'asztrálmitológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium
Jankovics ​Marcell könyve rendszerezett, gazdagon illusztrált válogatást ad az év napjaihoz fűződő jelképek mérhetetlen sokaságából. Egyben bemutatja elődeink értékrendét, világképét.

Giorgio de Santillana - Hertha von Dechend - Hamlet ​malma
Esszé, ​mely vizsgálja az emberi tudás eredetét és mítoszok révén történő átadását. Amióta a görögök megalkották azt a nyelvet, melyet mindennapjainkban tudományos leírásra használunk, a mitológia és a tudomány külön utakon fejlődik. De vajon mi volt a görögök előtt? Mi lenne, ha be tudnánk bizonyítani, hogy az összes mítosznak közös eredete van: az égi kozmológia? Mi van akkor, ha az istenek – lakóhelyeik és tetteik –, csupán az égi tevékenység rejtjelezését – a térbeli és időbeli tájékozódás alapjait –, az összetett csillagászati adatok megőrzésére szolgáló nyelvet képviselik? A tudomány adataira, történelmi és irodalmi forrásokra támaszkodva, a szerzők azt állítják, hogy mítoszaink az írásbeliség előtti csillagászat maradványai – egy szigorú és igényes tudományé, melynek érvényét és pontosságát háttérbe szorította, majd a feledésnek adta át a kibontakozó görög-római világkép. Ez az elbűvölő könyv kétségbe vonja a nyugati tudomány öntelt feltevéseit a tudás egyre gyorsabb fejlődéséről és átadási mechanizmusáról. Kulcsfontosságú és eredeti tézis fejlik ki e könyvben, melyet mindenkinek el kell olvasni, akit érdekei a tudomány, a mítosz, és a kettő kölcsönhatása.

Pap Gábor - A ​Napút festője
„A ​NAPÚT FESTŐJE” című ezen kiadványt a Csontváry Kosztka Tivadar élete és munkássága iránt érdeklődő, valamint a képzőművészetre nyitott olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Berze Nagy János - Égigérő ​fa
Az ​égig érő fát a folklórban "lélekfának" is nevezik. Eredete az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája pedig a tudat szintjét idézi meg. Ágai többnyire az ég hét rétegén mennek keresztül. A mindenkori utazó, azaz a hős feladata a három, a hét, vagy a kilenc szint megmászása, vagy a fa tetejére való feljutás. Az égig érő fa különböző rétegei a személyiség, illetve a tudat fejlődésének lehetséges szintjeire is utalnak. A lét örök körforgásában a fa az összekötő az anyagi és szellemi sík, a föld és az ég, valamint a horizontális és a vertikális dimenziók között. A fa tetején élő királylányhoz vezető út voltaképpen egy olyan belső utazás, amely által a hős saját lelki mélységeit tárhatja fel és ismerheti meg. Dr. Berze Nagy János a magyar népmesekutatás egyik megalapozója és első kiemelkedő képviselője. A magyar néprajz történetében elsőként kötötte össze a népköltészeti gyűjtést a népnyelv kutatásával, illetve elsőként ismerte fel, hogy a népdalokat, népballadákat a dallamukkal együtt kell feljegyezni. Elkészítette az első tudományos igényű magyar mesekatalógust, a magyar meseszótárat és a magyar népmesetípusok I-II. kötetét. De a népszokás-, a hiedelem- és a nyelvjáráskutatás területén is fontos megállapításokat tett.

Joe H. Slate - Testelhagyás
Ahhoz, ​hogy megértsük önmagunkat és a világegyetemet, túl kell lépnünk racionális képességeinken. A testen kívüli élmény egyszerre fedi fel létezésünk valódi természetét és legnagyszerűbb lehetőségeit. Elutazhatunk egy olyan dimenzióba, ahol az öregedés, a betegség, a csalódás és a depresszió helyébe a legjobb lép, amit a világegyetem kínálni tud. Szó szerint átléphetjük biológiai és környezeti korlátainkat, amelyek akadályozzák a fejlődésünket. Hatékonyan felszámolhatjuk elmúlt életeink traumáit és a betegségekkel kapcsolatos szorongásainkat. E könyv úgy foglalja össze az asztrális utazással kapcsolatos ismereteket, hogy a témában járatos, igényes olvasóknak is nagyon sok újat tud mondani.

