Ajax-loader

'töredék' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Örkény István - Négykezes ​regény
"Hohó ​- szólalt meg Déry. - Álljunk csak meg egy percre. Fölpattant, elsétált a szőnyegig, lenézett a tóra, visszajött, és gondolataiba merülve az asztalra könyökölt. - Mi bánt - érdeklődtem. - Olvasd csak el, amit írtunk. Nem elég, hogy összevissza járnak a vonatok, mi még a badacsonyi sebest is késéssel indítjuk el a Déli vasútról. Mit fognak ehhez szólni a fejesek? - A mi vonatunk tényleg öt perc késéssel indult. - Őszerintük viszont nem ez a tipikus. Egy ideig csak hallgattunk, töprengtünk. - Tibor! Vegyük olybá, hogy a lelkes mozdonyvezetőnek sikerül behoznia a késést. - Nem hangzik rosszul. Föltéve persze, hogy hőseink ezáltal elérik a Szigligetre induló hajót. - El fogják érni - nyugtattam meg. - Úgy véled, hogy ezzel eleget tettünk a forradalmi romantika követelményeinek? - Eleget tettünk. - Lehet - bólintott Déry. - De talán nem ártana, ha egy füst alatt egy kis önkritikát is gyakorolnánk. - Az sem árt - mondtam, és fölvettem a tollat. - A második fejezet következik."

Franz Kafka - Töredékek ​füzetekből és papírlapokról
"Szerettem ​egy lányt, aki viszontszeretett, ám el kellett őt hagynom. Miért? Nem tudom. Olyan volt ez, mintha fegyveresek köre övezné, akik lándzsáikat kifelé fordítanák. Bármikor közeledtem is, a lándzsahegyeknek ütköztem, megsebesültem, vissza kellett fordulnom. Szenvedtem így sokat. A lány ebben nem volt hibás? Azt hiszem, nem, sőt tudom is. Az iménti hasonlat nem teljes, engem is fegyveresek vettek körül, akik lándzsáikat befelé, vagyis ellenem fordították. Mihelyt a lány felé közelítettem, először is az én fegyveresim lándzsáiba akadtam, és már innen sem juthattam tovább... Egyedül maradt a lány? Nem, elhatolt hozzá egy másik férfi, könnyen s akadálytalanul..."

Svejk
elérhető
35

Jaroslav Hašek - Švejk
A ​regény hőse, mint az alcím is állítja, egy "derék katona". Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak. A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges "csihi-puhi" anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi - sokszor naturalista - nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik. Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg.

Alekszej Tolsztoj - Első ​Péter
Első ​Péter cár két évszázada élénken foglalkoztatta az orsz írók képzeletét. Hol nemes törekvéseit, hol barbár kegyetlenségét hangsúlyozva, mindenképp mint erőskező uralkodót ábrázolták, bizonyságául annak, hogy méltán kapta a "Nagy" jelzőt. A klasszikus kor írói közül azonban egyik sem látta oly tisztán, mint Alekszej Tolsztoj, hogy mit jelentettek Péter reformjai, és milyen eszközökkel lehetett őket végrehajtani, hogy Oroszország európai nagyhatalommá váljék. Tolsztoj monumentális regényében az orosz nemzeti múlt e legizgalmasabb lapjai elevenednek meg. A sok szálból szőtt, temérdek szereplőt mozgató cselekmény középpontjában Péter alakja áll: bátor hadvezér, fortélyos politikus, nemzetteremtő cár, aki - Puskin szavaival élve - "önkényuralkodói kézzel szórja szét a felvilágosodás magvát", közelről szemlélve azonban küszködő, kétségek közt hányódó, örömet habzsoló, tudásra szomjazó, kudarctól meg nem tántorodó, messzire világító egyéniség, mint mindazok, akik egy lépéssel előbbre járnak kortársaiknál.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Geoffrey Chaucer - Canterbury ​mesék
Geoffrey ​Chaucer főműve, a Canterbury mesék 24 verses elbeszélést tartalmaz - Boccaccio Dekameron-jának mintájára. A keretelbeszélés szerint 30 zarándok tart Canterburybe. Úgy tervezik, hogy a hosszú út folyamán történetekkel fogják szórakoztatni egymást.

