Ajax-loader

'határon túli' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Wass Albert - Életem: ​Voltam I-II.
A ​szerző önéletrajzi jellegű írásai, amelyek többnyire az emigráció éveiben születtek, s amelyeket a szerkesztő, első sorban tematikájuk szerint három nagy fejezetbe tagolt. Az első kötetben, a szerző fiának, Wass Huba dandártábornoknak az apjáról szóló kiváló életrajza mellett az Erdélyről és Németföldről szóló, a második kötetben az Amerikával kapcsolatos, illetve az onnan hazagondoló, -látó írások kaptak helyet.

Méhes György - Gina
Méhes ​György a tőle már megszokott emberismerettel és érzékenységgel mesél a kolozsvári polgárság "hősi korszakáról", a hatalom és pénz befolyásáról, és a megismételhetetlen élet értékéről. A Kolozsvári milliomosok szerzője ezúttal "női szemmel", egy fiatal lány sorsán keresztül tárja elénk a múlt század erdélyi világának képét, ahol a család jó hírneve, vagy egy "megfelelő parti" többet ér az igaz érzelmeknél, és ahol egy fiatal lány, Gina, mégis szembeszáll a sorssal, és tűzön-vízen át kitart szerelme mellett. A Méhes-sorozat újabb regénye is tanúbizonyság arra, hogy a Nagy Mesélő "kiismerte már az emberi világot, már amennyire az a lélegzetvételnyien rövid élet alatt lehetséges".

Wass Albert - Az ​Igazlátó
"Csak ​amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonzod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem." Wass Albert A Látó-ember, az Igazlátó Wass Albert bölcs és tömör gondolatait foglalja egybe válogatásunk. Páratlan hitelességgel és szenvedéllyel ragadja vonzáskörébe a kötet olvasóit, a szépség és tragikum, az esszenciális értékek világába. Turcsány Péter.

Wass Albert - Halálos ​köd Holtember Partján
Bűnügyi ​történet, korrajz a bevándorlók Amerikájáról és egyszerre történelmi oknyomozás is a klasszikus író e kései, emigrációban írt regénye. Halálos játék és műfaji megújulás. Attila kardját keressük a szereplőkkel és a szerzővel együtt Erdély havasaitól a Floridai lápvilág iszapos rejtekéig. A mű a szerző egyfajta válasza is a román Securitate ő ellene irányuló többszöri gyilkossági kísérleteire. Nem felejthetjük, ahogy az író hangsúlyozza ebben a regényében: "Vannak olyan népek, melyeknek gondolkodásmódja nem lát semmi kifogásolnivalót abban, ha a győztes azt tesz a legyőzöttel, ami éppen pillanatnyilag a kedvére való. Mert őszerintük a legyőzött minden tulajdona, asszonyát és gyermekét is beleértve, a győztes prédájává válik." (Turcsány Péter)

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.

Covers_610854
elérhető
0

Kozma Mária - Idővallató
E ​kötetbe foglalt négy elbeszélésben Kozma Mária Csíkország néhány fontosabb történeti mítoszát, hiedelmét vallatja, bennük főleg az érzés, meggyőződés és magatartás emberi hármasegységére kíváncsi. Az írónő hipotézise az, hogy a történelmi események, bennük a sikerek és csapások többszörös áttétellel épülnek be egy közösség szokás-, érzés-, és viselkedésrendszerébe: a gének, a családi hagyomány, a mítoszokban és a hiedelmekben tovább örökített tudat mind a történelmi múlt összefüggésrendszerébe kapcsolják jelenünket. Ily módon a madéfalvi veszedelem sem puszta esemény, hanem a mai ember történeti valósága, a tatárdúlások és a megmenekülés csodája sem csak a legrégibb múlt, hanem a megelevenedő tapasztalat is – a folyamatos magyarázat szükségletében. A múlt és jelen egymásba villantásával, az események társadalomrajzának hangulatai felidézésével Kozma Mária a történelmi motívumok és mozgatóerők újabb átélésére készteti az olvasót.

