Ajax-loader

'próza' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Balázs Anna - Százkét ​vőlegény
Az ​írónő új elbeszéléseinek gyűjteménye mai életünk apró-cseprő gondjait, visszásságait állítja elénk. Szereplői a nagyváros aszfaltján botladoznak, csellengenek vagy éppen nagyon is magabiztosan lépkednek, s ha a nyomukba szegődünk, csakhamar személyes ismerőseinkké válnak. Együtt kuncogunk Dodó bácsival, átéljük az idegen gyermekkel megcsalt anya döbbenetét, nevetünk a temetésen szerzett népszerűségen, elgondolkodhatunk a nevelőintézet padján Jocó sorsa felett, szánakozva szemlélhetjük Kolosi Ábris férji sanyarúságát, s együtt kereshetjük Gittával a boldogságot, mely gyakran a lábunk előtt hever.

Marente de Moor - A ​holland szűz
1936 ​szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban? Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

Sütő András - Sikaszói ​fenyőforgácsok
Könyvecskémet ​kezébe véve arra gondoljon az olvasó, hogy itt üldögélünk ketten, májusi hóhullásban a Hargita térdén, ő azt kérdi: mi újság errefelé, én meg az alkalom szabta lehetőség szerint szólok erről-amarról, aminek értelmét közös gond, együtt viselt aggodalom, közös reménység adja. Atomizálódásra hajlamos létünkben, ahogy tudós nyelven mondják, a megosztott gond embert, emberhez közelít...

Lengyel_b%c3%a9la_gorkij
elérhető
0

Lengyel Béla - Gorkij
Tartalom Kérdések ​(Bevezető) Gyökerek Gyermekkorom Emberek között Az én egyetemeim Író születik "A jövőnek zengek himnuszokat" Magányosan Az újságíró Költemények prózában Életképek Allegóriák Az első nagy sikerek Mezítlábasok Tévedés Ars poetica Kritika és önvizsgálat A nagyepika felé A színpad erejével Kispolgárok Éjjeli menedékhely Himnusz az emberről Az Ember Lázadóból forradalmár A véres vasárnap Levél Tolsztojnak Jegyzetek a nyárspolgárságról Pillanatképek 1905-ről Drámák az értelmiségről Nyaralók A nap fiai Barbárok Emigrációban Az utazó forradalmár Amerikában Az anya Ellenségek Marxista kritikusai Olaszországi évek Capri szigetén Az "istenépítők" Az egyéniség pusztulása Újabb regények Mesék Itáliáról Orosz mesék - Orosz földön Előjáték az önéletíráshoz Újabb színművek Újra itthon A háború és az előítéletek ellen A fiatalokért Viharban Vitája Leninnel A kultúráért és az írókért Az arcképfestő Csehovról Tolsztojról Leninről A többi portré Ismét külföldön A fiatalok tanítója Az "új Gorkij" Különös sorsok írója Gyilkosok és csótányok Lószúnyog Rendkívüli történetek Művészi újjászületés Az Artamonovok Az utolsó évek A nép nevelője Publicisztika Az irodalomról Az irodalompolitika Az utolsó elbeszélések Az utolsó színművek Klim Szamgin élete A tükörember Klim ellenfelei A szintézis Lázadó és álmodozó (Összegezés) Írók Gorkijról Életrajzi adatok Felhasznált irodalom

