Ajax-loader

'számi (lapp)' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Udvary Gyöngyvér - Vincze Lajos - Emberek ​a grániton
Udvary ​Gyöngyvér és Vincze Lajos könyve két nagy skandináviai országról, Svédországról és Finnországról szól, ahol is a szerzők az elmúlt években-évtizedekben többször is jártak: vendégként, rokonként, turistaként. A nagy és kis városok, a tenger, a sok-sokezer tó, a száguldó folyók és az északi gránit birodalmában nyitott szemmel járva most megbízható iránytűként adják át sokszor egzotikusnak tetsző tapasztalataikat annak az olvasónak, aki az északi államok népeire, életére, életszemléletére kíváncsi. A szerzők igen sokfelé jártak, sok barátot szereztek. E mű, amely a felkeresett városok és országok bemutatására, a táj színes leírására, a két ország történetének, kultúrájának megismertetésére tesz kísérletet, elsősorban az ott élő népek mai életvitelének, életérzésének és társadalmi tudatának ábrázolását helyezi előtérbe. A szerzők legfőbb figyelmüket az emberre irányítják, ennek során nagynevű és nem közéleti emberek portréit rajzolják meg: így megismerünk jeles írót, karmestert, néprajztudóst, festőművészt, közgazdászt, kis- és középparasztokat, háziasszonyokat, orvosokat, pedagógusokat, egyetemi hallgatókat, teológusokat, mérnököket stb. A svédországi és finnországi hétköznapok és ünnepnapok megismertetése során az olvasó bizonyára többet tud majd a svéd és finn ifjúságról, a paraszti munkáról, a svéd képzőművészetről, a finn tóvidék mökki-jeiről, halairól és madarairól, orvosairól és papjairól, életerős asszonyairól, s tájékozódhat arról is, hogy milyen az élet a 68. szélességi fok vidékén, Lappiában.

Arto Paasilinna - A ​nyúl éve
A ​mai finn irodalom jellegzetesen gunyoros-kritikus hangját, a szatirikus kispróza és regény műfajait műveli Arto Paasilinna, akit a társadalmi ellentmondásokat vizsgáló új, fiatal nemzedékbe sorolhatunk: 1942-ben született az észak-finnországi Kittiläben. Mint kisregényének hőse, Vatanen, ő is volt fakitermelő erdei munkás, újságíró, szerkesztőségi munkatárs, A nyúl éve tehát nemcsak írói ötletekkel, a cselekmény fordulataival mulattatja az olvasót, hanem figurák, típusok, magatartások pontos megfigyeléseivel is szolgál. Az író első kötete Nemzeti vendégkönyv címmel jelent meg, "a finn illemhelyek milyenségéről írt tanulmányának" nevezte magát (nem ok nélkül: a civilizáció foka mérhető ezeken a szociográfiai objektumokon világszerte), ezt két szatirikus kalandregény követte, a Finlandia-hadművelet és A Mennyország-sziget foglyai (inkább szórakoztatónak szánta Paasilinna e két művet), majd A nyúl éve meghozta a nagy sikert. Ezt több nyelvre lefordították, a belőle készült filmet a magyar televízió is bemutatta.

Katja Kettu - A ​bába
Petsamo, ​Finnország északi vidéke, 1944 nyara, a lappföldi háború előestéje. A szovjet-finn frontvonal finn oldalán és Norvégiában a német csapatok erősítik állásaikat, a Jeges-tengert övező partvidéken a helyi ellenállás emberei, valamint szövetséges és német hírszerzők tevékenykednek. "Szilajszemű", a bába gyermekkorától számkivetettként él a születés és halál világában. Számára minden megváltozik azon a napon, amikor megpillantja a férfit, és így könyörög: "Istenem, én akarom ezt a férfit. Istenem, ha őt megkapom, én másikat nem követelek." A német tiszt és a finn nő előtörténete fokozatosan bomlik ki az olvasó előtt. A kérdésre, hogy e világ végén született, jövő nélküli szerelem túlélheti-e a világégést és a fogolytábor borzalmait, csak a könyv végén kapunk választ. Az erős hangulatú és szuggesztív nyelvezetű regényben, mely a groteszk és a mágikus realizmus hagyományait követi, és amelyben teljes természetességgel kerül egymás mellé a szépséges és a taszító, a kifinomult és a durva, az európai történelem egyik feledésbe merült epizódja elevenedik meg: a fogolytáborok és háborús mátkák Finnországa, valamint a messzi észak, a finn Lappföld világa.

