Ajax-loader

'király' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gulácsy Irén - Fekete ​vőlegények
Az ​írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Stephen King - A ​mágus
...A ​szerencsétlen beosztott börtönőr, aki végre ajtót nyitott, nem egészen négy másodpercig élt, miután elhúzta a harmadik reteszt is. Egy rémálomszerű fehér arcot látott, izzó vörös szemeket, és egy fekete köpenyt, amely az elcsituló szélben hollószárnyként hullott hátra. Felsikoltott. A levegő megtelt száraz suhogással. A félig részeg őr felnézett, és Flagg bárdja kettéhasította a fejét... Senki sem tudja, mikor érkezett, senki sem tudja honnan jött, de nyomában pusztítás és halál jár.... A város falai közé befészkelte az emberiséggel egyidős GONOSZ, aki ezúttal a mágus alakjában jelenik meg. Egyedül a börtönbe vetett fiatalember sejti a mágus ördögi tervét. De ahhoz, hogy megállítsa, rendkívüli segítségre van szüksége... A számos horrortörténet világhírű - hazánkban is népszerű - szerzője lenyűgöző és félelmetes világba vezeti el az olvasót, ahol minden megtörténhet, és meg is történik.

Bertényi Iván - Nagy ​Lajos király
Nagy ​Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt "Nagy" jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt. Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból kiindulva politizált, nem hanyagolta el a belső feladatait, s külpolitikáját az atyja, Károly Róbert nyitotta úton folytatta tovább.

Teknős Péter - A ​vasfejű
Konok ​elszántság, mindent legyőző akaraterő, puritán életmód egyrészről, féktelen hatalomvágy, világuralmi tervek, nagyhatalmi álmok másrészről - XII. Károly svéd királyt, a 18. század elejének zseniális hadvezérét röviden így lehetne jellemezni. Semmi kétség, páratlan gyorsaságú hadmozdulatainak, vakmerő csatáinak és nagyszerű győzelmeinek híre futótűzként járta be Európát. Merész gyorsasággal tönkreverte Dániát, a narvai csatában legyőzte az orosz sereget, majd lemondásra kényszerítette II. Ágost lengyel királyt. Győzelmeinek hírét hallva senki sem sejtette, hogy igazában saját hazáját teszi tönkre, amelyet a költséges hadjáratok a végletekig kimerítettek. Teknős Péter könyve hiteles és nagyon izgalmas képet rajzol XII. Károlyról és az őt végül is legyőző ellenfeléről, Nagy Péter cárról.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Nemere István - Legendás ​magyar királyok
Öt ​olyan magyar király története ez, akikre a századok során számos legenda rakódott. De vajon mi van a legendák mögött, milyenek is voltak igazából és közelről Szent István, Szent László, IV. Béla, Mátyás király és Ferenc József?

Zsoldos Péter - Távoli ​tűz
A ​Távoli tűz nem egy már létező vagy kitalált tudományos axióma köré bonyolít izgalmas, a krimi határát súroló történetet, nem csábítja az olvasót a fantázia csillogó szárnyain szédítő repülésre, nem ígér borzongást és horrort, tragédiát és drámát, felfoghatatlanul idegen csillagvilágok jeges szikrázásában. E műfajban szokatlan epikája a nagy történelmi regények testvérévé avatja ezt a kitűnően megírt könyvet, melynek legfantasztikusabb - és sikeres - vállalkozása éppen az, hogy olvasása közben megfeledkezünk arról: fantasztikus regényt tartunk a kezünkben, egy képzelt bolygó képzelt lakóinak életét éljük három évtizeden át.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Maurice Druon - Az ​országvesztő
Az ​elátkozott királyok című sorozat folytatása. Javában dúl a százéves háború. Gyengekezű, szeszélyes, lobbanékony, szenvedélyén uralkodni nem tudó király kerül Franciaország trónjára: II. János, akit Jó Jánosként is emlegetnek, bár ha valaki, ő egyáltalán nem szolgált rá erre a jelzőre. Néháy év alatt szétzülleszti az országot: miközben Edward angol király és Navarrai Károly egyre nyilvánvalóbban szövetkeznek ellene, neki csak egy dolgon jár az esze: miként álljon bosszút szeretője, Spanyol Károly meggyilkolásáért. A regény egyik legemlékezetesebb fejezete a roueni lakoma: a király rajtaüt a vidáman lakmározó urakon, és nagy vérfürdőt rendez köztük. Szeszélyes birtokadományaival, illetve birtokelkobzásaival csaknem az egész nemességet maga ellen hangolja, de még így is további baklövések sorozatára van ahhoz szükség, hogy Edward, a Fekete Herceg, vígan végigrabolhassa az országot , sőt 1356-ban Poitiers-nél hatezer emberével tönkreverje a huszonötezres francia sereget, és fogságba ejtse a francia királyt. Az eseményeket a pápacsináló Périgord bíboros szemszögéből látjuk, ő meséli el színes, rendívül eleven stílusban, csapongva, mégis jól követhetően II. János példátlan országvesztését - közben természetesen ő is fondorkodik és intrikál, finoman és okosan, hogy valmiképp megmentse Franciaországot a három részre szakadástól. A regény most jelenik meg először magyarul.

