöztettem a Katalin utcába, egy fogorvost feleségével, lányával, egy pedagógust, Irén és Blanka nevû gyerekeivel és egy õrnagyot, akinek fia van, Bálint. A három ház szomszédos, talaj tekintetében azonos egység, s a lakók barátok. Az olvasó majd látni fogja, hogyan szövõdnek és kuszálódnak össze a szoros egymás mellett élés szálai a családok életében, ki hogy viselkeódik válságos pillanatokban, s miután a regény végére elkészül az egyenleg, el is falazza a visszatérés akár álombeli lehetõségét is attól, aki nem érdemli meg: azontúl soha nem mehetnek végig a régi kövezeten, annál kevésbé, hiszen az elsõ világháború utáni környezetváltozások magát a helyszínt is megváltoztatták. Az író szívbõl reméli, aki ezt a könyvet végigolvassa, megérti érvelését, bármilyen bizarr is, azt is, hogy az elvesztett háború után új Katalin utcák létesülnek mások számára, de ezek a mások voltaképpen azonosak azokkal, akik valaha gyermekként viháncoltak vagy könnyeiket törölgették a három kertben. Csak a személyek fordulnak meg tengelyük körül, ebben a regényben, ahol a holtak úgy járnak-kelnek, mint az élõk, az olvasónak meg kell éreznie, nincs valódi halál, csak visszatérés valamibe, ahonnan egy idõre kiszálltunk és hogy az apostolnak, aki olyan megindítóan prédikált a szeretetrõl, bizony, igaza van. Az író egyik legkedvesebb gyermekét teszi le az olvasó elé, mint az ókor római polgárai, ha felemelték a csecsemõt, magukénak ismerték el. Most elindulnak a rejtelmes utca lakói, s az író az olvasótól is azt kéri: hozza haza Blankát. Mindenkit, aki helyettünk lakol addig sosem ismert paraméterek közt azért, mert elkövette helyettünk mindazt, amit mi nem mertünk, mert ahhoz is gyávák voltunk, hogy vállaljuk önmagunk negatív állóképét."

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Roger Martin du Gard - A ​Thibault család
A ​Thibault család-ban, a XX. század Háború és béké-jében nyomon követhetjük egy apa és két fia élettörténetét; az apáét, akinek belső harcait és elfojtott érzelmeit csak halála után ismerjük meg ; Antoine-ét, az idősebb fiúét, aki majdnem mindent megkap a fennálló társadalmi rendtől: állást, hírnevet, jólétet, szerelmet ; s talán leginkább Jacques-ét, a kisebbik testvérét, aki már gyermekkorában sem tűri a családi, az érzelmi, a társadalmi zsarnokság nyűgét, és aki mindennel szakítva, az írásban, a forradalomban és végül az önkéntes halálban találja meg az emberekkel és önmagával való békéjét. De fontosabb a mesénél az a hatalmas világkép, amely mintegy rajzolódik lassan a háttérre. Antoine, a jó orvos, és Jacques, az eszményi forradalmár, a maguk véges életén túl az emberi szenvedéssel birkóznak: az egyik a társadalmon belül és azért, hogy gyógyítsa, a másik a társadalommal szemben, hogy gyökerében megváltoztassa. Megkísérlik a lehetetlent, és mind a ketten eljutnak az emberi lehetőség végső határáig.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Amina La Morgman - Árnyékhordozók, ​avagy a talmi féreg csapdája
Az ​Árnyékhordozók misztérium játék emberi sorsokat mutat be az Istenek szemszögéből, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az Isteneket is megismerteti az ember látásmódjából. A történet egy földi színnel indul, majd egy különös, időn kívüli dimenzióban folytatódik, ahol az Idő Ura elmeséli a Világmindenség keletkezését, a hajnalok hajnalának eseményeit. Ezt követően elénk tárul az az ősi időkben gyökerező konfliktus, ami az Úrteremtő és Satanel között robbant ki, Ádám és Éva miatt. A további énekek Satanel, valamint az Úrteremtő villongását mutatják be, ami átível számos emberi drámán: szegény sors okozta kitaszítottság, egy gyermeklány korán nyíló szépsége miatti kiszolgáltatottság és zaklatás, szülői meg nem értés, egy utcanő életképeinek felvillanásai, családon belüli erőszak, alkoholizmus, döntésképtelenség. Az emberi blokkokon kívül megismerhetjük a Nílus Királynőjének, Cleopátrának hiteles történetét, mit a földi történelem hamisan hordoz magában, valamint megtudhatjuk azt is, hogy az Állatok Istene miként éli meg az emberek értelmetlen pusztítását az állatvilágban. A történet meglepő konklúziót tartogat az olvasó számára. Kiderül, hogy ki a felelős az Istenek közötti ősi, kibékíthetetlennek tűnő viszályért, ami közvetve a legtöbb emberi nyomorúságnak is generálója . Az Árnyékhordozók tulajdonképpen egy emberiségköltemény. Célja reményt adni az ember számára, hogy sorsa nem hasztalan, hogy még a legsötétebbnek látszó alagútból is van kiút. Megmutatja, hogy a ma egyszerű embere is mily fontos lehet az Univerzum számára. Bármelyikünk sorsáról kiderülhet, induljon az akár a legnagyobb nyomorból, hogy determinálón befolyásolhatja a Világegyetem sorsát, jövőjét. A Mindenség létének kulcsa nem más a Hatalmasok között, mint a földi porvilág kicsiny embere, ki talán már lemondott önmagáról, ki talán most még semminek érzi magát.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága.

