Ajax-loader

'háború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Alistair MacLean - Navarone ​ágyúi
"Navarone! ​Vagyis ezért vagyok itt ma éjjel - gondolta Mallory. Navarone... fenyegető, bevehetetlen acélerődítmény a török partok előtt, amelyet megerősített német helyőrség véd... ...Jensen lassan, kifejezéstelen hangon ismételte a szavakat... -Navarone ágyúi... Nem közönséges ágyúk. A katonáink mindennél jobban gyűlölik őket. És rettegnek tőlük. Iszonyatos fegyver: a lövedéke rendkívül lassú és átkozottul pontos..." Ezek ellen az ágyúk ellen veszi fel a harcot az angol hadsereg egy különleges osztaga Keith Mallory százados vezetésével. Az ő izgalmakban bővelkedő akciójukról szól ez a fordulatos, második világháborús regény.

Eric Knight - Légy ​hű magadhoz
Eric ​Knightnak ez a műve háborús regény, mégsem csak a fronteseményeket mutatja be, hanem a hátország életét is - egy szabadságos katona és egy katonai segédszolgálatot teljesítő lány szerelmének tükrében. Amíg Clive és Prudence történetét figyelemmel kísérjük, megismerkedünk a háborús Anglia társadalmi osztályainak életével meg az angol hadsereggel is. Az a kép, melyet Knight Angliáról fest, sötét, vigasztalan. Maga a hős, aki valamennyire az író nézeteit fejezi ki, az élet és az eszmék szélsőségei között vergődik, s létének nagy kérdését csak a véletlen halál oldhatja fel. Eric Mowbray Knight 1897-ben született. Gyermekkora és ifjúsága nehéz volt, már korán magának kellett megkeresnie kenyerét. 1912-ben Amerikába utazik anyjához. Az Egyesült Államokban eleinte nyomdában dolgozik, szabad idejében újságcikkeket ír, később képzőművészeti iskolába jár. Amikor kitör az első világháború, önként bevonul. A háború után visszatér Amerikába, s újra írni kezd. Újságíró lesz, szépirodalommal foglalkozik. 1934-ben kerül kiadásra első műve, egy novellás kötet. Első nagysikerű alkotása, a Sam Small csodálatos élete 1936-ban jelenik meg. A második világháború kitörésekor Angliába utazik, bejárja a háború sújtotta vidékeket, s visszatérve Amerikába, élményeiről egy riportkötetben számol be. Amikor az Egyesült Államok is belép a háborúba, Knight bevonul. Még megírja Légy hű magadhoz című regényét, 1943-ban Franciaországban repülőgépével lezuhan.

Ili%c3%a1sz
elérhető
8

Homérosz - Iliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Moldova György - Ki ​ölte meg a Holt-tengert?
Persze ​a történet nem ezzel a levéllel kezdődött. Valamikor, még 1983 júniusában üldögéltem a budapesti Nemzeti Színház igazgatói irodájában - azt talán nem kell külön megjegyeznem, hogy nem igazgatói minőségben, hanem szerzőként. Néhány nappal azelőtt mutatták be a Titkos záradék című szatírámat, mely rövidre fogva arról szólt, hogy Hitler nem halt meg 1945 elején, hanem a hívei hűtőkoporsóba rakták és elrejtették, 1980-ban aztán feltámasztják, és a Führer eljön Magyarországra nyugatnémet turistának. A nézőknek tetszett a darab, a színház viszont utálta - a rendező később oda nyilatkozott, hogy ő csak jobb meggyőződése ellenére foglalkozott az üggyel, rosszul is lett tőle, szerencsére később hánytatót vett be és sikerült megkönnyebbülnie. Azt hiszem, épp arról beszélgettünk az igazgatóval, mit kérnék azért, hogy ne írjak egy új darabot a színháznak, mikor kinyílt az ajtó és a titkárnő dugta be a fejét: - Telefon! Az igazgató elvtársat keresik és a Moldova urat!