Robert Merle - Szenvedélyes ​szeretet
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos "ágense". A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.

Stephen King - A ​sárkány szeme
Egyszer ​régen, valamelyik másik világban, Delainben élt Roland király. Nem volt különösebben jelentős uralkodó, de béke és nyugalom honolt a birodalmában. Telt-múlt az idő, a király haja őszbe csavarodott, s bizony gondoskodnia kellett utódról. Nőül vett egy kedves, jólelkű ifjú nemeshölgyet, Sashát, kitől két fia született, Peter és Thomas. A fiúk csepredtek, tanultak, elsajátították mindazt, amit a hercegeknek kell, hogy majdan az idősebbikből jó király váljon, s a fiatalabb mindenben támasza legyen. Hanem ott élt az udvarban Roland fő tanácsadója, Flagg, a nagyhatalmú varázsló, maga a megtestesült gonosz. Ő bizony nem akarta, hogy béke és nyugalom legyen - feltett széndéka volt, hogy feldúlja a birodalmat, háborút és viszályt szít, mert csak akkor érezte jól magát. Intrikált és ármánykodott, merényletet követett el a fiatal királyné ellen, rontást hozott az emberekre. Sasha halála után ő vette a kezébe a hercegek nevelését. Peter határozott jellemű, daliás ifjúvá serdült, akire a kevésbé jó képességű, előnytelen külsejű Thomas mindig féltékeny volt. Ezt használta ki a sötét lelkű Flagg aljas terve megvalósításához: csapdát állít Peternek, eltávolítva ily módon az útból, s midőn a gyenge Thomas lesz a király, ő kedvére mozgathatja, mint egy bábot, s megvalósíthatja a baljós álmát, a káoszt... Nem véletlen, ha ismerős neveket fedez föl a történetben, Kedves Olvasó, mert Stephen Kingnek ebben az izgalmas, fordulatos fantasymeséjében kissé mintha a Setét Torony világában járnánk, ahol a jó és a gonosz erők vívják igazából soha véget nem érő harcukat... Európa Könyvkiadó, 2006

Jessica Day George - Éjféli ​bál
Rose ​hercegnő a legidősebb tizenkét lánytestvér közül, akik arra kárhoztattak, hogy a gonosz Kőbezárt király palotájában, mélyen a föld alatt táncoljanak minden éjjel. Születésüktől kezdve átok ül rajtuk, és csak a halál adhatja vissza a szabadságukat. Rose azonban találkozik Galennel, egy fiatal, katonából lett kertésszel, aki nem veti meg a kalandot, és épp olyan elszánt, akárcsak Rose, és a szabadság egyszeriben nem is tűnik olyan elérhetetlennek. Hogy legyőzzék a királyt és sötét udvartartását, szükségük lesz egy láthatatlanná tévő köpenyre, egy fekete gyapjúláncra, melyet bűvös ezüst kötőtűkkel kötöttek, és mind közül a legkritikusabb hozzávalóra – az igaz szerelemre. A Széttáncolt cipellők című mese újrafeldolgozásával Jessica Day George megint megmutatja, milyen mesterien alkot valami teljesen újat egy történetből, amelyről csak hittük, hogy ismerjük.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Maurice Druon - A ​megfojtott királyné
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A második kötet, A megfojtott királyné a környezete által csak Civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen feleségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát. Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Covers_109301
Magyar ​királyok könyve Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Magyar ​királyok könyve
A ​könyv egy csodálatos világba kalauzolja el az olvasót, ahol az érdekes leírás, és a sok ritka és különlegesen szép színes képek ötvözetében feltárul egy mesésen szép világ, egy gyönyörű ország, a régi Magyarország. Az 1000. esztendő fényes betűkkel van beírva országunk történelem könyvébe. Ebben az évben az volt az első királykoronázás. István király halálával azonban egymást követték a trónon a jobb-rosszabb királyok. Majd' 1000 esztendő királyait és királynéit ismerheti meg az olvasó, de nem csak az életüket, hanem a korokhoz kapcsolódó viseleteket, tárgyakat, fegyvereket, címereket, öltözködési szokásokat, és a háttérben kirajzolódó Magyarországot.

