Ajax-loader

'minimalista próza' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Per Petterson - Átkozom ​az idő folyamát
A ​regény 1989-ben játszódik, mikor Európa-szerte recseg-ropog a kommunizmus felépítménye és megkérdőjeleződik hajdan örökérvényűnek hitt eszmerendszere. Arvid Jansen 37 éves - épp házassága felbomlásának közepén találjuk. Ugyanekkor édesanyja halálos beteg - rákkal diagnosztizálták. A műben Arvid küzdelmét követhetjük nyomon, aki nem ura a saját életében történő változásoknak. Mindeközben természetesen megelevenedik múltja: a gyermekkor, a szerelem, az útkeresés, a pályaválasztás kérdései s a kommunista eszmékbe vetett ifjúkori hite. Arvid követi beteg anyját Dániába, aki a szülőföldjén, a családi nyaralóban remél megnyugvást lelni és megbékélni betegségével. Az utazás érthetetlen érzelmeket és viselkedést vált ki Arvidból: a kompon megüt egy férfit, akiről azt hiszi, fenyegeti őt, miközben az csak gyermekkori barátjaként üdvözölni akarta; csak hogy édesanyja kedvébe járjon, mindenáron ki akar vágni egy fát, amire valaha az anyja panaszkodott, hogy elveszi a kilátást a nyaralójuk elől. Arvid valósággal csüng az anyján, miközben az láthatóan egyedüllétre vágyna. Arvin meg van róla győződve, hogy csalódást okozott édesanyjának, többek között házassága kudarcával… Elkerülhetetlen, hogy Arvid elmerüljön gyermekkorának, ifjúságának történéseiben, s megpróbálja megtalálni az anyja és ő közte lévő törés forrását: fel kell eleveníteni azt az időt, amikor a kamasz fiú elszántan visszautasította az anyja által neki szánt értelmiségi jövőt, ehelyett elmerült a kommunista ideológiában, és gyári munkásnak állt - anyja pedig válaszként megtagadta tőle a szeretetét. Petterson regényének címe Mao egyik verséből származik, s a főhős kommunista múltjának napjaira utal. Az Átkozom az idő folyamát őszinte, szívszorító, fájdalmas, olykor humoros portré egy bonyolult, sok sérelemmel terhelt anya-fiú viszonyról, Petterson mesterien precíz és gyönyörű prózájában elmesélve.

Bret Easton Ellis - Glamoráma
Glamoráma ​- azaz hírességek, sztárok, csillogó egyéniségek panorámája. Ezt kínálja új, fergeteges cselekményű könyvében Bret Easton Ellis: kandi kíváncsiságunk kielégítését, hogyan élnek, hogyan szeretnek, ölelnek, ölnek, üzletelnek a sztárok, egy új világ új, veszélyes elitje... A szerző könnyed, csipkelődő szatírának induló regényéből végül kafkai hangulatú vízió bomlik ki, amelyben úgy kavarognak korunk "hősei", a film- és popsztárok, topmodellek, rendezők, producerek, sportolók, divattervezők, mint konfettik egy végtelen buliban... vagy mint egy felrobbantott repülőgép utasai.

Bret Easton Ellis - A ​vonzás szabályai
"Mert- ​elfogyott a sör" - ennyi kell ahhoz Ellis regényében, hogy egy lány a buliról elmenjen azzal a fiúval, aki különben nem is nagyon tetszik neki. Hogy mikor és hol, az talán nem is nagyon fontos, mindenesetre 1985-ben vagyunk, a camdeni egyetemen, ahol a diákok a legkevésbé tanulmányaikkal törődnek: Dögös-Dugós bulik, Kokszos Keddek és Szittyós Szerdák követik egymást örök alkoholos, narkós és másnapos kábulatban" Mindent csak az elsődleges testi igények kielégítésének szükséglete és a testi vonzás-vonzalom törvényei szabnak meg" és egy mélyre süllyedt, kimondatlan és már-már kimondhatatlan vágy, hogy mégiscsak megtalálják a romantikát, a szerelmet, az igazit" s talán életük valamiféle igazolását is.Ellis hagyja, hogy mindvégig hősei beszéljenek: Lauren, aki az éppen Európában utazgató Victorba szerelmes, a nyíltan biszexuális Paul és Sean, aki egy ideig az ő szeretője, majd Laurené, és miközben hármuk élete néhány hónapra összegabalyodik, ugyanazokat az eseményeket különböző nézőpontokból ismerhetjük meg. Ami az egyik szereplő szemében romantikus fellángolás, az talán unott beletörődés a másiknak: semmi sem az, ami, senki sem érti a másikat, mert itt már nincsenek az érzéseket pontosan leíró szavak, vagy ha igen, akkor azok is eltorzulnak, jelentésüket vesztik" mint ahogy a tanárok is elcsépelt, kiüresedett, idióta szavakkal igyekeznek jelentést adni a körülöttük kavargó új nemzedék kultúrájának.Mint minden Ellis-mű, ez az először 1987-ben megjelent regény is kegyetlen olvasmány, még ha csak csíráiban - egy megzavarodott erkölcsi tudatú és szexuális ösztönű új nemzedék fáradt kiúttalanságában - van is jelen mindaz a perverzitás és testi-lelki szadizmus, amely aztán az Amerikai Psycho és a Glamoráma letaglózó erejét adja.

