Ajax-loader

'amerikai Dél (irányzat)' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Capote_hidegverrel
elérhető
32

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

Alice Walker - Kedves ​Jóisten
A ​fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember - gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. Nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a feketeközösség világában jelenik meg - s többnyire asszony. "Csak nézd meg magad - vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok." Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet.

Carson McCullers - Egy ​aranyszem tükrében
"...a ​szerelmes csupán egyvalamit tehet: tőle telhetően őriznie kell magában szerelmét, egy egész új belső világot kell teremtenie - egy feszült, különös, önmagában teljes világot." Szerelem = magány: ez az egyenlet a mecullersi világ alaptörvénye. Az 1967-ben elhunyt kiváló amerikai írónő, az emberi kapcsolatteremtés természetrajzának érzékeny ismerője, feledhetetlen gyengédséggel, egyszerűséggel mesél a szeretet-szerelmet sóvárgó, a szeretetében-szerelmében csalódó, elbukó emberek megható vagy éppen groteszk kálváriájáról. Az amerikai Dél poros, tikkasztó, erőszakot gerjesztő légkörében játszódnak kisregényei és elbeszélései, mindennapi emberek között, akiknek belső biztonságát sarkaiból fordítja ki a hirtelen támadt, olykor ésszel megmagyarázhatatlan rokonszenv szerelemmé, tartós érzelmi kapcsolattá növesztésének a vágya.

Carson McCullers - Az ​esküvői vendég
A ​vendég Frankie Addams, az esküvő a bátyjáé. Frankie, a magányos tizenkét éves kamasz lány arról ábrándozik, hogy az ifjú párral együtt megy a nászútjukra Alaszkába, hiszen a déli kisvárosban nem tartozik sehová. Anyja belehalt a szülésbe, apja értetlen, távoli figura, csak a család néger szolgálója, Berenice Sadie Brown és hatéves unokaöccse, John Henry West a bizalmasai. F. Jasmine Addams, a majdnem felnőtt tizenkét éves kamasz lány felfedezőútra indul a kisvárosban. Hátha így sikerül ismerősökre, barátokra szert tennie. Meg is ismerkedik egy katonával; bár nem érti pontosan, mit akar tőle a férfi, de végre nagylánynak érzi magát. A kudarcba fulladt esküvői kitörési kísérlet után Frances Addams megbékél a kisvárossal, a helyzetével, sőt még egy barátnőt is talál. De nemcsak ő változott meg, hanem az élet is körülötte. Carson McCullers szívszorítóan ábrázolja a kamaszok útkeresési kísérleteit, a vágyukat valami többre, jobbra, miközben észre sem veszik, mennyien élnek körülöttük hasonló vágyakkal. Ez a kisregény is örök témáját, a magányt jeleníti meg nagy költői erővel.

William Faulkner - A ​hang és a téboly
A ​kísérlet: Faulkner legnagyobb, méltán leghíresebb regénye. A történet: a faulkneri legendakör legteljesebb összegzése. Egy átokvert család, mint "az elátkozott Dél" megtestesítője - ismerős képlet, ám a Compsonok históriája jóval szövevényesebb, semhogy mindenestül beleférne. Sorstragédia, mint az Atreidáké. S mint minden tragédia, mondataiban - áradó és meg-megbicsakló, darabokra töredező és oldalak, évtizedek távolából is egymást kereső, eltéphetetlenül összetartozó mondataiban - roppant ellentéteket markol össze: durva komikumot és nemes heroizmust, bűnt és bűnhődést, jót és rosszat, feketéket és fehéreket. Tragikus költészet ez, szemléletében, szerkesztésmódjában és stílusában egyaránt. És tragikus filozófia, melyben egyszerre szólal meg az emberi önkifejezés két végletesen távoli lehetősége: "a hang" - az értelmetlen iszonyat történelem előtti üvöltése, és "a téboly" - a túlhajszolt értelem, a betegesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonygató vitája. Négy elbeszélő - három Compson-testvér (egy idióta, egy öngyilkosjelölt, egy kisvárosi Jágó) és végezetül maga a szerző - mondja el ugyanazt a históriát. Négy változatban pereg le előttünk ugyanaz az álom: korunk látomása. A modern világ ős-egyszerű elemekből összeálló bonyolult rendszere tárul föl benne, a modern ember végzetesen bizonytalan, de mégis gyötrelmes bizonyossággal létező erkölcsi világrendje.

