Ajax-loader

'erdő' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gaura Ágnes - Túlontúl
Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk. A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet. _A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig._

Felix Salten - Bambi
Bambi ​a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett. Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani, élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul venni minden élet halandóságát. Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez - mindannyiunk okulására és gyönyörűségére.

Fekete István - Rózsakunyhó
Ezek ​az írások nemcsak az erdőjáró Fekete Istvánt mutatják be, hanem azt is, aki a városban is nyitott szemmel figyelte a természetet, foglalkozott a vadászat, a vadgazdálkodás és a magyar vadászati kultúra - mindmáig jószerivel feltáratlan - kérdéseivel. Páratlan természettudományos ismeretanyag ötvöződik itt magas fokú írói tehetséggel. A kötet egyes vadászkalandjai vagy természetleírásai egymástól alig eltérő változatban szerepelnek az író más regényeiben, elbeszélésgyűjteményeiben is. A szerző élményanyaga azonban óriásai, szókincse, tündéri mesélőkedve kiapadhatatlan. Képes rá, hogy mindig más szemszögből, más eszmei célzattal ábrázoljon egészen hasonló természetképeket, vadászjeleneteket.

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Mátyás Csaba - Az ​erdők nagy képeskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laura Ingalls Wilder - Erdei ​kunyhó
Az ​RTL-Klub nagysikerű sorozata az amerikai írónő önéletrajzi ihletésű A ház, ahol élünk könyvsorozata alapján készült. A sorozat első darabja, az Erdei kunyhó, az Ingalls-család - Édesapa, Édesanya, Laura, Mary és a kis Carrie életéről mesél, a wisconsini rengeteg erdőben. Nem mese ez - hanem egy szerény, becsületes, nagy-nagy szeretetben élő család mindennapjainak szívet melengető krónikája: valamikor a múlt században játszódó igaz történet, melynek hangulatát Garth Williams bájos illusztrációi idézik fel.

Felix Salten - Bambi ​gyermekei
Ahogy ​hajdanán Bambi, a népszerű állatregény hőse bársonyos bundájú kis őzgidából erős és okos bakká nőtt, úgy érik felnőtté a szemünk láttára két gyermeke, Genó és Gurri egyetlen év leforgása alatt. Anyjuk, a szelíd Falina oltalmazza őket, miközben fajtájuk életének szabályait tanulják a gyönyörű és könyörtelen természet ölén. Ám életüket vérengző vadak fenyegetik, és náluk is veszélyesebb Ő, az ember, aki néha távolról öl a Dörgőkézzel, máskor viszont a jóságos gondviselés szerepében lép fel. Nehéz volna e rejtelmek közt eligazodni, de Bambi, aki az erdei őzek fejedelme lett, messziről figyelemmel kíséri gyermekei életét, védi, neveli és oktatja őket. Mire letelik az esztendő, a félénk és túl óvatos Genóból bátor bak, a kis család elismert feje lesz, aki így vidám és vállalkozó szellemű kis húgával, Gurrival együtt végre önálló életet kezdhet. A regényt Stark Ferenc fordításában, Szecskó Péter rajzaival ajánljuk új olvasóinknak, és azoknak, akik szívesen izgulták végig Bambi izgalmas kalandjait is.

Stephen King - Tom ​Gordon, segíts!
A ​kilencéves Trisha McFarland nem érzi túl jól magát. Szülei nemrég váltak el, ő és a bátyja az anyjukkal maradtak, másik városba költöztek. Pete, aki amúgy is szenved a kamaszkor problémáitól, folyton vitatkozik az anyjával. Nagyon nyomasztó otthon a légkör. Trishának rettenetesen hiányzik az apja. Szombatonként az anyjuk kirándulni viszi őket. Ezúttal a maise-i erdőkbe. Trisha letér az útról és eltéved - Pete és az anyja észre sem veszik, szokás szerint vitatkoznak. Megelevenedik minden gyerek rémálma: egyedül bolyongani a rengetegben, ahol annyi veszély leselkedik ránk - alattomos rovarok, szúrós bokrok, a kígyókról és vadállatokról nem is beszélve... Hát még ha egy szörny figyeli az embert, minden lépését kíséri, ott liheg a nyakában... A kislány egyetlen társa a kis rádiósmagnója. Esténként baseballmeccset keres rajta, mivel nagy Red Sox-rajongó. Kedvence a verhetetlen befejező dobó, a jeges nyugalmú Tom Gordon, aki az utolsó pillanatban megmenti a vesztésre álló meccset is. Hozzá fohászkodik Trisha, hogy segítse meg... Stephen King, a feszültségkeltés nagymestere és a gyermeki szorongások jó ismerője félelmetes atmoszférát teremt: az olvasó úgy érzi, ő maga kóvályog az ijesztő vadonban...