Hazai Attila - A ​maximalista
Szelíd ​és brutális történetek hétköznapi nyelven elmesélve. Dermesztő humor és gyermeki rácsodálkozás: tényleg? ez van? Trandafír, a bicikliző fenomén. A kötetben nem publikált novellák esszenciális sűrűségben mutatják meg a Hazai-próza vad ízeit. Angyali abszurd és alpári realizmus. Az élet felfoghatatlan és triviális, és aki mesél: kérlelhetetlen, kiszámíthatatlan, infantilis. Naiv, és közben rafináltan provokál. Védtelen, agresszív, kiszolgáltatott. A legvagányabb mimóza? A kortárs irodalom rakkendroll botrányhőse? Annyi biztos, hogy az egyik legmaibb szerzőnk – nagy kár, hogy nincs már köztünk. A maximalista Hazai Attila hatodik könyve. Garaczi László

Ernest Hemingway - A ​Kilimandzsáró hava
A ​szív dobbanását is megállító feszes, remekbe szabott történetek szerelemről, halálról, tisztességről. A válogatás címadó darabja Hemingway legismertebb, különös hangulatú novellája, amit maga az író is egyik legjobb írásának tartott. A könyvből nagy sikerű film is készült, Gregory Peckkel a főszerepben. Henry, a híres író - akiben magát a szerzőt sejthetjük - sebesülten fekszik Afrika elhagyatott vidékén. Csak felesége és helyi kísérője van vele, autójuk lerobbant, a segítség kétséges. A férfi lába már üszkösödik. Még néhány nap, és orvosi ellátás nélkül biztosan nem éli túl a kalandot. Míg a betegszállító repülőgépre várnak, a kétségbeesését whiskeybe fojtó író emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei. A halál közelségében megérti a leopárd titkát: miért is fekszik több ezer méter magasban, megfagyva a Kilimandzsáró tetején... A kötetben A bokszoló, és A fehér elefánt formájú hegyek mellett helyet kapott még egy másik briliáns afrikai novella, a Francis Macomber rövid boldogsága is. A hobbivadász Macomber háromszor hibázik. Először: elfut a megsebesített oroszlán elől. Másodszor: nem érti, miért nem szabad a sebzett oroszlánt pusztulni hagyni. Harmadszor: arra kéri kísérőjét, Wilsont, a hivatásos vadászt, hogy hallgasson gyávaságáról. Ezeket "egyszerűen nem teheti meg az ember", gondolja Wilson. Másnap azonban fordulat következik, megvalósul Francis Macomber rövid boldogsága. Megtanulja a törvényt, habozás nélkül a sebesült kafferbivaly után megy a bozótba. A beteljesülés a halálát hozza, Macomber mégis elérte, amit elérhetett. Élete nagy pillanatában férfi volt. Hemingway-nek halála óta változatlan az értékelése: a 20. század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a legnagyobb novellistája. Könyvmolyképző Kiadó, 2007

Chuck Palahniuk - Harcosok ​klubja
Szombat ​esténként névtelen átlagemberek, autószerelők, felszolgálók, irodai alkalmazottak gyűlnek össze egy külvárosi bárban, hogy záróra után az alagsor betonpadlóján könyörtelen ökölharcokat vívjanak egymással. A harcosok nem kötnek fogadásokat, nem hirdetnek győzteseket; a küzdelmek egyetlen célja, hogy visszanyerjék önbizalmukat, a hitet, hogy saját kezűleg irányíthatják a sorsukat. A zártkörű klub megalapítója és teljhatalmú vezére Tyler Durden, mozigépész, szappanügynök és anarchista messiás egy személyben, aki semmitől sem riad vissza, hogy fanatizálja az embereit. A klubtagok lassan tehetetlen bábokká válnak Durden ördögi játszmájában: egyre véresebb összecsapások követik egymást, míg egyikük megsejti a klub valódi célját. De lehet, hogy már túl késő... Chuck Palahniuk kultikus regényéből napjaink egyik legeredetibb amerikai rendezője, David Fincher (Hetedik, Játszma) készített lélegzetelállítóan fordulatos, lenyűgöző látványvilágú filmet, Edward Norton, Helena Bonham Carter, Meat Loaf és a Tyler Durdent alakító Brad Pitt főszereplésével.