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Alice Walker - Bíborszín
Alice ​Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat. A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. "Ez a csodák könyve, durva nyelvezete és nehéz sorsú szereplői ellenére is. Tanúságtétel a szeretet ereje mellett. És amellett is, hogy mindannyiunknak ugyanolyan jogunk van az életre. Bármit is gondoljanak rólunk a többiek." Karafiáth Orsolya

Carson McCullers - Óra ​mutató nélkül
Milanban, ​a georgiai kisvárosban forró, fülledt a nyár, szinte soha nem esik hó, és lassan jár az idő. A békés felszín alatt azonban szenvedélyek izzanak, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság szegregációellenes törvénye is hevít. Lehet, hogy törvény garantálja, hogy a négerek is szavazhatnak, de errefelé ilyesmi még egy színesnek sem jutott eszébe! És micsoda gondolat, hogy az iskolában mostantól egymás mellett üljön a törékeny, fehér kislány és a nagydarab néger fiú! Malone, a haldokló patikus más szemmel látja az életet, az embereket és az elveket, amióta tudja, hogy csak egy éve maradt. Sherman, a kék szemű néger fiú az anyját keresi, kék szemét örökül hagyó apjára nem kíváncsi. Jester, a hirtelenszőke, lázadó kamasz és nagyapja, Milan büszkesége, Clane bíró próbálnak emberi kapcsolatot kialakítani, de ott áll köztük a bíró fiának, Jester apjának szelleme, aki fia születése előtt öngyilkos lett. A magány Carson McCullers regényeiben életfogytig tart.

William Faulkner - Fiam, ​Absolon!
A ​név, amely a múlt század végi amerikai Délen nevelkedett fiatalember emlékezetén, képzeletén és lelkiismeretén végigvisszhangzik: a Thomas Sutpené. Azé az emberé, aki puszta kézzel uradalmat hasít ki a vadonból, házat épít, dinasztiát alapít; aki átküzdi magát nélkülözésen, társadalmi előítéleten és polgárháborún, egészen a végső és teljes bukásig: gazdagsága odavész, családja szétzüllik, gyermekei egymást pusztítják, maga erőszakos halállal dicstelen véget ér. A történet: tündöklés és nyomorúság; fölívelés és lehanyatlás: klasszikus tragédia. Jellegzetesen déli történet: a fajgyűlöletben gyökerező "különleges intézmény" átkos következményeinek elrettentő példája. De jellegzetesen amerikai történet is: a "korlátlan lehetőség" illúziójára épült nagyszabású válallkozás paradox példázata. Megmutatja, hogy mire képes - és mire nem - önerejéből, önmagát maradéktalanul megvalósítva (és megsemmisítve) az ember. Közönséges emberi történet tehát? A halált, az embertelenséget bontja ki az egyéni sors és a nemzeti hagyomány fájdalmasan eleven anyagából. Mi történt Sutpen Százán; mit tett Thomas Sutpen: Az olvasó is éppúgy találgathatja, mint a négy elbeszélő akármelyike; akár úgy is, mint egyikük, az a megszállott déli fiatalember: A hang és a téboly ismerői számára oly emlékezetes Quentin Compson. Mit tudhat az öngyilkosjelölt Quentin a mások életéről; mit tudhat az európai olvasó az amerikai Délről: csak kérdezgetni tudunk. Kérdéseinkre négyen felelgetnek; ugyanazt mondják, de nem ugyanúgy. Hallomásból és emlékezetből, merész fantáziával és konok szenvedéllyel idézik, toldozzák-foldozzák a mesét; s így teremtenek, visszamenőleg és maradandó érvénnyel, mítoszt - abból, ami krónikának már rég bevégeztetett. Ők, az elbeszélők az elbeszélés igazi hősei, mert a nagy történet, végső soron: egy nagy regény keletkezéstörténete, amelyben elválaszthatatlanul egy az alkotó, a befogadó és a szereplő, a fikció és a valóság. Megosztva és együttvéve valamennyien részesei az egy és oszthatatlan emberi "igazságnak". "Az ember egymaga - mondta regényét magyarázva a szerző - sohasem tud szembenézni az igazsággal. Az igazság vakít. Belenézünk, de csak egy változatot látunk belőle..." Faulkner "igazságát" nem annyira a látvány sejteti, mint inkább a hang: az Elbeszélés Hangja. A hang az emberiség történetének legmélyéről hallatszik - mint az Atreidák meséjének görög tengermoraja... mint a bibliai Dávid király sírása: "... Édes fiam, Absolon! Absolon, édes fiam!..."

Harper Lee - Go ​Set a Watchman
The ​book is set during the mid-1950s, some 20 years after the events of To Kill a Mockingbird. Scout (Jean Louise Finch) has returned to Maycomb from New York to visit her father Atticus and is forced to grapple with issues both personal and political as she tries to understand both her father's attitude toward society, and her own feelings about the place where she was born and spent her childhood.