Hans J. Rehfisch - Lüszisztráté ​menyegzője
Hans ​José Rehfisch (1891-1960) Hitler uralomra jutása előtt egyike volt Németország legnépszerűbb színpadi szerzőinek, és Erwin Piscatorral együtt vezette a berlini Zentraltheatert. 1936-ban Bécsbe, 1938-ban Londonba menekült, a háború alatt New Yorkban volt egyetemi tanár. 1950-ben visszatért Németországba, Hamburgban és Münchenben élt. Első nagy sikerét egy Martin, a söfőr c. expresszionista tragédiával érte el (1920). Később több mint harminc színdarabot írt. A Grisel kapitány árulása (1933) a Napóleon előtti Franciaország és a Hitler alatti Németország helyzete között von párhuzamot. Hazatérése utáni művei közül kiemelkedik a Balzac elbeszéléséből színpadra írt Chabert ezredes (1955). Rehfisch két regénye közül a Párizsi boszorkányok (1951) XIV. Lajosról és Montespan asszonyról szól, a Lüszisztráté menyegzője (1959) pedig az ismert arisztphonészi történetet dolgozza fel modern szatírává: hősei a nászi kötelességüket megtagadó nők, akik nem hajlandók érintkezni férjükkel, amig ezek abba nem hagyják a háborút.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Leon Uris - Meghalsz, ​tengerész!
Félelmetesen ​kemény kiképzés, köznapi gondok, könnyű kalandok, forró szerelmek, hátborzongatóan véres csaták. Leon Μ. Uris könyve nem méltánytalanul szerepelt oly hosszú időn át a nyugati bestsellerlisták élén. Regénye az amerikai tengerészgyalogság második világháborús csendes-óceáni harcainak színterére kalauzolja el az olvasót. Hősei a 6.tengerészgyalogos ezred – gúnynevén a Nyalókás Hatodik – katonái olyan világban élnek, amelyről mindeddig kevés fogalmat alkothatott a magyar olvasó. Uris valósághű közelségbe hozza a tengerészgyalogosok mindennapjait. Művét joggal nevezték „kemény" regénynek. Pompásan szórakoztató, élvezetes olvasmány.

Ernest Hemingway - Búcsú ​a fegyverektől
A ​huszadik századi amerikai próza klasszikusa számára a Búcsú a fegyverektől (1929) hozta meg az ismertséget és az elismertséget, majd hamarosan a világhírt is. Tömegsiker volt: a megjelenését követő négy hónap alatt nyolcvanezer példány kelt el az első amerikai kiadásból. Kétszer is megfilmesítették. 1934-ben magyar fordításban is megjelent. A Búcsú a fegyverektől "háborús regény", egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a "régi Európa" véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni. Egyben erősen önéletrajzi és személyes élmény-hátterű: Hemingway önként jelentkezett az olasz hadseregbe, mentősként vett részt a harcokban, s - akárcsak regénye hőse - megsebesült. A kórházban ismerkedett meg Agnes von Kurowsky nővérrel. Nyolc évig tartott a szerelmük. Róla mintázta Catherine Barkley regénybeli alakját. (A borítófotón Agnes és Ernest szerepel.) Hemingway regénye a háború pátoszával és a hősiesség kultuszával való teljes és végleges szakítás. Mégpedig a szerelem jegyében: Frederic és Catherine szerelme és tragikusan rövid boldogsága a hit és a remény egyetlen ajándéka a létezés közönyös és könyörtelenül pusztító világában.

N%c3%a1sz%c3%bat
elérhető
13

Patrick Modiano - Nászút
Jean ​dokumentumfilmesként folyton úton van. Egyik utazása alkalmával Milánóban köt ki, ahol fültanúja lesz, amint a pincér elmeséli valakinek, hogy a múlt héten egy francia nő öngyilkosságot követett el a szállodában. Kiderül, hogy az említett hölgy Jean régi ismerőse, Ingrid volt. Jeant nem hagyja nyugodni az eset. Visszatér ugyan Párizsba, de mivel megcsömörlött a munkájától, és megelégelte felesége viszonyait, nem megy haza, hanem szobát bérel egy külvárosi szállodában, ás úgy dönt, hogy amennyire tudja, felderíti Ingrid életét. Kiindulópontja az a számára kedves emlék, amikor húsz évvel korábban találkoztak a francia Riviérára menet, ahol Ingrid és férje menedéket találtak a háború elől.

Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev - Pearl ​Harbor rejtélye
1941. ​december 7-én a japán légierő meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort, a Hawaii-szigeteken fekvő amerikai haditengerészeti támaszpontot. Ez a nap az Egyesült Államok történelmébe úgy került be, mint a "szégyen napja". Több mint két és félezer amerikai esett áldozatul. A hivatalos amerikai propaganda akkor úgy magyarázta az eseményeket, hogy Japán elaltatva Washington éberségét, orvul, alattomosan támadott. A második világháború befejezése után kiderült, hogy Washingtonban feltétlenül tudniuk kellett Japánnak arról a szándékáról, hogy bármi áron megtámadja az Egyesült Államokat. Hogy ennek ellenére mégis miért kerülhetett sor Pearl Harborra, azt különböző időszakokban nyolc hivatalos bizottság vizsgálta. Az Egyesült Államokban mind a mai napig nem ért véget a vita. Néhány történész azt állítja, hogy Roosevelt szándékosan hagyta odáig fejlődni a dolgokat, hogy indoka legyen a békeszerető amerikai nézet belerántani a háborúba. A könyv három fejezetben tárja az olvasó elé, hogy miért érte váratlanul az Egyesült Államokat a japán agresszió. Az első fejezet leírja a Pearl Harborral kapcsolatos hadi cselekményeket, ahogyan azokat a kortársak látták, a második a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutatja, mi volt a politikai indítéka annak, hogy az amerikai stratégák elkövették ezt hadtörténetben példa nélkül álló baklövést, a harmadik fejezet röviden vázolja az 1941. december 7-ével kapcsolatos amerikai vélemények különböző változatait. A Pearl Harbor elleni támadás története lebilincselő olvasmány.

Herman Wouk - Végső ​győzelem
Már ​tart a második világháború, és egy amerikai család férfitagjait a földgolyó különböző részeire sodornak az események: az amerikai hadsereg parancsnokságain szolgálnak, egy harcoló tengeralattjáró tisztjeként, egy hadihajó parancsnokaként, vagy diplomataként látjuk viszont őket. A regény több szálon fut, s a szereplők élete végigkíséri a második világháború összes lényeges eseményét: a férfiak ott vannak minden nagyobb győzelemben vagy vereségben, megjárják a náci koncentrációs táborokat, a nők az amerikai kontinensen, vagy az európai hadszíntéren hányódva élik át a nehéz éveket. Lebilincselő könyv, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s egyre újabb és újabb izgalmakat ígérve 1942 végétől a második világháború befejezéséig, az atombombák ledobásáig követi a szereplők életét.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága.

Serfőző László - Az ​atomháború megszállottai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Howard Koch - Hét ​tenger ördöge
Howard ​Koch fordulatos, a XVI. században játszódó kalandregényét Kertész Mihály sikeres filmje tette sokak számára felejthetetlenné, fõszerepben Errol Flynnel. Az angol Drake kalózkapitány I. Erzsébet kegyeltje, az Új Világból érkező kincseshajókat foszt ki. Részt vesz a két nagy tengeri hatalom csatáiban. A cselekmény Erzsébet és a spanyol uralkodó, II. Fülöp udvarában felváltva játszódik.

Miloš Hubáček - Lángoló ​óceán
A ​második világháború hadtörténete után érdeklődő olvasó ismerheti a német tengeralattjárók okozta barbár pusztítást a világtengereken. De a náci felszíni flotta históriája sem kevésbé érdekes, mert bár Britannia uralkodott a hullámokon, a kis számú páncélos óriáshajó súlyosan fenyegette a szövetségesek atlanti útvonalait. Még a "furcsa háború" idején, 1939 őszén pusztult el a La Plata torkolatában az első kalóz, az Admiral Graf Spee, amelyet "zsebcsatahajónak" neveztek, jóllehet fegyverzete és műszaki jellemzői alapján veszedelmes ellenfél volt. 1940-ben követte az atlanti hullámsírban a Bismarc, drámai hajtóvadászat után. A rideg Északi-fok közelében süllyesztették el az angolok a Scharnhorst páncéloscirkálót, végül szívós repülőtámadások áldozata lett az óriási Tirpitz. A csehszlovák hadtörténész könyve lenyűgöző: angol, szovjet és amerikai tengerészek és repülősök ezrei viaskodtak a négy kolosszussal, valamint hős norvég ellenállók, toronymagas hullámok között vagy az artikus hóviharokban. Ezrek áldozták életüket azért, hogy végül a tenger fenekére küldjék a négy óriást, Hitler tengeri uralmának sötét szimbólumait. A szövetséges tengerészek, repülősök és a norvég ellenállók hősiességének állít emléket a könyv.