David Litchfield - A ​mackó és a zongora
***30 ​ország, 200 ezer gyermek kedvence*** Egy nap egy fiatal medvebocs olyat látott az erdőben, amilyet azelőtt még soha. Nem tudta pontosan, mi lehet az, de csodálatos hangokat csalt elő belőle. Ahogy telt-múlt az idő, megtanult játszani ezen a furcsa hangszeren. Egy nap egy kislány és az apukája éppen az erdőben sétáltak. Ahogy meghallották a szépséges muzsikát, elindultak a zene irányába. Mackó nagyon vágyott rá, hogy megismerje a világot az erdőn túl is, ezért új barátaival New Yorkba ment, hogy része legyen egy fantasztikus kalandban. Mindene megvolt, amire korábban vágyott: siker, hírnév és zene. De hiányoztak a barátai és a családja, akik az erdőben maradtak. A bájosan illusztrált mese egy megindító történet a felfedezés öröméről és a valahova tartozás fontosságáról. Ajánlások: ." Egy könyv az álmok valóra váltásáról és a biztonságos otthonba visszatérésről. " Kirkus "Gyönyörű illusztráció és végtelenül kedves történet. Mindenképpen ajánljuk!" The Guardian "Egy mackó, aki elindul meghódítani a világot, és mégis otthon találja meg a boldogságot. Imádjuk!" Kids on the Coast

Fekete István - Erdei ​utakon
Fekete ​István összes vadászati témájú elbeszéléseinek két kötetre tervezett gyűjteményéből az elsőt nyújtjuk most át az olvasónak. A második kötetet, Vadászatok erdőn-mezőn címmel, a jövő évben szeretnénk megjelentetni. A két kötet természetszerűen szorosan egybetartozik. Ebben az elsőben főként azok az írások kaptak helyet, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel, a szelíd iróniával átszőtt Matula-történetek, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megjelenítő elbeszélések, Fekete István erdélyi vadászatainak bemutatása, a bravúros szalonkázások, a nagy nyúlvadászatok s az oly sok érdekességgel szolgáló „uhuzások” hosszabb-rövidebb leírásai. A most nyomdai megmunkálásra váró második kötet tartalmazza majd, többek között, azokat az elbeszéléseket, amelyek témáját a hazai „nagyvadak”, a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. Fekete István vadászati témájú elbeszélései, novellái, tárcái az író különböző köteteiben elszórtan már megjelentek, de most első ízben kerül sor arra, hogy a teljesség igényével valamennyit egybegyűjtve mutassuk be az olvasónak. Véber Károly

Fekete István - Vadászatok ​erdőn-mezőn
Ezzel ​a könyvvel Fekete István összes vadászati tárgyú elbeszélésének második kötetét nyújtjuk át az olvasónak. Többek között azok az elbeszélések kaptak benne helyet, amelyek témáját a hazai "nagyvadak", a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. A múlt évben megjelent első kötet, Erdei utakon címmel elsősorban azokat az írásokat tartalmazza, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel. Ugyancsak ebbe az első kötetbe soroltuk a szelíd iróniával átszőtt Matula-történeteket, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megörökítő elbeszéléseket, az író erdélyi vadászatairól szóló beszámolókat, valamint a régi, bravúros szalonkázásokat, a nagy nyúlvadászatokat, s az oly sok érdekességgel szolgáló uhuzásokat felidéző leírásokat.

