Ajax-loader

'Athén' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Platón - Szókratész ​védőbeszéde / A lakoma
Időszámításunk ​előtt 399-ben hangzott el Szókratész védőbeszéde az athéni törvényszék előtt. Platón, a nagy filozófus, Szókratész tanítványa e beszéd lerögzítésével és valószínű végső megformálásával állított gyöngéd és maradandó emléket mesterének. A védőbeszéd elhangzását Szókratész életében közvetlenül követte az a beszélgetés, melyet barátjával Kritónnal a börtönben folytatott, majd pedig azok a fejtegetések a lélek halhatatlanságáról, melyeket a baráti kör egyik tagjának, Phaidónnak nevéről címet nyert Platón-dialógus foglal össze.

Démoszthenész - A ​hűtlen követség / A koszorú
_A ​hűtlen követség_ és _A koszorú_ politikai perbeszédek. Igaz, hogy az i.e. 4. században Athénban hangzottak el, de mégiscsak közönséges törvényszéki procedúra alkalmával. Joggal kérdezheti az irodalomkedvelő olvasó, hogy mi köze a perbeszédnek az irodalomhoz. Az antik Görögországban, a demokrácia századaiban nagyon is sok köze volt. A szónok nemcsak az ítélkező bírákat akarta maga felé hajlítani, hanem a hatalmas sokadalmat is, amely egy-egy érdekesebb, közérdekű esetre összegyűlt. Megpróbálta hallgatóinak politikai meggyőződését, erkölcsi állásfoglalását formálni, de egy füst alatt szórakozási igényét is kielégíteni tökéletesen megszerkesztett gondolatsoraival, pergő ritmusú mondataival, káprázatos szóvarázsával. Démoszthenésznek nem volt nehéz dolga, hogy lekösse a hallgatóság figyelmét, hiszen az akkori görög világ alapproblémájával, a görög szabadságot veszélyeztető makedón terjeszkedéssel kapcsolatos ügyben beszélt. Az athéniak pedig elgondolkodhattak, melyik lehetséges úton járjanak. Fogadják önként és szívesen a nagyhatalom támogatását, mert úgyis az a történelem szükségszerűsége, hogy a kis országok nem létezhetnek többé önállóan? Vagy ragaszkodjanak az ember legszebb jogához, a szabadsághoz, és haljanak meg mind egy szálig a szörnyű túlerővel vívott reménytelen küzdelemben? A drámai dilemmát- mindkét beszéd legfontosabb tanulságát- Gyomlay Gyula múlt század végén készült fordítása eleven feszültséggel, archaikus bájjal szólaltatja meg.

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

D. Magyari Imre - Antikolás
Athénra ​általában egy napot szánnak a Görögországban nyaralók. Kár. Érdemes itt alaposabban körülnézni. Ugye, itt született a demokrácia (bár kis testi hibával), itt teremtett Periklész fénykort (noha árnyoldalakkal). És itt élt, méghozzá egy időben, Aiszkhülosz, Arisztotelész, Platón, Szókratész, Szophoklész... Ha az Akropoliszon vag yaz agorán sétálunk, az ő nyomukban járunk. Minden igazi utazás célja: közelebb jutni önmagunkhoz. Kevés hely segít ebben annyira, mint Athén.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Theophrasztosz - Jellemrajzok
_Platón ​és Arisztotelész tanítványa, az athéni Lükeion nagy tekintélyű vezetője, Theophrasztosz_ Jellemrajzok _című könyvecskéjében a világirodalom első tipológiáját alkotta meg. Egy-egy magatartási mód címszava alá sorolva felvonultatta az általános emberi viselkedésformák képviselőit: a tettetőt, a hízelgőt, a szószátyárt, a rémhírterjesztőt, a fukart, a hencegőt, a gyávát, a rágalmazót, a haszonlesőt s a többieket. Eleven, szellemes kis karcolatai a ma emberét is mélyebb önismerethez segítik._

