Ajax-loader

'erdély' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Paulo Coelho - A ​portobellói boszorkány
Athena ​- eredeti nevén Sherine Khalil - egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül.

Móricz Zsigmond - Tündérkert
A ​Tündérkert 1921-ben jelent meg először, s a harmadik kötet 1934-ben. Százszámra olvasta hozzá a forrásmunkákat, s könyvtárnyi kötetet gyűjtött belőlük. Hiteles történelmi regény is lett, amelynek egyes mozzanatait a történészek " tényanyagként" használják. Pedig a "feltámasztott" történelmi személyek, akiknek még "tüdeje, mája" is hitelesnek hatott, ugyanakkor önmagára és barátaira, ismerőseire is emlékeztettek: A tündérkert Báthory Gáborában, a "halálba farsangoló" fejedelemben kritikusai Adyt vélték felismerni, a forradalmi gondolkodót, a váteszt, s a mellette megjelenő Bethlen Gábor figurájában önvallomást láttak, "akinek Báthory az eszményképe, de aki a kisemberek, parasztok, kereskedők számára csinál egy boldog zümmögésű kaptárt Erdélyből" - olvashatjuk Németh Lászlótól. Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-keménye vívódások, árulások regénye a Tündérkert, amelyben a XVII. század elejének (1608-1613) erdélyi élete elevenedik meg.

Bram Stoker - Drakula ​gróf válogatott rémtettei
"Elsőre ​annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem pillanthattam ugyan, de a nyaka s a mozgása megbizonyosított, hogy ő az, leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált, mikor azt láttam, hogy teljes teste kibukik az ablakon, és kúszni kezd a falon, méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny, úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem. Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgysem láttam egyebet: a keze meg a lába ujja kapaszkodott a kövek illesztései közé... Rettegés szállt rám, mert tudom, hogy nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik..."

Bánffy Miklós - Megszámláltattál...
Bánffy ​Miklós, az előkelő és dúsgazdag arisztokrata a monarchia idején főispán, képviselő, 1921-22-ben külügyminiszter, elsősorban muzsikusnak, képzőművésznek, színházi embernek, novellistának, dráma- és regényírónak tartotta magát. Sokoldalú tehetsége, a művészi új iránti kétségtelen érzéke - ő mutatta be nem kis harcok árán Bartók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát - ellenére is úri műkedvelő volt; ennyiféle ambíció többnyire azt fűti, akinek a művészet passzió, még ha életre-halálra szóló is. A Megszámláltattál... azonban elképzelésének és szándékának, mindenekelőtt tárgyának következtében irodalomtörténeti jelentőségű: a Ferenc József-kori arisztokrácia életének belülről, a szemtanú élményei alapján ábrázolt krónikája. "A magyar élő arisztokráciáról még senki ilyen kíméletlenül és irgalmatlanul nem nyilatkozott - írta Móricz Zsigmond a Kelet Népében. - Bánffy Miklós kaszttársainak pontos és alapos arcképsorozatával s az egész kadáverből áradó nehéz és reménytelen levegővel igazolja a társadalmi megújhodás szükségességét." Személyes tragédiák, fülledt és reménytelen szerelmek, elbukó egyéni ambíciók, a jó szándék kényszerű vereségei vetítik előre ennek a társadalomnak a pusztulását. Bálok, lóversenyek, képviselőválasztások, kártyacsaták, légyottok, parlamenti színjátékok lenyűgözően realista jelentekből összeálló nagyívű körképe teszi impresszionista módon színezett, mégis eleven és hiteles történelmi dokumentummá a regényt.

420480
Bethlen ​Gábor emlékezete Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Bethlen ​Gábor emlékezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok
1860-ban ​jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Móricz Zsigmond - Erdély ​I-III.
A ​mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: "nemzeti hőst kerestem, akiről regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni... Így állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem: árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen... Az asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte >>elszánt poéta ceruzámat<<, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is." - Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Forgeteg
elérhető
2

Gulácsy Irén - Förgeteg
A ​már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.