Ismeretlen szerző - Csodakút
Napjaink ​megnövekedett igényét a népmesékkel, mint mindennapi szellemi táplálékkal szemben olyan közismert példák igazolják, mint Jankovics Marcell "Magyar népmesék" című rajzfilmsorozatának, vagy Benedek Elek, Illyés Gyula, Kolozsvári Grandpierre Emil népmesefeldolgozásainak évről évre megújuló, szűnni nem akaró közönségsikere. Ugyanakkor egyre erősödő igény tapasztalható mind a szülők, mind a pedagógusok (óvónők, általános és középiskolai tanárok, egyetemi oktatók, illetve hallgatók) részéről, hogy a népmesék sajátos logikájú világát alaposabban, több irányból közelítve is megismerhessék - legfőképpen azért, hogy gyermekeik, illetve tanítványaik makacsul ismétlődő kérdéseire végre érdemleges választ tudjanak adni...

Jankovics Marcell - A ​Nap könyve
A ​mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem. A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését. Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.

Gyárfás Ágnes - Vizek ​Könyve II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyárfás Ágnes - Vizek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pap Gábor - Az ​Ég mennyezeti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

EgyMagya - Élő ​égi igazság
Az ​Élő Égi Igazság utáni kutatás eredményeképpen megtalált 44 régi magya csillagkép közül 13 tündérúti csillagkép leírása és a régi magya népek mithológiai emlékezetével való egyezéseinek feltárásáról szól ez a könyv. Tudomás. Nem képviseli a modern tudomány csillagászati szemlélet-módját, méréseit és megállapításait, de rendre közli azokat a tudományos információkat is, amiket a téma iránt érdeklődő lélek számára összeállítottak az elmúlt 100 évben, bár a csillagkép rajzok nem mondanak semmit, nincs közük a csillagkép nevekhez, ezért érthetetlenek. A 13 csillagkép - amit bemutatunk ebben a rövid leírásban -, melyeket eleink sok néven nevezve hagyományoztak ránk, s a titokzatosnak tűnő Tündérút néven rejtőzködött a magyarok lelkében és meséiben, talán felragyog-tatja azt az aranyfonalat, amire felfűzhetjük ősi származásunk, s műveltségünk gyöngyszemeit. A tündérúti szellemi utazásunkon feltárt és bemutatott égi képek a földi tündérkirályságról és az Élő Égi Igazság képviseletének fortélyairól szólnak. Fel kell vérteznünk magunkat, és főleg gyermekeinket és unokáinkat az ősi analógiás látásmóddal, mert a királyság újra leszállt az égből, s az igaz magyarnak méltóvá kell válnia a képviseletére. Azért állítottuk helyre a csillagos égbolt ősöreg csillagképeinek mintaképeit - melyek közül A Napút rajzolattyának kifestője és A Tündérút rajzolattyának kifestője már megjelent -, hogy a magyar gyermekek kezébe lehessen adni. Ne csak hallják a magyar mese- és népdalkincsben magyar identitásuk és műveltségük alapjait, de láthassák is az égi fogantatású fundamentumot a csillagképekben. Jelen könyvünk a tündérúti 13 csillagkép leírásával a szülők- és nagyszülők nemzedékéhez szól, hogyha gyermekük, vagy unokájuk a Tündérút rajzolattyának kifestőjét színezi és kérdést tesz fel valamelyik csilagképről - márpedig a gyermek kérdez -, a teljes képről való tudomással bírva válaszolhassanak.

Buji Ferenc - Magasles
„Intellektuális ​tisztánlátásra reménye sem lehet annak, akit egzisztenciális tisztázatlanságok terhelnek. Mert akinek lénye nem a legmagasabbra van beállítva, annak értelme lényeges pontokon szükségképpen el fogja véteni az igazságot” – vallja Buji Ferenc, aki _Az emberré vált ember_ című tanulmánykötete után most az esszék oldottabb műfajában osztja meg gondolatait az olvasóval. Látásmódja eredetiségének köszönhetően a szerző izgalmasan újszerű gondolatokat fogalmaz meg a legkülönfélébb témákban, legyen az az inka életszemlélet rekonstrukciója, a hagyományos, keresztény és modern időfelfogás egymáshoz való viszonya, vagy legyen az a liberális totalitarizmus másság-kultusza, a (pszeudo)ezotéria és a baloldaliság rejtett összefüggései, vagy akár a zsidó és a keresztény messianizmus különbözősége. Buji Ferenc nézőpontja ugyanis kívül esik a modern kulturális glóbusz egészén, s ezért a jelent kötet írásai a szóban forgó jelenségeknek olyan oldalait is képesek megvilágítani, amelyek a szokásos megközelítési módszerek révén szükségképpen homályban maradnának.