Alice Munro - A ​boldog árnyak tánca
_„Az ​írók azon maroknyi csoportjához tartozik, akik eszembe ötlenek akkor, mikor azt mondom: az irodalom a vallásom.”_ - Jonathan Franzen A boldog árnyak tánca a 2013-ban Nobel-díjjal kitüntetett Alice Munro első könyve. Nyolc évet kellett várnia, mire megjelenhetett. És mi volt a Vancouver Sun szalagcíme? „Egy háziasszony, akinek sikerült időt szakítania arra, hogy novellákat írjon.” De az idő őt igazolta, ezek a hol hosszabb, hol rövidebb novellák a műfaj iskolapéldáivá és az olvasók kedvenceivé lettek. Igaza van Jonathan Franzennek abban, hogy Alice Munro semmi másról nem ír, mint az emberről, csakis az emberről. Ráadásul ugyanazokat az embereket ismeri, mint mi. Sőt személyesen minket ismer. Az olvasó már-már szeretne elbújni a tekintete elől, mert túlságosan sokat tud gyarlóságainkról, botlásainkról, bűntudatunkról, megbánásainkról, bizonytalanságunkról, arról, hogyan cselekszünk vagy nem cselekszünk válságos helyzetekben. És hogy mit teszünk akkor, amikor eljön a menekülés pillanata. Mert Munro szerint ez a közös bennünk, bizonyos élethelyzetekben mindannyian szeretnénk elmenekülni, csak nem mindannyian tudunk. De vajon miért nem? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a tizenöt varázslatos novella is.

1123673_5
elérhető
117

Mark Helprin - Téli ​mese
Az ​1900-as évek első évtizedének New Yorkjában egy téli reggel Athansor, a csodálatos képességű fehér ló megmenti a rokonszenves csirkefogó, Peter Lake életét. A jobb sorsra érdemes betörő, aki mindemellett a modern kor gépeinek mestere, szakadatlanul menekülni kényszerül a Kurtafrakkosok bandája elől. A Téli mese szövevényes története átível az egész huszadik századon. A filozofikus szépségű regényben bármi megtörténhet - s meg is történik egy apokaliptikus hóvihar után. Helprin végigkalauzol minket a zajos huszadik századon, háttérben a folyton változó, delejesen vonzó, nyüzsgő New Yorkkal. Szereplői szinte mindannyian egy jobb világ megteremtésének szentelik az életüket. Várva, hogy az ezredfordulón pusztító tűzvész után beköszönt az aranykor az Igazságosság Városában. A Téli mese 1983-as megjelenése óta méltán vált kultuszkönyvvé szerte a világon. A Téli mese kalandos története megihlette a filmkészítőket is. A csodálatos regényt Jennifer Conelly, Will Smith, Colin Farrell és Russel Crow főszereplésével mutatják be a mozik világszerte. Mark Helprin (1947) amerikai író, esszéista, újságíró. New Yorkban született művészcsalád gyermekeként. Szolgált a brit kereskedelmi flottánál és az izraeli hadseregben. A Wall Street Journal, a The New Yorker és a The New York Times újságírója. Novelláskötetek, regények és gyermekirodalmi művek szerzője.

Móricz Zsigmond - Forr ​a bor
A ​könyv a Légy jó mindhalálig folytatása. Bemutatja az érettségire készülő Nyilas Mihályt, de tizenkilenc társát is - a földbirtokos fiút, a gazdag zsidó és a szegény zsidó fiút, a parasztfiút, a jövendő bankárt, hadbírót, matematikust és hősi halottat -, akik tizenöt-húsz év múlva a jövő középosztályát fogják alkotni.