Hegedüs Géza - Az ​erdőntúli veszedelem
A ​magyar történelemnek egy kevéssé ismert szakaszáról, a Budai Nagy Antal-féle huszita felkelés történetéről szól ez az izgalmas, színes regény. Rég elmúlt idők érdekes hősei kelnek e lapokon életre: a Biblia-fordító diák, az újra fegyvert fogó huszita hadvezér, a földesúr testőréből lett lázadó katona, és - ha csak rövid időre is - elénk lép a későbbi magyar történelem halhatatlan alakja: Hunyadi János. Aki szereti a történelmi regényeket - márpedig ki nem szereti? -, annak maradandó élménye lesz Hegedüs Géza sok kiadást megért regénye, amely az olvasók kérésére újból megjelenik a Delfin sorozatban.

Jókai Mór - Erdély ​aranykora
Az ​Erdély aranykorá-nak történelmi tündérmeséibe szövi bele első ízben a villódzó, színes török motívumot: és költőien beszél a szülőföldről is, romantikus díszletek közt életre keltve kedves Erdélyének sorsfordító éveit. A tündérmese szivárványos ködébe burkolt történetben nem a realista szerkezetet, a hitelességet kérjük számon: a hangulat, a stílus, a légkör olvasztja vonzó, bűbájos egységgé. A varázslat számára nem is képzelhető megfelelőbb színhely, mint a 17. századi Erdély váraival, barlangjaival; szereplőkül pedig féktelen főurak, nemes lelkű asszonyok, kegyetlen, cselszövő, egzotikus török férfi- és nőalakok felvonultatása. A látomás gazdagsága szinte elkápráztatja az olvasót: a regénynek azonban javára válik ez a sűrűség, fokozza a káprázatot, a szerelem, harc, menekülés, bosszúállás és megbékélés csodálatos szövevényét - a halhatatlan mesét.

Szépréti Lilla - Régi ​és új világ
"Tíz ​évvel ezelőtt a szerző egy alkalommal megkérdezte Radnóton néhány embertől: mit tudnak a várkastély törtétetéről. - Régi - mondották. Hangsúlyukból kiérződött, hogy ócska, elavult dolognak tartják manapság az ilyen épületeket. Így született meg az ötlet: írjuk meg sorra a várainkhoz, kastélyainkhoz, öreg házainkhoz fűződő legizgalmasabb történelmi eseményeket, hátha segítünk ezáltal felkelteni jónéhány ember érdeklődését és megbecsülését múltunk eme értékei iránt. A szerző tehát nekiállt: régi és új szakkönyvekben, megsárgult folyóiratokban és kiadványokban böngészve nézett utána hol voltak a leghevesebb harcok, szabadságmozgalmak, hol történt izgalmas összeesküvés, látványos bosszú, "notázás" (fő- és jószágvesztés), hol folyt több vér és bor, hol született, esküdött vagy haldokolt fejedelem." A könyv többen közt ír Árva Bethlen Kata olthévizi otthonáról, Vajdahunyad váráról, a brassói fellegvárról, Bethlen Gábor bölcsőhelyéről, a kolozsvári Bánffy palotáról és számos híres erdélyi várról, kastélyról.

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
123

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Omerta
elérhető
25

Tompa Andrea - Omerta
Tompa ​Andrea új regénye négy ember összefonódó és szétváló sorsát követi végig. Egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi szólal meg a könyvben. Miközben kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló történelmi korszakkal, egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak. Az ötvenes évek Kolozsvárján a város lakói a mind fojtogatóbb diktatúra kiszámíthatatlan fordulatainak kiszolgáltatva élik hétköznapjaikat. Van, akit magas pozícióba juttat a párt, van, akit börtönbe, az átmeneti enyhülés hónapjainak pedig egy csapásra véget vet az 56-os magyar forradalom. Milyen életút választható ebben a félelemtől terhes történelmi korszakban? S mi történik a belső értékekkel, a vágyakkal? - Tompa Andrea monumentális regényének talált hősei akarva-akaratlanul megütköznek ezekkel a szorongató kérdésekkel. A Fejtől s lábtól szerzőjének elbeszélői tehetsége új könyvében is magával ragadja az olvasót. "De a rózsa, hát azt hogy mondjam el ezeknek a bőrkabátosoknak? A rózsa, elvtársak, a rózsa, magyarázom nekik, a rózsa, az nem egy virág, mondom, mikor ott nézelődnek a kertben. Hogyan mondhatnám el annak, aki nem tudja, mi a rózsa? A rózsát nem lehet elmondani senkinek, ahogy a földet se, aki nem szereti, akit nem húz magához a föld."