Vámos Ferenc - Kozmosz ​a magyar mesében
„A ​magyar meseanyagról joggal feltételezhető, hogy benne időben és térben különféle anyagok, rétegek tornyosodtak egymásra. Ahhoz, hogy ezek a rétegek a mai mesetömbből kiszedhetők legyenek, tudományos rendszerezéssel kell eljárnunk. Solymossy Sándor írja: »Bebizonyult, hogy a [népmese] részleteit alkotó kisebb epikus egységek: ún. motívumok, ősvallási elemek törmelékeit rejtik magukban.« Az az érdekes, hogy a magyar mesében ezek az »apróbb« egységek valószínűen ugyanahhoz a nagyobb körhöz tartoznak, csak éppen azonos tartalmú mesében más-más változatban, másképpen rendeződve jönnek elő. Egyikben egyik, másikban másik kisebb egység kimaradt. A váz maga azonban, feltehetően állandó. A különféle mesepéldákból így bizonyos rekonstrukció lehetősége adódik. S elébünk kerül az eredeti mesekör tartalma.”

Makoldi Sándor - A ​világ képe
Jellemző, ​hogy minél régebbi egy tárgy, a szakma annál hamarabb hajlandó elismerni a raja lévő jelek kultikus jelentését, jelentőségét, mint a szaruk sorában például az avar tűtartó, sótartó, vagy a középkori lőporszaruk esetében. De már elveti sokszor ugyanannak a jelnek az értelmezhetőségét mai vagy múlt századból fennmaradt tárgyak esetében. (Azaz, ha e kortalan jelek egy ásatási darabot ékesítenek, más a tudományos hozzáállás!) Talán azért, mert ma már megváltozott körülöttünk az élet. De az alkotóiké változott-e annyit, mint amit feltételezünk? A hitvilág-gyűjtések mutatják, hogy nem! És főképp nem változott az alkotás folyamata, az, hogy az ember minden korban magát értelmezi a mindenségben - s ezáltal a világ egészét is ki tudja fejezni a rendelkezésére álló kultúra segítségével. Ha a létrejött, minden eshetőségre alkalmazható kész modelleknek, jeleknek az értelmetlenségét feltételezzük, akkor megkérdőjelezzük egész létünket, és eddig élni segítő kultúránkat. Elesünk attól, hogy a szerves kultúra segítsen továbbra is valamennyiünket, s nem csak egyetlen társadalmi réteget. Ha e nemzeti „anyanyelvet” újra megértjük, kitágulhat a horizontunk nem csak a múlt, de a jövő felé is, és mindennél értékesebb lesz számunkra népünk hagyatéka, de egyben más népek hasonló kultúrája is. FŐNIX KÖNYVEK 31.

Pap Gábor - Az ​igazat mondd!
"Tanulmánykötetünk ​a harmadik, és alighanem az utolsó képviselője egy művelődéstörténeti kiadvány-sorozatnak. Ennek első kötete 1999-ben jelent meg, „Hazatalálás”, a második 2003-ban, „Mag hó alatt – télutón” címmel, mindkettő a Püski Kiadó gondozásában. A harmadik kötet – amelyet most kezében tart az Olvasó – elég hosszú ideig váratott magára... ...Az eddigi számvetést nemcsak a magunk, de a Kiadó nevében is végeztük. Az utolsó mondatok azonban hadd legyenek személyesebb hangvételűek. Ezt az írás-gyűjteményt egyfajta palackpostának szántunk. Egy özönvíz-utáni, reményeink szerint boldogabb kor emberei számára. Ha már a kortársaink nem nagyon akarnak – ez tapasztalati tény –, legalább ők okuljanak belőle."

