Ajax-loader

'pálinka' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Panyik Gáborné - Pálinkafőzés
Jó ​minőségű pálinkát csak kifogástalan minőségű, aroma alapján teljes érettségű gyümölcsből lehet készíteni! Az a régi, hibás szemlélet, mely szerint a pálinkák alapanyaga az a gyümölcs, amely nem felel meg a fogyasztási, konzervipari és más felhasználási területek minőségi követelményeinek, ma már nem követhető szempont a gyártók számára. Jelenleg Magyarországon - jövedéki szempontból - három, eltérő típusú pálinkafőzési mód létezik: a bérfőzés és a kereskedelmi főzés, valamint az ún. házi párlatkészítés. Könyvünkben ismertetjük azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismerete elengedhetetlen a pálinkafőzéshez.

Tamás Jenő - Pálinka
"Azzal ​felállott, s valami rejtekhelyről egy szépen metszett nagy üveget vett elő, amely majdnem teli volt pirosló itallal. - Szirup-e? - kérdeztem. - Szirup a nagyanyád, de ez meggypálinka! - mondta kevélyen. - Akkor az erős! - Erős, de jó. - Hát akkor csak szopogatni szabad! Erre a bakter két poharat vett elő; az egyiket elém tette, s a másikat maga elé. Az enyémbe csak egy ujjnyit töltött, s a magáét teli. - Szopogatni, azt te fogod; ellenben én inni fogom! - jelentette ki; aztán koccintott velem, és bekapta az egészet. Én azonban csak megnyalintottam az enyémet, pedig jó volt. Erre ő ismét telitöltötte a maga poharát, koccintott, és így bíztatott: - Na, hajtsd fel te is!" Tamási Áron

Gabriele Bickel - Likőrök, ​pálinkák, gyógyitalok
Ön ​most a német sternenfelsi füvesboszorkány "Pálinkáskönyvét" tartja a kezében. Amennyiben rendelkezik a szükséges kellékekkel, a füvekkel és természetesen mindenekelőtt a megfelelő alkohollal, rögtön el is kezdheti saját italspecialitásainak készítését. A legtöbben azonban valószínűleg kényelmesen elhelyezkednek a foteljukban, és először az olvasás élvezetének adják át magukat.

Joseph Pischl - Párlatok ​készítése
Az ​alkoholt és a desztillálást már az ősi Egyiptomban és Görögföld lakói is ismerték. A középkorban az alkimisták buzgón foglalkoztak az alkoholos folyadékok desztillálásával. Bár aranyra nem bukkantak, csináltak viszont - embertársaik szívének megörvendeztetésére, gyomrának melegedésére - párlatokat és likőröket. Az első kiadás (1980) óta a párlatkészítés világában számos pozitív változás történt. Míg korábbi elvárás szerint a párlat tüze éget, ma a hangsúly a különleges, gyümölcsből áradó aromára tolódott át, és az ivó ember enyhébb párlattal is beéri. Mind a párlatkészítők, mind a fogyasztók körében új fogyasztási kultúra, a minőség fontosságának tudata került előtérbe. Az EU-ba való belépés nyomán többrendbeli jogszabályt és rendelkezést meg kellett változtatnunk, s új ismeretekre tettünk szert a csúcsminőséget képviselő párlatok készítése terén is. Mindezt figyelembe vettük az átdolgozott, 7. kiadás elkészítése során. Ezen kívül a különböző szakkifejezéseket és mértékegységeket az ISO-hoz és az EU-iránymutatáshoz kellett igazítanunk. Újra csak megpróbáltam mindent lehetőleg egyszerűen és a hangsúlyt a gyakorlatra helyezve ismertetni, és bízom abban, hogy számos megállapodásos alapon működő párlatkészítő és alapanyag-tulajdonos okulni képes belőle, és jó "magafőzte" pálinkát készít.