Erlend Loe - Naiv.Szuper.
A ​Naiv.Szuper. egy 25 éves szemszögéből mutatja be azt a generációt, amely nem találja meg az élet értelmét, nem látja az ahhoz vezető utat és céltalan pótcselekvésekkel igyekszik megtalálni a helyét a világban. Hősünk egyszerűen gondolkodik az életről. Listákat ír a számára fontos és nem fontos dolgokról, labdázik és faxol, kínjában még New Yorkba is elrepül... Erlend Loe regénye elgondolkodtatja az olvasót az életről és a halálról, a jövőről és a gyermekeinkről. Több országban kultuszregényként tartják számon.

Craig Clevenger - A ​gumiember
"A ​gumiember" John Dolan Vincent, a fiatal, tehetséges okirat-hamisító története, aki kábítószeres mámorban bűvöli a számokat. Elhibázott öngyógyítási kísérletei elmegyógyintézetbe juttatják, ugyanis többször kerül az akaratlan öngyilkosság határára.

Per Petterson - Megtagadom
Megtagadom, ​hogy alkut kössek. Megtagadom, hogy megbocsássak. Megtagadom, hogy felejtsek. Egy kora reggelen Oslo külvárosában két férfi véletlen találkozásának vagyunk tanúi. Tommy és Jim harmincöt éve nem látták egymást, de valaha a legjobb barátok voltak. Együtt nőttek fel egy apró kelet-norvégiai faluban - Jimet mélyen vallásos édesanyja nevelte, Tommy pedig testvéreivel együtt magara maradt szadista apjával, miután anyja megszökött a családtól. Egy napon elege lesz a folyamatos bántalmazásból, és egy baseballütővel eltöri apja lábát. Az apa ezután eltűnik, ő és testvérei pedig pár felhőtlen hét után nevelőszülőkhöz kerülnek.Tommy mára meggazdagodott, vadonatúj Mercedesszel jár, míg Jim szociális segélyen tengődik. Per Petterson szikár, hajszálpontos prózája szilánkonként eleveníti fel a múltat, és az olvasó szinte sorról sorra jön rá, hogyan és miért alakult úgy a szereplők élete, ahogy, és mi történik a sorsdöntő találkozás után.

Albert Camus - A ​száműzetés és az ország
Kevés ​életmű volt nagyobb hatással a XX. század francia irodalmára - és ezen keresztül az európai közgondolkodásra -, mint az, amelyet rövid élete során Albert Camus (1913-1960) alkotott meg. Camus-nek nem kellenek "trükkök", külsőségek: szembeszökően szerves és természetes minden eleme, nyelvi dísze a dísztelenség, a belső súly adta erő; torkot szorongatóan sűrű atmoszféráit a végső egyszerűségig tisztult szenvedély teremti, azok az erős kötelékek, amelyek az embert tájhoz és emberhez köthetik: a hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendű képletei, bizonyságául annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. Mert Camus az afrikaiak nagy írója: belőle a modern ember életérzése, a kor, a belső magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy franciául is, magyarul is "afrikai nyelven" szól. Hat novella van ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szűntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal.

