Ajax-loader

'zsidóság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_304855
elérhető
2

Dávid Katalin - Soah
A ​kötet a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára jelent meg és Dávid Katalin művészettörténész készülő emlékiratainak a soah idejéről szóló anyagát tartalmazza. Az emlékirat, amelyet első alkalommal most vehet kézbe az olvasó, fontos adatokkal gazdagítja a katolikus egyháztörténelmet, és mintát ad a holokausztról való keresztény gondolkodáshoz, kijelölve ezzel a követendő magatartást.

Harry Kemelman - A ​rabbi pénteken sokáig aludt
Small ​Rabbi afféle zsidó Columbo. Rosszul szabott zakóban és poros cipőben jár, a pénz értékéről semmi fogalma, nem ért a PR-hoz, és nem löki a sódert. Szóval nem az a trendi menedzser rabbi, amilyen mostanában az amerikai zsidó közösségekben dívik, inkább korszerűtlen figura, aki azt mondja, amit gondol, s annak még értelme is van. Nem csoda, hogy kis híján kirúgják az állásából, csak éppen történik egy gyilkosság, s kiderül, a tudós rabbi csavaros gondolkodásmódja mögött nagyon is használható tudás rejlik. Harry Kemelman krimisorozatában a hét minden napjára jut egy gyilkosság, még szombatra is. De nem ez a legnagyobb találmánya, hanem Small rabbi figurája, akinek csendes humorában és kedvesen szórakozott bölcsességében az író zseniálisan ötvözi Chaim Potok érzékenységét Agatha Christie emberismeretével.

Földi Pál - A ​Gestapo története
GESTAPO ​- ez a három szótag tizenkét éven át rettegésben tartotta előbb Németországot, majd egész Európát. Milliókat üldöztek azok, akik egy eszme, egy tévhit leple alatt tevékenykedtek; milliók szenvedtek és haltak meg a Gestapo (Geheime Staatspolizei - Titkos államrendőrség) tagjainak könyörtelensége következtében...

Moldova György - Ki ​ölte meg a Holt-tengert?
Persze ​a történet nem ezzel a levéllel kezdődött. Valamikor, még 1983 júniusában üldögéltem a budapesti Nemzeti Színház igazgatói irodájában - azt talán nem kell külön megjegyeznem, hogy nem igazgatói minőségben, hanem szerzőként. Néhány nappal azelőtt mutatták be a Titkos záradék című szatírámat, mely rövidre fogva arról szólt, hogy Hitler nem halt meg 1945 elején, hanem a hívei hűtőkoporsóba rakták és elrejtették, 1980-ban aztán feltámasztják, és a Führer eljön Magyarországra nyugatnémet turistának. A nézőknek tetszett a darab, a színház viszont utálta - a rendező később oda nyilatkozott, hogy ő csak jobb meggyőződése ellenére foglalkozott az üggyel, rosszul is lett tőle, szerencsére később hánytatót vett be és sikerült megkönnyebbülnie. Azt hiszem, épp arról beszélgettünk az igazgatóval, mit kérnék azért, hogy ne írjak egy új darabot a színháznak, mikor kinyílt az ajtó és a titkárnő dugta be a fejét: - Telefon! Az igazgató elvtársat keresik és a Moldova urat!

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Jeremy Dronfield - A ​fiú, aki követte az apját Auschwitzba
Igaz ​történet Gustav Kleinmann naplója alapján. Egy megindító igaz történet egy apa és fia küzdelméről, hogy együtt maradhassanak és túléljék a Holocaustot. 1939-ben Gustav Kleinmannt, a bécsi zsidó kárpitost elhurcolják a nácik. Kamasz fiával, Fritzcel együtt Németországba, Buchenwaldba küldik, ahol egy elképzelhetetlen megpróbáltatás veszi kezdetét, amikor megverik, éheztetik és a koncentrációs tábor építésére kényszerítik őket. Amikor Gustavot áthelyezik Auschwitzba, ami egyenlő a halálos ítéletével, Fritz nem hajlandó elengedni az apját. Miközben átélik a rengeteg szörnyűséget és szenvedést, csupán egyetlen dolog marad állandó, ami életben tartja őket: a szeretet apa és fia között. A regény alapjául Gustav titkos naplója és egy mélyre ható kutatás szolgált. Az olvasók most először találkozhatnak apa és fia igaz történetével - a bátorság és a Holocaust túlélésének páratlan mementójával.

