Ajax-loader

'meseelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gerlinde Ortner - Gyógyító ​mesék
Ugye, ​Kedves Szülőtárs, az Ön családjában is előfordult már, hogy a gyermeke csúnya szavakat használt, rágta a körmét, nem akart óvodába menni, zavarta a tanítást? És még sorolhatnánk hosszan a gyermekkori magatartászavarokat, amelyeket elmondani is szégyellünk sokszor, mert azt hisszük, bennünk, szülőkben van a hiba. Olyan meséket gyűjtött össze egy kötetbe az osztrák pszichológusnő, amelyeket szorongó, riadozó kisgyermekeinknek mesélhetünk elalvás előtt, okosan irányítva, hogy lassan-lassan le tudja győzni szorongásait. A mesékhez részletes, alapos kísérőszöveg járul, amely megmagyarázza a szülőknek, hogyan viselkedjenek az adott magatartászavar esetén. Meséljünk hát örömre, gyógyításra, magunk és gyermekünk épülésére.

Robert Bly - Vasjankó
A ​világhírű amerikai költő a férfiak fájdalmas problémáira keres választ: amellett, hogy sok férfi nőiesen érzékeny lett, vajon miért nem merik vállalni a kockázatot, miért hiányzik világunkból a kemény, határozott férfijellem? És miért van az, hogy "az ipari forradalom kezdete óta egyre növekszik a bánat a férfiakban"? A szerző régi mesékben és mítoszokban - legfőképpen a "Vasjankó"-ban találja meg a választ. A Grimm testvérek által lejegyzett, de valójában ősrégi mesét, valamint nagy mítoszkutatók és pszichológusok, például Mircea Eliade, Carl Gustav Jung és Marie-Louise von Franz gondolatait elemezve arra a következtetésre jut, hogy a mai férfiak életéből legfőképpen azok a beavatási rítusok hiányoznak, amelyek a régi társadalmakban a fiút férfivá érlelték. Bly ebben a költői szépségű könyvben az ezoterikus tudást éppúgy felhasználja, mint a XX. századi pszichológia eredményeit, saját élettapasztalatát éppúgy, mint a világirodalom nagyszerű alkotóinak gondolatait, s egy olyan, nyolclépcsős beavatási folyamatot mutat meg, amelynek során a férfi megismerheti jellemének ősi, kemény, határozott, "szőrös" - de nem kegyetlen vagy szadista - oldalát. E könyv gondolatai alapján Bly számtalan előadást és tréninget tartott, s nem kis mértékben az ő munkálkodása nyomán alakult ki s vált valóságos tömegmozgalom a maszkulinizmus a kilencvenes évek Amerikájában. De könyvének, hangsúlyozza, nem az a célja, hogy a férfiakat szembefordítsa a nőkkel, sem pedig az, hogy visszatérítse őket ahhoz az uralkodó felfogáshoz, amely évszázadokon át a nők és a női értékek elnyomásához vezetett. Bly csak azt szeretné, ha modern világunkban sokkal több lenne az igazi férfi, aki képes kiállni az igazáért, aki bánat és depresszió helyett örömet ad és kap a párkapcsolatokban, s aki fiait is be tudja avatni a férfilélek mélységeibe és a férfiélet valóságába.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Bruno Bettelheim - A ​mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
Az ​elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​mese morfológiája
Talán ​egyetlen folklórkutató egyetlen műve vált igazán világhírűvé: Proppnak az orosz varázsmese felépítéséről, ahogy ő nevezte, "morfológiájáról" szóló kismonográfiája. Idézik ezt nemcsak az orosz folklór szakértői, vagy világszerte a mesekutatók, hanem irodalomtudósok, a strukturalizmust vizsgálók, sőt általában a modern filológiai irányzatok ismerői. A mese morfológiája először 1928-ban jelent meg Leningrádban, és az "orosz formalizmus" néven ismert irányzat keretében méltán sikert aratott. Minthogy egy közismert műfaj, a közkedvelt népmese egy nagy csoportját igen pontos és találó módon jellemezte, hivatkoztak rá mindazok, akik az egyszerűbb elbeszélések szerkezetét vizsgálták. Bizonyos nemzetközi visszhangot is említhetünk - ám ekkor még nem ismerték fel a könyv klasszikus értékeit. Propp magán az orosz formalista mozgalomban belül is különálló egyéniség volt - témaválasztása, valamint későbbi, sokoldalúan szaktudósi tevékenysége révén. _Voigt Vilmos_