Jay McInerney - Fények, ​nagyváros
"Kölyökfalka" ​- így nevezték el az amerikai kritikusok (vagy a bulvársajtó?) azoknak az íróknak a csoportját, akik a 80-as évek elején egy időben tűntek fel. Szemtelenül fiatalok és még szemtelenebbül sikeresek voltak. A húsz-egynéhány évesen publikálni kezdő s aztán szinte egyik napról a másikra kultikussá váló írókban (Bret Easton Ellis, Jay McInerney, Tama Janowitz) nem csupán életkoruk volt közös, hanem egy új nemzedék újfajta érzékenysége és gyilkos iróniája is. McInerney alakjai, akiknek fejében Fitzgerald, Hemingway és Faulkner békésen megfér a popkultúra állandó kísérő zenéjével, nagykanállal eszik azt az életet, amelytől viszolyognak. Imádják a város forgatagát, s közben elegük van belőle: a fényekből, az éjszakai bárokból, a kokainból, a gyorsan felszedhető csajokból (akikről esetleg kiderülhet, hogy nem is csajok); s talán kertes vidéki házra és meleg családi fészekre vágynak - Mint a Fények, nagyváros hőse, aki New York lázas forgatagában próbálkozik a túléléssel: nappal egy újság Tényhitelesítő Osztályán gürizik, éjjel pedig a remekművét kellene írnia, amellyel majd berobban az amerikai próza élvonalába - de ehelyett próbál megfeledkezni lélekölő munkájáról és feleségéről, Amandáról, aki egyik percről a másikra faképnél hagyta, amikor épp beindult a modellkarrierje. A Fények, nagyváros - amely annak idején a "kölyökfalka" első óriási sikere lett - izzó keserűséggel írja le egy elhagyott férfi keserveit: úgy érezhetünk együtt a hősével, hogy az idő és a hely (a nyolcvanas évek, New York) a lélek történéseinek puszta hátterét adja. Ám ez a háttér mégiscsak felejthetetlen a maga minden őrületével: s a regény így lesz ragyogó látlelet a nyolcvanas évekről és arról a generációról, amely akkor még épp csak kezdte megismerni önmagát: újszülöttként csodálkozott rá a világra, amelyben sehogy sem találta a helyét.

Kjell Askildsen - Úgy, ​mint azelőtt
Nagyon ​korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés igénye. Nem gondolom azt, hogy pesszimista író volnék. Legalábbis arra törekszem, hogy ne legyek az. De a komoly irodalom sajátossága, hogy az ember nem idillekről ír. Engem az emberek érdekelnek. Bármit írok is, a középpontban az ember áll - mondta magáról Kjell Askildsen a Túl sok szó forog a világban című portréfilmben (Duna Televízió, 2010). Az 1929-ben született Kjell Askildsent a háború utáni skandináv irodalom megújítójaként tartják számon, a norvég minimalizmus atyjaként vonult be a világirodalomba. Bár pályája elején írt két regényt, novellistának tartja magát. 1953-ban jelent meg első kötete, de az áttörést az 1983-ban megjelent Thomas F utolsó feljegyzései a nagyközönség számára hozta meg. Számos díjat elnyert (Aschehougprisen, Doblougprisen, Brages hederspris stb.), az utóbbi években a legfontosabb kitüntetése a 2009-es Svéd Akadémia Északi Nagydíja. Ugyanabban az évben Nobel-díjra is jelölték. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Kötetünk áttekintést ad Askildsen munkásságáról, a kezdetektől a legutolsó művekig. Askildsennél soha egyetlen fölösleges mondatot nem találunk: a sejtetés, a fekete humor, a letisztult párbeszédek, a jelzőktől mentes nyelv módszerének sajátos vonásai. Írásaiban gyakran foglalkoztatja a magány, a félelem, az emberi kapcsolatok vagy éppen ezek hiánya, de humora, finom iróniája és a szó klasszikus értelmében vett humanizmusa révén mégsem válik pesszimistává. Fekete humor, sejtetés, tárgyilagosság, erős társadalomkritika jellemzi a műveit.

Agota Kristof - Trilógia
A ​magyar származású, Svájcban élő szerző messziről pillant vissza a hazai történelmi tájra, melynek nyugtalanító díszletei között megdöbbentően cudar körülmények között cseperedik két gyerek. Talán éppen ő és testvére irodalmi másai. A felzaklatóan nyers, ugyanakkor lenyűgözően őszinte történet azt kutatja, vajon csírázhat-e emberség a történelem által végletesen embertelen létformába lökött szereplőkben, akiket elszakít egymástól a magyar forradalom, és csak felnőttként találnak újra egymásra. A közben eltelt évek során groteszk, keserű szerelmek, súlyos megpróbáltatások révén sodródnak sorsuk beteljesedése felé.