Kolozsvári Papp László - A ​bohém
A ​szerző új regényének címe frappánsan pontos és frappánsan félrevezető. Hiszen a fogalomhoz tapadó - s valljuk meg - romantikusan színezett kis képzeteink még a regény elolvasása előtt ráhangolnak egy sajátos éltvitel hangulatára. Amit természetesen nem kapunk meg, de mégsem csalódunk. Mert bohém-e valójában A bohém hőse? Aligha. Legfeljebb a sztereotípiákban goldolkodó külső szemlélő számára az, aki ebben, a társadalmi kötöttségeknek fittyet hányó, sorsán bármikor változtatni kész autodidakta értelmiségiben akár erkölcstelen frátert is láthat, hiszen Váraljai látszólag mindent elkövet, ami drámaian ütközhet a balga nyárspolgár értékrendjével. Otthagyja várandós feleségét, megszökteti egykori szeremét, kölcsönveszi féltestvére pénzét, kocsiját, sőt nem átall fényes nappal bukfencet vetni az utcán... Kell több? És mégis... Társaságban, környezetében ugyan ő a két lábon járó botránykő, de ugyanő az, aki összes bohém bolondériájával együtt is csak az ellen lázad föl a maga módján, ami mindenmás, ép (erkölcsi) érzékű ember számára elviselhetetlen (volna), ha tud(na) a Váraljai szintjén gondolkodni, ha olyan elfogultságoktól mentesen látná a világot és környzetetét, mint ő. Ha merné, ha volna hozzá bátorsága, mint neki van. Ha nem féltené reszketve sok-sok önfeladással, rossz kompromisszumokkal megszerzett egzisztenciáját és presztízsét, ha saját szalonképes image-ának gondos építgetése közben jutna ideje körülnézni. Körülnézni, látni és megmártózni. Mint Váraljai, aki észreveszi a hetedik kerület lerobbant, bérkaszárnyás rondaságának szépségét, aki mer meghemperegni az élményekben, aki nem fél a szókimondástól, melynek művészetét mesterfokon gyakorolja. Nem is bohém, inkább különc ő. Olyan különc, akiben testet ölt mindaz az érték, mely akár korunk hősévé is avathatná. De Kolozsvári Papp László szerencsére már nem azt sugallja regényével, hogy bohém-különc hőse bárki számára is modell értékűvé válhat. Szélsőséges példája éppen ellenpólusának indikátoraként működik e könyvben, mely egyszerre magával ragadó olvasmány s létünk mai altenatívájának elgondolkodtató tükörképe.

Nemeskürty István - Bornemisza ​Péter kísértései
„…egyfelől ​féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt. Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…” Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is. Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.

Paulina Éva - Zenészballada
Táncdalfesztivál, ​1967. Jó megjelenésű fiatalember, kellemes hang, fülbemászó muzsika... Szécsi Pál egy csapásra országszerte népszerű lett... Aztán a pálya íve megtörik, a reflektorfény elhalványulni látszik, az énekes magánéletéről több pletyka kering... Paulina Éva riportkönyvében a pályatársak, barátok emlékei nyomán próbálja megidézni az énekes tünékeny alakját, s miközben az olvasó előtt feltárulnak az életpálya egyes szakaszai, egyúttal bepillantást nyerhet egy olyan mesterség titkaiba, amelynek csillogása megtévesztő...

Juan José Millás - A ​szekrényjáró
Juan ​José Millás az egyik legeredetibb spanyol kortárs prózaíró, 1946-ban született Valenciában, jelenleg Madridban él. Az általa művelt spanyol abszurd leginkább talán az Örkény-abszurddal rokonítható. Írásai lehetnek akár egypercesek is - spanyol módra. Ő (a nő) a világ minden szekrényét összekötő képzeletbeli alagútrendszerben utazgat, a belül és a kívül filozófiai alapkérdéseit boncolgatva, míg ki nem lyukad gyerekkora háromajtósának mélyén, egy cipősdoboznál, amelyben családja és önmaga legbensőbb titkai rejtőznek. Végsőkig menő kíváncsiságában kibelez egy ólomkatona nevű halat, s a hal, furcsamód, apjára hasonlít, a gyomrában pedig, ki hinné, egy ólomkatona lapul, szerelme, Vicente Holgado fizimiskájával... Ő (Vicente Holgado, aki ő (a nő), a kötet első darabját képező monodrámában hol Tétlen Győzőnek, hol Mitsem Győzőnek vagy Semmitse Győzőnek becéz) egészen jól tűri a létezés megaláztatásait, mivel éppen csak annyi időt tölt a valóságban, amennyi feltétlenül szükséges, a többit behunyt szemmel képzelegve múlatja az ágyán, míg egy szép napon rádöbben, hogy elvesztette a hálószobája falán nyíló titkos ajtóhoz visszavezető utat... A szekrényjáró történetei, mint látható, elsősorban is a képzeletről szólnak, a mindenkori gyengék, vesztesek, ügyefogyottak és félnótások játékos szabadságot ígérő mentsváráról. Afféle bolondériákról tehát (hiszen hol a szabadság egy várban, melyet, ha láthatatlanul is, falak vesznek körül?), a diliseket meg jó esetben lesajnáljuk vagy szívből kinevetjük, egészen addig, míg egyszer csak magunkra nem ismerünk valamely tükör síkjában vagy egy festmény vásznába zártan...