Marie-Louise von Franz - Archetípusos ​minták a mesében
Az ​író, Jung tanítványa, majd munkatársa egy-egy dán, francia, kínai, bantu és német mesét elemezve a személyiségfejlődés, a lelki betegségek és a gyógyulás lehetőségeivel foglalkozik. Számos esetet ismertet a saját, illetve Jung praxisából. Fejtegetéseit, amelyek lenyűgözően gazdag kultúrtörténeti és néprajzi tudásra támaszkodnak, egyaránt ajánljuk szakembereknek és laikusoknak.

Berze Nagy János - Égigérő ​fa
Az ​égig érő fát a folklórban "lélekfának" is nevezik. Eredete az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája pedig a tudat szintjét idézi meg. Ágai többnyire az ég hét rétegén mennek keresztül. A mindenkori utazó, azaz a hős feladata a három, a hét, vagy a kilenc szint megmászása, vagy a fa tetejére való feljutás. Az égig érő fa különböző rétegei a személyiség, illetve a tudat fejlődésének lehetséges szintjeire is utalnak. A lét örök körforgásában a fa az összekötő az anyagi és szellemi sík, a föld és az ég, valamint a horizontális és a vertikális dimenziók között. A fa tetején élő királylányhoz vezető út voltaképpen egy olyan belső utazás, amely által a hős saját lelki mélységeit tárhatja fel és ismerheti meg. Dr. Berze Nagy János a magyar népmesekutatás egyik megalapozója és első kiemelkedő képviselője. A magyar néprajz történetében elsőként kötötte össze a népköltészeti gyűjtést a népnyelv kutatásával, illetve elsőként ismerte fel, hogy a népdalokat, népballadákat a dallamukkal együtt kell feljegyezni. Elkészítette az első tudományos igényű magyar mesekatalógust, a magyar meseszótárat és a magyar népmesetípusok I-II. kötetét. De a népszokás-, a hiedelem- és a nyelvjáráskutatás területén is fontos megállapításokat tett.

Nagy Olga - A ​táltos törvénye
"Több ​mint három évtizedes mesegyűjtés és folklószociológiai kutatás után most jött el számomra a szintézisteremtés ideje. Ha eddig jobbára csak a mese variációs lehetőségeit mutattam be, azt, hogy miképp alakíthatja a népi képzelő- és alkotóerő a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó mesekincset - most már a miértekre is feleletet szeretnék adni: melyek azok a mozgástörvények, amelyek a mese sajátos esztétikumát meghatározzák" - írja a szerző

Marina Warner - From ​the Beast to the Blonde
Entrancing, ​multi-layered and as wittily subversive as fairy tales themselves, this beautifully illustrated work explores and illuminates the unfolding history of the famous tales, the contexts in which they flourished, and the tellers themselves - from ancient sybils and old crones to Angela Carter and Disney. 'She is a terrific writer and an original scholar. This is a landmark book.' Victoria Glendinning, _Daily Telegraph_ 'Just like the tale-tellers she celebrates... she's a weaver of enchantments, each sentence a silken knot charming you further into her web of meanings.' Michele Roberts, _Independent on Sunday_ 'Consistently enlightening... this is a brilliant work: wise, witty and as magisterially omniscient as any Sybilline oracle.' Nicholas Tucker, _New Statesman and Society_ 'Open the book at almost any page and you will find something to fascinate you.' Noel Malcolm, _Guardian_