Samuel Beckett - Molloy
Beckett ​regényét úgy tartja számon a kritika, mint határhelyzetet jelző művet. Az író keményen következetes, tragikus világlátással az emberi létezés egyre mélyebb, pokolibb bugyraiba kalauzolja az olvasót. Az alaphelyzet az abszurdnál is abszurdabb: a testi nyomorúság, a fizikai leépülés utolsó stádiumában, agóniája pereméről szólnak hőse szikár, öngyötrő monológjai, a végső semmibe hullás lassan araszolgató napjait, óráit érzékeltetve. Molloy egyre merevedő, zsugorodó végtagjait két mankón - bár néha biciklire kapva - hurcolja, kétségbeesetten keresve haldokló anyját egy városban majd a tengerparton kavicsokat szopogatva, végül egy erdőben csúszva-mászva. A felkutatására indított titkos ügynök önmagában leli meg, s maga is a végső nyomorúságba jutva végzi sorsát. A létezés nullpontjára szorított alak vallomása, a romlás, a szétesés következetesen előrehaladó folyamata - minden iszonyat ellenére - lenyűgöző, keményen megformált művé nemesedik.

Bret Easton Ellis - Az ​informátorok
Ha ​a tisztelt olvasó netán az Amerikai Psycho élményét szeretné újra átélni - azaz, ne kerteljünk, szadizmusra és perverzitásra vágyik -, akkor lapozza fel nyugodtan A nyár titkai vagy Az ötödik kerék című elbeszélést. Az ezekben szereplő vámpírok bizonnyal kielégítik az igényeit: még hasonlítanak is ránk (vagy legalábbis bármelyik gazdag amerikaira): az egyiknek például "új, méretre szabott, felspécizett koporsója" van "FM rádióval, kazettás magnóval, digitális ébresztőórával, márkás Perry Ellis ágyneművel, telefonnal, kis színes tévével, beépített videóval és kábelcsatlakozással (MTV. HBO)". Ez a hasonlóság természetesen nem véletlen, s éppen ezért jobb mégiscsak elolvasni a kötetet az elejétől a végéig; a tizenhárom elbeszélés szereplői valamiképpen mind vámpírok, igazi emberi kommunikációra képtelen furcsa lények...

Bret Easton Ellis - Nullánál ​is kevesebb
Az ​1964-ben született Bret Easton Ellis első, 1985-ben megjelent regénye az akkori amerikai új nemzedék, az "X-generáció" kultikus könyve lett - maradandó érvénnyel ábrázolja a gazdag Amerika fiataljainak lelkét, pontosabban lelketlenségét, vagy még pontosabban - a kiüresedettség, a teljes érzelmi sivárság mögött megbújó vágyat egy értelmesebb életre. Egy ennyire fiatal írótól - Ellis húszéves volt, amikor a Nullánál is kevesebb-et írta - egészen rendkívüli az a szikár, póztalan, mesterkéletlen, tökéletesen kiérleltnek tetsző stílus, amellyel elmeséli a Los Angeles-i unatkozó fiatalok mindennapjait, az egymást érő bulikat, az érzelem nélküli szeretkezéseket, a szülőktől való teljes elidegenedést... Vagy azt, ahogy ezek a gyerekek a gazdag rendezők és producerek világát látják... Vagy egy homoszexuális prostituált történetét, aki hasztalan próbál menekülni a helyzetéből... Vagy az események mögött és közben - s persze legfőképpen a regény szereplőinek agyában - parázsló erőszakot, melynek minden borzalmát Ellis majd az Amerikai Psychó-ban ábrázolja. Részben a Nullánál is kevesebb példájára és ihletésére Amerikában és a világ más gazdag országaiban /nálunk is/ hasonló hangulatú regények százai születtek a nyolcvanas-kilencvenes évek gazdag, drogozó, céltalan fiatalságáról, de Ellis könyve volt az első, és művészi erejét tekintve máig is az egyik legnagyszerűbb közülük.

Per Petterson - Lótolvajok
Fülszöveg ​Scolar, 2018 A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világhírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás. A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) És a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát. "Olvassák a Lótolvajokat! A regény a legelső, tömör mondattól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kezei közé kerültek." (Newsweek) "Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír... Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősődő férfi tűnődő tudatosságában." (The New Yorker)

Douglas Coupland - X ​generáció
Andy, ​Dag és Claire Palm Springsben élnek, a sivatag szélén, miután mindhárman otthagyták állásukat: elegük lett a fogyasztói társadalomból, az értelmetlen munkából, a juppikból, a marketingből, az erőszakos reklámokból, az idióta főnökökből, a nagy cégek és a politika gőgjéből, a szépség- és fiatalságkultuszból, s most többnyire azzal töltik napjaikat, hogy történeteket mesélnek egymásnak: A Texlahoma nevű mitikus aszteroidáról, ahol mindig 1974-et írnak.... Buckról, az űrhajósról, aki kényszerleszállást hajtott végre Texlahomán, és űrmérgezést kapott.... Az Edward nevű fíatalemberről, aki hosszú évekre bezárkózott a könyvtárába, és nem tudja, mi történik a világban.... Mr. Takamicsiról, akinek a legértékesebb holmija egy szégyentelen fotó Marilyn Monroe-ról.... Egy hópehelyról, a kolibriszemű fiúról, a gombafelhőről, a Linda nevű gazdag lányról, aki hét éven át diétázik és meditál, és még sok minden másról.... Mert Andy, Dag és Claire azért jöttek a sivatagba, hogy történeteket meséljenek. és valamirevaló mesévé változtassák az életüket....