Fekete István - A ​magam erdeiben
„...a ​magam vizein horgászgattam, a magam erdeiben vadászgattam, ahova másnak nem volt sem horgászengedélye, sem vadászjegye, és most már nem is lehet soha, mert ezek a vizek elapadtak, ezek az erdők elmúltak, és csak álmaimban és írásaimban élnek, ha nem is »örökké«, de talán sokáig, nagyon sokáig." E gondolatokkal tekintett vissza írói tevékenységére a hatvanas évek végén az idén száz esztendeje született Fekete István, aki 1970-ben bekövetkezett halála óta is folyamatosan jelen van a hazai irodalmi életben. Mindmáig népszerű regényei, elbeszélései újra meg újra napvilágot látnak, a műveit szeretők és jól ismerők örömére. A jeles évforduló alkalmából nekik is újdonságnak számító ajándékot szeretnénk adni olvasóinknak: a szerző azon írásaiból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, amelyek önálló kötetben még nem jelentek meg - eddig csak régi folyóiratokban, újságokban vagy kézirat formájában lehetett őket megtalálni. Szereplőik hosszú évtizedekig tartó álmuk után most lépnek ki Fekete István emlékeinek erdejéből az olvasók elé.

Mijazaki Josifumi - Sinrin-joku
A ​sinrin-joku, azaz erdőfürdőzés során a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Kutatási eredmények is igazolják, hogy ha egy ráérős séta közben minden érzékszervünkkel ráhangolódunk a minket körülölelő természetre, és a fák illóolajai felszívódnak szervezetünkben, az jó hatással van immunrendszerünkre, közérzetünkre, stressz-és energiaszintünkre. Japánban számtalan természetterápiás központot alakítottak ki, de szerencsére közvetlen környezetünkben is élvezhetjük az erdő és a fák gyógyító hatását, amely a civilizációs és modern kori betegségek, illetve a stressz ellenszere lehet. A Sinrin-joku segít abban, hogyan csempésszük vissza életünkbe ezt a tudást. Mijazaki Josifumi professzor a Csiba Egyetem Környezeti, Egészség- és Tereptudományi Központjának igazgatóhelyettese. Számos könyvet publikált az erdőterápia hatásairól és hatékonyságáról, munkája elismeréséül több szakmai díjat is kapott.

Fekete István - Az ​erdő ébredése
Fekete ​István színes és változatos életművének másokéval össze nem téveszthető, jellegzetes elbeszélései azok, amelyekben a növények és a tárgyak, valamint a természet jelenségei beszélnek. Az író nemcsak az állatvilágot képes szóra bírni, hanem mindazt, ami a lehető legtágabb értelemben a környezetet jelenti. Hatásosan érzékeltetve ezzel, hogy semmi nem áll önmagában, azaz minden, ami van, a létezés összefüggésrendszerének része. Tündéri, és nem mágikus a világképe, hiszen varázslat helyett éppen hogy a valóság teljességének bemutatására törekedett „az anyag és a lélek szép harmóniájá”-ban. Nála nem kizökken az Idő, hanem azokat a pillanatokat jeleníti meg, amelyeket az eltompult érzékszervű városi ember nem láthat. A Fekete István által "élő víziók"-nak nevezett látomások éppen ezért, és nem a boszorkányosságuk miatt csodálatosak. Mintha tisztulna a szem és élesedne a hallás, melyek hatására a létezés addig észre sem vett jelzései immáron értelmezhető és emberi nyelvre fordítható üzenetekké válnának. Az évszakok a kalendáriumok illusztrációiként tűnnek fel a hónapsoroló elbeszélésekben. Az író – a régi nyomatkészítőkhöz hasonlóan – a közérthetőség miatt szükségszerűen antropomorfizál, amikor a természet folyton változó díszletei között a hónapokat olyan nők és férfiak képében lépteti színre, akiknek jelmeze, viselkedése és beszéde egyaránt a lényegüket jeleníti meg. A találkozások színhelye az erdő, mely látványosan érzékelteti a természet változását. Ezekben a helyenként kifejezetten áhítatos lírai elbeszélésekben szinte organikus templomot alkotnak a fák, ahol a megkonduló harangvirágok „mintha az egész világot hívták volna az erdei Csend és Béke ünnepére”. Sorozatunk legújabb kötete a Fekete István tündéri realizmusát szemléltető lírai elbeszélések gyűjteménye.

