Ajax-loader

'halál' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_9420
elérhető
34

Linn Ullmann - Kegyelem
Linn ​Ullmann harmadik – és eddigi legsikeresebb – regénye lebilincselő szerelmi történet, amely az élet–szerelem–halál hármasának bonyolult kérdéseit feszegeti. Főhőseink, Johan és Mai számára a szerelem – a szó legmélyebb értelmében – élet-halál kérdése. A Kegyelem magával ragadó története antik mintára épül: a két főhős szenvedélyesen szereti egymást, jól tudván, hogy a végső búcsú pillanata közeleg. A házaspár egyezséget köt. Mai megígéri súlyosan beteg férjének, hogy átsegíti a halálba, ha majd eljön az idő. Ám ahogy közeleg a vég, Johan meginog elhatározásában. Amint az élet és a halál közötti határvonal elhalványul, a szerelmespárt cserbenhagyják a szavak. Ki dönti el, mikor jön el az idő? Johan vagy a szerető felesége, Mai? A halál valóban megkönnyebbülést hozhat, de kinek? Mai szerelmi zálogként tett ígérete lehet-e számukra a kegyelem forrása? Linn Ullmann hétköznapi könnyedséggel tárja elénk az élet fájdalmas szépségeit, Johan reményekkel, álmokkal, apró titkokkal és jelentéktelen hazugságokkal átszőtt emlékeit, és esetlenségükben is elragadó emberi kapcsolatait. A drámai történetet némi humorral és iróniával teszi felejthetetlen olvasmánnyá a mai norvég irodalom élvonalába tartozó írónő. Linn Ullmann a New York Egyetemen szerzett diplomát angol irodalomból, és doktori kutatásait is ott kezdte el. 1990-ben visszaköltözött szülővárosába, Oslóba, ahol rövid idő alatt elismert újságíró lett. Ma már neves irodalomkritikus, külön rovattal Norvégia vezető napilapjában. Regényei a hazai díjakon túl meghozták számára a nemzetközi hírnevet is, műveit több mint 30 országban adták ki. Jelenleg is Oslóban él férjével és gyermekeivel. Könnyű kötet súlyos gondolatokkal. A "Kegyelem" nem az eutanázia mellett vagy ellen érvel, hanem nyomasztóan árnyalt képet fest egy félszeg férfiról, aki szeretne legalább méltósággal búcsút venni az élettől és a szerelemtől. The New York Times Kifogástalan mű […] Linn Ullmann különlegessé varázsolja a hétköznapi dolgokat. Frankfurter Allgemeine Zeitung Linn Ullmann könyve különleges élményt nyújt, akárcsak egy háromfelvonásos dráma [...] ahol a gyöngédség szörnyű, a könyörület pedig kíméletlen. Lire Nagyszerű mese a halálról és a kegyelemről [...] Rejtett ajtókat nyit meg bennünk. Nem igazán arról szól, hogy szembe kell nézni a halállal [...] inkább rámutat arra, hogy igazán élünk. Hufvudstadsbladet

Img_0007
elérhető
18

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Torrente del Bosque - Kínzások ​és kivégzések története
A ​kínzások és kivégzések története alighanem egyidős az emberiséggel. Elődeink hosszú évek kitartó és precíz munkájával, kísérletezéseivel lépéről-lépésre létrehozták a legrafináltabb és legkegyetlenebb kínzóeszközöket, s mindezt csupán azért, hogy egyetlen jól megjegyezhető üzenete közvetítsenek - a bűn nem kifizetődő! Az emberi leleményesség határtalan, legfőképp ha ártó szándék vezérli. A spanyolcsizmától az élve eltemetésen át a felnégyelésig széles a tárháza a borzalmak, a tortúra eszközeinek. Könyvünk helyenként megdöbbentő információkat tartalmaz, de ami a legsokkolóbb, ezeket a kínzásokat mind a mai napig előszeretettel alkalmazzák parányi földgolyónkon.