Balázs Géza - Pálinka, ​a hungarikum
Az ​első pohár a barátságé, a második a vidámságé" – foglalja össze tömören a pálinka társadalmi szerepét az Állami Nyomda által megjelentetett pálinkatörténeti album. A jó magyar borok mellett talán méltatlanul elfeledett magyar specialitásnak számító pálinka történetét évtizedes kutatómunkával és bámulatos részletességgel dolgozta föl Balázs Géza professzor. Bár a kutató szerint, a magyar ember borivó, mégis a pálinkát tartjuk – kismértékben fogyasztva – a legjobb orvosságnak, étvágygerjesztőnek és hangulatoldónak. Az album végigkalauzolja az olvasót az Európai Unió által hungarikumnak elfogadott 100 százalékos gyümölcspárlat múltján, megismertet a pálinka jelenével, felhasználási lehetőségeivel, sőt még néhány pálinkarecepttel is megajándékoz bennünket.

Balázs Géza - Nagy ​párlat- és pálinkakönyv
"Pálinkás ​jó reggelt!" A magyar nép elsősorban borivó, de a magyaros italok rangsorában második helyen a pálinka áll. Sokféle hagyományos, nemzeti pálinkánk van: a kecskeméti fütyülős barack-, a szatmári szilva-, a halasi körtepálinka. Magyarországon a vendégfogadás elképzelhetetlen egy stampedli pálinka nélkül. "Az első pohár a barátságé, a második a vidámságé, a harmadik a gyalázaté" figyelmeztet a szólás a pálinka hatására, egyúttal a mértékletességre. "Egy liter sem használ jobban, mint egy pohár". A valamikor színes pálinkakultúra a 20. század második felében elszürkült, ám a rendszerváltás után ismét föllendült. Egyre több helyen találkozni helyi, táji (eredetvédett) pálinkákkal, régi ágyaspálinkák hagyományának fölélesztésével. 2002-től a pálinka hivatalosan is számon tartott hungarikum. Egyre több látványfőzde épül, pálinkáriumok nyílnak, hangulatos pálinkakóstolókat, pálinkafesztiválokat rendeznek, van a pálinkának szentje (Szent Miklós), napja (december 6.), városa, lovagrendje, sőt már pálinkaszentelést is tartottak a miskolci ferences templomban. A szerző: dr. Balázs Géza professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, nyelvész és néprajzkutató. Nyelvészeti, művelődéstörténeti írásaiból, könyveiből, rádió- és tévéműsoraiból ismeri a közönség. 1980 óta foglalkozik pálinkakutatással is, főként az égetett szeszes italok művelődéstörténetének, néprajzának, nyelvének leírásával. Egyes pálinkások úgy tartják, hogy az ő munkái adták vissza a magyar pálinka hitelét. Pálinka-témában megjelent könyvei: A magyar pálinka (1998), Pálinka a közös nyelvünk (2003), Pálinka, a hungarikum (magyarul és angolul, 2004). Jelen könyve a legjelentősebb tudományos összefoglalás a magyar pálinkáról.

Áldozó Krisztián - Kis ​pálinkahatározó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dlusztus Imre - Soós Kálmán - A ​jó magyar pálinka
Magyarország ​egyik csodájáról, az ezerarcú pálinkáról dalolja e sorokat Kontor Tamás, miközben tulipános pohara falán egy egész nép kincse gurul végig. Kincskereső úton járt e kötet két szerzője, Dlusztus Imre és Soós Kálmán is. Nemzeti italunk szűkre szabott hazájában arra keresték a választ, mi történt az elmúlt másfél évtizedben? Kinek és minek köszönhetjük a jó magyar pálinka reneszánszát? Mi a titka, hogy ennek az újjászületésnek az üteme a hazai borászat példás helyreállításáét is felülmúlta? Honnan az erő, hogy hazai hódolói népes táborát maga mögött tudva, ma már világhódító útra készül? Századok alatt nemesedett a pálinka kultúrája színárnyalatokban és szellemi mélyrétegekben bővelkedővé. Az ezredforduló előtt pár évtizeden át a keleti barbárság martaléka lett mindaz, amit belőle öreg barátai a házi pincékbe, vakablakokba az élni akarásukba elrejteni nem tudtak. Azután röpke fél nemzedéknyi idő alatt lerázta magáról a ráaggatott büdös jelzőt, és megmutatta, hogy tényleg csoda: a magyar gyümölcs lelke. Ha jó kezekbe kerül ez a gyümölcs – akár prémium márkák főzőmesteréébe, akár bérfőzdésébe vagy éppen a kertvégi szaletliben a maga kedvét kereső, szabad emberébe –, elemi tisztaságában mutatkozik meg a lelke. A jó magyar pálinka mámorra és mélabúra is elragadhat, de ha mértékkel merítünk belőle – megemel és megtart. Miközben gyümölcsnemesítőket és -termesztőket, pálinkászokat és borászokat, muzeológusokat és cukrászokat, politikusokat és tanárokat, főzőmestereket és bérfőzetőket faggatott a két újságíró, a pálinkáról tudni érdemes dolgok gazdag tára bontakozott ki. Tulipános poharunk mellett ebbe is érdemes belekóstolni. Tisztelgés e kötet mindazok előtt, akik a restik sötétjéből kiszabadították az aranyat érő nedűnket, és azok előtt is, akik a kedvüket lelik vagy magukat keresik benne.