Amerikai_%e2%80%8belbesz%c3%a9l%c5%91k_i-ii.
Amerikai ​elbeszélők I-II. Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Amerikai ​elbeszélők I-II.
Ez ​a két kötet az amerikai kispróza múlt századi születésétől a második világháborúig kalauzolja az olvasót. A válogatás tekintettel volt A világirodalom klasszikusai sorozat egészére is - így az ebben novellistaként önálló kötettel is szereplő Jack Londont itt csak három novella képviseli, mások - például Poe vagy Fitzgerald - esetében viszont az itteni művek mennyisége és minősége hivatott pótolni az önálló kötet kényszerű hiányát. A kispróza fogalomkörébe az amerikai irodalomban szervesen beletartozik a hosszú elbeszélés vagy a kisregény. Nem egy jelentős szerző munkásságában ez a műfaj viszi a prímet (Crane, Melville, James, Wilder). Olyan alapművek tartoznak ebbe a kategóriába, mint a Billy Budd, A bátorság kokárdája, A csavar fordul egyet, a Szent Lajos király hídja, A nagy Gatsby, Az öreg halász és a tenger - egy ilyen átfogó, reprezentatív válogatás nem mondhat le róluk. A rövidebb elbeszélés jelentős mesterei természetesen kisebb terjedelemben szerepelnek, mert három-négy novellájuk elegendő művészetük bemutatásához. Némelyikük úgyszólván a kortársunk, de aligha szorul bizonyításra, hogy pl. Faulkner vagy Steinbeck már életükben klasszikussá lettek, a három időrendben utolsó szerzőt pedig a jelenkori irodalomtörténetírás és irodalmi közvélemény avatja azzá. Nathanael West kisregénye mintegy önmagában alapozta meg a második világháború utáni groteszk realizmus (Malamud, Bellow stb.) kibontakozását. McCullers és O'Connor a déli hagyományt képviselik, Faulknerhez kapcsolódnak, de teljesen egyéni világot teremtettek esztétikailag makulátlan műveikben.

Jesmyn Ward - Hallgasd ​a holtak énekét!
Jesmyn ​Ward az első női szerző, aki kétszer is elnyerte az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award); ezért a regényéért kapta meg másodszor. A könyvet ugyanakkor 2017 legjobbjának nevezte a Time, és hónapokig szerepelt a The New York Times sikerlistáján is - számtalan egyéb díj és elismerés mellett. A Hallgasd a holtak énekét! nagyszabású családtörténet, az amerikai útiregény archetipikus hagyományainak, a kísértethistóriáknak és a katasztrófaregényeknek lenyűgöző, zavarbaejtő és sehová sem besorolható elegye, egy modern remekmű. A tizenhárom éves Jojo igyekszik megérteni, mit jelent férfivá válni. A családjában van kitől és van miből tanulnia: ott van feketebőrű nagyapja, Pop, vagy fehérbőrű nagyapja, aki viszont egyáltalán nem fogadja el a fiút. És az apja, aki mostanában szabadul a börtönből... Amikor kiengedik, Jojo kábítószerfüggő anyjával odautazik. Találkozik egy másik tizenhárom éves kissráccal, egy halott fegyenc szellemével, aki magában hordozza az amerikai dél történelmének örökségét. Fontos dolgokat tanít meg Jojónak apákról és fiaikról, az erőszakról és a szeretetről.

Cormac McCarthy - Az ​út
,,Ha ​a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg." Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják... Cormac McCarthy a felkavaró történet kegyetlen kulisszái közt, egy apa-fiú kapcsolat felejthetetlen dialógusaiban kérdez rá az ember alapvető értékeire: a hit, a remény és a szeretet erejére. Ám a válaszokat ezúttal is olvasóira bízza. Megrendítő utópiája 2007-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regény az angol Times által összeállított "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján az első helyet érdemelte ki.

Harper Lee - Menj, ​állíts őrt!
A ​26 éves, már New Yorkban élő Jean Louise Finch Scout meglátogatja az alabamai Maycomban idős apját, Atticust. Még mindig nem enyhültek az amerikai Délt formáló polgárjogi és politikai feszültségek, és a fiatal nő találkozásába szülőföldjével keserűség vegyül, amikor kellemetlen igazságok derülnek ki összetartó családjáról, szeretett városáról és a szívéhez legközelebb álló emberekről. Elárasztják gyerekkorának emlékei, kételyek ébrednek benne, vajon valódi értékek-e azok, amikben eddig hitt. A Ne bántsátok a feketerigót! és a Menj, és állíts őrt! érzékenyen megírt történet egy kamaszlányról, majd egy fiatal nőről, egy fájdalmakkal teli, de elkerülhetetlen átalakuláson áteső világról. Az 1950-es években született és évtizedekig a fiókban őrzött Menj, és állíts őrt! közelibb képet ad Harper Lee emberi és írói erényeiről. Az eddig egykönyvesnek hitt író most végre közreadta a múlt illúzióival való leszámolás, a bölcsesség, az emberség és az érzelmek humorral, szeretettel, könnyed pontossággal megírt regényét. Megrendítő egyszerűséggel és őszinteséggel idéz fel egy több mint fél évszázaddal ezelőtti kort, amelynek nagyon is van üzenete a mához. Nem csak megerősíti a később alkotott és azonnal világhírt hozó Ne bántsátok a feketerigót! című regény elévülhetetlen értékeit, hanem kiegészíti, hozzátesz, mélyebb kontextusba helyezi az immár klasszikus művet.