Raymond Avery Moody - Fény ​a kapun túl
Dr.Raymond ​A.Moody a halálközeli élmények kutatási irányát megszabó, nemzetközi sikert aratott könyve, az Élet az élet után megjelenését követően sem hagyott fel kutatásaival.A Fény a kapun túl ezeket a megdöbbentő, új eredményeket elemzi és tárja a nagyközönség elé. A szerző több, mint ezer újabb esetből merít, és ezeket veszi vizsgálat alá. Olyan személyektől gyűjtötte őket, akik visszatértek a klinikai halál állapotából, és beszámoltak élményeikről, tapasztalataikról. Az újabb adatok egyfelől megerősítik a korábbi eredményeket, másfelől új szempontokkal gazdagítják a halálközeli élmények értékelését. A szociológia, a pszichiátria és az orvostudomány terén tett újabb felfedezések még közelebb visznek bennünket az egyik legnagyobb rejtély megoldásához: vajon mi is történik velünk a halálunk után? A Fény a kapun túl azonban nemcsak új jelenségeket mutat be - például gyermekek különös halálközeli élményeit, vagy azt, hogyan tesznek szert váratlan tudásra, olykor jövőbelátásra is a klinikai halálból visszatértek - ,hanem azt is, milyen mély befolyással volt ez az élmény arra a nyolcmillió emberre, aki átélte. Ezek a személyek nemcsak saját életüket gondolták át újra, nemcsak új értékeket találtak és fogadtak el, hanem tevékeny részt vállaltak a szakemberek, az orvosok meggyőzésében is. Ennek köszönhető, hogy ma világszerte kutatók sokasága végez tudományos vizsgálatokat ebben a tárgyban. Ezekre a vizsgálatokra és eredményeikre alapozza Moody azt a meggyőződését, hogy a halálközeli élmény valóban bepillantás a túlvilágba, rövid látogatás egy másik, teljes valóságba.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Véronique Olmi - Tengerpart
A ​fiatal nő, aki a történetet egyetlen hosszú monológban elbeszéli, egyedül él két kisfiával, az ötéves Kevinnel és a kilencéves Stannel. Életükben először nyaralni viszi őket. Ez a kiruccanás igazi ünnepi esemény, legalábbis annak kellene lennie, és az anya igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy az is legyen. Késő este szállnak buszra, szakadó esőben. És a gyerekek bizony nyugtalanok, aggasztja őket, hogy ilyen váratlanul, az iskolaév kellős közepén utaznak el, méghozzá a tengerhez, pedig már beállt a tél. De minderről nem lehet beszélni, sírni sem lehet, sírni főleg nem, sem az anyának, sem nekik. Ruháik szinte mind ott vannak a sporttáskában, kedvenc tárgyaik is - kivéve Kevin otthon felejtett cumiját -, és ez megnyugtatja, meg kell, hogy nyugtassa őket: ne féljenek többé a sötéttől, hiszen holnap új, csodálatos élet virrad rájuk, amelyben nincs több szenvedés. Boldogok lesznek, látni fogják a tengert, és látni fogják a fényt. A baljós környezet, a szűnni nem akaró eső, a sár, a sötétség, az ellenségesen háborgó tenger, az elhagyatottság, a társadalmi közömbösség, sőt kegyetlenség és az anya kétségbeesett víziói egyre torokszorítóbb hangulatot teremtenek. A végkifejlet azonban túltesz minden képzeleten. A fanyar, sallangmentes, egyúttal lázadó, mégis gyöngéd és költői stílusban elbeszélt történet egyszerű és több mint felkavaró. Mert kiáltás ez a regény, mely kizökkent a nyugalmunkból, halálos rémületet kelt a szívünkben, tükröt tart elénk... Véronique Olmi színműíró és dramaturg. 1998-ban megjelent novelláskötete után ez az első regénye.

