Ajax-loader

'társadalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


George Mikes - How ​to be a Brit
George ​Mikes has been studying the British for a long time; here in one book are his three major works, in which he unstintingly offers the fruits of forty years of field research to all aspirant Brits. Having himself been born abroad, Mr. Mikes is in the ideal position to counsel others in the same unhappy state - and even Brits born and bred may pick up a few unexpected tips from his irresistible blend of laconic humour and sharp observation.

831941_5
elérhető
2

Makszim Gorkij - Az ​anya
Az ​anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelőtt az anya jellemének a fejlődését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szasa, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg. Pelagéja (az anya) a mű elején a munkásnegyed öntudatlan, szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerűnek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfőbb jellemző vonása a félelem. Ezzel egyidőben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az ő fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik. A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében. A regény kezdetén "kicsit oldalvást jár, mintha attól félne, hogy nekimegy valaminek", a regény végén már megszállja szívét a bátorság: a harc és a győzelem feltétele. Ez az oka annak, hogy - bár a regény a munkásforradalmárok látszólagos bukásával végződik - mégis érezzük közelgő győzelmüket.

Szabó Anna Eszter - Nagy Szilvia - Tudom, ​mit csinál a gyereked szombat éjjel!
Minden ​fiatal és minden szülő számára katartikus élmény, amikor valaki tizenévesen, először tűnik el egy hétvégi éjszakában. Nem végleg, csak reggelig. De vajon mi történik vele? Merre jár? Kikkel találkozik? Mibe keveredik? Drog? Játék? Alkohol? Szex? És mi lesz másnap, amikor előkerül? A két fiatal újságírónő Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia a tinédzserek életének rejtett világába ad betekintést Tudom, mit csinál a gyereked, szombat éjjel! című riportkönyvükben. A nagy vihart kavart Egyetemista lány támogatót keres és a Hölgy alkalmi kísérőt keres szerzőpárosa a városi éjszaka, a drogok, a függőségek, a fiatalkori játékszenvedély, a reggelig tartó partik világába enged betekintést, abba a világba, amelyben könnyű elveszni, és nehéz belőle kitalálni. Mitől lesz bulimiás vagy szexfüggő egy fiatal lány? Hogyan válnak értelmes fiatalok drogtámadás áldozatává? Hogyan tekintenek szüleikre, barátaikra? Hogyan használják a Facebookot, és mivel jár lájkfüggőségük? Sok fiatal magára ismerhet ebben a szókimondó, helyenként megrendítő könyvben, a szülők pedig megérthetik, micsoda veszélyek leselkednek minden tizenévesre, ebben a vad, illúziók nélküli, kegyetlen világban. "Sok szülőtől hallottam a kérdést, hogy vajon mikor jön el az a pont, amikor be kell avatkozni, amikor cselekedni kell? A rengeteg tinivel folytatott beszélgetés komoly tanulságra vezetett rá. Nem beavatkozni kellene, hanem eleve figyelni rájuk, ismerni őket, mert akkor azonnal feltűnik a legapróbb változás is. Ha más a tekintete, ha tágabb, szűkebb a pupillája. (De ehhez a szemébe kell nézni.) Ha izzad a tenyere. (De ehhez meg kell érinteni.) Ha megváltozik az illata. (De ehhez közel kell hozzá menni.) Ha meghízik, ha lefogy. Ha nem tud aludni éjszaka. (De ehhez oda kell menni az ágyához és legalább akkor megkérdezni, milyen napja volt.) Ha ilyen a kapcsolat, akkor nem kell beavatkozni. Ha nem ilyen, akkor bizony már muszáj. És ha már muszáj, akkor gyakran már túl késő."

Bernek Ágnes - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Bora Gyula - Társadalomföldrajz ​a szakközépiskolák számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Quinn_izmael
elérhető
67

Daniel Quinn - Izmael
„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.” Ray Bradbury "Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár. Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa."