Covers_41116
elérhető
1

Kornis Mihály - Napkönyv
"Nem ​olyan bonyulult: egy gyáva kutya lesz a főszereplő. Aki nem mer a szargödörből kiugrani. Mert azt szeretné, ha valaki leugrana érte. Vegye karjába őt a Nagyisten! Ez a heppje. De csak én jövök arra, Hamlet, a zsidrák, ki egy idő óta (bár nem tudom, miért) elvesztettem minden kedvemet, s felhagytam minden szokott gyakorlatimmal, és - igazán - oly nehéz hangulatba estem..."

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Bolond és szörnyeteg
Menekülés ​a társadalom kereteiből, függetlenedés, szabadság utáni vágy, kalandkeresés, felemelkedés és bukás, szenvedély és közömbösség, különcködés és azonosulásra való törekvés- ez jellemzi Sarkadi két kisregényének hősét. Mindkét kisregény, az Oszlopos Simeon és a Bolond és szörnyeteg sikeres drámáinak prózai előzménye. Az igazságot kutatja, a magány ellen lázad, a rossz világ továbbrontásában keresi a megoldást. Kis János, az Oszlopos Simeon hőse. Sebők Zoltán, a kötetünkben szereplő Bolond és szörnyeteg- majd a történet folytatása, az Elveszett paradicsom című drámájának- hőse, saját élete lehetőségeit kutatja, de úgy, hogy függetleníteni akarja magát a társadalom kötelező szabályaitól, sőt, az emberek egymás iránt érzett felelősségétől is. Szabadságukért lázadó figurák mindketten, kalandban és szökésben keresik, sikertelenül, életük megoldását.

Mándy Iván - Magukra ​maradtak
"Asszonyok ​a házak homlokzatán. Kibontott hajuk egymásba fonódott. Hajfonatok lánca végig a házfalakon. Mosolyogtak, megkövült, távoli mosollyal. Az engedelmesség és az alázat mosolyával. Pufók gyerekarcok a falakon. De ez néma derű pufókasága. Megkeményedett sár ezeken az arcokon. Esőtől ázott agyagos utakon bukdácsolhattak keresztül. Egy ideig még fogták a kezüket. Még vezették őket. Akkor tört rájuk az a népség. Apró, szőrös majompofák. Kezüket kirántották az anyjuk kezéből."

Szinnyei Júlia - Szivárványhíd
Szilasi ​Danit nagyapja nevelte, mert a szülei disszidáltak Amerikába. Az öreg építészmérnök volt, hidakat épített. Az ő nagyapai és emberi közelségében a fiúban a munka, a közösség és a haza szeretete mélyen meggyökeresedett. Ezért nem engedhet az anyja leveleiben vonzóan lefestett "amerikai életforma" csábításának. Amikor anyja megérkezik, hogy magával vigye Danit, ezek az érzések még inkább megerősödnek a fiúban, s végül az anya egyedül száll be az Egyesült Államok felé induló gépbe.

Nyerges András - A ​negyvenesek pavilonja
Nesztor ​Gyurit, a "Voltomiglan" című regény gyerekhősét az 1949/50-es iskolai tanévben az ordasgyepűi iskolaszanatóriumba utalják. De a gyógyító gárda helyett hatalmaskodó, csak önmaguk túlélésén dolgozó, könyörtelen felnőttekre lel. A kiszolgáltatott gyerekek próbálják megszervezni saját védekezésüket - hogy milyen eredménnyel, erről (is) szól a regény.

