Ajax-loader

'Athén' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Plutarkhosz - Szókratész ​daimónja
„...Nem ​is annyira a bűn, mint inkább a büntetés késlekedése teszi erőtlenné és reménytvesztetté azt, akit igazságtalanság ért, ugyanakkor viszont növeli a gazember merészségét és arcátlanságát. Ezzel szemben, ha a vakmerő gonosztettek azonnal elnyerték büntetésüket, megakadályoznák a kitervelt gazságok elkövetését, s a lehető legnagyobb vigasztalást jelentenék azoknak, akiket sérelem ért...” – mondja Az isteni büntetés késlekedéséről szóló plutarkhoszi dialógus egyik szereplője, s fejtegetésével izgalmas gondolatsort indít el a jelenlevő társaság valamennyi tagjában, éppúgy, mint napjaink olvasójában. A vélemények cseréje, ütköztetése nemcsak vallásfilozófiai fejtegetésekre ad alkalmat, hanem olyan színes mítoszok elbeszélésére is, amelyek alapján fogalmat alkothatunk arról, hogyan képzelte az Apollón papjaként is tevékenykedő, neves ókori író, Plutarkhosz és köre a lélek újjászületésének kérdését, milyen szerepet tulajdonítottak a „tisztulás” különböző fokozatain túljutó, végül átlátszóvá ragyogóvá lényegülő daimónoknak, „akik” egy mítikus távoli szigeten vagy éppen a Hold felszínén lelnek honra, ám az arra fogékony és érdemes embereket, mint belső lelkiismereti hang, irányítják. A nagy ógörög bölcselőt, Szókratészt is mindig daimónja irányította; nem véletlen tehát, hogy a kései filozfusok szívesen választják vitatémául a daimónok vagy éppen a Szókratész daimónja kérdést. Plutarkhoszt a magyar olvasók eddig elsősorban a Párhuzamos életrajzok nagyszerű szerzőjeként ismerték. Kötetük a görög vallásfilozófia sokszínű tudósaként mutatja be.

Leah Fleming - Lány ​az olajfák alatt
"Csodálatos ​regény családi titkokról, háborús árulásokról és a megváltásról 1941. MÁJUSA Kréta szigetére ejtőernyősök csapnak le az égből. Hosszadalmas harc után több ezer brit és nemzetközösségi katona kényszerül arra, hogy a hegyekbe meneküljön, vagy a krétai falusiaknál keressen menedéket. Hatvan évvel később Lois West és fia, Alex meghívja a harcias Pen nénit egy különleges születésnapi ünneplésre Krétára, tudván, hogy a hölgy a háború óta nem járt ott. Penelope George - korábban Georgiou - vonakodva bár, de mégis úgy gondolja ideje, hogy visszatérjen Krétára, s hogy megtegye az utat, melyhez azt hitte, sosem lesz már mersze. Az utazás során egy időutazás veszi kezdetét, Pen újraéli a várossal kapcsolatos élményeit egészen a korai, kezdő ápolónőként töltött évektől az utolsó, sötét napokig, mikor is ő volt az utolsó külföldi nő a szigeten. "Született történetmesélő." - KATE ATKINSON

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / Kritón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Geronimo Stilton - Mentsük ​meg az olimpiát!
Geronimo ​Stilton Egér-sziget legolvasottabb napilapjának, a Rágcsáló Híreknek a főszerkesztője. Szabad idejében imád vidám és szórakoztató történeteket mesélni a barátainak. Ezekben a kalandokban Geronimónak legnagyobb ellenségeivel, a kalózmacskákkal kell szembeszállnia, akik ide-oda utazgatnak az időben, hogy megváltoztassák a történelem menetét.. Geronimo és barátai újabb időutazásra indulnak. Az úticél ezúttal nem más, mint Athén és az 1896-os esztendő: az első újkori olimpiai játékokat igyekeznek megmenteni. Volt professzor időgráfja ugyanis azt jelezte, hogy a kalózmacskák csalással próbálják bemocskolni a sporteseményt, hogy maguknak szerezzék meg az összes jutalmat. Geronimónak kell ravaszul közbelépnie, hogy megvédje a sportszerűséget...

