Ajax-loader

'napló' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Elizabeth McNeill - 9 ​és 1/2 hét
Elizabeth ​napközben olyan, mint a legtöbb New York-i nő: nyilvánosság előtti élete zökkenőmentesen, érdektelenül zajlik. Estétől reggelig azonban egy másik világban él: egy férfi játékszereként, boldogan vállalt keserédes rabszolgasorsban, hol gyötört, hol kényeztetett, akarat nélküli lényként, az erotika és a szexualitás egyszer langyosan simogató, másszor izzóan perzselő légkörében... "A könyvet olvasva oldalról oldalra erősödik bennünk az érzés, hogy itt nem elképzelt, hanem percről percre átélt élményekről mesél nekünk valaki..." - írja a Newsweek. És valóban: igazi naplót, igazi napló alapján készült művet tart kezében az olvasó, az egyik legerotikusabb, legszebben megírt szerelmi történetet, amely nő tolla alól valaha is kikerült.

Ernest Hemingway - Afrikai ​vadásznapló
A ​huszadik századi amerikai irodalom egyik legmarkánsabb személyiségének könyve voltaképpen nem is napló a szó szoros és megszokott értelmében. Inkább riport, azaz beszámoló egy nagy afrikai kuduvadászatról és mindarról, ami az írót és vadásztársait a vadászat alatt foglalkoztatta: irodalomról, férfiasságról, vadászszerencséről, vadászlélektanról, egyszóval, ami Hemingway számára a teljes életet jelentette. Sokat emlegetett és tudatosan vállalt antiintellektualizmusának is hangot ad ebben a különös könyvben, mely minden mondatában, minden, szinte lényegtelennek tűnő epizódjában az író már-már harsogó életszeretetét hirdeti. Ez sugárzik minden sorából: ahogyan régi párizsi irodalmi pletykákat idézget, ahogyan szájához emeli sokadik whiskyspoharát, ahogyan elgyönyörködik egy bennszülött vadász izmainak harmóniájában, ahogyan fegyverét tisztogatja, ahogyan az afrikai erdő hangjait figyeli, s ahogyan nemes, egyenrangú ellenfélnek tekinti a vadat, de ahogy bosszankodik, kicsinyeskedik, ugratja társait, megéli kudarcait; egyszóval megrajzolja önarcképét.

Daniel Defoe - A ​londoni pestis
Nagy ​kataklizmák krónikái közé sorolhatjuk Daniel Defoe majdnem kortársi beszámolóját az 1665-ös londoni pestisről. Nem kevésbé szörnyű természeti csapás volt a pestisjárvány, mint például az 1775-ös lisszaboni földrengés, amelyről a kortárs Voltaire tudósít, s nem kevésbé maradandó irodalmi érték Defoe naplója, mint, mondjuk, az ifjabb Plinius híradása a Vezúv kitöréséről. Rettenetes katasztrófákról igaz, emberi, köznapi nyelven szól a napló írója; pusztulás, járvány, döghalál közepette a helytállók, halottszállítók, betegápolók, lelkipásztorok dicséretét zengi: halálfélelemmel dacolva járja a pestis karmaiban vergődő várost, pánikkal szembenézve marad a poszton - emberséges, áldozatos munkáról és országos katasztrófáról ad számot megrendítő erővel és nem csekélyebb történelmi hitelességgel a Robinson Crusoe és a Moll Flanders világhírű szerzőjének naplója, a Defoe-életmű méltó része.

Kőrössi P. József - Naplóromok
Réz ​Pál irodalomtörténész, műfordító, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője és a Holmi folyóirat főszerkesztője a magyar irodalom legendás alakja volt. Lakásán megfordultak a legjelentősebb magyar írók, és ahogy a Magvető Kiadó gondozásában korábban megjelent Bokáig pezsgőben című memoár hátlapján is olvasható, ismerte a gyerekeiket és udvarolt a feleségeiknek. Kőrössi P. József találkozásaik után, emlékezetből jegyezte le beszélgetéseiket, amelyek most naplónovellák, vagy sokkal inkább naplóromok formájában olvashatók. Naplóromok a másikról. A másik nem mindig Réz Pál, vagyis nemcsak ő, hanem azok is, akikről hol súlyos, hol meg vicces ítéletet mond, kendőzetlenül, talán meggondolatlanul is, eredetileg nem a nyilvánosságnak szánva.