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​varázsmese történeti gyökerei
"A ​következőképpen lehetne bemutatni az egyik legelterjedtebb, a sárkánnyal folytatott harcról és a leányszöktetésről szóló meseszüzsé keletkezésének és alakulásának vázlatos történetét. [.] Az első stádium a rítusé, a ténylegesen elvégzett rítusé. A második stádium a mítosz: a rituális gyakorlattal már felhagytak, és úgy tekintenek rá, mint értelmetlen és elítélendő szokásra. Megjelenik a hős, az istenek fia, hogy elpusztítsa a leányrabló szörnyet. Az emberek hisznek a mítoszokban, a mítoszoknak vallásos értelmük van, a közösségek szakrális hagyományait hordozzák. S végül a harmadik stádium a meséé. A mesei váz változatlan marad, a szüzsé néhány vonása átalakul, az elbeszélést azonban már kitalált, fantasztikus történetként fogadják. A hős a maga ereje vagy szépsége miatt kelt csodálatot, többé nem isteni alak, hanem ember, a cárevics, idealizált és gyönyörű. [.] De vajon minden varázsmesei szüzsé hasonló stádiumok mentén fejlődött? A kérdés nagyon is kézenfekvő, mégis helytelennek tartom. Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [.] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem" - foglalta össze munkájának téziseit Propp. Manapság már aligha vitatható, hogy A mese morfológiája "második kötetének" tekintett mű nélkül a korábbi, a strukturalista folklór- és irodalomtudomány klasszikusává vált Propp-mű jó néhány alapvető következtetése sem érthető meg. Mégis óva intenénk a két mű olvasóit attól, hogy az első kötetet mint a varázsmesék szerkezeti leírását, a másodikat pedig mint a varázsmesék "szimbólumtárát" olvassák. Propp 1928-as és 1946-os könyveiben a varázsmesei elbeszélés műfaji jellegzetességeinek és a mesehagyomány egészének a rítusokkal és a mítosszal párhuzamos történeti modelljét vázolta fel. Életének utolsó évtizedeiben fogott hozzá a mesegyűjtés és -kutatás elméleti kérdéseit is tárgyaló munkájához, Az orosz mese című, sajnos befejezetlenül maradt monográfiájához. "Hősies" vállalkozása még akkor is le kell nyűgözze a professzionális vagy a laikus olvasót, ha a proppi meseelmélet egyes elemeinek mára inkább csak tudománytörténeti jelentőségük van.

Vámos Ferenc - Kozmosz ​a magyar mesében
„A ​magyar meseanyagról joggal feltételezhető, hogy benne időben és térben különféle anyagok, rétegek tornyosodtak egymásra. Ahhoz, hogy ezek a rétegek a mai mesetömbből kiszedhetők legyenek, tudományos rendszerezéssel kell eljárnunk. Solymossy Sándor írja: »Bebizonyult, hogy a [népmese] részleteit alkotó kisebb epikus egységek: ún. motívumok, ősvallási elemek törmelékeit rejtik magukban.« Az az érdekes, hogy a magyar mesében ezek az »apróbb« egységek valószínűen ugyanahhoz a nagyobb körhöz tartoznak, csak éppen azonos tartalmú mesében más-más változatban, másképpen rendeződve jönnek elő. Egyikben egyik, másikban másik kisebb egység kimaradt. A váz maga azonban, feltehetően állandó. A különféle mesepéldákból így bizonyos rekonstrukció lehetősége adódik. S elébünk kerül az eredeti mesekör tartalma.”

Bősz Imre Ádám - A ​belső fény útja népmeséink tükrében
Két ​magyar népmese jelképrendszerének megfejtésére teszek kísérletet e kötetben. Értelmezési kísérleteimben arra a kérdésre keresem a választ, hogy leírhatók-e a népmesék belső történésként, mint a személyiségfejlődés, a lelki rendeződés lehetséges útjai, és ha igen, mi ennek a hozadéka? Tudjuk-e őket hasznosítani mindennapjainkban, mint bölcsességek tárházát, vagy meg kell elégednünk a jól ismert sablonnal, hogy a mesékben a jó mindig győz és elnyeri jutalmát, a szegénylegényből királyfi lesz, miközben a valóságban nem ezt tapasztaljuk. Feltevésem szerint amennyiben belső világunkat tekintjük a mesei valóság terepének, úgy ma is érvényes üzeneteket kaphatunk. Főnix Könyvek 67.