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Selyem Zsuzsa - Moszkvában ​esik
"A ​távolállókat hozza közel, nekem egészen a szívemig elhatol. Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni. Többsávos meséjével engem bizony elragadtatott. Úgy visz soha nem látott tájakra, úgy emel még soha nem érzékelt dimenziókba, úgy vegyíti a gonoszt és az édest, hogy egy pillanatra nem kell elhagynom a realitásérzékemet, mert személyes víziója a mi elrettentő közös történetünk." Nádas Péter

Török Tamás - Erdélyi ​Mefisztó
A ​három részre szakadt Magyarország harmadik részében, az erdélyi fejedelemségben, amelyet eleinte hivatalosan "az önálló Magyarországnak" neveztek, és csak később tértek át a megmásíthatatlan megnevezésre: "Erdély", 1563-ban megjelent az első fejedelem új udvari orvosa, a sok vihart megélt laikus teológus és tekintélyes természettudós, az olasz Giorgio Biandrata. A római és a spanyol inkvizíció rémuralmának idején a Krisztus- gondolkodású kereszténység visszaállításának eszméjét hozza magával és egy erről szóló könyvet, amelyet a Genfben mártírhalált halt spanyol orvos, Miguel Severto írt. A könyvet az akkor "szentjeles" (kálvinista) papnak, Dávid Ferencnek adja át, hogy ezzel kezdetét vegye az inkvizíciós dogmatizmussal szemben most már semmiféle megalkuvást nem ismerő új egyház, az egyistenhívő keresztény egyház megalapítása. A forradalmi gondolatot forradalmi cselekvés követi, amely népfölemeléssel és túlkapásokkal három éven át határozza meg a fejedelemség életét. Eszméjének halált megvető emberiességét tekintve világforradalom volt ez, az egyetlen magyar földön sarjadt világforradalom, hatásának az állam nem tudott ellenállni, maga az állam is forradalmárnak állt, három gyönyörűséges évre dogmatizmus- és vérontásellenes államalakulat jött létre Erdélyben. Aztán úgy történt, ahogy magára hagyott országokban és nemzetekkel történni szokott: az emberiesség-vendégjátékot megbuktatták, az eszmehordozók sorsa a szokásos megvásároltatás vagy egymás által való fölfalatás lett, mert idő volt rá, szép ráérősen, de vajon miért mégsem végérvényesen? Dokumentumokra épített regényében az író ezt a 16. századi történetet akarja elmondani, és nem örök érvényű tanulságokat fölmutatni. Vagy még kérdezni is szeretne egyet-mást? Talán ilyeneket, hogy bár az emberiség lankadatlanul _örökíti_ az emberiességet és annak példáit, létrejöttétől fogva mindmáig ugyan miért bünteti mégis? Választ, mivel lehet, hogy még csak nem is kérdezett, természetesen nem vár. Az _Erdélyi Mefisztó_ Török Tamás harmadik regénye. az előző kettő _A vértanú_ (1985) és a _Kemény Zsigmond hallgatása_ (1986) ugyancsak a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg.

