Ajax-loader

'férfi főszereplő' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Zabhegyez%c5%91
elérhető
284

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Anne Rice - Interview ​With the Vampire
In ​a darkened room the boy sits, waiting for the story to begin. His companion is a young man, cloaked in shadow, his voice low and soft. Only the pure white of his collar is visible in the gloom. The story of this man's life is about to be told. A story of a vampire facing the dark stretch of eternity, cursed with an exquisite craving for human blood.

Hernádi Gyula - Frankenstein
Megismerni ​a jövőt, megfejteni az emberi sors, a születés és a halál titkát, szert tenni arra a bizonyos végső ismeretre, tudomá­nyos lehetőségek híján akár az asztrológia eszközeivel, az amulett-, a talizmán- vagy a drágakőjóslat felhasználásával is, bármi áron is - nincs ennél ősibb emberi kívánság. Kontra Sándor azonban hisz a tudomány­ban, zseniális ötlete révén ő racionális mód­szerekkel jut el a titkok kapujáig. Mesébe illő, 300 millió dolláros örökségén felvásá­rolja a világ összes keselyűjét, letelepíti őket az Alföldön, majd a keselyűfarm mel­lett laboratóriumot építtet: kutatói derítsék ki, mi az a rejtélyes tulajdonság, amelynek birtokában ez a kizárólag dögökkel és te­temekkel táplálkozó madár szinte téved­hetetlen biztonsággal megérzi, ki mikor hal meg. A gondosan őrzött telepen öt világrész legjobb tudósai látnak munkához, dolgoz­nak éjt nappá téve, míg fel nem fedezik ennek a tulajdonságnak a hordozóját egy hormonban, ötvenezer keselyű agyából gyűlik össze azután az a néhány csepp fel­mérhetetlen értékű váladék, amely egy öt­letes szerkezetbe foglalva, mindenki leg­nagyobb megdöbbenésére, 1984. június elsejének tizennegyedik órájában nem ke­vesebbet jelöl meg, mint a világ végét. Termonukleáris összecsapás, természeti katasztrófa következik be, vagy egy új, ed­dig ismeretlen vírus leküzdhetetlen táma­dása indul meg ezen a napon? Kontra Sándor ellentmondások feszült­ségében él, holmi modern Faustként rejt­vénynek tekinti a világot, amelyet minden­képpen meg akar fejteni, létének ez egyet­len értelme és feladata. Űgy érzi, bekerí­tette a sors, a szabadító tudás utáni vágy űzi, célját elérendő, az ismeretszerzés leg­különfélébb eszközeihez folyamodik: ol­vas, tanul, utazik, kísérletezik. Városszo­ciológus, de verset, prózát, drámát és filmet is ír, szerelmet szerelemre halmoz, legjobb barátait is sokkírozza, hogy reakcióikat le­mérhesse, míg egy megvilágosító erejű álomban fel nem rémlik előtte az indiai vesztőhely, ahol a kivégzéshez elővezetett gyilkos fölött, a megfellebbezhetetlen tudás fölényével, méltóságteljes köröket leírva jelennek meg a dögkeselyűk. Hernádi Gyula új regénye kettős élmény­nyel szolgál az olvasónak. A rövid vágások­ban kibontakozó cselekmény vérbeli sci-fi, a műfaj minden bizonnyal legidőszerűbb és leginkább gondolkodásra késztető lehe­tőségeit valósítva meg. A sok helyt krimi­izgalmakat sem nélkülöző események mö­gött azonban egy konfliktusokban bővel­kedő, jellegzetesen mai értelmiségi karak­ter és magatartás is felrajzolódik. Az író kivételes láttató erővel és nagy intellektuá­lis érzékenységgel alkotja meg hőse jellem­képét, s követi Kontra Sándort az útján, egészen az utolsó pillanatig, amikor a frankensteini végzet rajta is beteljesedik.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

1687896_big
elérhető
16

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

Csabai Márk - Egy ​csibész naplója
Keményfiúk, ​keményzsaruk, maffiózók népesítik be Csabai Márk könyvét, mely a Nemzeti Nyomozó Iroda egy nagy nemzetközi droghálózat elleni hadműveletének ezerrel pörgő, lebilincselően érzékletes leírása . Veszélyes élet a csibészé, minden órája izgalmakkal és meglepetésekkel van tele. A történet oly hitelesnek tűnik, hogy akár igaz is lehet, bár sem a nemzetközi alvilág királyai, sem a Nemzeti Nyomozó Iroda ügynökei nem igazán kedvelik, ha megismerik őket. A kivétel Gabriella, a Széplábú, mert ő eleve nyomozótisztként mutatkozik be. És még ő sem feltétlenül az, akinek mondja magát... Naplóírónk jóeszű, vitriolos és mégis szellemes tollú, a szervezett bűnözés csapdákkal teli világában otthonosan és mégis amatőrként szemlélődő pesti vagány, aki stílust Raymond Chandlertől és Rejtő Jenőtől tanult. Témája a budapesti Nagykörúton és a római Via Veneton termett. Figurái pedig egyenesen a terézvárosi aszfaltról sétáltak be az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb magyar krimijébe.