Yrjö Kokko - A ​négy szél útja
Yrjö ​Kokko finn állatorvos három esztendőt töltött Lapp-földön, és személyes élményeit, csodálatos találkozásait - emberekkel, állatokkal, növényekkel és a sarkvidéki tájjal - ebben a lírai szépségű regényben írta meg. És ne is kutassuk, élt-e valaha egy Jouni nevű finn ifjú, akit születésekor elcseréltek, és lappnak neveltek. A romantikus fordulat nem időzíti a regény cselekményét, mert az idő másképpen jár a sarkvidéken. Kokko könyvének egy-egy fejezetében megállította a múló pillanatot, hogy tovább ízlelhesse illatát, élvezhesse szépségét, lelkébe véshesse üzenetét. A magyar olvasó nem először találkozik ezzel a számunkra eléggé ismeretlen, elragadó világgal. A varázsdomb és a látó asszonyok című lapp népmesegyűjtemény, amelyben a szaktudás és a művészi szépség párosult, már híradás volt a bátor és büszke lapp népről, a messzi északon élő, távoli rokonainkról. Ez az értő tollal és szeretettel magyarra fordított regény most még elmélyíti ismereteinket, megérezzük belőle, hogy a kötet fordítója, N. Sebestyén Irén, a kitűnő nyelvész és oly sok kiváló finn műalkotás tolmácsolója nemcsak jól ismeri, hanem szereti is a lappokat.

Edith Klatt - Rénszarvasok ​pásztora
Egy ​havas reggelen Sara vízért indul a patakhoz, és nem is sejti, hogy életében nagy változás következik be. A gyanútlan kislányt elrabolják, és a vándor lappok nagycsaládja új taggal szaporodik. Neitának, a lappok nyelvén kislánynak nevezik el. Idegensége, félszegsége nehezen oldódik fel, hiszen a nyelvüket sem érti. A rénszarvasok lesznek első barátai, megszereti a pásztorkodást, és szívesen vállalja ezt a veszélyes, férfinak való munkát. Csakhamar barátot is talál. Per, a kemény pásztor lesz Neita tanítómestere. Per elbeszéléseiből ismeri és szereti meg a vándor lappok küzdelmes életét, különös, érdekes hitvilágát. Új otthonában lassan elfelejti igazi családját, és belátja, hogy jó helyre vezérelte szerencsecsillaga.

Tuomas Kyrö - A ​koldus és a nyúl
Hogyan ​lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? Hogyan segíti a finn politikát Jézus Mähönen? Tuomas Kyrö jellegzetesen fanyar északi humorral eleveníti fel és teszi aktuálissá a világszerte ismert A nyúl éve című (szintén finn) kultuszregény kulcsmotívumait. Bevándorlók, nacionalisták, orosz maffiózók, korrupt politikusok az egyik, békét és nyugalmat kereső (kis)polgárok, boldogulni igyekvő nincstelenek és egy rémült nyúl a másik oldalon. A világ már nem az a nyugodt, békés hely, mint egykor volt, ám a dolgok attól még jóra fordulhatnak.

Er%c5%91s_mack%c3%b3
Erős ​mackó Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Erős ​mackó
Hajdanában, ​sok ezer esztendővel ezelőtt élt a Káma folyó vidékén egy nagy család, a finnugorok. Sokáig éltek együtt, lassan azonban az ősi nagy család felbomlott, szétszóródott a szélrózsa minden irányában, és minden ága más-más földön találta meg a maga új hazáját. De akármerre mentek is, mindig rokonok maradtak, mert egyszer régen együtt éltek, egy nyelvet beszéltek, együtt vadásztak, halásztak, együtt ettek-ittak, vigadtak... Kötetünkben most csupa olyan nép meséit, dalait olvashatjátok, akik réges-régen a mi ükapáink ükapjának a testvérei voltak, és hasonló életükről hasonló meséket mondtak. Ne feledjétek el megnézni Rékassy Csaba szép, művészi rajzait sem, melyek a meséket kísérik.

