Ajax-loader

'számi (lapp)' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gombár Endre - Lehettél ​volna a lappok királya
A ​regény főhőse szinte hihetetlen szerelmi történetet mesél el az egzotikus finn, svéd, norvég Lappföldön talált szerelméről, a szép lapp lányról, a váratlanul rátört szenvedélyéről, s az otthon hagyott felesége iránt érzett hűségéről és a kötelező választás dilemmájáról.

Arto Paasilinna - A ​nyúl éve
A ​mai finn irodalom jellegzetesen gunyoros-kritikus hangját, a szatirikus kispróza és regény műfajait műveli Arto Paasilinna, akit a társadalmi ellentmondásokat vizsgáló új, fiatal nemzedékbe sorolhatunk: 1942-ben született az észak-finnországi Kittiläben. Mint kisregényének hőse, Vatanen, ő is volt fakitermelő erdei munkás, újságíró, szerkesztőségi munkatárs, A nyúl éve tehát nemcsak írói ötletekkel, a cselekmény fordulataival mulattatja az olvasót, hanem figurák, típusok, magatartások pontos megfigyeléseivel is szolgál. Az író első kötete Nemzeti vendégkönyv címmel jelent meg, "a finn illemhelyek milyenségéről írt tanulmányának" nevezte magát (nem ok nélkül: a civilizáció foka mérhető ezeken a szociográfiai objektumokon világszerte), ezt két szatirikus kalandregény követte, a Finlandia-hadművelet és A Mennyország-sziget foglyai (inkább szórakoztatónak szánta Paasilinna e két művet), majd A nyúl éve meghozta a nagy sikert. Ezt több nyelvre lefordították, a belőle készült filmet a magyar televízió is bemutatta.

Yrjö Kokko - A ​négy szél útja
Yrjö ​Kokko finn állatorvos három esztendőt töltött Lapp-földön, és személyes élményeit, csodálatos találkozásait - emberekkel, állatokkal, növényekkel és a sarkvidéki tájjal - ebben a lírai szépségű regényben írta meg. És ne is kutassuk, élt-e valaha egy Jouni nevű finn ifjú, akit születésekor elcseréltek, és lappnak neveltek. A romantikus fordulat nem időzíti a regény cselekményét, mert az idő másképpen jár a sarkvidéken. Kokko könyvének egy-egy fejezetében megállította a múló pillanatot, hogy tovább ízlelhesse illatát, élvezhesse szépségét, lelkébe véshesse üzenetét. A magyar olvasó nem először találkozik ezzel a számunkra eléggé ismeretlen, elragadó világgal. A varázsdomb és a látó asszonyok című lapp népmesegyűjtemény, amelyben a szaktudás és a művészi szépség párosult, már híradás volt a bátor és büszke lapp népről, a messzi északon élő, távoli rokonainkról. Ez az értő tollal és szeretettel magyarra fordított regény most még elmélyíti ismereteinket, megérezzük belőle, hogy a kötet fordítója, N. Sebestyén Irén, a kitűnő nyelvész és oly sok kiváló finn műalkotás tolmácsolója nemcsak jól ismeri, hanem szereti is a lappokat.

Edith Klatt - Rénszarvasok ​pásztora
Egy ​havas reggelen Sara vízért indul a patakhoz, és nem is sejti, hogy életében nagy változás következik be. A gyanútlan kislányt elrabolják, és a vándor lappok nagycsaládja új taggal szaporodik. Neitának, a lappok nyelvén kislánynak nevezik el. Idegensége, félszegsége nehezen oldódik fel, hiszen a nyelvüket sem érti. A rénszarvasok lesznek első barátai, megszereti a pásztorkodást, és szívesen vállalja ezt a veszélyes, férfinak való munkát. Csakhamar barátot is talál. Per, a kemény pásztor lesz Neita tanítómestere. Per elbeszéléseiből ismeri és szereti meg a vándor lappok küzdelmes életét, különös, érdekes hitvilágát. Új otthonában lassan elfelejti igazi családját, és belátja, hogy jó helyre vezérelte szerencsecsillaga.

