Ajax-loader

'ókori' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mitol%c3%b3gia
elérhető
5

Apollodórosz - Mitológia
A ​görög mitológia remekművek végeláthatatlan sorához szolgáltatott anyagot és ösztönzést, az ókortól kezdve mind a mai napig, és nemcsak az irodalom, hanem a képzőművészetek téres birodalmában is. Az Apollodórosz neve alatt fennmaradt Mitológia viszont (szerzőjének kilétét áttekinthetetlen homály borítja) nem anyagot vesz a mitológiától, nem ezt vagy amazt az epizódot igyekszik öntörvényű művészi alkotássá formálni, hanem a görög mitológia egész, reménytelenül kuszának tetsző szövevényben tesz rendet, azt szervezi logikusan összefüggő egységbe, a világ kezdeteitől a Tróját vívó hősök hazatéréséig.

Gaius - Gaius ​római jogi institutióinak négy könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Josephus Flavius - Apión ​ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról
Josephus ​Flaviusnak az alexandriai Apión ellen, a zsidó nép ősi voltának bizonyítása végett írt irata, görög eredetiből készült magyar fordításban, sorozatunkban jelenik meg először. A zsidó háború és A zsidók története szerzőjének ez a kései, öregkori műve, több szempontból is igényt tarthat a mai olvasó érdeklődésére. Josephus, aki első nagy művében a maga zsidó népét akarta Róma uralmával megbarátkoztatni; utolsó munkájában a görög és római világ számára akarja feltárni népének ősidőkre visszanyúló hagyományait, vallási tanításait, egyistenhitének tisztaságát. Munkája egyszerre harcos vitairat és higgadt ismertetés, szenvedélyes védekezés és személyeskedésig menő támadás, szorgalmas anyaggyűjtés és szellemes érvelés. Miközben eszmeileg leszámol az ókori értelemben vett antiszemitizmus képviselőinek történeti torzításaival és a zsidók egész múltját gyűlölködő módon bemutató koholmányaival, egyben felvonultatja az egész antik - az ókori egyiptomi, főníciai, mezopotámiai, görög és római - történetírásnak valamennyi, a zsidókat megemlítő közlését. Az egyiptomi Manethón és a mezopotámiai Beroszosz, a történetíró Hekataiosz és a filozófus Arisztotelész, a zsidó vallást nagyra tartó Püthagorasz és a zsidó múltat ellenségesen tekintő Apión egyaránt megszólal az ő tolmácsolásában. Így a mi számunkra Josephusnak ez a műve nemcsak az általa bemutatott, benne vitatott és cáfolt egykori gyűlölködő propagandának és érvrendszerének elsőrendű forrása, de tárháza a ma már elveszett, értékes anyagot tartalmazó ókori történeti művekből vett irodalmi részleteknek is. Jószerével Josephusnak köszönhetjük mindazt, amit ma olyan nagy fontosságú művekből ismerünk, mint amilyen Manethón görög nyelvű Egyiptomi története, avagy Béroszosz Babiloni története. Megdöbbentőek a több mint két évezredes gyűlölet akkori vádaskodásai; tanulságosak a más művekből vett terjedelmes idézetek; élvezetes Josephus szellemes és gunyoros, néha durva, de legtöbbször találó vitamódszere. Mindvégig lenyűgöz a ma is elevenen ható mű: egy vitatott egyéniségű szerző vitathatatlanul izgalmas vitairata.

Josephus Flavius - A ​zsidók története
Josephus ​a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének "az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig" - azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a "zsidó háború" kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.

