Ajax-loader

'avarok' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


A_rep%c3%bcl%c5%91_haj%c3%b3
A ​repülő hajó Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - A ​repülő hajó
A ​Szovjetunió népeinek meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Jól és kevésbé ismert nemzetiségek mesekincséből válogattuk, de teljességre nem törekedhettünk, minthogy több mint 150 nemzetiség él a Szovjetunió területén. Királyfik, cárevicsek, nagy erejű legények, egyszerű halászok, gazdag földesurak és bátor vitézek győznek vagy veszítenek ki-ki érdeme szerint. Rab Zsuzsa meseértő, művészi tolmácsolása megszólaltatja legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor népek hőseit is. "Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta" - így végződik egy grúz mese. Ha aranyalmát nem is kapunk, de kellemes, értékes percekkel ajándékoz meg bennünket a kötet. A repülő hajó című népmese válogatást Szecskó Tamás varázslatosan szép rajzai díszítik.

Fehér Mátyás Jenő - Az ​avar kincsek nyomában
Az ​avar származású Carolus Magnus (eredeti avar nevén: Kara Ulu), a Frank Birodalom önjelölt császára, aki különben vérbeli kalandor volt, elrabolta két avar törzs teljes kincstárát, amely később "avar kincs" néven vált ismertté, és amelynek különböző darabjai Európa különböző helyein bukkantak föl. Az Argentínában élő magyar szerző 1972-ben, Buenos Airesben adta ki az avar kincsek utáni nyomozásának eredményeit tartalmazó könyvét, amely most hasonmás formájában jelent meg idehaza. A szerzőnek az tűnt föl, hogy az avar kincsek kora középkori fölbukkanási helyei föltűnő azonosságot mutatnak a kalandozó magyarok portyázásainak állomáshelyeivel. Hiszen a 10. századi nyugat-európai magyar kalandozásoknak, ezek irányának lehetetlen célszerű hadászati indítékát adni, hacsak nem az avar kincsek után vadásztak korai eleink. Okkal vetődik föl a kérdés, hogy talán az így szerzett sok szakrális kincs között, nem volt-e ott a magyar Szent Korona is, amelyet - mint a Hartvik-féle István legendában olvasható - a magyarok nem kértek, de járandóságként követeltek a pápától. Fölvetődik tehát a szent klenódium egykori zsákmány mivoltának lehetősége is. ; A szerző sorra elemzi az Európa különböző pontjain fölbukkant avar kincs darabjait - többségüket perzsa eredetűnek vélve - és aprólékosan nyomon követi sorsukat, időnkénti fölbukkanásaikat és a magyar múlthoz való kapcsolódásukat. Éspedig azzal a tanulsággal, hogy az a nép - mint az avar -, amelyeik könnyelműen veszni hagyja szellemi és szakrális kincseit, könnyen elsodródik az időben. Az a nép - mint a magyar -, amelyik híven őrzi a ráhagyott értékeket, minden sorscsapás ellenére megmarad. ; A terjedelmes, szakirodalmi és forráshivatkozásokkal sűrűn tűzdelt, hipotetikus fejtegetésekben bővelkedő, igen sok művészettörténeti, ötvöstechnikai, régészeti, filológiai utalást soroló szakmunka - elsősorban a történelmi rejtélyek és kuriózumok iránt érdeklődők olvasmánya.