4625174_5
elérhető
13

Cormac McCarthy - Suttree
A ​jó családból származó Cornelius Suttree - vagy ahogy ivócimborái hívják, Bud - lemondott a kiváltságosok életéről, hogy horgászként tölthesse napjait egy rozoga lakóhajón a Tennessee folyó partján, Knoxville közelében. A társadalom peremén különcök és lecsúszott csodabogarak - bűnözők, alkoholisták, hajléktalanok, kurvák és szerencsevadászok - között él, ám távolságtartása, humora és büszkesége képes kiemelni Sutreet ebből a testi-lelki mélynyomorból. A részben önéletrajzi ihletésű, először 1979-ben megjelent Suttreeban Cormac McCarthy a korai regényeitől eltérően szereplők tucatjait mozgató, gigantikus társadalmi tablót alkotott. Lehengerlő erejű látomás ez az ötvenes évek kocsmákban tengődő alvilágáról és a szerző állandó témájáról: a fülledt, misztikus és minden ízében groteszk amerikai Délről. McCarthy Cornelius Sutree figurájában megteremtette a modern idők Huckleberry Finnjét. Kritikusai szerint a Sutree az egyik legfontosabb amerikai egzisztencialista regény.

Truman Capote - Mozart ​és a kaméleonok
Az ​1970-es évek végén, majd' másfél évtizeddel a Hidegvérrel világsikere után a beteg, kábítószeres és alkoholista Capote írt még egy utolsó nagyszerű könyvet: egy dokumentarista elbeszélésekből és irodalmi riportokból komponált, helyenként megrendítően szép kötetet. S talán az ebben szereplő írások némelyikében jutott legközelebb eszményéhez: hogy olyan egyszerűen, tisztán írjon, "amilyen a hegyi patak". Régóta tudta, hogy különbség van nemcsak a rossz és a jó, hanem a nagyon jó írás és az igazi művészet között is, s "ez a különbség bonyolult, de kíméletlen". Istentől kapott korbácsnak nevezte ezt a tudást, amely gyakran megbénította - s mégis hálás volt érte s a remekművekért, melyeket e korbács alatt alkotott. Az életmű ilyen kiemelkedő darabjai közé tartozik a "Bűvölet", egy gyerekkori emlék fölidézése, amikor Truman a varázserejű Mrs. Fergusonnak mondta el legféltettebb titkát; vagy a "Gyönyörű gyermek", melyben az olvasó szinte együtt eteti a sirályokat Marilyn Monroe-val, aki "olyan, mint egy menekülő kolibri"; vagy a "Faragott koporsók", egy kisvárosi gyilkosságsorozat története; vagy a "Kedves idegen", melynek főhőse levelezni kezd egy soha nem látott tizenkét éves kislánnyal, s ez földúlja az életét... S még számtalan furcsa, felejthetetlen alakkal ismerkedhetünk meg: egy martinique-i idős arisztokrata hölggyel, akinek zongorajátékát kaméleonok hallgatják, Mrs. Kellyvel, aki a mélyhűtőjében tartja halott macskáit, mert képtelen örökre elveszíteni őket, egy gyilkossal, aki semmi rosszat nem lát abban, amit tett... s magával Truman Capote-val is, aki a kötet utolsó írásában önmagával készít interjút.

William Faulkner - Sartoris
A ​Sartoris önéletrajzi fogantatású családregény. A dinasztiaalapító legendás John Sartoris ezredes dédapjáról mintázta Faulkner. Még fontosabb és érdekesebb a szerző ifjúkori önarcképe: az első világháborúból hazavetődő Sartoris unoka, Bayard. Az ő világa, az "elveszett nemzedék" szemlélete a regény prizmája: ezen át látjuk - ironikus ellenfényben - a polgárháborús déli múltat is. Az idő felbontása-összebogozása a könyv ábrázolásmódja és mondanivalója. Mint minden Faulkner-mű, a Sartoris is korunk sorskérdését faggatja: azt vizsgálja, hogyan birkózik meg a modern tudat a régi időkből rámaradt - éltető és mérgező, megbéklyózó és továbbsegítő - örökséggel. A Sartoris-ban együtt van a faulkneri univerzum minden későbbi motívuma, jóformán minden későbbi szereplője is. Az olvasó, ha megismerni kívánja ezt az "Újvilágot" - a huszadik század talán legnagyobb regényírói életművét -, a felfedezések valóságos aranybányáját lelheti benne.