Ismeretlen szerző - Walt ​Disney - Hófehérke és a hét törpe
Egyszer ​volt, hol nem volt, élt egyszer egy gyönyörű hercegnő Hófehérke, akit mostohaanyja a Gonosz Királynő nevel. Hófehérke ahogy cseperedik egyre szebb- és szebb lesz. Ezért mostohaanyja megkérdi varázstükrétől, ki a legszebb a vidéken, s meg tudja, hogy Hófehérke. Ezért vadászával meg akarja öletni, de elmenekül, s a hét törpénél talál menedéket. A Királynő megtudja ezért úgy dönt, hogy maga intézi el, hogy ő lehessen a legszebb a vidéken.

Fekete István - Fészekrablás
Felsőfokú ​tanulmányai során Fekete István alapos mezőgazdasági képzésben részesült, miközben a széleskörű oktatás révén a gyermekkorától folyamatos gyarapodó természettudományi ismeretei is rendszereződtek és elmélyültek. A haláláig szenvedéllyel űzött vadászat és horgászat kiváló lehetőségeket biztosított a folyamatos tapasztalatszerzésre, és egyúttal korán tudatosította benne, hogy valójában egyetlen dolog érdekli igazán, mégpedig az erdők, mezők és vizek világa. Köteteket lehet összeállítani a természetírásaiból, amelyek közé - tágabb értelemben - a vadászírások éppen úgy odatartoznak, mint az ismeretterjesztő publicisztikák, a szakcikkek és elbeszéléseinek egy része. Gyakran a természet valamely jelensége áll e kisprózák középpontjában, rendszerint egy-egy állatfajhoz kötve. Övék a nézőpont, az ábrázolásmód szakszerűen részletező, a narratíva tónusát pedig a látvány és hangulat impressziói határozzák meg. Az effélék elsősorban "állatos elbeszélések", mivel az állatok inkább szereplői, mintsem hősei a történeteknek. A klasszikusnak mondható állatelbeszélésekben (éppen úgy, mint az állatregényekben) viszont az író nevesíti, és szinte mindig címszereplővé teszi a szükségszerűen antropomorfizált állatfigurát. A cselekmény a példázatos szándéknak megfelelően bonyolódik, attól függően, hogy minek a kifejeződései a hősök. Fekete István varázsának titka, hogy - az elbeszéléseiben éppen úgy, mint a szakcikkekben és az ismeretterjesztő publicisztikákban - megszólítja a természetet, és az válaszol neki, ő pedig hihetően tolmácsolja a megtudottakat. Legújabb kötetünkben e téma és hangnem szerint is roppant változatos "társalgásból" kínálunk ízelítőt. A madarak, kutyák, macskák és egyéb melegvérű állatokat szerepeltető, különböző műfajú írásokat most is ciklusokba rendezve, az első megjelenések alapján közöljük.

Margit Sandemo - A ​titokzatos erdő
A ​titokzatos erdő a Varázsjelek című sorozat első kötete, Margit Sandemo, a Jéghegyek népe saga szerzőjének legújabb alkotása. A kötetek Iliána, a kedves fi atal lány életét kísérik nyomon, aki számára kiválasztottként nem mindennapi megpróbáltatásokat tartogat a sors. Vagy talán valaki más titkos tervében is szerepet szántak neki? Az ifjú Iliána sokszor hallotta, hogy a várkörüli erdő sötét, mágikus világot rejteget. Amikor az aljas Bogiszláv herceg vadászatra küldött lovasai eltűnnek, rettegve gondol arra, vajon mi történhet még? Bosszút áll rajtuk a rengeteg, amiért a herceg megsértette az évszázados törvényeket? Az események sodrásába kerülő Iliána Vratiszlávhoz, a herceg kisebbik fiához fordul segítségért, reménykedve, hogy benne megbízhat. Talán a menekülés lenne mindnyájuk számára a kiút. Azonban ez az út a sötét titkokkal átszőtt erdőn át vezet... A Magyarországon is nagysikerű „Jéghegyek Népe” könyvsorozat írónője Margit Sandemo, kinek tollából most egy új, izgalmas tizenegy részből álló sorozat jelenik meg „Varázsjelek” címmel. Az írónő könyvei Norvégiában, Svédországban, Dániában, Izlandon és Lengyelországban is vezették a bestseller listákat. A szerző több mint 150 regényt írt eddig, s művei Magyarországon folyamatosan, kizárólagos joggal a Tuan Kiadó gondozásában jelennek meg.