Fejes Endre - Szerelemről ​bolond éjszakán
Közvetlenül ​a második világháború befejezése után a romhalmaz Budapestről, "az ezerszer áldott nyolcadik kerület" Tisza Kálmán teréről három fiatal vagány elindul világgá. Szinte jelképes, hogy a három suhanc, amíg új világot akar látni - ezért Nyugatra szöknek -, észre sem veszi, hogy éppen a Tisza Kálmán tér egyik épületében talál főhadiszállást az új világ építésének szerveződő brigádja. Fejes hősei ebből semmit nem látnak, az összefüggésekből keveset értenek. Miért mennek Nyugatra? Legfőképpen kalandvágyból. De nem kizárólag ezért. Életük addig leélt húsz évét - beleértve a háborús esztendőket - a nyomorúság, gyilkolás, erőszak iskolájában töltötték. Lumpenkörnyezetükből nem találtak utat a munkásmozgalomhoz. Utálták környező világukat, de "ellenállásuk" az ököl és a rugóskés használatáig terjed; gyakrabban használva egymás ellen - vélt vagy valódi sérelmek megtorlásául -, mint nyomorúságos helyzetük változtatása érdekében. Ezek a fiúk nem bűnözők a szó klasszikus értelmében. Inkább csak erősen "más elképzeléseik" vannak az erkölcsről, mint a közfelfogásnak. Csavarognak, ügyeskednek, helyüket keresik egy olyan világban, melyben nem találhatják meg. Lehetőségük minimális. Nem eléggé bűnözők, hogy a nyugati világ "nagymenői" közé sodródjanak, irtóznak a rendszeres munkától, tehát arra sincs lehetőségük, hogy a polgári beilleszkedéshez eljuthassanak. Fejes Endre a kitaszítottak között is magányos, kirekesztett lények világába kalauzolja olvasóit, a háborúban felnőtt, magukra hagyott csavargó suhancok drámáját ábrázolja, gyökértelen életüket, a rajtuk és bennük uralkodó farkastörvényeket, vágyaikat, elvetélt szerelmeiket, torzulásukat, sokszor kacagtató, ugyanakkor szánalmasan elesett figurájukat. Ketten elpusztulnak, harmadikuk hazaér. Róla tudjuk, hogy "hazatalál", és biztosak lehetünk abban, hogy Fejes Endre következő regényében itthoni sorsáról, élete folytatásáról többet is megtudunk. Adj cigarettát, szerelmem. Ott van a ballonkabátom zsebében. És beszéljünk komolyan. Természetes, hogy itt ülök most nálad, éjszaka, zöldre vert ábrázattal, és fecsegek, játszom igazmondó, kíméletlen, hazug bújócskát. Elmondok egy történetet. Hosszú lesz. Talán csak holnap tudom befejezni, lehet, hogy soha. Isten adjon nekem bátorságot, neked kellemes szórakozást. Aztán eredj te is a pokolba! Fejes Endre

Kertész Imre - Kaddis ​a meg nem született gyermekért
A ​gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet. (Temesi László)