Mtf_03_letagadott_eleink_szkitak
9

Ismeretlen szerző - Letagadott ​eleink a szkíták
Szkíta ​olvasókönyvünk egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink, gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett „szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot”, vagyis közös eredetünket e titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében. A jeles közéleti férfiú, politikus, Werbőczy István (1458 körül-1541) híres „Hármaskönyvében” írja: “Az erdélyi scíthákról, a kiket székelyeknek hívunk Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scíthák, kiváltságos nemesek, a kik a scítha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetelétől származtak el, a kiket mi romlott néven <> nevezünk; a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban a legjártasabbak...” (Werbőczy TRIPARTITUM, III. rész, 4. czím) A szkíták kutatása ma is népszerű, s a történészek, régészek, egyéb tudományágak képviselői (antropológusok, genetikusok, művészet –és vallástörténészek stb.) számos konferenciát tartottak a közelmúltban, hogy tisztázzák a szkítaság eredetével, kultúrájával kapcsolatos kérdéseket. Ma már egyértelmű, hogy nem nevezhetők műveletlen nomádnak, avagy barbárnak, hisz az állatábrázolásokról híres ötvös – bőr – és textilművészetük, a fejlett életmódról tanúskodó – nemcsak harcos, hanem városlakó és földművelő – poszt-sumér kultúrájuk a legfejlettebb ókori civilizációkkal is felveszi a versenyt. Több ókori szerző a legigazságosabb, legbátrabb népnek nevezi a szkítákat, akiknek legnagyobb kincse a szabadság volt. Több mint egy ezredéven át uralták Belső- és Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig az eurázsiai térséget, ide értve az egykori Urartu, tehát Dél-Kaukázus területét is. A szkíták örököseinek több, ma élő nemzet is joggal nevezheti magát. De leginkább mi, magyarok, akik nemzettudatunkban, népi emlékezetünkben, krónikáinkban, regéinkben, hagyományainkban, szokásainkban hordozzuk a szkíta örökség megannyi kincsét. Az "íjászok” és a „szarvas népét”, a szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. I. e. 514 táján, az akkori világ leghatalmasabb uralkodója, a nagy perzsa birodalom ura, Dareiosz is megtapasztalhatta ezt, amikor arra vetemedett, hogy megtámadja a szkítákat. Hatalmas hadereje – hétszázezres hadserege és 600 hadihajója – ellenére sem volt képes legyőzni őket, és miután többször is vereséget szenvedett, kénytelen volt szégyenszemre visszafordulni. Thuküdidész ezt írta róluk: "... nem csak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük …” Ha visszatalálunk igaz eredetünk romlatlan ősforrásához: mi is legyőzhetetlenek leszünk jelenben és jövőben, ahogy eleinkkel, a szkítákkal együtt, azok voltunk a múltban… Pápai Szabó György - Patrubány Miklós

Ismeretlen szerző - Magyar ​régészet az ezredfordulón
Magyar ​régészet az ezredfordulón egy félezer oldalas, gazdagon illusztrált könyv, 79 szerző és 11 szerkesztő három éves munkája. Átfogó képet ad a Kárpát-medence régészetének helyzetéről és eredményeiről, egyrészt az elmúlt 200 esztendő tudós-kutatóinak állít emléket, másrészt azoknak a népeknek, amelyek a Kárpát-medencében több ezer esztendő alatt tárgyi emléket hagytak. A kötet 13 fejezetében a kezdetektől napjainkig kutatott korszakok időrendjét követve rajzolódik ki a magyar föld régmúltja. A könyvben a régészet módszereiről is szó esik, így az olvasók olyan átfogó kiadványt vehetnek kézbe, amely által ez a különleges szakma és alig ismert művelői közelebb kerülhetnek a közönséghez. A könyv végén átfogó bibliográfia kapott helyet. A többnyire színes helyszíni felvételek, rekonstrukciós rajzok és tárgyfotók mellett minden fejezetben térképmelléklet, illetve a tudományágban egyedülálló részletességű kronológiai táblázat is található.

Fonyódi Tibor - Naptól ​vagyok, Holdtól vagyok
A ​IX. század utolsó évtizedében járunk. Egy sebesült szarvas vérnyomát követő vadász három titokzatos regössel találkozik, akik arra kérik, hogy hallgassa meg a történeteiket. A három elbeszélő három egymást követő századot, nézőpontot és stílust jelent, de mondandójuk azonos; egy múltja elől menekülő onogur javas, a kagán koronájának elkészítésére elhivatottságot érző avar ötvös és a tanítói ellen fellázadó és Nagy Károly szolgálatába szegődő magyar táltos elbeszélése nyomán minden képzeletet felülmúló összefüggésekre derül fény a honfoglalást megelőző háromszáz év eltitkolt, elhallgatott magyar történelméből. Fonyódi Tibor történelmi regénytrilógiájának második kötetében három különböző korban élt ember élettörténete elevenedik meg. A szerző olyan színes és eleven tablót fest az Avar Birodalomról, a Karolingok koráról és a IX. századi magyar történelemről, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a misztikummal fűszerezett történelmi kalandregények kedvelőinek. Az előzményektől függetlenül is olvasható regény méltó párja a nagy sikert aratott _Isten ostorai_nak.