Herman Wouk - Forrongó ​világ
A ​világhírű amerikai írót már nem kell bemutatni az olvasónak, hiszen a közelmúltban megjelent Háború és Végső győzelem című regényei nagy sikert arattak. A világtörténelem egy amerikai család életébe ágyazva: ez Herman Wouk műveinek jellemzője. a Forrongó világ is egyszerre családregény és izgalmas kalandregény. A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban, a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból, az amerikaiak hitetlenkedése, hogy úgysem igazak az Európából érkező szörnyű hírek. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készülődnek a háborúra. Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de világháborúra még csak most készülődő, forrongó világban… "Elsőrangú történet, igazi remekmű..." The New York Times "Most azok is átélhetik a szárazföldi és tengeri ütközeteket, akik akkor még nem is éltek..." Time "Remekmű: óriási, izgalmas és magával ragadó..." The Washington Post

Balázs József - Fábián ​Bálint találkozása Istennel
"Most ​segíts meg, magyarok Istene! Előre! Előre! Előre!" - így kiált fel Fábián Bálint, az isonzói mocsarakban rohamra induló magyar paraszt-baka, aki az élet eligazító igazságának nyomába ered, s keresőútja végén olyan árván áll előttünk, mint a klasszikus sorstragédiák hőse, akit a végzet megfoszt az emberi élet minden valamirevaló lehetőségétől. Ezt a megrendítő életutat írta meg a fiatal Balázs József, aki képes arra, hogy átlényegítse a paraszti élet naturalisztikus hűségű rajzát, s arra is, hogy a stilizáltságot élettel és indulattal töltse meg. Balázs kisregénye olyan, mint a századelőről megmaradt fényképek, amelyeken lázadó parasztokat kísérnek kakastollas csendőrök, s a jelenet drámaiságát a fénykép karcolódása, homályosodása múlttá oldja, az egyértelmű és nyers jelentést lebegővé teszi.

Heinrich Böll - Ádám, ​hol voltál?
Ki ​lehet-e bújni a felelősség alól azzal, hogy parancsot teljesítő katona volt valaki? Vagy éppen az ellenkezője: nem áldozat-e a katona maga is? Böll regénye a második világháború Sztálingrád utáni szakaszában játszódik. Feinhals-Ádám a "rugalmas elszakadás" parancs jegyében sodródik a visszavonuló német csaptokkal Ukrajnán, Magyarországon, Csehszlovákián keresztül Németországba. A regény bemutatja a háború képeit, hosszan elidőzik egy magyar kisvárosban. A lelkesedni soha nem tudó, leginkább csak a világ elől elbújni akaró német katona szemszögéből ábrázolja a még hátországban élők sorsát. Akiben majd ugyanúgy, mint rajta, keresztül fog gázolni az értelmetlen halál.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Alistair MacLean - Őfelsége ​hadihajója
Az ​Ulysses hadihajó sohasem hasította egymagában a tenger vizét. Korábban is, most is a halál volt állandó kísérője. Ha a halál megérintette csontos ujjával egy-egy tartályhajó oldalát, a magas oktánszámú benzin robbanása nyomán elszabadult tüzes pokol, ha teherszállító hajót érintett, a hadianyag rakományostól a tenger fenekére süllyedt, gerincét kettéroppantotta egy német torpedó, ha ujja rombolóra mutatott, az nyílegyenesen fúródott a Barents-tenger szürkésfekete mélységébe, s dübörgő motorjai lettek az ítélet-végrehajtók, s a halál ujja a tengeralattjárót jelölt meg, az vadul a víz felszínére tört, ahol ágyútűz semmisítette meg vagy szelíden alásiklott a tenger fenekére, s a kábult, döbbent legénység azért imádkozott, bárcsak szakadna be a hajótest, és lenne vége egy szempillantás alatt mindennek, mert rettegtek a véget nem érő,ziháló, fulladásos haldoklástól oldalent a vaskoporsóban. Ahol megjelent az Ulysses, nyomában járt a halál.

