Ajax-loader

'háború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dr. Csonkaréti Károly - A ​Zenta cirkálóval kezdődött
Az ​első világháború harmadik hetében az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete blokádot vont Montenegro tengerpartja elé, hogy sem a kis királyság, sem Szerbia ne kaphasson támogatást Franciaországtól. A blokádszolgáltatot 1914. augusztus 16-án délelőtt őfelsége Zenta cirkálója és Ulan nevű torpedórombolója látja el. Francia csatahajók és páncélos cirkálók közelednek, hogy szétzúzzák a blokádot. Az öreg Zenta teljes gőzzel igyekszik kikötője felé. Kétségbeesett versenyfutás kezdődik. A Zenta még jól bírja az iramot, de ekkor kiáltás hangzik az árbockosárból: "Északnyugaton füst!" Egy másik francia csatahajó-kötelék igyekszik elvágni a Zenta cirkáló útját. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy bekerítették őket. "Aztán élesen villan két löveg a Courbet fedélzetén - írja a szerző. - Mindenki a becsapódást várta. - Vaklövés - állapította meg az első tiszt. - Megállunk? - Csak nem képzeli, hogy bevonom a lobogót?..." Kisvártatva eldördült az első sortűz, aztán a többi...

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Herman Wouk - Végső ​győzelem
Már ​tart a második világháború, és egy amerikai család férfitagjait a földgolyó különböző részeire sodornak az események: az amerikai hadsereg parancsnokságain szolgálnak, egy harcoló tengeralattjáró tisztjeként, egy hadihajó parancsnokaként, vagy diplomataként látjuk viszont őket. A regény több szálon fut, s a szereplők élete végigkíséri a második világháború összes lényeges eseményét: a férfiak ott vannak minden nagyobb győzelemben vagy vereségben, megjárják a náci koncentrációs táborokat, a nők az amerikai kontinensen, vagy az európai hadszíntéren hányódva élik át a nehéz éveket. Lebilincselő könyv, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s egyre újabb és újabb izgalmakat ígérve 1942 végétől a második világháború befejezéséig, az atombombák ledobásáig követi a szereplők életét.

Edgar Rice Burroughs - A ​Mars hercegnője
EGY ​ISMERETLEN VILÁG John Carter titokzatos körülmények között a Mars bolygóra kerül, ahol a zöld emberek, a vad tharkok foglyul ejtik. Itt ismeri meg Dejah Thorist, Hélium hercegnőjét. Roppant távolságok, halálos ellenségek és ismeretlen veszélyek választják el őket a szabadságtól és egymástól.

