Ajax-loader

'Komárom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Balázsy Géza - Komárno ​vo farbách / Komárom színei
Kedves ​Gyerekek és Szülők! Remélem, hogy sikerül örömet szereznünk ezzel a kiadvánnyal mindenkinek, akinek a kezébe kerül. Célunk, hogy a gyermekek játékos formában ismerjék meg nagy múltú városunk történelmi értékeit, miközben fejlődik grafikai készségük is. Kívánom, hogy ez a füzet legyen kedvenc foglalatosságuk forrása. Szeretném, ha később ők is városunk időtálló értékeinek alkotóivá válnának. Hasznos időtöltést kívánok!

Jókai Mór - Politikai ​divatok
Hiába ​mondják nekünk, válasszátok külön a magányéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia - költők azok, anélkül hogy politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával; hogy tudja azt élvezni akármi nemzet szülötte is, egyszóval: ne írjatok mindig irányregényt. Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az. Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével, az általános bú és öröm, a történelmet alkotó közemelkedés és süllyedés minden egyes életregény alakulására oly határozott befolyással bírt mindenkor, hogy ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, anélkül hogy élethűtlen vagy éppen frivol ne legyen. Kérdezzétek meg a családi szakadások okait - közélet viszályaira fognak visszavezetni. Kérdezzétek meg nagy jellemek kiemelkedését, elbukását - politikai katasztrófákat fogtok találni. Kérdezzétek meg a feldúlt életpályák viszontagságait, kérdezzétek meg az elszegényült falvak urát - a közélet kuszált viharaira utalnak vissza. Tudakoljátok az özvegyek könnyeit, miért hullanak, az árvák sóhajait, hová repülnek; azok mind-mind országos bajokhoz fognak elvezetni. S ha rokonszenv után vágyó kebletek egy ideálért sóhajt, férfi vagy nő eszménykép legyen az, ott is fogjátok érezni, hogy aki csupán az ábrándozónak volt ideálja, az csak félig töltötte be a szívet, s egész embernek azt ismerjük el, aki nemcsak magának élt. Saját légkörünk ez. ezt leheljük ki, ezt leheljük be, mint éltetőt, mint fojtót; ez keserít, ez édesít, mint a gyümölcsöt a hegyi lég, melytől a szőlő édesebb lesz, a torma pedig keserűbb, mint a csendes lapályi kertben. Nálunk mindenki benne él a közéletben; a munkás ettől várja jobb sorsát, a kereskedő üzlete felvirágzását; a tudománynak ez ad vállára szárnyat vagy lábára láncot; a jellem ebben edződik acéllá vagy olvad salakká; ennek saját kultusza van, saját dogmái, saját költészete és különösen saját divatjai. Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból? E korszakot igyekezett visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái között első helyet foglalhat az, hogy több munkája volt benne az emlékezetnek, mint a képzelmi erőnek. Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni. Pest, augusztus 18-án, 1862.

Szénássy Zoltán - Komárom ​ostroma 1849-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Szénássy Zoltán - Klapka ​György
1848 ​tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. Párizs, Bécs, Milánó, Berlin népe után Közép-Európa nemzetei is sorra feleszméltek. Március 15-én megmozdult a pesti ifjúság. Példájára a magyar társadalom haladó osztályai harcba szálltak az ország függetlenségéért, a feudális béklyók szétzúzásáért, a polgári átalakulásért. Ennek a forradalmi küzdelemnek egyik legkifejezőbb és legnépszerűbb alakja, a huszonkilenc éves korában már tábornok Klapka György, a szabadságmozgalom merész stratégiája, legendás bátorságú katonája volt. Rendkívüli katonai tehetsége, vonzó egyénisége csakhamar országszerte ismertté tette. A történelem nagyjai közé pedig Komárom rendíthetetlen védőjeként s a forradalmi emigráció Kossuth, Teleki László és Klapka György személyéből álló direktóriumának tagjaként írta be a nevét, mely egybeforrott a forradalom és szabadságharc fogalmával. A Kárpátok alatt már rég lehanyatlott a "pro libertate" feliratú zászló, de ő - az ötvenes-hatvanas évek nyilvánvaló forradalmi apályán - még egyre vívta a maga szabadságharcát az elnyomott népek ügyéért: Európa különböző országaiban - a katona, a politikus, a nagyszabású gazdasági szervező eszközeivel. Nem véletlenül jegyezte fel róla a Kossuth-emigráció történetének egyik krónikása: "Klapka tekintélye Komárom kitartó védelmével s a várfeladások történetében szinte példátlanul álló kapitulációs feltételekkel a világ szemében igen megnövekedett." S e megnövekedett tiszteletet és elismerést az emigráció katonája és diplomatája további eredmények sorával gyarapította. Klapka soha sem szűnt meg a zsarnokság kíméletlen üldözője lenni. Fáradhatatlanul rótta Európa országait, szövetségesi terveket kovácsolt a Duna mentén, sürgette az egymásra utalt népek gazdasági szövetkezését.

