'i. e. 5. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Ismeretlen szerző - Buddha ​beszédei
" ​A Beérkezettnek nem szokása, hogy elméleteket állítson fel. Mert a Beérkezett felismerte, mi a test, hogyan jön létre a test, hogyan szűnik meg a test; mik az érzetek, hogyan jönnek létre az érzetek, hogyan szűnnek meg az érzetek; mi a tudat, hogyan jön létre a tudat, hogyan szűnik meg a tudat; mik az adottságok, hogyan jönnek létre az adottságok, hogyan szűnnek meg az adottságok; mi a megismerés, hogyan jön létre a megismerés, hogyan szűnik meg a megismerés. Ennek következtében a Beérkezett minden véleményt, minden felvetést, minden önzést, önösséget, önhittséget feladott, elvetett, visszautasított, eltávoztatott, és ezáltal felszabadult." Ezekkel a szavakkal intette a hozzá fordulót Buddha, Kelet nagy vallásalapítója, akinek élete tanítással és prédikálással telt; szavait jóval halála után jegyezték föl. Beszédeiben a Magasztos nem törekedett rendszeralkotásra; szavai olvastán a megszólítottság erejét érezzük. Buddha beszédeiben az élethez való ragaszkodás elvetése, a szeretet és a gyűlölet elutasítása olyan szemléletességgel és erkölcsi tisztasággal párosul, amely azt is megérteti hogyan válhatott tanítása világvallássá.

William Shakespeare - Coriolanus
A ​közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.

Platón - Szókratész ​védőbeszéde / A lakoma
Időszámításunk ​előtt 399-ben hangzott el Szókratész védőbeszéde az athéni törvényszék előtt. Platón, a nagy filozófus, Szókratész tanítványa e beszéd lerögzítésével és valószínű végső megformálásával állított gyöngéd és maradandó emléket mesterének. A védőbeszéd elhangzását Szókratész életében közvetlenül követte az a beszélgetés, melyet barátjával Kritónnal a börtönben folytatott, majd pedig azok a fejtegetések a lélek halhatatlanságáról, melyeket a baráti kör egyik tagjának, Phaidónnak nevéről címet nyert Platón-dialógus foglal össze.

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

Xenophón - Anabaszisz
Bizonyára ​lesznek olvasók, akikben a magyar Anabaszisz mélabús emlékeket ébreszt: visszagondolnak a középiskolai vagy egyetemi görögórák szövegelemzéseinek gyötrelmeire, örömeire, s megelégedéssel állapítják meg: lám, megint törlesztettünk egy adósságot, hisz "a tízezrek hadjáratának története" 1887 óta most jelenik meg először magyar fordításban. De reméljük, élvezettel olvassák ezt a haditudósítást azok is, akik még nem ismerik az Anabasziszt, de érdeklődnek a régmúlt korok élete, szokásai, eseményei iránt. Régi ez a kor: szerzőnk, az athéni író, filozófus, hadvezér Xenophón az i.e. V-IV. század fordulóján élt, Nagy Sándor előtt. És érdekes, izgalmas a cselekmény: egy testvérháború története elevenedik meg a könyv lapjain az ifjabbik Kürosz lázadása bátyja, II. Artaxerxész perzsa király ellen. A perzsa herceg görög zsoldosokkal vonul bátyja ellen, ám húszéves korában csatában elpusztul, s a magára maradt sereg a mai Törökország területén, a Fekete-tenger partvidékén keresztül vonul hazafelé. Vezérük, vagy egyik vezérük, éppen Xenophón, aki szemérmesen harmadik személyben beszél magáról, "az athéni Xenophónról". Ennek az egy évnek és három hónapnak a története ez az írás, amelyet bízvást nevezhetünk a zsoldossors, a hazavágyódás első irodalmi megfogalmazásának. Mert Xenophónban, katonáiban, a tízezrekben is egyetlen gondolat él, ez forrósítja át a szűkszavú, tárgyias eseményközlést: hazatérni Görögországba, a családhoz, vinni nekik valamit a csodák Kelet kincseiből.