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
122

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Hunčík Péter - Határeset
Egy ​határmenti kisváros polgárainak háborútól, hadifogságtól és a múlt század történelmétől zajos élete anekdotikus történetekben. A mikszáthi hagyományokat hasznosító regény a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom. Az ismert pszichiáter és közéleti személyiség első regénye igazi meglepetést tartogat mindenki számára.

Omerta
elérhető
25

Tompa Andrea - Omerta
Tompa ​Andrea új regénye az 1950-es évek elején indul, négy szereplő beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben. Miközben mindannyian kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló zavaros történelmi korszakkal, lassacskán egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Wass Albert - Kard ​és kasza
"Hont ​foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát." "- Kétféle ember van ezen a világon,/.../ egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag." (Részlet a regényből.) Wass Albert ebben a kétkötetes remekművében saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a vasasszentgothárdi táj- és időkezdetekhez, az Istent-tudó látóemberi bölcsességhez.

Wass Albert - A ​bujdosó imája
Ez ​a könyv Wass Albert eddig megjelent három verses könyvének: VIRÁGTEMETÉS, Cluj -- Kolozsvár, 1927. FENYŐ A HEGYTETŐN, Cluj -- Kolozsvár, 1928. A LÁTHATATLAN LOBOGÓ, Astor Park, Florida, 1969. minden írását tartalmazza.

Kós Károly - Varju-nemzetség
Kós ​Károly krónikának nevezi ezt a legkedvesebb, legjellemzőbb könyvét. „Nem regény, nem is történelem – írja. – Nem kitalálás, de nem is valóság. Csak néhány szál virág...” S feleségének ajánlja „ezeket a régifajta, sovány, köves földben termett, erdők alján, hegyek között, az örökké élő múlt porából született virágait Kalotaszegnek.” „Kalotaszegi krónika” – ezzel a címmel jelentek meg Kós Károly szépirodalmi munkái kilencvenedik születésnapja alkalmából, 1973-ban, s ez a cím leginkább a Varju nemzetségre illik. Nemcsak a szerző szóhasználatában, hanem úgy is, ahogy a megjelenése óta eltelt félszázad leforgása alatt az irodalomtörténetbe és a köztudatba átment.

Wass Albert - Farkasverem
"Nem ​is veszem észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte felfedett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága..."

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Kányádi Sándor - Világlátott ​egérke
"Egy ​árva mezeiegérke megunta a hosszú őszi esőket, s meg a koplalást. Gondolt egyet, bemerészkedett a faluba. Tudta az egértörténelmet. Hallotta az öregebbektől, hogy a házi egereknek, azoknak mindenünk megvan. Pince, kamra, padlás tele minden jóval." E gondolattal kezdődik hősünk kalandos utazása. Bizony, a házi egerek kipenderítik a nem várt vendéget, s ő a jó tanácsot megfogadva, "belerágja" magát egy bőröndbe, s vonattal folytatja útját. Előbb egy elhízott házimacska ajánlja fel neki barátságát, majd a patkánykirály udvari főkóstolója lesz. Az életveszélyes hivatalból megszökik, s a fázó éhező kisegeret egy csapat vidám iskolás fogadja be. Hősünk sorsa jóra fordul, s tavaszi kirándulás közben még csinos feleségnekvalóra is bukkan..."