Sara Shepard - Pretty ​Little Liars
Mindenkinek ​van valami szennyese – kiváltképp, ha az illető a gimis Spencer, Aria, Emily és Hanna. Spencer a nővére fiúja után sóvárog. Aria az angoltanáráról fantáziál. Emily a fekete Mayába zúg bele. Hanna pedig ocsmány kis trükkök árán játssza a bombázót. Ki hinné, hogy ezeknél súlyosabb titok is nyomhatja a lelküket? Pedig így áll a helyzet, mióta Alison barátnőjüknek váratlanul nyoma veszett. Hogy honnan tudom? Hát onnan, hogy ismerem őket, mint a rossz pénzt. Tudom, miféle gaztetteket követtek el a múltban, és milyen velejükig romlottak ma. Egyetlen féltve őrzött, mocskos kis titkuk sem maradhat rejtve előttem. És most már előtted sem!

André Pieyre de Mandiargues - A ​legkülső körön
Balsorsa ​szeszélyéből - és írója nagyon is céltudatos akaratából - rendkívüli körülmények közé kerül egy semmiben nem rendkívüli ember, és pusztán helyzete új, különös tehetséggel ajándékozza meg: merőben másképp érzékeli a világot, mint addig. Mert szerencsétlenségében megadatott neki az a ritka kegyelem, hogy - mint egy felvillanó és már soha ki nem hunyó fénycsóvában - beláthassa a neki rendelt időt, megláthassa halála óráját. Különös fajtája a szabadságnak: ami megmaradt, az teljesebben az övé, mint valaha, szédítően megnő a pillanat értéke, a megélesedő érzékek eddig ismeretlen érzékenységgel fogadják be a világ hirtelen túláradó bőségét. S hogy ennek a világnak a díszlete, a realitássíkja önmagában is különös és idegen - a barcelonai bordélynegyed ismeretlen-ismerős egzotikumokban nem szűkölködő világa -, az csak növeli a kísérlet érdekességét.

Paul Kersten - Apám ​hétköznapi halála
Esztendeje ​meghalt már apám, amikor álmomban először néztem megint a szemébe. Egy áruházi étteremben bukkantam rá, roggyantan ült egy asztalnál, félig ráborult. Előtte tányéron két szelet kenyér, a kenyéren olvadt vaj. Ahogy meglátott, zavartan elfordította a fejét. Odaültem hozzá. Mosolyogni próbált, aztán kimerülten behunyta a szemét, és hátrarogyott. Elhanyatlott a széken, két lábát messzire kinyújtotta az asztal alatt. Én előrehajoltam, hogy jobban lássam az arcát. A homlokán kicsi véraláfutásos csík, egy szederjes vízszintes vonal. Most már a szavát is hallottam, halkan motyogott magában: - Már csak a fél szememre látok. Talán meg fogok vakulni. - Nyugattam, lelkére beszéltem, pedig a hangom majdnem elakadt a szánalomtól. Az én bűnöm, gondoltam, hogy úgy megnyomorodott a teste, hogy olyan öreg. A hangja érthetetlen mormolásba ment át. Amikor már-már az asztal alá csúszott, két vállánál fogva fölhúztam, és akkor a feje előrenyaklott a vállamra. A szeme még mindig behunyva. - Be kell látnod - mondta. Bólintottam, aztán azt kérdeztem: - Nem akarsz hazamenni? - És akkor fölemeli a fejét a vállamról, és rám néz. Alig állom a nézését. - Egyszer, ugye nem bírja tovább az ember - mondja -, be kell látnod....