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója
Fogyókúrázni ​fogok (most már tényleg), hetente háromszor edzõterembe járok, leszokom a dohányzásról, a fényképeket albumba rakom, nem beszélek ki másokat a hátuk mögött, otthon is rendesen felöltözöm, megtanulom beprogramozni a videót, és végre rendes pasit kerítek magamnak. Ismerős? Ha Ön, kedves Olvasó, még sohasem tett ilyen vagy ezekhez hasonló újévi fogadalmakat, akkor Ön egy szent, vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet e könyv hősnőjével, Bridget Jonesszal, akinek naplójából élete egy évének történetét ismerhetjük meg. Bridget túl van a harmincon, és legnagyobb bánatára még mindig „szingli”, vagyis nincs férjnél. Egy könyvkiadóban végez amolyan aktatologató munkát, és csak az tartja benne a lelket, hogy az asztalától állandóan láthatja az imádott férfit. Január elején a szülei baráti köre által rendezett újévi vigasság rémségein próbálja túltenni magát. Az effajta összejövetelek nem titkolt célja, hogy őt összehozzák a megfelelőnek ítélt fiatalemberrel, és rendszerint katasztrofálisan végződnek. Saját barátai – a harcos feminista Sharon; a kétgyerekes Magda, akit csal a férje; Jude, akinek a barátját mindenki utálja; a homoszexuális Tom – szintén ellátják különféle jó tanácsokkal az élet dolgait illetően, miközben néha maguk is látványosan melléfognak a saját szerelmi és egyéb ügyeikben. De mire újra eljön a szilveszter, sok mindenki életében sok minden megváltozik. A könyv hihetetlen sikert aratott nem csak Angliában és Amerikában, hanem nálunk is, amit nem utolsósorban fergeteges humorának és a könyvből készült filmnek köszönhet. És valóban, Bridget naplóján minden nő szívből kacaghat – ki azért, mert ő nem ebben a cipőben jár, ki azért, mert nem csak ő jár ebben a cipőben. A férfiak is pompásan szórakozhatnak rajta, talán még tanulnak is belőle.

Antoine Leiris - Csak ​azért sem gyűlöllek titeket
Péntek ​este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélène Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Antoine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

Jeff Kinney - Az ​utolsó szalmaszál
Nézzünk ​szembe a tényekkel: Greg Heffley soha nem változik meg. Valaki igazán elmagyarázhatná ezt Greg apjának is. Frank Heffley úgy dönt, hogy meg kell edzenie a fiát, ezért beíratja sportolni és más "férfias" tevékenységre is. Persze Greg könnyedén áthúzza apja terveit. De mikor az apja megfenyegeti, hogy katonaiskolába adja, Greg rájön, hogy össze kell kapnia magát...különben szedheti a sátorfáját.

Szilágyi Cs. Tibor - Harakiri
A ​Harakiri egy huszonéves srác szeretettel, iróniával, humorral teli fájdalmas vallomása. Élete filmjét látjuk leperegni előtte, mindennapjaink Budapestjének médiájával, művészetével, ismert figuráival és helyeivel. Elkísérhetjük tripes rohamai, szerelmi mámorai, véget nem érő kezelései és magányos órái, álmai és reményei váltakozó útján, hogy aztán elbúcsúzva tőle , mehessünk haza, saját féltve őrzött paráink közé. A könyv egy a droggal szemben alulmaradt ember fájdalmas kitárulkozása, aki a halál felé vezető úton vissza akarja kapni életét, sza-badságát. Szilágyi Cs. Tibor zenélt, írt, gondolkodott és álmodott. Sokoldalú tehetség volt, ennek minden örömével és nyomorával együtt. Élt 1973- tól 2003-ig.

Meg Cabot - A ​neveletlen hercegnő naplója 2. - Reflektorfényben
A ​tizennégy éves Mia Thermopolis még mindig nem barátkozott meg azzal a ténnyel, hogy igaziból hercegnő és Genovia trónörököse. Amikor egy országos tévéadásban bejelenti, hogy a mamája terhes a matektanárától és hozzá akar menni feleségül, nemcsak a médiában, de a hercegi udvarban is óriási cirkusz kerekedik. Grandmère elemében van: hétországra szóló álomesküvőt tervez, amelyen a legmenőbb celebek vesznek részt. De vajon megjelenik-e az esküvőn a menyasszony és a vőlegény? És ki lehet Mia titokzatos imádója?

Bram Stoker - Drakula ​gróf válogatott rémtettei
"Elsőre ​annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem pillanthattam ugyan, de a nyaka s a mozgása megbizonyosított, hogy ő az, leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált, mikor azt láttam, hogy teljes teste kibukik az ablakon, és kúszni kezd a falon, méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny, úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem. Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgysem láttam egyebet: a keze meg a lába ujja kapaszkodott a kövek illesztései közé... Rettegés szállt rám, mert tudom, hogy nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik..."

