'Moszkva' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Ljudmila Ulickaja - A ​lélek testéről
Ljudmila ​Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat a haláluk előtt, és gyanakodva fogadják, ha kapnak még egy esélyt az élettől. Egy feleség, aki kizárólag almát hajlandó enni, miután elhagyják, egy anya, aki külföldi férjre vadászik a lányának a parkban, egy műszaki rajzoló, akire az utolsó pillanatban talál rá az új szerelem, egy bibliográfus, akinek az emlékezetéből lassan kihullanak a szavak. Ulickaja végtelen empátiával és páratlan emberismerettel rajzolja meg portréikat, történetei egyszerre vigasztalóak és felkavaróak. A figyelmes olvasó pedig még Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve díjas filmjére is találhat utalásokat az elbeszélésekben.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Anna ​Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Simon Sebag Montefiore - Szásenyka
Szentpétervár, ​1916. Oroszország a forradalom küszöbén áll. Miközben Ariadna grófné Raszputyinnal és züllött barátaival mulatozik, lázadó kamaszlánya, Szásenyka a bolsevikok ügynökének áll. Moszkva, 1939. Szásenyka és nagy hatalmú férje a kommunista pártelit tagja, ám Sztálin országában semmit sem jelentenek a jó összeköttetések és a párthűség. Barátaik egymás után tűnnek el, a két kisgyermeket nevelő gyönyörű asszony pedig titkos viszonyba kezd - végzetes következményekkel. Fél évszázaddal később Roza, egy Londonban élő orosz oligarcha anyja egy fiatal történészt bíz meg azzal, hogy kutassa fel, mi lett a családjával, amelytől a sztálini rémuralom idején szakadt el. A titkosított iratokból döbbenetes dolgok derülnek ki. Simon Sebag Montefiore, az újkori orosz történelem egyik legelismertebb szakértője lenyűgöző hitelességgel és részletgazdagsággal kelti életre a cári Oroszország végnapjait és a sztálini terror legsötétebb óráit a világszerte óriási sikert aratott Moszkva-trilógiájának első részében. „Montefiore az orosz történelem avatott ismerője, ám elképesztő tudása nem tolakodik előtérbe, hanem a mű szövetébe simul. Szásenyka dicsőséggel és tragédiával teli története hosszú ideig velünk marad a regény elolvasása után.” (Thomas Keneally, a Schindler listája szerzője)

Walter Tevis - A ​vezércsel
Beth ​Harmon csendes, morózus és első pillantásra jelentéktelen nyolcéves kislány, akit édesanyja halála után árvaházba küldenek. Legfőbb társasága egy másik árva, és a gyermekotthon gondnoka, aki sakkozni tanítja. A sakk szép lassan Beth életének értelmévé válik. Idővel a fiatal tehetség a nyugtatókhoz és az alkoholhoz nyúl, hogy elmenekülhessen a valóság elől. De a sakkpartik során kiélesednek az érzékei, tisztán gondolkodik, és úgy érzi, hogy talán visszanyerheti az irányítást. Tizenhat éves lányként a hidegháborús években már az USA nyílt bajnokságán küzd a győzelemért. Azonban, miközben szakmai képességei egyre fejlődnek, a tét is növekszik, egyre félelmetesebbnek tűnik számára az elszigeteltsége, és egyre csábítóbbá válik a menekülés gondolata. És eljön az a pillanat, amikor a világ legjobb játékosával kell megküzdenie a Szovjetunióban. Képes lesz-e nyerni, vagy végül függőségei áldozatává válik?

Darja Desombre - A ​mennyei Jeruzsálem szelleme
Kézlevágás, ​kihűtés, felnégyelés: mindezen borzalmak nem Rettegett Iván idején történnek - az orosz Dan Brownként emlegetett szerző thrillerében napjaink Moszkvájának utcáin kísért a brutális gyilkos. Moszkvában kegyetlen módszerekkel kivégzett emberek holttestére bukkannak. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy sorozatgyilkos szedi áldozatait. De vajon miért éppen Moszkva központjában hagyja a holttesteket, és miért éppen ezekkel az emberekkel végez - mi lehetett a bűnük? A jogi karon frissen végzett, a rendőrségen gyakorlatát teljesítő Masa Karavaj és a tapasztalt nyomozó, Andrej Jakovlev ered a gyilkos nyomába, aki egyre vérfagyasztóbb módon végez áldozataival. A szálak a mennyei Jeruzsálem középkori orosz eszméjéhez nyúlnak vissza. De sikerül-e a lánynak leszámolnia gyermekkori démonjaival, és társával elkapják-e a gyilkost, mielőtt az végez még azokkal is, akik fontosak Masának?