999640089a
elérhető
20

Leon Uris - Exodus
Az ​Exodus Mózes második könyve, amely azt beszéli el, hogyan menekült el a zsidóság az egyiptomi rabságból Kánaán földjére, és _Exodus_ annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába. Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is. Megismerkedünk Ari Ben Kánaánnal és Dávid Ben Amival, a harcos fiatalokkal, akik már itt születtek, és akár életük árán is küzdenek a függetlenségért, az eljövendő békéért; Kittyvel, az amerikai fiatalasszonnyal, aki férje és kislánya halálát próbálja feledni egy gyermekmenhely iszonyú gondjait magára véve; és a szinte még gyerek Dov Landauval és Karen Clementtel, akik a régóta tartó menekülés után most talán végre hazára lelhetnek. Uris főhőseinek életén keresztül mutatja meg nekünk, hogyan kovácsolódik a szélrózsa minden irányából érkező emberekből egy új közösség, a zsidó nemzet.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Dalos György - A ​körülmetélés
Singer ​Robi iskolásfiú szeretné megérteni a világot. A nagymama tekintélyét, méltóságát, a mama idegességét, magányát s az apa hiányát. Tanárai, hitoktatója, barátai, családtagjai mind csak úgy sugározzák magukból: a világ kiismerhető, s minden a földön megérthető. De Singer Robi nem így érzi ezt. Ismerkedik a világgal, s minél többet megért belőle, az annál kuszábbnak tűnik. Nem csoda: a kiskamasz története az ötvenes években Magyarországon játszódik. Kibontakozik a családi "legendárium", nagyszerű karakterek villannak föl a regényben, s lassan megértjük, miért olyan magányos ez a szenzibilis fiúcska. A körülmetélés, talán éppen mert nem történt meg, mitikus jelentőségűvé nő. A kis Singer Robi pedig szemünk láttára rendezi el magában a világot.

Anita Diamant - A ​vörös sátor
Szerelem, ​árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyok könyve: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a története elevenedik meg lapjain. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. A vörös sátor főszereplői: Lea, Ráhel, Zilpa, Bilha és a mesélő: Dína. Az ő szerelmeikről szól ez a regény, amelyet olvasva rádöbbenünk, hogy máig ugyanazok a kérdések és szenvedélyek határozzák meg életünket. A vörös sátorban minden együtt van, ami izgalmassá tehet egy könyvet: szerelmi örömök és csalódások, családi bonyodalmak, érzelmi viharok. Anita Diamant fordulatos történeteivel és elragadó stílusával szerte a világon meghódította az olvasók - különösen a hölgyek - szívét.

Moldova György - A ​Szent Imre-induló
A ​Szent Imre-induló éppolyan magával ragadó, izgalmas olvasmány, éppolyan érdekfeszítő történet, mint Moldova György eddigi regényei. Megrendítő a mű témáját szolgáltató életanyag, az író olyan kérdést állít regénye középpontjába, amiről irodalmunkban ritkán esik szó, ilyen formában talán még föl sem vetődött. azt nevezetesen, hogy a magyar történelem leggyászosabb korszaka, a magyar nép legnagyobb társadalmi, politikai, erkölcsi válsága után - maga a fasiszta háború, a népirtás, az anyagi, szellemi és erkölcsi javak vandál pusztítása után - milyen közérzettel érhette meg a felszabadulást Moldova regényének főhőse - egyik főhőse - , a tizenkét éves Kőhidai Miklós, aki százezres tömegek kiirtásának rettenetében élt, és bár ő maga fizikailag túlélte a borzalmakat, szinte gyógyíthatatlan lelki sérülésekkel került ki a pokoljárásból.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Hahn István - Istenek ​és népek
Hahn ​professzor műve kiemelkedő jelentőségű és színvonalú munka. Sokrétűen mutatja meg az egyes vallások keletkezésének történetét - a primitív népek ősvallásaiból kiindulva egészen az Iszlám kialakulásáig - hasonlóságaikat, különbségeiket és összefüggéseiket koruk társadalmi viszonyaival. Feldolgozza a legújabb kutatások eredényeit is, amelyek közül nem is egy saját felfedezése. A könyv erénye, hogy nem vész el a részletekben, nem akar mindenről beszélni, csak a leglényegesebb, és tegyük hozzá, a legérdekesebb kérdésekről. Mindezt csiszolt, a szépirodalmi művekével vetekedő, világos, közérthető stílusa teszi mindennki számára nemcsak tanulságos, hanem élvezetes olvasmánnyá is.