Jeff Kinney - Négy ​fal között
Greg ​Heffley nagy bajban van. Az iskolában vandálok jártak, és ő az első számú gyanúsított. A legszörnyűbb az egészben az, hogy ő teljesen ártatlan. Vagyis, majdnem teljesen. A rendőrség a nyomában van, ám egy váratlan hóvihar elzárja a Heffley-családot a külvilágtól. Greg jól tudja, hogy amint elolvad a hó, örökre lecsukják, de vajon nem rosszabb büntetés-e az, hogy az egész téli szünetet a családjával összezárva kell töltenie?

Jeff Kinney - Egy ​ropi naplója
New ​York Times bestseller "Egy napon híres leszek, de egyelőre itt dekkolok a felső tagozatban egy csapat idióta társaságában." Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak.

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

Pálfi Tamás - Üzenet ​a börtönből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_511922
elérhető
18

Radnóti Miklós - Napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stendhal - Bizalmas ​írások
Stendhal ​élete minden említésre méltó eseményéről, fordulatáról beszámoló naplójegyzetei és gazdag levelezése nemcsak életművének utólag fölmérhető arányaitól kapják hitelüket, érdekességüket. Ugyanazzal a megfigyelő szenvedéllyel, amellyel a világ felé fordul, önmagáról is följegyez minden följegyezhetőt, kínos vagy kedves apróságot, társasági sikert vagy kudarcot, kisfiúsan érzelmes epekedést és trágárul megfogalmazott szerelmi kalandot, nagy szemléleti fölismeréseket, művészi terveket, és ezek a nem nyilvánosságnak szánt bizalmas írások, napló- és levélrészletek nemcsak Stendhalt, az embert hozzák bizalmas közelségbe olvasójukhoz, hanem az egész stendhali művet is új és gazdagon árnyalt személyi és történelmi-társadalmi összefüggésekbe ágyazzák.

Sibylle Muthesius - Felhőgyerek
Egy ​anya a lánya halála után megpróbálja tisztázni, megérteni ennek a tragikus sorsnak az okait, hátterét, összefüggéseit. Elolvassa a naplókat, összegyűjti és rendezi a leveleket, cédulákat, verseket és képeket, faggatja a résztvevőket, megpróbálja rekonstruálni a folyamatot, orvosi szakkönyvekben magyarázatot keres. A könyv, mely ennek a munkának az eredménye, megrendítően izgalmas olvasmány, egy szikrázó tehetségű, túlérzékeny lány küzdelme az alkotásért, a szerelemért, az életért...

Esterházy Péter - Hasnyálmirigynapló
"Rák, ​ez a jó kezdőszó" - vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az "ontológiai derűvel", amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

R. Kelényi Angelika - Az ​agyam eldobom
A ​könyv íróját – aki pánikbetegségének felbukkanása előtt nemcsak bírta a tömeget, de kereste is; kifejezetten "boltkóros" volt, a legsűrűbb szórakozóhelyeket kedvelte, és sosem mondott nemet a mozira, színházra – egyik percről a másikra mindettől félelem kerítette hatalmába. Ezt a naplót saját tapasztalatai alapján jegyezte le, önsajnálat nélkül, fanyar öniróniával. A pánik nemcsak a depresszióval, hanem a hipochondriával is kézen fogva jár. Kemény munka megküzdeni vele, s van, akinek sikerül, van, akinek nem. R. Kelényi Angelika úgy gondolja, meggyógyult. Ehhez azonban idő kellett, és sok-sok minden más is...

Szabó Borbála - Budapesti ​napló
"Ha ​testileg épen érem meg a végét, ígérem neked, életem célja az lesz, hogy vissza tudjam adni hitedet az emberekben és abban, hogy nemcsak gonoszság van a földön, de olyan szeretet is, ami megőriz minden szenvedésen keresztül egy szebb, új élet számára." Írta Szabó Borbála Budapesten, 1944-ben a gettóban, ismeretlen helyen munkaszolgálatot teljesítő vőlegényének, akit soha többé nem láthatott viszont.