Shrabani Basu - Viktória ​királynő és Abdul
Szeptemberben ​Judi Dench főszereplésével, Stephen Frears rendezésében a filmvásznon is találkozhatunk a történettel. ,,Oly nagyon kedvelem őt - írta Viktória 1888-ban. - Jó, gyengéd és megértő... igazi megnyugvás számomra." A magas és jóvágású Abdul alig huszonnégy évesen érkezett Agrából Angliába, hogy az aranyjubileumát ünneplő Viktória királynő asztalánál szolgáljon fel. Az indiai ifjú alig egy év leforgása alatt az udvar befolyásos személyisége lett. Így kezdődött Viktória királynő hosszú uralkodásának talán legbotrányosabb évtizede. Az uralkodó mérhetetlen örömet és megnyugvást talált munsijában. Abdul mindeközben megosztotta az indiai szubkontinenssel kapcsolatos szerteágazó tudását India császárnőjével, aki soha nem jutott el az egzotikus országba. A királyi udvar megvetéssel tekintett a bizalmas kapcsolatra, amely egészen a királynő 1901. január 22-én bekövetkezett haláláig kitartott. Shrabani Basu eredeti dokumentumok alapján eleveníti fel Viktória és Abdul páratlan kapcsolatát, és vele a késő tizenkilencedik század Brit Birodalmának életét.

William Shakespeare - VIII. ​Henrik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Szabolcs - Lángmarta ​dél
1322. ​Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és folytatnia az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve vergődött át az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni – ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt, és ismét liliomos lovagként élő Bátor Attila elszántan igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete a XIV. századi Magyar Királyság legdélibb csücskébe kalauzolja az olvasót, ahol még mindig virágzik a kiskirályként pöffeszkedő uracskák hatalma, és melynek olvasztótégelyében egyének, dinasztiák és birodalmak sorsa dőlhet el.

Maurice Druon - Franciaország ​nőstényfarkasa / Liliom és oroszlán
Ez ​a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke. A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirat-hamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.

Maurice Druon - A ​Vaskirály
A ​világszerte ismert Maurice Druon hétkötetes történelmi regénysorozata a 14. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A sorozat első darabja Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel. A hideg és kegyetlen uralkodó szeme előtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Miközben a Vaskirály az ellenfeleivel küzd a csatamezőkön, megismerhetjük az udvari életet, annak minden ragyogásával és intrikájával együtt. Szerelem, ármánykodás, sorozatos házasságtörések és diplomáciai cselszövések teszik még izgalmasabbá a valós történelmi alapokon nyugvó regényt. Amikor Szép Fülöp meghal, a trónon legidősebb fia, X. Lajos követi. Hogyan alakul az új király és Franciaország sorsa? Erre már a sorozat következő része adja meg a választ.

Ács Zoltán - Nagy ​Lajos király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - János ​király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Scott - A ​talizmán
Lebilincselő ​lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról. Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért. Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi. Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót. Talán a legjobb ebben a műfajban!

Mikszáth Kálmán - A ​szelistyei asszonyok
Kötetünk ​elbeszélései és kisregényei a mikszáthi múlt, az általa teremtett derűs, meleg ragyogású történelem tájaira kalauzolnak bennünket, abba a világba, amelyet (mint a Galamb a kalitkában párhuzamos történeteiben) oly nyomasztóan ellenpontozott számára a sivár, valódi jelen. A századelő korszakának éles hangú bírálata szólal meg realista hangú, remekszép kisregényében, A sipsiricában. A szelistyei asszonyok, a Páva a varjúval, az Akli Miklós pedig annak az írónak kitűnő művei, aki fájó nosztalgiával idézte vissza az idillikus, romantikus történeteket, aki élete végéig síkra szállt a mesék jogaiért. Történeti epikája: a törpe kor emberének visszasóhajtása a merész időkre - nagy történelmi konfliktusok helyett: a történelmi miliőbe helyezett anekdota.

Covers_175032
Mondák ​Mátyás királyról Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Mondák ​Mátyás királyról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Bíró Szabolcs - Ötvenezer ​lándzsa
1328. ​Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen - ám a sorsa elől senki sem menekülhet. Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is - ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével... Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógia második kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban.

Bíró Szabolcs - Szent ​György testvérei
1326. ​Anjou Károly úgy érzi, a három évvel korábbi tengermelléki hadjárattal lezártnak tekintheti a belháborúk korszakát, és fényes visegrádi udvarából nekifoghat egy erős birodalom felépítéséhez. Felesége már a második egészséges fiúgyermekkel ajándékozza meg, piacain végre értékálló, erős pénz cserél gazdát, Erdélyben és a Felvidéken egymás után tárják fel a zsíros ezüstbányákat, ő pedig a keresztény királyok közül elsőként saját, világi lovagrendet hoz létre, amely Szent György nevét viseli. Ám ahogy negyedszázados uralkodása során újból és újból mindig, úgy ezúttal is felüti fejét a baj: Dalmáciában belháború tör ki, a Kőszegiek és a Babonicsok saját szakállukra nyugat felé settenkednek, Havasalföldön pedig Basarab vajda kezd sötét ténykedésbe, miután függetleníti magát a magyar királytól. Visegrádon eközben egyre erősebbé és befolyásosabbá válik a Bátor Attila örökségét őrző Lackfi István, de ott van az udvarban az az ember is, akit túlontúl nyomasztanak a múlt árnyai, és aki maga sem tudja, bírhat-e szabadulni régi esküje terhétől: Zách Felicián. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának negyedik része egyben egy új trilógia első kötete is, benne régi és új szereplőkkel, fénnyel és árnyékkal, sárral és ezüsttel, nyílt háborúval és udvari intrikákkal. Az aranyliliom szebben virágzik, mint eddig valaha, árnyékában pedig lassan felnő egy új nemzedék, hogy megvesse lábát ebben az erőre épülő, szép új világban.

Bíró Szabolcs - Az ​utolsó tartományúrig
1323. ​Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, az ország déli fertályán ismét zavarossá válik a helyzet. Úgy tűnik, Subics Mladent hiába fosztották meg zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani Szlavónia, Horvátország és Dalmácia területére. A királyságban ennek ellenére végre megszilárdulni látszik a béke. Az uralkodó feladja több mint egy évtizede tartó, önkéntes temesvári száműzetését, és birodalma szívében, Visegrádon kezd új, minden korábbinál fényesebb hatalmi központ építésébe. Míg a gazdasági zűrzavar megfékezése céljából, tárnokmestere több éves munkáját megkoronázva, új pénz verését rendeli el és külpolitikai kapcsolatait is sikeresen rendezi, az utódnemzés kérdésében továbbra is setét fellegek tornyosulnak fölé. Gutkeled Miklós, az Anjou-sereg hadnagya váratlan kitüntetést kap Károlytól, amit azonban egy diadalmas hadjárattal kell kiérdemelnie. Parancsnoksága alatt vele tart Lackfi István, akit egyre többen emlegetnek Magyarország fehér sárkányaként, és Bátor Attila, aki úgy hiszi, végleg elveszítette családját, s így nem maradt más számára, csak a kegyetlen bosszú. Bíró Szabolcs tizenöt kötetesre tervezett történelmi regényfolyamának harmadik része egyben egy trilógia záróakkordja is. Az utolsó tartományúrig a széria eddigi legkomorabb hangvételű, legsötétebb tónusú regénye, mely bizonyos szereplőktől talán örökre elbúcsúzik, miközben megágyaz egy új korszaknak, és még mélyebbre vezeti az olvasókat a XIV. század sűrűjébe.

Kollekciók