Covers_160568
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Zsidókérdés, ​asszimiláció, antiszemitizmus
Hézagpótló ​könyvet tart a kezében az olvasó. Ha valamire illik ez a kifejezés, akkor erre a kötetre nagyon ráillik. De kevés csak ennyit mondani. Íme, egy tanulmánykötet, amelynek felszabadító hatása lehet - bízom benne, hogy lesz is - a lelkekre. Negyven évvel a fasiszta iszonyat után tárgyilagos eszmecseréket, vitairatokat, esszéket, tudományos értekezéseket olvashatunk a zsidóságról, főként a magyarországi zsidók történetéről, helyzetéről. Az embereknek arról a csoportjáról van itt szó, amely Európában kevés híján majdnem teljesen elpusztult a világtörténelem legaljasabb politikai rendszerének fajelméleten alapuló népirtó programjától. A finánctőke lealjasodott söpredékhatalmának, diktatúrájának volt egy segédcsapata apokaliptikus tettének végrehajtásához, ez pedig az előítéletek serege volt, amelynek hadrendje mögött felsorakozott a közöny, a "nem az én dolgom" hányavetiségével együtt a gyávaság, a cinizmus, a "nem tudhattam, hová vezet" gondolkodásmódja. Ez a kötet elsősorban erről az előítéletről tudósít.

Jerzy Kosinski - A ​festett madár
Valahol ​Kelet-Európában 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy kisfiút egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a sötét hajú, kreol bőrű fiú - akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek - az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Kosinki hol nyers realizmussal, hol borzongató és a borzalmakat mintegy tagadó költői szépséggel írja le az egyre sorjázó bestiális kínzásokat, s ahogy a könyv egyre szürreálisabb módon tobzódik a kegyetlenségben, azt érezzük, ez a történet mitikus jelentőségűvé nő, olyan írói látomássá, amely - a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában - az ember lecsupaszított énjét kutatja a történelem tomboló embertelenségében.

Naomi Alderman - A ​rabbi meg a lánya
Ronit ​Krushka Londonból egészen Manhattanig menekült hithű zsidó neveltetése, a zárt és szigorú szabályok szerint élő ortodox közösség, és nem utolsósorban elismert és sokak által rajongva szeretett rabbi édesapja elől. Hat éve nem látták egymást, de a rabbi halálhírére a tékozló lány hazalátogat gyerekkora színhelyére. Csupán egy ember akad, aki miatt szívesen vállalja az utat; fiatalkori tiltott szerelme, Esti, aki azóta férjhez ment, látszólag megállapodott. A gyász ideje alatt ismét találkozik a két nő, és életük újra végzetesen összekuszálódik, mígnem a közösség vezetői, akik a rabbi utódlásával vannak elfoglalva, döntő lépésre szánják el magukat… Naomi Alderman első regénye vérbeli bestseller, egyben irodalmi siker is. A fiatal írónő egy londoni ortodox zsidó közösségben nőtt fel. Novelláit több neves lap publikálta, de az igazi áttörést A rabbi és a lánya hozta meg számára, amely kritikusai szerint lírai vallomás az egyén lázadásáról és a szerelem szabadságáról.

Herman Wouk - Remény ​I-II.
A ​Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.

Lévai Jenő - Raoul ​Wallenberg regényes élete, hősi küzdelmei, rejtélyes eltűnésének titka
Lévai ​Jenőt, a fasiszta korszak történetének elismert szakértőjét annak idején a svédek kérték fel arra, hogy Raoul Wallenberg (1912-???) és a budapesti svéd misszió magyarországi embermentő tevékenységét az utókor számára rögzítse. A könyv első kiadása nem kerülhetett forgalomba: az életben maradt Wallenberg védencek előjegyzésben felvásárolták. A további kiadások példányait viszont már a cenzúra kobozta el 1948-ban. Miért? Raoul Wallenberget a szemtanúk utoljára szovjet katonák karéjában látták. A fiatal diplomata eltűnt... Milyen szerepet játszott a megszállt Budapesten? Mi lehet a sorsa? Esetleg életben van? Mit tudunk róla? A rettenetes rejtélyt a reprint - Mezei András elgondolkodtató-pontosító utószavával - sem oldhatja fel, de emléket állíthat századunk talán legtragikusabb sorsú személyiségének, a legendás Raoul Wallenbergnek.