paksi zoltán - A ​Fény Harcosa, avagy Héraklész beavatási útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bősz Imre Ádám - A ​belső fény útja népmeséink tükrében
Két ​magyar népmese jelképrendszerének megfejtésére teszek kísérletet e kötetben. Értelmezési kísérleteimben arra a kérdésre keresem a választ, hogy leírhatók-e a népmesék belső történésként, mint a személyiségfejlődés, a lelki rendeződés lehetséges útjai, és ha igen, mi ennek a hozadéka? Tudjuk-e őket hasznosítani mindennapjainkban, mint bölcsességek tárházát, vagy meg kell elégednünk a jól ismert sablonnal, hogy a mesékben a jó mindig győz és elnyeri jutalmát, a szegénylegényből királyfi lesz, miközben a valóságban nem ezt tapasztaljuk. Feltevésem szerint amennyiben belső világunkat tekintjük a mesei valóság terepének, úgy ma is érvényes üzeneteket kaphatunk. Főnix Könyvek 67.

Szántai Lajos - Nagy ​Lajos király őskeresése a Képes Krónika alapján
Olyan ​művet tart a kezében az olvasó, amely nem minden korban születhetett volna meg. Az idő évszázadokon át, érleli, nevelgeti, alakítgatja, hogy egyszer csak, természetesen a megfelelő időben, világra hozhassa azt. Szántai Lajos, aki azokat a gondolatokat magáénak tudhatja, amelyek megjelennek e könyv oldalain, talán nem is sejti, hogy évszázadok, vagy évezredek üzennek általa. Egyszerre felemelő és nagyszerű, s ugyanakkor dühítő és szívfacsaró e mű, de semmiféle képen sem lélektelen. Felemelő és nagyszerű, abban az értelemben, hogy egy évszázadokat átölelő, a magyarság küldetését világosan meghatározó mű elemzéséről van benne szó, de ugyanakkor dühítő és szívszorító, ha a sorok között olvasva megérezzük azt az önként hozott nemzetáldozatot, és persze mögöttük az egyes emberek tragédiáit, amelyet más nemzetek felemelkedéséért vállaltunk. Nem hiszem, hogy van még a világon egy olyan krónika, amely ennyire pontosan kijelöli a múltból merítkező és jövőbe mutató magyar utat. Olvasása során el kell tudnunk szakadni néha a földi, anyagi világtól, felnézünk a csillagokra, és a Képes Krónika szerzőjével együtt olvashatjuk Jézus Krisztus üzenetét: „Új parancsolatot adok néktek: szeressétek egymást." Ezzel az örökérvényű üzenettel találkozhatunk szinte minden lapján ennek a könyvnek. Még akkor is, amikor úgy tűnik, egy kicsit keményebben fogalmaz a szerző, hiszen neki sem célja újabb gyűlölet keltése ebben az amúgy is gyűlölettel teli világban. Ez a könyv messze tovább mutat egy szimbolikus elemzésnél. Nekünk, rólunk szól. Mai vívódásaink, hányattatásaink épp úgy benne vannak, mint ezeknek régi, múltbéli okai is. Egy jó szándékú használati utasítást adnék a könyvhöz. Mindenki, aki kezébe veszi, úgy olvassa, mintha maga Nagy Lajos, vagy Atilla üzenete lenne. Nyitott szívvel, tiszta lélekkel. Sárosi Zoltán

Pap Gábor - Emberséget ​járunk tanulni
Klerikus ​és laikus körökben egyre sűrűbben fogalmazódik meg itthon és határaikon túl az a vélekedés, hogy a népmeséinkből kirajzolódó erkölcsi világrend közelebb áll a krisztusi erkölcsiséghez, mint... igen, mint az Ószövetségé. Mintha népmeséink dinamikus - a folyamatos újra-mesélések során mindegyre és mindig alkalomhoz illően újjászülető - teljessége lenne a mi igazi, Jézus Krisztushoz egyenes úton vezető Ótestamentumunk. Nem "szövetség" (mert szövetség csak azonos szinten lévők közt köttethet, márpedig Isten és az ember létezési szintje nem azonos!), hanem Hagyaték. Zsoltáraink pedig az égi és földi Szerelemről egyforma hitelességgel valló magyar népdalok. Balladáink és hősénekeink ugyanebben a szertartási rendben értelemszerűen a női, illetve férfi-minőség keresztútjárását idéznék meg, melyiket-melyiket a maga idő-nagyságrendjében. Új szekta lenne születőben? Szó sincs róla! Csak az első lépéseket tesszük meg "őseink még romlatlan hitélete" felé. Isten segítsen bennünket tovább keskeny és rögös utunkon!