Er%c5%91s_mack%c3%b3
Erős ​mackó Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Erős ​mackó
Hajdanában, ​sok ezer esztendővel ezelőtt élt a Káma folyó vidékén egy nagy család, a finnugorok. Sokáig éltek együtt, lassan azonban az ősi nagy család felbomlott, szétszóródott a szélrózsa minden irányában, és minden ága más-más földön találta meg a maga új hazáját. De akármerre mentek is, mindig rokonok maradtak, mert egyszer régen együtt éltek, egy nyelvet beszéltek, együtt vadásztak, halásztak, együtt ettek-ittak, vigadtak... Kötetünkben most csupa olyan nép meséit, dalait olvashatjátok, akik réges-régen a mi ükapáink ükapjának a testvérei voltak, és hasonló életükről hasonló meséket mondtak. Ne feledjétek el megnézni Rékassy Csaba szép, művészi rajzait sem, melyek a meséket kísérik.

Olivier Truc - Sámándob
Lappföldön, ​a negyvennyolc napos sarki éjszakában vad vihar tombol. Az ötvenes éveiben járó, számi származású Klemetnek és az ifjú, szőke Ninának rénrendőrként az a dolga, hogy rendet tartson a rénpásztorok között, akik jobbára a csordák keveredése miatt kerülnek konfliktusba. Ám váratlanul valódi nyomozói feladatuk akad: a kautokeinói múzeumból eltűnik egy ősi sámándob, és ugyanaznap meggyilkolnak egy számi rénpásztort. Van összefüggés a két bűnügy között? Miért vágták le az áldozat fülét, és miért metszettek bele olyan jelet, amilyet a rénszarvasokéba szokás? Ezt kell kiderítenie a nyomozópárosnak, miközben meg kell küzdeniük a rendőrségi rasszizmussal, a nagypolitika szempontjaival s önnön korlátaikkal is.

Img_0006
Finnugor ​kalauz Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Finnugor ​kalauz
A ​magyarok nyelvrokonai Skandináviától Nyugat-Szibériáig népesítik be Észak-Eurázsiát. Az utóbbi években sok változás történt életükben. E kötet szerzői helyszíni tapasztalatok birtokában hiteles képet adnak az egyes népek mai helyzetéről. A bevezető fejezetek nyelvrokonsággal kapcsolatos, őstörténeti, történelmi kérdéseket tárgyalnak. A kötetet térképek, fotók, könyvajánló, címjegyzék és mutatók egészítik ki.

Szomjas-Schiffert György - Lapp ​sámánok énekes hagyománya / Singing Tradition of Lapp Shamans
A ​szerzõ a finnugor zenét kutató munkája során az északi finn Lappföldön, Nunnanen faluban réntenyésztõ lapp gazdáktól és pásztorlegényektõl közel 300 jojkát (népdalt) gyûjtött magnetofonnal. Énekmondói közül hárman 140 olyan dallamot dúdoltak el, amelyek dús és rendszert mutató ornamentikájukkal eddig ismeretlen, régi énekes-kultúráról tanúskodnak. A kutatás kiderítette, hogy ez az éneklési mód sámánhagyomány, amely teljesen különbözik az európai éneklés módjától. A sámán dünnyögõ éneklése a természet különleges hangjainak utánzásával a bennük lakozó szellemekhez akar szólni. Ez a dobbal kísért, tánccal egybekötött éneklési mód az idõk folyamán folklorizálódott. A hajdani vallásos szövegek a 17. századi evangélikus hittérítés üldözõ és büntetõ tevékenysége miatt elhallgattak, és az eltelt három évszázad alatt el is felejtõdtek. A mai lappok az istenek és szellemek nevei helyett jojkáikban ismerõsök, híres réngazdák vagy lányok, asszonyok nevét említik, és a régi sámánok módján sok értelmetlen szótag közé rejtve jellemzik õket. A szerzõ e kétnyelvû mûvében a jojkák funkcióját elemzi, és az ornamentális, dünnyögõ sámánéneklés különleges zenei eszköztárát kottaképpel ábrázolja. Ez a monográfia az európai zene őstörténeti kutatásában régen hiányzó tanulmány, mert a lapp sámánéneklés módjának megfejtésével együtt az ó-európai ember zenekultúráját varázsolja elénk. A könyv kétnyelvû: angol és magyar.