Borisz Akunyin - Azazel
2002-ben ​indította útjára az Európa a Fandorin-sorozatot, s ma már "erasztománok" ezrei várják nálunk is a mind újabb részeket: a zseniális nyomozó, Eraszt Fandorin újabb kalandjait. Itt az ideje tehát, hogy azoknak, akik később kapcsolódtak be, közreadjuk Borisz Akunyin immár világhírű krimisorozatának első részeit: a legelsőt már csak azért is, mert hollywoodi film készült belőle, melynek forgatókönyvét Paul Verhoeven írta, s olyan sztárok játszanak benne, mint Anjelica Huston és Milla Jovovich. Az Azazel elején Eraszt Fandorin a moszkvai rendőr-főkapitányság tejfölösszájú írnoka, akit egy furcsa öngyilkossági ügy nem hagy nyugodni - igaz, hogy holmi nihilisták naponta ölik meg magukat, de itt a részletek sehogy sem stimmelnek. A szálak előbb egy démoni szépségű nőhöz vezetnek, aki az ifjú egyetemistát ravaszul rávette az öngyilkosságra, majd pedig... Nos, az ügy egyre bonyolultabb, de az ifjú Eraszt Fandorin hátborzongató kalandok közepette kibogozza a rejtélyt. S közben élete nagy szerelmét is megtalálja...

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el" - mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, _A Mester és Margaritá_nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. _A Mester és Margarita_ a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Szergej Lukjanyenko - Éjszakai ​őrség
Moszkva ​utcáin a hétköznapi emberek között természetfölötti lények járnak észrevétlen. A Setét és a Fény erői egyaránt jelen vannak, s a két tábor közötti törékeny fegyverszünetet az Éjszakai és a nappali Őrség vigyázza. Most azonban viharfelhők gyülekeznek a város komor bérkaszárnyái felett: a varázslók, vámpirok, alakváltók és boszorkányok hidegháborúja forrósodni kezdett. Ha összecsapásuknak nem sikerül elejét venni, maga a pokol szabadul el a földön. Szergej Lukjanyenko sorozatinditó regénye hihetetlen népszerűségre tett szert az első megjelenése óta eltelt években, és rajongótábora már nem korlátozódik Oroszországra. A könyvből készült film elvitte hirét Amerikába és a világ szinte minden szegletébe. Azóta az 'Éjszakai Őrség' már valamennyi fontosabb nyelven olvasható. A GFK sorozatban végre magyarul is hozzáférhető lesz hamarosan a teljes sorozat.

Darja Desombre - A ​flamand csempék titka
Furcsa ​bűneset történik a Szentpétervár melletti Carszkoje Szelóban - a betörő csupán húsz darab régi flamand kandallócsempét lop el, melyek játszó gyermekeket ábrázolnak. A ház tulajdonosa, egy tehetős üzletember Marija Karavajt bízza meg azzal, hogy magánnyomozóként eredjen a nyomába a tolvajnak. A lány nem gondolkodik sokat: mivel a történelemmel és művészettörténettel kapcsolatos ügyek mindig felkeltik az érdeklődését, Európába utazik. A betöréssel szinte egy időben Moszkvában tűz üt ki a pazar Metropol Szálló egyik szobájában, valamint egy régiségkereskedő üzletében. Az áldozatok, a holland turista és a fővárosi antikos között látszólag nincs kapcsolat. Az üggyel megbízott Andrej Jakovlev a nyomokat követve egészen egy uráli börtönig jut, miközben Marija Bruggében és Antwerpenben egy a 16. században élt, titokzatos kereskedő életét tanulmányozza. Meg sem fordul a fejükben, hogy a négyszáz éves titok és a napjainkban történt gyilkosságok ugyanannak a láncnak a szemei... "Szokás őt Dan Brownhoz és Arturo Pérez-Revertéhez hasonlítani. Darja Desombre stílusa ettől még egyedi. Szereti a furcsa karaktereket (a maguk furfangjával és rigolyáival) és a körmönfont cselekményt, amelynek mindig köze van a művészetekhez." - Bukvoed Magazine