Epiktétos - Epiktétos ​kézikönyvecskéje
A ​stoicizmus a végzet megértését hirdeti, nem a forradalmat, de még kevésbé a megalázkodást. A stoikus nem jajgat, nem könyörög kegyelemért a hatalmasokhoz, s nem kér tőlük pártfogást. Felelősnek csak azért érzi magát, amit saját erejéből változtatni tud. A halott dogmák ellen is harcol s ezáltal utat nyit a léttel való új, teremtő szembenézésre. Így idejétmúlt dogmák fátyolát széttépve, segít megtalálni az élet új meg új formáit. „Ha olyan szerepet vállalsz, amely az erő-det túlhaladja, akkor egyrészt ebben is kudarcot vallasz, másrészt pedig azt is elszalasztod, amelyet képes lettél volna betölteni."

Caius Valerius Catullus - Catullus ​versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Julius Caesar - A ​gall háború
A ​mű az időszámításunk előtti első század színterére viszi el az olvasót. Ez Gallia, ahová Julius Caesar felvonult Róma legfegyelmezettebb és legbátrabb légióival, hogy a remélt zsákmányból kifizethesse adósságait, kielégítse becsvágyát és kövesse azt a római hagyományt, mely szerint meg kell tartania és ki kell terjesztenie Róma hatalmát. A gall háborúról szóló feljegyzések jelentéseiben járatlan erdőkről, ezer veszélyt rejtő mocsarakról, ismeretlen állatfajokról esik szó. A különös társadalmi és erkölcsi rendben élő törzsek mindenre elszánt, ravasz vezéreinek ellenállását vakmerő rajtaütésekkel, fáradságos ostromokkal, hosszú menetelesékkel és finom diplomáciai manőverekkel törhette csak meg a zseniális katona, a kemény imperátor...

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv0065
16

Ismeretlen szerző - Gilgames ​/ Agyagtáblák üzenete
Világirodalmi ​örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után - teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

139424674
Biblia Ismeretlen szerző
elérhető
17

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Marcus Tullius Cicero - Marcus ​Tullius Cicero összes perbeszédei
M. ​T. Cicero, az antikvitás legnagyobb szónokának összes perbeszédei magyarul.

Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Aleanymegazisten
A ​leány meg az isten Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​leány meg az isten
Csaknem ​egy évezred elbeszélésirodalmának java termését gyűjtötte össze ebbe a kötetbe Révay József, a tudós fordító. Az anyag válogatásánál Boccaccio Dekameronját tartotta mintájának, s akárcsak a nagy olasz író mesegyűjteményében, itt is számtalan szórakoztató történetben, számos műfaj kis remekeiben gyönyörködhet az olvasó - igazi novellák mellett mesékben, anekdotákban, csattanós, elmés mondásokban, szellemes visszavágásokban, humoros vagy csiklandósan erotikus históriákban, tanulságos példázatokban, regényepizódokban, novellisztikus levelekben. S ha nem is pontosan tíz nap száz elbeszélését tartalmazza a kötetünk, de Herodotos, Xenophon, Aischines, Chares, Aristobulos, Timaios, Parthenios, Dion Chrysostomos, Plutarchos, Lukianos, Appianos, Phlegon, Aelianus, Alkiphron, Anoninus Liberalis, Heliodoros, Achilleus Tatios, Aristaneitos és Kallisthenes kis remekeinek gyűjteménye így sem méltatlan utódja (vagy inkább elődje) a mintaképnek, Boccaccio mesterművének.

Marcus Fabius Quintilianus - Szónoklattan
Quintilianus ​Szónoklattana nemcsak a retorika kézikönyve, hanem minden szellemtudományé is. A legigényesebb és a legrészletesebb antik retorika, amely magában foglalja a grammatikát és a legteljesebb antik stíluselméletet, sőt az irodalomkritikát is.

Marcus Tullius Cicero - Az ​istenek természete
"Sok ​olyan dolog van a filozófiában, amit eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s - miként te is nagyon jól tudod, Brutusom - az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti. E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei. A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel..." Cicero Az istenek természete című munkáját Havas László jegyzetei valamint szakirodalmi tájékoztató, bibiliográfia, képek ill. képjegyzék követi.