Franz Kafka - Amerika
"E ​regényének a közreadó Max Brod - kissé önkényesen - az Amerika címet adta. Önkényesen, mert - bár a regény ott játszódik, és az amerikai tömegcivilizáció megannyi jegyét realisztikusan ábrázolja - ez is egy fiatalember magányáról, kiszolgáltatottságáról szól. Éppúgy "álomképekből" áll, szintén a végzetes és végletes egyedülvalóság könyve, mint A kastély és A per, de talán olvasmányosabb, még emberibb, és nem olyan elborzasztó, mint azok. Valódi emberi viszonylatok is föltűnnek benne, bár van, amelyiknek nincs folytatása, némelyiknek pedig (mint pl. a Világcirkusz angyalának) nincs előzménye. A mű befejezése is homályos - ki tudja..., akár így, akár úgy, ez a regény, Kafka Copperfield Dávidja is remekmű." Szukits Könykiadó, 1997

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Stendhal - Armance ​/ Lamiel
Stendhal ​nem kezdő író, amikor az Armance napvilágot lát - előbb már tucatszámra közölt művészéletrajzokat, esztétikai műveket és útleírásokat -, mégis ez az első próbálkozása azzal a műfajjal, amelyben igazán nagyot alkot: a regénnyel. S ez a mű válik egyszersmind legtitokzatosabb írásává is. Nemzedékek találgatták, mi lehet az a fájdalmas titok, amely visszariasztja a szép, gazdag és jellemes Octave-ot a szerelmi boldogságtól. Stendhal az egyik levelében nem hagy kétséget Octave impotenciája felől, de az értő olvasó ebből a tragikus történetből, a restaurációs Párizs szalonjeleneteiből egy elaggott nemesi osztály tehetetlenségét és életidegenségét is kiolvassa. A magyarul először megjelenő Lamiel-ben írója már a "polgárkirályság", a francia polgári fejlődés széles körképének megfestésére akart vállalkozni. A mű, noha befejezetlen maradt, képet ad arról az eszes, cinikus, törtető, bár nem tisztességtelen lányalakról, akikben Stendhal - följegyzései szerint - a Vörös és fekete Julienjének női megfelelőjét kívánta megalkotni.

F. Scott Fitzgerald - Az ​utolsó cézár
"Az ​utolsó cézár messzemenően a legjobb hollywoodi regény, s az egyetlen, amely belülről ábrázolja ezt a világot (...) fényében érdemes újraolvasni A nagy Gatsby-t, mert kiviláglik belőle, mit akart Fitzgerald megvalósítani utolsó művében. Ha igaz is, hogy Az éj szelíd trónján írása közben folyton változott Fitzgerald koncepciója abban a tekintetben, hogy mi is voltaképpen a regény igazi témája, melynek következtében e lebilincselő mű egyes részei nem mindig illeszkednek egymáshoz, Az utolsó cézár-ról már bízvást elmondható, hogy csalhatatlan írásművészetével sikerült ugyanúgy megvalósítania a mű szilárd egységét, ahogyan az korábbi keltezésű elbeszéléseiben megmutatkozik. T. S. Eliot azt mondta e könyv kapcsán, hogy Henry James óta Fitzgerald tette meg az első fontos lépést az amerikai regényirodalomban. És ahhoz sem férhet kétség, ha beteljesítetlen maradt is a szándék, hogy az Az utolsó cézár is azon könyvek közé tartozik, amelyek mércéül szolgálnak" - írja előszavában Edmund Wilson.