Ludwig Kohl-Larsen - Rénszarvasok ​nyomában
A ​világhírű német néprajzkutató és régész professzor, L. Kohl-Larsen lappföldi útjáról szól ez a könyv. A szerző egy rénszarvas csordát kísérő nomád lapp csoporthoz csatlakozik, akik Finnmark belsejében lévő téli pihenőjükről az Északi-Jeges-tenger partján fekvő nyári legelőre hajtják az állatokat. A menet alig több mint egy hét alatt teszi meg a havas pusztákon keresztül vezető utat. Ez a rövid néhány nap azonban a hegyi lappok életének legfontosabb szakasza. A nagy vonulással kapcsolatos tennivalók, szokások ősidők óta nemzedékről nemzedékre - szinte változatlanul - öröklődtek. E nomád pásztorokkal töltött hét az emberiség ősi korába viszi vissza a szerzőt, aki ugyanúgy kivette részét a nagy menet vesződségeiből, mint a csordát őrző család bármely tagja. A professzor rénszarvasszánon követi a menetet, és együtt lakik a nomád családdal primitív sátrukban, azt eszi amit ők, és így belülről ismeri meg életüket, szokásaikat. A lappok élete zord és egyhangú, akár az őket környező természet. Ezt a zordságot kitűnően sikerült az írónak érzékeltetnie.

Ismeretlen szerző - Finnugor-szamojéd ​(uráli) regék és mondák I-II.
Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található. A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.

Niilo Valonen - Rácz István - A ​finnugor népek népművészete
A ​kötet az egymástól évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt elvált finnugor népek díszítőművészetének rokon és eltérő vonásait vizsgálja. A díszítőművészet korszakait és műfajait egységben látja és láttatja, s egységes szemlélettel mutatja be az egymást követő történeti korok finnugor népművészetének alakulását.

%c3%96regasszony_%e2%80%8ba_holdon
Öregasszony ​a Holdon Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Öregasszony ​a Holdon
Hogy ​mióta barna a medve? S miért rövid a farka? Hát a hiúz farkának a vége hogyan lett fekete? Ilyen kérdésekre is választ adnak a számi (lapp) mesék. De persze nem csak állatokról meséltek a számik ősei, sőt! Történeteikben sok különös szereplővel találkozhatunk: sztállók, nojták, gufihtarok, giddeges-asszonyok… E kötet meséi abban a formában szólalnak meg, ahogyan azt a számi mesélőktől egy évszázada lejegyezték. Jellegzetes, egyedi stílusukban maradtak fenn az utókornak, s így jutnak most el a magyar olvasókhoz is. Ha számi nyelvrokonaink nyelve érthetetlen is számunkra, de meséik világába most bepillantást nyerhetünk.

Rockenbauer Pál - Amiről ​a jégvilág mesél
A ​televízió képernyőjéről ismert szerző, úgy látszik, nem fél a hidegtől. Szenvedélyesen járja az örök jég és hó birodalmát a magas hegységekben, sőt arra is alkalma nyílt, hogy a déli és északi sarkvidékre is eljusson. A gyerekkönyvtárakban tartott előadásain sokszor kérdezték meg már tőle: mi a szép ebben a halott világban? Mi vonzza úgy oda a bátor férfiakat? Hogyan viselik el a fél éves éjszakát a sarkkutatók? Hol van a leghidegebb a világon? Él-e pingvin az északi sarkvidék jégtábláin, jegesmackó a délin? Milyen a sarki nyár? Balogh Péter illusztrációinak segítségével a szerző most minden kis olvasóját beavatja a jégvilág titkaiba, rejtett szépségeibe.

Covers_278294
A ​ravasz pókasszony Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​ravasz pókasszony
"Telt-múlt ​az idő, teltek-múltak az évek. A pók lánya az ember feleségénél élt, nevelkedett. Megnőtt. Az emberi asszony fia a pókasszonynál élt, nevelkedett.Ez is megnőtt. Szép szál legény lett belőle és jó vadász." Különös világba, emberformájú állatok, jégabroncsot lehelő rénszarvasok, a Nap fiától melegséget váró jeges tundrák világába viszi el ez a kötet olvasóit. A lapp mesekincs ma már kihalóban van, holott a világ mesekincsének legszebbjeit őrizték meg mostanáig az öregek, ezekből válogatott Szabó László nyelvész-író, aki hosszú időt töltött a lappok körében. A kötet illusztrációit Orosz János festőművész készítette; a magas szintű művészet ebben az esetben szenvedélyes tényközlési kedvvel párosult; ennek köszönhető, hogy az illusztrációk a maguk meseiségében a lapp világ hűságes ábrázolói.