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Platón - Állam
„Amikor ​valamelyiküket eloldoznák, és arra kényszerítenék, hogy hirtelen álljon föl, fordítgassa jobbra és balra a fejét, járkáljon és nézzen föl a tűz felé, fájdalmat érezne, és a vakító fény miatt nem is látná a tárgyakat, amelyeknek annak előtte az árnyékát látta.” „… ha megpróbálná a többieket kioldozni és fölvezetni, ezek meg valamiképpen kézre keríthetnék és megölhetnék őt, nem ölnék-e meg? Bizony megölnék.” Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Titus Livius - A ​római nép története a város alapításától
Livius ​nagy műve a nagyszerű római gesztusok gyűjteménye. Emberei mind olyan rómaiak, mint ahogy a rómaiakat elképzeljük, és hogy így képzeljük el, az nem kis mértékben Liviusnak köszönhető. Livius hagyományozta az utókorra a rómaiság sokatmondó helyzeteit: Brutust, a konzult, amint halálra ítéli fiait, és végignézi kivégzésüket; Horatius Coclest a hídfőnél; Menenius Agrippát, amint lecsillapítja meséjével a lázongó köznépet; Mucius Scaevolát, amint jobbját tűzbe tartja, Coriolanust és az eke mellől diktátornak hívott Cincinnatust; a római követet, aki háborút és békét hoz tógájában - akárhol ütjük fel, mindenütt olyan jelenetre találunk, amely fiatal nemzedékek százainak vérét indította gyorsabb ütemre a római jellem igézetével... Inkább művész volt, mint tudós, a drámai hatás kedvéért feláldozta az igazságot; a római előidők nyers egyszerűsége iránt nem volt érzéke.... De sokkal fontosabb, hogy érzéke volt Róma méltósága iránt. Megírta azt a történelmet, amelyet kora várt tőle, az augustusi imperium méltó előtörténetét. Az utókor tőle tanulta meg, hogyan kell a nemzeti történelmet, amely sokszor csak barbár harcok, kegyetlen rablókalandok emléke, áthumanizálni, a magasztos pátosz síkjára felemelni. Szerb Antal

Hérodotosz - A ​görög-perzsa háború
Hérodotosz ​történeti munkájának kettős célja volt, mint ezt művének első mondatában megfogalmazta: a hellének és "barbárok" nagy tetteinek egyenlő mértékkel történő elbírálása és megörökítése, valamint a történeti jelenségek okainak _(aitié)_ vizsgálata. Az elfogulatlanságra való törekvés és a történeti okok és összefüggések keresésének igénye, ez az a két dolog, mely Hérodotosz munkásságát elődeinek teljesítménye fölé emeli. ___A történeti események színes, érdekfeszítő, olykor novellisztikus ábrázolása miatt akár szépirodalmi alkotásnak is tekinthetjük művét, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy milyen nagyszabású feladatot vállalt magára Hérodotosz, s arról sem, hogy ő fogalmazta meg először a történetírás két fő követelményét, az objektivitásra való törekvést és az oknyomozás szükségességét.

Philip Matyszak - Antik ​Athén napi öt drachmából
Ez ​a ragyogóan szellemes útikönyv minden segítséget megad nekünk, ha a Kr. e. V. századba, a hatalma csúcsán lévő Athénba akarunk utazni. A bölcsesség istennőjének városába vezető utunk során látogassuk meg Thermopülait és a delphoi jósdát, valamint a közelmúltban zajlott marathóni ütközet helyszínét. Találkozzunk Szókratésszel, Thuküdidésszel, Pheidiasszal, a valaha élt legnagyobb filozófusokkal, írókkal és művészekkel. Ismerkedjünk meg az egyszerű athéni polgárokkal, trécseljünk velük a piacokon, a népgyűlésen. Kalandra fel, fedezzük fel a történelem egyik legkülönlegesebb városát! Az ókori Athén nem csupán a művészet, a szellem és a politika bölcsője volt. Ez az alapos kutatómunkával, de annál könnyedebb stílusban megírt kézikönyv nem feledkezik meg az élvezetek városáról sem, a borban tocsogó tivornyákról, a bordélyokról. A szerző gyakorlati tanácsokat is ad - például hogyan kerüljük el azokat a fogadókat, ahol bogarakkal és lestrapált kurtizánokkal kellene megosztanunk az ágyunkat. Figyelmeztet továbbá, hogy mind fáklyákra, mind kísérőkre szükségünk lesz, ha el szeretnénk kerülni az útonállókat, amikor egy görbe este után hazafelé tartunk.