Bálint Péter - Meseértelmezések
Bálint ​Péter egyetemi tanár, irodalmár, mesekutató az elmúlt másfél évtizedben írt mintegy félszáz tanulmányából válogatta össze e kötet anyagát. A szerző a Kárpát-medencei tradicionális népmesehagyományt (mely egyaránt tartalmazza a magyar mellett a szlovák, kárpátaljai, ukrán, román, szász, délszláv és cigány narratívákat) etno- és irodalmi hermeneutikai, illetve összehasonlító elemzéseknek veti alá, ekként igyekszik a szövegek rejtett értelemösszefüggésére és kölcsönhatásaira rávilágítani. Egyfelől követi a majd' száz éve Honti János által kijelölt utat: a filológiai és fenomenológiai szemléleti kutatást; másfelől a modern irodalomtudomány, a nyelvfilozófia és kulturális antropológia kínálta elméleti megközelítések révén nagyobb távlatot nyit a narratívák jobb megértéséhez.

Alessandra Levorato - Language ​and Gender in the Fairy Tale Tradition
Much ​research has been done on the social messages conveyed to children reading or listening to fairy tales. In this highly original study, the emphasis shifts from content to linguistic expression. The language and linguistic organization of a dozen versions, old and new, of the Little Red Riding Hood story are analyzed using a variety of theoretical approaches, including Critical Discourse Analysis, Conversational Analysis, Functional Grammar and Critical Stylistics, to uncover the contribution of fairy tales to the discourse of gender relations over time.

Farkas Zoltán - Az ​égig érő fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Olga - Hősök, ​csalókák, ördögök
A ​mese a Hős története. A hős az ember legszebb teremtménye: mert az isteneket a félelem szülte, a hősöket a félelem-feloldó, iszonyt legyőző emberi bátorság, a diadalmas élni akarás. Az első hősök istenekkel, szellemekkel egyenrangú héroszok voltak. Ők az ember első barátai és jótevői. Földi anyától, de titokzatos isteni apától vagy álcázott isteni asszonytól születtek. Vállukon fényes csillaggal, homlokukon a szépséges nappal, bevilágították az emberiség éjszakáját. Ám túl szépek voltak, fényesek, hogy el ne tűnjenek éppen olyan titokzatosan, ahogyan az ember egére felkerültek. Majd táltos emberek jöttek a szegény és kisemmizett ember segítségére, magányosan bolyongva a világon, ők szaporították meg lisztjét és kenyerét. Eközben az ember mind bátrabb és bátrabb lesz; maga veszi kezébe a sorsát; paktumot köt az ördöggel, hogy övé legyen szépség és gazdagság – a földi élet minden értéke. S amikor már az ördögben sem lehet bízni, megszületnek a Csalóka Péterek, Till Eulenspiegelek, akik fortéllyal legyőzik még az ördögöt is. Íme dióhéjban a színét változtató hős története. Nagy utat tett meg a mese hőse, míg Prométheusztól, az isteni hérosztól a ravasz, furfangos kópéig eljutott. Egyetlen hős ő, csupán színét változtatta. Mert a mesei hős mindig mitikus: erre kötelezi a kozmikus küzdelem, melyet vívnia kell a gonoszság kipusztíthatatlan, százfejű hidrájával! Ugyanakkor mindig ember is, még ha aranyhaja van is; még ha csillag ragyog is a vállán; hiszen vízre eresztik, elássák, fejét karóba húzzák. S mert emberi nyugtalanság űzi, úttalan útjain túl a világ térségein magányosan bolyongja be az alvilág sötét zugait, miként a Nap, Hold és Szélvész birodalmát. A mese az Ember története, akinek hőssé kell válnia, hogy emberségét megőrizze. Nagy Olga