Lord George Gordon Noël Byron - Don ​Juan
Byron ​fő művének tekinthető a befejezetlenül maradt, 16 énekből álló Don Juan. Az epika műneméhez is sorolható, de az eseménysorozatot meg-megszakítják a lírai meditációk, a szatirikus társadalombíráló megjegyzések, s átszövik a személyes célzások. Byron ezzel az alkotásával a romantikus verses regény műfaját teremtette meg, s hosszú időre elindította Európában ennek az új műfajnak a divatját. A Don Juan szatirikus korrajz, de valamennyi - még ezután következő - kor számára készült, annyi benne az életigazság.

John Steinbeck - Arthur ​király
Akkoriban ​Uther Pendragon volt Anglia királya. A király megismerte és megszerette a híres Ingraine-t. Könyörögve kérte, hogy töltsön vele egy éjszakát, de Ingraine hűséges asszony volt, és visszautasította a királyt. Azonban a király cselhez folyamodott, és egy varázsló segítségével megszerezte a hölgyet. De a születendő gyermeket a varázslónak kellett adnia... Uther halála után versengtek a királyi trónért, viszont csak az lehet a király, aki ki tudja húzni a kőből azt a kardot, melyet Uther szorított be. Egy ifjú lovagnak sikerül is. A neve Arthur... Arthur elfoglalja a trónt, megnősül, de a nővére megpróbál a trónra törni, fiának szánva azt. A király megalakítja a kerekasztal lovagrendet, hűséges lovagjaival. Elkísérik a királyt száz meg száz kalandon át, majd elindulnak megkeresni a Szent Kelyhet.

Hatvany Lajos - Urak ​és emberek I-II.
"A ​gazdagság éppoly állapot, mint az egészség, a betegség, a fiatalság vagy a szegénység... A szegénység... irodalmilag minden oldalról meg van világítva. Ellenben a gazdagság, kevés lévén a kapitalista író, még alig kiaknázott irodalmi érték. Ezért anyagilag független ember, ha ír, ne adja a műszegényt, hanem vigye bele írásába kivételes helyzete összes dokumentumait." Hatvany Lajos: Válaszok. Nyugat, 1910 1790 körül Morvaországból Magyarországra érkezik Náthán fia Simon. Egy szegény, árva, magyarul nem beszélő, pajeszos-kaftános-szakállas zsidó fiú. És valamikor az 1930-as évek derekán dédunokája, az ország egyik legnagyobb iparmágnása, a legdivatosabb ruhákba öltözött, művelt pesti zsargonban beszélő Bondy Zsigmond elveszi feleségül arisztokrata menyasszonyát, és beköltözik ősi nemesi kastélyába. Közben háborúk, forradalmak, tőzsdekrachok, iskolai balhék, szerelmek, esküvők és temetések váltogatják egymást, megismerjük a pénzcsinálás, a gazdasági birodalom kulisszatitkait és a zsidó-magyar identitás örök kérdéseit. A mesélő pedig báró Hatvany Lajos, az asszimilált, milliárdos birodalmat felépítő Hatvany-Deutsch család sarja. Az Urak és emberek trilógia a magyar és a világirodalom rejtett kincse, a zsidó Buddenbrook-ház. Egy regényfolyam, amely a jelek szerint Márai és Szerb Antal regényeihez hasonlóan rövidesen meghódítja a világot is.

Örkény István - Babik
Örkény ​István az itt olvasható regény témáját először filmnovella formájában dolgozta fel 1954-ben, majd Bacsó Péterrel és Makk Károllyal forgatókönyvet írt belőle. Az 1955-ben benyújtott forgatókönyvet - a rendező Makk Károly lett volna - a filmgyár vezetői nem hagyták jóvá. Kevéssel utána a témából regény írásába kezdett, de a mű töredékben maradt. Jelen kiadás a befejezetlen regény szövegét tartalmazza.