Hatvany Lajos - Urak ​és emberek I-II.
"A ​gazdagság éppoly állapot, mint az egészség, a betegség, a fiatalság vagy a szegénység... A szegénység... irodalmilag minden oldalról meg van világítva. Ellenben a gazdagság, kevés lévén a kapitalista író, még alig kiaknázott irodalmi érték. Ezért anyagilag független ember, ha ír, ne adja a műszegényt, hanem vigye bele írásába kivételes helyzete összes dokumentumait." Hatvany Lajos: Válaszok. Nyugat, 1910 1790 körül Morvaországból Magyarországra érkezik Náthán fia Simon. Egy szegény, árva, magyarul nem beszélő, pajeszos-kaftános-szakállas zsidó fiú. És valamikor az 1930-as évek derekán dédunokája, az ország egyik legnagyobb iparmágnása, a legdivatosabb ruhákba öltözött, művelt pesti zsargonban beszélő Bondy Zsigmond elveszi feleségül arisztokrata menyasszonyát, és beköltözik ősi nemesi kastélyába. Közben háborúk, forradalmak, tőzsdekrachok, iskolai balhék, szerelmek, esküvők és temetések váltogatják egymást, megismerjük a pénzcsinálás, a gazdasági birodalom kulisszatitkait és a zsidó-magyar identitás örök kérdéseit. A mesélő pedig báró Hatvany Lajos, az asszimilált, milliárdos birodalmat felépítő Hatvany-Deutsch család sarja. Az Urak és emberek trilógia a magyar és a világirodalom rejtett kincse, a zsidó Buddenbrook-ház. Egy regényfolyam, amely a jelek szerint Márai és Szerb Antal regényeihez hasonlóan rövidesen meghódítja a világot is.

Barbara Wood - A ​prófétanő
1999 ​decemberét írjuk. A közelgő ezredforduló lázában ég a világ. Izgatott, szorongó várakozás tölti be az emberek szívét, felizzanak az ősi félelmek, mert ki tudja, nem a végítélet napja köszönt-e be, amikor az óra elüti az éjfélt az év legutolsó másodpercében. Catherine Alexander régésznő ekkor bukkan rá a Sínai-félsziget homokjában a hat ősi papirusztekercsre, melyek talán megfejtik a múlt és jövő titkát. A nagy értékű lelet, amely feltehetően Mirjam prófétanő kútjából került elő, magyarázatot adhat a világ és a vallás valódi történelmére. A csaknem 2000 éves tekercsek olyasmit rejtenek magukban, amit a politikusok, az egyházi hatalmasságok semmiképp sem akarnak nyilvánosságra hozni. De bennük van a hetedik tekercs titka is, amely hiteles választ adhat az emberi lélek legfontosabb kérdéseire. Barbara Wood újabb regényének több szálon futó története bepillant a bibliai idők kútjába, jelenünkbe és jövőnkbe, s izgalmas cselekményszövése valódi olvasmányélménnyé avatja.

2fogs%c3%a1g
elérhető
84

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Rapcsányi László - Jeruzsálem
Jeruzsálem, ​ez a négyezeréves város évtizedek óta a nemzetközi politikai érdekek metszéspontja. A középkori térképeken Jeruzsálem a világ közepe. Nem földrajzi mérések, hanem egy eszme koordinátái határozták meg ezt a helyzetét. A szerző megismertet a régészeti kutatások eredményeivel, feljegyezte a szent helyek sokszínű legendáit, a három monoteista vallás féltő tisztelettel óvott emlékeit. Rapcsányi László egyszerre volt zarándok és kritikus szemlélődő. A helyszínen készült felvételek, a XVI-XVII. századi mesterek és a magyar származású Jossi Stern művészi grafikái az egyetemes kultúra egyik \\örök helyszínét\\ mutatják be az olvasónak.