20140702_145812
elérhető
5

Eric Bogosian - Plaza
A ​Plaza Univerzumban valami bűzlik. A fogyasztói vágyakhoz igazított steril környezetben, az illatgyertyákat áruló butikok, a fehérneműboltok, a szmokingüzletek, a mesterségesen illatosított pékségek és Disney üzletek között bomlásnak indult az "embernek lenni" fogalma. Bogosian elrettentő áruházi performanszának szálai a rövidre vágott, emberi drámáktól burjánzó hétköznapokból indulnak, és egy gigantikus, metaforikus plazapusztulásnál futnak össze. Egy szintetikus drogokban utazó fiatal anyagyilkos és általános terminátor, egy kukkolóvá lett családapa, eladók és exeladók, valamint pervertált plazalézengők a prizmaszerű darabokból összeálló apokaliptikus történet főszereplői. Lehet, hogy csupán kerti díszeket vásárolni indultak, aztán benzinnel leöntött halott rendőrökön gázolnak át. Annyira sötét regény, hogy benne csak a haldokló plaza villogó fényei világítanak. Azok is csak a felhőkre.

Galgóczi Dóra - Férfiak ​félálomban
Hány ​titkot rejtenek a férfiarcok az utasszállító repülőgépen, Brazília felé tartva? Fölényes mosolyok, fojtott gátlások, a kezdetek tüze és a válaszok kétségei. Tizenhárom élet, egyetlen éjszaka az óceán felett. Olykor álomba merülnek, majd felriadnak, és velük utazunk mi is - nemcsak a gépen, de a sorsukban is. Miért nézi mindenki kétkedve, ha egy apuka marad otthon a gyerkőcöket nevelgetni? Milyen keskeny a határ a gyűlölet és a vonzalom közt, és nyithat-e a világ felé a magába forduló, különc agglegény? Bepillanthatunk a megszállott testépítő, Kristóf, a diplomás feleség mellett kisebbségi érzéssel küzdő Tibor, vagy az anyjáról leválni képtelen Dénes életébe is. A gép leszáll, de az utasokat nem hagyjuk el - továbbgondolhatjuk őket, csakúgy, mint minden férfit. Megfejteni őket valódi kihívás, de a legszebb ajándék is egyben. Galgóczi Dóra, négy sikeres regény és egy novelláskötet után - Test a lélek börtönében, Felpróbált életek, Megszülethettél volna, Fiatalságra ítélve, A nő millió arca - új könyvében egy légiutaskísérő szemével boncolgat különféle emberi sorsokat, miközben nagy beleérző készséggel mindnyájunk számára ismerős szituációkat villant fel.

Szasa Szokolov - Bolondok ​iskolája
Szasa ​Szokolov regénye még a hetvenes évek elején íródott, az USA-ban 1976-ban került kiadásra, az író hazájában pedig csupán 1989-ben látott napvilágot. A szovjet hétköznapok elevenednek meg egy nyaralótelep életén keresztül a történetben, melyet egy kisegítő iskola névtelen, skizofrén tanulója mesél el. A telep és az iskola kisszerűségével, banalitásával szemben igazi szabadságot csak a képzelet jelent, meg a különc mezítlábas földrajztanár, Norvégov a maga különös meséivel és Véta Arkagyevna iránt táplált szerelmével. A varázslatos hangulatú, lírai hangvételű áradó próza fokozza a nyers valóság és a képzelet határán játszódó mű olvasmányosságát - minden irodalomkedvelő olvasónak érdemes ajánlani.

Roger Martin du Gard - Vén ​Franciaország
A ​halhatatlan Thibault család alkotójának ez a kis remekműve Magyaroszágon Vén Európa címen vált ismertté. Az olvasó nem regényt tart a kezében, hanem falusi életképet, vagy - Martin du Gard szavaival - "egyszerű falusi karcolat-albumot". De ez az egyszerű karcolat-album magán viseli egy nagy író keze nyomát, aki a megvénült, elmeszesedett csontú, bóbiskoló Franciaország isten háta mögötti kis falujának egyetlen napjáról készült vázlatsorozatának a két háború közötti Európa egyik jellegzetes arculatát örökíti meg az élő tudósítás közvetlenségével. Modern "sánta ördöge", Joigneau postás segítségével sorra felemeli a házak, boltok, "villák" tetejét, s izgatott kíváncsisággal fürkészi, hogy miféle parlagi tragédiák és komédiák játszódnak le a nyugalom, a megszokás látszólag áttörhetetlen falai mögött.