Covers_184903
Finnugor ​regék és mondák Ismeretlen szerző
24

Ismeretlen szerző - Finnugor ​regék és mondák
A ​sorozat legújabb kötete a finnugor népek folklórjából válogat. A másfél száz történetből megismerjük e népek életének színterét, természeti, földrajzi környezetüket, egykori életmódjukat, szokásaikat és viszontagságaikat, melyeket többüknél írásos följegyzések, krónikák egyáltalán nem rögzítettek. A történelmi forrást így kizárólag a népi emlékezet, a mondák és a mondatöredékek jelentik. S ahogy fokozatosan az ismeretlenből ismerőssé, majd ismertté válik előttünk nyelvrokonaink világa, pontosabban e világnak az az apró szöglete, amelyet a monda megvilágít, úgy válhat szilárd meggyőződésünkké, hogy amit ezek a többnyire apró töredék népek szellemiekben létrehoztak, arra a legnagyobbak is büszkék lehetnének.

A_szoria-moria_palota
A ​Szoria-Moria palota Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - A ​Szoria-Moria palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

%c3%89szaki_n%c3%a9pmes%c3%a9k
Északi ​népmesék Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Északi ​népmesék
Népek ​meséi, mítoszok, sokszínű világunk kulturális kincsei. Számos mese és monda származik az északi országokból, ahol a hagyomány a hó fehérségébe és az érintetlen természet zöldjébe burkolózik. Más misztikus teremtményekkel együtt innen származnak a manók, ezek a természetfeletti kis lények, akik az eseményeket jó vagy rossz irányba vezetik, és akikkel ebben a gyűjteményben is találkozhatunk.

Haz_tetejen
1

Ismeretlen szerző - Ház ​tetején egy fél lepény
Vajon ​van-e eleven egérfogó? Bizony van: a macska! Miféle nagyapa az, aki szakállt növeszt a hátán? Ez a nagyapa nem más, mint a gyalu. Mező közepén hússal teli tányér - mi az? Sokáig törhetnénk a fejünket, mire megfejtenénk, hogy - egérfészek. Találós kérdések gyűjteménye ez a kötet, melyet Mándoki László néprajzkutató állított össze rokon népeink rejtvényeiből. A finnek, lappok, vogulok, osztjákok mellett helyet kaptak a lív, mari, komi, mordvin, udmurt népek találósai is. A gyönyörű illusztrációk Vida Győző tehetségét dicsérik.

A_medvefi%c3%ba
A ​medvefiú Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - A ​medvefiú
Az ​uráli-finnugor nyelvcsaládhoz tartozó magyarok, finnek, karjalaiak, észtek, vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek, zürjének, votjákok, lappok és szamojédok meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Ezek a népek több ezer évvel ezelőtt együtt éltek az Urál-hegység vidékein. A néprajztudósok és nyelvészek hosszú időn keresztül gyűjtötték szorgalmasan a közös múlt emlékeire is utaló gazdag folklórkincset. Kötetünk meséi a finnugor népek mesevilágába vezetik el az olvasót. Olyan világba, ahol Víziszellemekkel, a Tenger Asszonyával, az erdei emberrel vagy éppen Fagy apó rakoncátlan fiaival találja szemben magát a halandó. Olyan világba, ahol három-, hat-, sőt kilencfejű ördögök, boszorkányok népesítik be a vas-, réz- és ezüsterdőt, lábon forgó kunyhókban öreg banyák és galambbá változtatott lányok élnek, hűséges állatok az élet vizével keltik életre gazdájukat, s az egyszerű, de okos és becsületes fiú, még ha medvefiú is, akár a király lányát is feleségül kaphatja. A mesékhez Urai Erika készített illusztrációkat.