Emmanuil Roidisz - Johanna ​nőpápa
A ​Johanna nőpápa című regény modern feldolgozása annak a népszerű, bár a legújabb kutatások által megcáfolt középkori meselegendának, mely szerint a 9. században egy angol származású szerzetes, bizonyos Johannes Angelicus - valójában álruhás nő - került a pápai trónra, majd kétévi uralkodás után egy körmeneten gyermeknek adott életet, és belehalt a szülésbe. Roidisz művét nemcsak különös tárgya teszi értékálló könyvvé, hanem az, hogy szellemesen leplezi le benne a hamis eszményeket és a hamis eszményesítést. Ami pedig a legnagyobb érdeme: briliáns stílusa. Fennkölt, pompázatos nyelvét minduntalan hétköznapi, sőt profán mondatok szaggatják szét; a magasztos vagy ájtatos hangulatot árasztó passzusokat egy-egy váratlan anakronizmussal vagy "illetlen" párhuzammal teszi nevetségessé, mindig bámulatos leleménnyel, nem tisztelve semmiféle beidegződést, semmiféle sérthetetlennek tartott tabut. Így vált a könyv a korabeli görög irodalom stíluseszményeinek markáns paródiájává, a kor szellemi és társadalmi elmaradottságának leleplezőjévé, sőt a nagy hatalmú ortodox egyház éles bírálójává.

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / A lakoma
Időszámításunk ​előtt 399-ben hangzott el Szókratész védőbeszéde az athéni törvényszék előtt. Platón, a nagy filozófus, Szókratész tanítványa e beszéd lerögzítésével és valószínű végső megformálásával állított gyöngéd és maradandó emléket mesterének. A védőbeszéd elhangzását Szókratész életében közvetlenül követte az a beszélgetés, melyet barátjával Kritónnal a börtönben folytatott, majd pedig azok a fejtegetések a lélek halhatatlanságáról, melyeket a baráti kör egyik tagjának, Phaidónnak nevéről címet nyert Platón-dialógus foglal össze.

Coral Davenport - Jane Foster - Top ​10 Athens
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Démoszthenész - A ​hűtlen követség / A koszorú
_A ​hűtlen követség_ és _A koszorú_ politikai perbeszédek. Igaz, hogy az i.e. 4. században Athénban hangzottak el, de mégiscsak közönséges törvényszéki procedúra alkalmával. Joggal kérdezheti az irodalomkedvelő olvasó, hogy mi köze a perbeszédnek az irodalomhoz. Az antik Görögországban, a demokrácia századaiban nagyon is sok köze volt. A szónok nemcsak az ítélkező bírákat akarta maga felé hajlítani, hanem a hatalmas sokadalmat is, amely egy-egy érdekesebb, közérdekű esetre összegyűlt. Megpróbálta hallgatóinak politikai meggyőződését, erkölcsi állásfoglalását formálni, de egy füst alatt szórakozási igényét is kielégíteni tökéletesen megszerkesztett gondolatsoraival, pergő ritmusú mondataival, káprázatos szóvarázsával. Démoszthenésznek nem volt nehéz dolga, hogy lekösse a hallgatóság figyelmét, hiszen az akkori görög világ alapproblémájával, a görög szabadságot veszélyeztető makedón terjeszkedéssel kapcsolatos ügyben beszélt. Az athéniak pedig elgondolkodhattak, melyik lehetséges úton járjanak. Fogadják önként és szívesen a nagyhatalom támogatását, mert úgyis az a történelem szükségszerűsége, hogy a kis országok nem létezhetnek többé önállóan? Vagy ragaszkodjanak az ember legszebb jogához, a szabadsághoz, és haljanak meg mind egy szálig a szörnyű túlerővel vívott reménytelen küzdelemben? A drámai dilemmát- mindkét beszéd legfontosabb tanulságát- Gyomlay Gyula múlt század végén készült fordítása eleven feszültséggel, archaikus bájjal szólaltatja meg.

Platón - A ​lakoma
A ​Lakoma Platón egyik legnagyobb hatású dialógusa, amely egyedülálló módon ötvözi a filozófiát a drámaköltészettel. Miközben a mű bepillantást nyújt az 5. század végi Athén társadalmi életének egy fontos szeletébe, az Erószról szóló különféle beszédek egymás mellé állítása révén Platón játékos formában vezeti el az olvasót saját filozófia-felfogásához és az erotika jellegzetesen platóni értelmezéséhez.