Dmitry Glukhovsky - Szürkület
Földrengések ​és cunamik tombolnak Amerikában, Ázsiában, a csendes-óceáni szigeteken, majd a katasztrófák áradata Moszkvát is eléri. Bár a kormányok és a tudósok igyekeznek mindenkit megnyugtatni, világos, hogy ennyi pusztítással az ember már nem tud megbirkózni. És senki sem érti, miért bolydult fel a föld, mint egy haláltusáját vívó, óriási fájdalmakkal küzdő öregember. Egyetlen ember van a világon, aki megszerezheti a kulcsot az események értelmezéséhez s talán leállításához is: egy moszkvai fordító, akinek rejtélyes kézirat kerül a kezébe. Egy XVI. századi konkvisztádor naplóját kell lefordítania a titokzatos megbízó számára – s ahogy fejezetről fejezetre halad előre, a maják szent városát kutató, a yucatáni erdőkben hátborzongató kalandokat átélő hajdani spanyol katonákhoz hasonlóan ő is egyre közelebb kerül ahhoz a szent szöveghez, amely talán mindenre választ ad.

Donald James - Monstrum
2015-ben ​járunk. Oroszországot darabokra szaggatta, és a káosz szélére sodorta a polgárháború. Jelcin és liberális utódai már eltűntek a politika süllyesztőjében, a valódi hatalom most a Cseka vezetője, Leonyid Koba kezében van. A melankóliára hajlamos alkoholista rendőrt, Konsztantyin Vadimot az isten háta mögötti Murmanszkból Moszkvába rendelik, hogy találjon meg egy brutális sorozatgyilkost, aki megcsonkított nők holttesteit hagyja maga után. A hatalomnak azonban más céljai is vannak Vadimmal. Amíg a nyomozó előtt feltárul Moszkva igazi arca, a háttérben sötét politikai alkuk köttetnek, és a titokzatos Monstrum már a következő áldozatára vadászik. Az elismert angol történész, Donald James regényét a kritikusok olyan klasszikus thrillerekkel emlegetik együtt, mint A bárányok hallgatnak vagy a Gorkij Park. Donald James 1931-ben született. Cambridge-ben történelmet hallgatott, majd hírszerzőként dolgozott. 1968-tól rendszeresen írt forgatókönyveket olyan sorozatokhoz, mint a Bosszúállók vagy a Minden lében két kanál. Első regényét - Shadow of the Wolf - Tony Barwickkal közösen írta 1978-ban James Barwick álnéven. 1982-ben jelent meg The Fall of the Russian Empire című munkája, amelyből a BBC emlékezetes dokumentumfilmet forgatott. James az orosz történelem szakértője, így nem meglepő, hogy a nem túl távoli jövő Oroszországában játszódó regénytrilógiája (Monstrum, The Fortune Teller, Vadim) osztatlan sikert aratott az egész világon. Legutolsó regénye 2003-ban látott napvilágot Walking the Shadows címmel.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2033
2033. Az ​egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget.

Anna Politkovszkaja - Orosz ​napló
Anna ​Politkovszkaját, az egyik legbátrabb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, "testközeli" feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról. A szerző szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 zord nyaráig, amikor az ország még nem ocsúdott föl egészen a beszláni iskolai túszdráma sokkjából. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett legalább ekkora szerep jut a demokratikus díszleteknek, a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak. A politikán kívül és alatt pedig fel-felhangzik a kiábrándult és megnyomorított átlagemberek tömegeinek hangja, akik a szabadság ígéretének futó felvillanása után ismét hosszú időre elvesztették a reményt, hogy hazájuk egyszer végre az ő érdekeiket szolgálhatja. Az Orosz napló ugyanakkor több a közelmúlt történelmének egyszerű elbeszélésénél. Figyelmeztetésül és intésül is szolgál a populizmus és az álhírek világában, amelyben a szabadság új ellenségei szorgalmasan tanulnak egymástól. A putyini hatalmi eszközök vírusként terjednek a világban, és ha nem ismerjük fel őket időben, sikerre is vannak ítélve. Politkovszkaja könyve nem orosz történet, hanem egyetemes lecke a szabadság törékenységéről - igazságát pedig saját tragikus halála nyomatékosítja.