James Jones - Fütty
Kórházhajó ​érkezik a csendes-óceáni hadszíntérről Amerikába. Utasai között van négy fiatal katona, akik már ismerősek az olvasó számára: A szerző Most és mindörökké című regényének főhősei ők, bár a nevüket az író megváltoztatta. Testileg-lelkileg összetörtek, kiégtek,úgy érzik, cserbenhagyták harcoló társaikat. És az otthon földje sem hoz megnyugvást számunkra, hiszen az élet sokszorta bonyolultabb, kiismerhetetlenebb itt, mint a fronton. Futó szerelmek, kalandok, szörnyű csalódások váltogatják egymást, a kiúttalanság érzése egyre jobban úrrá lesz rajtuk, sejtik hogy az életük így vagy úgy bevégeztetett...

Jean-Jacques Rousseau - A ​magányos sétáló álmodozásai
A ​francia felvilágosodás egyik legzseniálisabb gondolkodójának, egyben legellentmondásosabb "különállójának" utolsó műve, A magányos sétáló álmodozásai, a 65. életévét betöltött Jean- Jacques Rousseau megbékélésének dokumentuma. Számvetés egy kalandos, hányattatott élet és egy sokoldalú életmű hátterével, az önigazolás utolsó, nyughatatlan önkínzásával. Rousseau ellen 1762-ben, a Sorbonne teológiai karának javaslatára elfogató parancsot adott ki a francia kormány - az Emile nevelésfilozófiai gondolatai miatt - az öreg filozófus-irodalmár, a szabadság nagy "genfi polgára" menekülni kényszerült. A közvélemény által megbélyegezve, megaláztatások közepette, újabb és újabb "menedékeken" tengette életét, és közben megszületett talán legköltőibb műve, amely belső naplóként számol be az egykor ünnepelt gondolkodó halála előtti utolsó korszakának gondolkodói rendszeréről. Az emberekben csalódott, magányos öregember sétái során végiggondolja a múltat, vizsgálja önmagát és tetteit, hogy aztán papírra vetve határozza meg gondolkodása, érzései és cselekedetei összefüggő rendszerét. A tíz "sétára" tagolódó önvizsgálat célja az emberi természet megismerése, illetve az emberi boldogság meghatározása. Rousseau álmodozásainak szabálytalan rendszerében a beletörődés nyugalma biztosítja a szellem fejlődésének megismerését; módszere az önmagába fordulás, mert az igazi boldogság forrása is önmagunkban rejlik. Ezek a szemlélődő, magányos séták és elmélkedések lényegében azt az önvizsgálatot folytatják, amelyet a Vallomásokban kezdett el. Egyre elborultabb elmével, az elhatalmasodó üldözési mánia szorításában veszi sorra és ítéli meg élete nagy bűneit, miközben rálel az egyedüli, igaz értékekre: a türelemre, szelídségre, becsületességre, igazságosságra. Álmodozó elmélkedései a szükségszerűség elfogadására ösztökélik, az olyan életre, amelyben már nem az elismertetés, hanem a belső megelégedettség irányítja a cselekedetet, és amelyben a társadalmi élet elvárásai helyett a szabad cselekvés formálja a jellemet. Az utolsó sétára 1778. április 12-én került sor. Rousseau élete legteljesebb és legboldogabb időszakát, a Mme de Warenssel töltött évtizedet eleveníti föl benne - befejezetlenül; pár hónap múlva utolsó lakhelyén, Girardin márki birtokán éri el a halál. A magányos sétáló álmodozásai több, mint az öregkori megbékélés; újrafogalmazódnak benne Rousseau szellemi örökségének legvitatottabb elemei - erkölcsi, vallási, pedagógiai és társadalmi nézetei -, miközben az olvasó páratlan szépségű szöveg közvetítésével ismerkedhet meg a kultúrtörténet egyik legkalandosabb időszakával - Réz Ádám gyönyörű fordításának köszönhetően.