Olivier Truc - Sámándob
Lappföldön, ​a negyvennyolc napos sarki éjszakában vad vihar tombol. Az ötvenes éveiben járó, számi származású Klemetnek és az ifjú, szőke Ninának rénrendőrként az a dolga, hogy rendet tartson a rénpásztorok között, akik jobbára a csordák keveredése miatt kerülnek konfliktusba. Ám váratlanul valódi nyomozói feladatuk akad: a kautokeinói múzeumból eltűnik egy ősi sámándob, és ugyanaznap meggyilkolnak egy számi rénpásztort. Van összefüggés a két bűnügy között? Miért vágták le az áldozat fülét, és miért metszettek bele olyan jelet, amilyet a rénszarvasokéba szokás? Ezt kell kiderítenie a nyomozópárosnak, miközben meg kell küzdeniük a rendőrségi rasszizmussal, a nagypolitika szempontjaival s önnön korlátaikkal is.

Img_0006
Finnugor ​kalauz Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Finnugor ​kalauz
A ​magyarok nyelvrokonai Skandináviától Nyugat-Szibériáig népesítik be Észak-Eurázsiát. Az utóbbi években sok változás történt életükben. E kötet szerzői helyszíni tapasztalatok birtokában hiteles képet adnak az egyes népek mai helyzetéről. A bevezető fejezetek nyelvrokonsággal kapcsolatos, őstörténeti, történelmi kérdéseket tárgyalnak. A kötetet térképek, fotók, könyvajánló, címjegyzék és mutatók egészítik ki.

Szomjas-Schiffert György - Lapp ​sámánok énekes hagyománya / Singing Tradition of Lapp Shamans
A ​szerzõ a finnugor zenét kutató munkája során az északi finn Lappföldön, Nunnanen faluban réntenyésztõ lapp gazdáktól és pásztorlegényektõl közel 300 jojkát (népdalt) gyûjtött magnetofonnal. Énekmondói közül hárman 140 olyan dallamot dúdoltak el, amelyek dús és rendszert mutató ornamentikájukkal eddig ismeretlen, régi énekes-kultúráról tanúskodnak. A kutatás kiderítette, hogy ez az éneklési mód sámánhagyomány, amely teljesen különbözik az európai éneklés módjától. A sámán dünnyögõ éneklése a természet különleges hangjainak utánzásával a bennük lakozó szellemekhez akar szólni. Ez a dobbal kísért, tánccal egybekötött éneklési mód az idõk folyamán folklorizálódott. A hajdani vallásos szövegek a 17. századi evangélikus hittérítés üldözõ és büntetõ tevékenysége miatt elhallgattak, és az eltelt három évszázad alatt el is felejtõdtek. A mai lappok az istenek és szellemek nevei helyett jojkáikban ismerõsök, híres réngazdák vagy lányok, asszonyok nevét említik, és a régi sámánok módján sok értelmetlen szótag közé rejtve jellemzik õket. A szerzõ e kétnyelvû mûvében a jojkák funkcióját elemzi, és az ornamentális, dünnyögõ sámánéneklés különleges zenei eszköztárát kottaképpel ábrázolja. Ez a monográfia az európai zene őstörténeti kutatásában régen hiányzó tanulmány, mert a lapp sámánéneklés módjának megfejtésével együtt az ó-európai ember zenekultúráját varázsolja elénk. A könyv kétnyelvû: angol és magyar.

Ludwig Kohl-Larsen - Rénszarvasok ​nyomában
A ​világhírű német néprajzkutató és régész professzor, L. Kohl-Larsen lappföldi útjáról szól ez a könyv. A szerző egy rénszarvas csordát kísérő nomád lapp csoporthoz csatlakozik, akik Finnmark belsejében lévő téli pihenőjükről az Északi-Jeges-tenger partján fekvő nyári legelőre hajtják az állatokat. A menet alig több mint egy hét alatt teszi meg a havas pusztákon keresztül vezető utat. Ez a rövid néhány nap azonban a hegyi lappok életének legfontosabb szakasza. A nagy vonulással kapcsolatos tennivalók, szokások ősidők óta nemzedékről nemzedékre - szinte változatlanul - öröklődtek. E nomád pásztorokkal töltött hét az emberiség ősi korába viszi vissza a szerzőt, aki ugyanúgy kivette részét a nagy menet vesződségeiből, mint a csordát őrző család bármely tagja. A professzor rénszarvasszánon követi a menetet, és együtt lakik a nomád családdal primitív sátrukban, azt eszi amit ők, és így belülről ismeri meg életüket, szokásaikat. A lappok élete zord és egyhangú, akár az őket környező természet. Ezt a zordságot kitűnően sikerült az írónak érzékeltetnie.

Ismeretlen szerző - Finnugor-szamojéd ​(uráli) regék és mondák I-II.
Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található. A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.