Peter Filardi - Leonore Fleischer - Egyenesen ​át
Jó ​nap ez a halálra. Meghalni könnyű. Visszajönni annál nehezebb. És ami az élet és a halál határán történik, örökre megváltoztatja az életed. Nelson és Hurley nagyon furcsán viselkedtek halálközeli élményük után. Valamit titkolnak, ebben biztos volt. Valamit azzal kapcsolatban, amit odaát tapasztaltak és amit Rachel Mannus is tapasztalni fog, hacsak nem ér oda időben. Bárcsak ne lett volna Rachel olyan önfejű! Meg kell akadályoznia, hogy átmenjen. Vissza kell hoznia mielőtt még õ is célpontja lesz annak a valaminek, ami odaát vár rá! David átvágott a körkupolás, fedett csarnok márványpadlóján, végigszaladt a Taft-laborba vezető folyosón, most az sem érdekelte, hogy valaki meghallhatja,. Rachel mozdulatlanul és holtsápadtan feküdt az ágyon. Halott volt.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Dan Brown - Az ​elveszett jelkép
Megkerült, ​ami elveszett... Robert Langdont, a Harvard szimbólumkutatóját az utolsó percben kérik fel egy esti előadásra a washingtoni Capitolium épületében. Közvetlenül megérkezése után azonban egy hátborzongató szimbólumokkal rejtjelezett, nyugtalanító tárgyat fedeznek fel a Rotunda kellős közepén. Langdon egy ősi meghívót közvetít benne, amely a titkos ezoterikus bölcsesség rég letűnt világába invitálja megfejtőjét. Amikor brutálisan elrabolják Peter Solomont, a híres filantrópot és szabadkőművest, Langdon nagyra becsült mentorát, a professzor ráébred, hogy csak úgy mentheti meg barátja életét, ha elfogadja a rejtélyes meghívást és követi az utat, akárhova vezessen is. Langdon gyorsan ott találja magát Amerika legnagyobb hatalmi központjának színfalai mögött, a város láthatatlan termeiben, templomaiban, alagútjaiban. Ami mindeddig ismerős volt, az most átváltozik egy mesterien elleplezett múlt titokzatos, félhomályos világává, amelyben szabadkőműves rejtélyek és sosem látott felfedezések vezetik őt az egyetlen lehetséges és felfoghatatlan igazsághoz. Az elveszett jelkép az eltitkolt históriák, misztikus ikonok és kódok ragyogóan összecsómozott szőttese; intelligens, vllámgyors tempójú thriller, amelyben egymást érik a meglepetések. Hiszen - miként azt Robert Langdon felfedezi - nincs páratlanabb vagy megrendítőbb, mint az a titok, amely mindvégig a szemünk előtt volt...

Tahar Ben Jelloun - Anyámról
"Élete ​utolsó hónapjaiban akadozó emlékezete visszatérítette anyámat a gyermekkorba. Hirtelen újra kislány volt, majd fiatal, házas asszony, beszélt hozzám, bizalmasan, megidézte az élőket és a holtakat. A gyermeki szeretet erős és szenvedélyes, gyakran kimondatlan gondolatok és szemérmesség övezi. Múltjáról mesélve, anyám megszabadult oly gyakran boldogtalan életétől. Napokon keresztül hallgattam, követtem félrebeszéléseit, szenvedtem és persze megismertem őt. Az "Anyámról" című könyvet azon emlékfoszlányok alapján írtam, amiket ő hagyományozott rám. Ezek segítségével megismerhettem a harmincas, negyvenes években, a fési óvárosban folytatott életét, elképzeltem a ritka öröm pillanatait, megértettem frusztrációinak az okát. Minden alkalommal átéltem érzelmeit és még a hallgatásaiból is sokat tanultam, a magam nyelvére formáltam ezeket. Az "Anyámról" igazi regény, hiszen egy olyan életutat mutat be, amiről semmit, vagy szinte semmit nem tudtam." (A szerző)

Sir Arthur Conan Doyle - A ​sátán kutyája
A ​detektívregény-irodalom klasszikusának, az 1929-ben elhunyt Sir Arthur Conan Doyle-nak legsikerültebb regényét tartja kezében az olvasó. Főhőse, a legendás hírű, nagyszerű detektív, az immár fogalommá lett Sherlock Holmes ebben a regényben "földöntúli" erőkkel veszi fel a harcot. Legalábbis ezt tartják mindazok, akik hisznek a Baskerville családra nehezedő átokban és a devonshire-i lápvidéken pusztító szörnyeteg létezésében. Sherlock Holmes és barátja, Watson doktor azonban nem hisz az efféle babonás elképzelésekben. Bűntényre gyanakszanak, és nem ok nélkül.