Yvon Givert - Gyümölcsök ​pálinkában
"Az ​írás számomra a lehető legjátékosabb, legillékonyabb, leglényegibb tett. Általa éppolyan leheletnyi, éppolyan szeszélyes nyomot hagyunk a világban, mint egy baobabfa nedvei, a csiga nyála vagy a párzó csimpánz spermája." - írja Yvon Givert (1926-2005), a kortárs irodalom egyik nagy "egyhelyben utazó" kalandora, Weöres vagy Hamvas belga rokona.

Keller Miklós - Érczhegyi László - Török Sándor - Pálinka, ​csemegebor, pezsgő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Faragó József - Pálinkatúra
"Nagy ​utat tett meg a magyar pálinka a gumicsizmás emberek kezében didergő stampedliktől a kóstolóházak barátságos belső terében melengetett tulipános poharakig. Napjaink fogyasztási szokása köszönő viszonyban sincs az előző nemzedékek hagyományával. Ma már egyre több pálinkaturista járja az országot főzdetérképpel és párlatlistával. Könyvünkben egészen mélyre ástunk a magyar spiritusz múltjában, hogy eljussunk annak forrásvidékéig, és onnan indulva járjuk végig a tradicionális túraútvonalakat." (a Kiadó)

Jónás József - Mesterpálinkák, ​pálinkamesterek
"A ​pálinka újjászületett. A magyar nemzeti ital újra méltó vetélytársa a világ legkiemelkedőbb párlatainak. Az igazi gyümölcspálinka Magyarország védjegye lehet, amelynek előállítása hagyományon és minőségen alapuló mesterség és művészet is egyben. A pálinka, a pálinkafőzés és a főzőmesterek most ugyanarra az útra léptek, amelyen a bor és a borászok évekkel korábban elindultak: ízében, illatában és aromájában egyedülálló, csak nálunk készíthető italt ismertetnek meg a világgal. A Mesterpálinkák, pálinkamesterek című kötet ennek a törekvésnek tiszteleg, és megmutatja, kiknek köszönhetjük ezt a remek italt. A pálinkamesterek véleménye mellett közéletünk ismert alakjainak pálinkával kapcsolatos gondolatait is közreadjuk; aki pedig a magyar gasztronómia szerelmese, nyolc pálinkával készített étel receptjét találja a kötetben." Jónás József

Gerse László - Híres ​pálinkák
"Nehéz, ​de szép feladatot kaptam e könyv bevezetőjének megírásával. Szép, és megtisztelő a felkérés, mert a pálinkakészítők most vívják csatáikat a piaci elismertségért és minőségi termékeik keresettségéért, nehéz, mert a pálinkáról kialakult fogyasztói elvárás nagyon sokrétű, nem minden esetben korrekt. Ez elsősorban iparági történelmünk sajátosságaiból adódik. A kilencvenes évek elején a szeszipar arculata is átalakult. Az italiparban megmaradtak a hagyományos likőripari cégek, néhány kereskedelmi pálinkafőzde és természetesen nagy számban, az ún. bérfőzdék. A pálinkakészítés feléledése sokat késett a borászathoz képest. Ennek oka elsősorban a törvényi feltételek változatíansága, valamint a jelentős tőkeigény volt az új cégek alapítása esetén. A kilencvenes évek végétől azonban kezdtek megjelenni az igényes, jó minőségű pálinkák a piacon. Ez a fejlődés, a szemlélet átalakulása még ma is tart, de szerencsére egyre gyorsabb ütemünek mondható." Panyik Gáborné Bevezetője