William Faulkner - Eredj, ​Mózes
Az ​Eredj, Mózes egyrészt kisregények és elbeszélések füzére. Egyik-másik darabja megjelent már magyarul. Másrészt azonban központi témák, azonos vagy rokon szereplők köré szerveződő regény is ez a könyv - regény az író mitikus déli megyéjéről, az ültetvényesek és rabszolgák Yoknapatawphájáról. Faulkner többféle szemszögből vizsgálja, láttatja benne, hol megrázóan tragikus, hol fergetegesen mulatságos formában, de mindig lenyűgöző művészi erővel, az amerikai Dél évszázadon keresztül változó világát, a fekete és a fehér ember, az ember és a föld, a természet kapcsolatát. A Volt egyszer emberséges, vén bohóc-birtokosai, a Tűz és tűzhely gyilkos konfliktusai, kincskereső mániákusai, az Egy fekete Pantalone tragikus négersorsa, a Régiek természetszeretete, bölcsessége, az Ősz-ben megismétlődő vérfertőzés-motívum, az Eredj, Mózes-ben megismétlődő négersors, és nem utolsó-, hanem elsősorban A medve több mint száz esztendőt átfogó, bonyolult mintázatú, de a befejezett műalkotás élményét nyújtó kiseposza - mind része, mozaikdarabja annak a nagy képnek, amely Faulkner többi művében is folyamatosan készül, kerekedik. "Úgy érzem, hogy Faulkner a legjobbat a hosszú novellákban nyújtja - az Eredj, Mózes írásaiban... és a Yoknapatawpha-saga egészében. Amikor Faulkner önmaga legjavát adja, energikus, élettől duzzadó és erőteljes; e tekintetben korának egyetlen amerikai írója sem ér a nyomába" - írja róla szigorú kritikusa-kortársa, Malcolm Cowley.

Cormac McCarthy - Vad ​lovak
A ​Határvidék-trilógia véres nyitánya Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért. A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon.

Sue Monk Kidd - A ​méhek titkos élete
,,...a ​méheknek megvan a maguk titkos élete... akárcsak nekem..." A tizennégy éves Lily félárván nő fel apja farmján, szeretetet csak fekete bőrű dajkájától kap. Életét egy tragikus nap emléke árnyékolja be: négyéves volt, amikor kezében elsült egy puska, és édesanyja meghalt. A padláson Lily talál egy fekete Madonnát ábrázoló képet, amely az anyjáé volt. A nyughatatlan kislány megszökik érzéketlen apja házából, magával viszi a rasszista támadások elől menekülő dadáját is. A rejtélyes Madonna-kép elvezeti a méhészkedéssel foglalkozó fekete nővérekhez, akik befogadják. Lily új otthonra talál, és a mézkészítés művészete mellett fontos dolgokat tanul meg: mi az, ami igazán számít az életben, hogyan lehet túlélni a veszteségeket, fájdalmakat, mi a szeretet.

Carson McCullers - Magányos ​vadász a szív
Carson ​McCullers 1917-ben született, és 1967-ben halt meg. Még csak huszonhárom éves volt, amikor ezzel a regényével berobbant az amerikai irodalomba. John Singer, a süketnéma ötvös szintén süketnéma barátjával él békésen, elégedetten, egészen addig, míg barátját kórházba nem szállítják. Ekkor föladja a közösen bérelt lakást, és áthurcolkodik Kellyékhez, egy szobába, heti öt dollárért. Vacsorázni a szomszédos New York Caféba jár, Biff Brannonhoz. És McCullers máris összeszedte főszereplőit egy csokorba: Singer; Kellyék tizenhárom éves lánya, Mick; Biff, a kávéház-tulajdonos; Jake Blount, az agitátor, aki szintén Biffnél eszik (és főleg iszik), hitelbe; és Benedict Copeland, a néger orvos, aki egész népét szeretné felemelni, de lánya szakácsnő Kellyéknél. Mick Kelly soha nincsen egyedül. Napközben öccseire vigyáz, éjjel két nővérével osztozik egy szobán. Ha békére vágyik, a nyári éjszakában kóborol, és azt keresi, hol hallgatnak rádión komolyzenét. A zene nyitja belső szobáját, amiben nemcsak egyedül lehet, de híres zeneszerzőnek vagy előadónak is láthatja magát. Biff Brannon feleségével vezeti a kávéházat, és igazából csak rendet szeretne maga körül. Legalább a másfél évtizede gyűjtögetett újságokat rendszerezné: világpolitika, helyi ügyek, egyéb – ilyen feliratú kartotékokról álmodozik éjszakánként, míg az állandóan nyitva tartó kávéházban várja a vendégeket. Jake Blount javítani akar az emberek életén. Szeretné öntudatra ébreszteni őket, vagy csak saját értékük tudatára, de a gyapotmalmok munkásai csak munkát akarnak, napi három étkezést, és egy lyukat, ahol álomra hajthatják a fejüket. Az egyetlen sztrájk, ami valaha kitört, csúfos kudarcba fulladt, és hiába Jake elszántsága, senki sem akar még egyszer megpróbálkozni vele. Benedict Mady Copeland a jó diagnoszta kíváncsiságával figyeli magát. Noha egész fekete népét szeretné előbbre vinni, tudást és életvezetési tanácsokat adva mindenkinek az orvosi ellátás mellé, még saját gyermekeivel is kudarcot vallott. A mérce, az elvárás túlságosan magas volt, felesége hazavitte a kicsiket saját apjához, ahol szeretetben, elfogadva nőttek, de tudatlanul. Copeland doktor gondos feljegyzéseket vezet tbc-je lassú, folyamatos elhatalmasodásáról – annyi feladata lenne, és olyan rövid az idő. Mind a négyen Singerrel osztják meg álmaikat, vágyaikat, mert a néma mindegyiküket türelmesen meghallgatja, szívesen vendégül látja egyszerű, tiszta, rendes kis szobájában. Eközben egyetlen gondolat élteti: mennyi idő van még addig, míg sor kerülhet féléves látogatására kórházban fekvő barátjánál. McCullers eredetileg A néma címet adta a könyvnek, ami megfelelően bizonytalan is lett volna: ki a néma? Singer, a főszereplő? A déli kisváros lakói? Vagy egész Amerika? Miért nem teljesülhetnek a legegyszerűbb emberi vágyak sem a szabadság honában? És a boldogtalan főhősök mögött fenyegetően emelkedik a második világháború közeledő árnya.