James Jones - A ​halál szele I-II.
James ​Jones nagyszerű, fejedelmi rögeszméje a háború volt... Igazi emlékműve nem is lehet más, mint A halál szele - ez a purgatórium, katartikus mű a felvillanó emlékekben és delíriumban állandóan és fenyegetően jelen lévő harcról, csatatérről, pusztításról. Kórházhajó érkezik a csendesóceáni hadszíntérről Amerikába. Utasai között van négy fiatal katona, akik már ismerősek az olvasó számára: a szerző Most és mindörökké, és A vékony vörös vonal című regényeinek főhősei ők, bár a nevüket az író megváltoztatta. Testileg-lelkileg összetörtek, kiégtek, úgy érzik, cserbenhagyták harcoló társaikat. Az otthon földje sem hoz megnyugvást számukra, hiszen az élet sokszorta bonyolultabb, kiismerhetetlenebb itt, mint a fronton volt. Futó szerelmek, kalandok, szörnyű csalódások váltogatják egymást. A kiúttalanság érzése egyre jobban úrrá lesz rajtuk, sejtik, hogy az életük így vagy úgy bevégeztetett... Eddig Strange gondosan kerülte a nőket Luxorban. Úgy érezte, ennyivel tartozik feleségének. De ez egyáltalán nem ment olyan könnyen. Itt Luxorban sokkal nagyobb erőfeszítéseket igényelt távol tartani magától a nőket, mint felcsípni és megkúrni őket. A városban nyüzsgött a szabad préda. Szegecselőnők. Hegesztőnők. Esztergályosnők. Mind gátlástalanul vadászott a katonákra, mindegy volt, hogy egy hétre, vagy csak egy éjszakára. Mivel váltott műszakban dolgoztak, az ember éppúgy horogra akadhatott reggel nyolckor, mint délután, vagy este. Sokan nem is dolgoztak, csak jártak egyik buliról a másikra, egyik hotelszobából a másikba. Kemény munka volt nem felszedni őket, vagy megakadályozni, hogy ők felszedjék az embert. Strange mégis ellenállt. Harmadszor is otthon volt. (Otthon?) Nem sok változást tapasztalt. Linda Sue éppoly hűvösen és közönyösen viseltetett a hálószoba-ügy iránt, mint első alkalommal. Bár soha nem mondott nemet. Viszont Strange egyre kevesebb kedvet és vágyat érzett magában a szex iránt. Egyszerűbb volt befordulni és aludni, vagy lemenni abba a soha nem üres konyhába és inni még egy sört... Amikor Winch visszatért a tengerentúlról, eleinte erős, szinte leküzdhetetlen vágy élt benne, hogy amíg alszik, a párnája alatt ott legyen egy bajonett, vagy egy 45-ös pisztoly. Ennek semmi értelme nem volt. Csak megnyugtató volt, mint a kisgyereknek a kedvenc takarója. Winch a régi századánál leírta a pisztolyát, mintha elvesztette, vagy ellopták volna, és igazán nem volt nagy dolog egy bajonettet beszerezni. A San Franciscó-i kórházban néhányszor tényleg valamelyikkel aludt, de azután leszokott róla. De mindkettő ott volt még a holmija között, és újabban a vágy visszatért, olyan erővel, hogy csak Carol jelenléte tudta megakadályozni benne, hogy párnája alatt fegyverrel aludjon. Azon a pár éjszakán, amit egyedül töltött a szállásán, egyszerűen nem tudott a vágynak parancsolni. Olyan megnyugtató érzés volt a fém melegét érezni a párna alá dugott kezében, amikor elnyomta az álom. A rémálmokból azonban mostanra már három volt. Három különböző rémálom. Nem volt egyetlen éjszaka sem, hogy ne gyötörte volna valamelyik. És újabban kezdett előjönni akkor is, ha ébren volt, áttört a valós világba...

Danielle Steel - Egy ​rendkívüli nő
A ​varázslatosan szép Annabelle Worthington egy pazar manhattani palotában nevelkedik a múlt század fordulóján. Miután bevezetik a társaságba, a báltermek csillogó világa is feltárul előtte, előkelő és szerető családja pedig a széltől is óvja. Élete egyetlen dologban különbözik a felső tízezer mindennapjaitól: szívből lelkesedik a sokak által csak illendőségből végzett jótékonysági munkáért. Kiváltságos világát azonban a Titanic katasztrófája alapjaiban rengeti meg. A lányt pótolhatatlan veszteség éri, és amikor egy szerető férfi oldalán már-már gyógyírt találna fájdalmára, keservesen csalódnia kell házasságában is. A méltatlan megaláztatások elől a háború sújtotta Európába menekül. A francia hadszíntéren önkéntesként enyhíti a sebesültek szenvedéseit, és arra is lehetőséget kap, hogy valóra váltsa legmerészebb álmát. Így a megpróbáltatásokkal teli háborús évek után orvosként kezdhet új életet Párizsban. Egy sorsdöntő találkozás következtében azonban ismét szembe kell néznie a múlt árnyaival

Eric Lambert - Dicsőségre ​ítélve / A zöld árnyak szigete
A ​lány a bejárat előtt, az árnyékban várta. Kozeta magas volt, egyenes és szép, ahogy mellette ment. Nem beszélt. Christy szinte hitvestársának érezte magát. A hotelben a lány elhaladt a portásnő mellett, anélkül hogy ránézett volna, és királyi tartásban ment föl a lépcsőn. A szobában Christy becsukta az ajtót, megfordult, s látta, hogy a lány őt nézi. Nehéz volt olvasni a vonásain, de tekintete tiszteletet sugárzott. Szinte dacosan nyitotta ki ruhája elejét. Lassan vált szenvedélyessé, de aztán egyszerre olyan lett, mintha Christy valami rejtett forrást érintett volna. Rekedten mondott valamit a saját nyelvén, és erősen viszonozta ölelését. A csúcsponton mély kiáltást hallatott és ismét görög szavakat hadart. Néhány perc múlva Christy, miközben ott feküdt mellette, és hallgatta mély, csendes lélegzését, megfogta a vállát és azt mondta: - Ide hallgass, jövő hónap negyedikén El-Alameinnél az én zászlóaljam, az ötvenötösök, megtámadja a németeket. Az első két németnél, akit lelövök, azt fogom mondani: Kozeta fivéreiért. Ígérem. A léány hozzáfordult, gyöngéden megcsókolta, és azt suttogta: - És a harmadikat, Kozetáért... A kitûnõ ausztráliai író két világsikerû háborús regénye egy kötetben.