Bertolt Brecht - Julius ​Caesar úr üzletei
Regénytöredék ​- mondja a címlap és mindjárt hozzátehetjük: Brecht egyik legutolsó, posthumus írása. Alapötlete a második világháború idején fogant, a negyvenes évek vége felé meg is jelentek egyes részei, de a teljes koncepció megvalósítását megakadályozta a szerző halála. Ám ami ránk maradt a regényből, az önmagában is nagyszerű alkotás. Brecht teljesen kiforrott művészetének gigantikus fintora az önmagát túlélő burzsoá társadalom felé. A könyv látszatra évezredek távolába tekint. De hogy mégis félreértés ne essék, erről godoskodik művészi fegyvertárának egy jellegzetesen brechti darabja,a célzatos-tudatos anakronizmus. Brecht a szatíra éles ollójával könyörtelenül megnyesegeti azt a tündöklő palástot, amelyet a régi történetírás és a legenda szőtt Julius Caesar alakja köré. Az olvasó előtt megjelenik a fülig eladósodott és pénzéhes Caesar, úgy, amilyennek Rarus nevű okos rabszolga-titkára és Mummlius Spicer, az egykori bírósági végrehajtó látja. Caesar, a tönkrement arisztokrata felismer a római "City" egyre növekvő befolyását és hatalmát, ezért a demokrata párthoz csatlakozik. A római pénzvilágnak hol egyik, hol másik csoportját szolgálja ki a "tömött borítékok" reményében. Valóságos politikai kaméleon, ügyesen megnyergeli a különféle áramlatokat, s ha anyagi érdekei úgy kívánják, habozás nélkül cserbenhagyja szövetségeseit. Így emelkedik egyre magasabbra. Brecht mulatságos politikai szatírában mesterien rajzolja meg az antik Róma politikai korrumpáltságát - s ugyanakkor félszemmel az olvasóra kacsint, mintha ezt mondaná: "Nemcsak az ókorban volt ez így, nemde, nyájas olvasó?"

Thomas Mann - Egy ​szélhámos vallomásai
Felix ​Krull, a selma-regények örököse ügyesen szedi rá a világot, de közben ő maga is áldozat: a csaló önmagát is becsapja. A szigorú tollú és komoly Thomas Mann az irónia fegyvereibe öltözötten nagyszerű karakterrajzok galériáját kínálja, egy izgalmas cselekmény fonalán...

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Örkény István - Önéletrajzom ​töredékekben
Örkény ​István életműsorozatának nyolcadik kötetében a szerző befejezetlen regényei (Bónis család, Babik, Tatárfutás, A másik út regénye) olvashatók, Radnóti Zsuzsa szerkesztésében és jegyzeteivel.

Cao Hszüe-Csin - A ​vörös szoba álma
A ​történés középpontjában Pao Jü és Kék Drágakő különös szerelme áll. A lebilincselő, színes epizód-sorozatból elénk tárul egy régi kínai mandarin-család élete, megérlelve bennünk a meggyőződést, hogy legyen ez a világ bármily vonzó külsőségeiben, elkerülhetetlenül pusztulnia kell, mert hazug erkölcse minden igazi emberséget gúzsba köt vagy tévutakra siklat. A regény olvasásakor minduntalan egzotikumokra bukkanunk, de amikor letesszük a könyvet, az egzotikumok nem titkok többé számunkra, hanem megértett törvények, emberi igazságok.

Covers_475341
elérhető
38

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Székely Mózes - Egy ​régi udvarház árnyékában / A térkép
Új ​vállalkozása a Kráter Műhely Egyesületnek a 2007-ben indított Székely Mózes-életműsorozat. A neves erdélyi író (1893#1954) regényei a II. világháborút követően tiltólistára kerültek, a szerzőt többször bebörtönözték románellenesség vádjával. A 70-es években megjelent ugyan egy novelláskötet Erdélyben, művei azonban nem jutottak el az olvasóközönséghez. (A 30-as években Budapesten adták ki két regényét.) A jelen kötet két kiadatlan művével indítja a sorozatot: az Egy régi udvarház árnyékában páratlanul izgalmas, elemi erejű (sajnos befejezetlen) önéletrajzi regény, A térkép pedig megrázó társadalmi dráma, melynek bemutatója 1933-ban volt Budapesten.