Simon László - Nagykőrös ​és környéke avar kori topográfiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baráthosi-Balogh Benedek - Hun ​utódok, elpusztult hunos véreink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh Csilla - "Eltűntek, ​mint az avarok..."
A ​Balaton déli partján található Zamárdi város belterületén húzódik a Kárpát-medence máig ismertté vált legnagyobb sírszámú avar kori temetője, amely mintegy 5–5,5 hektár kiterjedésű. Eddig a temetőnek közel 2700 sírja került feltárásra, és még majdnem ennyi feltáratlan. A sírok 95%-át egykori fosztogatók feldúlták, kirabolták, de ennek ellenére a temető a korszak egyik leggazdagabb lelőhelye. Az előkerült változatos leletanyag a temetőt használó közösség több gyökerű anyagi műveltségéről, részben etnikai összetettségéről, sokirányú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről és különböző irányból érkező kulturális hatásokról árulkodik. A keleti, nomád kulturális gyökereken kívül helyi, késő antik, bizánci és germán elemekből ötvöződött e közösség kultúrája. Az 1997-ig feltárt 2368 sír anyagának tudományos igényű közlése és feldolgozása már elkészült, azonban a 2015-ben újrakezdett ásatás eredményeiről eddig kevés információ látott napvilágot, hiszen a leletanyag restaurálása és feldolgozása még folyamatban van. Ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy az eddigi eredményeinkből ízelítőt nyújtunk egy-egy új jelenség, érdekesebb leletegyüttes jellegzetességeinek bemutatásán keresztül. Megfigyeléseink jól illeszkednek a korábbi kutatások eredményeihez, ezért a régebbi ásatás anyagából is emeltünk ki tárgyakat, így törekedve a temető legfontosabb jellegzetességeinek számbavételére. Szakmai mondanivalónkat színes rekonstrukciós rajzokkal „keltettük életre”. A temető ásatása tovább folytatódik, és reméljük, hogy minden egyes újabb sír feltárása hozzájárul ahhoz, hogy még pontosabb, hitelesebb képet tárhassunk az érdeklődők és a szakma elé a Rétiföldeken temetkező avar kori közösségről.

Covers_528328
Az ​avarok aranya Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Az ​avarok aranya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Madaras László - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Jászapáti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

B. Nagy Katalin - A ​székkutas-kápolnadűlői avar temető
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Călin Cosma - Dobos Alpár - Gabriel T. Rustoiu - Aurel Rustoiu - Ovidiu Oargă - Războinici ​în Transilvania din epoca avară
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Garam Éva - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred
___Die ​Geschichte des Karpatenbeckens im 6.-9. Jahrhundert ist gerade von der 1100-Jahrfeier der ungarischen Landnahme ein aktuelles Thema. Das von der Autorin freigelegte awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred ist das einzige, das aufgrund seines vollständig ausgegrabenen und relativ reichhaltigen Fundmaterials sowie seiner minimalen Störungen geeignet ist, wertvolle Angaben zur Geschichte der Spätphase dieser Periode (2. Hälfte 7. – Mitte 9. Jh.), zu ihrer materiellen Kultur, ihrem Gesellschaftsaufbau und ihrer Lebensweise zu liefern. ___Mit Hilfe einer in der ungarischen Grabfeldforschung neuen Methode wurden durch die etwa 200 Fundverbreitungskarten und aus deren Ergebnissen zusammengestellten Seriationstafeln die absoluten Zeitgrenzen des Gräberfeldes und damit auch die Benutzungszeit und Fundgegenstände in der betreffenden Gemeinschaft bestimmt. Belegungsverlauf, Bevölkerungsanstieg, Erscheinen neuer Gegenstandsformen, Stile und Materialen deuten auf das Auftreten einer neuen Gruppe zu Beginn des 8. Jahrhunderts hin, einer Schwert-Lanzen-Gemeinschaft – vermutlich des Volkes eines awarischen Teilfürsten -, deren Überreste am Ende des 9. Jahrhunderts in den landnehmenden Ungarn aufgingen.