Zoltán Péter - Ég ​és föld között
ZICHY ​Mihály (1827, Zala - 1906, Szentpétervár) Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyidejűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt. 1844-ben Bécsbe került, ahol Waldmüller tanítványa volt. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a romantika kedvelt témáját mély pszichológiai kifejezőerővel dolgozta fel. 1847-től Waldmüller ajánlására Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett. Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett. 1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruzarajza, akverell- és olajportréja látott napvilágot. A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajzsorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet eseményeit megörökítő rajzokon kívül azonban a népélet ábrázolására is talált módot utazásai során. 1867-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le. Párizsban tevékenyen részt vett a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet - a Párizsban élő magyar kisiparosok szervezete - munkájában, melynek utóbb elnöke lett. Trefort Ágoston megbízásából megfestette Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára c. képét. Következő nagyobb szabású képe 1875-ben készült: III. Henrik tivornyája. A Párizsi világkiállításra 1879-ben festett A rombolás géniuszának diadala c. festményét merész, antimilitarista mondanivalója miatt a francia hatóság kitiltotta a kiállításról. 1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra. Ettől kezdve főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg. (Ez utóbbinál a balladák szövegét is ő írta le.) Ritka rajzkészséggel és drámai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit. Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biztosított rendkívüli és maradandó hatást.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete / Péter és János
Maupassant ​talán két legjobb regényét tartalmazza a kötet. Az _Egy asszony élete_ lassan folyó, eseménytelen regény, semmi váratlan nem történik benne: kijön a lány a zárdából, tele vágyakkal, fogékonyan, valami szépre, csodálatosra áhítozva, beleszeret az első férfiba, akit meglát, akibe belevetíti minden álmát - s ezzel voltaképpen vége is mindennek: éli a férjes asszonyok unalmas vidéki életét, egyre reménytelenebbül. Maupassant látásmódja minden kiábrándultsága ellenére költői, a regény éppen egyszerűségében és eseménytelenségében megkapó. ___A _Péter és János_ annál feszültebb. Ez a regény is „klasszikusan" lassan, ráérősen indul, de egy váratlan örökség felkavarja a család életét; két fivér közül csak az egyik, János örököl egy néhai házibaráttól. Miért csak ő? Ahogy a gyanú befészkeli magát az idősebbik testvér lelkébe, úgy sűrűsödik a levegő, úgy lesz egyre fojtogatóbb a légkör a családban. Az események felgyorsulnak, elkerülhetetlen a robbanás - illetve mégis elkerülhető: találnak „polgári" megoldást. Az élet pedig megy tovább.

A_trafik
elérhető
1

Mándy Iván - A ​Trafik
A ​hölgy feláll. (Néha feláll, és akkor látni a szűk fekete szoknyáját.) Kiemelt két cigarilloszt a dobozból. Zacskóba csúsztatja. Úgy nyújtja a fiú felé. Szeret! Ha zacskóba adja a szivart akkor szeret! Még akkor is, ha papírba csomagolja. Leszakított újságpapírba vagy olyan bús barnába. De persze, ha csak úgy nyomja a kezembe!... A trafik esti fénye. Egyszerre csak előtte a kivilágított kirakat. A járdára hulló kedves, otthonos fény. A járdaszéli vékonyka fa is kapott valamit ebből a fényből. Mintha többen állnának a fa mellett. Egész kis társaság. Itt adtak találkozót egymásnak, hogy aztán együtt menjenek be. És beszélgessenek. Odabent is ismerősök várják őket. De a legkedvesebb ismerős maga a hölgy. Nem, a hölgy nem beszélget senkivel. Még sose láttam, hogy beszélgetett volna valakivel. Talán nincs is ott. Talán az a másik ül a pult mögött. Ó, igen, az a másik. Sovány, szemüveges nő szétlapított orral. Valahonnan a szemüvege fölül néz. Kedélytelen, náthás hang. Két cigarillosz! És már nyújtja is. De a fiú megszólal. (Most megszólal!) - Tessék szíves lenni becsomagolni! - Becsomagolni? Na nézd csak! És legalább köszönnél! Nem tudsz köszönni? Nem tud köszönni. Úgy is megy ki, köszönés nélkül.