Sólyom Lajos - Pálinkafőzés
E ​mű kiadását az indokolja, hogy egy 1982-es rendelet lehetővé teszi gyümölcspálinka előállítását magánszemélyek részére is. Ennek módja lehet magánszeszfőzde létesítése, illetve már működő főzdék bérbe- vagy szerződéses használatba vétele. A könyv természetesen a már működő szövetkezeti, tanácsi és állami gazdasági szeszfőzdék szakembereinek is készült. Ez a mű mindazt a sokrétű ismeretanyagot tartalmazza, ami a szeszfőzde üzemeltetésével kapcsolatban szakmai, jogi gazdasági területen felmerülhet. A szerkesztők ismertetik a gyümölcsszeszipar alapanyagait, majd részletesen bemutatják az egyes műveleteket: a cefre erjesztését, a lepárlást, a befejező gyártási műveleteket. Tárgyalják a vizsgálati módszereket, foglalkoznak a szeszfőzdék karbantartásával, energia- és vízgazdálkodásával. Három fejezet a pálinka főzésére, forgalomba hozatalára, jövedelmének ellenőrzésére és adóztatására vonatkozó rendeleteket, jogszabályokat tartalmazza.

Bozsik Péter - A ​pálinka dicsérete és más történetek
Vajdasági ​és magyarországi élethelyzetek, olykor tipikus, másszor ellenkezőleg: bizarr, egyszeri, egyedi vagy egyszerűen váratlan jelenségek ihlette novellákat, illetve mini-novellákat tartalmaz a kötet.

Békési Zoltán - Csarnai Erzsébet - Házi ​pálinkafőzés
Az ​Európai Unió területén egyedül Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy "pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vad gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszú szőlőtörkölyből készítenek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végzik. A cefre készítése során semmiféle cukor nem használható, ugyanígy a pálinkába aroma vagy cukor sem tehető. A pálinkához nem adható tömény vagy hígított alkohol, és nem lehet ízesíteni, színezni." Aki pálinkát szeretne főzni, annak a jogszabályok ismeretén (könyvünk 6. fejezete) kívül azzal is tisztában kell lennie, mely gyümölcsök a legalkalmasabbak erre a célra (2. fejezet). A házi pálinka jó minőségének egyik meghatározó eleme a szakszerű cefrekészítés (3. fejezet). Házi pálinkát főzhetünk otthon is, és főzethetjük bérszeszfőzdében is. A házi pálinkafőzés módszerét, eszközeit mutatja be könyvünk 4. fejezete. Hogy milyen pohárból, milyen hőmérsékleten igyuk ezt a hungarikumot, hogyan adjuk meg a kellő tiszteletet a gyümölcs termesztőjének, az ital készítőjének, vagyis mindannak, ami egy kortynyi pálinkában ölt testet, arról az ötödik fejezet szól.

Gabriele Bickel - Ajándékok ​saját fűszerkertünkből
A ​fűszernövények erőteljes illatukkal, aromás leveleikkel, ízletes virágaikkal és fűszeres ízű magjaikkal elvarázsolnak bennünket. Ha saját kertünkben vagy ablakpárkányunkon neveljük őket, könnyen készíthetünk belőlük ajándékokat szeretteink számára. Mindegy, hogy ecet, olaj, likőr, pálinka, fűszersó, tea, krém vagy fürdősó készül belőlük: a fűszernövények aromájukkal bármilyen ajándékot különlegessé tesznek. Így egyszerű lesz az ajándékozás!