Avarok_puszt%c3%a1i
Avarok ​pusztái Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Avarok ​pusztái
Az ​e kötetbe foglalt 37 régészeti tanulmány témáját tekintve az őskortól a középkorig több ezer év történetét öleli át, azonban ami mégis egybe fűzi őket az az, hogy a szerzők ezen cikkeikkel Lőrinczy Gábor régészt köszöntik 60. születésnapján. Az ünnepelt 1981-től dolgozik régészként, előbb a nyíregyházi, majd 1985-től a szegedi múzeumban. Elsősorban a Kárpát-medence népvándorlás kori régészetével foglalkozik, az avar kort kutatja. Nevéhez fűződik a Tiszántúl egyik legjelentősebb kora avar kori temetőjének feltárása Szegvár-Oromdűlőn. Egy-egy ásatás kapcsán érdeklődése az avar koron kívül a bronzkor, a római, az Árpád- és a középkor felé irányult. Az elmúlt évtizedben kutatásainak homlokterébe a Maros-torkolat nyugati oldalának honfoglalás kori településtörténeti kérdései kerültek. Komoly tudományos publikációs tevékenysége mellett nevéhez számos nagy sikerű kiállítás és konferencia is fűződik, illetve alapító szerkesztője a Móra Ferenc Múzeum régészeti kiadványsorozatainak (MFMÉ - Studia Archeologica, MFMÉ - Monumenta Archeologica és MFMÉ - Monographia Archeologica), valamint több önálló régészeti tanulmánykötetnek. Tagja számos hazai régészeti szakmai társaságnak. Sokoldalú munkásságának tanúbizonysága, hogy az őt köszöntő kötetbe egykori tanárai, kortársai és közel másfél évtizedes oktatói tevékenysége során kinevelt tanítványai is szép számmal jelen vannak a szerzők között, a kollégák és barátok mellett. A tanulmánykötet hűen illusztrálja az ünnepelt sokoldalúságát, s a hazai régészeti kutatások sokszínű világát.

Erdélyi István - Die ​Kunst der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Régészeti ​tanulmányok az avar társadalom történetéhez
László ​Gyula még magyarul soha meg nem jelent könyve az avar társadalomról, felépítéséről régészeti leletek alapján. "Most, amikor olyan nagy jelentőségű munka elején állunk, mint a hazai avar-kori emlékanyag hiteles kiadása, tisztáznunk kell azokat a lehetőségeket és módszereket, amelyekkel ezt a páratlan régiséganyagot történeti forrássá tehetjük. Ha ezt nem tennénk, akkor pusztán a kutatás nyersanyagát, a közölt leletek eddigi sokezres számát gyarapítanók, új és újabb ezrekkel. Ám közleményeink csak akkor válnak történeti forrássá, ha a leletek pontos közlésén, mintakincsük és készítésmódjuk összefüggéseinek felderítésén túlmenően a régészeti anyagot az akkori társadalom vetületeként szemléljük, az összefüggéseit elsősorban az egykori élet és társadalom kérdéseinek irányában kutatjuk."

Vásáry István - A ​régi Belső-Ázsia története
Az ​Európa keleti végén időről időre feltünő keleti népek, a hunok, az avarok, a magyarok vagy a tatár-mongolok története Ázsia belsejében kezdődött. Az európaiak csupán történeti útjuk végső fázisában ismerték meg a népeket, s ázsiai múltjuk legtöbbször teljes homályban maradt. E keleti népek történetének a magyarság keleti származásánál fogva különösen izgalmas, így nem véletlen, hogy belső-Ázsia kutatásában, s azon belül is Belső-Ázsia történeti főszereplőinek, a török és mongol népeknek a megismerésében a magyar kutatók mindig elől jártak. Eddig is sok önálló kötet, tanulmány, cikk látott napvilágot egy-egy korszakról, népről, de jelen mű e hatalmas terület történetének első magyar nyelvű összefoglalása, az indoeurópai szarmata népektől az 1200-as évekig, a mongol hódításig. A könyv fejezeteihez annotált bibliográfia csatlakozik, továbbá térképek, időrendi táblázat és mutató könnyíti meg a szerteágazó anyagban való eligazodást.