Csoda
elérhető
15

Ignacy Karpowicz - Csoda
„Rómeó ​meghal, Júlia életben marad. Miért is ne lehetne ez egy csodálatos szerelem kezdete? Történnek néha csodák. Ha nem az életben, akkor a halál után.” Ignacy Karpowicz A csoda a könyv első lapjain megtörténik: egy fiatal fiú autóbaleset áldozata lesz, a teste azonban stabilan tartja az ideális 36.7-et. A ki nem hűlő holttest katalizálja az eseményeket és furcsa hatással lesz egész környezetére. A harmincas éveiben járó doktornő belészeret, az egykori barátnő átértékeli szexuális orientációját, és így tovább – a csoda a családtagokkal, barátnőkkel, orvosokkal esik meg, akik mind kilépnek önmagukból, zavaros és érthetetlen helyzetekbe keverednek, de legalább szánandó és nagyon is érthető életük végre kilép a megszokott pályájáról. Az abszurd ötletből kibomló történetet a szerző az Égiek és földiekben megkedvelt szatirikus látásmódjában tárja elénk. „Nehéz határ volt ez. Az élet és a halál, az egészés az elem, a test és a hőmérséklet között. Olyan határ volt, amelyet nem lehetett egyszerűen átlépni. Döntést követelt.”

Antoine Leiris - Csak ​azért sem gyűlöllek titeket
Péntek ​este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélène Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Antoine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

Wunibald Müller - Gyász ​idején
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_23822
A ​halál egészen más...? Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​halál egészen más...?
"A ​halál egészen más...?" c. kötetet a témával foglalkozó rádiós beszélgetésekből, illetve a velük kapcsolatos levelekből állították össze Juszt László és Zeley László újságíró-szerkesztők. A könyv a XX.század egyik legnagyobb paradoxonához kíván hozzászólni: a személyiség képességei minden eddiginél jobban bontakozhatnak ki, miközben az egyén halála egyre inkább tabu témává vált. A magánytól, a bizonytalanságtól és a fájdalomtól való rettegés mint a halálfélelem három összetevője, talán soha nem volt annyira központi kérdése az emberi létnek, mint napjainkban. Elkezdődött, bár nagyon lassan halad és nagyon sok misztikus elemmel terhes, az elmúlás "újra társadalmiasítása". Ennek a folyamatnak a jó és rossz oldalait, irracionális, babonás és tudományos, világnézeti elemeit mutatja be a könyv.

Mácz István - Élni ​vagy meghalni?
26 ​levél azokhoz, akik hívják a halált, akik keresik az élet értelmét. “Élni vagy meghalni” súlyos kérdés, az ember kérdése, akár 21 éves, akár 80 éves. A súlyos kérdésre elég bátor ez a könyv, hogy olvasójával keresse – nem megadja neki – a választ. Világirodalmi példákban (melyek a valóságos emberi életben játszódnak) igyekszik megmutatni az emberi élet érdemességének értékét. Bizalmat, a reményt szítja fel még az öngyilkossági krízisben vergődő szívben is. Nem erőszakos. Együtt érez az olvasóval. Nem rábeszél, és nem lebeszél. Gondolkozni hív és érezni, mélyen érezni az életet. A könyv értéke, hogy olyanról és úgy szól, melyről inkább hallgatunk, mint beszélünk. Ha pedig szólunk, csupán dadogunk. Élni vagy meghalni? A kérdés suttogva vagy kiáltva teszi fel a szívünk. Tessék: keressük együtt a választ. A válasz megtalálásában társunk e könyv.

Fekete István - Tíz ​szál gyertya
Valóban ​tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv. Az elsőt akkor gyújtják meg, amikor a novellafüzér egyik szereplőjét keresztelik, az utolsót akkor, amikor ez az ember éltes korában meghal. És minden egyes elbeszélésben meggyullad egy-egy szál gyertya. A gyűjtemény egységét természetesen nemcsak ez biztosítja, hanem főként az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének akkori sokféle arculatáról. Parasztfiatalok, öregek, vidéki vasutasok, vasúti igazgatók, kisvárosi vénasszonykák, eladó lányok, anyás kedélyű özvegyasszonyok, élhetetlen, de goromba pesti "naccságák" megkapóan természetes összevisszaságban keverednek a mű lapjain. Az új kiadást új rajzok díszítik.