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows - Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság
1946 ​januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. "A szerzőpáros magával ragadó, ugyanakkor szívbe markoló könyvet írt - Jane Austen-i hangulatú, történelmi tanmesét. A leveleket nem az olvasónak címezték, mégis neki szólnak." Sarah Addison Allen "Soha nem akartam annyira egy könyvklubhoz tartozni, mint a _Krumplihéjpite_ olvasása közben. A regény minden lapjáról sugárzik a szeretet." The Christian Science Monitor "Hihetetlen szerelmi történet, mely egyben a túlélésről és a hősiességről is szól, emléket állítva egy kis közösségnek, melyet a könyvek szeretete kovácsolt eggyé." The Charlotte Observer

Tommy Wieringa - Ezek ​az ő neveik
Ezek ​Izrael fiainak nevei így kezdődik a Kivonulás könyve. Tommy Wieringa komor, ugyanakkor lebilincselő regényében embercsempészek által a pusztába vetett menekültek bolyonganak a végtelen sztyeppén. Helyüket keresik, rést a falon, amelyen át besurranhatnak egy boldogabb világba. Ám végül csak Mihajlopolba, a pusztaság peremén vegetáló, hajdan szebb napokat látott iparvárosba jutnak el, ahol elsőként a cinikus rendőrfőnökbe, Pontus Begbe botlanak. A pusztai bolyongókban és az élete sivatagában tévelygő, saját zsidó származását kutató rendőrben sok a közös vonás mindnyájuknak át kell jutniuk a félelmeknek sövényén, hogy végre révbe érjenek. Humorral, iróniával és szenvtelenségében is mély empátiával keresi a választ a súlyos kérdésekre: Kik vagyunk? Megválthatjuk-e saját életünket? Tommy Wieringa (1967) holland író. Ez ideig tizenkét kötete jelent meg. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, többek között az Ezek az ő neveik 2013-ban elnyerte a független holland könyvkiadók által adományozott, rangos Libris-díjat. Nemcsak hazájában, de külföldön is ismert szerző, műveit kiadták többek között angol, német, francia, svéd, cseh, lengyel, spanyol, héber és olasz fordításban. Magyarországon most jelenik meg először, rögtön két kötettel: az Ezek az ő neveik mellett legfrissebb, Szép, fiatal feleségem című regényével.

Toth_krisztina_akvarium_borito
elérhető
85

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Katya Petrovszkaja - Talán ​Eszter
Katya ​Petrovszkaja a rokonunk. Úgy ír, ahogyan mi írhatnánk, ha nem mulasztottunk el volna odafigyelni szüleink és nagyszüleink meséire. Katya Petrovszkaja könyve azonban nem családtörténetet, nem történelmi regény, mert - mint minden örökös - ő is szokott mulasztani: mégis képes beszámolni a felejtés és az emlékezés tereiben tett utazásairól. Mi közünk van a felmenőinkhez? Mit kezdünk a ránk hagyott történetek örökségével? Egy dédapa, aki süketnéma gyerekek számára alapít intézetet Varsóban. Egy nagybácsi, aki 1932-ben merényletet követ el Moszkvában a német követ ellen. Egy dédanya - talán Eszter? -, aki 1941-ben a megszállt Kijevben egyedül marad az elmenekült család lakásában... Petrovszkaja történeteiben nem csak a múlt, de a jelen is megelevenedik, minden az emlékezés hatalmas kirakós játékának darabkájává válik - úgy, hogy egy percre sem maradhat kétségünk afelől, hogy ezekhez a történetekhez nekünk is mi közünk lehet.

Király Ferenc - Elisabeth Klimovsky - Wallenberg ​Budapesten
Ki ​volt az a svéd fiatalember, akinek nevét először 1944 vérzivataros hónapjaiban ismerte meg Budapest sokat szenvedett lakossága, s kinek sorsa azóta is foglalkoztatja a világ közvéleményét? Raoul Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Budapestre a Svéd Királyi Külügyminisztérium megbízottjaként, azzal a céllal, hogy a semleges állam képviseletében részt vegyen a magyarországi deportált zsidók megmentésében. Alakja, tevékenysége legendává nőtt. A róla szóló regény a budapesti napok története, annak is csak töredéke, de sok ezer magyar életét megmentő tevékenységének hű tükre.