Hárs László - Igazán ​gyerekjáték
Könnyű ​kitalálni, hogy amire azt mondják: igazán gyerekjáték, az valójában valami igen bonyolult, sőt nehéz feladat. A sejtegyesület - amelyet az olvasók már jól ismernek a _Magy a gyerekek_ből - ezt a bonyolult, sőt nehéz feladatot mégis gyerekjátéknak tekinti. Pedig nem kevesebbről van szó, mint a háború végén romokban heverő Budapest újjáépítéséről. Igaz, Klimkó Gabiék a maguk részéről csak egészen kis részt vállalnak ebből: mindössze egy apró kis házikó rendbehozatalát, hogy Nagyanyónak, Szipónak és Milkának ismét otthona legyen. De még ehhez is rengeteg furfangra, ügyességre, ötletre és felnőtt barátaik segítségére van szükségük. S amíg a kis ház feltámad romjaiból, sok bonyodalomba keverednek, és maguk is sok bonyodalmat kevernek az új életre készülődő Budapesten. A ki olvasta a _Majd a gyerekek_et, az örömmel fogadja e sejtegyesület történetének folytatását. S aki elolvassa az _Igazán gyerekjáték_ot, az bizonyára kíváncsi lesz Klimkó Gabiék korábbi kalandjaira is.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Romantikusok
A ​világhírű orosz író fiatalkori regénye az első világháború előtti években kezdődik Szevasztopolban, ahol Makszimov, az ifjú írójelölt és fura barátai élik a maguk céltalan napjait. Különc, eleve kallódásra ítélt figurák, egyedül Makszimovról sejthető, hogy igazi tehetség lappang benne. Nem mindennapi lényére vall az is, hogy két rendkívüli nő szerelme kíséri, akik közt jómagának sem könnyű választani. Nagy romantikus érzelmek, hangulatok, szépségek, fájdalmak, nosztalgiák lírai megelevenítése a regény, amelyet a háború kegyetlen prózaisága zár le.

Covers_213995
elérhető
0

Mitka Grabcseva - Tüzecske
"- ​Előre! - Rohamra! A csendőrök első rohamát visszavertük. Az álmukból ébredt partizánok közül többen elszakadtak a központi magtól, és az erdőn keresztül leereszkedtek a völgy felé. Közülük egyesek holtan estek össze, mások ellenben csodálatosképpen kicsúsztak az ellenséges tűzből. Negyedóra múlva a csendőrök újból rohamra indultak. Beharsogták a hegyet hurrázásukkal, és futva nyomultak a hallgató erdőcske felé. Az azonban hirtelen feléledt, és megszólalt a sortűz... Újabb győzelmet arattunk az ellenség felett..." Íme egy részlet Mitka Grabcseva - vagy Ognyana, a "Tüzecske" - emlékirataiból. Egy kivételes asszony kivételesen érdekes életével ismerkedhet meg lapjain az olvasó...

Ishmael Beah - Gyerekkatona ​voltam Afrikában, amíg ti játszottatok
A ​mai háborúkat idegileg szétroncsolt, AK-47-esekkel felszerelkezett kábítószerfüggő gyerekekkel vívják. Világszerte háromszázezerre teszik a gyerekkatonák számát. Ishmael Beah egy volt közülük. Megélte a poklot, és túl is élte azt. Tizenkét évesen a lázadók elől hosszú hónapokig menekült az erőszaktól a felismerhetetlenségig torzult vidékeken. Tizenhárom évesen a kormányhadsereg besorozta, és az egyébként finomlelkületű Ishmael rájött, hogy kepes akár gyilkolni is. Tizenhat évesen az UNICEF eltávolította a harcoktól, és megtanulta, hogyan bocsásson meg önmagának, hogyan viselkedjen újra emberként, és végül, hogyan kezdjen új életet. Ez a különleges és megigéző beszámoló egy őszinte irodalmi alkotás, amely immár a világ húsz nyelvén több millió olvasóhoz jutott el.

Hans J. Rehfisch - Lüszisztráté ​menyegzője
Hans ​José Rehfisch (1891-1960) Hitler uralomra jutása előtt egyike volt Németország legnépszerűbb színpadi szerzőinek, és Erwin Piscatorral együtt vezette a berlini Zentraltheatert. 1936-ban Bécsbe, 1938-ban Londonba menekült, a háború alatt New Yorkban volt egyetemi tanár. 1950-ben visszatért Németországba, Hamburgban és Münchenben élt. Első nagy sikerét egy Martin, a söfőr c. expresszionista tragédiával érte el (1920). Később több mint harminc színdarabot írt. A Grisel kapitány árulása (1933) a Napóleon előtti Franciaország és a Hitler alatti Németország helyzete között von párhuzamot. Hazatérése utáni művei közül kiemelkedik a Balzac elbeszéléséből színpadra írt Chabert ezredes (1955). Rehfisch két regénye közül a Párizsi boszorkányok (1951) XIV. Lajosról és Montespan asszonyról szól, a Lüszisztráté menyegzője (1959) pedig az ismert arisztphonészi történetet dolgozza fel modern szatírává: hősei a nászi kötelességüket megtagadó nők, akik nem hajlandók érintkezni férjükkel, amig ezek abba nem hagyják a háborút.

Kollekciók