Rácz István - Niilo Valonen - A ​finnugor népek népművészete
A ​kötet az egymástól évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt elvált finnugor népek díszítőművészetének rokon és eltérő vonásait vizsgálja. A díszítőművészet korszakait és műfajait egységben látja és láttatja, s egységes szemlélettel mutatja be az egymást követő történeti korok finnugor népművészetének alakulását.

%c3%96regasszony_%e2%80%8ba_holdon
Öregasszony ​a Holdon Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Öregasszony ​a Holdon
Hogy ​mióta barna a medve? S miért rövid a farka? Hát a hiúz farkának a vége hogyan lett fekete? Ilyen kérdésekre is választ adnak a számi (lapp) mesék. De persze nem csak állatokról meséltek a számik ősei, sőt! Történeteikben sok különös szereplővel találkozhatunk: sztállók, nojták, gufihtarok, giddeges-asszonyok… E kötet meséi abban a formában szólalnak meg, ahogyan azt a számi mesélőktől egy évszázada lejegyezték. Jellegzetes, egyedi stílusukban maradtak fenn az utókornak, s így jutnak most el a magyar olvasókhoz is. Ha számi nyelvrokonaink nyelve érthetetlen is számunkra, de meséik világába most bepillantást nyerhetünk.

Rockenbauer Pál - Amiről ​a jégvilág mesél
A ​televízió képernyőjéről ismert szerző, úgy látszik, nem fél a hidegtől. Szenvedélyesen járja az örök jég és hó birodalmát a magas hegységekben, sőt arra is alkalma nyílt, hogy a déli és északi sarkvidékre is eljusson. A gyerekkönyvtárakban tartott előadásain sokszor kérdezték meg már tőle: mi a szép ebben a halott világban? Mi vonzza úgy oda a bátor férfiakat? Hogyan viselik el a fél éves éjszakát a sarkkutatók? Hol van a leghidegebb a világon? Él-e pingvin az északi sarkvidék jégtábláin, jegesmackó a délin? Milyen a sarki nyár? Balogh Péter illusztrációinak segítségével a szerző most minden kis olvasóját beavatja a jégvilág titkaiba, rejtett szépségeibe.

Covers_278294
A ​ravasz pókasszony Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​ravasz pókasszony
"Telt-múlt ​az idő, teltek-múltak az évek. A pók lánya az ember feleségénél élt, nevelkedett. Megnőtt. Az emberi asszony fia a pókasszonynál élt, nevelkedett.Ez is megnőtt. Szép szál legény lett belőle és jó vadász." Különös világba, emberformájú állatok, jégabroncsot lehelő rénszarvasok, a Nap fiától melegséget váró jeges tundrák világába viszi el ez a kötet olvasóit. A lapp mesekincs ma már kihalóban van, holott a világ mesekincsének legszebbjeit őrizték meg mostanáig az öregek, ezekből válogatott Szabó László nyelvész-író, aki hosszú időt töltött a lappok körében. A kötet illusztrációit Orosz János festőművész készítette; a magas szintű művészet ebben az esetben szenvedélyes tényközlési kedvvel párosult; ennek köszönhető, hogy az illusztrációk a maguk meseiségében a lapp világ hűságes ábrázolói.

Covers_184903
Finnugor ​regék és mondák Ismeretlen szerző
25

Ismeretlen szerző - Finnugor ​regék és mondák
A ​sorozat legújabb kötete a finnugor népek folklórjából válogat. A másfél száz történetből megismerjük e népek életének színterét, természeti, földrajzi környezetüket, egykori életmódjukat, szokásaikat és viszontagságaikat, melyeket többüknél írásos följegyzések, krónikák egyáltalán nem rögzítettek. A történelmi forrást így kizárólag a népi emlékezet, a mondák és a mondatöredékek jelentik. S ahogy fokozatosan az ismeretlenből ismerőssé, majd ismertté válik előttünk nyelvrokonaink világa, pontosabban e világnak az az apró szöglete, amelyet a monda megvilágít, úgy válhat szilárd meggyőződésünkké, hogy amit ezek a többnyire apró töredék népek szellemiekben létrehoztak, arra a legnagyobbak is büszkék lehetnének.

A_szoria-moria_palota
A ​Szoria-Moria palota Ismeretlen szerző
19

Ismeretlen szerző - A ​Szoria-Moria palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Knut Hamsun - Áldott ​anyaföld
Minden ​idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk a ebben a kötetben. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről.