Arisztophanész - Nőuralom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Nagyobbik ​Hippiász / Kisebbik Hippiász / Lakhész / Lüszisz
"Hát ​ő nem éppen kifinomult lélek..., hanem közönséges senki, akit nem érdekel más, csak az igazság." Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Cornelius Nepos - Híres ​férfiak
Szentenciák, ​bölcs mondások, egyszerű életigazságok tömör megfogalmazásban - ez Cornelius Neposnak, az i. e. I. századi római történetírónak legigazabb írói világa. Ezért volt évszázadokon át híres könyv a Híres férfiak: Európa iskolás gyerekei belőle tanultak latinul. A mai olvasó más értékeit fogja felfedezni Cornelius Neposnak - például a kor hiteles rajzát, a jellemek emelkedettségét, a neposi történetszemlélet jellegzetességeit.

Thuküdidész - A ​peloponnészoszi háború
A ​görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.

Steven Pressfield - A ​tűz kapui
Az ​ókori Hellász legfélelmetesebb katonái, a spártaiak hitvallása szerint egy lakedaimóni harcos vagy győztesként hagyja el a csatamezőt, vagy sehogy. Leónidász király és a spártaiak maroknyi hős csapata a thermopülai csatában sem riadt vissza a hatalmas túlerő láttán, és több tízezer perzsát küldtek a másvilágra. E hősies önfeláldozásról a csata egyetlen túlélője, a hadifogságba esett Xeónész ad naturalisztikus, szinte fényképszerű beszámolót. A fegyverhordozó lenyűgöző képet fest a spártai jellemről, a kemény harcmodorról, valamint a legendás férfiakról és nőkről, akik feledhetetlenné tették Spárta kultúráját. _A tűz kapui_ Homéroszt idézi, de a 21. század emberének szól. A regényben mesteri módon fonódnak egybe a történelem, az emberi hősiesség és egy szívbemarkoló szerelmi történet szálai. Steven Pressfield népszerű történelmi témák, köztük az ókori háborúk sikeres regényírója. _Az afgán hadjárat_ és _A háború hullámai_ mellett a második világháború idején játszódó modernkori regénye, a _Vadászat Rommelre_ is nagy sikert aratott a háborús történetek kedvelői körében.

Arisztophanész - Arisztophanész ​vígjátékai
Arisztophanész ​valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.

Hérodotosz - Kürosz ​/ Xerxész
Hérodotoszt ​a történetírás atyjának, "nagyatyjának" szokták nevezni; joggal, hiszen az i. e. V. században a görög mester előzmények nélkül teremtette meg műfaját. Filozófusok, földrajztudósok, tanító papok és pletykázó öregek voltak mesterei és elődei, és a csodálatos görög mitológia. Ő még úgy írta a történelmet, "mintha az is mítosz volna - jegyzi meg róla Szerb Antal. - Nem mintha szándékosan keverte volna össze a valóságot a mondával, hiszen rengeteget utazott, hogy könyvének valóságanyagát összegyűjtse. De külföldi utazásain is legjobban a mítoszok érdekelté,és az, ami mítoszba illő". Válogatásunkban a görög-perzsa háborúk koráról mesélve Hérodotosz az élőszó varázsával előadott kis elbeszélésekben, drámácskákban Kürosz, Kroiszosz udvarába kalauzol, Xerxész hadjáratát idézi, a Thermopülainál és Szalamisznál vívott csatákról számol be. Devecseri Gábor és Szabó Árpád fordításában a görögség és az európai kultúra ősi történelmének legszebb, legérdekesebb epizódjait olvashatjuk.

Arisztophanész - Arisztophanész ​két komédiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Plutarkhosz - Párhuzamos ​életrajzok
A ​római császárkor elején, az i. sz. 1-2. század fordulóján élt Plutarkhosz ebben a munkájában, mely ötven életrajz-novellát tartalmaz, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással. Izgalmas olvasmányok ezek az életrajzok, ám mégsem egyszerű anekdotagyűjteményről van szó. A szerző a római provinciává lett Görögország és a hódító Róma történelmének összehangolhatóságáról írt bennük. Plutarkhosz hitt abban, hogy a görög és római történelem hősei irtózatos vétkeikkel és óriási erényeikkel az emberi természet határainak felismerésére tanítanak. S ahogyan a reneszánsz is ebből a munkából vette át az emberi nagyság példaképeit, úgy a francia forradalom, Shakespeare, Goethe, sőt még Nietzsche is visszanyúlt hozzá.