Covers_439288
0

Ismeretlen szerző - Magyarország ​hadtörténete I.
A ​négy kötetre tervezett Magyarország hadtörténete harminc év elteltével mutatja be újra - a korábbi összefoglalóktól némileg különböző korszakolással és eltérő hangsúlyokkal - az 1100 éves hadi históriánkat. Az első kötet, A kezdetektől 1526-ig, a középkor hadtörténetét tárgyalja: a római időszaktól kezdődően, amikortól a Kárpát-medence mindmáig hatóan bekerült a nyugati világba, egészen a mohácsi csatáig. Ugyanakkor az összefoglaló igyekszik a korábbiaknál sokkal szervesebben bemutatni a megújuló történeti földrajzi, vár- és fegyverzettörténeti kutatások eredményeit. A könyvet mintegy 300 kép és térkép illusztrálja.

Nagy Borbála - Az ​áruló avar kagán
A ​regény írója az utolsó avar kagán sorsán keresztül az Avar Birodalom végső 40 évében történt eseményeket követi egészen 803-ig. Elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mik lehettek azok a külső és belső, a közvetlen és közvetett okok egy ilyen hatalmas és gazdag birodalom bukásának a középkori Európában, egy olyan korban, amikor egy ország vezetőjének a jó vagy rossz tulajdonságai döntően befolyásolták egy birodalom sorsát. Mennyire volt sorsszerű az avar kaganátus megsemmisülése, ha nem volt rátermett, határozott és keménykezű vezetője? Miért lett semmivé és tűnt el a történelem porondjáról néhány év alatt szinte nyomtalanul egy olyan birodalom, melynek több mint kétszáz éven keresztül sikerült a már lecsengett nagy népvándorlás után, a Kárpát-medencei népcsoportokat erős kézzel összefognia, és egységbe szerveznie anélkül, hogy vallási, nyelvi vagy kulturális egységesítésre törekedett volna, megelégedve egy sztyeppei típusú laza politikai egységgel? Milyen szerepe volt ebben a bukásban a kereszténység Kárpát-medencei terjedésének abban a bizonyos „sötét középkorban”, amelyben a regény cselekménye játszódik? Valóban összetartó ereje volt, amint azt Szent István Magyarországa kapcsán gondoljuk, vagy amilyen pozitív hatással volt a nyugat- és dél-európai kultúrák fejlődésére, annyira pusztító hatása volt a Kárpát-medencei félnomád kultúrkör számára? Frank Károly életét és udvarát, családját, családi körülményeit az író nagyrészt Einhard „Vita Caroli Imperatoris”című életrajzi írása alapján mutatja be. Az avar neveket a történelemből, vagy földrajzi nevekből vette Bécs városának nevéből kiindulva, ami elismerten avar eredetű. A konstantinápolyi, azaz az Új Római udvar leírásában az író Charles Diehl idevonatkozó művéből merített. Az író a szkíta–hun–avar–székely–magyar folytonosság feltételezése mellett a kulturális és nyelvi kapcsolatokról is szól, ahogy ezek a népek más-más nevük ellenére, ha nem is azonos, de rokon nyelven beszélhettek, vallásukban, kultúrájukban sem sokat különböztek egymástól, és tulajdonképpen ugyanazt az etnikumot képviselték mindvégig az ókori és középkori Kárpát-medencében. Nem voltak semmivel se „barbárabbak”, műveletlenebbek, mint ebben a korban a többi európai nép, hanem ahogy ma mondanánk, egyszerűen mások voltak. A Hargita hegység neve a Hérodotosz által a Kr. e. V. században említett szkíta ős nevével, Thargitaoszszal cseng össze, akinek országa a mai Erdély területét is magába foglalta. A regényben a Thargit név viselője a vidék mindenkori ura.