Benyák Zoltán - A ​nagy illúzió
Tom ​Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa. Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott. De az életének ezzel még koránt sincs vége. A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit. Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere... Szerelem és halál. A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.

Susan Sontag - Halálkészlet
Dalton ​Harron - családi becenevén Diddy -, egy mikroszkópokat gyártó vállalat New York-i reklámszakembere, a cég által rendezett konferenciára utazik. A vonat műszaki akadály miatt megáll egy alagútban, Diddy leszáll, hogy körülnézzen - és perceken belül gyilkossá válik. De valóban megölte-e az alagútban dolgozó pályamunkást, akinek haláláról a másnapi lapok beszámolnak ugyan, csakhogy egyértelműen balesetről írnak? A Diddyvel egy fülkében utazó vak - s épp ezért rendkívül kifinomult hallású - lány szerint míg a vonat állt, a fülkét senki sem hagyta el, Diddy, aki mindinkább tudathasadásos állapotba kerül, szalmaszálként kapaszkodik a lány és őközte fellobbanó szerelembe, amelytől nemcsak bűnösségének vagy ártatlanságának kiderítését reméli, hanem elrontott életének megváltását, s egy új kezdet lehetőségét is. Amikor azonban hónapok múltán együtt térnek vissza az állítólagos tett színhelyére, az alagútba, Diddyt ott a halál lidércnyomásos panoptikuma várja... Susan Sontag, a kitűnő amerikai esszéista, akinek magyarul eddig A pusztulás képei, A fényképezésről és A betegség mint metafora című kötetei jelentek meg, regényíróként sem vonja ki magát az európai szellemi hatások alól: A Halálkészlet elvont, álomszerű, metaforikus légköre és érzelmileg elidegenített mikrorealizmusa a francia "új regény" vezéralakjainak műveit idézi.

Jim Crace - Halottnak ​lenni
Jim ​Crace sajátos hangvételű regénye témaválasztását és témakezelését tekintve is rendkívüli könyv. Élet és halát szoros összefonódásáról, egymást fedéséről szól, de szól a szeretet halhatatlanságáról, fiatalságról és öregségről, választási lehetőségekről és végzetről, házasságról és promiszkuitásról. A hátteret az erőteljes színekkel megfestett természet, egy elhagyatott és vad tengerpart adja. Itt szerelmeskedik először a regény két főszereplője, Joseph és Celice, a két zoológus, majd ide térnek vissza harminc év múlva, középkorúan, hogy a házasság mindennapjai után utoljára felidézzék a múltat, mielőtt a partot luxusvillákkal építik be. Itt gyilkolja meg őket valaki, egy névtelen, de nagyon is valóságosan ábrázolt gyilkos, a szendvicseikért, aprójukért, ruhájukért. Itt fekszenek hat napon át, míg lányuk be nem jelenti eltűnésüket, és a rendőrség meg nem találja őket. Életük és haláluk ezen a vad tájon olyan, mint egy szimfónia: halálra élet felel, és fordítva, bomló testre ifjúság, egy szerelem születésére, évtizedeken át megőrzött szeretetre/szerelemre lappangó bűntudat. Minden iszonyatossága - a gyilkosság és a bomlás felkavaró leírása - ellenére is életigenlés árad belőle, szeretet az élet és megértő elfogadás a halál, mint az élet velejárója iránt. Crace nem mindennapi tehetség; még a szörnyűséget is költőivé tudja varázsolni. Katartikus élmény.

Fekete István - Hajnal ​Badányban
Mélyen ​az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támad a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író.

