'társadalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Kolosi Tamás - Szelényi Iván - Hogyan ​legyünk milliárdosok?
Könyvünkben ​két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván mondja el az új magyar gazdasági elit születésének történetét. Honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló társadalom gazdasági és szociológiai szempontú bemutatása során regényszerűen érdekes életpályák sokasága tárul fel a könyv lapjain, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. A legismertebb közép-európai, továbbá orosz és kínai milliárdosok pályájának bemutatása a magyar helyzetképet nemzetközi környezetbe helyezi. Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak? Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 "nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie. Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető. Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek. (Részletek a könyv bevezetőjéből) Kolosi Tamás szociológus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, a TÁRKI alapítója és elnöke, a társadalmi szerkezetek, a társadalmi mobilitás kutatója. 15 könyv és több mint 100 tanulmány szerzője. Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, több tucat szociológia tárgyú könyv és tanulmány szerzője. Konrád Györggyel közösen írt Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munka megírása miatt 1975-ben kiutasították Magyarországról, azóta Angliában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban él. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egy ideig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke volt. 2000 óta az American Academy of Arts and Science tagja.

Németh László - Társadalmi ​drámák
Utópia ​és valóság szembesítése tehát nem az eszmék feladására késztette Németh Lászlót – elbukó hősei kudarcukban sem mondanak le rögeszmeszerű terveikről. De a továbbgondolkodás és új tanulságok öngyötrő, fájdalmas és rezignált tudomásulvétele olyan többlet, amit az esszék írója nem tudott felmutatni. A drámák a "minőség"-tervek társadalmi megvalósíthatóságának módozatait keresik, s a Villámfénybentől a Győzelemig terjedő sor azt mutatja, hogy az íróban megérik az új felismerés: a "kivonulás", az egyéni "külön meredek út" nem nyújt megoldást. A főhősök mégis azt az ügyet képviselik, amelyet az író sajátjának kell tartanunk, s vállalják is akár azon az áron, hogy különccé válnak. Majd a történelmi drámáknak lesz az a hivatásuk, hogy igazolják a gondolkodás és erkölcs hőseit (VII. Gergely, 1937; Eklézsia megkövetés, 1946; Husz, 1948). A VII. Gergely zárómondata – "Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg száműzetésben" – jelzi a különbséget, ami a kétféle hős bukása között van. A társadalmi drámák hősei – e kiúttalanság-érzéstől szenvedő, vergődő emberek – bukásának nemes erkölcsi elégtétele van, ám történelmi elégtételük aligha lehetséges. A történelmi drámák hőseit bukásukban a történelem igazolja: olyan ügyért vesztek el, amelyet későbbi korok számontartanak.

Nagy Szilvia - Szabó Anna Eszter - Egyetemista ​lány támogatót keres
Lányok ​a szomszédból. Diákok. Csinosak és fiatalok. Diplomára, jó életre, boldogságra vágynak. Olyanok, mint bármelyik "húszas csaj". Másfelől nagyon is mások. Lili, Zsófi, Heni és Frida prostituáltak. Egyetemista lányok, akik a szexből élnek. Függetlenek, okosak és megválogatják, kivel fekszenek le. De ettől még prostik. A szerzők, akiknek sikerült elnyerniük a lányok bizalmát, bevezetik az olvasót különös világukba, végigkövetjük útjukat a kezdeti bizonytalan lépésektől a vidéki masszázsszalonig, a pesti swinger klubig és a svájci "kiküldetésig". Fájó társadalmi jelenség? Egy újfajta életforma fiatal lányoknak? Döntsék el Önök! Két fiatal újságírónő: Nagy Szilvia, a Velvet.hu szerkesztője és Szabó Anna Eszter, a Színház és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója hónapokat töltöttek olyan, velük majdnem egykorú lányokkal, akik tanulmányaikat vagy éppen az áhított életszínvonalat így finanszírozzák. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexuálist tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.

Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) - Új ​egyensúly
"Úgy ​gondolom, ebben a könyvben igen összetett, sokrétű megközelítésben olvashatsz a férfi és nő egymáshoz való viszonyában bekövetkezett változásokról. Az írás ideje alatt végig arra koncentráltam, hogy éber maradjak, ne essek túlzásokba, igyekezzek pontos és indulatmentes lenni, hogy átfogó képet nyújthassak a témáról. Törekedtem arra is, hogy a belső hangra figyelve olyan útmutatást adjak, mely férfinak, nőnek egyaránt előre vivő. Remélem, megtalálod benne mindazt, ami segít ennek a globális változásnak a megértésében, és saját, egyéni változásodban. Hiszen az élet maga a változás. Nem olyan régen még az is közfelháborodást keltett, hogy a George Sand férfi művésznevet viselő francia írónő a 19. század közepén nadrágot vett fel. (És tudjuk jól, vannak kultúrák, ahol ez ma is megdöbbentően hatna.) Ma viszont már természetes – sőt, egyre inkább igényelt és támogatott a nők szerepe olyan területeken – pl. közéletben, politikában –, amelyeket korábban kizárólag férfiak képviselhettek. Hatalmas változás történt, rövid idő alatt. És ez a sok-sok jel és jelenség, ami fizikai, érzelmi, szellemi és lelki szinten is megmutatkozik az életünkben, már egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy végig kell gondolnunk mindazt, ami velünk, bennünk és körülöttünk történik. A könyvem címe Új egyensúly. Ez két dolgot feltételez. Az egyik: hogy már volt valaha egyensúly férfi és nő közt, a másik: hogy ez most egy új minőségbe fordul át, változik. Mi az, amit érdemes megtartani, és mi az, amit érdemes magunk mögött hagyni? Erre keresem a válaszokat úgy egyéni életemben, mint ebben a hatalmas globális változásban. Figyelmem fókuszába most a férfi és nő viszonyát helyeztem, több szintről vizsgálva meg azt, ami volt, és amiben most benne vagyunk."

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Émile Durkheim - Az ​öngyilkosság
Durheim ​munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyon fejlődött a szociológia módszertana Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Jack London - A ​Vaspata
Ez ​a regény a fiatalon elhunyt, kalandos életű, izgalmasnál izgalmasabb történeteket ontó író egyik leghíresebb műve. A századelő imperialista Amerikáját mutatja be, de a realisztikus történet közben utópiává tágul, és látomásként közvetíti a munkásosztály eljövendő forradalmi harcait. Különös fiatalember áll a történet középpontjában: egy munkásból a munkások harcainak vezetőjévé vált céltudatos, elszánt harcos, aki a maga erejéből magas fokú elméleti képzettségre tesz szert. Bár nézeteiben keverednek Marx, Nietzsche és Spencer filozófiai tanai, mégis a marxi alapok bizonyulnak a legerősebbeknek, az az, ami lankadatlan harcra ösztökéli. Elsősorban a környezetét, de mindenkit, aki vele kapcsolatba kerül - így olvasóit is - meggyőzi a Vaspata (a gazdagok uralma) kegyetlenségéről, tarthatatlanságáról. Izzóbb hevülettel talán még soha nem érvelt írás a világirodalomban a kapitalizmus pusztulásának szükségszerűségéről, az Emberi Testvériség Korszakának eljöveteléről.

Richard Watson - Jövő-dosszié
A ​Jövő-dosszié provokatív előrejelzések sokaságán keresztül mutatja be a következő ötven év nagy léptékű folyamatait, trendjeit. Megvizsgálja, milyen változások nyomják rá bélyegüket a következő fél évszázadban a társadalomra, a technikára, a gazdasági és üzleti életre, s tudományos felkészültséggel fantáziál arról, hová jut az emberiség e változások eredményeként. De a Jövő-dosszié alapjában véve mégsem jóslatgyűjtemény. Fő célja, hogy felszabadítsa kollektív és egyéni képzeletünket, új fényben láttatva a megszokottat és élesebbre fókuszálva azt, amihez nem szokott még hozzá a szemünk. Arra késztet mindannyiunkat - egyéneket és szervezeteket -, hogy elgondolkodjunk, merre tartunk, s jó lesz-e, ha már ott leszünk. A könyv érdekes olvasmány, amely lenyűgözően gazdag tényanyagával egy kis tűnődésre, elmélkedésre hívja meg olvasóit - leginkább azokat, akik a legelszántabban rohannak, egyenesen a jövő felé.