Serfőző László - Nagy István György - Szentesi György - Mit ​kell tudni a háborúról és a korszerű hadseregekről?
Az ​1980-as, még inkább az 1990-es évek az emberiség holnapja, jövője szempontjából kritikus időszak árnyékát vetítik előre. Bonyolult és nyugtalan korunkban a különböző eredetű ellentmondásoknak, feszültségeknek máris olyan mennyisége halmozódott fel, amely új minőségi jegyeket hordoz. Századunk végére rendkívüli módon kiéleződtek a legáltalánosabb értelemben vett politikai-társadalmi ellentétek, tovább erősödtek a világgazdasági korszakváltásból eredő egyenlőtlenségek, szaporodtak a Föld hatalmas térségeit érintő demográfiai és ökológiai gondok, nem is szólva az élelmiszer-, a nyersanyag- és az energiaellátás százmilliókat sújtó zavarairól. Megoldásukat szinte elképzelni sem lehet az államok legszélesebb körű együttműködése, a már rendelkezésre álló roppant anyagi-szellemi erőforrások közös mozgósítása nélkül. Csakhogy azok a tőkés hatalmi csoportok, amelyek nem a kooperációt, hanem a konfrontációt helyezik előtérbe és az erőforrások nem lebecsülhető hányadát katonai célokra vonják el, lépten-nyomon keresztezik, akadályozzák az emberi társadalom legégetőbb gondjainak enyhítését. Sőt, e gondok-bajok még csak tovább sokasodnak. A politikai enyhülési folyamat visszafordítására, a fegyverkezés fokozására, a kölcsönös bizalom aláásására tett nyugati - mindenekelőtt amerikai - lépések mind veszélyesebb irányba tolhatják el az események menetét.

Szabó Pál - Isten ​malmai
"Írjunk ​hát megint faluregényt - emlékezik vissza az Isten malmai születésére az író, nagy lélegzetvétellel. És ha nem is trilógiát, mint a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső, de legyen benne a felszabadulás után kezdődő új történelem, az emberi lélek legmélyét felrázó, serkentő szele! De mint az épületet hogy alapozzák, ennek is legyen meg az alapja, a legmesszebb látható, tudható történelmileg. Fehéren fekete, hogy honnan, de az is csillanjon már fel, hogy hova. Egy könyvet tehát, egy könyvet, regényt, ami nemcsak cselekvésében nyúlik vissza a történelembe, hanem emberi s közösségi formálódásaiban is összetartozandó mindazzal, ami volt s van. Hiszen a tegnapi emberek akarják megszilárdítani a mát és megkezdeni a holnapot."

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Roger Martin du Gard - A ​Thibault család
A ​Thibault család-ban, a XX. század Háború és béké-jében nyomon követhetjük egy apa és két fia élettörténetét; az apáét, akinek belső harcait és elfojtott érzelmeit csak halála után ismerjük meg ; Antoine-ét, az idősebb fiúét, aki majdnem mindent megkap a fennálló társadalmi rendtől: állást, hírnevet, jólétet, szerelmet ; s talán leginkább Jacques-ét, a kisebbik testvérét, aki már gyermekkorában sem tűri a családi, az érzelmi, a társadalmi zsarnokság nyűgét, és aki mindennel szakítva, az írásban, a forradalomban és végül az önkéntes halálban találja meg az emberekkel és önmagával való békéjét. De fontosabb a mesénél az a hatalmas világkép, amely mintegy rajzolódik lassan a háttérre. Antoine, a jó orvos, és Jacques, az eszményi forradalmár, a maguk véges életén túl az emberi szenvedéssel birkóznak: az egyik a társadalmon belül és azért, hogy gyógyítsa, a másik a társadalommal szemben, hogy gyökerében megváltoztassa. Megkísérlik a lehetetlent, és mind a ketten eljutnak az emberi lehetőség végső határáig.