Andrea Mertiny - Az ​esőerdő
A ​trópusi esőerdő a Föld egyik legcsodálatosabb élettere. Sehol másutt a Földön nem él ennyi növény- és állatfaj ilyen kis területen. Többségük ámulatba ejtő módszerekkel harcol az életben maradásért. Mi a fafojtó füge fortélya? Hol él a hárpia? Hogyan landol a repülő mókus? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdéseket tárgyal ez a könyv, miközben szakszerűen szól az esőerdők növény és állatvilágának organikus egységéről, az egyes fajok egymásrautaltságáról, a civilizáció és az esőerdő kapcsolatáról.

Peter Wohlleben - A ​fák titkos élete
Az ​erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin. "Tanulságos, mély empátiával megírt könyv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy új szemszögből lássuk az erdőt. Peter Wohlleben könyve az erdőhöz intézett szerelmi vallomás." -Literatur Spiegel Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.

Zelk Zoltán - Száll ​az erdő
"Alszik ​a szél, föl se kelt, / olyan kedve van ma, / a vihar is lehevert, / a szél öreganyja. / Alszik az egész család, / nem fut a szellő sem - / mitől csörren hát az ág, / levél mitől zörren?" Az _Erdőben-berdőben_ című vers kezdősorai a költő legkisebbekhez szóló verseinek hangulatát tükrözik. Az erdők-mezők varázsa, a madarak ezer hangja (melyet csak a költő és a gyerekek érthetnek igazán), az őzikék, nyuszik tündéri világa, melegség, derű, finom humor jellemzi a költő gyermeklíráját - mely több, mint harminc esztendeje állja az időt és mindig megújuló örömet jelent felnőttnek, gyereknek egyaránt. Az ötödik kiadás ismét Róna Emy színes illusztrációival jelenik meg.

Fekete István - Öreg ​utakon
Fekete ​István első elbeszélései a magyar vadászok neves folyóiratában, a _Nimród_ban láttak napvilágot. Ennek főszerkesztője, Kittenberger Kálmán fedezte fel, és éppen úgy írásra biztatta az ajkai munkájával elégedetlen gazdatisztet, mint a másik két vadászbarát, az író Csathó Kálmán és a kritikus Láng Rezső. Ők hárman meghatározó szerepet játszottak Fekete István első elbeszéléskötetének összeállításában és megjelentetésében. Az _Öreg utakon_ írásai 1934 és 1938 között készültek. Elbeszélésmódjukat alapvetően az első személyű történetmondás jellemzi, és az anekdotikus hagyománynak megfelelően, többnyire a _visszaemlékezés_ áll a középpontban. A múlt panoptikumából különös alakok: ismerős vadőrök, barátok és rokonok elevenednek meg. Központi témájuk a vadászat, mégis csak elvétve szólnak kapitális vadak elejtéséről. Elbeszélőjük hazai környezetben is küzdhetne vaddisznóval, farkassal, esetleg medvével, de Fekete István nem a romantikus élethalálharcot kívánta ábrázolni. Mindenekelőtt azért, mert _vadászíróként_ nem érdekelte a kitalált történetek valóságosnak tetsző előadása. Vadászni ugyanis nem a küzdelem, hanem a kikapcsolódás és megtisztulás reményével járt. Természetesen nem vetette meg az érmes trófeát, de nem esett kétségbe, ha fegyvere használatlan maradt. Ezért aztán e vadészelbeszélésekben a puska jobbára csupán ürügy arra, hogy szerzőjük a természetbe invitálja olvasóit. Alapállása a _szemlélődés_, mely nyitott minden megnyilvánulásra. Ennek a gyermeki - nem naiv, hanem érdek nélküli - _rácsodálkozásnak_ a képessége, majd pedig az élmény roppant kifejező tolmácsolása tesz a huszadik századi magyar irodalom jelentős írójává Fekete Istvánt. Az író 1941-ben megjelent elbeszélésgyűjteménye ma már csaknem beszerezhetetlen. E fokozott érdeklődést kívánjuk kielégíteni életműsorozatunk újabb darabjával, melyet az első kiadás alapján rendeztünk sajtó alá.