Liz Taylor - Kövéren-soványan ​boldogan
Az ​elragadó, ibolyakék szemű Liz Taylor, az 50-es évek talán legvonzóbb hollywoodi filmcsillaga merőben új szerepben mutatkozik be a közönségnek: könyvet ír. Közvetlenül, gátlástalanul és szakavatottan - önmagáról és a fogyókúráról. Őszinte, fiatalos kedvvel furcsa epizódok, igazi tragédiák, boldog és szerencsétlen pillanatok mozaikképeiből rakja össze rendkívüli, ám bizonyos tekintetben mégis szokványos történetét. Elizabeth ünnepelt gyerekszínész, férjhez megy, elválik (nem is egyszer!), gyerekeket szül, egyet örökbe fogad, nagy társadalmi életet él, szakadatlanul filmezik, politizál, aztán feladja személyiségét, több mint 90 kilóra hízik, iszik, kábítószeren él, hogy egy idő után - túl az ötvenen - újraértékelje önmagát és új életet kezdjen mozgékonyan, karcsún, tele önbecsüléssel. Nos, e könyv életének ez utóbbi vállalkozásáról szól, amelyet Elizabeth Taylor pályája legsikeresebb alakításának könyvel el. Nézzék meg jól a szebbnél szebb fényképeket és győződjenek meg róla Önök is, tisztelt Olvasók! És hölgyek, a rokonszenves színésznő lelki és testi bajain okulva, az ő útmutatásával próbáljanak egy kicsit többet törődni önmagukkal! A Taylor-féle torna és fogyókúra - csaknem 50 extravagáns ételrecepttel - Önöknek szól, érdemes kipróbálni.

Helen Fielding - Bridget ​Jones babát vár
Bridget ​Jonest egyre többet kínozzák az Önelégült Anyák, folyton figyelmeztetve rá, hogy ketyeg a biológiai órája: most kell szülnie, ha még szülni akar valaha. Meg hát maga Bridget is már mindenhol terhes anyákat lát. Igaz, továbbra sem veti meg az italt, és ez hallucinációkat is okozhat - de ez biztos, hogy folyton klasszikus Bridget Jones-os helyzetekbe sodorja őt. Mondjuk, romantikusnak látszó röpke kalandokba. És egyszer csak Bridget azt gyanítja, hogy elkezdődött nála a klimax. De egy terhességi teszt hamar kideríti, hogy nem erről van szó. Bridget terhes! Áldott állapotban van! Igaz, nem egészen úgy esett meg a dolog, ahogy álmodott róla, de attól még boldog. Már amennyire boldog lehet a kismama, akinek agyában az ultrahangos vizsgálat és a terhestorna megható (vagy épp vicces) pillanataiban is egyre az dörömböl az agyában: "De ki az apa?"

Máté Gábor - Színházi ​naplók
Máté ​Gábor naplóiban hol a színész, hol a rendező perspektívájából pillanthatunk be egy-egy színdarab próbafolyamatába, közelről látjuk, hogyan dolgozik a színész a szereppel, a rendező a társulattal. Hogyan telik egy színházi ember egy napja a reggelitől és az el nem bliccelt edzéstől kezdve a próbán és a tanításon át egészen az esti előadásig és a hajnali naplóírásig. A könyvben szereplő első naplótömb az 1994-es Julius Caesar színre vitelét dokumentálja, az utolsó pedig Az imposztor 2015-ös varsói előadásának különleges próbafolyamatáról számol be. Otthonosságról és idegenségről, szorongásról és örömről ír a szerző folyamatos önkritikával, fanyar iróniával, találó megfigyelésekkel és őszintén. Utóbbi minden napló nagy kérdése. Ezt Máté Gábor is tudja: "De mi értelme a naplónak, ha nem őszinte szöveg, ugyanakkor mi értelme a naplónak, ha nem akarom, hogy bárki olvashassa? A naplóm végül - úgy látszik - mindig igaz szöveg, néha ugyan elhallgat, de amit állít, az akkor éppen úgy volt, ez biztos. Tehát nem hazudik." A könyv a közelmúlt magyar színháztörténetének különleges forrása, amelyet gazdag fotóanyag tesz teljessé.

Gárdonyi Géza - Titkosnapló
Ez ​a napló nem szégyenteljes kis titkok lerakódóhelye volt. A feljegyzések az író háború alatti nehéz életét, becsületes-kemény tartását őrizték meg, s - meglepetésként - egy művészi "átváltozásra" való törekvést. Váratlan esztétikai felismeréseit, népszerű filozófiáját, újító munkamódszerét, műhelygondjait ismerhetjük meg. Nagy pályatársai közül kevesen voltak, akik nála merészebb önelemzéssel és kritikus bátorsággal mondták ki - akár csak önmaguk számára is -"különvéleményüket" a kor írói és művészi törekvéseiről. S e kötetnek talán legfőbb érdeme, hogy felidézi Gárdonyi Géza szógyűjtő és szóteremtő szenvedélyét, tanári gőgjét, mely a magyar nyelv fölényes tudásából származott, s tanulói alázatát, mellyel erre a tudásra szert tett.