Raymond Carver - Kezdők
Raymond ​Carver meggyújtja a cigarettát, babrál kicsit a gyufával, előrehajol: ,,Nem az ember azonos a szereplőivel, hanem ők vele." A szerző mára az amerikai irodalom ikonja, akinek a hatására egyaránt hivatkoznak kortárs szépírók és lektűrgyárosok - legtöbbjük olvasható is magyarul, ellentétben Carverrel, akitől egyetlen válogatáskötet jelent csupán meg korábban. A most közölt írásokat először 1981-ben közölték a What We Talk About When We Talk About Love című kötetben, mely az áttörést jelentette Carver számára: egy csapásra az irodalmi minimalizmus hírhozójává vált, ,,amerikai Csehovvá", akinek életszagú történetei és zsigerekig ható mondatai elementáris hatást gyakorolnak olvasóira. A sors fintora, hogy a legutóbbi időkben épp ennek a kötetnek a létjogosultsága kérdőjeleződött meg. Carver özvegye, Tess Gallagher lehetővé tette az eredeti kézirat kiadását, melyből világosan kitűnik, hogy Carver szövegeit egykori szerkesztője és barátja, Gordon Lish alaposan ,,rövidre vágta" - mintha csak a később ezekből filmet rendező Robert Altman (Short Cuts, 1993) keze alá kívánt volna ily módon dolgozni. Az újra kiadott gyűjtemény Beginners címen jelent meg Amerikában és Angliában és a Magvető is ezekben a változatukban adja közre Carver gyönyörűségesen fájdalmas novelláit - bevezetve a háromkötetesre tervezett prózai életmű-sorozatot.

Douglas Coupland - Generation ​X
Andy, ​Dag and Claire have been handed a society beyond their means. Twenty-somethings, brought up with divorce, Watergate and Three Mile Island, and scarred by the 80s fallout of yuppies, recession, crack and Ronald Reagan, they represent the new generation - Generation X. Fiercely suspicious of being lumped together as an advertiser's target market, they have quit dreary careers and cut themselves adrift in the California desert. Unsure of their futures, they immerse themselves in a regime of heavy drinking and working in no future McJobs in the service industry. Underemployed, overeducated and intensely private and unpredicatable, they have nowhere to direct their anger, no one to assuage their fears, and no culture to replace their anomie. So they tell stories: disturbingly funny tales that reveal their barricaded inner world. A world populated with dead TV shows, 'Elvis moments' and semi-disposible Swedish furniture.

Erlend Loe - Naive.Super
Erlend ​Loe's cult novel Naïve. Super, about a 25-year old who is unable to find any meaning in his life, was a huge success in his native Norway, and a bestseller throughout Europe--and it isn't difficult to see why. The narrator has given up on doing his Masters and gone to stay at his brother's house. His brother is away on business and needs his mail redirecting via fax. Aside from that there is nothing to do. So he makes lists, worries about time, befriends a small boy who lives next door, worries about his good friend and his bad friend and tries to understand what being, and being here and now, means. In mostly very short, sometimes elliptical, wry but never ironic chapters Loe works at his character's fear of the meaningless and works meaning into the slightest of material. There is a lovely moment toward the end of the novel when the narrator's brother picks up and plays with the child's toy he has previously berated the narrator for holding on to. Sometimes, we feel, imputing meaning to the simpler things may well be the only route to understanding the more complex ones.

Bret Easton Ellis - Less ​than Zero
Set ​in Los Angeles in the early 1980s, this coolly mesmerizing novel is a raw, powerful portrait of a lost generation. They experienced sex, drugs, and disaffection at too early an age, and lived in a world shaped by casual nihilism, passivity, and too much money. Clay comes home for Christmas vacation from his Eastern college and reenters a landscape of limitless privilege and absolute moral entropy, where everyone drives Porsches, dines at Spago, and snorts mountains of cocaine. He tries to renew his feelings for his girlfriend, Blair, and for his best friend from high school, Julian, who is careering into hustling and heroin. Clay's holiday turns into a dizzying spiral of desperation that takes him through the relentless parties in glitzy mansions, seedy bars, and underground rock clubs, and also into the seamy world of L.A. after dark.