Walt_disney_-_bambi
Walt ​Disney - Bambi Ismeretlen szerző
57

Ismeretlen szerző - Walt ​Disney - Bambi
A ​hajnal első napsugara alighogy földet ér, amikor az erdő új hercege világra jön. Bambi azon nyomban életre szóló barátságot köt Tappanccsal, a pajkos nyuszival, és Virággal, a félénk, de szeretetre méltó borzzal. A befagyott tavon való korcsolyázás, a friss virágok majszolgatása és az önfeledt vágták az erdőben még csak a kezdet. Bambi szép lassan sok mindent megtanul szeretetről, elmúlásról, felnőtté válásról és utódlásról...

Bodó Béla - Brumi ​újabb kalandjai
"A ​méz nagyon ízlik. Ha jók lesztek, ti is kaptok belőle. Megfogadtam, hogy többé nem leszek torkos" - így fogadkozik Brumi, a kis mackó nem is egyszer. Barátaival: Pulykapipivel, Jócsonntal sok csínyt követnek el, sok mulatságos kalandban vesznek részt. A több kiadást megért, hallatlanul népszerű Brumi-sorozat mindig új és új olvasókra talál. Ez a kötet negyedik kiadásban lát most napvilágot. A kezdő olvasóknak való kedves, vidám mackótörténeteket Szávay Edith rajzai szerencsésen egészítik ki.

Tony Wolf - Mesél ​az erdő az állatokról, törpékről, óriásokról, csodatündérekről...
Nekünk, ​csodatündéreknek is elkél néha egy kis vakáció. Ezért küldöm el az én hat legkiválóbb csodatündéremet egy időre a törpék falujába. Remélem, hogy Írisz, Tulipán, Csalánka, Orchideácska, Vanília és Zörgőfű jól mulat majd ott, és nem követ el semmi illetlenséget. Ha bármelyikük mégis így-úgy rosszalkodna, kérlek, azonnal adjátok hírül nekem. Csodatündér csókol Benneteket, A Ti Nagy Csodatündéretek

Kovács Jenő - Szalajka-völgyi ​erdei múzeum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Feryal Kanbay - Stephan Gürtler - A ​gímszarvas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Holdstock - Mitágó-erdő
Az ​Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna. Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon, a szerzőről Angliában tavaly díjat neveztek el.

Laura Ingalls Wilder - Kicsi ​ház a nagy erdőben
Laura ​és Mary a könyv főszereplői. Az ő életüket, családjukat ismerjük meg egy különös, távoli, előttünk ismeretlen, rég múlt világból. Az amerikai szerző saját gyermekkori emlékeit eleveníti fel regényében. Egyedülállóan érdekes Laura I. Wilder könyve. Úgy száz évvel ezelőtt telepes szüleivel és testvéreivel az amerikai wisconsini nagy erdőben élte le gyermekkorát. Erről az erdei életről, családjáról, más gyerekekéhez nem hasonlítható élményeiről szól az írónő könyve, nem mese, hanem izgalmas és varázslatosan szép igaz történet. Czakó Mária korhű rajzai művészi stílusban elevenítik meg a történet szereplőit és előttünk ismeretlen, érdekes világát.