Tolnai Kálmán - A ​Kitty szalon rejtélye
"Annak, ​aki a titkosszolgálat sakktábláján játszik - függetlenül az adott történelmi, társadalmi viszonyoktól - átlagon felüli képzelőerővel, elemző és analizáló képességgel kell rendelkeznie. A gyors helyzetfelismerés, a helyes véleményalkotása, a hatásos cselekvés elengedhetetlen része az eredményes hírszerző és kémelhárító munkának. A titkosszolgálat tevékenysége gyakorlatilag gyors, helyes és nem utolsósorban hatásos rögtönzések sorozatából tevődik össze, amelynek mozzanataiból nem hiányozhat a képzelőerő és a kezdeményezés. Ez nem mond ellent annak, hogy az eredményekért - gyakran életveszélyes körülmények között - néha hetekig, hónapokig idegeket, fizikumot megfeszítően kell fáradozni."

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Afganisztán, ​70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

Vicki Baum - Hotel ​Sanghai
A ​Sanghai nevű szálloda valóban Sanghajban van. Ennek luxus díszei között gyűlnek össze a regény furcsa figurái. Az alkoholista angol arisztokrata, az ópiumtól ronccsá vált kínai riksaukuli, a származását gondosan titkoló orosz emigráns, a költészetet szerető, ám a fenyegető háború miatt kémkedésre kényszerített japán hivatalnok, továbbá más európaiak, ázsiaiak és amerikaiak, akiknek indulása olyan messze esett egymástól, akiknek sorsát mégis most olyan tragikus módon összekuszálja a huszadik század, jelen esetben a kínai polgárháború, a forradalom, no meg Japán beavatkozása.

Louise Walters - Levelek ​a bőröndből
Ki ​lehetett az a férfi a II. világháború viharaiban, akinek a kedvéért szerelme nemcsak a vezetéknevét, hanem keresztnevét is megváltoztatta? Roberta Pietrykowski, a 30-as éveiben járó antikvárius minden társaságból kilóg, így aztán nem jár társaságba. Egyetlen öröme, hogy munkahelyén, az Old and New Bookstore polcain sorakozó könyvek titkait lesi: régi képeslapok és levelek után kutat. Családjának féltett titka kerül elő, amikor édesapja egy bőröndöt hoz be a boltba, tele könyvekkel. A bőrönd belsejében a Mrs. D. Sinclair név olvasható, Roberta nagymamájának gyöngybetűivel írva. Ki lehet Mrs. Sinclair? Ki lehet a titokzatos Jan, ha nem Roberta nagyapja? Miért nem találja meg Roberta a nagyszülei házassági kivonatát?

Giovanni Orelli - Az ​olasz lányok vonata
A ​II. világháború utáni években olaszok – férfiak, de főként fiatal lányok – érkeznek Svájc egyik határhoz közeli kantonjába. Az őket hozó vonatok mindentudó kalauzának elbeszélésében ismerhetjük meg az itt élők és az ide vetődő, munkát kereső idegen emberek sajátos kis világait. Álomszerű képsorokat láthatunk, beszívhatjuk az Alpok friss levegőillatát, s érzékelhetjük a szorongás és a bizonytalanság a szinte kézzel fogható légkörét. Mindezt a szerző, az 1928-ban Ticino kantonban született Giovanni Orelli lírai, szaggatott stílusa, sajátos svájci olasz nyelvezete, szinte miniatűr jellemrajzai teszik rendkívüli irodalmi élménnyé.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Tranzit
elérhető
1