Rangos Katalin - A ​képzett beteg
Rangos ​Katalin első kötete válogatás a szerző Klubrádiónak készített orvosinterjúiból. Gyerekként, ha meghallottam, hogy szüleim Kőhidai doktor bácsi kihívását tervezgetik, képzeletben egy speciális vegyszerrel spricceltem tele a szobát, mely arra volt hivatott, hogy ők felejtsék el az orvos kirendelését. Ezt a varázslást néha siker koronázta, néha nem, mindenesetre egész életemben féltem a tűtől, a kórházszagtól, és nem utolsósorban a betegségektől. Aztán úgy alakult, hogy egyre többet beszélgettem a rádióban orvosokkal, és elképedve értesültem egy csomó újdonságról. Műfül? Lenyelhető kamerakapszula? Kis "sámfák" az érben? Székletátültetés? Rájöttem, hogy mindez nem csak engem érdekelhet. Így született meg ez a könyv. Mert ha már elkerülhetetlen, hogy olykor ágynak dőljük, legalább legyünk képzett betegek. A szerző pályájának korábbi szakaszát a Magyar Rádiónál és Televíziónál töltötte, riportergyakornokként kezdte, kuratóriumi elnökként fejezte be több évtizedes újságírói tevékenységét a közszolgálatban, 2010-ben. Azóta Szabad Sáv címmel napi műsort szerkeszt és vezet a már említett Klubrádióban.Több mint húsz éve tanít a Színművészeti Egyetemen televíziós műsorkészítőknek szerkesztést és riporteri gyakorlatot. "Rangos Kati nemcsak képzett beteg, de igazi gyógyító. Bármikor kezébe adom a lelkem. Mert empatikus, ugyanakkor nem fél használni szikeéles nyelvét, ha arra van szükség. Így működik munka közben is. Ezért élmény őt hallgatni, olvasni." -Krizsó Szilvia

Bohdan Petecki - Messier ​13
Egy ​távoli csillagrendszerben lévő bolygón a földi kutatók értelmes élet nyomaira bukkannak. A tudósokat egy különleges biztonsági szervezet védelmezi, de a biztonságiak és a tudosók között számtalan konfliktus keletkezik, mert a tudósok szerint egy fejlett civilizáció csakis jóindulatú lehet, a biztonságiak viszont csupán az idegenek ellenőrzése után engedélyeznék a kapcsolatfelvételt.

Émile Durkheim - Az ​öngyilkosság
Durheim ​munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyon fejlődött a szociológia módszertana Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
„Megszólal ​az üzletvezető asztalán a telefon, s valaki, valahonnan, a rokonságból, az ismeretségi körből, a szakmából, innen vagy onnan, oldalról vagy fölülről kér valami szívességet. . . Szó sincs itt jattról, borravalóról, hálapénzről, megvesztegetésről s más effélékről. Itt már az umbuldáról, az érdekek összefonódásáról, az urambátyámvilág megújult változatáról, az összeköttetések rendszerének egy tranzakciójáról van szó." „A pesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában egy kukát állítottak be az úttest középső sávjába, s aztán rejtett kamerájukkal figyelték. hogyan viselkednek az autósok. És hát úgy viselkedtek, ahogy a nagykönyvben meg van írva: pillanatokon belül hosszú autósor torlódott föl, egyenként kerülgették a kukát az autók, villogtatva-préselődve jobbra és balra, de senki se szánta rá magát arra, hogy amikor a kukához ér, kiugorjon az autóból. s félrehúzza az akadályt az útból: előtte végre megnyílt az út. hogyisne száguldott volna tovább. . . Negyven--ötven autós kerülte ki nagy üggyel- bajjal az akadályt, míg végre akadt valaki, aki vállalta, hogy kikászálódjék a vezetőülésbőI, elszalasszon egy zöld lámpát. csak azért. hogy valami olyasmit csináljon. amiből neki semmi. csak az utána jövőknek, a többieknek van hasznuk."