Csóka Judit - Meseterápiás ​utak és kalandok
Csóka ​Judit pszichológusként és meseterapeutaként főleg azzal foglalkozik, hogy nőknek és férfiaknak, bántalmazottaknak és krónikus betegeknek, elbizonytalanodottaknak és összeomlottaknak, megkeseredetteknek és bűnbe esetteknek segítsen. Legfontosabb eszközei mindehhez a mesék. Jelen könyvében a meseterápiát igyekszik minél több irányból bemutatni, így még érthetőbbé válik a mesék jelentősége az életünkben. És nemcsak a mi életünkben, hanem a szakember életében is, hiszen ahogy maga a szerző fogalmaz: "a mesékkel dolgozni különleges feladat, mert önvizsgálatra, önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásra késztet." A Meseterápiás utak és kalandok legalább annyira ajánlott a szakembereknek (pszichológusoknak, terapeutáknak és pedagógusoknak), mint amennyire mindenki másnak is, hiszen a mese szinte mindenre képes: szórakoztat, elgondolkodtat, gyógyít és vigaszt nyújt.

Babos Eszter - Otthonos ​bábok - Bábos otthonok
A ​bábjáték a jelen művészete. Az alkotás ezer szálon kapcsolódik megálmodójához, annak környezetéhez. Először el kell képzelni, azután megvalósítani, és miközben dolgozunk, rengeteget tanulunk az anyagok természetéről, önmagunkról és egymásról. Akinek van belső képzelőereje, az és csak az lesz majd később képes önálló gondolatokra és önálló döntésekre, és neki lesz majd képessége mindezek megvalósítására. Megkerülhetetlen feladat tehát gyermekeink képzelőerejének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése a játék, az alkotás öröme által. Babos Eszter könyve közös játékra és alkotásra hívja az olvasót. Közös alkotásra buzdítja a szülőket, pedagógusokat úgy, hogy segítséget, vezetőt ad a kezükbe. Kiváló ötletek tárháza a mesék választásához, a bábok elkészítéséhez. Dr. Józsa Éva

Zalka Csenge Virág - Mesemondók ​márpedig vannak
A ​mesemondás - akárcsak más előadóművészeti ágak - nem csak passzió, de szakma is. A világ minden táján hivatásos mesemondók ezrei dolgoznak nap mint nap a legmeglepőbb helyeken, és a legtarkább módokon. Ez a könyv azonban nem csak mesemondóknak szól. Szól a közönségeknek is, akik egy-egy újságcikk vagy plakát láttán nem tudják eldönteni, mit várhatnak egy „mesemondó esttől.” Szól a rendezvényszervezőknek, szól a tanároknak és igazgatóknak, akik kitárják az osztálytermeik ajtaját (és akik nélkül sokkal nehezebb lenne a vándor mesemondók élete). És nem utolsó sorban szól a szülőknek, barátoknak és hozzátartozóknak is, akik a kulisszák mögött aggódnak, szurkolnak, és izgulnak, ahányszor egy újabb mesemondó indul el a nagyvilágba. Zalka Csenge Virág tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Előszavában így vall a kötet születéséről: Mesemondásról beszélni csak mesélve lehet – én úgy mutatom be a mesemondó világot, ahogyan én ismerem. Az én utam ide vezetett; az én szemeimmel ilyen a nemzetközi mesemondás. Ha egy másik mesemondót kérdeznél, lehet, hogy nem állítaná mindennek az ellenkezőjét, de mindenképpen mást emelne ki, más ösvényeket rajzolna fel a térképre, más útravaló tanácsot adna. A mesemondás sokféle, és pont ettől jó.