Kathryn Stockett - The ​Help
What ​perfect timing for this optimistic, uplifting debut novel (and maiden publication of Amy Einhorn's new imprint) set during the nascent civil rights movement in Jackson, Miss., where black women were trusted to raise white children but not to polish the household silver. Eugenia Skeeter Phelan is just home from college in 1962, and, anxious to become a writer, is advised to hone her chops by writing about what disturbs you. The budding social activist begins to collect the stories of the black women on whom the country club sets relies and mistrusts enlisting the help of Aibileen, a maid who's raised 17 children, and Aibileen's best friend Minny, who's found herself unemployed more than a few times after mouthing off to her white employers. The book Skeeter puts together based on their stories is scathing and shocking, bringing pride and hope to the black community, while giving Skeeter the courage to break down her personal boundaries and pursue her dreams. Assured and layered, full of heart and history, this one has bestseller written all over it.

Mary Alice Monroe - Déli ​karácsony
A ​karácsonyban mindig van valami varázslatos. A tízéves Miller McClellan mégis úgy érzi, hogy ezen a télen élete legrosszabb napjai várnak rá a szeretet ünnepén. Az édesapjának ugyanis végleg ki kell kötnie a halászhajóját, az édesanyja pedig több munkát is elvállal, hogy el tudja tartani a családot. Így aztán semmi esély sincs arra, hogy Miller megkapja azt a kiskutyát, amire már régóta vágyik. De legalább a bátyja, Taylor hazatér Afganisztánból, és ez igazi karácsonyi ajándék lehet mindannyiuk számára. Nemsokára azonban kiderül, hogy Taylor nemcsak komoly testi sebeket, hanem súlyos lelki sérüléseket is szerzett a háborúban, ez pedig még jobban beárnyékolja a mindennapjaikat. A feszült hangulatban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Millernek kell megmentenie az ünnepet... A Dél-Karolina csodálatos tájain játszódó, örök érvényű történet szereplői megértik, mit is jelent igazán a karácsony, közben pedig megtapasztalják az ünnep és a családi kötelékek megtartó erejét.

Thomas Cullinan - Csábítás
A ​Nicole Kidman, Colin Farrell, Kirsten Dunst és Elle Fanning főszereplésével készült, Sofia Coppola által rendezett nagyjátékfilm alapjául szolgáló regény Javában dúl az amerikai polgárháború. Az északi hadsereg súlyos sebet kapott, fiatal tizedesére félholtan bukkannak rá a virginiai erdőben. A közeli iskolába, Miss Martha Farnsworth Leánynevelő Intézetébe viszik, ahol szinte azonnal szédíteni kezdi a három nőt és az öt tizenéves lányt, akik a kifinomult déli előkelőség eme előretolt bástyáján rekedtek. Szerelmet, félelmet, szánalmat, rajongást egyaránt kivált belőlük, és a szabadságvágytól vezérelve egymás ellen uszítja őket. De miután fény derül az ifjú és kevésbé ifjú hölgyek valódi énjére, a katonát baljós előérzet fogja el, és attól kezdve a kérdés így szól: Kit is szédítettek meg valójában?