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Rejtő Jenő (P. Howard) - Csontbrigád
A ​Csontbrigádot Rejtő nem más műveiből ismert fortélyos stílusában írta: egyszerű bűnügyi regény ez. Az alaphelyzet egy megsértett gentleman-agreement játékára épül. Az idegenlégió viszontagságaiban megfáradt két barát - Henry Fécamp és John Carew - elhatározza, hogy egyikük a másik halála árán leszerel a légióból. A szabadító ötlet Carewé: egyikük egy már elkövetett gyilkosságot - a másik bizonyító feljelentésének segítségével - vállal magára. Az ötleten túl a felkínálkozó szabadság is az övé: a fej vagy írás játék neki kedvez. De az erkölcsi jóvátétel és a végső igazság mégis Fécampé, mivel a regény végén kiderül, hogy a játékhoz ürügyül választott gyilkosságot Carew követte el. Fécamp meghurcoltatásának voltaképpen barátja bűnös jelleme az oka, mint ahogy a főhőssel egyetemben, a Csontbrigád többi száműzöttje is emberi vétkek miatt szenved - ártalanul.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Anyegin
A ​verses regény főhőse a kor nemesi intelligenciájának alaptípusa, elégedetlenséget érző, de döntésre és ellenállásra képtelen ifjú, a "felesleges ember", aki kora társadalmától és a néptől egyaránt távol áll, s a kibontakozás útját nem találva egykedvű, életunt. Anyegin figuráján keresztül nemcsak Puskin két száműzetésének, majd a fővárosba való visszatérésének élményei épülnek a műbe, hanem a szerelem, párbaj, bál és színház motívumok hangsúlyos szerepével voltaképpen saját életformáját örökíti meg a kiábrándult dekadencia atmoszférájában. A mű - polifonikus kompozíciója révén - egyúttal hű és tárgyilagos képet rajzol a kor Oroszországának életéről, nemcsak a főváros, hanem a falvak és az udvarházak hangulatát is híven tükrözi. S bár közvetlen politikai vonatkozásai nincsenek, a sorok mögé bújva érezhető feszültséget teremt a forradalom szükségességének vágya.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Az_arab
elérhető
51

Borsa Brown - Az ​Arab
Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá. Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek? Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát. Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat mutat be, melyeket kellőképpen színez csattanós párbeszédekkel. Az erotikus részekre tekintettel 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

Jules Verne - Sándor ​Mátyás
Sándor ​Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az isten, Mr. Rosewater
A ​könyv az őrület és az ép elme határmezsgyéjéről, a farkasétvágyú kapitalizmus és az idealista lelkesedés groteszk együttéléséről írt, a reális és az abszurd között mozgó alkotás.

Nicholas Sparks - Eltékozolt ​évek
Wilson ​Lewis az átlagemberek hétköznapjait éli, míg egy nap el nem feledkezik egy fontos dátumról: házasságának huszonkilencedik évfordulójáról. Felesége megbántottságát látva rá kell döbbennie: házassága zátonyra futott, s ezért egyedül csak saját magát okolhatja. Felesége édesapjához, Noah Calhounhoz (A Szerelmünk lapjai főszereplőjéhez) fordul tanácsért, aki saját életét hozva fel példaként, megpróbálja rávezetni a helyes útra, hogyan teheti ismét meghitté házasságát. A feleségével eltöltött harminc év azonban túl hosszúnak bizonyul: Wilson már nem emlékszik, hogyan lehet egy nő szívét meghódítani. Apósát és három gyermekét maga mellett tudva próbál meg mindent, hogy megmentse házasságát és felülkerekedjen annak legnagyobb gátján: azon, hogy képtelen kimutatni végtelen szerelmét felesége iránt.... Nicholas Sparks (Szerelmünk lapjai, Éjjel a parton) gyönyörű, megható regényében ismét a szerelem mindenhatóságáról ír, de egyben tanulságul is szolgál: még a legjobb házasság is könnyen zátonyra futhat, ha nem fordítanak kellő figyelmet rá.