Alföldi Róbert - Csáki Judit - Magánügy
Alföldi ​Róbert a mai Magyarország égető társadalmi problémáit veszi szemügyre, olyan kérdéseket körüljárva, amelyek időről időre vaskos szalagcímekkel szerepelnek a médiában, olykor tüntetéseket, máskor törvényeket provokálnak. Beszélgetőtársai helyzetükkel példázzák az adott problémákat; olyan emberek ők, akikből sok van, akik személyükben, életútjukban, közegükben számos tipikus jegyét mutatják a mai Magyarországnak. Mégis olyanok, akik képesek voltak bebizonyítani, hogy másként is lehet, hogy hozhatnak az életüket átformáló döntéseket. Alföldi Róbert csupán annyit kért tőlük, hogy legyenek őszinték, beszéljenek nyíltan olyan kérdésekről is, melyek sokunkat foglalkoztatnak mégis gyakran szégyenkezünk miattuk. És ahogy elénk tárják magánügyeiket ezek a rendkívüli módon élő hétköznapi emberek rádöbbentik az olvasót, hogy az egyes ember éljen bárhol, foglalkozzon bármivel beleszólhat a saját életébe, képes irányítani a sorsát.

Anatole France - A ​fehér kövön
Három ​nagy kultúra találkozik ebben a könyvben. Az antik világ, a mai társadalom és a jövő utópiája. A ma legfinomabb írójának csodálatos szellemessége és tudása tekint itt vissza a görög-római időkbe, a kereszténység kezdőidejére, hogy rajtuk mérje egy elkövetkező társadalom lehetőségét és boldog berendezését. A legszellemesebb társadalmi utópia.

Faith Hines - Pam Brown - Murphy ​(kis)asszony törvénykönyve
Senki ​sem tájékoztatja a nőket a házassággal rájuk zúduló követelmények mindegyikéről. Úgy képzelik, egy szakácskönyvvel, dr. Spockkal és egy jó szexkézikönyvvel elboldogulnak. Pedig ezek közül egy sem foglalkozik haldokló házinyulakkal, benyomott babaszemekkel, macitól eldugaszolt vécékkel és a zongorába hintett rizzsel... És a házimunka, a gyermeknevelés csak egyik terepe a mai nőnek, amelyen bizonyítania kell rátermettségét. S amelyen ki kell védenie Murphy törvényének konok, mindennapos érvényesülését! A szellemes aforizmagyűjtemény nem csupán folytatása vagy kiegészítése a klasszikussá vált alapműnek. A nők immár azzal is bizonyítják egyenjogúságukat a férfinemnek, hogy saját törvénykönyvet alkottak. Murphy (kis)asszony törvénykönyve azt tanítja, hogy az ezer alakban körülöttünk ólálkodó galiba (dzsinn) a nőket sem kíméli. Hiszen - hogy csak egyet idézzünk a törvénykönyvből - "Az igazán csinos cipőket olyan nőknek tervezik, akiknek csak négy lábujjuk van"...

Dr. Czeizel Endre - Genetika ​és társadalom
A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Brené Brown - Bátran ​a vadonban
Egyre ​több embert érint az elszigetelődés, a társas magány problémája, s egyre többen gondolják úgy, hogy nehéz valódi, mély kapcsolatokat kialakítani. Hiába vagyunk szociális lények, a konfliktusoktól és az elutasítástól való félelem bénítóan hat ránk, a szorongás, a bizonytalanság, a félelem pedig aláássa azt a törekvést, hogy nyissunk a másik és a világ felé. A tartalmas társas kapcsolatok kulcsa a bátorság. Bátorság kell ahhoz, hogy megismerjük és elfogadjuk magunkat. A megszerzett önismeret révén ugyanakkor kibontakoztathatjuk a bennünk rejlő pionír szellemet, s felfedezhetjük mindazt, ami rajtunk kívül van - legyen az akár egy másik ember, egy másik kultúra vagy egy másik közösség. HA ELÉG BÁTRAK VAGYUNK, LEHETŐSÉGEINKNEK SEMMI SEM SZABHAT HATÁRT, ÉS MIÉNK LEHET A VÉGTELEN! A houstoni egyetem neves kutatóprofesszora, Brené Brown a tőle megszokott közvetlen stílusban meséli el azokat a személyes történeteket, amelyek segítenek megérteni, hogyan alakíthatunk ki valódi kötődéseket, és fedezhetünk fel ezáltal új világokat.