Anna Seghers - Tranzit
Egy ​öregember a követség lépcsőjén összeroskad. A lengyel zsidó amerikai tranzittal a zsebében visszafordul a szabadság kapujából. Egy házaspárt Kubából toloncolnak vissza. Egy embert letartóztatnak, s mikorra visszatér, a feleségét internálják. Német idegenlégiósok masíroznak hazafelé. A kávéházakban, a kikötő sikátoraiban, az utazási irodákban egy asszony bolyong. A férjét keresi. A támaszát keresi. Egyre újabb híreket kap: itt járt. Újabb nyomokra bukkan: erre járt. Az asszony keres. Kutat. A férjét akarja. A vízumot akarja. A biztonságot akarja. De az embere - halott. De a halottnak útlevele van! Szökött német munkaszolgálatos hajszolja vele a tranzitot - hogy maradhasson. Mert itt csak az maradhat, aki menni akar. Őrült világ. Tranzit. Pánik. Menekülés. Sokan egymásra találnak, sokan önmagukra ébrednek, sokan megismerik az emberséget. És egy napon elindul a hajó. Az asszony a reménység felé utazik, a fiatalember meg szembefordul a vak sorssal: az ő reménysége a munka, az emberi közösség. Bizonyosan tudja, hogy a háború - Tranzit...

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Örkény István - Tóték ​/ Macskajáték
"A ​történelem sokféleképpen ismétli önmagát - írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. - Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább - és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk..." E kötetben közölt másik drámájának a Macskajáték-nak főhőse özvegy Orbán Béláné. "Megvan benne minden, amire az ember képes - írja Örkény róla -, egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőt, kiégett város füstölgő falai fölött."

Robert Merle - Két ​nap az élet
Fülledt ​nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba... De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen... Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Drámai ​napok
1956. ​október 23-án Budapesten és Magyarország több városában tüntetés kezdődött, elsősorban a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavításnak jelszavával, hamarosan felbukkantak azonban az ellenforradalmi, szocializmusellenes, nacionalista és soviniszta jelszavak is, majd rövid idő múlva ezek váltak uralkodóvá. A következő napokban fegyveres felkelés bontakozott ki a népi demokrácia, a szocializmus ellen, a városok és a falvak véres események színtereivé váltak. Harminc esztendő telt el az 1956. őszi tragikus események óta. Kellő történelmi perspektíva ahhoz, hogy a napjainkban is nagy érdeklődést kiváltó ellenforradalmi eseményeket történeti elemzés tárgyává lehessen tenni. Pontosan mi is történt 1956. október végén - november elején Magyarországon? Hogyan változott az 1956. október 23-i tüntetés véres ellenforradalmi lázadássá? Milyen okok hatására jutottunk idáig? Kik álltak az események hátterében? Milyen szerepet játszottak az imperialista hatalmak az ellenforradalom előkészítésében, illetve az ellenforradalom napjaiban? Mi volt az ellenforradalmárok célja? Hogyan sikerült - a Szovjetunió internacionalista segítségével - felülkerekedniük a szocializmushoz hű erőknek, megvédve a néphatalmat Magyarországon? Ezekre a kérdésekre ad választ, levéltári anyagokra, dokumentumokra, bírósági jegyzőkönyvekre, visszaemlékezésekre támaszkodva Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Louis Baldwin - Különös ​diadalok
A ​verség gyakran a bukás kezdete, de a bukás nem mindig jelent katasztrófát. Nem jelenti szükségszerűen a világ végét még az egyén életében sem. Néha - bizonyos értelemben - csak a kezdete valaminek. A Különös diadalok fejezetei mintegy harminc évszázadot ölelnek fel, bemutatnak sok sorsfordulót, a balsorson aratott számos győzelmet, azt hogy a sikertelenségből hogyan lett még is siker. A történetek felölelik az egész történelmet: az ókori Egyiptomtól kezdve - amikor Mózes lobbanékonysága miatt válságos helyzetbe került - Gallilei és az inkvizíció korán át egészen a modern időkig. Olvashatunk többek közt Abraham Lincolnról és az 1858-as választásokról, amikor elvesztette szenátusi küzdelmét, Rossiniről a Sevillai borbély lesújtó kritikájáról, Dosztojevszkijről, akit majdnem tönkretett a rulett, Mao Ce-tungról és a hosszú menetelésről.