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

Robert Graves - Görög ​mítoszok - Képes kiadás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

D. Magyari Imre - Antikolás
Athénra ​általában egy napot szánnak a Görögországban nyaralók. Kár. Érdemes itt alaposabban körülnézni. Ugye, itt született a demokrácia (bár kis testi hibával), itt teremtett Periklész fénykort (noha árnyoldalakkal). És itt élt, méghozzá egy időben, Aiszkhülosz, Arisztotelész, Platón, Szókratész, Szophoklész... Ha az Akropoliszon vag yaz agorán sétálunk, az ő nyomukban járunk. Minden igazi utazás célja: közelebb jutni önmagunkhoz. Kevés hely segít ebben annyira, mint Athén.

Theophrasztosz - Jellemrajzok
_Platón ​és Arisztotelész tanítványa, az athéni Lükeion nagy tekintélyű vezetője, Theophrasztosz_ Jellemrajzok _című könyvecskéjében a világirodalom első tipológiáját alkotta meg. Egy-egy magatartási mód címszava alá sorolva felvonultatta az általános emberi viselkedésformák képviselőit: a tettetőt, a hízelgőt, a szószátyárt, a rémhírterjesztőt, a fukart, a hencegőt, a gyávát, a rágalmazót, a haszonlesőt s a többieket. Eleven, szellemes kis karcolatai a ma emberét is mélyebb önismerethez segítik._

Platón - Szókratész ​védőbeszéde
Szókratész ​(Kr.e.470-Kr.e.399) a görög filozófia nagy korszakának vezéralakja. Elsősorban a megismerés lehetőségét és feltételeit vizsgálta. Ismerőst, ismeretlent megszólított és mintha maga kérne felvilágosítást, sajátos módon kérdezve igyekezett a dolgok mélyére hatolni. A kérdések és válaszok során fokozatosan derült fény a valamit tudni vélő megkérdezett tudatlanságára, miközben Szókratész magáról azt állította: nem tud semmit, kivéve azt az egyet, hogy semmit sem tud. A politikától távol tartotta magát, az ifjak s polgártársai erkölcsi nemesítésének szentelte életét. Egy emberöltőn át tanította az athéniakat, amikor Kr.e. 399-ben bevádolták a város elöljáróinál az ifjúság megrontásáért és istentagadásért, fejére halálbüntetést kérve. Miért ítélte halálra a világ egyik legjobban működő demokráciája a világ egyik legtisztábban gondolkodó elméjét? - A kérdés máig megválaszolatlan. Maga Szókratész soha nem írt semmit, gondolatait tanítványai örökítették meg, köztük a legkiválóbb, Platón (Kr.e.427-347). Haumann Péter előadását évtizedekig élvezhettük tekintetünket a színpadra szegezve -, most az olvasósarokban kényelmesen hátradőlve tehetjük ugyanezt.

Karen Essex - Athéné ​elrablása
Mary ​Elgin élete legfontosabb utazására indul 1799-ben: az Oszmán Birodalom felé hajózik. Mellette férje, Lord Elgin, az ambiciózus politikus, aki rövid udvarlás után kérte feleségül. A férfi nagyra törő terveket sző: Konstantinápolyba kinevezett brit nagykövetként semmitől sem riad vissza, hogy Angliába szállíttassa az ókori görög műkincseket. Legfőképpen az Akropoliszon álló, Pallasz Athénének szentelt templom csodálatos erőt sugárzó szobraira fáj a foga. A mentőakciónak szánt romboláshoz a diplomáciai érzékkel megáldott felesége segítségére van szüksége... A hírneves szobrász, Pheidiasz Kr. e. 441-ben -Periklész megbízásából- Pallasz Athéné képmásán dolgozik, ám az óriási szobor arcvonásai kifognak rajta. A csodálatos alkotáshoz egy gyönyörű asszony arca illik, felkéri hát titokban Aszpasziát, a nagy hatalmú Periklész kedvesét, hogy legyen a modellje. A kalandos sorsú Aszpaszia minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse az államférfi álma megvalósulását: hogy felépülhessen az istennőt dicsőítő templom Athén legszentebb helyén. Csakhogy a városállam polgárai nem nézik jó szemmel a kétes hírű nő egyre növekvő befolyását... Karen Essex (Kleopátra, A fáraó, Leonardo hattyúi) történelmi hitelességgel megírt könyvében a két nő váratlan fordulatokban gazdag életét tárja fel az olvasó előtt, megismertetve bennünket a világ egyik legértékesebb műgyűjteményének, az Elgin-márványok történetével.