Hélene le Tac - Oleg Kulinich - Olga Jarceva - Moszkva
Mindentudó ​zsebkönyvünk bizonyosan nem engedi elveszni Moszkvában! Amíg egyik városrészből a másikba sétál, e kis kötet lapjain kikeresheti, megismerheti a legfőbb látnivalókat, és további másfélszáz érdekes, hasznos helyszín - szállodák, éttermek, színházak, üzletek és piacok - hollétéről, főbb ismérveiről is értesülhet. Tudnivalók, térképek és tanácsok egyetlen könyvecskében. Főbb városrészek: -Kreml / Vörös tér -Kitaj Gorod / Jauza -Lubjanka / Csisztoprudnij / Komszomolszkaja -Tyeatralnaja / Tverszkaja -Arbatszkaja / Osztozsenka -Zamoszkvorecsje A(z) Moszkva (Könyv) szerzője Héléne Le Tac, Oleg Kulinich, Olga Jarceva.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2034
2034. Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok fenyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással - így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt... S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink - akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik - egyre mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését... A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült.

Ljudmila Ulickaja - Elsők ​és utolsók
Aki ​ismeri és szereti Ljudmila Ulickaja regényeit, válogatott elbeszélései kötetében is megtalálja mindazt, ami a világhírű orosz írónő művészi világát jellemzi: a fordulatos, helyenként bizarr cselekményt, a meghökkentő egyéni sorsokat, a szövevényes családi viszonyokat, a csipkeszerűen míves környezetábrázolást, a finom irodalmi és kultúratörténeti párhuzamokat. Az elbeszélések hősei átfogják az egész orosz társadalmat a félkegyelmű koldustól a társadalmi kiváltságokat élvező, magasan kvalifikált értelmiségiig, a világra eszmélő kisgyerektől a haldokló aggastyánig, az apácalelkületű elvált nőtől a szenvedélyes szerelemre vágyó, magányos homoszexuálisig. A történetek együttérzést váltanak ki vagy ironikusak, könnyeket fakasztanak vagy nevetésre ingerelnek, de sosem akarják megmondani az ,,igazságot": a szerző az értelmezést az olvasóra bízza. Ljudmila Ulickaja, a ,,szoknyás Csehov", a csak rá jellemző stílusával, egyéni látásmódjával egyetemessége mellett a kisprózájában is a legnemesebb orosz irodalmi hagyományok folytatója.