Katherine Anne Porter - Fakó ​ló fakó lovasa
"Művész ​vagyok, s ama kevesek közül való, aki merészeli önmagára vonatkoztatni e kategorizálást, noha sem Hemingway, sem Faulkner nem mondta magát művésznek" - vallja önmagáról a nyolcvanadik életévéhez közeledő írónő, az amerikai Dél szülötte. S valóban, más mint művész, állíthatná-e ilyen megrendítő természetességgel elénk "Maria Concepción"-t, a bosszúálló asszonyt, aki megöli vetélytársát? Művészre vall a "Mágia", a "Kötél", a "Lopás" tömör, telibe találó lélekrajza, s az "Hacienda", "A ferde torony", a "Vakáció" helyszín- és jellemábrázolása csakúgy, mint a "Bor, délben" feszültséggel telített levegője, melyben az első pillanattól fogva érezzük a kirobbanni készülő tragédiát. A valóság ősi forrásából ered a lírai százalékból szőtt Miranda-ciklus, "A régi rend": kislány, serdülő és fiatalasszony hőse maga a szerző. Nemzedékeken, évszázadokon át csörgedezik ez a meg nem írt családregény, visszanyúlik a legendás múltba, a nagyasszony-nagymama ifjúságába, cselédeinek, Nanny néninek és Jimbilly bácsinak gyermekségébe, a négerek felszabadítása előtti időkbe. Csupa sejtelmesség, nosztalgia valahány e történetek közül: az öröm mögött ott lappang a bánat, a köznapiság mögött a bonyodalom, a jelen mögött a múlt.

Mary Alice Monroe - Nyári ​emlékek
Marietta ​Muir csodás tengerparti otthona, amelyet egykor gyerekzsivaj töltött meg, mostanra némaságba burkolózott. Az idős asszonyt ritkán látogatják meg unokái, akik hajdan / régen / sok évvel ezelőtt minden nyári vakációjukat nála töltötték. Marietta ezt megelégelve meghívónak álcázott ultimátumot küld az azóta már felnőtté lett három lánynak, Dorának, Carsonnak és Harpernek, hogy nála töltsék a nyarat, és vele együtt ünnepeljék az asszony nyolcvanadik születésnapját. Nem titkolt szándéka, hogy a nyári emlékeket megidézve megerősítse a testvérek közötti, korábban igen szoros köteléket. Maga sem tudhatja azonban, hogy a terve miként sül el: a három igencsak különböző női életút fonala összefonható-e még, vagy örökre szétfutnak a világban. Mary Alice Monroe szívmelengető és magával ragadó trilógiájának első kötetében Carsoné, a szabad szellemű fotósé, a tenger szerelmeséé a főszerep. Csak sodródik az árral, nem találja a helyét a világban, ezért kapóra jön neki a nagyanyja meghívása. Kiderül azonban, hogy még a meseszép dél-karolinai vidéken sem lelhet megnyugvást a lelkét sanyargató démonoktól, mígnem egy vonzó férfi és egy különleges barát segítségével újra fel nem fedezi a családi kötelékek, a megbocsátás és a szeretet erejét, és rá nem talál önmagára.

William Faulkner - Zsiványok
Faulkner ​utolsó művét tartja kezében az olvasó. Mintha csak pihenni, megkönnyebbülni akart volna az amerikai Dél s az emberiség jövőjét-útját nem sok optimizmussal szemlélő nagy író: a gátlástalan Snopesokról szóló trilógia harmadik darabja, a Kastély (1959) után végtelenül derűs regényt alkotott, amely egyben életművének egyik csúcsa lett. A Zsiványok-ban tehetségének azt az oldalát csillogtatja meg, amelyről többnyire elfeledkezünk, noha számos könyvében felfedezhető, igaz, sötétebb árnyékok közé szorulva: a humorérzékét. Hisz mi lehetne annál kacagtatóbb, mint amikor a nagyapa, Lucius Priest részletesen elmeséli (feltehetően tizenegy éves) unokájának, miképp kötötte el ő tizenegy éves korában, a század elején a maga nagyapjának automobilját, a legelsőt Jeffersonban, két "zsiványtársával", a néger kocsis Ned William McCaslin Jefferson Mississippivel és a félvér indián istállómester-helyettessel, egyben önjelölt sofőrrel, Boon Hogganbeckkel, hogy nekivágjanak a világnak, s árkon-bokron-iszaptengeren át meg se álljanak - egészen a szomszéd állam fővárosáig, Memphisig, ahol másnp - ráadásul egy nyilvánosházban! - arra ébrednek: nincs már automobiljuk, van viszont helyette egy öszvértermészetű versenylovuk? S ez még a kalandoknak csak a kezdete. A régi és az új világ mezsgyéjén kóborolnak a Zsiványok hősei. A rabszolgaság számukra már csak egzotikus emlék (igaz, a memphisi Beale utcában már készülőben az új: a gettó), a 20. század technikai korszaka még egzotikus ismeretlenség. A nagyapa elbeszélésére figyelő, azon nevelkedő, emberséget-tisztességet abból tanuló unoka pedig talán 1950-ben született. Ő a faulkneri életmű legifjabb, legmaibb "szereplője": kortársunk, aki velünk együtt hallgatja a történelem számunkra is érvényes meséjét.