Johan Turi - A ​lappok élete
Az ​önálló lapp nyelvű szépirodalom színrelépését századunk első évtizedétől számíthatjuk. Többé-kevésbé egyidőben jelentkezik a norvégiai Anders Larsen, a finnországi Pedar Jalvi, majd Johan Turi. Közülük Turi keltette a legnagyobb feltűnést; műve megjelenésének idején, 1910-ben irodalmi szenzációnak, egzotikus különlegességnek számított. Turi könyve máig a lapp irodalom legismertebb alkotásának számít. Turi csekély iskolázottságú, ösztönös, de valódi írói s rajztehetséggel megáldott művész volt, aki sikerei s honoráriumai ellenére élete végéig életvitelében is megmaradt "egyszerű lappnak". Könyvében emlékeit, élményeit örökítette meg a lappokról, vándorlásukról, rénszarvastartásukról, dalaikról, orvoslásukról, hiedelemvilágukról. Nomád vadászként élt közöttük, s kiváló ismerője volt szokásaiknak, küzdelmeiknek, amelyet fennmaradásukért vívtak.

Var%c3%a1zs%c3%a9nek
Varázsének Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Varázsének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Hold-szép leány meg a vízikirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V%c3%adzimadarak
A ​vízimadarak népe Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​vízimadarak népe
Kötetünk ​első ízben ad magyar nyelvű áttekintést a világ különböző tájain folyó modern finnugrisztikai kutatásokról és azok eredményiről. A bennünket, magyarokat legközelebbről érintő finnugor nyelvcsaládról szóló külföldi irodalom alig ismert a nagyközönség körében. A kötet, igen változatos tematikával, a nyelvészettől az embertanig, a szerzőket tekintve pedig a Szovjetuniótól az USA-ig, a finnugor tudományágak szinte teljes körét reprezentálja. Szerzői a nemzetközi finnugrisztika és tudományos élet kiválóságai. A válogatásban többek közt szerepelnek: R. Austerlitz (USA), aki az obi-ugorok népköltészetét vizsgálja, B. Collinder (Svédország), aki a nyelvrokonság és a megértés kérdését feszegeti, V. N. Csernyecov (Szovjetunió), aki a vogulok ősközösségi társadalmáról írt világhírű tanulmányt, A. J. Joki (Finnország) az alma vándorszó művelődéstörténetének a megírója. K. Mark észt kutató (Szovjetunió) a finnugorság antropológiai vizsgálatáról közölt egész szaktudományában visszhangot keltő munkát. Illyés Gyula írja könyvünk bevezetőjeként: "A kötet tanulmányait megalkotó tudósok a szavak, a tárgyak, a hiedelmek, a történeti események rokonságának fölmutatásával egy másfajta rokonságnak is szószólói: a népek és nemzetek eredendő testvériségét hirdetik..."

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vikár László - Szíj Enikő - Erdők ​éneke / Metsien Laulu / Songs of the Forest / Песня лесов
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Normantas Paulius - Csepregi Márta - 14 ​testvér
Ismertető: Az ​uráli, azaz a finnugor és a szamojéd népek közös gyökerei a történelem előtti múltba nyúlnak vissza. Több, mint 5000 éwel ezelőtt élt egy nép az Urál hegység vidékén, az Északnyugat-Szibériától a Baltikumig terjedő erdőövezetben. Ezeket az egymástól ezer kilométerekre lakó és kulturálisan is nagyon különböző népeket mára egyetlen dolog köti össze - a nyelvrokonság. A litván fotóművész, Normantas Paulius tíz éven át készítette felvételeit a tizennégy testvér - a számukban erősen megfogyatkozott, gyakran a fennmaradásukért küzdő tizennégy rokon nép - mindennapjairól. Csepregi Márta finnugor nyelvész tanulmányából pedig megismerhetjük e népek, nyelvrokonaink múltját, jelenét, illetve hogy miképpen próbálják újraéleszteni őseik hagyományait és újra megtalálni saját kulturális identitásukat.

Arto Paasilinna - Az ​akasztott rókák erdeje
A ​könyv Paasilinna életművének egyik legtöbb figyelmet kapott darabja. Mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, olyan szenvtelen hangon beszéli el a szerző az abszurd történetet: a főszereplő, akinek a lelkén számos, súlyos bűncselekmény szárad, menekülés közben a hóba, sötétségbe burkolt Lappföldön találkozik egy öreg parasztasszonnyal. Ő is bujdosik, mert nem akar egy szeretetotthon ápoltja lenni. A két regényhős az erkölcsi skála két végletét képviseli, mégis - legalább egy időre - sikerül otthont teremteniük maguknak ezen az északi világvégén... A népszerű finn író sok humorral-iróniával ábrázolja szereplőit és a vad kalandokat, amelyek izgalmas, szórakoztató olvasmánnyá teszik regényét.