Ismeretlen szerző - A ​fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Vitányi Iván - Új ​társadalom - új szemlélet
A ​mindennapi tapasztalat és a tudományos elemzések sokasága egyaránt azt bizonyítja, hogy a 20. század utolsó harmadában gyökeres és átfogó változások indultak el az emberi élet minden területén: a gazdaságban, a társadalmi együttélésben, a kultúrában, a politikában és a mindennapi életben egyaránt. Minden arra mutat, hogy az emberiség története új fordulópont felé tart – vagy már el is érkezett oda. Ez a könyv nem a vészharangot kívánja megkongatni, de örömódát sem akar zengeni. Azt mondja, hogy először is vegyük „leltárba”, hogy melyek a mai világ új jelenségei, új vonásai, új folyamatai. Nyugalomra, körültekintésre és az új ellentmondásokat feldolgozó szofisztikált racionalizmusra van hozzá szükség (amit, ha úgy tetszik, nevezhetünk dialektikának is). Így alakíthatók ki társadalomszemléletünknek azok az új dimenziói, amelyek alapján aztán hiteles következtetéseket vonhatunk le mind a társadalmi, mind az egyéni cselekvés számára.

Alföldi Róbert - Csáki Judit - Magánügy
Alföldi ​Róbert a mai Magyarország égető társadalmi problémáit veszi szemügyre, olyan kérdéseket körüljárva, amelyek időről időre vaskos szalagcímekkel szerepelnek a médiában, olykor tüntetéseket, máskor törvényeket provokálnak. Beszélgetőtársai helyzetükkel példázzák az adott problémákat; olyan emberek ők, akikből sok van, akik személyükben, életútjukban, közegükben számos tipikus jegyét mutatják a mai Magyarországnak. Mégis olyanok, akik képesek voltak bebizonyítani, hogy másként is lehet, hogy hozhatnak az életüket átformáló döntéseket. Alföldi Róbert csupán annyit kért tőlük, hogy legyenek őszinték, beszéljenek nyíltan olyan kérdésekről is, melyek sokunkat foglalkoztatnak mégis gyakran szégyenkezünk miattuk. És ahogy elénk tárják magánügyeiket ezek a rendkívüli módon élő hétköznapi emberek rádöbbentik az olvasót, hogy az egyes ember éljen bárhol, foglalkozzon bármivel beleszólhat a saját életébe, képes irányítani a sorsát.

Kulcsár Kálmán - A ​társadalom és a szociológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_230876
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Mikroelektronika ​és társadalom
... ​a Római Klub központi feladatának tekinti "az emberiség nehéz helyzetének" vizsgálatát, és azt, hogy hogyan tud az ember ezen a "nehéz helyzeten", amely az elkövetkezendő években esetleg tovább romlik, felülemelkedni. A Római Klub "A növekedés határai"-val kezdődő valamennyi korábbi jelentése erre a tárgykörre összpontosult. Ez alól a jelenlegi könyv sem kivétel. Egy olyan új jelenséget vesz szemügyre ‒ az új mikroelektronikán alapuló technikákat ‒, amely életünket már most is jelentősen befolyásolja, és a jövőben méginkább befolyásolni fogja. A mikroelektronika és a miniatürizálás, az automatizálás, a számítógépesítés és a robotok terjedése alapvetően átalakítja életünket és hatást gyakorol rá minden tekintetben: a munkahelyen és otthon, a politikában, a tudományban, a háborúban és békeidőben egyaránt.

Umberto Cerroni - Férfi ​és nő a polgári társadalomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anatole France - A ​fehér kövön
Három ​nagy kultúra találkozik ebben a könyvben. Az antik világ, a mai társadalom és a jövő utópiája. A ma legfinomabb írójának csodálatos szellemessége és tudása tekint itt vissza a görög-római időkbe, a kereszténység kezdőidejére, hogy rajtuk mérje egy elkövetkező társadalom lehetőségét és boldog berendezését. A legszellemesebb társadalmi utópia.