Karel Čapek - Foltýn ​zeneszerző élete és munkássága
Sorra ​vallanak életének szemtanúi a hősről. És a legjobb indulatú vallomásból is csak az derül ki, hogy a magát meg nem értett zseninek tartó zeneszerző valójában tehetségtelen senki volt, hogy a magát rendkívül bonyolult léleknek képzelő Foltýn csak az önámítás áldozata lett. „Tönkretette őt, szegényt, a hazug természete. hazug ábrándok megtestesítője volt, híján az érzékelhető valóságnak... ugyan miből akart ezek után alkotni az a szerencsétlen flótás?” – mondta Čapek a feleségével folytatott beszélgetések során hőséről, akinek sorsa életének utolsó hónapjaiban foglalkoztatta. Abban, hogy a végső „tanúvallomásokat” is megírhassa róla, már megakadályozta a halál. ám utolsó regénye mégsem befejezetlen. Nemcsak azért, mert felesége a beszélgetések alapján elmondja a mű tervezett végét, hanem mert Čapek mondanivalója a megírt fejezetekből is világosan kiderül. Ő, aki a kisembert oly szívesen mutatta be hősként, most, a történelem keserű leckéi nyomán, felfedezi annak torz változatát, s kontár mivolta ellenére magát nagy dolgok végbevitelére elhivatottnak érző veszedelmes akarnokot, s a fasizmus szálláscsinálóját leplezi le benne.

J. R. R. Tolkien - Húrin ​gyermekei
Középföldének ​vannak A Gyűrűk Ura előtti időről szóló regéi, és az ebben a könyvben elmesélt történet azon a nagy földön játszódik, amely a Szürkeréven túl feküdt Nyugaton: azokon a vidékeken, ahol egykor Szilszakáll kószált, ám amelyek alámerültek a Világ Első Korának véget vető nagy kataklizmában. Abban a távoli időben Morgoth, az első Sötét Úr Angband, a Vaspoklok hatalmas erősségében lakozott Északon; és Túrinnak meg a húgának, Nienornak a tragédiája Angband fenyegetésének és Morgothnak a tündék országai és titkos városai ellen viselt háborújának árnyékában bontakozott ki. Rövid és szenvedélyes életüket az az elementáris gyűlölet uralta, amellyel Morgoth viseltetett Húrin gyermekei iránt, mert Húrin volt az az ember, aki dacolt vele, és szemtől szemben kigúnyolta. Legrettentőbb szolgáját küldte ellenük, Glaurungot, az óriás, szárnyatlan tűzsárkány alakját öltött nagy hatalmú szellemet. A könyörtelen hódításnak és a menekülésnek, az erdei búvóhelyeknek és az üldözéseknek, az egyre csökkenő remény ellenére is kitartó ellenállásnak ebben a történetében ijesztően tiszta alakjában jelenik meg a Sötét Úr és a Sárkány. A keserűen gúnyos és kaján Glaurung ördögien ravasz és alattomos hazugságokkal manipulálta Túrin és Nienor sorsát, és Morgoth átka beteljesült. J. R. R. Tolkien ezen történetének első változatai az első világháború végén és az azt követő években születtek; de jóval A Gyűrűk Ura befejezése után átírta, és jócskán tovább bonyolította a cselekményt és a jellemeket: a Középföldéről szóló későbbi munkáinak központi darabja lett. Ám végső és befejezett formát nem nyert. Ebben a kötetben arra tettem kísérletet, a kéziratok hosszas tanulmányozása után, hogy egybefüggő elbeszélést hozzak létre mindenfajta szerkesztői kitaláció nélkül." A versbetéteket N. Kiss Zsuzsa fordította. A Gyűrűk Urá-nak a kötetben szereplő részleteit Göncz Árpád és Tandori Dezső, A szilmarilok részleteit Gálvölgyi Judit fordította. Illusztrálta: Alan Lee.