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Platón - Állam
„Amikor ​valamelyiküket eloldoznák, és arra kényszerítenék, hogy hirtelen álljon föl, fordítgassa jobbra és balra a fejét, járkáljon és nézzen föl a tűz felé, fájdalmat érezne, és a vakító fény miatt nem is látná a tárgyakat, amelyeknek annak előtte az árnyékát látta.” „… ha megpróbálná a többieket kioldozni és fölvezetni, ezek meg valamiképpen kézre keríthetnék és megölhetnék őt, nem ölnék-e meg? Bizony megölnék.” Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Hérodotosz - A ​görög-perzsa háború
Hérodotosz ​történeti munkájának kettős célja volt, mint ezt művének első mondatában megfogalmazta: a hellének és "barbárok" nagy tetteinek egyenlő mértékkel történő elbírálása és megörökítése, valamint a történeti jelenségek okainak _(aitié)_ vizsgálata. Az elfogulatlanságra való törekvés és a történeti okok és összefüggések keresésének igénye, ez az a két dolog, mely Hérodotosz munkásságát elődeinek teljesítménye fölé emeli. ___A történeti események színes, érdekfeszítő, olykor novellisztikus ábrázolása miatt akár szépirodalmi alkotásnak is tekinthetjük művét, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy milyen nagyszabású feladatot vállalt magára Hérodotosz, s arról sem, hogy ő fogalmazta meg először a történetírás két fő követelményét, az objektivitásra való törekvést és az oknyomozás szükségességét.

Philip Matyszak - Antik ​Athén napi öt drachmából
Ez ​a ragyogóan szellemes útikönyv minden segítséget megad nekünk, ha a Kr. e. V. századba, a hatalma csúcsán lévő Athénba akarunk utazni. A bölcsesség istennőjének városába vezető utunk során látogassuk meg Thermopülait és a delphoi jósdát, valamint a közelmúltban zajlott marathóni ütközet helyszínét. Találkozzunk Szókratésszel, Thuküdidésszel, Pheidiasszal, a valaha élt legnagyobb filozófusokkal, írókkal és művészekkel. Ismerkedjünk meg az egyszerű athéni polgárokkal, trécseljünk velük a piacokon, a népgyűlésen. Kalandra fel, fedezzük fel a történelem egyik legkülönlegesebb városát! Az ókori Athén nem csupán a művészet, a szellem és a politika bölcsője volt. Ez az alapos kutatómunkával, de annál könnyedebb stílusban megírt kézikönyv nem feledkezik meg az élvezetek városáról sem, a borban tocsogó tivornyákról, a bordélyokról. A szerző gyakorlati tanácsokat is ad - például hogyan kerüljük el azokat a fogadókat, ahol bogarakkal és lestrapált kurtizánokkal kellene megosztanunk az ágyunkat. Figyelmeztet továbbá, hogy mind fáklyákra, mind kísérőkre szükségünk lesz, ha el szeretnénk kerülni az útonállókat, amikor egy görbe este után hazafelé tartunk.

Arisztophanész - Nőuralom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Nagyobbik ​Hippiász / Kisebbik Hippiász / Lakhész / Lüszisz
"Hát ​ő nem éppen kifinomult lélek..., hanem közönséges senki, akit nem érdekel más, csak az igazság." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Cornelius Nepos - Híres ​férfiak
Szentenciák, ​bölcs mondások, egyszerű életigazságok tömör megfogalmazásban - ez Cornelius Neposnak, az i. e. I. századi római történetírónak legigazabb írói világa. Ezért volt évszázadokon át híres könyv a Híres férfiak: Európa iskolás gyerekei belőle tanultak latinul. A mai olvasó más értékeit fogja felfedezni Cornelius Neposnak - például a kor hiteles rajzát, a jellemek emelkedettségét, a neposi történetszemlélet jellegzetességeit.