Capote_hidegverrel
elérhető
33

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

Sir Arthur Conan Doyle - A ​sátán kutyája
A ​detektívregény-irodalom klasszikusának, az 1929-ben elhunyt Sir Arthur Conan Doyle-nak legsikerültebb regényét tartja kezében az olvasó. Főhőse, a legendás hírű, nagyszerű detektív, az immár fogalommá lett Sherlock Holmes ebben a regényben "földöntúli" erőkkel veszi fel a harcot. Legalábbis ezt tartják mindazok, akik hisznek a Baskerville családra nehezedő átokban és a devonshire-i lápvidéken pusztító szörnyeteg létezésében. Sherlock Holmes és barátja, Watson doktor azonban nem hisz az efféle babonás elképzelésekben. Bűntényre gyanakszanak, és nem ok nélkül.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Raymond Chandler - Kedvesem, ​isten veled!
Kicsi ​Velma, a bártündér nem tudott várni. Eltűnt szem elől, és régi kedvese, Bivaly Malloy, az érzelmes bankrabló hiába keresi nyolc év után, csak értetlenkedő négerek, alkoholista öregasszonyok akadnak útjába. És persze Philip Marlowe, a magándetektív, aki véletlenül szemtanúja lesz az ingerlékeny fegyenc egyik gyilkosságának, és ezzel máris az egyre szövevényesebbé váló események középpontjába kerül. Sűrűsödnek a hajmeresztő kalandok, hullák keresztezik az útját, de a szomorú vagány, a magánhekus is szövi a szálakat, és a váratlan fordulatok tetőpontján megrendez egy drámai találkozást, amelynek végére revolvergolyók tesznek pontot. Maffiavezérek, csábos szépasszonyok, selyemfiúk, reményvesztett alkoholisták világa ez, Chandler kedvenc terepe: a halál, a lelki üresség, a cifra nyomorúság közege, ahol az író valamennyi regénye játszódik. És ahol Marlowe, a bús-cinikus magándetektív a sikeres nyomozások után úgy érzi: nem jó titkok tudójának lenni, mert itt tragédiák színhelyére nyílik minden ajtó.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

André Maurois - Szeptemberi ​rózsák
Guillaume ​Fontane, a népszerű író - a regény hőse - túljutott élete delelőjén, s sikerei tetőpontján visszatekint élete útjára. Eltűnődik azon, mi az igazi nagy alkotások ihletője - a nagy élmény-e, vagy a kitartó, rendszeres munka. S ahogy tűnni érzi életét, egyre erősödik benne a vágy az új, a nagy, a talán utolsó élmény után. S nem vár hiába. A sors mintegy utolsó ajándékul gyönyörű dél-amerikai tájakra vezeti, nagy poétikus szerelemmel ragyogja be élete szeptemberét.

Ernest Hemingway - Veszélyes ​nyár
1959 ​nyarán Ernest Hemingway elfogadta a Life című nagy példányszámú amerikai képes hetilap felkérést, hogy írjon riportot vagy cikket a spanyolországi bikaviadalokról - folytassa mintegy a Halál délután-t, mutassa be az olvasóknak, hogy ma, 1959-ben hol tart a bikaviadal sportja. Az 1959-es idény azért ígérkezett különösképpen alkalmasnak erre, mert Hemingway kedvence, Antonio Ordónez, ez a karcsú, szoborszerűen szép, hajlékony testű és biztos kezű, vakmerően és szenvedélyesen vívó fiatalember ezen a nyáron indult harcba a dicsőségért: párviadalra hívta ki sógorát, Luis Miguel Dominguínt, aki hat évvel volt csak idősebb Antoniónál, mégis bronzszobor áll már a saját birtoka udvarán, és olyan nagy sztár volt, annyi pénzt keresett a bikákkal, hogy már esztendők óta visszavonult életet élt. Hemingway beleveti magát a munkába. Ordónez csapatával járja a forró, nyári országutat, részt vesz az életükben, a matador öltöztetésének szent szertartásán, a viadal utáni nagy, felszabadult vacsorákon, ott van, amikor a bikákat válogatják, a kardokat köszörülik, és az orvossal együtt érkezik futva a kötözőhelyre, ha a bika szarva egy óvatlan pillanatban a matadorba fúródik. Újra riporter lesz. Újra hagyja magát elragadtatni a bikaviadal mitológiájától, elmerül a bajtársiasság, a férfibarátság titkolt érzelmességében, az állandó életveszély mámoros felfokozottságában. A Life eredetileg körülbelül kétéves cikket rendelt Hemingwaytől, ő a tizenkétszeresét szállította. Életében csak két részlet jelent meg belőle. Nem aratott sikert, s meg is tiltotta végrendeletében, hogy könyv alakban megjelenjék.

Kollekciók