Sheldon Cashdan - The ​Witch Must Die
In ​The Witch Must Die, Sheldon Cashdan explores how fairy tales help children deal with psychological conflicts by projecting their own internal struggles between good and evil onto the battles enacted by the characters in the stories. Not since Bettelheim's The Uses of Enchantment has the underlying significance of fantasy and fairy tales been so insightfully and entertainingly mined.

Covers_457658
A ​mese hídszerepe Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​mese hídszerepe
"A ​mese világáról szól ez az összeállítás, amelynek majd minden írásában előfordul hivatkozás a "híd"-ra, mely nem csak (gyermeki?) álmaink és a valóság között tátongó szakadékokat képes áthidalni, hanem emberi világunk teljesség-elvű dimenziói felé vezet. "Száz szónak is... mese a vége" - fogalmazta meg e kötet egyik szerzője egy találkozó szervezése közben. A kötetről nyugodtan állíthatja a szerkesztő: mérföldkő. A mérföldkőnél a mesével foglalkozó, azt kutató, azzal gyógyító, azzal nevelő kortárs magyar szerzők találkoztak. Ez a könyv hidat épít a mesélő, a mesével nevelő-gyógyító szakemberek, a mese hídszerepét hirdető "szakmák" és a lehető legtágabban értelmezett közönség között. A Fordulópont című folyóirat az elmúlt két évtizedben fórumot teremtett a mesének elkötelezett szerzők számára, és folyamatosan közölt összeállításokat a munkáikból. Ez a könyv is ennek a törekvésnek az eredményeként jött létre. A kötet szerzői között: Antalfai Márta, Bajzáth Mária, Boldizsár Ildikó, Both Gabi, Bumberák Maja, Gregus László, Juhász László, Kádár Annamária, Kerekes Valéria, Lentulay Edina, Török Gabriella, megismerhetjük a Kincskereső meseterápiás iskolát és a Metamorphosis meseterápiás képzést, betekintést nyerünk a mesepszichológia rejtelmeibe és különböző mesemondó csoportok munkájába.

Hagymás István - Pápes Éva - Az ​álomlátó fiú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Honti János - Mesetudomány ​és vallástörténet
Minden ​mese, minden mítosz, és általában minden mozzanata a költészetnek és a vallásoknak egy-egy valóság felismerése, egy-egy állásfoglalás a világgal és a világ nagy valóságaival szemben. Emberi állásfoglalás, ami ezért voltaképpen nem is szorul magyarázatra. Csak az szükséges, hogy meg tudjuk ismételni, vagyis hogy meg tudjuk érteni azáltal, hogy felismerjük emberi igaz voltukat a saját "immanens" tapasztalatunkkal, hogy meg tudjuk érteni élet voltukat azzal, hogy újra éljük

Zalka Csenge Virág - Hősök ​és pimaszok
Érdemes-e ​kamaszoknak mesét mondani? És ha igen, mit és hogyan? Zalka Csenge Virág hivatásos mesemondóként több, mint tíz éve rendszeresen mesél kamasz és kiskamasz (12-19 éves) közönségeknek, akik a kezdet kezdete óta töretlenül a kedvencei. Szerinte a kamaszok nem csak remek közönség, akik érdeklődéssel, kreatív ötletekkel és mélységes beleéléssel képesek követni a történeteket - hanem nagyon nagy szükségük is van rájuk. A PONT Kiadó gondozásában megjelent Mesemondók márpedig vannak (2016, 2017) kötete a nemzetközi mesemondás első magyar nyelven megjelent alapozó munkája. A könyv a mesékkel foglalkozó pedagógusok, mesemondók, és szakemberek között jelentős pozitív visszhangot kapott, megkerülhetetlen referencia-anyaggá vált. Ennek a kötetnek a gondolatmenetét, hagyományait követve az új, kamaszokról szóló, Hősök és pimaszok - Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak c. könyv is a gyakorlati információkra, olvasmányosságra, hasznos forrásokra, és természetesen a gondos meseválogatásra helyezi a hangsúlyt. A könyv borítóját Laurent Diána rajzainak felhasználásával Sziács Viola tervezte.