Thuküdidész - A ​peloponnészoszi háború
A ​görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.

Arisztophanész - Arisztophanész ​vígjátékai
Arisztophanész ​valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.

Publius Ovidius Naso - Átváltozások
Az ​Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.

Démoszthenész - Démoszthenész ​philippikái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Lysistrate
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Athéni ​Timon
Boldog ​ember, akit e földi élet minden áldása ölel? Nagy vagyona, melynek kegyes és jó lelke parancsol, minden szívet legyőz, s rávesz, hogy őt szeresse? Mindannyian Athéni Timonnál előszobázunk? A színház előcsarnokában várjuk őt Athén szenátoraival együtt. Később dísztermébe érkezünk és részt vehetünk tékozló rutin-lakomáján, tanúi lehetünk fáradhatatlan jóságának, annak, hogy lassan mindenét szétosztogatja. Barátai kincseit magáénak érzi, így kölcsönkér tőlük. Fejrázás a válasz, semmi pénz, bukni hagyják. Búcsúzóul lakomával lepi meg barátait - az előcsarnokban lemossa a hízelgés ragacsát. Megátkozva embert és emberiséget erdőbe megy. Gyökeret keres, aranyat talál. Az arany látogatókat vonz a múltból, általuk az átkozott ércet rontásként küldi vissza az emberekre. Neki mindent meghoz a semmi.

Claire Kenneth - Neonfény ​a Nílus felett
Charles ​O'Hara, a fiatal angol újságíró meglehetősen unta már a vonatutat Athénba, amikor tekintete a világ legszebb kék szemével találkozott. Cynthia Doanidész, az athéni gyáros gyönyörű lánya volt a csodálatos kék szempár tulajdonosa. Sorsdöntő találkozásuk egy romantikus szerelem kezdete, de sajnos a sors nem engedi, hogy boldog házasságuk hosszú életű legyen. A politika beleszól mindennapjaikba: a vérforralóan izgalmas keleti táncosnő, Asurah gyilkosságra is kész, szélsőséges csoportot leleplez, a Nílus-parti társaság fő alakja, Mr. Hughes, az angol titkosszolgálat vezetője. Vajon Ronald a daliás olajmérnök hova tartozik? Cynthia teljesen magára marad, ösztönösen kiutat keres, hiszen még apjával sem tudott szót érteni, aki a ravasz, romlott erkölcsű Iréné hálójában vergődik... Vajon hoz-e változást a nílusi éjszaka hősnőnk életében?

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Rachel_cusk__k%c3%b6rvonal
elérhető
6

Rachel Cusk - Körvonal
"Közel ​kell maradni a dolgok kontúrjához, közel hozzájuk, de kívül rajtuk, ahogy egy fecske követi a táj vonalait, kirajzolja őket, de nem száll le soha.” A Körvonal regény tíz beszélgetésben. Egy frissen elvált írónő Athénba repül, ahol egy kreatívírás-kurzuson tanít. Kollégákkal, régi ismerősökkel, idegenekkel találkozik: csak egy-egy villanásra jelennek meg egymás életében, beszélgetéseik egyszerre esetlegesek és sorsfordítók. Talán épp a köztük lévő távolság, a folytatás lehetetlensége miatt engedik meg maguknak, hogy őszintén, madártávlatból vessenek számot az életükkel az abszurd apróságoktól a nagy válságokig. Ezek a keresetlen, útkereső beszélgetések rajzolják ki Cusk érzékeny elbeszélőjének alakját, aki jelenlétével figyelni, látni tanít. A Körvonal egy rövid, mégis eposzi ciklus első darabja: egy mesteri trilógiáé, amelyet korunk egyik legjelentősebb teljesítményeként őriz majd meg az emlékezet. „Ültem a párnázott padon, megint a háta volt előttem a széljárta fedélzeten, és a furcsa váltásokra gondoltam bűvölet és kiábrándulás közt, amelyek úgy járják át az emberi viszonyokat, mint az égen átúszó felhők, néha szürkék és baljóslatúak, néha pusztán távoli, rejtélyes alakzatok, amelyek egy időre kitakarják a napot, hogy aztán éppolyan hanyagul feltárják megint.”

Kollekciók