Platón - Szókratész ​védőbeszéde
Szókratész ​(Kr.e.470-Kr.e.399) a görög filozófia nagy korszakának vezéralakja. Elsősorban a megismerés lehetőségét és feltételeit vizsgálta. Ismerőst, ismeretlent megszólított és mintha maga kérne felvilágosítást, sajátos módon kérdezve igyekezett a dolgok mélyére hatolni. A kérdések és válaszok során fokozatosan derült fény a valamit tudni vélő megkérdezett tudatlanságára, miközben Szókratész magáról azt állította: nem tud semmit, kivéve azt az egyet, hogy semmit sem tud. A politikától távol tartotta magát, az ifjak s polgártársai erkölcsi nemesítésének szentelte életét. Egy emberöltőn át tanította az athéniakat, amikor Kr.e. 399-ben bevádolták a város elöljáróinál az ifjúság megrontásáért és istentagadásért, fejére halálbüntetést kérve. Miért ítélte halálra a világ egyik legjobban működő demokráciája a világ egyik legtisztábban gondolkodó elméjét? - A kérdés máig megválaszolatlan. Maga Szókratész soha nem írt semmit, gondolatait tanítványai örökítették meg, köztük a legkiválóbb, Platón (Kr.e.427-347). Haumann Péter előadását évtizedekig élvezhettük tekintetünket a színpadra szegezve -, most az olvasósarokban kényelmesen hátradőlve tehetjük ugyanezt.

Karen Essex - Athéné ​elrablása
Mary ​Elgin élete legfontosabb utazására indul 1799-ben: az Oszmán Birodalom felé hajózik. Mellette férje, Lord Elgin, az ambiciózus politikus, aki rövid udvarlás után kérte feleségül. A férfi nagyra törő terveket sző: Konstantinápolyba kinevezett brit nagykövetként semmitől sem riad vissza, hogy Angliába szállíttassa az ókori görög műkincseket. Legfőképpen az Akropoliszon álló, Pallasz Athénének szentelt templom csodálatos erőt sugárzó szobraira fáj a foga. A mentőakciónak szánt romboláshoz a diplomáciai érzékkel megáldott felesége segítségére van szüksége... A hírneves szobrász, Pheidiasz Kr. e. 441-ben -Periklész megbízásából- Pallasz Athéné képmásán dolgozik, ám az óriási szobor arcvonásai kifognak rajta. A csodálatos alkotáshoz egy gyönyörű asszony arca illik, felkéri hát titokban Aszpasziát, a nagy hatalmú Periklész kedvesét, hogy legyen a modellje. A kalandos sorsú Aszpaszia minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse az államférfi álma megvalósulását: hogy felépülhessen az istennőt dicsőítő templom Athén legszentebb helyén. Csakhogy a városállam polgárai nem nézik jó szemmel a kétes hírű nő egyre növekvő befolyását... Karen Essex (Kleopátra, A fáraó, Leonardo hattyúi) történelmi hitelességgel megírt könyvében a két nő váratlan fordulatokban gazdag életét tárja fel az olvasó előtt, megismertetve bennünket a világ egyik legértékesebb műgyűjteményének, az Elgin-márványok történetével.

Covers_388685
elérhető
19

Platón - A ​lakoma
A ​Lakoma Platón egyik legnagyobb hatású dialógusa, amely egyedülálló módon ötvözi a filozófiát a drámaköltészettel. Miközben a mű bepillantást nyújt az 5. század végi Athén társadalmi életének egy fontos szeletébe, az Erószról szóló különféle beszédek egymás mellé állítása révén Platón játékos formában vezeti el az olvasót saját filozófia-felfogásához és az erotika jellegzetesen platóni értelmezéséhez.

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Platón - Állam
„Amikor ​valamelyiküket eloldoznák, és arra kényszerítenék, hogy hirtelen álljon föl, fordítgassa jobbra és balra a fejét, járkáljon és nézzen föl a tűz felé, fájdalmat érezne, és a vakító fény miatt nem is látná a tárgyakat, amelyeknek annak előtte az árnyékát látta.” „… ha megpróbálná a többieket kioldozni és fölvezetni, ezek meg valamiképpen kézre keríthetnék és megölhetnék őt, nem ölnék-e meg? Bizony megölnék.” Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Hérodotosz - A ​görög-perzsa háború
Hérodotosz ​történeti munkájának kettős célja volt, mint ezt művének első mondatában megfogalmazta: a hellének és "barbárok" nagy tetteinek egyenlő mértékkel történő elbírálása és megörökítése, valamint a történeti jelenségek okainak _(aitié)_ vizsgálata. Az elfogulatlanságra való törekvés és a történeti okok és összefüggések keresésének igénye, ez az a két dolog, mely Hérodotosz munkásságát elődeinek teljesítménye fölé emeli. ___A történeti események színes, érdekfeszítő, olykor novellisztikus ábrázolása miatt akár szépirodalmi alkotásnak is tekinthetjük művét, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy milyen nagyszabású feladatot vállalt magára Hérodotosz, s arról sem, hogy ő fogalmazta meg először a történetírás két fő követelményét, az objektivitásra való törekvést és az oknyomozás szükségességét.