Silke Rose West - Joseph Sarosy - Hogyan ​meséljünk gyerekeknek?
„Az ​a cél vezérel minket, hogy segítsünk a szülőknek és pedagógusoknak abban, hogy meséket mondva alakítsanak ki bensőséges kapcsolatot a gyerekekkel. Ha az olvasó még nem kezdett el mesélni, azt javasoljuk, hogy még ma vágjon bele. Gyakorlat teszi a mestert.” A mesemondás számos előnnyel jár: a gyerekek élvezik az érdekfeszítő történeteket, amelyek a család bensőséges közegében születnek meg. De épp ilyen fontos az is, hogy a mesemondó visszahódítja magának azt az ősi örömforrást, amely ezzel a kreatív kifejezésmóddal jár. Nem pusztán az számít, hogy kire vagy mire figyel a gyermek, hanem az is, hogy egy olyan csatornát hozunk létre, amelyen keresztül kifejezhetjük a mindennapi életünk érzelmeit, örömeit és gondjait. A mesemondás nem egyirányú utca: a kölcsönösségre és a kapcsolatra épül. A szerzők bátorítják az olvasókat, és bebizonyítják, hogy a mesélés olyan készség, amelyet bárki fejleszteni tud, és amelyet bárki sikeresen gyakorolhat. A példamesék szemléltetik, hogy a gyerekeket az egyszerű cselekmény is elvarázsolja, a feladatok pedig útmutatást adnak és kísérletezésre buzdítják a mesemondókat.

Paulo Lemos Horta - Marvellous ​Thieves
Although ​many of its stories originated centuries ago in the Middle East, the Arabian Nights is regarded as a classic of world literature by virtue of the seminal French and English translations produced in the eighteenth and nineteenth centuries. Supporting the suspicion that the story collection is more Parisian than Persian, some of its most famous tales, including the stories of Aladdin and Ali Baba, appear nowhere in the original sources. Yet as befits a world where magic lamps may conceal a jinni and fabulous treasures lie just beyond secret doors, the truth of the Arabian Nights is richer than standard criticism suggests. Marvellous Thieves recovers the cross-cultural encounters―the collaborations, borrowings, and acts of literary larceny―that produced the Arabian Nights in European languages. Ranging from the coffeehouses of Aleppo to the salons of Paris, from colonial Calcutta to Bohemian London, Paulo Lemos Horta introduces readers to the poets and scholars, pilgrims and charlatans who made crucial but largely unacknowledged contributions to this most famous of story collections. Each version betrays the distinctive cultural milieu in which it was produced and the workshop atmosphere of its compilation. Time and again, Horta shows, stories were retold and elaborate commentaries added to remake the Arabian Nights in accordance with the personalities and ambitions of the storytellers and writers. Untangling the intricate web of invention and plagiarism that ensnares the Arabian Nights, Horta rehabilitates the voices hidden in its long history―voices that mirror the endless potential of Shahrazad’s stories to proliferate.

A. W. Exley - Henry, ​The Gaoler
Imagine ​if Rapunzel's parents were Edwardian preppers Hazel's parents saw the 1912 sinking of the Titanic as a portent of doom and locked their daughter away. Isolated and alone, each birthday she wishes to be free, whatever the risk. If only her childhood friend Henry would return and breach the high walls. On the frontlines of the Great War, Henry kept a token of happier times – a worn photograph of a young girl with long blonde plaits. He returns from war damaged and vowing to do one brave thing to make up for his cowardice - release Hazel from her prison. But is it safe with the pandemic and its horrific aftermath? How can Henry reconcile protecting Hazel with setting her free? Or perhaps the sheltered young woman will teach the soldier a lesson about life, and liberate him from a tower of his own construction.