Bernek Ágnes - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Bora Gyula - Társadalomföldrajz ​a szakközépiskolák számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kepes András - Világkép
Mi ​végre vagyunk a Földön? Miért szeret és miért gyűlöl az ember? Megérthetjük-e egymást valaha? Mi jön a halál után? Mi a jó és mi a rossz? Mit jelent a szabadság? És a szerelem? A család? Ezekre a kérdésekre megannyi jó választ adhatunk, de csak az igazán jó kérdések maradnak meg örökre. Néha egy rosszul feltett kérdésre is van okos válasz, ha sikerül elhajolni a kérdés elől. Ebben a könyvben életem, találkozásaim, olvasmányaim apró darabkáiból próbálom összeilleszteni magamnak azt a lélekvesztőt, amin mint Afrika partjairól a fuldokló menekültek átvergődünk a 21. századba. Valami ilyesmi, azt hiszem, a világkép. Mindenkinek van világképe, legfeljebb még nem rakta össze tudatosan az ismereteiből, félelmeiből és a reményeiből. Meg mások világképeiből, amelyek halomban hevernek bennünk, és irányítanak anélkül, hogy tudnánk. Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrák egymáshoz való viszonyával, a beilleszkedés nehézségeivel kapcsolatban. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban.

Daniel Quinn - Izmael
„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.” Ray Bradbury "Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár. Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa."

Rangos Katalin - A ​képzett beteg
Rangos ​Katalin első kötete válogatás a szerző Klubrádiónak készített orvosinterjúiból. Gyerekként, ha meghallottam, hogy szüleim Kőhidai doktor bácsi kihívását tervezgetik, képzeletben egy speciális vegyszerrel spricceltem tele a szobát, mely arra volt hivatott, hogy ők felejtsék el az orvos kirendelését. Ezt a varázslást néha siker koronázta, néha nem, mindenesetre egész életemben féltem a tűtől, a kórházszagtól, és nem utolsósorban a betegségektől. Aztán úgy alakult, hogy egyre többet beszélgettem a rádióban orvosokkal, és elképedve értesültem egy csomó újdonságról. Műfül? Lenyelhető kamerakapszula? Kis "sámfák" az érben? Székletátültetés? Rájöttem, hogy mindez nem csak engem érdekelhet. Így született meg ez a könyv. Mert ha már elkerülhetetlen, hogy olykor ágynak dőljük, legalább legyünk képzett betegek. A szerző pályájának korábbi szakaszát a Magyar Rádiónál és Televíziónál töltötte, riportergyakornokként kezdte, kuratóriumi elnökként fejezte be több évtizedes újságírói tevékenységét a közszolgálatban, 2010-ben. Azóta Szabad Sáv címmel napi műsort szerkeszt és vezet a már említett Klubrádióban.Több mint húsz éve tanít a Színművészeti Egyetemen televíziós műsorkészítőknek szerkesztést és riporteri gyakorlatot. "Rangos Kati nemcsak képzett beteg, de igazi gyógyító. Bármikor kezébe adom a lelkem. Mert empatikus, ugyanakkor nem fél használni szikeéles nyelvét, ha arra van szükség. Így működik munka közben is. Ezért élmény őt hallgatni, olvasni." -Krizsó Szilvia

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A ​szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Galambos Péter (Galamb) előadásában Teljes idő: 208 perc.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitányi Iván - Új ​társadalom - új szemlélet
A ​mindennapi tapasztalat és a tudományos elemzések sokasága egyaránt azt bizonyítja, hogy a 20. század utolsó harmadában gyökeres és átfogó változások indultak el az emberi élet minden területén: a gazdaságban, a társadalmi együttélésben, a kultúrában, a politikában és a mindennapi életben egyaránt. Minden arra mutat, hogy az emberiség története új fordulópont felé tart – vagy már el is érkezett oda. Ez a könyv nem a vészharangot kívánja megkongatni, de örömódát sem akar zengeni. Azt mondja, hogy először is vegyük „leltárba”, hogy melyek a mai világ új jelenségei, új vonásai, új folyamatai. Nyugalomra, körültekintésre és az új ellentmondásokat feldolgozó szofisztikált racionalizmusra van hozzá szükség (amit, ha úgy tetszik, nevezhetünk dialektikának is). Így alakíthatók ki társadalomszemléletünknek azok az új dimenziói, amelyek alapján aztán hiteles következtetéseket vonhatunk le mind a társadalmi, mind az egyéni cselekvés számára.