Amor Towles - Egy ​úr Moszkvában
Nem ​távozhat szabadon. De miért is tenné? Rules of Civility című bemutatkozó regényével Amor Towles a magával ragadó, kifinomult próza mestereként alapozta meg hírnevét: ragyogó hangulatteremtő eszközökkel, makulátlan stílussal idézte meg a kései 1930-as évek Manhattanét. Az Egy úr Moszkvában újabb elegáns ceruzavonásokkal megrajzolt korszakba repít vissza minket gróf Alekszandr Rosztov történetén keresztül. A harmincéves gróf, miután a bolsevik népi ítélőszék 1922-ben osztályidegennek bélyegzi és házi őrizetre ítéli, a Metropolba, a Kreml szomszédságában lévő nagyszállóba kerül. A zabolátlan, művelt és szellemes Rosztov egy padlásszobába kényszerül, miközben a szálló falain túl az orosz történelem talán legviharosabb évtizedei zajlanak. A korlátozott lehetőségek azonban az érzelmi feleszmélés sokkal hatalmasabb birodalmába vezetik a grófot. Összebarátkozik a hotel néhány vendégével: az önfejű színésznővel, az éles eszű férfival, aki a rendszer támogatója, a jó kedélyű amerikaival és a temperamentumos séffel. És amikor a sors szeszélye folytán egy fiatal lány élete kerül veszélybe, a grófnak minden tudását latba kell vetnie, hogy olyan jövőt teremtsen a lány számára, amilyet megérdemel. A humorban bővelkedő, káprázatos szereplőgárdát felvonultató és gyönyörűen megírt jelenetek egész sorát kínáló regény lebilincselő stílusban mesél a gróf erőfeszítésiről, aki arra keresi a választ, mit is jelent értelmes életet élni.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​pokol tornáca
Az ​időpont: 1949 decembere. A tét: megakadályozza-e a magas rangú szovjet diplomata, hogy a Kreml kezébe kerüljön az atombomba titka, elkészül-e Moszkva I. számú szakbörtönében, a saraskában a világ legtökéletesebb lehallgatókészüléke. Szolzsenyicin 1955 és 1958 között írott regénye az egy hónapos jelenetben az 1917 óta zajló történelmi fejlődés valamennyi lényeges kérdését felveti, és rendkívül szuggesztív módon megválaszolja. Nem véletlenül mondják a kritikusok e regényt a XX. századi orosz élet enciklopédiájának, Szolzsenyicin mestere Lev Tolsztoj szellemében építi fel monumentális művét, nagy formátumú hősöket teremt, filozófiai alapkérdéseket feszeget, olyan helyzetekbe állítja szereplőit, hogy a legfontosabb emberi döntéseket kelljen meghozniuk. A pokol tornáca a XX. századi orosz nyelvű irodalomban olyan szerepet játszik, mint Gogol A köpönyegje száz évvel korábban, a mai irodalom megannyi alkotója e műből merített, ki látásmódot és bátorságot, ki motívumokat és helyzeteket.

Vera Csaplina - Négylábú ​barátaim
Az ​állatkertben járva érdeklődéssel és vágyakozással álltál meg a vadállatok ketrecei előtt: milyen jó volna megbarátkozni velük. Talán irigyelted is az állatgondozót, akinek úgy hízelgett a kölyöktigris, mint valami kiscica. Csaplina könyve ezekről az állatokról szól, ott lehetsz a szerzővel együtt az állatóvodában, a Ragadozók Szigetén, a jegesmedve barlangjában, a majmok ketrecébe is beléphetsz. Elvezet moszkvai lakására is, ahol felnevelte Árvácskát, a kicsi oroszlánt. Árvácska számtalan mulatságos galiba okozója, csakúgy, mint Naja, a vidra, amelynek kalandjairól éppoly kedves történet szól, mint a farkasok vagy a rókák életéről. Ha szereted az állatokat, élvezettel fogod olvasni Csaplina elbeszéléseit.

Bassa László - Bródy János - Olimpia ​Moszkvában
Miként ​terjedt a huszadik századi Európában az olimpiai eszme? Miért éppen Moszkva az 1980-as olimpia házigazdája? Melyek voltak a szovjet sport kiemelkedő eredményei a nagy világversenyeken? Milyen előnyökkel és kötelezettségekkel jár a hivatalos szállítói cím elnyerése? Hogyan született Misa, a kabalabocs? Hogyan működik majd a moszkvai olimpia információs rendszere? Hogyan készül a szovjet főváros a hatalmas vendégsereg fogadására? Hol és mikor rendezik az egyes versenyeket? Hogyan lehet megközelíteni az egyes pályákat? Milyen kulturális rendezvényekkel várja Moszkva a turistákat? Könyvünk nem csupán a fenti kérdésekre ad választ, hanem még számtalan más hasznos tudnivalót és érdekességet is tartalmaz a XXII. Nyári Olimpiai Játékok előkészületeiről és lebonyolításáról, az olimpia városáról, a Szovjetunió sportjáról. Az olimpiára látogató turisták tájékozódását segítik az olimpiai színhelyeket bemutató sematikus rajzok, s ők vehetik leginkább hasznát a függelékben található magyar-orosz sportszótárnak is.