Bret Easton Ellis - Glamorama ​(angol)
The ​centre of the world 1990s Manhattan. Victor Ward, a model with perfect abs and all the right friends, is seen and photographed everywhere, even in places he hasnt been and with people he doesnt know. On the eve of opening the trendiest nightclub in New Yorks history, hes living with one beautiful model and having an affair with another. Now its time to move to the next stage. But the future he gets is not the one he had in mind.

Raymond Carver - Nem ​ők a te férjed
Carver ​novelláit szikár stílus, tömörítés, objektivitásra való törekvés, inkább dramatizált, mint meditatív eseményszövés jellemzi. A hétköznapok apró drámái foglalkoztatják, különös tekintettel a szeretet hiányára, ill. az érzelmi kiüresedésre. Hősei nem törekszenek a világ mélyebb megértésére, tragédiáik fölött észrevétlenül elsiklunk. Ez a kötet az első magyar nyelvű válogatás Carver életművébol, melyet a posztmodernizmus „pápájának”, John Barthnak a tanulmánya vezet be.

Kjell Askildsen - A ​thesszaloniki kutyák
''Pincében ​lakom, ez annak az eredménye, hogy minden értelemben leáldozott nekem. [...] Szűkszavú ember vagyok, ám néha előfordul, hogy beszélek magamhoz. Azt gondolom, hogy amit ilyenkor mondok, azt bizony szavakba kell foglalni. Egy nap álltam az ablaknál, és éppen elhaladt előttem a háziúr feleségének alteste, amikor hirtelen úgy rámtört a magány, hogy elhatároztam, kimegyek. Cipőt húztam, felvettem a kabátom, az olvasószemüvegem a kabát zsebében hagytam, soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükségem. Aztán elindultam. A pincelakásnak előnye is van: az ember felfele megy, amikor még friss, és lefele, amikor fáradtan hazatér. Tulajdonképpen ez az egyetlen előnye.'' A norvég Kjell Askildsen (1929) első novelláskötetét 1953-ban publikálta, de kritikai elismerésben csak a 80-as években részesült. ''Ebben a hangos szavakkal teli világban Askildsen visszaadja a csendet az embereknek'' - írták róla 1992-ben, amikor megkapta a legrangosabb skandináv irodalmi elismerést, az Északi Irodalmi Díjat (Nordisk Rads Litteraturpris). A ''minimálpróza mesterének'' elbeszéléseit már számos nyelvre lefordították. A thesszaloniki kutyák az első magyarul megjelent kötete.

Chuck Palahniuk - Fight ​Club
Every ​weekend, in basements and parking lots across the country, young men with good white-collar jobs and absent fathers take off their shoes and shirts and fight each other barehanded for as long as they have to. Then they go back to those jobs with blackened eyes and loosened teeth and the sense that they can handle anything. Fight Club is the invention of Tyler Durden, projectionist, waiter and dark, anarchic genius. And it's only the beginning of his plans for revenge on a world where cancer support groups have the corner on human warmth.

Raymond Carver - Katedrális
Raymond ​Carver a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb hatású novellistája, a minimalizmusként, „mocskos realizmusként” elhíresült irányzat legmarkánsabb hangú képviselője. A Magvető Kiadó 2010-ben indított Carver-életműsorozat harmadik, utolsó, Katedrális című kötetében az „olcsó kis tragédiák” szűkszavú krónikása kezében whiskey-s pohárral, a tőle megszokott szenvtelenséggel tárja elénk az amerikai hétköznapok légkondicionált lidércnyomását, és mutatja be a rémálmából felébredni képtelen, öntudatlanul vergődő (átlag)embert. A Kezdők és a Befognád, ha szépen kérlek? letaglózó erejű, a hétköznapok ridegségéből kibomló, lázálomszerű novellái után ezúttal mintha az alagút végén pislákolna valami halvány fény. De ha nem félünk közelebb merészkedni, láthatjuk, hogy a lámpát továbbra is Raymond Carver tartja. A kötetben szereplő tizenkét írást a kritika a szerző legkiérleltebb művei közé sorolja. Az életmű csúcspontjának számító címadó elbeszélésről pedig túlzás nélkül állítható, hogy a múlt század amerikai novellairodalmának egyik leggyönyörűbb és legfájdalmasabb darabja.