Marie Clarence - Férfi ​a férfi?
Férfi ​a férfi? ...vagy csak álom? ...az igazság pillanata - női szemmel ...vetkőzd le a sztereotípiákat! ...Tarzantól James Bondig ...mert a látszat néha csal... Akár a részvényekről akarsz tudni, akár az ingatlanról, vagy az informatika és a marketing rejtelmeibe akarsz belepillantani..., ez mind csak hozzáadott érték a férfiak világába vezető brilliáns könyv mellé. Szenzációs humorérzékkel és jólirányzott csattanóval szól Marie az olvasóhoz, akit szinte úgy ismer, mint a tenyerét. Férfiasan gyakorlatias, ugyanakkor elgondolkodtató és a már megszokott pimasz kérdések sem maradnak el. Milyen női szemmel az ideális férfi - férj, apa, társ? Nem tuti recept, de megéri mielőbb megtudni!

Sziládi János - A ​megnyitó
A ​megnyitó egy hajdan népszerű, mára kiégett festő új tárlata körötti bonyodalmakról szól - de végső soron arról, hogy vajon izlésünk, kíváncsiságunk ugyanolyan szintre emelkedett-e már, mint az a társadalmi szerkezet, amelyben élünk. Sziládi egy bátor és szókimondó hőst állít kisregénye tengelyébe: de nem tagadja, mennyi válság és erőpróba jár azzal, ha valaki a "sajátjait" bírálja. Ez a regény is elárulja, hogy Sziládi János nem csupán szépíró, hanem tollát hosszú esztendők edzették publicisztikában, kritikában.

Jelensokk-b1_webre-450x600
elérhető
11

Douglas Rushkoff - Jelensokk
Ez ​az a pillanat, amelyre mind ez idáig vártunk, de úgy tűnik, nincs időnk megélni e pillanatot. Ehelyett a folyamatos készenlét állapotában veszteglünk, és elborít bennünket a mindig bekapcsolt, élőben sugárzott valóság, amelyet emberi valónk, testünk és lelkünk soha nem lesz képes belakni. Van azonban választásunk egyénekként és közösségekként is. Megpróbálhatjuk átverekedni magunkat az információ ostromló áradatán és beszállhatunk önmagunk utolérésének végeláthatatlan játékába. De választhatjuk azt is, hogy a jelenben élünk: sms-ezés helyett szemkontaktus; gyorsaság helyett minőség; a digitális tökéletesség helyett pedig emberi gyengeségek. Douglas Rushkoff médiateoretikus mindazoknak reményt nyújt, akik megpróbálják meghaladni a hamis mostot: látszatra össze nem illő eseményeket és folyamatokat sző egybe, gazdag, árnyalt képet adva arról, hogyan érinti biológiai működésünket, viselkedésünket, politikai körülményeinket és kultúránkat a létezés az örökkévaló jelenben.