Sütő András - A ​lőtt lábú madár nyomában
A ​"barangolás Nyelvünk Nagyfejedelemségében" tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor Sütő András az unokája kezét fogva elindult az anyanyelv ösvényein, hogy vándorútjukon bekalandozzák a szavak múltját, jelenét és jövőjét. "Azt gondoltam - írja most, a tíz év előtti indulásra emlékezve -: örökségünk, törvényes jussunk számbavételével a holnap felé is ablakot nyithatunk. Reményeinkben a holnap azt ígérte, hogy ezeréves szülőföldünk örök hangja közt a sajátosság méltóságának elemi emberi jogával zengi majd életrevalóságát nyelvünk is, az édesnek nevezett anyanyelv. Azt gondoltam, hogy unokák s nagyszülők egymás szeme láttára fogják leélni az életüket. Nem így történt. Reményünk s aggodalmunk is kétfelé szakadt. Az időnek krisztustövisein fennakadva nézelődnek gyermekeink s unokáink után az öregek. Viszi őket a sorsunk egyfelé, s jajong a búcsúzó szívben az emlék másfelé: az elmúltak irányába, ahol még szó szerinti értelme volt az együvé tartozásnak." Ennek a keserű ocsúdásnak a foglalata a könyv második része, a Levelek a fehér toronyból. S ha a barangolás kezdetén a nyelvi eszmélet bölcsőhelye körül járhattunk, most a végveszélybe sodródott nyelvért emel szót a "fehér torony" lakója.

Laboda_r%c3%b3bert_t%c3%balz%c3%a1sok
elérhető
2

Laboda Róbert - Túlzások
Laboda ​Róbert verseinek és slamjeinek értelmezése és értésre szellemes olvasót kíván, aki nem fél az iróniától. A társas létezés komplexitására figyelő versek hétköznapi helyzetekben megmutatkozó intenzív érzelmeken keresztül vezetnek el egészen a haza szeretetéig. Ha figyelmesen olvasunk, a humoros, önmagát folyton megkérdőjelező szövegek mögött egyszer csak meglátunk valami fojtogatót: a végletekig eltagadott magányt.

Koncsol László - Ütemező
Koncsol ​László, a kitűnő szlovákiai magyar költő, irodalomtörténész és fordító évekkel ezelőtt közölt már néhány fejezetet készülő verstani m,unkájából a pozsonyi Irodalmi Szemlében. Próbálkozásait most könyvvé teljesítette, amely - túlzás nélkül mondhatjuk - hézagpótló fontos munka. Általános tapasztalat, hogy középiskolásaink, de még az egyetemi és főiskolai hallgatók is igen szegényes ismeretekkel próbálnak eligazodni a klasszikus versformák, a költői módszerek bonyolultnak tetsző világában...Koncsol munkájának nagy újdonsága, hogy a nehezen befogadható ismereteket szemléletes példákkal, kitűnőan válogatott minták nyomán tudja könnyen fölfoghatóvá tenni.

Nyirő József - Leánykérés ​a havason
Balladás ​hangvételű, drámai erejű, novelláiban és regényeiben különös figyelmet szentelt a táj, a természet leírására : részletesen mutatja be a szereplőket körülvevő növény- és állatvilágot kitérve az évszak jellegzetességeire, az állatok viselkedésére, s az emberben keltett érzésekre. A történetek cselekményei túlnyomórészt a hegyekben, erdőkben, a székely falvakban játszódnak, a szereplők pedig hétköznapi egyszerű emberek, hétköznapi történetekkel. Állandó szereplő a csavaros eszű, ravasz székely atyafi, aki megtréfálja a kívülállóként jelentkező urakat, az elbeszélőt, a falukutató diákot, az arra tévedő üzletembert. A Nyírő-novellák jellegzetessége az egyszerű, falusi ember élete fordulópontjainak a bemutatása : az élet és a halál, a munka és az emberek közti viszonyok, amelyeket az ösztönök és a természeti erők irányítanak. A történetek a környezet részletes leírásával kezdődnek, de a szereplőt körülvevő természet bemutatása a történettel párhuzamosan folytatódik. A táj részletes leírása után az éppen folyamatban levő történet közepén találja magát az olvasó, mintha messziről épp most érkező vendég toppana be hirtelen a házba nem tudván semmit az adott helyzet kialakulásáról. Nyírő írásainak gyakori szereplője a halál. Találkozunk a havasokon élő pásztor halálával s a kisgyerek halálával is. De a halál nem mint vég jelenik meg, hanem mint a természettel való egyesülés, mint az élet velejárója, mint az emberi sors beteljesülése.