Ismeretlen szerző - Népmesék ​szóban, írásban, képben
Az ​elmúlt két évtized óta a mese ismét reneszánszát éli. Jelen kötetünkben azon szakmák és tudományágak képviselői, mesealkotók, néprajzkutatók, mesemondók, írók, animációkészítők számolnak be munkásságukról, népmeséhez, meséhez fűződő kapcsolatukról, akik munkájának nem eszköze, hanem a tárgya a mese. Kötetünk minden reményünk szerint rávilágít arra, hogy az egymástól különálló szakmákat és életpályákat sokszor a mese titokzatos szálai szövik össze.

Bruno Bettelheim - The ​Uses of Enchantment
Wicked ​stepmothers and beautiful princesses ...magic forests and enchanted towers ...little pigs and big bad wolves ...Fairy tales have been an integral part of childhood for hundreds of years. But what do they really mean? In this award-winning work of criticism, renowned psychoanalyst Dr Bruno Bettelheim presents a thought provoking and stimulating exploration of the best-known fairy stories. He reveals the true content of the stories and shows how children can use them to cope with their baffling emotions and anxieties.

Steve Alpert - Sharing ​a House with the Never-Ending Man
This ​highly entertaining business memoir describes what it was like to work for Japan's premiere animation studio, Studio Ghibli, and its reigning genius Hayao Miyazaki. Steve Alpert, a Japanese-speaking American, was the "resident foreigner" in the offices of Ghibli and its parent Tokuma Shoten and played a central role when Miyazaki's films were starting to take off in international markets. Alpert describes hauling heavy film canisters of Princess Mononoke to Russia and California, experiencing a screaming Harvey Weinstein, dealing with Disney marketers, and then triumphantly attending glittering galas celebrating the Oscar-winning Spirited Away. His one-of-a-kind portraits of Miyazaki and long-time producer Toshio Suzuki, and of sly, gruff, and brilliant businessman Yasuyoshi Tokuma, capture the hard work and artistry that have made Ghibli films synonymous with cinematic excellence. And as the lone gaijin in a demanding company run by some of the most famous and influential people in modern Japan, Steve Alpert tackles his own challenges of language and culture. No one else could have written this book.

Boldizsár Ildikó - Hamupipőke ​Facebook-profilja
Egy ​lány hamis online személyiségbe menekül, hogy szeretetet és elfogadást találjon. Börtönbüntetésüket töltő anyák néhány napra találkozhatnak gyermekeikkel, ha vállalják, hogy ugyanannyi idővel meghosszabbodik a büntetésük. Egy férfi a felesége és fiatal szeretője között vergődik, ám képtelen választani... ___A válság legmélyebb pontján mindannyian úgy döntöttek, hogy a meseterápia segítségével oldják meg helyzetüket. Összesen kilenc történet tárul fel Boldizsár Ildikó legújabb kötetében, mely egyúttal a Metamorphoses Meseterápiás Módszer több mint száz módszertani elemének átfogó ismertetése is, izgalmas és elgondolkodtató élethelyzeteken keresztül. Az eredetileg a német olvasóközönség számára írt mű egyszerre bevezetés a meseterápiába, szintetizáló újragondolása egy közel húszéves praxisnak, s nem utolsósorban hasznos kézikönyv öngyógyító mesés utakhoz is. "Bízom benne, hogy ez a könyv nemcsak kapaszkodókat és inspiráló ötleteket ad néhány életválság vagy elakadás mesékkel történő megoldásához, hanem abban is segít, hogy a meseterápia iránt érdeklődők megismerhessék a Metamorphoses Meseterápiás Módszer minden elemét. Mert végül is valóban most először található minden lényeges alkotóelem együtt, egy kötetben, méghozzá esettanulmányok kíséretében." ______________________________________________________Boldizsár Ildikó

Hermann Zoltán - Varázs/szer/tár
Milyen ​volt és milyennek látták a 18-19. század írói és olvasói a mese műfaját? Milyen hatása volt a népmeséknek az érzékenység és a romantika szépirodalmára? Értjük-e még a mesei funkciók és motívumok szerepét a Fanniban, a Tempefőiben és más klasszikusokban?

Kollekciók