Ajax-loader

'erdély' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Paulo Coelho - A ​portobellói boszorkány
Athena ​- eredeti nevén Sherine Khalil - egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok
1860-ban ​jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Tamási Áron - Bölcső ​és bagoly
A ​három részesre tervezett regényes önéletrajzi mű első kötete. Szíves kalauzként Székelyföldre, időben a század elejére viszi el az olvasót, szülőföldjére, a Nyikó völgy Farkaslakára. Megismerkedünk a falu keletkezésének legendájával, a környező községekkel, a székelyek eredetével, majd az író őseivel, akik a többi székely család életét példázzák. Gyűrkőznek a sovány földdel, őrzik egy zárt világ hagyományait, de minden nemzedékükben akad valaki, aki kiemelkedik; a nép követeként kiröppen a világba. A könyv az első emlékezetes betegségtől a kiröppenésig, az elemi iskola végéig mutatja be hősét. Gyermekkori csínyek, szorongások, ráeszmélések mögül kirajzolódik a felnőtteket kritikával szemlélő, a munkát korán megtanuló és jókedvvel végző kisfiú embersége. Megelevenedik az anya "szenvedő s mégis derűs tekintete", az apa "komoly és értelemben díszes arca", de nem hiányoznak a család és a falu életének komor, nehéz pillanatait felidéző oldalak sem. Néha úgy tűnik, hogy az emlékezés megszépíti a valóságot, mégis teljes világot rajzol az író, melynek a tisztesség, a szabadságszeretet, a szorgalom és a kövek alól is virágot hajtó remény az alapja. Tamási művészetében az idealizáló-szimbolizáló művek után a Bölcső és bagoly fordulatot jelent a realizmus irányában. A székely valóság sokoldalúan hű rajzával, a gyermekkori élményekhez hozzáadva a felnőtt tapasztalatát, magával ragadó társadalmi regényt teremtett, amely lírával átszőtt önvallomás és vallomás is egyben. A szülőföld és a gyermekkor napfényes-árnyékos világában a szerző művészetének rejtett forrásaira bukkanhatunk. Nyelvi fordulataiból, stílusából elénk tárul a székely nép észjárása, lelkisége; összegezve kapjuk mindazt, amit a népköltészettől és az útra bocsátó közösségtől kapott.

Cserna-Szabó András - Szíved ​helyén épül már a Halálcsillag
Emlék ​Bundás egy nyugodtnak induló vasárnap délután kedvenc férfimagazinjából arról értesül, hogy a szerelem kialakulásáért a feniletilamin nevű hormon a felelős, s hogy pontosan hétféle szerelem létezik. Mire a cikk végére ér, már tajtékzik a dühtől, és ordít: micsoda hazugság, hiszen csakis egyféle van, ,,az elvakult, buta, üres szerelem, ami csak szenvedély és csak rabság. A többi habkönnyű neurózis, polgári házasság, semmi egyéb." Az már az élet humorérzékét dicséri, hogy ebben a pillanatban megcsörren a telefonja, és éppen az a nő keresi, aki elhagyta, és akinek az emlékétől nem tud szabadulni. A regény a vak szenvedélyek karneválja. A fekete szerelem végigsöpör a budapesti Király utcán, Kolozsváron, Pécsen, az adriai tengerparton. Nemet változtató macsó, japán karddal hadonászó írósztár, bánatevésbe menekülő mizantróp apa, transzvesztita szerelemdémon és persze a westernt író főhős kergeti a boldogság kék madarát, vagy ahogy a könyv fogalmazza újra a toposzt: a szerelem pöttyös lasztiját. Mindeközben a Vadnyugaton is zajlik az élet: ármány és szerelem, bűn és bűnhődés, árulás és bosszú. A legendás Mocskos Tizenegyek Bandája az enyészeté lesz, kőkemény gengszterszívek törnek ripityára, de azért Blacklord messze földön híres kuplerájának (Eldorádó Kéjház) szalonjában minden hajnalban felcsendül a Szamár-induló...