Nagy Bandó András - Sosemvolt ​Toscana
A ​regény főhőse Halász Bódog, ismert író. A történet ez év, tehát 2006. április 13-án kezdődik (kezdődött el), amikor Halász megtudja, hogy előrehaladott hasnyálmirigy rákja van. Professzor barátja közli vele, hogy mindössze három hónapja van hátra, a rák e formája gyógyíthatatlan. A bajt tetézi, hogy Halász lánya, Dóra ekkor már terhessége hatodik hónapjában van, és rendkívül veszélyeztetett terhes. Bódog nem fedi föl előtte a bajt, mert tudja, hogy mindenféle trauma végzetes lehet, akár a magzat életébe is kerülhet. Halász hospice nővér barátnője, Lídia segít megszülni az ötletet: erre a három hónapra Firenzébe, pontosabban Toscanába utazik, ahol az egyik könyvkiadó meghívásának eleget téve az ott tartózkodásért cserébe egy kisregényt kell megírnia, éppúgy, mint az Európa több más országából érkező íróknak. Halászt keményfából faragták: képes szembenézni a halállal, hisz 66 éves korára megedződött, és pontosan tudja, hogy egyszer neki is be kell lépnie abba a sorba, amelybe a családi és baráti köréből már többen beléptek. Egyébként is tanyasi, majd falusi emberként nevelkedett, ahol a halálra készülődés az élet velejárója volt. Ugyanakkor Halász, a későbbiek során megvallja Lídiának, hogy igenis fél a haláltól, és ha nem az unokája életéért aggódna, képes lenne az öngyilkosságra is. Halász visszavonul a lakásába, és Lídia segédletével onnan jár sugárkezelésre, és ott kapja meg a szükséges kemoterápiát is. Megkezdődik a versenyfutás élet és halál között. Halász, bár soha nem járt Toscanában, a lakásából ír szebbnél szebb leveleket, e-maileket Firenzéről, Sienáról, a toszkán tájról és az etruszkokról, akikkel, mint tudományosan kimutatható, rokonságban van a magyar nyelv. Dóra, férjével, Zoltánnal egy tanyán él. A tanyát egykoron Halász szülei építették, Dóráék szerencséje, hogy fölfedezték az egykori Halász-tanya eladásáról szóló hirdetést. Az életük tehát a nagyszüleik egykori házában játszódik. A történet, főként Halász emlékezéseinek, múltidézéseinek köszönhetően 140 évre, 1866-ig nyúlik vissza, miközben a mostani történések épp akkor játszódnak, amikor az olvasó kezébe kerül a könyv, tehát idén április 13-tól július 17-ig, Halász haláláig, és az unokája megszületéséig. Ez különös varázst és hangulatot ad az egész regénynek, az olvasó benne él az időben. Egy egész családregény rajzolódik ki, úgy, hogy közben különlegesen szép részek mutatják be Halász egy-egy kapcsolatát, például egy válltól lefelé megbénult 28 éves nőt, Viktóriát, és a 84 éves Nándor és 82 éves Blanka sírig tartó szerelmi történetét, elmondhatatlanul szép életképekkel. A Sosemvolt Toscana az élet és a halál regénye, halandóságunk tükröztetője, egy főhős és sok mellékszereplő életén keresztül.

James Dashner - Az ​útvesztő
Thomas ​egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül. EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK… …megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is. James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen. „Üdv a Tisztáson!”

Covers_81482
A ​jó halál Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​jó halál
Ebben ​a könyvben most indított pro és kontra sorozatunk legelső kötetében szenvedélyes érvek és ellenérvek csapnak össze - a többi között - ilyen problémákon: Ölhet-e az orvos? Ki döntsön élet és halál kérdésében? Vonatkozik-e az igazmondás kötelezettsége az orvosokra is? Van-e "halálhoz való jog"? A könyv bemutatja az eutanázia vonatkozásában tett jogi, etikai, vallási intézkedéseket, összeütközteti racionális és kevésbé racionális iskolák, orvosok, filozófusok, jogászok, etikusok, pszichológusok nézeteit és véleményeit. Bár nem ajánl kész megoldásokat, világossá teszi, hogy a beteg emberrel - legyen az gyógyítható vagy gyógyíthatatlan - emberhez méltóan kell bánni, tiszteletben tartva az értelmes döntéshez való jogát. Dr. Blasszauer Béla a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanít. Szakterülete az orvosi etika; ebben a témakörben már számos, vitát kiváltó tanulmánya jelent meg a szaklapokban és a folyóiratokban. E kötetében is elsősorban etikai oldalról közelíti meg az emberi élet és egészségügyi gyakorlat egyik sok évszázados, centrális problémáját: a jó halál (eutanázia) kérdéskörét.