Sólem Áléchem - Tóbiás, ​a tejesember
Nyolc ​kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse. Egyszer sikerül csak könnyű pénzhez, ajándék tehénhez jutnia, amikor két titokzatos asszonyt visz haza kis kocsiján az erdőből, de ennek az örömnek is hamarosan megjön a böjtje: egy kétbalkezes unokaöccs spekulációján az utolsó garasa is elúszik. Tóbiást nagyon szereti az Úristen, s minden rosszból juttat neki, soha nyugton nem hagyja. Lányai szép szerelmes históriái is bajt hoznak Tóbiás fejére. Mégsem veszti el a reményt, nem perlekedik az Örökkévalóval, megérti szándékait. A maga módján segít is bajain Tóbiás: mindenre tud egy-egy bölcs bibliai idézetet, s ha néha azt sem talál, szellemes álidézeteivel nyugtatja meg önmagát. A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.

Covers_396532
elérhető
21

Sándor Erzsi - Anyavalya
"Anyám ​naplót mesélt nekem. Családot mesélt körém, nagyszülőket, unokatestvéreket, apát. Mindannyiukat felismertem volna, ha szembejönnek velem az utcán vagy betoppannak. Soha nem jött senki." Száll a füst. Száll a por és a hamu. A felhőből kibontakozik egy alak, és nyomban beszélni kezd. Egymásba érnek a történetek a moszkvai nagyhercegeket szédítő világszép nagynéniről, egy prolicsaládról, egy értelmetlen brazíliai utazásról és egy még értelmetlenebb hazatérésről. Egy régen elmúlt család tagjairól, egy kispesti házról, egy kalapszalonról, az ítélőképesség hiányáról és persze a deportálásról. A mesélő a konyhában ülve varr, szavai nem kímélnek senkit és semmit, csúfondárosan mutogatnak a szerelemre minden áron, a magányra, a dacosan egyedül vállalt gyerekre, a benne újraéledő álmokra és az önáltatásra. Mondja, egyre csak mondja. Mi hallgatjuk. Temetünk. Sírunk. Röhögünk. Sándor Erzsi megdolgoztatja a szívet. De jó a humor porckopása ellen is. Azon se lepődjenek meg, ha időnként egy-egy hályog is a könyvre esik majd az olvasó szeméről. Röhrig Géza Jégfésű. Fotónegatívokból előtűnő, Auschwitzban meggyilkolt rokonok, anyai kézzel gondosan beszegett sárga csillag, amely rongyosan dehogy ékesíthet kabátot. Pedáns öltéssel örök emlékezetbe varródik az, amit a történelem beleszabott az emlékezetbe. Beszakítva sorsokat. Miközben a humor egyetlen pillanatig sem enged a panasznak résnyi utat sem. Bodor Johanna, a Nem baj, majd megértem szerzője Sándor Erzsi mesél, fergeteges lendülettel és iróniával. Elképesztő történeteket, benne az egész huszadik század, minden szörnyűségével, bebugyolálva a szeretet különös varázslepedőjébe. Ez a könyv talán arról szól: lehet néha boldognak lenni, csak sok tehetség kell hozzá. És Sándor Erzsinek sok jutott ebből a tehetségből. Családtörténet (is) ez a javából, egy Haller utcai saga törekvő zsidó és nem zsidó kispolgárokkal, nyilasokkal és téglagyárral, karpaszományos őrmesterrel, szovjet katonákkal, kispesti kalapszalonnal, színházzal és sok-sok röhögéssel. Sándor Erzsi és anyja, amint átröhögték a huszadik századot. Letehetetlen könyv. Szüts Miklós, festőművész Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten, tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztője. Többnyire újságíró. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban jelent meg.

Kollekciók