Dwight D. Eisenhower - Keresztes ​háború Európában
Európában ​már dörögtek az ágyúk, mikor a Fülöp-szigetekről hazaindult az Egyesült Államokba egy alezredes, hogy bekapcsolódjék a hazai hadsereg fejlesztésébe. Akkor már minden tisztán látó ember számára világos volt, hogy az Egyesült Államok nem maradhat ki a globálisnak ígérkező konfliktusból. Az alezredes szolgálattételre jelentkezik a minisztériumban, és Marshall tábornok, a vezérkari főnök kérdést tesz fel neki az ország katonapolitikai helyzetéről. Ő igyekszik pókerarcot vágni, és azzal tér ki az azonnali válasz elől, hogy tanulmányozza a helyzetet... Az alezredes neve D. Eisenhower. Így kezdődött egy karrier, amely a legmagasabbra ívelt, ameddig csak ívelhetett - az Egyesült Államok elnökségéig. De közben még történt egy és más. A minisztériumban Marshall szűkebb törzséhez osztják be. Feladatuk a döntések előkészítéséhez információkkal ellátni a minisztert. Eisenhower jeleskedett ebben a munkában, és egyre fontosabb feladatokat bíztak rá. Anglia és az Egyesült Államok között mind szorosabb az együttműködés, de mintha a Londonba küldött amerikai katonai missziónál nem jól mennének a dolgok. Marshall 1942 májusában Eisenhowert küldi Londonba, aki akkor már vezérőrnagy. Aki egyszer elindult az érvényesülés útján, azt semmi sem állíthatja meg. Észak-Afrika, Olaszország és Európa lesznek ennek az útnak az állomásai, de most már nem az íróasztal mellett, hanem magas, végül pedig a legmagasabb parancsnoki beosztásban. 1943 karácsonyán Roosevelt őt nevezi ki az Overlord legfelsőbb parancsnokává... A nem mindennapi életutat maga a főszereplő meséli el. Mint parancsnoknak nem volt könnyű dolga. Koalíciós háború, amelyben a felek külön érdekei hatnak, a zöldfülű csapatok, a harctéri tapasztalatok teljes hiánya, az otthoni sajtó és a pártok elnökválasztási vetélkedései és még sok egyéb tényező, de nem utolsósorban magának a szerzőnek a legalábbis különösnek mondható hadászati felfogása teszi döcögővé a döntő szövetséges túlerő előretörését Berlin felé. Ez az előretörés nem dicsekedhet látványos sikerekkel, a cannaei csatához hasonló nagy megsemmisítő ütközetekkel és szükségtelenül meghosszabbította a népek szenvedéseit. Egy ízben a már elért siker is veszélybe került: az Ardennekben előállt helyzetet csak a szovjet csapatok időben előrehozott támadása és az örök ellenlábas, Montgomery mentette meg... Valóban, ha a szovjet csapatok nem törnek olyan ellenállhatatlan lendülettel előre, és Eisenhowernak nincsenek olyan jó parancsnokai, mint Bradley, Montgomery és Patton, talán még tovább tart az emberiség szenvedése. A könyv legújabbkori történelmünk értékes dokumentuma, amely sokszor bepillantást enged a kulisszák mögé és érthetővé teszi azt, hogy az adott erőviszonyok mellett miért volt olyan hosszú a győzelemhez vezető út. A szerző nem szépíteni igyekszik a történteket, sőt vázlataiból kitűnik, hogy a második világháború döntő arcvonala a szovjet-német arcvonal volt.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Dye_dale_a.__a_szakasz
elérhető
4

Dale A. Dye - A ​szakasz
Lerner, ​Taylor válla felett, beleolvasott a levélbe. - Hű, öregem, az az Elias. Különleges egy fazon. - Nem tudom, öregem. Nehéz kiismerni egy ilyen stráfos pasit. Mit tudsz róla? - Annyit tudok, hogy nem hivatásos. Az tutkó. Ez a pasi, öregem, együtt van a katonákkal, viccelődik, szívja a drogot, de az tuti hogy már látott egy két dolgot. - Azt hallottam, továbbszolgál.. - Azám hapsikám, a dél-vietnámiakat leszámítva csak egy olyat ismerek, aki hosszabb időt töltött a Námban Eliasnál, és az Barnes. Láttad már a kimenő zubbonyát? Tele van plecsnivel, de azokat meg is szolgálta. Volt a 173-as légihadosztálynál, a 12-eseknél, meg is tudja hol, mielőtt hozzánk került. Ez a pasi látott már egyet-mást, öregem. Legalább két éve van Námban. - Úristen! De miért?