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / Kritón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Aurelius - Marcus ​Aurelius elmélkedései
"Tegyen ​vagy mondjon bárki bármit: nekem jónak kell lennem. Mint ahogyan az arany, a smaragd, a bíbor is egyre azt hajtogatná: tegyen vagy mondjon bárki bármit, nekem smaragdnak kell lennem, meg kell őriznem színemet." "Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj." "Már most élhetsz úgy, ahogy akkor akarsz, amikor majd távoznod kell. Ha pedig a körülmények nem engedik ezt meg, akkor távozz az életből, de ne úgy, mintha méltánytalanság ért volna. Itt füst van, távozom... miért hiszed ezt olyan nagy dolognak?" Gyengéd humanizmus, félénk magányba menekülés, tépelődő önvizsgálat, fáradt-rezignált gondolatok - ez Marcus Aurelius világa; a császáré, aki korlátlan hatalommal uralkodott az akkori világ leghatalmasabb birodalma fölött, a hadvezéré, aki rettenetes hadjáratokban irtotta a birodalom ellenségeit - de a csaták szünetében, valahol a Garam partján, félrevonult naplót írni. Marcus Aurelius Elmélkedései gondolatforgácsok a sztoikus filozófia műhelyéből. Olvasmányélménnyé a mű és az alkotó különös ellentmondásának feszültsége, a kitárulkozás szenvedélyes vágya, a vallomás közvetlen hitelessége avatja.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban
Az ​"Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. Mondották már nemegyszer, hogy ez a legelső "krimi" a világirodalomban. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst. Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére.

Plutarkhosz - Nagy ​Sándor és Iulius Caesar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szun-ce - A ​háború művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Agyag
Agyagtáblák ​üzenete Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Agyagtáblák ​üzenete
Az ​ókori Kelet ékírásos lírájának ez a kis gyűjteménye azt tekinti feladatának, hogy - ilyen terjedelemben magyar nyelven először - sokoldalú, a valóság bonyolultságát tükröző képet adjon az egykori Mezopotámia lakóinak gondolatvilágáról, életéről. Mint testvérkötete, a Gilgames, ez is summer, akkád, illetve óbabilóni nyelven íródott annak idején. A Nap- és Hold-himnuszok, varázs-szövegek és ráolvasások, humoros és komoly példabeszédek szép magyar költészetté váltak Rákos Sándor fordítói művészete által: mindenféle régieskedés és nyelvi egzotikumra való törekvés nélkül képes érzékeltetni e régi kor és egzotikus ország lakóinak gondolat- és érzelmi világát, szellemét. Hahn István színvonalas, érdekes utószava mellett Kass János eredeti óbabilóni motívumokat felhasználó ornamentikája is segíti az olvasó tájékozódását e térben és időben távoli világban.

Tao-te-king_original_9273
elérhető
50

Lao-ce - Tao ​Te King
A ​híres kínai filozófus, Lao-ce mai napig töretlen népszerűségnek örvendő műve. A Tao te king a kínai bölcselet hatalmas jelentőségű, egyetemes fontosságú alkotása, amely egyúttal költői alkotás is. A művet Weöres Sándor fordításában olvashatjuk.

Longosz - Daphnisz ​és Chloé
Az ​igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

Publius Cornelius Tacitus - Sorsfordulatokban ​gazdag kor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Lysistrate
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

1680944_big
elérhető
11

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

881634_5
Görög ​drámák Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Görög ​drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_118382
Lakoma Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Lakoma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_301650
Egyptian ​Tales Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Egyptian ​Tales
IT ​is strange that while literature occupies so much attention as at present, and while fiction is the largest division of our book-work, the oldest literature and fiction of the world should yet have remained unpresented to English readers. The tales of ancient Egypt have appeared collectively only in French, in the charming volume of Maspero's "Contes Populaires"; while some have been translated into English at scattered times in volumes of the "Records of the Past." But research moves forward; and translations that were excellent twenty years ago may now be largely improved, as we attain more insight into the language.

Kollekciók