Covers_160633
Gold ​der Awaren Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Gold ​der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_160633
Gold ​der Awaren Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Gold ​der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Csanád - A ​nagyszentmiklósi kincs
1799-ben ​látott napvilágot, azóta számtalan tudományos mű foglalkozott vele. A bécsi kincstárba került 23 edény formája és díszítése tekintetében páratlan; feliratait máig sem sikerült meggyőző módon megfejteni.Ezért is tisztázatlan a kincs készülésének kora, amitől részben függ az is, hogy mely nép tulajdonában lehetett. Bálint Csanád a régész, művészettörténész szemével vizsgálta a leletegyüttest, több alkalommal tanulmányozta az eredetiket is. A kutatás a Kelettel hozta kapcsolatba a kincset, ezért a szerző hosszasan tájékozódott az Eurázsia és Bizánc V–X. századi régészetével és művészetével foglalkozó irodalomban. Ennek köszönhetően első ízben született olyan összefoglalás, amely a kora középkori Irán, Közép-Ázsia, az arab kalifátus, Kína, Bizánc, az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence fémedényművességeit együtt mutatja be. A kincs eredetével kapcsolatos két népszerű elmélet könnyen elvethető, mert az edények teljes mértékben eltérnek a dunai bolgár (IX. század) és a honfoglaló magyar (X. század)leletektől és ornamentikától. Az avar régészeti anyaggal, díszítésmóddal és ötvöstechnikával viszont apró egyezések hosszú sora mutatható ki. Ennek alapján megállapítható, hogy a nagyszentmiklósi kincs egy VII–VIII. századi avar (rész)fejedelmi család birtokában volt. A könyv nemcsak a kincs edényeiről nyújt fényképanyagot, de teljes áttekintést kínálva bemutatja a kora középkori eurázsiai fémedényleleteket és –ábrázolásokat is. Személynév- és lelőhely-névmutató segít eligazodni a könyvben feldolgozott anyagban.

Szádeczky-Kardoss Samu - Az ​avar történelem forrásai 557-től 806-ig
Magyarország ​földjének több mint két évszázadon át (586-796) az avarság volt az ura, mely lovas nomád népként a steppéről vándorolt be. Ennek a keleti eredetű etnikumnak a maradványai megérték Árpád honfoglalását, s így a történeti magyarság egyik komponensévé váltak. Az avar kaganátusnak a 620-as évekig tartó fénykorában világtörténeti szerep jutott: amint korábban a hunok indították meg a germánoknak a római impérium területére való beözönlését, úgy nyitottak utat a kalandozó avaroik a szlávoknak a bizánci limes átszakításával a Balkánra, az Adriáig és az Alpokig. Egyébként az írott forrásokból ismert idők folyamán első ízben az avarok egyesítették tartósan egyetlen politikai alakulat keretében a Közép-Duna-medence keleti és nyugati felét; ilyen értelemben Avarország a későbbi Magyarország történelmielőfutára volt. Jelen kötet az Európába vándorlástól a kaganátus önállóságának a felszámolásáig terjedő korszak avar történelmének az írott forrásait tartalmazza magyar fordításban, tömör kommentárral. Így fest hátteret ahhoz az egyre színeseb képhez, amelyet az évről évre szaporodó régészeti leletek nyújtanak az avarság életéről.

Szádeczky-Kardoss Samu - Az ​avar történelem forrásai I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi István - A ​Kárpát medence népei a honfoglalás előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

dr. Kiss Gábor - Somogyi Péter - Tolna ​megyei avar temetők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gyula - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Solymár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp Gyula - Lendvai Antal - Árpád ​népe előtt
Az ​avar korral foglalkozó régész, Fülöp Gyula és a szakmai útmutatás nyomán dolgozó kitűnő grafikus, a nemrégiben elhunyt Lendvai Antal közös műve ez a - honfoglalási évfordulóra ismét megjelent - ismeretterjesztő kötet. A magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében élt népek életmódja, kultúrája kevéssé ismert; ebben a kötetben sokoldalúan és képzeletindítóan elevenedik meg az avarok világa, akik a 6. és 9. század között egy félig nomád, félig földművelő kultúrát honosítottak meg itt. A hazai régészet módszeres ásatásainak leletanyagából rekonstruálja a szerző a társadalom szerkezetét, a települések formáit, az életmódot, s azokat a mesterségeket, amelyeket viszonylag magas szinten műveltek. Fazekasaik, kovácsaik, ötvöseik termékei kerültek elő a sírokból, következtetni lehet orvoslásukra, sámánisztikus vallásukra, temetkezési kultuszaikra. A leírások, amelyeket a rajzok megelevenítő ábrái kísérnek, nem személytelenek: Fülöp Gyula a régészeti munka érdekességeit, rejtélyeit, anekdotikus mozzanatait is beleszövi a könyvbe. Jól sikerült, tartalmas ismeretterjesztő kiadvány ez - felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlható, az iskolai történelemoktatásban is alkalmasint érdemes lesz felhasználni.