Covers_75458
Repülés ​a mélybe Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Repülés ​a mélybe
Olvasom ​ezeket a távolból érkező, mégis oly közeli sorokat, érzem a lélekre nehezedő súlyt, az együvé tartozás szép pillanatait, az otthon, a hazai táj gyönyörűségét, a tehetség vergődését, hogy szüntelen harcot vív a végzettel, mert az a dolga, hogy fölébe kerekedjék. Hogy mást is arra bátorítson Kiss Anna

Sukukansojen_%e2%80%8bnovelleja
Sukukansojen ​novelleja Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Sukukansojen ​novelleja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_107146
Arctic ​Ecology and Identity Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Arctic ​Ecology and Identity
Questions ​with universal significance are encapsulated in the Arctic, and may become magnified here, at the cap of the world. How do ecological relationships influence social and personal identity? How have traditional identities, in turn, been affected by rapid contemporary changes, particularly during the twentieth century; and reciprocally, how does a traditional sense of identity shape a response towards future development? Addressing such questions, this volume provides a circumpolar view. Herding societies as well as hunting-gathering societies are represented, and administrative approaches have been combined with academic approaches, from various societies in the lands around the North Pole, where the natural habitat can be so severe and where the changes, affecting the physical as well as the social environments alike, have been so rapid. The editor is an affiliate of Oxford University and a fellow of Edinburgh University.

Butuk_miska
Butuk ​Miska Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Butuk ​Miska
Ebben ​a kötetben csupa olyan mesét találtok, amelyek az ostoba, bugyuta embereket állítják pellengérre. Mert bizony ők mindent fordítva csinálnak: zsákban akarják a világosságok behordani az ablaktalan házba, csikótojásnak nézik a mezőn árválkodó úritököt, keresztben rakják föl a szekérre a szálfát - ügyefogyottságuk, tompa észjárásuk miatt váltak híressé. A vidám, mulatságos történeteken biztosan jól szórakoztok majd.

Arvi Järventaus - Kereszt ​és varázsdob
E ​regényében Arvi Järventaus egy évszázadokkal ezelőtt élt lappföldi prédikátor különös, emberi gyengékben és isteni rajongásban egyként bővelkedő életét írta meg. Olaus Sirma maga is lapp származású, úgy érzi, Isten reá bízta lapp testvéreinek megtérítését. Munkáját messze Északon kétség és lelkesedés közepette végzi. Kemény, rettenthetetlen egyéniség, egyetlen lépést sem hátrál a pogánysággal vívott küzdelemben. Vele szemben az utolsó pogány táltos, egy lapp Koppány: Paulus-Juoni méltó ellenfele a papnak. Csodálatos fiatal alakja körül szinte rajzanak egy letűnőben levő ősi világ szellemei és titkai. A hegyvidéki lappok, élükön Paulus-Juonival minden úton-módon, megható makacssággal védelmezik atyáik s velük harcol a magányos pap, akinek egyetlen társa, fiatal, szelíd, bájos felesége: Kaarina. Két világ csap össze ebben a regényben: az ősi mítoszok világa s a modern keresztyén emberé. Élet-halál harc ez. S a hősök élete, környezete, Lappföld derengő égboltja, zuhogó folyók, csilingelő szánok, vonuló rénszarvas-csordák, lobogó északi fény, süvöltő hóvihar, szénaillatú nyár változatos képei nyűgözik le az olvasót. Néplélektani szempontból is értékes mű: belevilágít a sámánok életébe és szerepébe. És néprajzi szempontból sem utolsó: leírja a hegyvidéki lappok életét, azzal a közvetlenséggel, ahogy csak a népével együtt élő, annak minden gondját-baját, erényét és bűnét ismerő és megbocsájtó, tárgyilagos megfigyelő írhatja le. Számunkra különösen sokat mond ez a könyv. Olyan kultúráról szól, amely rokon volt a miénkkel, de amely nálunk már réges-régen meghalt.

Kollekciók