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Páskándi Géza - A ​sírrablók
"Kiélvenckedik ​a dógot az ápoló urak, mer az eccer biztos, hogy nem az megy mészárosnak, aki a másik életébe tehén vót, ahogy a lélekvándorlás ezt elmondja. Hanem mondjuk, farkas vót és most vallató zsarunak megy. Hát azért van bosszúálló tehén is. Egyszóval ez a politikai pszichiátria itten nagyon tanulságos. Az igazi pszichiátria meg eközt az a különbség, mondta a bolond professzor, ami az egyetem és a káderiskola közt van." * "Most mán magyar maradj vagy román legyél, mit akarnak a te testvéreid, hogy mi legyél, és mit akar Európa és az összes kontinensek mit akarnak, hogy mi legyél, hogy érdemes mán égetni magadat, meg strapálni a lelkedet, hogy megmaradjon a nyelved és az emberi emlékezeted vagy hipp-hopp legyél egy új ember, amilyen még sose vót! Itt az idő, ezt meg kell tudni, hogy ne pazaroljuk ezt a kevés időnket, az egyetlen életünket, ha mondjuk nem lenne feltámadás, amit nem hiszek. Mert itt románt akarnak belőled csinálni, még ha szentül megesküsznek rá, hogy eszük ágában sincs. Akkor is akármilyen új főnök jön, vagy rezsim, le akarják majd nyelni titokba vagy nyíltan ezt a több mint két milliót itt Erdélybe, mégha olyan gombóc, amibe meg is lehet fulladni. Ez mindig robbanás helye lesz, egy nagy fortyogó katlan, amit hiába fednek le, mindig fel fog törni, örökké bűzleni fog. Mondják meg végre az urak, elvtársak, mi vagyok, mi legyek? Én. És mink." * "A bolondoknak kell beszélniük ott, ahol az épeszűek némák."

Harsányi Gábor - Menekülés ​Erdélyből a Szentföldre
Petrescu ​lesújtott a vaskaróval. Amikor a test hanyatt fordult, a román még egyszer ütött. Pontosan a pap homlokára célzott. A lány felébredt. Szemébe iszony telepedett. Remegett a félelemtől. Petrescu a lány hajába markolt és testét a priccsre szorította. - Nem szabad ellenkezni - hörögte - csák árrá vigyázni! A lány félájult volt a félelemtől és mozdulatlanul tűrte, hogy azt csináljon vele, amit csak akar...

D33viv34
elérhető
1

Gulácsy Irén - Hamueső
Az ​1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

Covers_424831
elérhető
2

Hornok Ernő - Verespatak
Az ​aranybányászatáról már a római korban ismert erdélyi település, Verespatak az utóbbi néhány évben került az érdeklődés középpontjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a verespataki térségben nyitná meg Európa legnagyobb külszíni aranybányáját. Ehhez azonban több falu, köztük az egykoron gazdag bányászváros Verespatak lakosságát is el kell költöztetni. A próbafúrások azt mutatták, hogy a városka alatt jelentős értékű arany- és ezüstkincs található. A cég ciánt alkalmazna az arany kinyerésére, s egy hatszáz hektáros cianidos tározót alakítana ki a szomszédos völgyben. Az esetlegesen szivárgó zagy komoly környezeti fenyegetést jelent nemcsak Erdély, hanem Magyarország számára is.

Jókai Mór - A ​Damokosok
Mit ​adhat egy Jókai-regény a magyar olvasónak 2011-ben? A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet. Ezek még a 21. században is fontos értékek…

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

Abafi_borito
elérhető
4

Jósika Miklós - Abafi
A ​rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé... Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor - csaknem százötven éve - hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

Erd%c3%a9lyi_muze%c3%bam
Erdélyi ​Muzéum 1814-1818 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Erdélyi ​Muzéum 1814-1818
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Köntös-Szabó Zoltán - El ​Galante pajzán emlékiratai
"Legújabb ​hív hitvesem neve: Sárika! És: nincs apja, hanemha: az anyja, ah! Anyósom felér ezer apóssal, és: mily minősíthetetlen rosszhiszeműsége! Ahelyett, hogy ellátná a gazdaságot, a rívó malaczoknak adna tápot, tápot ad ama gonosz szóbeszédnek, miszerint: a kántor leánya, Fruzsinka, szegény szerénységem gyümölcsét hordja a szíve alatt. Mily roppant nehezemre esett leírni, anélkül hogy pennám paczát ne ejtsen! Mi igaz az egész híresztelésekből, annyi mindössze: néha kikocsikázom Fruzsinkával, ritka erényes, sok jó könyvet olvasott leányka, hah, haha, kikocsiztam anyósom szájától örökké hangos és ebből kifolyólag czivakodó hangulatot kóvályogtató házból, és tagadhatatlan! Tettem, amit tettem, de nem gonosz indulattal, sem nyerészkedési, sem üzekedési vágyból! És: a legnagyobb titokban! Amennyiben: csak a község szélén (mely község feküdt híresnevezetes Kalotaszegen) segítettem fel egy szál ló vontatta bricskám kemény ülőkéjére, és! Tettem mindezt egykori, de mindholtomig kötelező huszáros tapintatból, beczenevemet meg nem czáfolandó galenteriából. Ah, hogy miért? Ez is egy kérdés? Csupáncsak azért, mert Fruzsinkám nevelődni, mivelődni vágyott, tudni akarta, hogy viselkedjenek távoli nagyvárosok keccsel bíró dámái, madmazeljei, frajlánjai! Megoktattam, meg én!"