Nyikolaj Jevdokimov - Várakozás
"...Sohasem ​tudta, hogy nő, hogy szép és gyöngéd nő, aki nemcsak örülni tud egy férfi közelségének, de maga is örömet tud szerezni a szeretett férfinak. Hát ilyen későn, majdnem negyvenéves korában, asszonyisága alkonyán jött el hozzá a szerelem! ...Három teljes éven át ez a bűnös szerelem éltette. Nem, nem szégyellte, hogy bujkál, hogy hazudik az egész világnak; nehezére esett, de nem szégyellte, nem volt miatta lelkifurdalása. De hát egyszer minden véget ér. A férfi belefáradt, és szakított vele. Nem valami szépen: majdnem gyáván. Nem volt könnyű túltennie magát rajta, de nem sértődött meg, nem haragudott rá: ...a csalódás és megbántottság semmi ahhoz az örömhöz képest, amit kapott tőle. Igaz, szakított vele, de emiatt nem keseregnie s átkozódnia kell, hanem megköszönnie a sorsnak azt, amit ez a szerelem az ő életében jelentett."

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2035
2035 Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után a világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Artyom, aki korábban megmentette a Metró lakóit a "feketéktől", tudja, hogy nem hőstettet követett el, hanem óriási hibát. Mert azok a lények nem szörnyetegek voltak, hanem egy új értelmes faj képviselői... Az öreg Homérosszal együtt, aki meg akarja írni "hőstettének" történetét, Artyom elindul arra az állomásra, ahol valaki állítólag kapcsolatba lépett más túlélőkkel. S amit talál, immár a felszínen, az minden képzeletét felülmúlja... Glukhovsky története, amely az atomháború utáni világot írja le, valójában nagyon is a mi mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról. Dmitry Glukhovsky 1979-ben született; az orosz populáris irodalom legnagyobb sztárja. A _Metró 2033_ és folytatása a világ számos országában bestseller lett. A _Metró 2035_, a trilógia záró darabja részben a már korábban elkészült, _Metro Last Light_ című számítógépes játék ötleteiből született meg.

Pásztor Árpád - Vengerkák
Pásztor ​Árpád, a huszadik század elején népszerű szerző, író, újságíró annak a híres generációnak a tagja, melyet a huszadik század "nagy nemzedékének" nevez az irodalomtörténet. Ady, Krúdy, kortársaként is sikerült megőriznie egyéniségét, izgalmas életművet hozva létre. Pásztor történetéhez hasonló ábrázolása a moszkvai vengerkák - magyar táncosnők és kurtizánok - életének nincsen; valóságos kortörténeti dokumentum a regény, s ez különösen érdekessé avatja a mai olvasó előtt. Pásztor Árpád ma is lebilincselően olvasmányos regényében típusokat próbál bemutatni, hogy egy-egy sorson keresztül rávilágítson arra, milyen keservesen nehéz a nagyvárosok perifériáján élő családok leányainak kitörési kísérlete. Milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül az, aki a művészvilág csillogásától megszédülve akar a gazdagodás útjára lépni...

Frederick Forsyth - Ikon
Ez ​volt az a nyár, mikor a kenyér ára meghaladta az egymillió rubelt. Ez volt az immár harmadik nyár, amelyik rossz termést hozott. Ez volt az a nyár, amelyen a távoli vidéki kisvárosok utcáin az első oroszok éhen haltak. Ez volt az a nyár, mikor az orosz elnök, távol minden segítségtől, szívrohamot kapott a limuzinjában, és egy öreg takarító ellopott egy iratot. 1999 nyarát írták. A Gergely-naptárhoz igazodó világ a kétezredik év előestéjét ünnepli. Párizsban és Londonban pukkan a pezsgő, ropognak a petárdák, Washingtonban görkorcsolyacsapatok száguldoznak, Budapesten a valahára világvárosi forgalmú Nagykörút egyetlen hatalmas üdvrivalgás és trombitaverseny. A választásokra készülő Oroszországban csak egyetlen igazán esélyes elnökjelölt van: Igor Komarov, a karizmatikus vezér, aki igazságot ígér a szegény, elnyomott népnek, amely egy nap még vele együtt fölemelkedik, visszaállítja régmúlt dicsőségét, s elsöpri a haza utcáit elárasztó szennyet. Az új Hitler ki nem mondott, embertelen terveiről egy ellopott irat, a Fekete Manifesztum révén a CIA és az angol titkosszolgálat is értesül. Az angol és amerikai kormány parancsa azonban egyértelmű: nem avatkozhatnak be. A nyugdíjas hírszerzőket nem kötik titkos kormányutasítások. Sir Nigel Irvine, a brit titkosszolgálat volt főnöke jó partnerre talál Jason Monkban, a CIA valamikori legjobb emberében, akinek minden ügynökét eladta Aldrich Ames, a CIA árulója. A másik oldalon a könyörtelen Anatolij Grisin, a KGB volt ezredese áll, aki néhány éve Igor Komarov szolgálatába szegődött. Így indul a "nagy játszma", amelynek számos résztvevője, de csak egyetlen célja van - Oroszország jövője.