Covers_384454
A ​Csillagos Ég Lakói Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​Csillagos Ég Lakói
Az ​emberiség történetében a halállal kapcsolatos hiedelmek, szokások és kultuszok csak külső formájukban kötődnek egy-egy korhoz és helyhez, lényegüket tekintve időtlenek és érintik az emberi kultúra szinte minden területét. Több koron átívelő az az elképzelés, hogy a halál "elköltözés egy másik világba". Ezt a bizonyos "másik világot" - ősidőktől napjainkig - szívesen képzelik el a felhők felett, az égen, az ókori egyiptomiak a halottaikra sokszor úgy gondoltak, mint a csillagos ég lakóira.

Walter Pohl - Die ​Awaren
In ​der Frühzeit der europäischen Geschichte gibt es Völker, die man als Stiefkinder der Forschung bezeichnen kann - zu ihnen gehören die Awaren. Dieses Steppenvolk hat in der Übergangsepoche zwischen Antike und Mittelalter fast ein Vierteljahrtausend - ausgehend von der ungarischen Tiefebene - große Teile Mittel- un d Osteuropas beherrscht. Gleichsam als 'Erben' der Völkerwanderungszeit behaupteten sie - nebe Byzantinern, Franken und Langobarden - den Rang einer europäischen Großmacht. Diese gepanzerten Reiterkrieger waren bei ihren Zeitgenossen gefürchtet. Gleichwohl erlebte Mitteleuropa unter ihrer Herrschaft relativ friedliche Zeiten. Noch als ihr Reich unterging, staunte man am Hof Karls des Großen über die unermäßlichen Schätze, die die Awaren-Fürsten gehortet hatten. Der österreichische Frühgeschichtler Walter Pohl geht den wenigen erhalten gebliebenen Quellen und Zeugnissen nach und rekonstruiert als erster ein historisches Gesamtbild der europäischen Awaren. Es gelingt ihm ein brillantes Werk erzählter Geschichte, das vor den Augen des Lesers Kultur und Gesellschaft der Awaren lebendig werden läßt und eindrucksvoll ihren Aufstieg zur Großmacht und das Drama ihres Untergangs beschreibt.

Trugly Sándor - Griffek ​és oroszlánok népe
A ​komáromi hajógyár területén feltárt késő avar temető a Kárpát-medence egyik legjelentősebb avar temetkezési helye. Trugly Sándor régész 1979 és 1989 között a nyolcadik századi avar temető 153 sírját tárta fel, közöttük 63 (a nemesi középréteghez tartozó) lovassírt. Ezek legszebb leletei közé tartoz-nak az aranyozott öv- és lószerszámveretek, melyeknek dokumentációja a könyv gerincét alkotja. A szerző könyvében tömören szól az avarok tör-ténelméről, s bemutatja magát a temető leletanyagát és az egykori népes-séget. A szenzációs leletanyag legjelentosebb darabjairól 67 színes fénykép készült.

Kiss Attila - Gesta ​Avarorum
Az ​Altináj és a Medveszív írójának új könyve az avarok történetébe avatja be olvasóit - ifjút és felnőttet egyaránt. A Képes Krónika mintájára készített különleges kötet egyszerre hiteles történelmi tabló és képeskönyv, mely a Kárpát-medencében évszázadokig élő avar népcsoport - sokak szerint elődeink - valós története. A képzeletbeli krónikás, Allogenész köpönyegébe bújva Kiss Attila időutazásra invitálja olvasóit, melyből kiderül: az Elveszett krónika a magyar köztudatból tűnt el... A szerző szavaival: "... csupán a forrásokat kell felkutatnom, hogy megtaláljam. Nézzétek hát a képeket, és olvassátok érdeklődéssel az immáron megtalált krónikát, mely az avarok történetéről szól!"

Kollekciók