Hatvani Dániel - Életutak ​a homokhátságon
Több ​mint két évtizede fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely hatalmas változásokat hozott a szocialista társadalom és gazdaság építésében. Országunk egységes szocialista alapon gyorsabb ütemben fejlődött és - a gazdaságon belül - a mezőgazdaság olyan eredményeket ért el, amelyek a nemzetközi élvonalba emelték. Ilyen fejlődéshez az emberi hozzáértés, akarat, szorgalom és hit nélkülözhetetlen. A történelemnek tartozunk azzal, hogy ezt a nagy társadalmi és gazdasági változást elősegítő és megteremtő emberek munkáját méltassuk, megismertessük társadalmunknak és örökül hagyjuk az utókornak, mint ahogy ez a könyv is teszi.<br> Itt csak egy tucatnyi arcképet mutat be a szerző, mégis hű összetételét adj a magyar szocialista mezőgazdaság megszervezése nemcsak a parasztság, hanem az egész társadalom ügye volt. Ezt bizonyítja az a jelentős társadalmi megmozdulás, amely az átszervezés és a fiatal termelőszövetkezetek gyors megszilárdítása idején kibontakozott; s a politikai és anyagi támogatáson túl, a közvetlen személyi segítségben is megnyilvánult. Kétségtelen, hogy a legfőbb személyi erőt maga a parasztság jelentette. A parasztság a falu közös életéből jól tudta, kik azok a gazdatársak, a kik példaképei voltak a termelésben s akiket indokolt követni a nagy társadalmi és gazdasági változások idején, a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor. Megszámlálhatatlan azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a falu parasztjai árgus szemekkel figyelték, hogy belép-e egy-egy kiváló gazda a termelőszövetkezetbe. Ha igen, tömegesen követték a példát. Hány esetben fordult elő, hogy a legkiválóbb parasztembereket választották meg a szövetkezet elnökének, vezetőinak és nem csalatkoztak. A parasztság soraiból választott vezetők nagy felelősséget vállaltak. Mielőbb eredményt akartak elérni a közös gazdálkodásban, de eleget kellett tenniük az őket megválasztó szövetkezeti tagok személyi jövedelem-igényeinek is. Bizony nem ment könnyen. Különösen vonatkozik ez az olyan mostoha természeti adottságú vidékre, mint a Homokhátság. A néhány holdas paraszti parcella gazdálkodása és a több ezer holdas közös gazdaság termelésszervezése, irányítása között óriási a különbség. S ahány tag, annyi a probléma. Sok gyötrődés, álmatlan éjszaka, kudarcok és sikerek jellemezték ezt a munkát. Elmondhatjuk, hogy a parasztok közül választott vezetők mind magasabb színvonalon tettek eleget a követelményeknek; a szövetkezeti tagság, a társadalom elismerését vívták ki munkájuk nyomán. Sajnos, a nagy átalakulásnak voltak áldozatai is. A gondok, a nehézségek, sokszor a felkészültséget meghaladó követelmények több vezetőnek kikezdték egészségét és lerövidítettél életét. Ez a könyv bemutat ilyen sorsokat is.

Lévai Katalin - Széman Zsuzsa - Társadalmi ​trigonometria
Az ​1989-es politikai átalakulás Magyarországon felmérhetetlenül összetett folyamatokat indított el, amelyek alapjaiban változtatják meg a társadalmat. Laboratóriumban élünk, ahol a kísérleteket önmagunkon végezzük el és nem tudjak pontosan, hogy munkánk milyen eredményt hoz. A gyorsan változó állapotról a szociológus talán csak pillanatfelvételeket készíthet, ám e képek gyakran sokatmondóak és konkrét tartalmuknál többet árulnak el a valóságról. Lévai Katalin és Széman Zsuzsa megvizsgálta a nemzetközi szakirodalomból ismert jóléti háromszög magyar változatát és e szakadatlan mozgásban lévő, mind összetettebb "síkidom" főbb összetevőinek számbavétele után kiragadta a jótékonyság, a segítségnyújtás önkénteseinek sokasodó táborát. A szerzők bemutatják, miképpen szerveződött meg és nőtt rekord idő alatt országossá a Máltai Szeretetszolgálat, hogyan alkalmazkodott a pillanatnyi szükségletekhez, lett a jóléti szféra legdinamikusabb segítője. Az új szervezet mellett a szerzők a régiek közül a Magyar Vöröskereszt szerepváltozását, átalakulásának nehéz pillanatait ismertetik, majd közreadják a voluntáris szféra harmadik jelentős szereplője, a Soros Alapítvány magyarországi történetét. A három szervezet közös tulajdonsága, hogy számottevő külföldi erőforrásokat tudhat maga mögött. A társadalom az alulról jövő kezdeményezések révén kezdte meg önszerveződését, a gyengébbek, a hátrányos helyzetűek védelmét, segítését. A régi és az új egyházak karitatív szolgálatai, a különböző alapítványok és világi szerveződések a civil társadalom fontos építőkövei. A jóléti háromszögben azonban az állam egykori dominanciájának helyét más szereplők még nem töltötték be, e szerveződések ígéretesek, de a társadalmi gondoskodás egészét nem képesek magukra vállalni. Erre figyelmeztet következtetéseiben Széman Zsuzsa és Lévai Katalin.