Számadó Emese - "Úgy ​rémlett, hogy a föld nagy gyomra fölmordul..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laboda Róbert - Én ​csak néztem
Majd ​látjuk. Amit ő csak úgy nézett. Amit megláthatunk, azok az érzések. Azok a gyermeki tisztassággal, kifogyhatatlan életörömmel vagy megborzongtatóan mély szomorúsággal az ember által megélt érzések. Mindenkié. De ez itt és most, a megismételhetetlen. A költő, a slammer, a fiú, a férfi, a gyerek, a félálomban vergődő érzései. A hontalan, otthontalan, a hont, otthont, házat és hazát csordultig telt szívvel magából kiíró Labodarobi! Így, egybeírva, hogy Labodarobi! Majd meglátjuk. { Szászi Zoltán}

Gyulai Rudolf - Az ​Alsó-csallóközi és Csilizközi Egyesült Ármentesítő és Alsó-csallóközi Belvízlevezető Társulat története
A ​múlt század második felében zajlott csallóközi ármentesítő és belvízlevezető munkálatoknál két irányítójuk, Földes Gyula és Rudnay Béla mindjárt egy-egy könyvben is számot adott, de Komárom megye közgyűlése úgy kívánta, hogy a vállalkozás történelmi és gazdasági horderejét tekintve részletes, erős históriai alapozású monográfia is szülessen e tárgyról. Gyulai Rudolfot (1848-1906), a komáromi bencés gimnázium nyugalmazott tanárát, a kiváló történészt bízták meg a feladattal, amelynek ő meg is felelt, s hatalmas, 549 könyvoldalas munkájával, amelyet a Kalligram újra kibocsát, a millennium évére elkészült. Az új kiadás előszavát Mácza Mihály történész, a révkomáromi múzeum kutatója írta. A könyv érzékletes történelmi képet fest arról a gigászi küzdelemről, amelyet a sziget, különösen az áradásoknak leginkább kitett Komárom megyei Alsó-Csallóköz s a Győr megyei Csiliz-köz népe vívott a Nagy- és a Kis-Dunával, a Vággal, s a területen keresztül-kasul indázó mellékágakkal, állandó és időszakos folyásokkal, tavakkal és mocsarakkal. A régió népének élete javarészt ezekben a csatákban és háborúságokban folyt, ezért tekintjük Gyulai könyvének kiadását alapozó fontosságú feladatunknak.

Csikány Tamás - Komárom, ​a szűz vár
A ​KOMÁROMI VÁR a Kárpát-medence és a közép-európai térség egyik legfontosabb stratégiai pontján helyezkedik el. Ennek köszönhette, hogy a 16–17. században a török hódítás ellen kiépített végvárrendszer meghatározó alapeleme, majd a napóleoni háborúktól az Osztrák Császárság hatalmas központi raktárvára volt. A kötet a komáromi vár történetének azon időszakát mutatja be, amikor a Habsburg-birodalom politikai és katonai vezetői, a sorozatos háborús kudarcok után, rászánták magukat a birodalom katonai biztonságának újragondolására. Mayer von Heldensfeld táborkari ezredes 1807-ben készítette el azt a koncepciót, melyben Komárom egy központi helyzetű raktárbázisként, táborvárként és kettős hídfőként szerepel. A javaslatot I. Ferenc császár elfogadta és döntése nyomán a következő évben a meglévő komáromi vár átépítése és továbbfejlesztése megkezdődött. A nagy lendülettel zajló építkezéseket az 1809-es háború még inkább sürgette, különösen, amikor Komárom vidéke a hadszíntér részévé vált. A kiépülő vár hasznosságát az 1809. június 14-i győri csata utáni események mutathatták meg először. A vereséget szenvedett osztrák és magyar csapatok a komáromi sáncok védelmében kelhettek át a Dunán, és rendezhették soraikat. A franciák meg sem próbálták a komáromi erődöket támadni. A wagrami csatavesztése után a császár nem fogadta el a Károly főherceg által kötött fegyverszünetet, és Komárom központtal újra kívánta szervezni a hadseregét. A várba költözött a császári udvar, hetekig innen irányították a birodalmat. Közben folytak az építkezések, sáncokat emeltek nemcsak a vár egyes elemei köré, hanem a környéket is védelmi vonalakkal látták el. A munkálatok a békekötésig tartottak. A komáromi vár 1809-ben bizonyította, hogy helyesen döntöttek, amikor a kiépítését megkezdték, és a szerzett tapasztalatok alapján a következő hetven évben az Osztrák Birodalom elsőrangú erődítményei között tartották számon. CSIKÁNY TAMÁS ezredes húsz éve tanít a magyar katonai tisztképzésben, kutatási területe a kora újkori, újkori európai és magyar hadművészet története. Az MTA doktori címét az 1848–49-es magyar szabadságharc hadművészetének tudományos feltárása során elért eredményeiért kapta meg, publikációinak többsége is e történelmi korszakkal foglalkozik. A komáromi vár történetét már szintén majd' húsz éve kutatja, e témában is több tanulmánya, illetve egy könyve jelent meg, a Horváth Csabával közösen írt Komárom erődváros. E kötet is Szamódy Zsolt fényképeivel együtt lát napvilágot. A szerző szemléletmódja elsősorban a katonát igyekszik előtérbe helyezni, a gondolkodó, a hivatásának elkötelezett, és kötelességét minden elé helyező embert. A hadtörténelmi események bemutatásánál, elemzésénél a katonai gondolkodás logikáját követi, a hadművészet általános törvényszerűségeit alkalmazza ott is ahol kevesebb forrás áll rendelkezésre. Vallja ugyanakkor, hogy a hadtörténelem szerves része az általános társadalomtörténetnek és hitelesen csak abba ágyazva kutatható, tanulmányozható.

Kollekciók