Barta Gábor - Az ​erdélyi fejedelemség születése
A ​magyar nép történetének egyik legszomorúbb fejezete az a másfél évszázad, amely - 1526 és 1686 között - a török hódítás jegyében telt el. Emberi életek milliói, anyagi javak fölbecsülhetetlen tömege, a kultúra megannyi pótolhatatlan alkotása ment veszendőbe az örökkön megújuló háborúk poklában. A tragikus korszak kezdete a középkori Magyarország pusztulásának ideje. Ugyanakkor ugyanez az idő látja a romokból kiemelkedni az erdélyi fejedelemséget. A magyar 16. század középső két negyedét két olyan esemény jelzi tehát, amelyiknek mindegyike önmagában is hosszú, a közérdeklődést mélyen megmozgató vitát kavart. Elkerülhetjük-e a második, az erdélyi kérdéskör szemrevételezésénél az elsőt, a mohácsit? Ha abban mindenki egyet is ért, hogy a fejedelemség születése összefügg a régi magyar királyság széthullásával - a kulcsévek egymástól való távolsága azt látszik sugallni, ez az összefüggés csak áttételes, nem maga a széthullás, hanem az annak nyomán támadó hosszas zűrzavar, nemzetközi és hazai politikai kötélhúzás hozza világra az önálló Erdélyt. (Magyarországnak már 1526 decemberében két királya van - a fejedelemséget legkorábban 1541-től, de többnyire csak 1556-tól szokás számítani.)

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Minden ​háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nemcsak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülőlányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi? Polcz Alaine

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."

Sz%c3%a9kely_m%c3%b3zes_-_z%c3%a1tony
elérhető
1

Székely Mózes - Zátony
"...Azt, ​mi történt, emberi nyelv ki nem beszélheti... Ilyet csak bomlott agy találhat ki. Te kell, hogy elüvöltsed! A te hű kutya szívednek kell, hogy higgyenek. Ha neked se hisznek, hiába minden! De akkor ők is pusztulnak! Mert ez a föld kővé vált szíveket nem hordhat! Üvöltsd el hát, hogy mi történt itt. Hogy mit tettek ezzel a néppel! "

Forró Tamás - Havas Henrik - Ki ​tudja, merre...
A ​val&oacute;s&aacute;ggal nem mindig k&ouml;nnyű szemben&eacute;zni. K&uuml;l&ouml;n&ouml;sen akkor, ha egyszer csak kider&uuml;l r&oacute;la: m&aacute;s, mint aminek eddig hitt&uuml;k. Ha v&aacute;ratlanul &eacute;s elemi erővel szakad nyakunkba valami olyasmi, amit eddig m&eacute;g elk&eacute;pzelni sem tudtunk. 1988 egyik legmegr&aacute;z&oacute;bb dr&aacute;m&aacute;ja lett az Erd&eacute;lyből, Rom&aacute;ni&aacute;b&oacute;l &eacute;rkezett magyar menek&uuml;ltek sorsa. A haz&aacute;juk elhagy&aacute;s&aacute;ra k&eacute;nyszer&uuml;lt ezrek &eacute;let&eacute;nek t&uuml;kr&eacute;ben mindny&aacute;junknak - magyarokon &eacute;s hat&aacute;ron t&uacute;lr&oacute;l j&ouml;tt magyar nemzetis&eacute;gűeknek egyar&aacute;nt - kell &uacute;jb&oacute;l vallat&oacute;ra fognunk mindazt, amit egym&aacute;sr&oacute;l tudunk. Az elhallgat&aacute;sokat, a tudatos f&eacute;lremagyar&aacute;z&aacute;sokat &eacute;s a ny&iacute;lt t&ouml;rt&eacute;nelemhamis&iacute;t&aacute;st is. Indulatok n&eacute;lk&uuml;l, j&oacute;zanon. A megold&aacute;s sz&aacute;nd&eacute;k&aacute;val &eacute;s ig&eacute;ny&eacute;vel. Vajon kinek nem jutott esz&eacute;be mostans&aacute;g J&oacute;zsef Attila h&iacute;res sora: &quot;rendezni v&eacute;gre k&ouml;z&ouml;s dolgainkat&quot;? Mennyi rendeznival&oacute; v&aacute;r m&eacute;g r&aacute;nk, ki győzn&eacute; sz&aacute;mba venni? A k&eacute;t kitűnő r&aacute;di&oacute;s &uacute;js&aacute;g&iacute;r&oacute; &uacute;jabb k&ouml;nyv&eacute;ben &quot;csak&quot; a t&eacute;nyek bemutat&aacute;s&aacute;ra v&aacute;llalkozik. Ez a dolguk. J&aacute;rtak kint a hat&aacute;ron, &eacute;jszak&aacute;ztak az őrs&ouml;n, r&eacute;szt vettek rendőrs&eacute;gi kihallgat&aacute;son, elk&iacute;s&eacute;rt&eacute;k a menek&uuml;lteket sz&aacute;ll&aacute;skereső &uacute;tjukra, s &iacute;gy megismerkedtek lelk&eacute;sszel, tan&aacute;csi &uuml;gyint&eacute;zővel, v&ouml;r&ouml;skeresztes tiszts&eacute;gviselővel, politikai munkat&aacute;rssal, pedag&oacute;gussal, &iacute;r&oacute;kkal - j&oacute;szerivel mindenkivel, akinek k&ouml;ze van a rom&aacute;niai magyar menek&uuml;ltek &uuml;gy&eacute;hez. K&ouml;nyv&uuml;nk: t&eacute;nyfelt&aacute;r&oacute; riportk&ouml;nyv. Ez&eacute;rt egyszerre keserű &eacute;s megrend&iacute;tő &iacute;r&aacute;s.