Isabell Zachert - Christel Zachert - Belli
Christel ​és Isabell Zachert könyve különös, fájdalmas csemege az olvasónak. És egyáltalán nem borzadva írom le ezt így - bár a naplóregény a halálról szól. Egy tizenötéves kislányról hirtelen kiderül, menthetetlen rákbeteg. Hogyan éli meg a remények és a végveszélyek hullámvasútját ő és családja, erről számol be az édesanya, aki barátnőként, szellemi társként, önfeláldozó ápolónőként kíséri és támogatja Isabellt a szenvedések árkain, melyekből nem tért még meg utazó. S mégis, ebben a könyvben mintha örökké vasárnap lenne, és mintha folyton friss takarók fehérsége villogna, és a kórházszag mennyei illat volna! Mi teszi a csodát?

Brynjulf Jung Tjønn - A ​világ legszebb mosolya
A ​világ legszebb mosolya az egy nyár alatt fiatalemberré érő fiúról, Henrikről szól, miközben egy másik fiatalember, Simon lassan elsorvad mellette. A világ legszebb mosolya Kjersti mosolya. És Henrik csak arra vágyik, hogy megcsókolhassa a lányt... Henrik akkor válik felnőtté, mikor a szerelem és a halál egy pillanatra összeér.

J. K. Rowling - Harry ​Potter és a Halál ereklyéi
Amikor ​a tizenhetedik évét betöltő Harry - ezúttal Hagrid motorjának oldalkocsijában - utoljára hagyja el a Privet Drive-ot, az őt védő bűbáj szertefoszlik, és a halálfalók azonnal a nyomába erednek. A Főnix Rendje azon fáradozik, hogy biztos helyre szöktesse őt, csakhogy Harrynek a bujkáláson kívül egyéb tervei is vannak: Dumbledore professzortól kapott feladatát kell végrehajtania. Így a tanév nélküle kezdődik el a Roxfortban. Vajon sikerül-e a folytonos életveszély közepette teljesítenie a küldetést, amitől a végső összecsapás kimenetele függ?

Giorgio Pressburger - A ​fehér közök törvénye
Giorgio ​Pressburger magyar származású író 1937-ben született Budapesten. 1956-ban ikertestvérével, Miklóssal (Nicola) még mint Pressburger György hagyta el Magyarországot. Rómában biológiát tanult, 1975 óta Triesztben él. Nemrégiben a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatójává nevezték ki. - Kezdetben színdarabokat írt, majd újságíró testvérével közösen szülővárosában, a Józsefvárosban játszódó novellákat. Pressburger elbeszélõ; prózájára - melynek középpontjában a közép-európai zsidóság áll - erõsen hatott Franz Kafka. A beteg, a groteszk, a tehetetlen attrakciója, a mintegy nekrofíliás vágy keverve az intellektuális kíváncsisággal Giorgio Pressburger írásában is megjelenik. Pressburger hipnotikus erejű novellája, a Vera (A fehér közök törvénye című kötetben) többek között azt kutatja, hogy a passzivitás, a teljes kiszolgáltatottság milyen érzelmeket vált ki az emberi lélekben. Mit hoz ki belőlünk az ismeretlen? Ismerjük-e magunkat eléggé, hogy erre felkészüljünk? Hiszen még a saját érzéseinknek is kiszolgáltatottak vagyunk. Pressburger az érzelmeknek ezt a sötét mélységét kutatja: a tudományos kíváncsiságot, ami szerelemmé, majd gyűlöletté válik..

Kollekciók