Vári Attila - Casanova, ​A zongora árverése és más történetek
Vári ​Attila első (és sikeres) novelláskötete, A véges nap, 1967-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Akárcsak az ott közölt írásokban, ebben az öt év után közreadott könyvben is Vári "oldott anyaggal" dolgozik; az elbeszélések egy részének medrét, folyását egyaránt az emlékezés határozza meg – egyfajta világlátás "életrajzi" igazolását fedezhetjük fel ezekben a vallomásokban –, máskor valós elemekből rak össze groteszk-fantasztikus történeteket, hogy legreálisabb emberi gondjainkat, igazságainkat keresse és villantsa fel ezeknek az elemeknek az új viszonyában; s bár Vári nem moralista, valamiféle (akár történelmi) tanulság mindig kiérződik, ha nem is fogalmazódik meg. A "sárkányölő" gyermekeket, a munkát és szerelmet próbálgató kamaszokat, de a toronyba gondolkodni bezárkózott harangozót s a népmesei motívumokból összeszőtt jegenye-embereket már-már fanatikus igazság- és tisztaságvágy űzi, hajtja; az eszményihez méretkezik "hős" és író egyaránt. És Casanova, a kényszerűségből kitalált lovag is egykori reális mintája fölé tud nőni a keresésben. Várinak ebben a novella-láncban sikerült gondolati prózává nemesítenie a "széphistóriákat". Mert Vári Attila számol az olvasmányosság igényével, s hogy ezt sikerül kielégítenie anélkül, hogy lentebb szállítaná a mércét, az javarészt sziporkázó fantáziájának, szép, tiszta magyar nyelvének is köszönhető.

Lőrincz György - Áldozatok
Az ​Áldozatok: mai társadalmi korrajz. Talán nincs is Erdélyben olyan magyar család, amelyet ne foglalkoztatna vagy ne érintene a benne megfogalmazódó problematika. A főszereplője Tonk Márton, lakatos egy székely kisvárosban. Az 1990-es évek elején válik munkanélkülivé. Magyarországra megy, a hírhedtté vált Moszkva térre, hogy munkát vállaljon. Sikerül munkát találnia, de megtapasztalja mindazt, amiről otthon hallott: hol „leoláhozzák”, hol pedig arról faggatják, hogy miképpen tud olyan jól magyarul. Sorsa végül tragédiába fullad.

Balla László - Azt ​bünteti, kit szeret
Akik ​olvasták előző könyveimet, azok számára talán ismerősök lesznek ennek az írásomnak a hősei. S talán fölfigyelnek arra is, hogy sorsuk itt-ott eltér attól, ahogy régebbi munkáimban bemutattam őket. Ennek oka, hogy ott több fantáziával közelítettem meg az életútjukat, itt pedig pontosabban ragaszkodtam a valósághoz. Azt bünteti, kit szeret, hősei ugyanis szinte egytől egyig létező személyek, az a munkám pedig csaknem dokumentumregény. Lényeges történései a valóságban is megestek, esetleg nem ott és nem akkor, ahol és amikor ezeken a lapokon (a kolhozba kényszerített parasztok aratási lázadásának színhelye például igazában az ungvári járási Nagydobrony volt). A valósághoz való szoros ragaszkodásom lehetővé tette, hogy a szereplők egy részét - inkább az idősebbeket, s főként a már nem élőket - saját nevükön szerepeltessem. Így a maguk nevén vonulnak itt föl a politikai vezetők (Turjanica, Karpenko, Iszkra, Povsztyanoj, Bort), az ismert képzőművészek (Erdélyi, Manajló és több más) a ma is élő Sándor László kritikus és igen sok mellékszereplő. A regénynek persze vannak önéletrajzi elemei is, a leírt eseményeknek ilyen vagy olyan mértékben magam is részese voltam (az itt felölelt időszakban szobrászként, majd újságíróként kerestem a kenyeremet). Annak hogy munkámat dokumentumregény-szerűen építettem föl, legfőbb oka, hogy a lehető leghitelesebb képet akartam adni a kárpátaljai magyarság s kivált az értelmiség életéről az anyaország testéről való leválás első, legkeservesebb éveiben, s itt a valóság hű követése látszott a legcélravezetőbb útnak. Ez az írásom különben első könyve egy tervezett - A végtelenben találkoznak című - regényfolyamnak, amely századunknak az itt ábrázolt földrajzi területen lezajlott eseményeiről kíván kortörténeti áttekintést adni.

