Ajax-loader

'ókori' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ismeretlen szerző - Catullus, ​Vergilius, Horatius versei
Római ​költők antológiánk első kötete három kimagasló alkotót: Catullust, a szerelmi szenvedély első modern énekesét, Vergiliust, az aranykor és a haza költőjét, és Horatiust, a bölcs mértékletességre intő, a bűnöket ostorozó mestert mutatja be.

Kallimakhosz - Kallimakhosz ​himnuszai
Kamallikhosz, ​az i. e. 4-3. században élt tudós alexandriai könyvtáros, katalóguskészítő, mitográfus és grammatikus a klasszikus irodalom remekeit közvetítő és rendszerező hellenisztikus kultúrának egyik legjelentősebb és legtevékenyebb művelője volt. Népszerűségét azonban költészetének - elsősorban a homéroszi himnuszok mintájára írt hat himnuszának - köszönhette. Ezek a himnuszok nem a kultusz számára készültek, mint egykor a homérosziak, a közönség nem vallásos könyörgésekként, ünnepi cselekedetekként, hanem a költő Kallimakhosz munkáiként fogadta őket. A himnuszok mögött ma is egy embert érzünk, nem vallásos közösséget. Mégis: a himnuszok mítoszvilága volt az az élő kapocs, az az eleven hagyomány, amely az Alexandriában élő költőt szellemi szülőföldjéhez, az egyetemes görögséghez elvezette.

Euripidesz - Tíz ​tragédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lucius Annaeus Seneca - Vigasztalások ​- Erkölcsi levelek
„Az ​alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tûzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék… Költők játszi képzelődése mindez csupán, ők ojtották belénk hazug rémmesékkel a rettegést” – írta az i. sz. 1. században Seneca, a római államférfi, természettudós, filozófus és költő. Három Vigasztalás-a az ókori vigasztalás-irodalom legérettebb alkotása. Az egyik egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a másik Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca corsicai száműzetéséből. Az Erkölcsi levelek-ben, legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotásában epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját,eszmei végrendeletét írta meg élete utolsó éveiben. Kötetünk ötvenkilenc levelet, e gyűjtemény legjavát tartalmazza.

Démoszthenész - A ​hűtlen követség / A koszorú
_A ​hűtlen követség_ és _A koszorú_ politikai perbeszédek. Igaz, hogy az i.e. 4. században Athénban hangzottak el, de mégiscsak közönséges törvényszéki procedúra alkalmával. Joggal kérdezheti az irodalomkedvelő olvasó, hogy mi köze a perbeszédnek az irodalomhoz. Az antik Görögországban, a demokrácia századaiban nagyon is sok köze volt. A szónok nemcsak az ítélkező bírákat akarta maga felé hajlítani, hanem a hatalmas sokadalmat is, amely egy-egy érdekesebb, közérdekű esetre összegyűlt. Megpróbálta hallgatóinak politikai meggyőződését, erkölcsi állásfoglalását formálni, de egy füst alatt szórakozási igényét is kielégíteni tökéletesen megszerkesztett gondolatsoraival, pergő ritmusú mondataival, káprázatos szóvarázsával. Démoszthenésznek nem volt nehéz dolga, hogy lekösse a hallgatóság figyelmét, hiszen az akkori görög világ alapproblémájával, a görög szabadságot veszélyeztető makedón terjeszkedéssel kapcsolatos ügyben beszélt. Az athéniak pedig elgondolkodhattak, melyik lehetséges úton járjanak. Fogadják önként és szívesen a nagyhatalom támogatását, mert úgyis az a történelem szükségszerűsége, hogy a kis országok nem létezhetnek többé önállóan? Vagy ragaszkodjanak az ember legszebb jogához, a szabadsághoz, és haljanak meg mind egy szálig a szörnyű túlerővel vívott reménytelen küzdelemben? A drámai dilemmát- mindkét beszéd legfontosabb tanulságát- Gyomlay Gyula múlt század végén készült fordítása eleven feszültséggel, archaikus bájjal szólaltatja meg.

Arisztotelész - Poétika
Arisztotelész, ​az ókor legegyetemesebb és legnagyobb hatású filozófusának esztétikai remekművét adjuk át az olvasónak. Ez a vázlatos és töredékes munka az első kísérlet az európai irodalomban a művészet - különösen a költészet - sajátosságainak és törvényszerűségeinek rendszerezésére. Igen fontosak a dráma eredetéről és fejlődéséről, a költészeti műfajok viszonyáról, valóság és művészet összefüggéséről adott elemzései. Arisztotelész munkája minden későbbi haladó esztétika őse és bizonyos vonatkozásban példaképe.