Nemere István - Moszkvai ​merényletek
A _Moszkvai ​merényletek_ értékes mű. A huszadik század rejtélyei és politikai összefüggései iránt érdeklődő, vagy csupán szenzációkat kedvelő olvasó egyaránt megtudhatja belőle, hogy az utóbbi nyolcvan évben - Lenintől kezdve - miféle rejtélyes vagy nem is annyira titokzatos, nemegyszer kegyetlen és ravasz merényletet hajtottak végre Moszkvában, vagy másutt moszkvai utasításra? A Kreml falai között és szerte orosz földön, no meg a világban sem kímélte ellenfeleit a politikai rendszer. A diktátorok legjobb munkatársaikat és barátaikat is eltették láb alól. Hányszor és hogyan emeltek fegyvert Leninre? Hogyan végzett ellenfeleivel Sztalin és hogyan végeztek aztán vele is? Trockij megölését sokéves összeesküvés és készülődés előzte meg - e könyv lapjain mindez pontosan olvasható. A szovjet titkosszolgálatok, a Cseka, az NKVD és a KGB számos vezetője erőszakos halállal halt - ezekről is olvashatnak. De szóba kerül Tuhacsevszkij és Ahromejev marsallok sorsa is. Hányszor lőttek Moszkvában szovjet vezetőkre? Kik akarták eltenni láb alól Hruscsovot, Brezsnyevet és a többieket? Gyilkos volt-e Hruscsov? Volt-e igazi merénylet Borisz Jelcin ellen? Húsznál több áldozat kanyargós sorsáról és tetteseiről is szó esik a könyv lapjain.

Kiss Csaba - Moszkva ​és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arkagyij Vajner - Georgij Vajner - A ​"Fekete Macska" bandája
"Újabb ​tíz perc telt el, ekkor fölálltunk, és lassan elindultunk Veksin felé, aki továbbra is nyugodtan és mozdulatlanul ült a padon. Amikor odaértünk hozzá, én, aki a háborúban oly sok mindent láttam, nyomban tudtam, hogy Vászja halott. Tágra nyílt, kerek szemmel meredt ránk, a szempilláján egy áttetsző, apró kis könnycsepp reszketett, a szája sarkából keskeny vércsík csordogált. A hosszú, vékony pengéjű, borotvaéles kés egyenesen a szívébe hatolt, átszaladt Vászja gyerekesen vézna testén, és a pad háttámlájába fúródott..." A második világháborút követő hónapokban hírhedt rablóbanda tartja rettegésben a moszkvaiakat: lakásokat fosztanak ki, áruházakat, raktárakat törnek fel, sőt - ha úgy adódik - hidegvérrel gyilkolnak is, és a tetthelyen rendszerint egy szénnel rajzolt fekete macskát vagy egy eleven macskakölyköt hagynak hátra. A nagy erővel folyó nyomozást a fiatal Vologya Sarapov vezeti, és kitartó munkával végül is megérdemelt helyükre - rács mögé - juttatja a veszedelmes bűnözőket.

Edward Rutherfurd - Ruszka
Kevés ​izgalmasabb ország van a hatalmas Oroszországnál, amely számtalan kultúra találkozásából alakult egy rendkívül sokrétű és lenyűgöző világgá. Edward Rutherfurd a tőle megszokott magával ragadó módon festi meg Oroszország nagyszabású freskóját. Egészen a második századig nyúl vissza, hogy egy kicsiny, a sztyeppén megbúvó falucskából, Ruszkából indítsa útjára regényét, amely négy család történetét követi nyomon generációról generációra. Az emberi sorsok hátterében mindeközben valós történelmi személyek és események sora követi egymást, erősödik és épül egy birodalom. Bár a családokat elválasztja egymástól, származásuk, sorsuk mégis összefonódik, ahogy e hatalmas ország jövőjét alakítják. Rutherfurd nagy ívű családregénye ugyanolyan sokrétű, mint maga Oroszország: durva és egzotikus, büszke, de ellenségeitől rettegő, ősi babonákba merült világ, amely szüntelen keresi a kibontakozás lehetőségét.