Szombathy Viktor - Regényes ​erdő
E ​könyv hőse nem szökött meg hazulról, nem is csavarog. Iskolai és szülői engedéllyel járja az országot. Így vetődik el egy bakonyi erdészházhoz, ahol éppen ásatás előkészítése folyik. Hogy ettől kezdve milyen kalandokba bonyolódik. Pompás Feri, az már maradjon ennek az izgalmas, sok szép tájleírásban is bővelkedő regénynek a titka. Annyi azonban bizonyos, ha hősünk kezdetben attól tartott, nem lesz majd élménye, amiről az első őszi dolgozatban beszámoljon, hát nagyon tévedett. Nem is egy dolgozatra, hanem egész regényre való kaland esik meg vele

Bársony István - Erdőn, ​mezőn
Róka ​lopakszik az éjszakában, szarvasok, őzek vonulnak a holdfényes tisztáson inni a patakra, szuszogva csörtet a vaddisznó a magasra nőtt kukoricásban, medve brummog a szakadékos hegyoldalban, fázó tapsifüles nyulak iszkolnak át a szántáson, biztonságosabb tájakra, ahol nem durrog a vadászok puskája. A magasban vadlibák sereglenek, a nádasban megbúnak a vízicsirkék, a nádas partján kémlel a vadász, és figyeli a lábánál szimatoló, izgatott vadászeb mozgását. Titokzatos hangok, neszek, sejtelmes árnyak mozgása a levegőben, a gyöngyharmatos réteken sír a tücsökszó, az erdő süket csendjét, csak az állatok mozgása háborítja.. Ebbe a világba vezet el a hajdanmúlt híres vadászírójának, Bársony Istvánnak "Erdőn mezőn" című könyve. Megfigyelései a termászetről és a vadon élő állatokról szórakoztatnak és tanítanak, olyan világba vezetik e a fiatal olvasókat, ahol a magányos szemlélődés szokatlan élmények varázslatával fon körül. A szép könyvet Csergezán Pál nagyszerű rajzai gazdagítják.

Erdoterapia
elérhető
12

Sarah Ivens - Erdőterápia
Ki ​ne érezné jobban magát egy erdei séta során vagy egy parkban elköltött uzsonna után? Lelket simogatóan üdítő érzés fog el bennünket a szabad ég alatt, a zöldben. Az állandó rohanásban mégis alig-alig vesszük észre az évszakok váltakozásának szépségét, beszorulunk a négy fal közé, s felemészt bennünket az elszigeteltség és a napi rutin. Gyakran kimerültek és fásultak vagyunk, úgy érezzük, fojtogat minket a stressz, mégsem tudunk változtatni. Sarah Ivens könnyen megvalósítható, szórakoztató ötletekkel teli, inspiráló kötete ebben segít. Megtanulhatjuk belőle, miként válhat a természetben eltöltött idő a mindennapjaink részévé, akár a párunkkal vagy a gyerekeinkkel, akár egymagunkban szeretnénk élvezni jótékony hatásait. Az Erdőterápia tanácsait követve meglepő s egyben csodálatos változásokat észlelhetünk nemcsak magunkon, de a társas kapcsolatainkban is. Sarah Ivens író, újságíró, az OK! Magazin szerkesztője. Több életmóddal kapcsolatos kötet szerzője, s rendszeresen publikál egyebek mellet a Marie Claire-ben, a Daily Mailben és a Mail on Sundayban.

Covers_379425
elérhető
9

Zaka Dominika - Szabadon
Életünk ​egyik alappillére, hogy folyamatosan keressük a természetes harmóniához visszavezető utat. Ez azt jelenti, hogy a telefonunkat kivéve elektromos eszközt lehetőleg nem használunk, igyekszünk a javainkat magunk megtermelni, azokat egyéb javakra cserélni. Az otthon (még) elő nem állítható dolgokat (ruhanemű, cipő, fazék stb) nem újonnan vásároljuk, hanem használtan kapjuk, ha másoknak már nincs rá szüksége. Célunk, hogy a természetbe simulva éljük le életünk hátralevő részét, és a lehető legtöbb természetes készséget sajátítsuk el (agyagozás, kosárkészítés, fafaragás, stb). Ez a folyamat olyan Csoda, amit szívesen osztunk meg az arra vágyókkal.

Kollekciók