Farkas Zoltán - Az ​égig érő fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hagymás István - Magsejtés
Hagymás ​István írásaiban csaknem két évtizeddel ezelőtt választott hazája, a szlovéniai Muravidék (vagy még inkább és általában véve az Őrség) egyfajta lelkiismerete jelenik meg. De nemcsak az, mivel – mint ahogy mondani szokta – Kárpát-medencei identitásúnak érzi magát, amely azonosságtudat kialakulásához nyilván hozzájárultak fiatalkorának színterén, a most is gyakran látogatott vajdasági Zentán töltött évek, magyarországi tartózkodások, valamint régiónk más országaiban tett gyakori utazások is. Ebben a kötetben közölt esszék már olvashatók voltak különböző folyóiratokban, kettő közülük pedig a zEtna honlapján is (az egyes fejezetek végén erre vonatkozó utalások találhatók). Kivételt csak A mártonhelyi kolosszus című tanulmány képez, amely teljes terjedelmében most jelenik meg először. Az esetek túlnyomó többségében – néhány, jobbára rövidebb írástól eltekintve – eredeti kéziratot használtunk fel. Az elemzésre kiszemelt művek, alkotók, témák a művészet, a kultúra széles területét ölelik fel: film, irodalom, képzőművészet, zene, helytörténet stb. De miért éppen ezeket a témákat, műalkotásokat választotta a szerző elemzése tárgyául? Egy interjúban erre a kérdésre így felelt: „…gyakran van olyan érzésem, hogy nem én választom ki a műveket, hanem azok találnak meg engem, méghozzá mindig az, amelyre éppen akkor szükségem van; nem én döntök tehát, hanem az alkotások csapódnak valahogy hozzám, mert tudják, hogy jó gazdájuk leszek, gondozom őket, mint a jószágokat.”

Gönczi Tamás - Napúton
"Csontváry ​és a magyar nemzet élete között számtalan átfedés, párhuzam található. A festő égi sugallatot, spirituális fényt kap "fentről". A magyar nemzet az árpádok alatt szinte folyamatos látomást kap a szakrális világról. Történelmi mércével mérve nagyon rövid idő alatt annyi szentet ad a hazának és vele a világnak, amennyivel egyetlen uralkodóház sem rendelkezik a mai napig sem..."

Kecskés Péter - Uranographia
A ​kozmosz tradicionális ábrázolásai, “a szamszára köre, a dharma köre, a mennyek köre”, a bolygószférák öve, a jóga, a tantra, a tao belső cirkulációjának köre, a júgák külső, meghatározó köre, a mágia megidéző köre, az alkémia ciklicitása, az asztralitás keringése-keringetése. Mindezen modellek együttesen, egyszerre, egymásra vonatkoztatottan, egymásba épülve jelennek meg a sorozatban. A “kozmosz drámájának” lenyomatai, idézőformulái. A csillagmítoszok hermetikus köre együttesen az asztrológiai-asztronómiai ábrázolások, vetületek képiségével, matematikai absztrakciójával. Munkám párhuzamosan folyt a zodiákus körének, 360 fokának és a történelem (mundán asztro-kronoszimbolisztika) felfedezésével, így ezen többértelműségek szinte végtelennek tetsző játéka mögött egy teleologikus látásmód áll, hasonlóan az ezt megelőző Celesztikon-ciklusokhoz, és egyéb magiko-religiózus installációkhoz, fotografikus és elektrografikus művekhez. Itt is egy/a belső tér, képzet végtelenségének, transzcendentalitásának, transzparenciájának megidézésével van dolgunk. Bizonyos értelemben ez a képegyüttes a kulminációja az egymásra fényképezésen és printelésen alapuló sorozataimnak és a már 17 éve folytatott divinációs tevékenységemnek. Az égi írás értelmezése a képek egymásba játszása által lehetőséget ad a szakralitás körének kiterjesztéséhez, az imaginárius világ megvalósításához, az a-theológia felszámolásához a reszakralizáció jegyében. Kecskés Péter

Falvay Károly - Kardos Ibolya Jolán - Lőrincz Ibolya - Molnár V. József - Pap Gábor - Szántai Lajos - Szekér Klára - Winkler Zoltán - Az ​esztendő köre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovics Marcell - Book ​of the Sun
This ​book is about the Sun that united and still unites the peoples of the world, shaping their ideas and their symbols. The six handsomely illustrated chapters of the book examine the ideology behind sun worship, the meaning and uses of that ideology, the myths of the Sun, the role of the cult that led to monotheism, and the continuous impact of the Sun on universal culture.