Dr. Czeizel Endre - Genetika ​és társadalom
A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Szalai Erzsébet - A ​civil társadalomtól a politikai társadalom felé
Az ​"új" - vagyis az 1989 óta keletkezett - munkástanácsok és mozgalmuk, nevük és ideológiai előzményeik az 1956-os hagyományban gyökereznek (akkori politikai szerepükről Bill Lomax könyve - Magyarország, 1956; 892254 - ad részletes tájékoztatást). E hagyományt a reformközgazdászok őrizték meg (legalábbis főbb elemeit) és fejlesztették tovább a nyolcvanas évek második felében, főként az önigazgatás és a dolgozói tulajdon vonatkozásában. ; Az 56-os hagyományoknak és a dolgozói tulajdon iránti bizalomnak nagy része van abban, hogy a Herendi Porcelángyárban 1989 nyarán létrejött az első munkástanács, amely később modellként szolgált a többi számára. (Létrehozásának konkrét oka egyébként a prémiumok elosztása fölötti felháborodás volt.) A munkástanács-mozgalomhoz, amely az MSZOSZ ellenlábasaként és egy újfajta szakszervezeti megmozdulásként jött létre, sorra csatlakoztak további üzemi munkástanácsok, elsőként a Péti Nitrogénművek munkáskollektívája. A munkástanácsok az esetek nagy részében a helyi hagyományos szakszervezet és a vele összefonódott vállalatvezetés heves ellenállásába ütköztek. A Magyar Demokrata Fórum - kormányra jutva - kezdetben teljes erővel, később már inkább csak látszólag támogatta a munkástanács-mozgalmat. Egyidejűleg ugyanakkor baloldali értelmiségiek csoportja csapódott a mozgalomhoz és a szociáldemokratákkal együtt megpróbálták befolyásolni politikai irányvonalát: az MDF-párti erők az egyéni dolgozói tulajdonnal kapcsolatos elképzeléseket, a velük vitatkozók a csoporttulajdon kialakítását célzó szándékokat támogatták. A munkástanács-mozgalom máig tartó története részint az MDF szimpatizáns, illetőleg a baloldaliakkal tartó erők párharcának és személyi ellentéteinek konfliktusaiból áll. Később ezekhez csatlakozott - 1991 óta - a lényegében a kormánnyal vívott küzdelem az MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) elfogadtatásáért. A harc végül eldőlt: az MRP-t a parlament elfogadta, bár meglehetősen módosított formában. Talán ennek is tulajdonító, hogy a MOSZ-hoz (a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez) tartozó egységek száma csökkent, a nyilvántartott munkástanácsi tagok létszáma ugyancsak (a könyv írásakor 24 ezer körül mozgott), és a privatizált vagyonnak mindössze 3 százaléka került (1993 tavaszáig) MRP tulajdonba. - A tárgyát példás alapossággal feldolgozó, közérthető fogalmazású tanulmány a hazai szakszervezeti mozgalom legfrissebb fejleményei, valamint a privatizáció válaszútjai iránt érdeklődőknek ajánlható.

Hernádi Miklós - Nemek ​és igenek
A ​nemek ősi munkamegosztását felforgatta a modernizáció.A 18.század végétől világszerte megjelenik a feminizmus,mely minden téren szembehelyezkedik a "férfiuralommal".A feminizmus világhódító útját azonban áldozatok is szegélyezik, akik nem feltétlenül gyermekek és férfiak - nagyon gyakran éppen nők válnak a női ideológiák áldozataivá. A radikális feministák - elszánt,nemritkán azokról, akik tőlük függenek.A feminizmus radikális követelései máris éreztetik a hatásukat pl. az utódnevelés zavaraiban, a családbomlási tendenciák elmélyülésében, sőt, a házasodási kedv világszerte megfigyelhető csökkenésében.Kötetünk egyszerre vonultatja fel a feminizmus mellett szóló érveket azokkal együtt, amelyek a megfontoltabb előrehaladást, esetleg a stratégiák módosítását ajánlják.A gyűjtemény a nőkérdésnek elsősorban hazai sajátosságait, dilemmáit boncolgatja.