Joanna Courtney - A ​kijevi hercegnő
A ​kijevi Jelizaveta hercegnőnek született, és arra nevelték, hogy egy napon beleszője családját az európai uralkodóházak szövetébe. A szíve mélyén azonban igazi lázadó, aki mindig újabb és újabb kalandokat keres: leevez az áradó Dnyeper zuhatagain, és egyenrangú partnere szeretne lenni leendő királyi férjének. Egy nap egy félelmet nem ismerő viking harcos érkezik az apja udvarába. Jelizaveta azonnal megkedveli a férfit, és tudja, hogy benne méltó társra találhat. A harcos azért jött Kijevbe, hogy hírnevet és vagyont szerezzen magának, és idővel nemcsak a kincseit bízza a céltudatos és csábító lányra, de a szívét is. Ketten együtt útra kelnek észak felé, hogy a hatalmas tengereket átszelve elfoglalják Norvégia trónját. A nyughatatlan Jelizavetát azonban űzi a kalandvágya, a vakmerő Keménykezű Haraldot pedig a tenger hívó szava nem hagyja nyugodni, így hát hosszú évek békés uralkodása után úgy döntenek, meghódítják Angliát... A Hódítók asszonyai trilógia második kötetében kalandos utazásra indulhat az olvasó. Bejárhatja a 11. századi Európa tájait: a virágzó Kijevet, a nyüzsgő Bizáncot és a vadregényes Norvégiát egy felejthetetlen hősnő társaságában, akinek a szeretett férfi oldalán az elvárások, a társadalmi béklyók ellenére is sikerült a saját szabályai szerint élnie az életét.

Földi Pál - Ezer ​év csatái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Lord - Hihetetlen ​győzelem
1941. ​december 7-én reggel súlyos csapás érte az Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját. Alighogy eltávoztak Washingtonból a japán kormány tárgyaló megbízottjai, amikor a japán haditengerészet egységei - elsősorban anyahajókról felszálló repülőgépek - váratlan támadást intéztek a Pearl Harbor-i támaszpont ellen, és megsemmisítették az amerikai flotta büszkeségeit. Ez volt a csendes-óceáni háborúnak az amerikaiakra nézve szomorúan végződő nyitánya. Az amerikai flottának még arra sem volt ideje, hogy a csapásból felocsúdjon, amikor Japánban már újabb csapásra készülődtek. Yamamoto tengernagy, a híres Togo tengernagy tanítványa és a japán flotta legnagyobb tekintélyű vezetője, akinek fejében az új csapás terve megszületett, az eddig elért japán sikerektől megrészegülve most az előbbinél jóval messzemenőbb célt tűzött maga elé: az amerikai flottatámasztponttól kicsalogatja az Egyesült Államok még meglevő haditengerészeti erőit, lesállásból megsemmisíti őket, elfoglalja Midway-szigetet, ezt a Csendes-óceán közepén fekvő amerikai támaszpontot, és ezáltal megnyílik előtte az út az Egyesült Államok nyugati partja felé... A japánok elbizakodottsága olyan mértékű volt, hogy még a legelemibb biztonsági intézkedésekről is megfeledkeztek, elhanyagolták a felderítést, nem ismerték az amerikai flotta erejét, sem hadmozdulatait. Az amerikai hírszerző szolgálat viszont hangyaszorgalommal gyűjtötte az adatokat, és a sok mozaik-darabból kialakult a nagyszabású japán támadás képe. Az amerikai fél - természetesen - megtette ellenintézkedéseit, és így kiesett a legfontosabb tényező, amelyre a japánok számításukat alapozták: a meglepetés. Elkezdődött a csendes-óceáni háború legnagyobb tengeri ütközete, amely a japán flotta színe-virágának a teljes megsemmisülésével végződött. Olyan veszteség volt ez, amelyet a japán flotta többé sohasem tudott kiheverni. A szerző, akit szinte megbabonázott a tenger óriásainak ez az egyedülálló összecsapása, lebilincselő érdekességgel írja le a mindössze három napig tartó, eseményekben gazdag küzdelmet, ahol szinte minden órában történt valami izgalmas vagy éppen drámai esemény. Nem sajnálta a fáradságot, több mint 30000 mérföldet utazott Tokióba, Washingtonba, Hawaiibe és Midwayre, a harcok közel 400 túlélőjével beszélgetett, hogy első kézből származó értesüléseket szerezzen, és hitelesen írhassa le az eseményeket. Könyve a szakmai hozzáértés, a pontosság és a publicista elhivatottság kiemelkedő terméke, amely szinte ugyanolyan drámai feszültséget kelt az olvasóban, mint amilyen a harc egykori résztvevőit töltötte el; aggódik az egyszerű hősök sorsáért, és a legyőzöttek iránt is feltámad benne a rokonszenv.

Kollekciók