Ádám László - Belia György - Csatári Dániel - Románia
Románia ​a különleges természeti szépségek s az érdekes történelmi és műemlékek hazája. Hegyvidékein hatalmas erdőségek, mély szurdokvölgyekben kanyargó folyók és utak, cseppkőbarlangok és titokzatos tengerszemek csalogatják a turistát egyik helyről a másikra. Az eldugott völgyek mélyén évszázados, ódon fatemplomok harangja szól, a dombokon vastag fallal övezett kolostorok őrködnek, s a néma erdők foglalatában ékszerként ragyognak a külső freskókkal díszített, színpompás kolostortemplomok. A városok bástyái és várkapui, az erődített udvarházak és komor erődtemplomok régi idők hangulatát idézik, s a hegyekről középkori várromok és őrtornyok néznek le az utasra. A következő völgyet azonban már modern erőmű duzzasztógátja zárja el, s az őt újonnan épült ipartelepek vagy éppen fúrótorony-erdők mellett vezet tovább a lüktető ritmusú Bukarestbe, onnan pedig a tengerpartra. A magyar turisták romániai úticélja többnyire a tengerpart, Mamaia és Mangalia napsütötte homokstrandja. Útikönyvünkkel szeretnénk felhívni a figyelmüket e gazdag ország más vidékeire is, a hajdani fejedelmi székhelyek máemlékeire és a híres kolostorvidékekre, amelyek legalább olyan szép élménnyel ajándékoznak meg, mint a tengerparti nyaralás. Az útikönyv szerzői a Panoráma bevált hagyományai szerint a kötet első fejezetében Románia változatos tájairól, a román nép történelméről s irodalmának fejlődéséről adnak áttekintő képet az olvasónak. A "Részletes útikalauz" c. fejezetben pedig országrészek, s ezen belül fontosabb útvonalak, illetve tájegységek szerint vezetik végig az egész országon, a nyugati határvidéktől a tengerpartig és a Duna deltáig. A harmadik fejezet az utazáshoz fontos gyakorlati tudnivalókat tartalmazza, és egy rövid útiszótárral is segíti a turista tájékozódását. Az olvasó bizonyára hasznosnak találja majd a kötet végén álló betűrendes helységnévmutatót is, hiszen segítségével könnyen eligazodhat a könyvben. A kötetet 32 térkép és 174 fénykép egészíti ki.

D33viv34
elérhető
1

Gulácsy Irén - Hamueső
Az ​1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

Kollekciók