Forró Tamás - Havas Henrik - Arad ​után
"Elvárják, ​hogy állampolgársági alapon ne minősítsék őket románnak, mert ők magyarok!" - mondja a tanácstitkár. "És az lesz a vége, hogy a kétmillióból eljön egymillió, a többit pedig beolvasztják?" - kérdezi a lelkész. "Romániában a kisebbség céltudatos megsemmisítéséről van szó. Ezt a célt a falupusztítási programmal törvényerőre emelték." - mondja az író. "Nem tudom, mi lesz a jövőnk, de nekünk már biztos megérte. A kislányom újra lát." - mondja az édesanya. "Az aradi csúcstalálkozónak eddig még semmiféle érezhető hatása nincsen. Pedig jelenleg már kétezernél több családegyesítési kérés van." - mondja a Vöröskereszt illetékese. "Képesek és készek vagyunk-e következetesen nemzetben gondolkodni és cselekedni?" - kérdezi a jogász. "Románia olyan nagy és fejlett ipart hozott létre, amely mindent képes előállítani, gyártani, beleértve a nukleáris eszközöket is..." - tolmácsolja a román pártfőtitkár véleményét a politikus.

Nagy László - Tündérkert ​fejedelme
Báthory ​Gábor alig múlt 18 éves, amikor "öreg" Rákóczi Zsgmondot "kiugrasztva" Erdély fejedelmi székét elfoglalta, s még a 25-öt sem töktötte be, amikor 1613-ban Váradon - szülővárosában - kirendelt orgyilkosok súlyos csapásai végeztek vele. Izgalmas, sokat vitatott személye ma jobbára úgy él a köztudatban, ahogyan azt Móricz Zsigmond az Erdély-trilógia Tündérkert kötetében megformálta: nagyot akaró, de mindig mármoros áldozatként, aki Erdélyt a tönk szélére sodorta, s vérével nem bírva "tízezer anyát tett magának szűzzé..." Valóban ez lenne az igazság? Valóban a felszarvazott férjek mozgalma volt az ellene 1610-ben megkísérelt széki merénylet? Valóban zsarnok, Casanova volt-e Tündérkert ifjú fejedelme, vagy csupán az őt megbuktató Bethlen Gábor és historikusai negatív megítélése hat még ma is? Milyen volt Báthory és Bethlen viszonya a valóságban? Volt-e köze Bethlen Gábornak Báthory meggyilkolásához? A Báthory Gáborhalálának 375. évfordulójára megjelenő kötet a torzóban maradt életmű sokoldalú és a korábbiaktól jelentősen eltérő értékelése közben e kérdésekre is keresi a választ.

Gyulai Pál - Egy ​régi udvarház utolsó gazdája
Gyulai ​Pál 1857-es kisregénye a magyar realista epika egyik első nagy teljesítménye. Haladás és nemzet ügye 1849 után szembekerült egymással. Idegen polgárság foglalta el a gazdasági kulcspozíciókat, miközben a nemzeti függetlenség és az alkotmányos államrendszer hívének tekinthető, számában megfogyatkozott köznemesség jobb híján tétlenségbe, úgynevezett passzív ellenállásba húzódott vissza, s az idegen elnyomás megszűnését a nagypolitikai erőviszonyok kedvező alakulásától várta. A köznemesség kitartását a régi értékek mellett és otthontalanság-érzetét saját portáján nagy beleéléssel és együttérzéssel, de e magatartás anakronizmusát sem hallgatva el mutatta be Gyulai Pál kitűnő kisregénye.

Dankanits Ádám - A ​hagyományos világ alkonya Erdélyben
A ​történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban - olykor a szakmai köztudatban is - itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről. Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről - többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. A hagyományos világ alkonya erdélyben Dankanits Ádám /1932. január 2-1977. március 4.) romániai magyar történész posztumusz műve, egy tervezett nagyobb tanulmánykötet önálló fejezete. A kötet többi része az 1977. március 4-i bukaresti földrengéskor megsemmisült.