Ismeretlen szerző - Asztrális ​horror
„Asztrális ​horror” – e szavak ijesztően hangzanak, aki azonban elolvassa ezt a könyvet, az megérti, hogy nem a szavak rémisztőek, hanem a valós folyamatok, melyeket e szavak körülírnak. A könyv tartalma bepillantást nyújt abba, hogyan függ össze a lélek fejlődése az evilágból és a túlvilágról érkező befolyásokkal, melyeket most először Gabriella, Isten prófétája és követe a mai korra tár fel részletesen. Azoknak az embereknek, akik hisznek egy magasabb létezésben, akit Teremtőnek, vagy Istennek nevezünk, tudatában kell lenniük annak, hogy nincs elválasztva evilág a túlvilágtól. Hogy ez mit jelent most, itt a Földön, életünkre nézve, valamint jövendő életünket odaát tekintve, azt írja le Gabriella, például a következő fejezetekben: Hogyan járnak el a Földhöz kötött lelkek, hogy az embert saját akaratuknak alávessék, befolyásolják? Hogyan hat viselkedésünk ebben az életünkben további életutunkra lélekként? És azt is olvashatjuk, hogyan küzd Isten fáradhatatlanul azért, hogy embergyermekeit, vagyis mindannyiunkat, ismét a szeretetbe, szabadságba és egységbe vezesse.

Pap Gábor - Asztrálmítoszi ​keretek - mai sorsok
Az ​asztrálmítoszi keretek (zodiákusjegyek, bolygó-"viselkedések" stb. hagyományosan zárt, összefüggő rendszere) és a magyar népművészet világlátási modellje között a lényegi összefüggések feltárása csak a legutóbbi években történt meg, illetve történik átfogóan, valamennyi műfajágazatra kiterjedően és teljességre törekvően. Ezekkel a törekvésekkel párhuzamosan felvetődött egy olyan kérdés is a szak-, illetve népszerűsítő publikációkban, hogy vajon az ilyen irányú vizsgálódások során nyert tapasztalatok hasznosíthatók-e, s ha igen, miképpen, a mai vagy éppen a holnapi művészetben is - már akár régi népművészeti alkotások újra-feldolgozásáról, akár új, önálló, modern hangvételű művek létrehozásáról van szó. Kezdetben - mintegy másfél évszázada, több-kevesebb folyamatossággal - elsősorban a népmesekutatás területén vetődtek fel egy ilyen kapcsolatteremtés igényei. Ezért mostani fejtegetéseinket is célszerű ennek a kutatási ágazatnak, illetve a benne elért fontosabb eredményeknek a vázlatos ismertetésével indítani.

Hagymás István - Casanova ​napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajnal Gyöngyi - Szakrális ​örökösödés Szent István korában és az asztrálmítoszi tér-idő elmélet
A ​„SZAKRÁLIS ÖRÖKÖSÖDÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN ÉS AZ ASZTRÁLMÍTOSZI TÉR-IDŐ ELMÉLET” című ezen kiadványt a szakrális dinasztia öt ága és István idejében már csak egy ága kérdéskör iránt behatóbban is érdeklődő, annak megismerését mélyebb kontextusban is igényló olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Lugossy József - Ősmagyar ​csillagismei közlemény
Lugossy ​József a XIX. század derekán elhatározta, hogy megírja az ősmagyar vallás csillagismeretéről szóló tanulmányát, melyet most kezében tart a becses Olvasó. A mű felöleli a görög-római kultúra ismeretét a csillagos égről, de valójában ott rejlik benne ősvallásunk csillagkultusza is. A régi ember kiválóan ismerte mindennek a megfelelő időszakát és az ég járását. Mi már nem bírunk ezzel az ismerettel. Ezért érdemes a régi írások újbóli tanulmányozása.

Szántai Lajos - Végvári József - Takács Pál - Winkler Zoltán - Hagymás István - "Mutassatok ​utat..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.