Németh László - Életmű ​szilánkokban I-II.
E ​kettős kötet címe tulajdonképpen Németh Lászlótól ered (az ő egyik írásából emelte e hatalmas gyűjtemény fölé az életmű tudós kutatója s e kiadvány összeállítója, Grezsa Ferenc), de a jelentése jelképes: azokra a mintegy fél évszázad alatt különböző műfajokban keletkezett írásokra vonatkozik, amelyeknek a sorsa eddig a szilánkokban való kallódás volt, hiszen koncepcionális okok és egyéb (többnyire idejét múlt) megfontolások miatt nem kerültek be az író életműsorozatának eddig napvilágot látott köteteibe. A kiadvány összegyűjti mindazt, ami a drámaíró műhelyében maradt az utókorra, befejezetlen műveket is, mint az ifjúkori Káin és Ábel, vagy a harmincas években keletkezett és sokáig elveszettnek hitt Szépítő töredékeit, és teljes műveket, mint például a Harc a jólét ellen teljes szövegét is, amely egy magyar kisváros felszabadulás utáni hétköznapjait ábrázolja a komédia eszközeivel azokat a gondolkodásbeli fonákságokat és illúziókat, amelyeknek éppen Németh László nagy regénye, az Égető Eszter remek metaforája értelmében "csomorkányizmus"a neve a magyar közgondolkodásban, s amelyek szinte szükségszerűen kísértették meg 1945-ben az új világrend természetén és helyes felépítésének a módozatain morfondírozó elméket. Helyet kaptak ebben a gyűjteményben a fiatal, még készülődő az ő szavaival: "a termékeny homályban" érlelődő író alkotáslélektani és irodalomtörténeti szempontból egyaránt rendkívül érdekes szépírói kísérletei is. Ezek a novellák a szó szoros értelmében kiadatlan írások: eddig még semmilyen formában nem kaptak nyilvánosságot. A gyűjtemény legizgalmasabb s legszélesebb vonulata azonban az esszé. Különböző témák ürügyén Németh Lászlónak egész írói pályáját végigkísérő uralkodó eszméi szólalnak meg rendre ezekben az írásokban, az ő máig eleven életreceptjének: a minőség-elv érvényesülésének a lehetőségeit vizsgálgatva különböző történelmi időpontokban, de az intellektuális izzás és lelkiismeret egyaránt magas hőfokán. Mi állhat, mi áll útjába a minőség forradalma győzelmének? Írói létének pályájának egyik sarkalatos állandó kérdése ez, mert ez volt a meggyőződése, hogy a magyarság csakis a minőség forradalmának megvalósulása útján találhatja meg a maga gyakorlati és történelmi boldogulásának és a cselekvésnek azoktól az ólomgolyóitól, amelyekkel még a múlt század béklyózta meg a haladást, mondhatni: Európa-szerte. S mivel Németh László nemcsak a minőség elvéhez ragaszkodott egy életen át, de a szocializmus utópiáját is a modern emberiség egyik nélkülözhetetlen orvosságának tartotta (amiről a magyar történelem egyik kritikus pillanatában, 1956 októberében írt s kötetben először itt megjelenő írásai is tanúskodnak),: a kettő vegyülékét,a minőség-szocializmus gondolatának tanulmányait tárják az olvasó elé.