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Marcello Venturi - A ​senki földje
"A ​tűzrakások sorához érve lassítok. Szemem előtt, mint viszapergetett filmen, megismétlődik a már ismert jelenet: groteszk női körvonalak, akárha egy rossz álomból léptek volna elő. Tudom, hoy arrább, egy kicsit távolabb a többitől, ott kell lennie neki is, a fehér blúzos, fekete szoknyás lánynak, aki úgy nézett engem. S valóban, pontosan az utolsó máglyával egy vonalban, fényszóróm egyszerre befogja aprócska alakját, a kis retikül is ott himbálózik a karján. Távol tartja magát a társaságtól, tudván, hogy néhány ponttal többet ér a kolléganőinél. Nem kövér s formátlan, nem öreg, mint amazok. Csak amikor látja, mi a szándékom - miután rákanyarodtam az ösvényre s egy nyárfacsoport mellett leállok -, szánja rá magát, s jön oda hozzám. Együtt indulunk befelé, a földek irányába, szótlanul. Előttem megy, a tanyához vezet. Mozgása közönyös, szoknyája gyűrött, s alig takar valamit a lábából, mely villogón fehérlik a mező és a nádas szürkéjében; a blúza ugyancsak jól látható. Kitűnő célpont. Óvatosan lépkednek mögötte - az aknák miat -, szinte lélegzet-visszafojtva. Talán nem tudja, hogy a senki földje kellős közepén járunk, s hogy minden egyes ösvénykereszteződésnél nőttön-nő a veszély."

Julian Szemjonov - A ​Stirlitz-dosszié
A ​Vihar őrnagy című regény írójának újabb hőse szintén létező személy, Stirlitz Obersturmbannführer, valódi nevén Makszim Iszajev, szovjet felderítő. Bármennyire hihetetlen, már több mint húsz éve dolgozik a német hírszerzés és elhárítás központjában, amikor 1945-ben, a háború befejezésének küszöbén, a szovjet hadvezetés utasítására meg kell hiúsítania az évtized talán legnagyobb szovjetellenes titkos akcióját. A feladat végrehajtása szinte emberfeletti nehézségekbe ütközik, és hallatlanul veszélyes. Pengeéles helyzetekbe, látszólag megoldhatatlan problémákba bonyolódik Stirlitz, különösen, amikor a Gestapo kompromittáló helyen kellene mentenie ujjlenyomatát. Pedig még meg kellene mentenie egy lebukott rádiósnőt, párhetes gyermekével, a biztos pusztulástól, s ami a fő: meg kell hiúsítania egy svájci titkos tárgyalást. Míg Stirlitz végzi feladatát, a gyűrű mind szorosabban fonódik köré...

Stefan Heym - Keresztesvitézek
Ennek ​a regénynek a témája a fiatal olvasók számára már történelem: a második világháború egyik fontos szakaszát, a második front harcait fogja át, a normandiai hadműveletektől az Elba-parti találkozásig. S ha nem tudnánk, hogy Stefan Heym, a fasizmus elől emigrációba menekült kitűnő német író az amerikai hadsereg katonájaként személyesen vett részt ezekben a harcokban, az ábrázolás hitelessége, a regény eseményeinek, figuráinak érzékletes és pontos bemutatása akkor is erről árulkodnék. S Heyn nem csupán az amerikai katonák életéről, mindennapjairól számol be, nem csupán eleven, jellegzetes embertípusokat sorakoztat fel: megmutatja azt is, ami a jelenségek mögött van, látja és láttatja a politikai, társadalmi, erkölcsi problémák teljes szövevényét, a fasizmus hatását emberekre és társadalmakra, nyomon követi azokat a tendenciákat, melyek már itt, az amerikai hadsereg szervezetében is jelen vannak, hogy később, a békekötés után a hidegháború Amerikájában bontakozzanak majd ki igazán.

Bertolt Brecht - Három ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Kollekciók