Sándor Iván - Szakadékjátszma
Az ​ifjúsági világbajnok Kaszparovval Moszkvában döntetlent játszik a magyar bajnok, a gimnazista Endre. Ő a Szakadékjátszma egyik főhőse, a három fiú egyike, akik nemcsak sakkoznak, hanem hetente egyszer világirodalmat tanulnak Különórától, az iskolába száműzött egyetemi tanártól. Hat lépés: három hátra és három előre - ez lesz mindhármuk életstratégiája. A történelem, a múlt feldolgozásával keresni a lehetséges válaszokat és lehetséges utakat, végső soron az élet értelmét. Sándor Iván új regénye minden eddiginél szűkszavúbban mutat be három utat, hogy ne legyen más lehetőségünk, mint követni a játszmát, és gondolkodni.

Carrie Cooper - Ügynökjátszma
Daren ​Nikosz Pryce ügynök Moszkvába tart, hogy pontot tegyen egy régóta húzódó ügy végére: meg kell szereznie egy drogszállítmány utolsó adagját, amely az utcára kerülve rengeteg áldozatot követelne. A feladat teljesítése közben azonban egyre inkább érzi, hogy munkája iránti szenvedélye ellenére egyre jobban vágyik egy másfajta életre, nyugodtabb jövőre szerelme oldalán. Vajon képes lesz megtalálni a boldogságot a civil életben, vagy az akcióval és veszéllyel teli ügynöklétből sosincs kiszállás?

Anne L. Green - Moszkvai ​csábító
Olivia ​és Niko élete továbbra is kalandokkal teli. Élvezik az FBI-tól kapott ügyek izgalmát és az új, közös életüket, de egy idő után fordulóponthoz érkeznek. Családot szeretnének, nyugodt, kiegyensúlyozott és biztonságos életet, ezért közösen elhatározzák, hogy végleg kiszállnak. Nem vállalnak több kockázatos küldetést. De vajon elengedik őket? És hogyan döntenek, ha a szabadságuk ára egy utolsó, veszélyes megbízás?

Belinda Alexandra - Zafír ​égbolt
"Várj ​reám, s én megjövök. Fordulj daccal el, ha áltatják ösztönöd, hogy: feledni kell…" A szerelem hatalmasabb, mint a háború. Egy gyönyörű és céltudatos nő azonban mindkettőt elveszíti. Története megoldatlan rejtély maradt… egészen mostanáig. 2000: Az orosz-ukrán határ melletti erdőben egy második világháborús harci repülőgép roncsaira bukkannak. Úgy tűnik, a fák között Natalija Azarova ászpilóta - aki legtöbbször úgy nézett ki, akár egy pin-up lány - repülője és maradványai hevernek. A nő sorsát azonban továbbra is homály fedi. A Kreml állítása szerint német kém volt, aki megrendezte a saját halálát. A szerelme, Valentyin Orlov tábornok viszont sosem adta fel, hogy megcáfolja a szovjet propaganda állítását: kitartóan hisz Natalija hűségében. Lily, a fiatal ausztrál nő - aki egy szörnyű tragédiát követően orosz családjának hazájába utazik - Moszkvában próbál felejteni és tovább élni az életét. Őt is lenyűgözi Natalija története, és amikor találkozik egy idős nővel, aki azt állítja, hogy ismeri a pletykák mögött rejlő igazságot, Lily mindenképpen utána akar járni a rejtélynek. Ebben a történetben titkok és hazugságok, a halhatatlan szerelem és egy végzetes árulás mutatja be a borzalmakkal teli második világháborús időszakot, mely visszavonhatatlanul összefonódik a jelennel és a reménnyel. Letehetetlen olvasmány.