Tamás Gáspár - Bonyodalom ​a földszinten
"-Jó, ​jó de mit keress egy meztelen nő a szekrényben?"- A kérdést dr.Borbáth Vencel tanárnak teszi fel Karola, a felesége, újonnan tatarozott lakásukon-egy székely kisvárosban. További szereplők:mesteremberek,rendőrök, nyomozók, és állnyomozók, szomszédok, polgárok. A regényke végén az olvasó választ kap a fenti s a közben felmerülő összes kérdésre. És remélhetőleg senkinek sem okoz csalódást a nyomozás eredménye: hulla nincsen... Az 1978-ban elhunyt romániai magyar író, újságíró-sőt hosszabb ideig a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójaként tevékenykedő-Tamás Gáspár könnyed, szórakoztató írását kapja kezébe az olvasó.

Virág Zoltán - A ​termékenység szövegtengere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikola Anikó - Madárnak ​lenni
Mikola ​Anikó az 1970-ben megjelent, új csehszlovákiai magyar költőrajt kibocsátó antológiában, az _Egyszemű éjszakában_ mutatkozott be verseivel. Eddig két kötete jelent meg: a _Tűz és füst között_ s a _Fák és hajók a szélben_. Új gyűjteménye, a _Madárnak lenni_, a költészetében lejátszódó kristályosodás figyelemre méltó stádiumának látszik. Verseinek szerzője a mítosz és a látomás, az emberi kultúra két legősibb önkifejezési formája. Drámai hang, tragikus, de humánumért perlekedő erő nyűgözi le bennük az embert. Kötetének második ciklusa, a _Karnevál Tambobambában_, műfordításokat tartalmaz. A Poesia Quechua (Colleccion Literatura Latinoamericana, Havanna) című antológiából tolmácsolt anyag, amely 1974-1975-ben többnyire az _Irodalmi Szemle_ hasábjain jelent meg először, szerves egységet alkot a Mikola-versek világával, melyből a teljes ember: az élő és a haló, a mosolyos és a könnyes, a harcait harcoló hajol ki az olvasó felé.

Szabó Endre - Korszakváltás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_203732
A ​szétszórtság arénája Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​szétszórtság arénája
... ​A nagy táblán, ami mellett egy ember gubbasztott, a Honey alá ez volt kiírva: MÉZ. Csikorgott a fék, és a kocsi vinnyogott a gyors visszatolatásban. Ott torpantak meg az ember előtt. Az asszony lehúzta az ablakot, és mint aki nem hisz a szemének, hangosan betűzte: M-É-Z! - Az - mondta az ember mégpedig eukaliptusz - somogyiasan elhúzta az e-t -, ízleljék csak meg! Szántódiék alvajárókként szálltak ki a kocsiból, de nem a mézet ízlelték, hanem az eléjük csöppent édes szót. - Hát maga meg honnan kerül ide? - kérdezte Szántódi. - Honnan? Hát a nagyapám méheséből! Na, de ezt csak tréfásan mondom mindenkinek, mert tudják, nincs olyan hét, hogy valaki meg ne állna a méz szóra; ragadnak rá, mint a legyek. Ne vegyék rossznéven, de másként én alig jutnék magyar szóhoz. Na, üljenek már le erre a padkára, itt!...