Balázs Géza - A ​magyar pálinka
"Egy ​évtizedes könyvtári és levéltári kutatás, a magyar nyelvterület különböző pontjain végzett néprajzi gyűjtések eredményeként látott napvilágot a kötet. A címlapján szereplő versrészlet, a szerző és a cím, a kapcsolódó fénykép önmagában is felkeltheti a téma iránt érdeklődő szakemberek kíváncsiságát, de a pálinka barátainak és ellenségeinek érdeklődését is. Már a bevezető gondolatokból kiderül, hogy a szerző munkájával egy szaktudományi hagyomány folytatója, hiszen a néprajzi és a nyelvtudományi, elsődlegesen nyelvjárási kutatások összekapcsolásával írta meg munkáját. Ez a szemlélet különösen érvényesült a Szegedi Egyetemen. Balázs Géza azonban nemcsak a hagyományt folytatja, hanem rámutat azokra a feladatokra is, amelyek a múlt feltárása mellett a jelenkutatásra hárulnak." Guttmann Miklós

Balázs Géza - Pálinka ​a közös nyelvünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maria M. Kettenring - Aromakonyha
A ​gyógy- és fűszernövényekből, citrusfélékből nyert aromák felhasználása ízesítésre és illatosításra nem újkeletű jelenség. Az íznemesítés ősi művészetét néhány barátommal a '80-as évek végén fedeztük fel és annyira megigézett minket, hogy elhatároztuk, hogy újra életre keltjük. Így született meg az aromakonyha. "Az illatok nyomában" és "A nemes pálinkák története" c. fejezetekben további érdekességeket találhatnak az aromakonyha hagyományairól. (Maria M. Kettenring)

Ismeretlen szerző - Közelítések ​a pálinkakultúrához
14 ​néprajzkutató írása a pálinkafőzés történetétől a jó pálinka 1000 arcúságáig.

Géza Balázs - Pálinka, ​Hungaricum
Old ​Hungarian distilled drinks: rosoglios, krampampuli, bedding distillate. There remain places where they are still known. Hungarian distillate brands known as "pálinka" far and wide include: the whistling apricot from Kecskemét, the plum from Szatmár, the pear from Halas and Tokaji aszú pomace distillate. They are available in decorative packaging. Their names reflect particular ocassions: reaper's distillate, distillate of joy, Blessed Virgin's glass, John's blessing. They take us back in time. Revealing names are found such as: healing distillate, throat oil, fence shredder, priest growler and squatting distillate. This is all just a taste of the history and present day state of Hungarian pálinka culture. Hungarians of course, are primarily wine drinkers, but many ocassions are inconceivable without pálinka: receiving guests, holiday meals, communal physical work, raising toasts, childbirth, wedding receptions, the "feasts" - that is the pig killing feast and the funeral feast. As of 2002, Hungarian pálinka is officially recorded and accepted within the European Union as a specialty of Hungary. Interest is increasing in the cultured, high quality, moderate and healthy consumption of food and drink. Géza Balázs' book also serves this purpose as he acquaints the reader with Hungarian distillate culture. He presents the first appearance, production and ingredients of pálinka, the historical and present day products, the related beliefs, customs and its role in language and folklore, as well as the activities of friends of pálinka today. The author, Dr Géza Balázs, is a teacher at Dániel Berzsenyi College and Loránd Eötvös University, a linguist and an ethnography researcher. The public is familiar with his writings, books, radio and television programs on linguistics and ethnography. This, his third book on pálinka will appear concurrently in both Hungarian and English. The Hungarian State Printing Company (Állami Nyomda Rt.) recommends this book to the reader (pálinka drinker) with pride.

Békési Zoltán - Pándi Ferenc - Pálinkafőzés
A ​gyümölcspálinka hagyományos magyar ital, igazi hungarikum. Szakszerű előállításának ismereteit állították össze e mű szerzői. Az alapanyagokat, a technológiai eljárás egyes elemeit bemutató fejezeteket friss adatokkal kiegészítve közlik. Részletesen foglalkoznak a lepárlással, a hagyományos kisüsti pálinkafőzéssel, a minőségi követelményekkel, vizsgálati módszerekkel. A napjainkban különösen aktuális és főként a borászatokat érintő fejezet a bor és a borászati termékek feldolgozásával foglalkozik. A földrajzi eredetvédelem alá tartozó pálinkák leírása a göcseji körtepálinkával, a pannonhalmi törkölypálinkával és az újfehértói meggypálinkával bővült. Teljesen megújult a vállalkozói ismeretekről szóló rész.

Kollekciók