Timo K. Mukka - Bűnről ​dalol a föld
"Az ​ajtó felőli sarokban ül a lapp, Marttát az ölében tartja. A lány a férfi talpát csiklandozza, hallgatja éneklő hangját, és pirosan égő arccal, boldogan mosolyog. Lehúzta a csizmát a férfi lábáról, lábszárvédőjét a feneke alá dugta. A lapp félhangosan beszél Martta fülébe, kezével a lány mellét markolássza. -- ... úgy vedd, ahogy mondom, eljövök érted a jövő nyáron, visszajövök Norvégiából, és elhozom a gyűrűt, te meg az asszonyom leszel, és velem jössz ... oda föl, északra, ahol a házam van... igaz, apámé, de hát ő már nem sokáig húzza. Már az erdőre se bír kijárni. Oda eljöhetsz... asszonyomnak. Anyám rég meghalt, alig emlékszem rá, olyan kicsi voltam... szép házam van, hidd el! -- Tudom, tudom - hagyja rá Martta. - Kölköd is van minden faluban... tudom én jól, hogy mit akarsz... A lapp a tenyerébe fogja Martta arcát, maga felé fordítja, és a lány szemébe néz. -- Ne hidd, nem igaz az, csak vénasszonyfecsegés - mondja. - Hazudoznak azok a banyák... locsognak összevissza. Apám anyja volt olyan... mérföldekre elfutott pletykálni... De persze jól tudod te is, mit beszélnek... A férjük gyerekeket csinál mindenfele, aztán rám kenik."

Mikael Niemi - Özönvíz
Mikael ​Niemi svéd író 1959-ben a Tornio-folyó nyugati partján fekvő Pajalában született. Felmenői között finnek, lappok és svédek egyaránt találhatók. Költőként debütált 1988-ban, ám az igazi áttörést számára a 2000-ben megjelent Popularmusik fran Vittula (magyarul Popzene Vittulából 2005.) című regény hozta meg, amellyel még abban az évben elnyerte a rangos August-díjat. Több detektívregény után 2012-ben tért vissza a szépprózához: Falvatten (Özönvíz) című műve ismét nagy kritikai és közönségsikert aratott. Az Özönvíz látszólag katasztrófaregény, de műfaját valójában nehéz meghatározni. A szerző filmszerűen, nagy feszültséget teremtve beszéli el egy, az észak-svéd Lule folyón bekövetkező, képzeletbeli gátszakadás lebilincselően izgalmas, fiktív történetét. De társadalomrajznak sem utolsó ez a mű: a folyóparton élő vagy éppen csak ott megforduló, különböző foglalkozású és korú szereplői a feltarthatatlan áradás következtében tragikus pusztulásuk vagy szerencsés megmenekülésük stációit járják. Niemi éles szemű megfigyelő, lélekrajzai pontosak, cselekményvezetése írói remeklés: hőseit - sokszor abszurd és irracionális világunk, életvitelünk foglyaként - józan iróniával és őszinte együttérzéssel ábrázolja.

Haz_tetejen
1

Ismeretlen szerző - Ház ​tetején egy fél lepény
Vajon ​van-e eleven egérfogó? Bizony van: a macska! Miféle nagyapa az, aki szakállt növeszt a hátán? Ez a nagyapa nem más, mint a gyalu. Mező közepén hússal teli tányér - mi az? Sokáig törhetnénk a fejünket, mire megfejtenénk, hogy - egérfészek. Találós kérdések gyűjteménye ez a kötet, melyet Mándoki László néprajzkutató állított össze rokon népeink rejtvényeiből. A finnek, lappok, vogulok, osztjákok mellett helyet kaptak a lív, mari, komi, mordvin, udmurt népek találósai is. A gyönyörű illusztrációk Vida Győző tehetségét dicsérik.

A_medvefi%c3%ba
A ​medvefiú Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - A ​medvefiú
Az ​uráli-finnugor nyelvcsaládhoz tartozó magyarok, finnek, karjalaiak, észtek, vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek, zürjének, votjákok, lappok és szamojédok meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Ezek a népek több ezer évvel ezelőtt együtt éltek az Urál-hegység vidékein. A néprajztudósok és nyelvészek hosszú időn keresztül gyűjtötték szorgalmasan a közös múlt emlékeire is utaló gazdag folklórkincset. Kötetünk meséi a finnugor népek mesevilágába vezetik el az olvasót. Olyan világba, ahol Víziszellemekkel, a Tenger Asszonyával, az erdei emberrel vagy éppen Fagy apó rakoncátlan fiaival találja szemben magát a halandó. Olyan világba, ahol három-, hat-, sőt kilencfejű ördögök, boszorkányok népesítik be a vas-, réz- és ezüsterdőt, lábon forgó kunyhókban öreg banyák és galambbá változtatott lányok élnek, hűséges állatok az élet vizével keltik életre gazdájukat, s az egyszerű, de okos és becsületes fiú, még ha medvefiú is, akár a király lányát is feleségül kaphatja. A mesékhez Urai Erika készített illusztrációkat.