Ili%c3%a1sz
elérhető
7

Homérosz - Iliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Petronius Arbiter - Apuleius - Trimalchio ​lakomája / Az aranyszamár
Petronius ​Arbiter, a Sienkiewicz Quo vadis-ából bizonyára mindenki előtt ismert lemondóan-hősiesen meghaló arisztokrata, és a botrányhős rétor, a madaurai Apuelius a római irodalom két idegenből - görögből - átvett ikerműfajának, a novellának és a regénynek legjelesebb képviselői. Petronius műve a Trimalchio lakomája (Satiricion című, töredékesen fennmaradt "erkölcsregényének" - valójában laza novellafüzérének - egyetlen összefüggő része) a felkapaszkodott újgazdagok szűk körű, kicsinyes és földhözragadt világának ellenálhatatlan erejű szatírája. Az aranyszamár, Apuleius remeke (a latin irodalom egyetlen terjedelmesebb regényes) az örökké kíváncsi, nyughatatlan és titkokat feszegető ember tragikomédiája.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Szophoklész - Élektra ​/ Oedipus király / Antigoné
Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben. A kötetben Szophoklész három drámáját találja az olvasó. A mükénéi mondakörből a Pelopidák történetét idézi az Élektra, a thébai Labdakidák tragédiáát az Oedipus király és az Antigoné eleveníti fel. A tragédiákat Babits Mihály, Devecseri Gábor és Mészöly Dezső fordította.

Cato - Publilius Syrus - Latin ​mondások
___ _„Bölcs ​tanok építsék lelked,_ ______ _sose szűnj te tanulni,_ ______ _mert tudomány híján_ ______ _a halál árnyéka az élet.”_ ___Cato és Publilius Syrus évezredes bölcsességei e nemes cél eléréséhez adnak eszközt az olvasó kezébe. Több mint ezer, mára nagyrészt feledésbe merült, soha le nem fordított maximát nyújtunk át az érdeklődőknek. Élvezhetők pusztán frappáns formájuk miatt, olvashatók akár napi szellemi útravalóként, hasznos tanácsok meríthetők közülük a legkülönfélébb élethelyzetekben, de haszonnal forgathatják a kétnyelvű gyűjteményt az antik kultúra vagy a latin nyelv iránt érdeklődő olvasók is. ___A könyv előszava felvilágosítást nyújt a két mondásgyűjtemény keletkezéséről és korabeli recepciójáról, az utószó pedig a gyűjtemények középkori és újkori utóéletén kalauzolja végig az olvasót.

Arisztotelész - Platón - A ​bölcsesség szeretete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Aurelius - Elmélkedések
Marcus ​Aurelius, a császár és filozófus, az ókori Róma egyik legelőkelőbb családjában született. Hadrianus császár udvarában nevelkedett, s időszámításunk után 161-ben került a világbirodalom élére. Uralkodása a germán törzsek elleni szakadatlan háborúskodásban telt el. De a csaták közti rövid éjszakai pihenőkön a sztoikus bölcselet meggondolkodtató, szép sorait vetette papírra. Olvassunk csak bele: "Abban senki sem akadályozhat meg, hogy természeted törvénye szerint élj, s a közös természet törvénye ellenére semmi sem érhet." Császár volt, vagy filozófus? Mindenekelőtt ember, aki mindnyájunkhoz tud szólni a múltból.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban
Az ​"Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. Mondották már nemegyszer, hogy ez a legelső "krimi" a világirodalomban. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst. Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére.

Szun-ce - A ​háború művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / A lakoma
Időszámításunk ​előtt 399-ben hangzott el Szókratész védőbeszéde az athéni törvényszék előtt. Platón, a nagy filozófus, Szókratész tanítványa e beszéd lerögzítésével és valószínű végső megformálásával állított gyöngéd és maradandó emléket mesterének. A védőbeszéd elhangzását Szókratész életében közvetlenül követte az a beszélgetés, melyet barátjával Kritónnal a börtönben folytatott, majd pedig azok a fejtegetések a lélek halhatatlanságáról, melyeket a baráti kör egyik tagjának, Phaidónnak nevéről címet nyert Platón-dialógus foglal össze.