Gion Nándor - Virágos ​katona
Ősz ​hajú, öreg emberekkel beszélgettem, arra kértem őket, hogy meséljenek nekem régi, érdekes történeteket. - Milyen régi történeteket? - néztek rám csodálkozva. - Hatvan-hetven évvel ezelőtti történeteket - mondtam. Sok mindent összeolvastam már arról a korról, a századfordulóról és a századelőről, tudom, hogy mennyibe került akkoriban egy mázsa búza, mekkorák voltak a munkabérek, és milyen politikai pártok tevékenykedtek. Sok kérdést tettem fel az öreg embereknek, türelmesen meghallgattak, de nem válaszoltak a kérdéseimre - csak arról beszéltek, amit érdemesnek tartottak feleleveníteni, arról sem sokat. Beszéltek egy rablógyilkosról. Beszéltek egy falábú verklisről, egy álmodozó falusi kanászról, egy német molnárcsaládról. - Hatvankilós zsákokat hordtam a malom padlására - mondta egy szép arcú öregasszony. A legszebb öregasszony, akit valaha láttam.

Finta László - Pogány ​passió
Irónia ​és pátosz, öngúny és megindultság, hit és kiábrándulás végleteit járják meg a hosszabb készülődés után költőként bemutatkozó Finta László versei. Ez a helyenként érdes hangú, ám szinte mindig vérbő, lendületes líra a groteszkhez közelítő látásmódjával válik eredetivé, ha itt-ott meghökkentően is. A kötet egészéből egy határozott és érzékeny magatartás rajzolódik ki, amely leszámolt az illúziókkal, de ragaszkodik az élet alapértékeihez: emberséghez, nyíltsághoz, szerelemhez.

Vilagpor
elérhető
0

Tolnai Ottó - Világpor
Tolnai ​Ottó Kossuth-díjas költő, író 1940-ben született Magyarkanizsán. Palicson (Szerbia) él. A jugoszláviai magyar irodalom korszakalkotó csúcsteljesítménye a Világpor, megjelenésekor, 1980-ban az akkor még szorosan záró vasfüggöny miatt Magyarországon nem kerülhetett könyvforgalomba, nem válhatott részévé a hazai irodalmi kánonnak. Az újjászülető Világpor felfedező expedícióra hívja az olvasót: hogyan lesz elpusztított és pusztuló világaink nyelvi sivatagából a költői alkímia révén ezer színben világló új lehetőség: virágpor. A Világpor Tolnai Ottó életműsorozatának első kötete a Jelenkor Kiadónál.

Sirbik Attila - St. ​Euphemia
Hogyan ​és mire eszmél egy vajdasági kamasz a kilencvenes években? Arra, hogy se eszme, se történet nem jutott már neki. Zabhegyezés helyett hungarocell a torkodba, avagy Hitchcockba oltott Tarr Béla. De főként háború és háború. Sirbik Attila szövege generációs kulcsregény. Ez a generáció családi nihilből érkezik a vidéki punkba, ugyanakkor Lajkó Félixék ellopott dobszerkója és a drogos őrjöngések csupán futó örömöt jelentenek. Mintha minden kihágás pótcselekvés lenne, hogy ne kelljen szembenézni az értelmét vesztett világgal, amelynek rendjét szétforgácsolta a háborús kataklizma. Mert jobb híján a Jugoszláv Hadsereg nevel fel, ha bevonulsz, ha nem, az eredmény ugyanaz: élőhalottként bolyongsz a hallucináció valóságában. Nemes Z. Márió

Bozsik Péter - A ​pálinka dicsérete és más történetek
Vajdasági ​és magyarországi élethelyzetek, olykor tipikus, másszor ellenkezőleg: bizarr, egyszeri, egyedi vagy egyszerűen váratlan jelenségek ihlette novellákat, illetve mini-novellákat tartalmaz a kötet.

Kollekciók