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / Kritón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Nőuralom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Nagyobbik ​Hippiász / Kisebbik Hippiász / Lakhész / Lüszisz
"Hát ​ő nem éppen kifinomult lélek..., hanem közönséges senki, akit nem érdekel más, csak az igazság." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Cornelius Nepos - Híres ​férfiak
Szentenciák, ​bölcs mondások, egyszerű életigazságok tömör megfogalmazásban - ez Cornelius Neposnak, az i. e. I. századi római történetírónak legigazabb írói világa. Ezért volt évszázadokon át híres könyv a Híres férfiak: Európa iskolás gyerekei belőle tanultak latinul. A mai olvasó más értékeit fogja felfedezni Cornelius Neposnak - például a kor hiteles rajzát, a jellemek emelkedettségét, a neposi történetszemlélet jellegzetességeit.

Thuküdidész - A ​peloponnészoszi háború
A ​görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.

Arisztophanész - Arisztophanész ​vígjátékai
Arisztophanész ​valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.

Démoszthenész - Démoszthenész ​philippikái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Arisztophanész ​két komédiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Plutarkhosz - Párhuzamos ​életrajzok
A ​római császárkor elején, az i. sz. 1-2. század fordulóján élt Plutarkhosz ebben a munkájában, mely ötven életrajz-novellát tartalmaz, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással. Izgalmas olvasmányok ezek az életrajzok, ám mégsem egyszerű anekdotagyűjteményről van szó. A szerző a római provinciává lett Görögország és a hódító Róma történelmének összehangolhatóságáról írt bennük. Plutarkhosz hitt abban, hogy a görög és római történelem hősei irtózatos vétkeikkel és óriási erényeikkel az emberi természet határainak felismerésére tanítanak. S ahogyan a reneszánsz is ebből a munkából vette át az emberi nagyság példaképeit, úgy a francia forradalom, Shakespeare, Goethe, sőt még Nietzsche is visszanyúlt hozzá.

Arisztophanész - Lysistrate
A ​komédia címadó főszereplője, Lysistraté - nő. Miközben vágynának férjeikkel lenni, azok - miként akkoriban rendszeresen - egymással harcolnak. Spártaiak az athéniak ellen. Ám a nők összefognak és elhatározzák, hogy férjeik harci vágyát akként csillapítják, hogy megvonják tőlük azt, amire a legtöbb férfi mohón vágyik: az asszonyi ölelést. Persze a harcosok nem egykönnyen adják be a derekukat. Ám a női fifika és összefogás győzedelmeskedik, s mikor már a harcosoknak jobban meredezik saját hús-vér harci szerszáma, mint lándzsáik, a harcosok is kénytelenek kiegyezni. A "make love not war" tehát nem korunk találmánya. S hogy az ókori nők hogyan szerezték meg, ami nekik jár? Olvassák el Arany János veretes magyar nyelvű műfordításában. Arisztophanész komédiája minden korban aktuális.

Plutarkhosz - Négy ​görög életrajz
Plutarkhosz ​"Párhuzamos életrajzok" című, hosszú évszázadok óta világhírű ötven életrajzot magában foglaló művéből a görög történelem négy nagy alakjának arcképét kapja kézbe kis kötetünkben az olvasó. Szolón, a nagy államférfi, törvényhozó és bölcselő, Themisztoklész, a szalamiszi csata hőse, Alkibiadész, az ókori történelem legtehetségesebb kalandora, és Démoszthenész, a nagy szónok emberi közelségbe kerül Plutarkhosz nemesen egyszerű s mégis anekdotaszerűen eleven történeti arcképeiben. Plutarkhosz (i. sz. 50-125) a klasszikus ókor legélőbb szerzője, minden kor számára volt mindanivalója, bölcsessége és szabadságszeretete elevenen szól a ma emberéhez is.