Johan Turi - A ​lappok élete
Az ​önálló lapp nyelvű szépirodalom színrelépését századunk első évtizedétől számíthatjuk. Többé-kevésbé egyidőben jelentkezik a norvégiai Anders Larsen, a finnországi Pedar Jalvi, majd Johan Turi. Közülük Turi keltette a legnagyobb feltűnést; műve megjelenésének idején, 1910-ben irodalmi szenzációnak, egzotikus különlegességnek számított. Turi könyve máig a lapp irodalom legismertebb alkotásának számít. Turi csekély iskolázottságú, ösztönös, de valódi írói s rajztehetséggel megáldott művész volt, aki sikerei s honoráriumai ellenére élete végéig életvitelében is megmaradt "egyszerű lappnak". Könyvében emlékeit, élményeit örökítette meg a lappokról, vándorlásukról, rénszarvastartásukról, dalaikról, orvoslásukról, hiedelemvilágukról. Nomád vadászként élt közöttük, s kiváló ismerője volt szokásaiknak, küzdelmeiknek, amelyet fennmaradásukért vívtak.

Var%c3%a1zs%c3%a9nek
Varázsének Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Varázsének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csupor Tibor - Csillag ​és ősi szó
Nyelvünk ​eredetéről századokig különféle legendák szóltak, sőt máig sem apadtak ki egészen a legkalandosabb téveszmék. Pedig már több mint kétszáz esztendeje meglelte a helyes nyomot Sajnovics János, és bátran el is indult rajta. Ezt a szerény jezsuita csillagászt nem is az ősi szó, hanem egy ritka csillagászati jelenség megfigyelésének vágya vitte messze északra, a sarkkörön túlra - a távoli lapp nép nyelvének kutatásával csak mellesleg foglalkozott -, mégis ez alapozta meg tudományos hírnevét. Az ő élettörténetét, különösen a nagy jelentőségű vardői expedíció eseményeit adja elő a fiatal író dokumentumokra alapozott, de közvetlen stílusú írása. A könyvet érdekes képanyag egészíti ki.

Ismeretlen szerző - A ​Hold-szép leány meg a vízikirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V%c3%adzimadarak
A ​vízimadarak népe Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​vízimadarak népe
Kötetünk ​első ízben ad magyar nyelvű áttekintést a világ különböző tájain folyó modern finnugrisztikai kutatásokról és azok eredményiről. A bennünket, magyarokat legközelebbről érintő finnugor nyelvcsaládról szóló külföldi irodalom alig ismert a nagyközönség körében. A kötet, igen változatos tematikával, a nyelvészettől az embertanig, a szerzőket tekintve pedig a Szovjetuniótól az USA-ig, a finnugor tudományágak szinte teljes körét reprezentálja. Szerzői a nemzetközi finnugrisztika és tudományos élet kiválóságai. A válogatásban többek közt szerepelnek: R. Austerlitz (USA), aki az obi-ugorok népköltészetét vizsgálja, B. Collinder (Svédország), aki a nyelvrokonság és a megértés kérdését feszegeti, V. N. Csernyecov (Szovjetunió), aki a vogulok ősközösségi társadalmáról írt világhírű tanulmányt, A. J. Joki (Finnország) az alma vándorszó művelődéstörténetének a megírója. K. Mark észt kutató (Szovjetunió) a finnugorság antropológiai vizsgálatáról közölt egész szaktudományában visszhangot keltő munkát. Illyés Gyula írja könyvünk bevezetőjeként: "A kötet tanulmányait megalkotó tudósok a szavak, a tárgyak, a hiedelmek, a történeti események rokonságának fölmutatásával egy másfajta rokonságnak is szószólói: a népek és nemzetek eredendő testvériségét hirdetik..."

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Knut Hamsun - Az ​anyaföld áldása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Knut Hamsun - Az ​anyaföld kincse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vikár László - Szíj Enikő - Erdők ​éneke / Metsien Laulu / Songs of the Forest / Песня лесов
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók