Ajax-loader

'arab' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Raj Tamás - Oláh Tamás - Aladdin ​konyhája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

H. A. W. Treffz - Sivatag ​és tenger között
„Sziget ​a tenger és a sivatag között" — így nevezik az algériaiak sokatpróbált szülőföldjüket. Valaha a római birodalom ragyogó gyémántja, később a mohamedán kultúra egyik fellegvára volt ez az ország. Az évtizedes francia gyarmati uralom idején azonban elsatnyult ősi kultúrája, s e kultúra hordozói a föld legnyomorultabb, jogfosztott népévé süllyedtek. H. A. W. Treffz, német újságíró az elmúlt években hosszabb időt töltött Algériában. Útiélményeiről beszámoló könyv a német, cseh, és orosz nyelvű kiadás után most a magyar olvasókhoz is eljut. riporter keresztül-kasul bejárja az országot, leírja vonzó tájait, népeinek — berberek, arabok, négerek, zsidók, spanyolok, franciák — életmódját, szokásait. Érzékletes képet fest gazdag műemlékeiről és e műemlékek nyomán felidézi a régi korokat, amikor Algéria a világ kultúrája élén haladt. Szinte magunk előtt látjuk Algírt, „a fehér várost", felhőkarcolóival és nyomornegyedeivel, Sidi bel Abbest, az idegenlégió fészkét, a termékeny Mitzsidát, virágzó kertjeivel és a fehéren izzó sottokat, a sókitermelő munkások poklát. A szerelemre termett uled nail törzs lányai táncolnak a sivatagi tábortűz előtt, és a Felslzabadító Hadsereg; ezredese okos szavai nyomán megelevenedik előttünk a nép legbátrabb fiainak harca. Végigkísérjük a riportert a romantikus Kabilföld nyaktörő szerpentin útjain és a sivatagi törzsek karavánútjain. Meghallgatjuk beszélgetéseit a francia szőlőtermelővel, akinek már a nagyapja is itt ápolta tőkéit, és az örmény kereskedővel, az elkülönített medinában élő zsidókkal, akiknek ősei Jeruzsálem pusztulása után kerültek Észak-Afrikába. Ellátogatunk a XI. században alapított öt sivatagi szent városba, a m'za-bok földjére, ahol a legbigottabb mohamedán szekta éli kilenc század óta változatlan életét, és megismerkedünk a jobb jövőért harcoló szabadságharcosok küzdelmeivel. A könyv kétségtelenül legérdekesebb része az utolsó ötven oldal. Itt Treffz élményszerűen számol be az algériai felszabadító hadsereggel való találkozásáról, amelynek kötelékében rövid ideig maga is harcolt.

Ismeretlen szerző - Az ​Ezeregyéjszaka legszebb meséi
Seherezád ​mesél, ezer és egy éjszakán át mesél az álmatlan, haragos szultánnak. Meséit akkor kezdi, amikor a szultán kertjében megszólalnak a bülbülszavú fülemülék. És a mese csak akkor ér véget, mikor fölhangzik a rigók hajnali pityegése. Ezeregy mesét mond Seherezád, de egyetlen meséje is több színnel ragyog, mint a mesék szépséges úrnőjének koronája; pedig abban olyan gyémántok csillognak, amiket Szindbád, a mesék hajósa hozott a Kígyók Szigetéről. Seherezád mesél, és amikor meséit hallgatjuk, mi is Szindbáddal együtt hajózunk csodálatos szigetekre.

Ismeretlen szerző - Négy ​mese az Ezeregyéjszakából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rajaa Alsanea - A ​rijádi lányok
Újabb ​szingliregény? Egy másik Született feleségek? Netán egyszerű lányregény? Nos, bár négy rijádi (szaúd-arábiai) lány – Michelle, Lamees, Sadeem és Gamrah – történetét beszéli el a fiatal arab szerzőnő, szó sincs egyikről sem. Egy kiváló regényt kapunk kezünkbe, mely egyszerre letehetetlenül olvasmányos, ugyanakkor döbbenetes társadalomkritika is. Női sorsok a napjainkban még mindig merev erkölcsi és vallási szabályokba burkolódzó arab világról, ahol az évszázados előírások és a családi tradíciók fontosabbak a szerelemnél. Egyfelől modern világ – a lányok számára is nyitott egyetemi tanulmányokkal, tévével, mozival, telefonnal és internettel –, másfelől továbbra is zárt közeg a kötelező abayá-val, az arcot fedő fátyollal, a szülői kívánság, sőt parancs megfellebezhetetlenségével (ez utóbbi a fiúkra is vonatkozik). Mindez a XXI. században. A szerzőnő, Rajaa Alsanea merész tettet hajtott végre ezzel a könyvével: látleletet ad, egyúttal kemény kritikával is illeti ezt az oly gazdag, mégis számunkra oly primitív, nőket elnyomó rendszerét a szaúd-arábiai társadalomnak.

Muhammad an-Nefzawi - Az ​illatos kert
A ​15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb "csodaszerek" kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.

Denise Zintgraff - Emina Cevro Vukovic - Az ​ezeregyéjszaka asszonya
A ​szerző, Denise Zintgraff nevelőnőként dolgozott Riadban, egy ifjú szaúd-arábiai hercenő mellett. A kosztümöt fátyolra cserélve fokozatosan felfedezte az arab világot, ahol a férfiakra más törvények vonatkoznak, mint a nőkre. Idővel a háremhölgyek is a bizalmukba avatták, és olyan titkokat osztottak meg vele, melyek messze felülmúlják az európai emberek fantázáját. A könnyed, helyenként humoros könyv révén az olvasó előtt is feltárulnak az arab társadalom titkai.

Germanus Gyula - Kelet ​varázsa
Útleírás, ​riport, kultúrtörténet, történelem, de elsősorban és legfőképpen igazi memoár Germanus Gyula könyvének új kiadása, mely egy kötetbe foglalja A félhold fakó fényében és Kelet fényei felé c. műveket. A kilencvenedik életévén túljutott világhírű orientalista tudós, aki egész életét az iszlám művelődéstörténet kutatásának szentelte, könyvében elmond egy buddhista mesét. Ebben a mesében a Tanítvány az élet eredetének és okának kérdésére vár választ mesterétől. A Mester tanácsa az, hogy vonuljon el a vadonba, és elmélkedjék a titokról, s ha majd megtalálta nyitját, jöjjön vissza hozzá, mondja el neki is. A tanítvány csak harmadik elvonulása alkalmával fejti meg a talányt, de többé nem tér vissza mesteréhez, mert "mindenki csak magának találhatja meg az élet értelmét és a boldogságot." Így a mese. De ilyenformán talál rá Germanus Gyula is saját életének értelmére, amikor mint kisdiák törökül kezd tanulni, majd arabul, hogy később Vámbéry Ármin fürdőkádban tárolt könyvei és folyóiratai elindítsák az "Ezeregyéjszaka" huszadik századi világának meghódítására. Ebben a memoárban nem egy szobatudós hajlamaival, vonzalmaival, látásmódjával találkozik az olvasó, hanem egy bátor, már-már vakmerő, az ismeretlennel megküzdő és azt legyőző, szellemi és fizikai fáradtságot nem ismerő tudós életútjával ismerkedhetik meg.

842200_5
27

Ismeretlen szerző - Arab ​konyha lépésről lépésre
Az ​Ízek és kultúrák sorozat 11. kötete. Az arab konyha az egyik legősibb a világon: hatalmas területen hódít, és karakterét alapvetően meghatározzák az iszlám előírásai. Az arab országokban mindenütt tetten érhető jellemvonásai mellett felfedezhetünk helyi sajátosságokat is, amelyeket olyan változatos tájegységek ihlettek, mint az Arab-félsziget sivatagjai vagy a Földközi-tenger partvidéke. Az arabok már az ókorban is ismert kereskedők voltak, és megismertették a világgal az addig egzotikumnak számító keleti csemegéket. Az arab konyhaművészet kifinomult, gazdag ízvilággal rendelkezik, és nagyon egészséges.

Júszuf Idrisz - A ​bűn
Egy ​egyiptomi nagybirtokon gyilkosság történik. Az esemény felkavarja a birtok poshadt levegőjét, s megindulnak a találgatások, majd a nyomozás. A nyomok végül Azizához, egy háromgyermekes napszámosasszonyhoz vezetnek. Júszuf Idrisz kisregénye, Aziza bűnének igazi okait kutatva, széles bepillantást enged az egyiptomi nagybirtok életébe, leleplezi a léha hivatalnokréteg képmutató, üres életét, s ugyanakkor mély szeretettel ábrázolja a fellahok sorsát. A fiatal tehetséges egyiptomi író kisregénye az utóbbi évek legnagyobb arab könyvsikerei közé tartozik. Több európai nyelvre lefordították.

Szamer - Rakka-naplók
Emberség ​és bátorság a legsötétebb gyötrelemben - egy gyönyörűen megírt és megrajzolt könyvben. Amikor az Iszlám Állam elfoglalta a szíriai Rakkát, a várost a pokol legmélyebb bugyrává változtatta. Betiltotta a tévézést, az internetet, tilos volt elhagyni a várost, a nadrág nem megfelelő hosszáért pedig azóta is súlyos büntetés jár. A mobiltelefon használata megbocsáthatatlan bűn... Ha valaki kapcsolatba lép egy nyugati újságíróval, a büntetése: halál. A Rakka-naplók a BBC Radio rövid sorozataként kezdődött. Mike Thomson, a rádió munkatársa az arab BBC segítségével rátalált egy fiatalemberre, aki - egy kis ellenálló csapat tagjaként - életét kockáztatva hajlandó volt elmondani, mi történik körülötte. A Naplók megírása után a szöveg kódolva érkezett egy harmadik országba, mielőtt lefordították. A naplóíró apja meghalt, anyja súlyosan megsebesült egy légitámadásban; őt magát pedig negyven korbácsütésre büntették, mert nem bírta végignézni, ahogy egy asszonyt halálra köveznek. Szamer így írja: "úgy tűnik, nem elég, hogy nem beszélhetünk a külvilággal, már nem is láthatjuk." Átélve, végignézve, ahogy a gyűlölettel telt fanatikusok lemészárolják a rokonait, barátait, Szamer egyre biztosabb abban, hogy el kell mondania a világnak, mi történik szeretett városával. A Rakka-naplók nyers, egyenes, megrázó olvasmány egy bátor fiatal férfi tollából - egy könyv, amely példátlan módon képes bemutatni a körülményeket, melyeket a fékevesztett diktatúra máig az ott élőkre kényszerít. Szamer (álnéven ír) 24 éves. Rakkából való szökése óta egy Szíria északi részén felállított menekülttáborban él. "Erős és gyors tempójú, mint egy thriller. Brutális. Őszinte. Sürgető." - Guardian

Szuad - Akit ​elevenen megégettek
Szuad ​tizenhét éves és szerelmes. Falujában - ahogy más arab faluban is - a szerelem elítélendő dolog, de a házasság előtti szerelembe esni: egyenlő a halállal. A család a lány sógorát jelöli ki "ítélet-végrehajtásra". Másnap az udvaron csak annyit vesz észre, hogy sógora egyre közelebb jön hozzá - leönti benzinnel, majd felgyújtja. A lány teste lángba borul. Szuad a csodával határos módon túléli a szörnyűséget, majd közel két évtizeddel az eset után úgy dönt: elmondja a világnak a történetét, hadd tudja meg mindenki, mi történik a barbár hagyományokhoz ragaszkodó világban.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám története
Reprint ​kiadás Ez a könyv a Franklin-Társulat és a Révai Testvérek közös kiadásában megjelent világtörténet sorozat az iszlám történetére vonatkozó része, változatlan utánnyomásban. (A századfordulón megjelent könyv idején más helyesírás volt, az Ignác keresztnevet még cz-vel írták, a mi borítónkon azonban csak c-vel szerepel, a mai írásmódnak megfelelően.)

Ahdaf Soueif - Szerelmem, ​Egyiptom
Egy ​nyugati nő és egy keleti férfi szenvedélyes szerelme Egyiptom sivatagjainak izzó homokjában, ősi városainak hófehér palotái között. És egy titokzatos láda, benne egy száz évvel ezelőtti szerelem lassan feltáruló titkai, egy nyugati nő és egy keleti férfi legendás találkozásáról... Lenyűgöző történet szerelemről, barátságról, kultúrák találkozásáról és egy több ezer éves ország elmúlt száz esztendejéről. Vajon megtalálta-e a boldogságot egykoron Lady Anne, az előkelő angol úrilány, és megtalálhatja-e ma Isabel, a modern amerikai nő? És vajon lehet-e összefüggés kettőjük sorsa között? Egy Booker díjra jelölt regény, az irodalom, a szépség és az egzotikumok kedvelőinek.

Covers_150910
elérhető
4

Gömöri Endre - Irán
A ​"császárok császára" kénytelen volt elhagyni fenekestül felfordult birodalmát, amely több évtizedes - kemény kézzel kikényszerített - nyugalom után, történelmi mértékeel mérve, pillanatok alatt sodródott a polgárháború szélére. Milyen erők működtek eddig is a síma felszín alatt; milyen elégedetlenségek, keserűségek halmozódtak fel; mely pontokon találkozik politikailag a polgári ellenzék, a radikális baloldal és a nagyhatalmú egyház, s mely pontokon válik el? Mi az, ami nem sikerült - és talán nem sikerülhetett - a sahnak? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a szerző az iráni történelemnek, főként századunk történelmének ismertetésével, egy pillanatra sem tévesztve szem elől, hogy az ország egyébként is saját fejlődését nagymértékben befolyásolta közvetlenül a nemzetközi erőviszonyok alakulása ebben a stratégiailag kényes térségben.

Nossrat Peseschkian - A ​tudós meg a tevehajcsár
Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet. Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: "csupán" észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után - mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják - jóformán magától is végigmegy. Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége - s a könyvet olvasva magunk is megtanulunk lelkünk mélyére pillantani.

Yasmina Khadra - A ​merénylet
A ​terrorizmus fenyegető jelenléte kísért Yasmina Khadra világhírű regényében, amely a közel-keleti arabizraeli konfliktust mutatja be egy férfi történetén keresztül. Az arab származása kényszereiből kitört Amín álomba illő körülmények között él: sikeres orvos, jómódú tel-avivi polgár, szerető és szeretett férj, megbízható barát. Egy öngyilkos merénylet azonban egyetlen villanás alatt zúzza porrá idilljét. A sérültek ellátásában kimerült sebészt a rendőrség arra kéri, azonosítsa a felesége holttestét, akiről kiderül, hogy maga volt a merénylő. A gyászában és értetlenségében fuldokló férj ámokfutásszerű nyomozásba kezd, hogy kiderítse, ki és mi vette rá imádott feleségét arra, hogy gyermekek életét kioltva hirdesse azokat a palesztin szabadságelveket, amelyeknek otthon sosem adott hangot. A nyomozás megrendítő eredményekhez vezet, s a sebész szeméről végül lehull a hályog. De miféle tisztánlátás az, amely a történet végén rá vár? Miféle ébredés? Vagy miféle álom? Yasmina Khadra, az algériai származású, női álnév mögé rejtőző szerző a terrorizmus elleni harcot személyesen tapasztalta meg közel négy évtizedes katonai szolgálata során. Az írónak nem az a szerepe, hogy döntőbíró legyen - vallotta Khadra saját regényéről -, hanem a hibákra kell rámutatnia, az emberi tényező szeizmográfja kell hogy legyen. Megértetni valamit szép dolog, ám érzékennyé tenni a másikat ez még remekebb.

Honti_rezs%c5%91
Az ​ezeregy éjszaka meséi Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregy éjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Az_ezeregy%c3%a9jszaka_mes%c3%a9i
Az ​ezeregyéjszaka meséi Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregyéjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_136832
Arab ​népmesék Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - Arab ​népmesék
Az ​Ezeregyéjszaka meséinek varázslatos hangulattá eleveníti fel válogatásunk. Az Aladdinról szóló jól ismert történeteken kívül a magyar olvasó előtt feltárul a különös színekben és fényekben pompázó, kalandos és lenyűgöző keleti világ.

George Jonas - Megtorlás
1972-ben, ​a müncheni olimpián arab terroristák lemészároltak tizenegy izraeli sportembert. A terror sújtotta évtizedben, amikor ártatlanok százai estek áldozatul válogatás nélkül taroló géppisztolysorozatoknak, ez volt az utolsó csepp a pohárban: Izrael úgy döntött, hogy változtat a terrorizmus elleni harc módszerein. Avner, a frissen leszerelt katona, önmaga számára is váratlanul, titkos ügynökként, egy akciócsoport parancsnokaként találja magát: négy társával együtt meg kell semmisíteniük a müncheni merénylet szervezőit. A feladatot Avner és kis csapat - ha nem is maradéktalanul - végrehajtja. Ami e könyvben olvasható - amennyire a konspiráció szabályai megengedik -, hiteles, dokumentumértékű. Miután elvégezte, amit rábíztak, Avner lelkiismereti okokból szakított megbízóival, és elmondta néhol hihetetlennek tűnő, ám más források által is alátámasztott, ellenőrizhetően igaz történetét a szerzőnek.

Hackl J. Vilmos - Arab ​konyha
Nem ​tudok kellemesebb érzést elképzelni, mint a szemet kápráztató, vakító napsütés elől bemenekülni egy arab vendéglőbe, letelepedni a hűs árnyékot adó ősfák alá, a csobogó szökőkutat körülvevő asztalok egyikéhez. Azonnal és kéretlenül előttünk terem a jéghideg vizet tartalmazó ónkancsó, egy tálka pörkölt pisztácia vagy földimogyoró. Ha testünk-lelkünk már kissé megpihent - és csakis ekkor - fognak érdeklődni, hogy mit kívánunk fogyasztani. Ha meg akarjuk ismerni az arab konyhát, akkor feltétlenül rendeljük meg az előétel-egyveleget, a "mezzét", ami 10-20 kis tálkában felszolgált ínycsiklandozó finomfalatból, többek között fűszeres hideg mártásokból,olajbogyóból, kaviárból, apró húsfalatokból áll; óhatatlan kísérője a lepénykenyér és a kis, lapos üvegben felszolgált ánizspálinka, az "arak". bármilyen nehezünkre is esik, csak csínyján kóstolgassuk az ízelítőket, mert a tulajdonképpeni ebéd még el sem kezdődött. Ha étvágyunkat kellően felcsigáztuk, válasszuk ki a főfogást. Dúskálhatunk a legkülönbözőbb módon elkészített húsok, szárnyasok, halak között, feltárulkozik előttünk az arab konyha hihetetlenül bőséges választéka. Ne siessünk azonban az evéssel, mert bűn lenne kóstolatlanul hagyni valamelyik arab süteményt vagy édességet, nem is beszélve a páratlanul ízletes gyümölcsökről, és az ebédet megkoronázó szívet is megdobogtató - beduin módra készült feketekávéról.

Mario Vargas Llosa - Izrael, ​Palesztina
Napjaink ​egyik legismertebb regényírója, a perui Vargas Llosa politikai és társadalmi kérdésekben is gyakran hallatja szavát, egy jobb- és baloldali diktatúrát egyaránt elutasító, bátor gondolkodó hangját. Ezzel a lebilincselő riportkönyvével valóságos darázsfészekbe nyúl: a sok évtizedes közel-keleti viszályba (Vas István versének szavaival: "a rossz testvérek háborúiba"). 2005 vége felé beutazta Izraelt és Palesztinát, alkalma nyílt így találkozni több fontos izraeli és palesztin kormánypárti és ellenzéki személyiséggel, politikussal, értelmiségivel, "egyszerű emberekkel", harcias és békés izraeli és palesztin "aktivistákkal", ortodox zsidókkal és muzulmán fundamentalistákkal. Utána az El País című madridi liberális lapban tette közzé tapasztalatait, beszélgetéseit. Harminc éve Izrael támogatója és csodálója a szerző, de tárgyilagosan elemzi a régió elfajult konfliktusát. Nem hajlandó minden palesztint antiszemitának tekinteni, és - az izraeli ellenzékkel összhangban - éppen úgy elítéli az izraeli kormány egy-egy döntését, a hadsereg egy-egy föllépését, mint a palesztin fanatikusok véres merényleteit. Alig másfél év telt el Vargas Llosa közel-keleti útja óta, de Saron miniszterelnök már kómában, Arafat elnök már halott. Mégsem veszített semmit időszerűségéből ez az okosan árnyalt, drámai helyzetkép. "Szinte hihetetlen, olyan gyönyörű volt a cionisták hőskölteménye: annyit szenvedtek Európában, majd eljutottak Palesztinába, hogy gyümölcsöskertté varázsolják a sivatagot, és fölépítsenek egy testvéries, szabad és nagylelkű társadalmat - és most ez a szégyen!" A kötet Morgana Vargas Llosa fényképeivel jelenik meg.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak. Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve...” (Babits) Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül létrejött távol-keleti elbeszélést, a modern novella megteremtőjétől, Bocacciótól a ma élőkig, a reneszánsztól a XX. századig feltérképezze a novella egész világföldrajzát, úgy, hogy egyszerre adjon képet az irodalomtörténet korszakairól, tükrözze a többé-kevésbé elfogadott értékrendet s az ettől gyakran (s szükségszerűen) eltérő nemzeti értékskálát is reprezentálja, reménytelen vállalkozás, hisz csak az utóbbi két követelmény is kibékíthetetlenül áll szemben egymással, lévén, hogy a legnagyobb irodalmakból magasabb színvonalú gyűjtemény állítható össze, mint a nemzeti irodalmak összességéből. E közhellyel, hogy ilyen gyűjteményt csinálni reménytelen vállalkozás, szemben áll a gyakorlat: antológiák születnek, mert szükség van rájuk. Novellaantológiák is. Se szeri, se száma az ilyen átfogó vállalkozásoknak, mint a mienk, a legszélesebb skálában a két véglet: a tudós válogatás és ez impresszionista között. Mit tehet a szerkesztő egy ilyen nagy példányszámú, „standard” kiadványnak szánt antológia esetében, mint az, amelyet az olvasó a kezében tart? Igyekszik az egyes irodalmakat előbb úgy venni, mintha külön antológia készülne mindből, s az irodalom történetének a fonalát szépen felgömbölyíteni, mintha szöveggyűjteményt készítene. A kialakult értékrendet nem megsérteni, mintha disszertációt írna. S amikor ilyenformán előállt a megengedettnél két-háromszor terjedelmesebb anyag, megpróbálja csökkenteni. Pontosabban: csökkenteni, számtalan menetben. Úgy, hogy minden követelményt megsért. A térkép helyett tájékozódási pontok maradnak, a történeti fonal elkalandozik, az irodalomtörténetiség súlyos sérelmet szenved. A sérelem elkövetésében magyarázhatóan, de védhetetlenül, ha úgy tetszik, önkényesen, de elkerülhetetlenül most már a szerkesztő ízlése az eszköz. Mert ha már nem lehet teljes - és lehet e egyáltalán teljes egy antológia? -, adjon csak valamelyest eligazítást, vázlatot műfajról, korokról és nemzetekről, és legyen szép, jó, megrázó, emlékezetes olvasmány. Erre törekszik ez a válogatás is, amely kezdve az elbeszélő próza legrégibb ismert alkotásaival, a négyezer éves óegyiptomi A paraszt panaszai-val hetvenhárom elbeszélést, illetve novellát tartalmaz: a régebbi korokból tizenhármat, a tizenkilencedik század elejétől napjainkig hatvanat. Nem tesz egyenlőségi jelet az egyes irodalmak közé, de igyekszik, ha és ahol a színvonal sérelme nélkül ez megoldható, minél több irodalomból válogatni, s képviseltetni a később felvirágzott irodalmakat is. Egyezően a hasonló célkitűzéssel készült, ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A világirodalom legszebb drámái és A világirodalom legszebb versei című antológiákkal. A burkolón Pablo Picasso Minotaurosz és áldozata c. tusrajza látható.

Wilhelm Hauff - Hauff ​legszebb meséi
Wilhelm ​Hauff meséi közül a legszebbeket adjuk közre gyerekeknek szóló feldolgozásban, hogy a mi fiataljaink is szívükbe zárják a felejthetetlen, küzdelmes sorsú Orros törpét, a kis Mukkot, az álruhás kalifát és Szénégető Pétert, a Kőszív című népszerű mese szenvedő hősét. Az író több mint száz évvel ezelőtt írta meg történeteit, melyeket azóta a világirodalom értékeiként tartunk számon. Nem ok nélkül: Hauff úgy egyesíti a tanulságost a csodálatossal, ahogy rajta kívül kevesen. A színvonalas mesekötetet kitűnő műfordítói az eredetivel egyenértékű fordítást alkottak meg; a mesékhez illő rajzok Heinzelmann Emma tehetségét dicsérik.

Szalontai Leila - Az ​arab konyha remekeiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rozvány György - Jemen
Színes ​útikönyv az ország történelmének, kultúrájának, látnivalóinak áttekintésével, térképekkel és egyéb hasznos információkkal.

Patrick Robinson - Űzött ​vad
A ​királyi család mértéktelen életmódján felháborodott szaúdi koronaherceg úgy dönt, véget vet a céltalan fényűzésnek, s ehhez titokban nyugati szövetségese támogatását kéri. A halálos erejű atomtengeralattjáró-flottával rendelkező Franciaország készen áll segíteni, s bármekkora áldozatot hajlandó meghozni azért, hogy részesüljön a világ legnagyobb kőolajvagyonából. Amint az olajmezők lángba borulnak, és a világgazdaság soha nem látott válságba kerül, kezdetét veszi a sivatagi királyság birtoklásáért vívott kegyetlen csata.

Ibn Battúta - Ibn ​Battúta zarándokútja és vándorlásai
Ibn ​Battúta 1304-ben született Tanger városában. Teljes neve, amely származásáról tartalmaz fontos információkat, a következőképpen hangzott: Mohamed ibn Abdallah ibn Mohamed Ibrahim ibn Mohamed ibn Ibrahim ibn Júszuf Abú-Abdullah. Élete jelentős részét úton töltötte, útleírásából életpályája is kiolvasható. Előkelő családba született, felmenői jogtudósok, bírák voltak. Ibn Battúta is erre a pályára lépett kádi lett. Utazásait huszonegy éves korában mekkai zarándoklattal kezdte. Útjának elején az egyiptomi Alexandriában találkozott Burhán-Eddin tudóssal, aki a világ megismerésére, a távoli India és Kína felkeresésére biztatta. Ibn Battúta megfogadta a tanácsot. 30 éven át tartó utazásaival a legnagyobb arab utazóvá vált. Bármerre járt, szívesen fogadták: a fejedelmek és előkelők igényt tartottak jogi szaktudására. Tekintélyével elérte, hogy kíséretével szabadon és biztonságban utazhatott egyik országból a másikba; útonállók, rablók sohasem háborgatták. Az iszlám világot többször bejárta, a mekkai zarándoklatot hétszer teljesítette. Indiába és Kínába vezető útja során érintette a mongol Arany Horda területét, ahol nagy útjához mérve rövid kirándulást tett a Volga mentén északi irányba, Bolgar városáig. Nagyon fázott, így hát sürgősen visszafordult, és soha többet nem merészkedett északi tájakra. Utolsó útja során 1353-54 között Közép-Afrika iszlám országait kereste fel. Útleírása 1356-ban készült el. Ezután még munkával töltött békés éveket élt meg Fez városában mint főbíró, 1369-ben vagy 1377-ben bekövetkezett haláláig.

Az_ezeregy%c3%a9jszaka_mes%c3%a9i_i
76

Ismeretlen szerző - Az ​Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
A ​világirodalom e remekművének korábban nem jelent meg tisztességes magyar kiadása. A gyenge minőségű, meghamisított és töredékes „fordítások” nyomán a magyar olvasó még a veszteséggel sem lehetett igazán tisztában. Az igazi szöveg lenyűgöző irodalmi alkotás, pontosabban alkotások egész füzére, a középkori keleti népi költészet és a magas irodalom sajátos kombinációja, egyben páratlan kultúrtörténeti, társadalomtörténeti, vallástörténeti és tudományos kincsestár. A kiváló arabista és műfordító, Prileszky Csilla tizenöt évi munkával elkészítette az egyetlen autentikus, XIX. század eleji kalkuttai arab nyelvű kiadás teljes magyar fordítását, mely a szakma megítélése szerint vetekszik az eddigi legjobb nyugati kiadásokkal, s bizonyos tekintetben, pl. a mesteri versfordításokban többet is nyújt azoknál. A verseket Prileszky szövege alapján Tótfalusi István fordította. Kommentárok és jegyzetek: Simon Róbert. E kiadást a megjelenés évében olvasói a legjobb magyar műfordításnak választották.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
55

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Karl May - A ​sivatag haramiája
Kedvenc ​írótoknak - nagy indián csaták, nagyszerű hősök, Old Shatterhand és Winnetou megálmodójának - néhány izgalmas novelláját gyűjtöttük itt egy kötetbe. Aki még nem tudná - May nemcsak a híres Vadnyugaton játszódó regényeket írt. Izgalmas kalandjainak jó része sokkal közelebb, a sivatagos arab világban játszódik. Kötetünk tehát mindkét területre elvezet. Hol egy bátor indián édesanya sorsáért aggódhatunk, hol meg egy elrabolt arab kisfiú megszabadítását kísérhetjük figyelemmel...

Kollekciók