Rachel Field - Az ​élet újra szép
Emily ​gazdag és szerencsés lány. A textilgyáros blairstowni Blair-dinasztiából származik, és mindent megkap az élettől, amire szüksége van, az ifjú igazgató, Harry szerelmét is. Hirtelen belerobban az életébe a betegség: agyhártyagyulladást kap. Felépül, de süket marad. Ráadásul kitör a nagy gazdasági világválság, amelyik a hagyományos módon szervezett és vezetett textilgyárakat alaposan megrendíti. A munkások is szervezkednek, jogaikat követelik, magasabb bért akarnak. Emily alatt megindul a föld. Meggyógyul-e, meg tudja-e őrizni Harry szerelmét, kinek a pártjára áll, a családjáéra vagy a munkásokéra? Folytathatja-e eddigi életét, vagy újat kell-e kezdenie?

Lissák György - Az ​aranykígyó
A ​mű leginkább történelmi regénynek nevezhető, mely a dokumentumregény, az irodalmi forgatókönyv és az esszé eszközeit is fölmutatja. Hangvétele olykor a riportéhoz közeli, olykor drámaivá forrósul. A szerző a történész alaposságával és a szépíró ihletettségével nyúl Fráfer György ellentmondásos alakjának megformálásához. A tényszerű és egyben szubjektív megvilágítás fényénél reneszánsz hősre ismerünk. Híven idézi a kort műveltség-, ízlés- és diplomáciatörténeti vonatkozásaival együtt. Párbeszédekbe és leírásokba szőtt utalásai, de mértékletes archaizálása is a kép pontosságát szolgálják. A regény Fráter György utolsó napjainak fölidézésével, az 1551. december 13-ától, Luca napjától 17-ig történt eseményekkel kezdődik. A krónika lapjain kibomlik a pályája csúcsára érkező barát történelmet formáló figurája, a diplomata, a pap és katona, aki hetvenévesen kész a pápai méltóság meghódítására, hogy a keresztény Európát a török ellen szervezze. És megelevenedik a kor egyik jellemző politikai gyilkossága: Castaldo és Pallavicini nemcsak a bíborosi jelvényeket viszik el Alvincra, hanem a bérgyilkos tőröket is. A történelemből jól ismert szituáció, a levéllel foglalkozó Fráter György felkoncolása drámaian, emberi, társadalmi és politikai indítékoktól motiváltan jelenik meg. Majd ezután - ahogy a fejezetcím is jelzi -, da capo al fine játszódik le kezdettől a végéig hősünk élete, sorsa. - A mű kettős feladatot teljesít: érdeklődésre számíthat olvasmányosságával, tárgyi gazdagságával mind a 16-18 éves tanulóifjúság, mind a történelmi érdeklődésű felnőtt olvasók körében.

Zsigray Julianna - Opálfény
Zsigray ​Julianna utolsó éveiben írta ezt a kisregényt, de befejezni már nem tudta - elragadta a halál. Így az olvasó játékos fantáziájának kell a történethez megoldást találnia. Mint megannyi Zsigray-regénynek, ennek a témája is az ifjúság és a szerelem. Csak légköre más. Tartós maradhat-e a testet-lelket, gondolatvilágot is átjáró nagy szerelem, ha nincs együttélés, közös otthon, házasság: mindkét fél őrzi a maga kísértéseknek kitett függetlenségét? Mit visel el és mit nem - a halványan megrajzolt - Ágnes büszke szabadságvágya és szerelme? Meddig tarthat és mire vezethet a nyers-fiatal Ildikó csatározása Miklósért? És Miklós? Diadalmaskodik-e a nagy szerelem vagy dühös fájdalomba torzul? Ilyen kérdésekre keresi a választ a kisregény. Válaszoljon rájuk az olvasó saját temperamentuma, felfogása, tapasztalata szerint. Izgalmas szórakozást!