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

T%c3%a9nyek_k%c3%b6nyve_88
Tények ​könyve '88 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Tények ​könyve '88
...nincs ​kész! Hogyan is lehetne? Az Alföldi Nyomda türelmével, különleges segítőkészségével visszaélve, 1987. július 1-jéig húzzuk a kézirat lezárását. Augusztusban küldjük az utolsó 900 kéziratoldalt, szeptemberben még külön az év sportját, az adótörvény ismertetését, a legújabb AIDS-helyzetképet... és bánkódunk, hogy nem várhatjuk meg az új útlevél-rendelkezéseket. De már a tavasz végétől sokszor érezzük: csak újság, televízió, rádió ne lenne - napról napra, percről perce történik valami, amit még bele kellene venni, ami megváltoztathat valamit, ami már benne van... Idegesek vagyunk ebben a "holtidőben", ami csak nekünk az, a leadástól a megjelenésig. Szovjet-amerikai rakéta megállapodás, a szupravezetés legújabb fejleményei, világcsúcsok, találmányok, hónapok óta keresett és hirtelen előkerülő tények, statisztikák, adatok járnak vitustáncot a fejünkben. Először csináljuk. Nagyon sok éve szerettem volna megpróbálkozni egy ilyen könyvvel, 1986 tavaszán elmentem Lipovecz Ivánhoz: társulna-e? Azonnal benne volt. Kiadót kerestünk. Százhúsz oldalas könyvvázlatot írtunk. És nekiálltunk - tényeket, szerzőket, adatokat keresni. Elsősorban persze tényeket, számokat - de úgy gondoltuk: a szerintünk legfontosabb témákról esszékre, illetve magyarázó-ismertető leírásokra is szükségünk van. talán ez volt a könnyebb. A nehezebb: a tények, az adatok, nevek címek, telefonszámok. Hatóságokkal, szervezetekkel, intézményekkel tárgyalni-levelezni egy-egy adatért; meggyőzni őket, hogy a kért információ közzétételével közszolgálatot teszünk, és erre ma Magyarországon szükség van. Adataink egy része most jelenik meg először, vagy pedig új és következtetések levonására módot adó csoportosításban kerül az olvasó elé- természetes, hogy pontosságra és gondosságra törekedtünk. De - nekünk, immár, sajnos - az is természetes, hogy sokszor ahány forrás, annyiféle adat - ugyanarra. Újra és újra választani kellett. Viták, viták, viták. Főleg és mindenekelőtt: mekkora és milyen legyen ez a könyv, kinek szóljon, mi legyen benne, illetve amikor kiderült, hogy ez tíz könyv, mi maradjon ki? Mennyiben kézikönyv és mennyiben évkönyv? Mennyi múlt és mennyi jelen? Mennyi világ és mennyi Magyarország? Mennyi tudomány és technika (amit könnyű számszerűsíteni, ráadásul jövőnk kulcsa), és mennyi kultúra és művészet (amit nehéz számszerűsíteni, de ami nélkül nincs jövő)? Közöljünk-e forrásokat, Ki-ki el tudja-e viselni, hogy kedvenc témáit rövidítjük, kedvenc tényeiből kihagyunk, kedvenc "őrületével" nem foglalkozunk? Mit mondjak? Sokat tanultunk, és megismertük egymást. Főleg az éjszakákba húzódó "apró" vitákban: milyen nyelven beszélnek Luxemburgban, hány grammos egy gulyásleveskocka, lehet-e az elektronikus alkatrészek integrálását a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan szemléltetni, mi a keresztneve egy 1908-as olimpiai bajnoknak, szabad-e megkocáztatni, hogy érték szerint válogassunk a közelmúlt egyetemes és magyar művészetéből, mit kezdjünk a valuták egymásnak ellentmondó keresztárfolyamaival... Vitáink eredményei, a válaszok - itt következnek. Szeretnénk hinni, hogy minden magyar háztartásban szükség van egy ilyen könyvre, s ha tapasztalatainkat, az Ön véleményét hasznosítani tudjuk, jövőre még inkább szükség lesz. Forrásokat helytakarékosság miatt nem közlünk: úgy gondoltuk, helyettük további tényeket találunk. Részben a múltról, részben arról: hol tartunk, merre tartunk- és merre tart a világ? Mert úgy gondoljuk - és ez ezernyi vitánk egyikének sem volt tárgya -: a felzárkózás, a világ követése 1988 Magyarországának elsőszámú teendője. ez a tény döntötte el, mi kerüljön a Tények könyvébe, és erről szeretnénk a jelenlegi örvendetesebb tényeket közölni - a Tények könyve '89-ben.