Kulcsár Kálmán - A ​társadalom és a szociológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mikroelektronika ​és társadalom
... ​a Római Klub központi feladatának tekinti "az emberiség nehéz helyzetének" vizsgálatát, és azt, hogy hogyan tud az ember ezen a "nehéz helyzeten", amely az elkövetkezendő években esetleg tovább romlik, felülemelkedni. A Római Klub "A növekedés határai"-val kezdődő valamennyi korábbi jelentése erre a tárgykörre összpontosult. Ez alól a jelenlegi könyv sem kivétel. Egy olyan új jelenséget vesz szemügyre ‒ az új mikroelektronikán alapuló technikákat ‒, amely életünket már most is jelentősen befolyásolja, és a jövőben méginkább befolyásolni fogja. A mikroelektronika és a miniatürizálás, az automatizálás, a számítógépesítés és a robotok terjedése alapvetően átalakítja életünket és hatást gyakorol rá minden tekintetben: a munkahelyen és otthon, a politikában, a tudományban, a háborúban és békeidőben egyaránt.

Zeley László - A ​pillanat fogságában
Korok, ​társadalmak, válságok és az ember

Umberto Cerroni - Férfi ​és nő a polgári társadalomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sziládi János - A ​megnyitó
A ​megnyitó egy hajdan népszerű, mára kiégett festő új tárlata körötti bonyodalmakról szól - de végső soron arról, hogy vajon izlésünk, kíváncsiságunk ugyanolyan szintre emelkedett-e már, mint az a társadalmi szerkezet, amelyben élünk. Sziládi egy bátor és szókimondó hőst állít kisregénye tengelyébe: de nem tagadja, mennyi válság és erőpróba jár azzal, ha valaki a "sajátjait" bírálja. Ez a regény is elárulja, hogy Sziládi János nem csupán szépíró, hanem tollát hosszú esztendők edzették publicisztikában, kritikában.

Douglas Rushkoff - Jelensokk
Ez ​az a pillanat, amelyre mind ez idáig vártunk, de úgy tűnik, nincs időnk megélni e pillanatot. Ehelyett a folyamatos készenlét állapotában veszteglünk, és elborít bennünket a mindig bekapcsolt, élőben sugárzott valóság, amelyet emberi valónk, testünk és lelkünk soha nem lesz képes belakni. Van azonban választásunk egyénekként és közösségekként is. Megpróbálhatjuk átverekedni magunkat az információ ostromló áradatán és beszállhatunk önmagunk utolérésének végeláthatatlan játékába. De választhatjuk azt is, hogy a jelenben élünk: sms-ezés helyett szemkontaktus; gyorsaság helyett minőség; a digitális tökéletesség helyett pedig emberi gyengeségek. Douglas Rushkoff médiateoretikus mindazoknak reményt nyújt, akik megpróbálják meghaladni a hamis mostot: látszatra össze nem illő eseményeket és folyamatokat sző egybe, gazdag, árnyalt képet adva arról, hogyan érinti biológiai működésünket, viselkedésünket, politikai körülményeinket és kultúránkat a létezés az örökkévaló jelenben.