Bisztray Ádám - Elfelejtett ​tél, farkasokkal
A ​képek, kicsi fejezetek ugrálnak, de az emlékezet is szeszélyes, jóllehet csak látszólag, mert törvényszerűbb ennél, hogy a gyerekkor idilli kronológiáját - akár a természet, az évszakok és tájak örök rendjét - az éjféli repülőzúgás felkavarja. Az erdélyi világ földet és embert, flórát és faunát testvériségbe foglaló egysége változó ritmust kíván, én máig fekete-fehér jelenésnek látom, de a szivárvány ígéretét sem tagadhatom. Talán ezért kedves nekem ez az írás, melynek igazi műfaját nem tudhatom.

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

Augustin Buzura - A ​hallgatás arcai
A ​fiatal - 1938-ban született a máramarosi Kővárberencén - kolozsvári kutatóorvosnak és neves lapszerkesztőnek ez a negyedik könyve. Az első kettőt éppen csak észrevették, a harmadik viszont - amely magyarul is megjelent "A kintiek" címmel 1974-ben - nagy föltűnést keltett, sőt vihart kavart. Ez a regénye 1974-ben jelent meg Bukarestben, s ha lehet, még nagyobb érdeklődés kísérte, mint előző regényét. Méltán, mert Erdély három évtizedének izgalmas és páratlanul tárgyilagos történelmi-társadalmi freskóját adja - a háború utolsó hónapjaitól napjainkig. Ez a mozgalmas, apró részleteiben is kidolgozott freskó három ecsettel készült: hárman mondják el - háromféleképpen - e korszaknak sok buktatóval, tragédiával terhes történetét. A regényalakok sorsa egyben történelem is, Erdély legutóbbi három évtizedének keserű, de reményt is csillantó története: a régi és az új rendszer nagy összeütközésében voltaképpen mindenki áldozat, valamennyien a történelem meghurcoltjai és kárvallottai; a történelem nagy sodrásában, az egymást követő történelmi-társadalmi földcsuszamlásokban igaz és tiszta embernek maradni iszonyúan nehéz, ha nem lehetetlen éppen - ezt sugallja az író, ezt ábrázolja kitűnően megformált alakjainak sorsában, a regényírás minden korszerű eszközének birtokában, az emberi lélek fölényes ismeretében.

Wass Albert - Mire ​a fák megnőnek
A ​Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.

Passuth László - Sárkányfog
Az ​erdélyi késő reneszánsz korát és Báthory Zsigmond uralkodását bemutató Sárkányfog sok szálon futó krónikája rengeteg szereplőt vonultat fel. Passuth e művéből azonban nem csak szűk három évtized erdélyi eseményeibe nyerhetünk bepillantást; megelevenedik II. Fülöp barokk Spanyolországa, illetve megismerhetjük a francia és a császári udvar intrikus világát is.

Bartis-attila-a-vege
elérhető
89

Bartis Attila - A ​vége
"...az ​egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban" "Egy fotográfus története, aki... Nem: egy férfi története, aki... Nem: egy szerelem története, ami... Vagy több szerelem története, amik egymással... Vagy egy ország története, ami... Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni." (Kemény István)

Covers_191037
Erdélyi ​anekdoták Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Erdélyi ​anekdoták
"Maga ​az élet nedve ez, melyben fölolvad a világ, emberivé válik, hogy kedélyünkre fogadhassuk. (...) Csak a rossz író humortalan. A rossz írás száraz-aszott, a kedély mozgékonysága nélkül. Humortalannak lenni annyi, mint emberietlennek lenni. Hiszen maga az ember is rendkívül furcsa lény s maga az élet is kicsiny és nagy egyszerre, vagyis humoros." (Kosztolányi Dezső)

Ugron Zsolna - A ​nádor asszonyai
A ​történet folytatódik... Esterházy Miklós birodalmi herceg, Magyarország nádora körül három asszony szoknyája suhog: feleségéé, Nyáry Krisztináé, aki első az ország nemesasszonyai között; a kisemmizett Báthory Annáé, aki az Erdélyi menyegző című előző regény főhősnője; valamint a két asszonyt felnevelő Várday Kataliné, a nádor anyósáé. Erdély trónján Esterházy, a katolikus főúr régi kálvinista vetélytársa, Bethlen Gábor ül, hatalma teljében, és újból nősülni készül. Egy dinasztia elsüllyed, egy másik megszületik... A 17. század eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodás jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak. Az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy férfi boldog akart lenni...

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Kollekciók