Balla Árpád - Szebenyi Péter - Állampolgári ​ismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hargitai Károly - A ​broiler társadalom
˝A ​broiler csirkét három generációra tervezik. Negyedik generációja nincs... És vajon mi a helyzet a mi (értsd: az egész Földön létező) ˝broiler˝ társadalmainkkal? Ezt vizsgálja ez a könyv gátlástalan nyíltsággal, olyan összefüggéseket tárva fel a gyanútlan olvasó előtt, amelyekre eddig valószínűleg nem is gondolt. Az effajta nyíltságra minden bizonnyal szükség van, mert ha az igazság - vagy amit jelen korunkban nem minden alap nélkül annak vélünk - kimondatlanul marad: bizonyos hogy nincs segítség. Márpedig kell hogy legyen...-˝

Kolosi Tamás - Szelényi Iván - Hogy ​legyünk milliárdosok?
Könyvünkben ​két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván mondja el az új magyar gazdasági elit születésének történetét. Honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló társadalom gazdasági és szociológiai szempontú bemutatása során regényszerűen érdekes életpályák sokasága tárul fel a könyv lapjain, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. A legismertebb közép-európai, továbbá orosz és kínai milliárdosok pályájának bemutatása a magyar helyzetképet nemzetközi környezetbe helyezi. Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak? Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 "nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie. Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető. Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek. (Részletek a könyv bevezetőjéből) Kolosi Tamás szociológus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, a TÁRKI alapítója és elnöke, a társadalmi szerkezetek, a társadalmi mobilitás kutatója. 15 könyv és több mint 100 tanulmány szerzője. Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, több tucat szociológia tárgyú könyv és tanulmány szerzője. Konrád Györggyel közösen írt Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munka megírása miatt 1975-ben kiutasították Magyarországról, azóta Angliában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban él. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egy ideig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke volt. 2000 óta az American Academy of Arts and Science tagja.

Covers_224698
Helyi ​társadalom 1. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Helyi ​társadalom 1.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bernek Ágnes - Az ​ember és a Föld
A ​híreket követve úgy érezhetjük, hogy világunk napról napra változik. Milyen világban élünk? A 21. század kezdetére válaszúthoz érkezett az emberiség? Merre tovább globális világ? Meddig fokozódhatnak az egyes országok, egyes társadalmi rétegek közötti különbségek? A mi világunk sorozat keretében megjelent "Az ember és a Föld" című kötet a 16 éves korosztály számára mutatja be a Föld bolygó legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti kérdéseit. Megismertet napjaink gazdasági életével, a 21. század világgazdaságával, Földünk legfontosabb vezető hatalmaival és világgazdasági erőtereivel. Részletesen foglalkozik a megoldásra váró globális társadalmi és környezeti problémákkal A könyv utolsó fejezete Magyarország világgazdasági szerepkörét és gazdaságának főbb jellemzőit vizsgálja.

Kollekciók