Kroó András - Az ​értelem pusztulása
A ​szerző - könyvéről: "Mire ez a könyv megjelenik, huszonnyolc éves múltam. Életrajzom nincs, az időjelző csak részeredményeket jelez. Ám mint tudjuk: minden relatív. Ezért, bár néha Fontane jut eszembe, akinek ilyenkor még negyvennyolc esztendő hiányzott az Effi Briest megírásához, legalább annyiszor gondolok arra is, Schubertnek ekkortájt már csak három éve volt hátra. De a viszonylagosság másképp és megszámlálhatatlan módon is igaz. Hat évig írtam ezt a könyvet, ami megint lehet túl sok és túl kevés. Ez alatt az idő alatt gyakran derül ki, hogy őrhelyemről, amelyet természetesen a szédítő csúcsok birodalmában könyveltem el, lényegesen magasabb kilátópontra kell áthurcolkodnom. Most e munka útjára indul. Ez rendjén való, hiszen másként úgy járnék, mint Wellman Dávid, Az értelem pusztulásának hőse, aki még húsz év múlva is »szorgos impotenciával« fogalmazza a törekvés semmibe fúló - mert időn túli - jegyzetlapjait. De hogy az előző viszonylagosságot azonnal másikra cseréljem, az alkotás felfogható úgy is, mint állandó fejlődés, sőt legpesszimistább feltételezésem szerint is folytonos változást, alakulást jelent. Ezért remélem, lesznek további megírható és megszerethető művek, fog más búcsú is fájni. Azt azonban a szüntelen minőségi javulásba vetett szándékoltan naiv hitem mellett is úgy érzem: néhány más, nagyjából e könyvvel egyidős művel együtt számomra itt lezárul egy korszak, amelyben ez a regény volt a tragikus, nagy szerelem."

Raffai Sarolta - Jöhetsz ​holnap is
A ​szerelmes éjszaka után vidáman ébred Meskó Mari, a harmincnyolc éves asszony. Szíve tele reménnyel, húsz év keserűségét egy boldog éjszaka agyából, szívéből kimosta. Céltudatos, elszánt, menne a férfival akárhová, azonnal, habozás nélkül hátat fordítana eddigi életének. Úgy érzi, dolga van még az életben, s hogy jóvá fordulhat minden. Húszévnyi kicsinyes gyávaság után most a hisztériás, fontolatlan bátorság tombol benne. Eddig szinte az utcára kimenni is gyámolatlan volt, most indulna rögtön fejjel a falnak. Megtörténhet ilyesmi? Egyetlen boldog éjszaka tisztázhatja a megalkuvó múltat, ellensúlyozhatja a hazugságban töltött hosszú éveket? Mindenért fizetni kell. Múltunk része életünknek, rossz ruhaként ledobni lehetetlen. A számlát rendezni kell: van ki boldogságával, esetlen életével is fizet.

139394465?1391265538
elérhető
51

Esterházy Péter - Esti
"Csak ​magamról beszélhetek. Arról, ami történt velem. Mi is történt? Várj csak. Voltaképpen semmi. De sokat képzelődtem." Kosztolányi Dezső 1933-ban adta közre _Esti Kornél_ című kötetét, mely a magyar irodalom egyik remekműve. Egy olyan könyvet jelentetett meg, melynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Esterházy Péter _Esti_ című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti Kornél és Esti valamikor felszálltak egy villamosra észrevétlenül, majd megszokták, hogy hol robog velük, hol csikorognak a kerekei, hol csönget egy picit, de egy idő után csak arra tudtak gondolni, hogy egyszer eljutnak a végállomásig. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval. Csak zötyög a villamos. ,,Mindazonáltal jó volna még élni egy darabig."

Ujabb_paraszt_dekameron
Újabb ​paraszt dekameron Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Csoóri Sándor - Nappali ​Hold
A ​Nappali hold írásai nemcsak egy hosszúra nyúlt írói korszakot zárnak le az életemben, hanem egy hosszúra nyúlt történelmit is: a negyven évig tartó szovjet hódoltság korszakát.

Kollekciók