Arisztophanész - Lysistrate
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Athéni ​Timon
Boldog ​ember, akit e földi élet minden áldása ölel? Nagy vagyona, melynek kegyes és jó lelke parancsol, minden szívet legyőz, s rávesz, hogy őt szeresse? Mindannyian Athéni Timonnál előszobázunk? A színház előcsarnokában várjuk őt Athén szenátoraival együtt. Később dísztermébe érkezünk és részt vehetünk tékozló rutin-lakomáján, tanúi lehetünk fáradhatatlan jóságának, annak, hogy lassan mindenét szétosztogatja. Barátai kincseit magáénak érzi, így kölcsönkér tőlük. Fejrázás a válasz, semmi pénz, bukni hagyják. Búcsúzóul lakomával lepi meg barátait - az előcsarnokban lemossa a hízelgés ragacsát. Megátkozva embert és emberiséget erdőbe megy. Gyökeret keres, aranyat talál. Az arany látogatókat vonz a múltból, általuk az átkozott ércet rontásként küldi vissza az emberekre. Neki mindent meghoz a semmi.

Platón - Prótagorasz
"Mi ​az, már megint szofisták? Nem ér rá az úr!" Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Kharitón - Kallirhoé
Kharitónról, ​a feltehetően a Kr. e. I. század végén vagy a Kr. u. I. század folyamán élt görög íróról, az antik szerelmi regény egyik legkorábbi képviselőjéről keveset tudunk. Annyi azonban biztos, hogy az Aphrodisziaszból származó írnok egyetlen fennmaradt alkotása, a Kallirhoé című regény korának sikerkönyve volt. A drámai erejű szerelmi történet középpontjában az idealizált, mégis nagyon emberi, esendő szerelmesek - Kallirhoé és Khaireasz - állnak, akiknek hányódásait, kalandjait, vívódásait nyolc kötetben követhetjük nyomon. A Szicíliából Kis-Ázsián és Perzsián át Egyiptomig sodródó párra a mű végén a megérdemelt, boldog egymásra találás vár. A kétezer éves, méltatlanul elhanyagolt, múlhatatlan értékeket közvetítő ókori alkotás először jelenik meg magyarul. A Beato Angelico-díjas Xantus Géza által illusztrált kötet igazi kuriózum.

Hérodotosz - Thuküdidész - Xenophón - Polübiosz - Görög ​történetírók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Xenophón - Xenophón ​filozófiai és egyéb írásai
A ​hányatott sorsú athéni katona és író, a Kr. e. 5/4. század fordulóján élt Xenophón nem volt filozófus, de szellemi formálódására döntő hatást gyakorolt barátsága az idős mesterrel, Szókratésszal. Neki állít emléket Emlékeim Szókratészról, Szókratész védőbeszéde, A lakoma és A gazdálkodásról című írásaiban. A perzsa birodalom alapítójáról szóló Kürosz nevelkedése is inkább filozófiai indíttatású nevelési regény, mint történeti munka. Kisebb írásai közül az Agészilaosz és a Hierón az ideális hadvezér, illetve a zsarnok portréját rajzolják meg, A vadászatról, A lovászatról, A lovassági parancsnok feladatairól című írások lapjain a kutya- és lótenyésztő, vadászgató, katonáskodó arisztokrata osztja meg velünk gazdag tapasztalatait. A bevételekről című írás valódi gazdasági utópia, amelynek célja az athéni államkincstár jövedelmeinek gyarapítása. Az írások többsége, amelyek közül eddig csak néhány jelent meg magyarul, kétezer-négyszáz év után is meglepően aktuálisnak hat.

Xenophón - Xenophón ​történeti munkái
Xenophón ​összes műveit két kötetben jelenteti meg az Osiris Kiadó Németh György gondozásában. Az első kötet a Kr. e. 5-4. században élt, kalandos sorsú szerző történeti munkáit tartalmazza. A peloponnészoszi háború utolsó éveit és Thébai felemelkedését és bukását leíró hét könyvből álló Hellénika (Görög történelem) most jelenik meg először magyar fordításban. Az Anabaszisz (Felvonulás) tízezer görög zsoldos, köztük Xenophón kalandjait beszéli el a Perzsa Birodalomban, a lakedaimóniak állama pedig Spárta egyetlen fennmaradt leírása egy kortárs és szemtanú által. A kötetet Diogenész Laertiosz magyarul eddig még nem közölt Xenophón-életrajza és az újabb kutatások eredményeit tartalmazó jegyzetanyag zárja le.