Platón - Prótagorasz
"Mi ​az, már megint szofisták? Nem ér rá az úr!" Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

William Shakespeare - Athéni ​Timon
Boldog ​ember, akit e földi élet minden áldása ölel? Nagy vagyona, melynek kegyes és jó lelke parancsol, minden szívet legyőz, s rávesz, hogy őt szeresse? Mindannyian Athéni Timonnál előszobázunk? A színház előcsarnokában várjuk őt Athén szenátoraival együtt. Később dísztermébe érkezünk és részt vehetünk tékozló rutin-lakomáján, tanúi lehetünk fáradhatatlan jóságának, annak, hogy lassan mindenét szétosztogatja. Barátai kincseit magáénak érzi, így kölcsönkér tőlük. Fejrázás a válasz, semmi pénz, bukni hagyják. Búcsúzóul lakomával lepi meg barátait - az előcsarnokban lemossa a hízelgés ragacsát. Megátkozva embert és emberiséget erdőbe megy. Gyökeret keres, aranyat talál. Az arany látogatókat vonz a múltból, általuk az átkozott ércet rontásként küldi vissza az emberekre. Neki mindent meghoz a semmi.

Hérodotosz - Thuküdidész - Xenophón - Polübiosz - Görög ​történetírók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Platón - Euthüphrón ​/ Szókratész védőbeszéde / Kritón
"A ​vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet." A Szókratész perét, a filozófus perbeli magatartását és érvelését bemutató szövegek a nyugati ember önképének legfontosabb komponensei közé tartoznak. A három Platón-dialógus új, filozófiai, jogtörténeti és nyelvi szempontból megbízható fordítása, a jegyzetek és a kísérő tanulmány Gelenczey-Miháltz Alirán és Mogyoródi Emese munkája. Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Xenophón - Xenophón ​filozófiai és egyéb írásai
A ​hányatott sorsú athéni katona és író, a Kr. e. 5/4. század fordulóján élt Xenophón nem volt filozófus, de szellemi formálódására döntő hatást gyakorolt barátsága az idős mesterrel, Szókratésszal. Neki állít emléket Emlékeim Szókratészról, Szókratész védőbeszéde, A lakoma és A gazdálkodásról című írásaiban. A perzsa birodalom alapítójáról szóló Kürosz nevelkedése is inkább filozófiai indíttatású nevelési regény, mint történeti munka. Kisebb írásai közül az Agészilaosz és a Hierón az ideális hadvezér, illetve a zsarnok portréját rajzolják meg, A vadászatról, A lovászatról, A lovassági parancsnok feladatairól című írások lapjain a kutya- és lótenyésztő, vadászgató, katonáskodó arisztokrata osztja meg velünk gazdag tapasztalatait. A bevételekről című írás valódi gazdasági utópia, amelynek célja az athéni államkincstár jövedelmeinek gyarapítása. Az írások többsége, amelyek közül eddig csak néhány jelent meg magyarul, kétezer-négyszáz év után is meglepően aktuálisnak hat.

Xenophón - Xenophón ​történeti munkái
Xenophón ​összes műveit két kötetben jelenteti meg az Osiris Kiadó Németh György gondozásában. Az első kötet a Kr. e. 5-4. században élt, kalandos sorsú szerző történeti munkáit tartalmazza. A peloponnészoszi háború utolsó éveit és Thébai felemelkedését és bukását leíró hét könyvből álló Hellénika (Görög történelem) most jelenik meg először magyar fordításban. Az Anabaszisz (Felvonulás) tízezer görög zsoldos, köztük Xenophón kalandjait beszéli el a Perzsa Birodalomban, a lakedaimóniak állama pedig Spárta egyetlen fennmaradt leírása egy kortárs és szemtanú által. A kötetet Diogenész Laertiosz magyarul eddig még nem közölt Xenophón-életrajza és az újabb kutatások eredményeit tartalmazó jegyzetanyag zárja le.

Jackie Braun - Elbűvölő ​idegenvezető
Eredetileg ​nászút lett volna, Darcie azonban röviddel az esküvő előtt faképnél hagyta a vőlegényét, így most egyedül száll le a gépről Athénban. Csakhamar kiderül, hogy semmi sem úgy van, ahogy az utazási iroda prospektusában feltüntették. Szerencsére megismerkedik a helybeli Nickkel, aki először csak azt ajánlja fel, hogy beviszi a városba, később azonban az egész életét fenekestül felforgatja…

Kollekciók