Josephus Flavius - A ​zsidó háború
Josephus ​Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a "város és a szent hely elpusztításáról". Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus "népe", mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Hésziodosz - Szapphó - Alkaiosz - Anakreón - Ibükosz - Szimónidész - Pindarosz - Kallimakhosz - Aszklépiadész - Theokrítosz - Fohász ​a múzsákhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Longosz - Daphnisz ​és Chloé
Az ​igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

Covers_388685
elérhető
19

Platón - A ​lakoma
A ​Lakoma Platón egyik legnagyobb hatású dialógusa, amely egyedülálló módon ötvözi a filozófiát a drámaköltészettel. Miközben a mű bepillantást nyújt az 5. század végi Athén társadalmi életének egy fontos szeletébe, az Erószról szóló különféle beszédek egymás mellé állítása révén Platón játékos formában vezeti el az olvasót saját filozófia-felfogásához és az erotika jellegzetesen platóni értelmezéséhez.

Sophoklés - Három ​tragédia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Cornelius Tacitus - Sorsfordulatokban ​gazdag kor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Lysistrate
A ​komédia címadó főszereplője, Lysistraté - nő. Miközben vágynának férjeikkel lenni, azok - miként akkoriban rendszeresen - egymással harcolnak. Spártaiak az athéniak ellen. Ám a nők összefognak és elhatározzák, hogy férjeik harci vágyát akként csillapítják, hogy megvonják tőlük azt, amire a legtöbb férfi mohón vágyik: az asszonyi ölelést. Persze a harcosok nem egykönnyen adják be a derekukat. Ám a női fifika és összefogás győzedelmeskedik, s mikor már a harcosoknak jobban meredezik saját hús-vér harci szerszáma, mint lándzsáik, a harcosok is kénytelenek kiegyezni. A "make love not war" tehát nem korunk találmánya. S hogy az ókori nők hogyan szerezték meg, ami nekik jár? Olvassák el Arany János veretes magyar nyelvű műfordításában. Arisztophanész komédiája minden korban aktuális.

Aleanymegazisten
A ​leány meg az isten Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​leány meg az isten
Csaknem ​egy évezred elbeszélésirodalmának java termését gyűjtötte össze ebbe a kötetbe Révay József, a tudós fordító. Az anyag válogatásánál Boccaccio Dekameronját tartotta mintájának, s akárcsak a nagy olasz író mesegyűjteményében, itt is számtalan szórakoztató történetben, számos műfaj kis remekeiben gyönyörködhet az olvasó - igazi novellák mellett mesékben, anekdotákban, csattanós, elmés mondásokban, szellemes visszavágásokban, humoros vagy csiklandósan erotikus históriákban, tanulságos példázatokban, regényepizódokban, novellisztikus levelekben. S ha nem is pontosan tíz nap száz elbeszélését tartalmazza a kötetünk, de Herodotos, Xenophon, Aischines, Chares, Aristobulos, Timaios, Parthenios, Dion Chrysostomos, Plutarchos, Lukianos, Appianos, Phlegon, Aelianus, Alkiphron, Anoninus Liberalis, Heliodoros, Achilleus Tatios, Aristaneitos és Kallisthenes kis remekeinek gyűjteménye így sem méltatlan utódja (vagy inkább elődje) a mintaképnek, Boccaccio mesterművének.

881634_5
Görög ​drámák Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Görög ​drámák
A ​kötetben a következő görög drámák olvashatók: Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Szophoklész: Antigoné (Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre) Euripidész: Íphigeneia Auliszban (Fordította: Devecseri Gábor) Arisztophanész: A madarak (Fordította: Arany János)

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Aiszkhülosz - Oreszteia ​/ Leláncolt Prométheusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Euripidesz - Iphigeneia ​Auliszban / Hippolütosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szophoklész - Antigoné ​/ Oidipusz király
A ​tragédia egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. Végül az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt sem hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

Covers_301650
Egyptian ​Tales Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Egyptian ​Tales
IT ​is strange that while literature occupies so much attention as at present, and while fiction is the largest division of our book-work, the oldest literature and fiction of the world should yet have remained unpresented to English readers. The tales of ancient Egypt have appeared collectively only in French, in the charming volume of Maspero's "Contes Populaires"; while some have been translated into English at scattered times in volumes of the "Records of the Past." But research moves forward; and translations that were excellent twenty years ago may now be largely improved, as we attain more insight into the language.

Kollekciók