Per Petterson - I ​Curse the River of Time
It ​is 1989 and all over Europe Communism is crumbling. Arvid Jansen is in the throes of a divorce. At the same time, his mother is diagnosed with cancer. Over a few intense autumn days, we follow Arvid as he struggles to find a new footing in his life, while everything around him is changing at staggering speed. As he attempts to negotiate the present, he remembers holidays on the beach with his brothers, his early working life devoted to Communist ideals, courtship, and his relationship with his tough, independent mother - a relationship full of distance and unspoken pain that is central to Arvid's life.

Raymond Carver - Befognád, ​ha szépen kérlek?
Raymond ​Carver mindjárt az első megjelent novelláival új életet lehelt az amerikai prózába. Történetei a hétköznapi emberek örömének és sérülékenységének lenyomatai, felnőttek szeretik és bántják reménytelenül egymást, miközben gyermekeik napról napra, menthetetlenül veszítik el őket, a reményt, a naivitást - és velük a gyermekkort. Hogy felnőtté válva ők visszhangozzák a szülők kudarcait. Carver mondataiból tömény életszag párolog, alkohol, drog, kétségbeesett kapaszkodás a másik esendő testébe, pótlékok, nagy űrök és hosszú hallgatások. Húsba zárt lelkek, egy csepp romantika nélkül, akik számára talán az egyedüli elviselhető momentum a létezésben az egymásba gabalyodás vagy a másik bántása, hol szándéktalanul, hol meg pontosan azért, mert addig sem nekik fáj. A Befognád, ha szépen kérlek? a háromkötetesre tervezett prózai életmű-sorozat második darabja.

Abádi Nagy Zoltán - Az ​amerikai minimalista próza
Az ​amerikai minimalista próza a hetvenes-nyolcvanas évek fejleménye. A közvetlenül megelőző posztmodernizmushoz képest radikálisan új stílust képvisel. A nagyközösségi lét szintje alatti, privát dimenziójú (többnyire érzéstelenített, artikulációképtelen), hétköznapi embert premier planba állító próza a posztmodern világnézetre adott másféle esztétikai reakció. A szerző az amerikai minimalista próza tárgyának kétirányú feldolgozását kísérli meg. A szerzői és műelemzői fejezeteket tartalmazó első részben 16 író 159 novelláját és 10 regényét mutatja be, keresve bennük a stílus egyéni színeit, ízeit, a minimalista jegyek konkrét megnyilvánulásait. A második részben az amerikai minimalista próza általános törvényszerűségeit kutatja a minimalizmus világképében (emberkép, Amerika-kép), továbbá minimalizmusnak és posztmodernizmusnak a kritikai irodalomban meglehetősen ellentmondásosan megjelenő viszonyában. _Az amerikai minimalista_ próza megkülönbözteti az új stílust más, eltérő lényegű „minimalizmus”-jelenségektől; érzékelteti a változatosságát, egyszersmind kiemeli az egységesítő sajátosságokat. A minimalista esztétika törvényszerűségeinek feltárásával lehetőséget ad ennek az irányzatnak arra, hogy mintegy önmagát definiálja.

Bret Easton Ellis - The ​Rules of Attraction
The ​Rules of Attraction is an incisive, controversial and startingly funny tale of student sex, expectation, desire and frustration on an affluent 1980's New England college campus. Lauren, who changes her course subject every time she changes her sleeping partner, is the centre of a curious love triangle which involves the shrewd and passionate bisexual Paul, and Sean, whose ambivalence and cynicism conceal - even from himself - his own romantic yearnings.

Bret Easton Ellis - The ​Informers
In ​this seductive and chillingly nihilistic novel, Bret Easton Ellis, the author of American Psycho, returns to Los Angeles, the city whose moral badlands he portrayed unforgettably in Less Than Zero. This time is the early eighties. The characters go to the same schools and eat at the same restaurants. Their voices enfold us as seamlessly as those of DJs heard over a car radio. They have sex with the same boys and girls and buy from the same dealers. In short, they are connected in the only way people can be in that city. Dirk sees his best friend killed in a desert car wreck, then rifles through his pockets for a last joint before the ambulance comes. Cheryl, a wannabe newscaster, chides her future stepdaughter, “You're tan but you don't look happy.” Jamie is a clubland carnivore with a taste for human blood. As rendered by Ellis, their interactions compose a chilling, fascinating, and outrageous descent into the abyss beneath L.A.'s gorgeous surfaces.

Kollekciók