Octave Mirbeau - Egy ​szobalány naplója
Célestine, ​a szobalány mesél tucatnyi tisztes polgárcsaládnál töltött szolgálatának éveiről, a nevetséges és elviselhetetlen emberi alávalóságról.

Meg Cabot - A ​neveletlen hercegnő naplója 9. - Pizsamás hercegnő
Mia ​hercegnő mélyponton van. Lilly nem áll vele szóba. Valaki rettenetes dolgokat posztol róla az utalommiathermopolist.com weboldalon. Grandmere egy beszéd elmondására akarja kényszeríteni Amerika kétezer legfontosabb üzletasszonya előtt. Ja, és a legszörnyűbb: élete szerelme, Michael, szakított vele. De bármit is gondoljon a sajtó, Miának nemcsak az jár az eszében, hogy újból szerelembe essen. Egy négyszáz éves rejtély megoldásán fáradozik, amely nagy változásokat hozhat a kicsi Genoviában. De vajon készen áll-e a hercegnő arra, hogy letaszítsa a trónról a dinasztiát?

Gál György Sándor - Atlantisz ​harangjai
Atlantisz, ​az elsüllyedt világrész: az író gyermekkora, fiatalkora és férfikora. S mintha roppant víztömegek alól koldulnának föl ennek a tengermélyi birodalomnak a harangjai, zengene a híradás, az első személyben írott vallomás évszázadunk első feléről, 1907-től 1945-ig. Vagyishogy voltaképpen a múlt század utolsó negyedétől napjainkig, hiszen a jó visszaemlékezés szól még a nagyapák nemzedékéről is, újra meg újra beszél a jelenről, és ezekhez viszonyítja a köztes időt. A szerző emlékezete kimeríthetetlenül gazdag, elbeszélő művészete pedig varázslatos: csak azt írja, amit ő maga meg a rokonsága megélt, ebből azonban kikerekedik a magyar történelem egyik sorsdöntő időszaka, sok minden, amiről a mai fiatalabb nemzedékek ilyen fokon és ilyen formában nem tudhatnak. Minden sora érdekes, nemcsak az akkori magyar könyvkiadásról és zenei életről festett körkép, hanem a történelmi eseményekről, az első világháborúról, 1919-ről, a Horthy-korszakról és a második világháborúról adott élménybeszámoló is.

Moldova György - A ​napló
"Ennek ​a könyvnek Che Guevara valóban létező bolíviai naplója volt a kiindulási pontja és éltető ereje. Átvettem belőle mindazokat az adatokat, melyeket lehetetlen lett volna másképp elmondani, mint ahogy Che leírta: dátumokat, földrajzi neveket és irányokat, vadászzsákmányokat, harci összecsapások napjait és körülményeit. Mit adtam hozzá én? Bármilyen különösen is hangzik, elsősorban magát Che Guevarát - a hős elképzelt jellemét. Megpróbáltam hűséges maradni a fellelhető1 adatokhoz és nyomokhoz, kiválasztottam Che más műveiből, megnyilatkozásaiból, politikai és magánéletéből azokat az epizódokat, leírt vagy elhangzott szövegrészeket, melyeket jellemzőnek találtam rá, és beleolvasztottam "A napló" szövegébe. Hozzátettem történelmi leírások, életrajzok, tankönyvek megállapításait is, ha úgy éreztem, hogy segítenek tisztázni a képet. De a könyv legfontosabb forrásai mégis azok a gondolatok és érzelmek voltak, melyeket a bolíviai napló keltett bennem - itt valóban,, az eszme vált testté'', pontosabban mondatokká. Tízévi munkám fekszik ebben a könyvben, de nagy megtiszteltetésnek tekinteném, ha munkám nyomait az olvasó nem tudná elválasztani Che mondataitól és szellemétől."

Metta V. Victor - Egy ​komisz kölök naplója
A ​szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nyelvű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok – családtagok, barátok, kisemberek –, mind az egyes „naplóbejegyzések” tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak elkeresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőttvilágban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Illésné Áncsán Aranka - Oláh ​Ibolya naplója Anyácskától
- ​Sokszor a sírás szorongatja a torkomat, amikor énekelsz, olyan mélyről tör fel belőled a szomorúság. Nem értettem, mitől izzik benned ez az ősfájdalom. Most már tudom. Az anyatejjel szívtad magadba ott, azon a fagyos napon, a jeges kövön, az édesanyád ölében fekve - vallja naplója lapjain a csecsemőkorától állami gondozásban nevelkedő Oláh Ibolyának a tiszadobi gyermekvárosban két évtizede élő és dolgozó Anyácska.

Kollekciók