Robert Penn Warren - Vízözön
Drámai ​pillanatban ismerjük meg Fiddlersburgöt, az amerikai Dél jellegzetes városkáját - az épülő erőmű víztárolója lesz a helyén, s a már amúgy is halódó kisváros víz általi pusztulásra ítéltetett. Fiddlersburg végnapjairól készít filmet egy híres rendező; s ahogy a "helyszín"-nel ismerkedik, kitárul előtte ennek az isten háta mögötti kis fészeknek és lakóinak jelene, múltja, számtalan apróbb-nagyobb tragédiája. Robert Peen Warren, az amerikai Dél "nagy öreg"-je, ebben a regényében azt firtatja: századunk második harmadában hol tévesztett utat és mivé lett a szép reményekkel, nagy eszmékkel induló amerikai haladó értelmiség. Jó negyedszázadot átívelő nagy regényének kiindulása és végső pontja egyben: a szimbólummá növekvő Fiddlersburg, amelyet beárnyékol a börtön sötét épülettömbje, és elborít a vízözön.

Cormac McCarthy - Isten ​gyermeke
"Vagy ​kitalál magának egy másik életvitelt vagy talál magának egy másik lakóhelyet hozzá valahol a világban." - figyelmezteti a seriff Lester Ballardot, ám a huszonhét éves fiatalember egyikre sem képes. Anyja lelépett, apja felakasztotta magát. Lester szinte teljes elszigeteltségben él közel a természethez, egyre távolabb a társadalomtól a Tennessee állambeli Sevier megyében. Pár dollárja van és egy puskája. Vadászik és gyűjtöget a hegyekben. Meggyűlik a baja a renddel. Magában beszél. Egy hideg téli reggelen tett felfedezése alapvetően változtatja meg az életét. Már nem lesz visszaút. Cormac McCarthy korai remekművében a rá annyira jellemző szikár költőiséggel, érzékenységgel és komor szépséggel mutatja közelről az emberszámba se vett, kisemmizett Lester létezésének bestiális harcát, kegyetlen-keserves küzdelmét.

Mary Alice Monroe - Nyári ​fuvallat
Dora ​boldogtalan házasságában évekig játszotta a tökéletes anya és feleség szerepét. Férje azonban egy nap beadja a válókeresetet, és az asszony úgy érzi, hogy autista kisfia nevelésében is kudarcot vallott. A válása és az eladandó házzal kapcsolatos megannyi teendő pedig szinte minden energiáját felemészti. Szorult helyzetéből nem talál kiutat. Végül egy rosszullét kell ahhoz, hogy rádöbbenjen: ha újra boldog akar lenni, gyökeres változásokra van szükség az életében, amelyeket csakis önerőből vihet véghez. Elindul hát egy rögös, számára ismeretlen úton, amely a sok megpróbáltatás mellett megannyi örömöt is ígér, és csak remélni meri, hogy a végén nemcsak önmagára, hanem egyúttal haza is talál. Mary Alice Monroe szívmelengető és magával ragadó trilógiájának második kötetében folytatódik a Nyári emlékekből megismert három lánytestvér, Dora, Carson, Harper és nagyanyjuk édes-bús története.

Mary Alice Monroe - Déli ​menyegző
Nincs ​is annál romantikusabb, mint egy nyári esküvő - vagy kettő! - Amerika legkeresettebb esküvői helyszínén, a Charleston környéki, festői lápvidéken. Több száz éves ültetvények, egy mohos tölgyekkel övezett sétány, egy legendás bálterem, homokdűnék az alkonyatban... Keresve sem lehetne tökéletesebb díszletet találni a két lánytestvér, Harper és Carson menyegzőjéhez. Amikor azonban egy rejtélyes idegen jelenik meg a színen, úgy tűnik, hogy egy családi titok meghiúsítja a várva várt eseményt. A lányok és a nagyanyjuk élete egy szempillantás alatt fenekestül felfordul: kitör a botrány, a szerelmesek összevesznek, még az is felmerül, hogy felbontják az eljegyzést... A Dél-Karolina varázslatos tájain játszódó, bájos, ugyanakkor elgondolkodtató regény szereplői a nem mindennapi eseményre készülődve megtapasztalják, mit jelent az összetartozás, mennyire fontosak a családi kötelékek, illetve hogy a szeretet erejével minden akadályt legyőzhetnek.

Kollekciók