Hatvani Dániel - Életutak ​a homokhátságon
Több ​mint két évtizede fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely hatalmas változásokat hozott a szocialista társadalom és gazdaság építésében. Országunk egységes szocialista alapon gyorsabb ütemben fejlődött és - a gazdaságon belül - a mezőgazdaság olyan eredményeket ért el, amelyek a nemzetközi élvonalba emelték. Ilyen fejlődéshez az emberi hozzáértés, akarat, szorgalom és hit nélkülözhetetlen. A történelemnek tartozunk azzal, hogy ezt a nagy társadalmi és gazdasági változást elősegítő és megteremtő emberek munkáját méltassuk, megismertessük társadalmunknak és örökül hagyjuk az utókornak, mint ahogy ez a könyv is teszi.<br> Itt csak egy tucatnyi arcképet mutat be a szerző, mégis hű összetételét adj a magyar szocialista mezőgazdaság megszervezése nemcsak a parasztság, hanem az egész társadalom ügye volt. Ezt bizonyítja az a jelentős társadalmi megmozdulás, amely az átszervezés és a fiatal termelőszövetkezetek gyors megszilárdítása idején kibontakozott; s a politikai és anyagi támogatáson túl, a közvetlen személyi segítségben is megnyilvánult. Kétségtelen, hogy a legfőbb személyi erőt maga a parasztság jelentette. A parasztság a falu közös életéből jól tudta, kik azok a gazdatársak, a kik példaképei voltak a termelésben s akiket indokolt követni a nagy társadalmi és gazdasági változások idején, a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor. Megszámlálhatatlan azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a falu parasztjai árgus szemekkel figyelték, hogy belép-e egy-egy kiváló gazda a termelőszövetkezetbe. Ha igen, tömegesen követték a példát. Hány esetben fordult elő, hogy a legkiválóbb parasztembereket választották meg a szövetkezet elnökének, vezetőinak és nem csalatkoztak. A parasztság soraiból választott vezetők nagy felelősséget vállaltak. Mielőbb eredményt akartak elérni a közös gazdálkodásban, de eleget kellett tenniük az őket megválasztó szövetkezeti tagok személyi jövedelem-igényeinek is. Bizony nem ment könnyen. Különösen vonatkozik ez az olyan mostoha természeti adottságú vidékre, mint a Homokhátság. A néhány holdas paraszti parcella gazdálkodása és a több ezer holdas közös gazdaság termelésszervezése, irányítása között óriási a különbség. S ahány tag, annyi a probléma. Sok gyötrődés, álmatlan éjszaka, kudarcok és sikerek jellemezték ezt a munkát. Elmondhatjuk, hogy a parasztok közül választott vezetők mind magasabb színvonalon tettek eleget a követelményeknek; a szövetkezeti tagság, a társadalom elismerését vívták ki munkájuk nyomán. Sajnos, a nagy átalakulásnak voltak áldozatai is. A gondok, a nehézségek, sokszor a felkészültséget meghaladó követelmények több vezetőnek kikezdték egészségét és lerövidítettél életét. Ez a könyv bemutat ilyen sorsokat is.

Lévai Katalin - Széman Zsuzsa - Társadalmi ​trigonometria
Az ​1989-es politikai átalakulás Magyarországon felmérhetetlenül összetett folyamatokat indított el, amelyek alapjaiban változtatják meg a társadalmat. Laboratóriumban élünk, ahol a kísérleteket önmagunkon végezzük el és nem tudjak pontosan, hogy munkánk milyen eredményt hoz. A gyorsan változó állapotról a szociológus talán csak pillanatfelvételeket készíthet, ám e képek gyakran sokatmondóak és konkrét tartalmuknál többet árulnak el a valóságról. Lévai Katalin és Széman Zsuzsa megvizsgálta a nemzetközi szakirodalomból ismert jóléti háromszög magyar változatát és e szakadatlan mozgásban lévő, mind összetettebb "síkidom" főbb összetevőinek számbavétele után kiragadta a jótékonyság, a segítségnyújtás önkénteseinek sokasodó táborát. A szerzők bemutatják, miképpen szerveződött meg és nőtt rekord idő alatt országossá a Máltai Szeretetszolgálat, hogyan alkalmazkodott a pillanatnyi szükségletekhez, lett a jóléti szféra legdinamikusabb segítője. Az új szervezet mellett a szerzők a régiek közül a Magyar Vöröskereszt szerepváltozását, átalakulásának nehéz pillanatait ismertetik, majd közreadják a voluntáris szféra harmadik jelentős szereplője, a Soros Alapítvány magyarországi történetét. A három szervezet közös tulajdonsága, hogy számottevő külföldi erőforrásokat tudhat maga mögött. A társadalom az alulról jövő kezdeményezések révén kezdte meg önszerveződését, a gyengébbek, a hátrányos helyzetűek védelmét, segítését. A régi és az új egyházak karitatív szolgálatai, a különböző alapítványok és világi szerveződések a civil társadalom fontos építőkövei. A jóléti háromszögben azonban az állam egykori dominanciájának helyét más szereplők még nem töltötték be, e szerveződések ígéretesek, de a társadalmi gondoskodás egészét nem képesek magukra vállalni. Erre figyelmeztet következtetéseiben Széman Zsuzsa és Lévai Katalin.