Diogenész Laertiosz - A ​filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Diogenész ​Laertiosz _A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben_ című műve mind a mai napig az antik filozófiatörténet egyik leggyakrabban idézett forrása (miután a filozófiatörténet mai formájában sokáig ismeretlen volt). Ha a szerző népszerűségre törekedett, minden kritika és szövegkritika ellenére elérte célját. ___Laertiosz kezünkben levő műve sajátságos műfaj. Maga a szerző filológusként mutatkozik be, aki minden rendelkezésére álló forrást felhasznál, és megpróbál a „filozófusok történetének" Prokrusztész-ágyába kényszeríteni. Leginkább nagy mondaciklusnak tekinthetjük művét, amely a „relata refero"-elv alapján közvetíti amit mások mondtak. Úgyszólván az egész nem egyéb, mint indirekt beszéd. ___Laertiosz igyekszik az életrajzi adatokat élénkíteni különböző groteszk jelenetekkel a bölcsek és filozófusok életéből, és amennyire lehetséges, nézeteiket áthagyományozni az utókornak. így számít széles olvasókörre, akárcsak jelen fordítása. ___A bölcsek mondásainak áthagyományozása mutatja, hogy a filozófia kezdetének az „életbölcsességet" tekinti. Az összes filozófus közül Platónnak és Epikurosznak szentel egy-egy teljes könyvet, ami valamit elárul a szerző álláspontjáról. ___Diogenész Laertiosz, ha sajátságos módon is, bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nem egy esetben félisteneknek vélt iskolaalapítókat és mestereket, ha nem is tekintjük különcöknek és csodabogaraknak, de hozzánk közelebb állóknak érezzük. _Rokay Zoltán_

Lysias - Lysias ​beszédei
Lysias ​apja Periklés hívására települt át Szicíliából Athénba. Amikor évtizedekkel később a demokráciát felszámoló harmincak vették át a hatalmat, a dúsgazdag család férfi tagjai az első kiszemelt áldozatok között szerepeltek. Lysias azonban egy véletlennek köszönhetően megmenekült a halál torkából. A demokrácia visszaállítására hazatérőket pénzzel és fegyveresekkel támogatta, a győzelem mégsem jelentett teljes sikert számára. Elkobzott vagyonuk jelentős részét nem kapta vissza, a hőn áhított athéni polgárjoggal sosem tüntették ki. Lysias mások számára írt beszédeivel nemcsak anyagi elégtételt vett, de polgárnak is több joggal tarthatta magát, mint az érdekeik megfogalmazását őrá bízó polgár ügyfelei. A kötet Bolonyai Gábor szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelenik meg.

Xenophón - Emlékeim ​Szókratészról
"Az ​athéni Erkhia démoszból származó Xenophón, Grüllosz fia tiszteletre méltó és jóvágású férfi volt. Egy alkalommal összetalálkozott Szókratésszal. Mesélték, hogy a bölcs elzárta botjával a szűk utcácskát, és megállította Xenophónt. Megkérdezte tőle, hol árulnak különféle élelmiszereket. Meghallva a választ, újabb kérdésekkel állt elő: Hol nevelik a szép és kiváló férfiakat? Látva Xenophón habozását, felszólította: Kövess hát, és tanuld meg! Attól kezdve Xenophón Szókratész tanítványa volt." Az ókori anekdotában szereplő Szókratészről mindenki tudja, ki volt: athéni filozófus az i. e. V. század végén, azon kevesek egyike, akik halálukkal hitelesítették tanításaikat. A kevésbé közismert tanítvány: a sokoldalú író, az Anabázis, a Kürosz neveltetése szerzője, hadvezér, gazdálkodó, történész - és szívében mindhalálig hűséges társa a filozófia mártírjának, Szókratésznak.

Steven Pressfield - The ​Gates of Fire
The ​national bestseller! At Thermopylae, a rocky mountain pass in northern Greece, the feared and admired Spartan soldiers stood three hundred strong. Theirs was a suicide mission, to hold the pass against the invading millions of the mighty Persian army. Day after bloody day they withstood the terrible onslaught, buying time for the Greeks to rally their forces. Born into a cult of spiritual courage, physical endurance, and unmatched battle skill, the Spartans would be remembered for the greatest military stand in history—one that would not end until the rocks were awash with blood, leaving only one gravely injured Spartan squire to tell the tale....