Szalai Erzsébet - A ​civil társadalomtól a politikai társadalom felé
Az ​"új" - vagyis az 1989 óta keletkezett - munkástanácsok és mozgalmuk, nevük és ideológiai előzményeik az 1956-os hagyományban gyökereznek (akkori politikai szerepükről Bill Lomax könyve - Magyarország, 1956; 892254 - ad részletes tájékoztatást). E hagyományt a reformközgazdászok őrizték meg (legalábbis főbb elemeit) és fejlesztették tovább a nyolcvanas évek második felében, főként az önigazgatás és a dolgozói tulajdon vonatkozásában. ; Az 56-os hagyományoknak és a dolgozói tulajdon iránti bizalomnak nagy része van abban, hogy a Herendi Porcelángyárban 1989 nyarán létrejött az első munkástanács, amely később modellként szolgált a többi számára. (Létrehozásának konkrét oka egyébként a prémiumok elosztása fölötti felháborodás volt.) A munkástanács-mozgalomhoz, amely az MSZOSZ ellenlábasaként és egy újfajta szakszervezeti megmozdulásként jött létre, sorra csatlakoztak további üzemi munkástanácsok, elsőként a Péti Nitrogénművek munkáskollektívája. A munkástanácsok az esetek nagy részében a helyi hagyományos szakszervezet és a vele összefonódott vállalatvezetés heves ellenállásába ütköztek. A Magyar Demokrata Fórum - kormányra jutva - kezdetben teljes erővel, később már inkább csak látszólag támogatta a munkástanács-mozgalmat. Egyidejűleg ugyanakkor baloldali értelmiségiek csoportja csapódott a mozgalomhoz és a szociáldemokratákkal együtt megpróbálták befolyásolni politikai irányvonalát: az MDF-párti erők az egyéni dolgozói tulajdonnal kapcsolatos elképzeléseket, a velük vitatkozók a csoporttulajdon kialakítását célzó szándékokat támogatták. A munkástanács-mozgalom máig tartó története részint az MDF szimpatizáns, illetőleg a baloldaliakkal tartó erők párharcának és személyi ellentéteinek konfliktusaiból áll. Később ezekhez csatlakozott - 1991 óta - a lényegében a kormánnyal vívott küzdelem az MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) elfogadtatásáért. A harc végül eldőlt: az MRP-t a parlament elfogadta, bár meglehetősen módosított formában. Talán ennek is tulajdonító, hogy a MOSZ-hoz (a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez) tartozó egységek száma csökkent, a nyilvántartott munkástanácsi tagok létszáma ugyancsak (a könyv írásakor 24 ezer körül mozgott), és a privatizált vagyonnak mindössze 3 százaléka került (1993 tavaszáig) MRP tulajdonba. - A tárgyát példás alapossággal feldolgozó, közérthető fogalmazású tanulmány a hazai szakszervezeti mozgalom legfrissebb fejleményei, valamint a privatizáció válaszútjai iránt érdeklődőknek ajánlható.

Hernádi Miklós - Nemek ​és igenek
A ​nemek ősi munkamegosztását felforgatta a modernizáció.A 18.század végétől világszerte megjelenik a feminizmus,mely minden téren szembehelyezkedik a "férfiuralommal".A feminizmus világhódító útját azonban áldozatok is szegélyezik, akik nem feltétlenül gyermekek és férfiak - nagyon gyakran éppen nők válnak a női ideológiák áldozataivá. A radikális feministák - elszánt,nemritkán azokról, akik tőlük függenek.A feminizmus radikális követelései máris éreztetik a hatásukat pl. az utódnevelés zavaraiban, a családbomlási tendenciák elmélyülésében, sőt, a házasodási kedv világszerte megfigyelhető csökkenésében.Kötetünk egyszerre vonultatja fel a feminizmus mellett szóló érveket azokkal együtt, amelyek a megfontoltabb előrehaladást, esetleg a stratégiák módosítását ajánlják.A gyűjtemény a nőkérdésnek elsősorban hazai sajátosságait, dilemmáit boncolgatja.

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

Bohdan Petecki - Messier ​13
Egy ​távoli csillagrendszerben lévő bolygón a földi kutatók értelmes élet nyomaira bukkannak. A tudósokat egy különleges biztonsági szervezet védelmezi, de a biztonságiak és a tudosók között számtalan konfliktus keletkezik, mert a tudósok szerint egy fejlett civilizáció csakis jóindulatú lehet, a biztonságiak viszont csupán az idegenek ellenőrzése után engedélyeznék a kapcsolatfelvételt.