Móricz Zsigmond - Rózsa ​Sándor
Móricz ​Zsigmond Rózsa Sándora a magyar irodalom egyik legtökéletesebben megformált paraszti alakja, a megtaposott, elnémított nép legjobb tulajdonságainak megtestesítője, a népi vágyak összesítője egy személyben, valóságos mesehős bátor igazságtevő, hibátlan férfi, gáncstalan gavallér. Ezért számíthat mindig a nép támogatására, ha másra nem, hát cinkos hallgatására. És ezért szólnak róla népdalok, ezért dicsőítik minden tettét, eszményítik alakját. Lelkesítő, ihlető népi hős, s az író mesélő kedve is talán ebben a regényben bontakozik ki a legszebben. Varázslatosan örökíti meg a természetet, csodálatosan szép csínekkel festett tájakon, vad nádasokban, végeláthatatlan mezőkön bonyolódik az izgalmas, eseményekben, kalandokban gazdag cselekmény. S minden alakját utolérhetetlen művészettel mintázza meg, a hős betyárvezért éppúgy, mint az esett szegényparasztot, a furfangos polgárparasztot éppúgy, mint a finomkodó urat vagy a bárdolatlan dzsentrit.

Covers_283400
elérhető
0

Laczkó Géza - Rákóczi
A ​magyar történelem kimagasló alakja, a kuruc szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem és író - II. Rákóczi Ferenc - születésének 300. évfordulóján jelenik meg újra ez a mindenképpen impozáns vállalkozás: Laczkó Géza történelmi regénye. Tárgyát tekintve, a maga nemében páratlan alkotás: máig a legjobb Rákóczi-regényünk. Az író utolsó műve, melynek megírásához hosszú ideig készült, s szinte a tudós alaposságával, történész-gonddal, gazdag életismerettel, nem utolsósorban művészi leleményességgel fogott hozzá. Nem előzmények nélkül született: már 1918-ban kiadott Zrínyi-regényét (Német maszlag, török áfium) a modern magyar történelmi regény megteremtésére tett szerencsés kísérletnek tekintette Babits Mihály. A Rákóczi-regény ugyancsak szokatlan eljárásával, elmélyült lélekrajzával hat ránk, s a körültekintően mély és átfogó analízis szolgálatába tudta állítani az író barokkosan érzékletes-dús, archaizáló nyelvezetét is. Halála (1953 végén) meghiúsította a befejezést, mégis teljesnek érezzük, hisz a második kötettel voltaképp véget ér a szuverén egyéniség és nagy nemzeti hős történelmi küldetése. Már a regény széles alapozása megnyerő és meggyőző, s a továbbiakban jól láthatók a feszültségi pontjai is. Nemcsak a hazai függetlenségi mozgalmak, ellentétesi társadalmi törekvések legfőbb dokumentumaira épül, de megvilágítja a korabeli Európa politikai mozgását, légkörét, eszmei arculatát, sőt divatját, pletyka-hadjáratait is. A sokrétű, eleven valóságot keresi a nemegyszer váratlan, sorsfordító tények vagy ravasz számítások mögött. Elsősorban persze Rákóczi útját követi - gyermekkorától vezéri föllépéséig, jezsuita iskoláztatásától diplomáciai gyakorlatáig, az udvari élet allűrjeitől az önfegyelmező pillanatokig, a szerelmi kalandtól az "egyetlen" hazafiúi feladatig. S azok után, hogy "elfogadja a meghívást". Esze Tamás "talpasainak" élére áll, választásához tragikus helyzetekben sem lesz hűtlen.

Déry Tibor - Felelet ​I-II.
Déry ​Tibor nagysikerű regénye két ember útját követi nyomon. Az egyik Köpe Bálint, egy kistarcsai kastély özvegy házmesternéjának fia, a másik különös, sőt különc férfi: Farkas Zeno professzor, a világhírű tudós. A professzor és a fiatal munkás a társadalom két ellenkező pólusán áll, de a maguk módján mindketten megsínylik a kor nyomorúságát: Bálintot a nyomor, a gazdasági válság, a munkanélküliség sújtja, Farkas Zenót a Horthy-Magyarország, a fasizálódó Európa szellemi közviszonyai nyomasztják. A regény két hőse a magyar irodalom emlékezetes, nagy alakjai közé tartozik. Rendkívüli lélektani tudással, árnyaltan megrajzolt figurájuk köré kristályosodik ki a kor magyar valóságának sok problémája, a pontosan megrajzolt vagy éppen csak jelzett mellékalakok részint társadalmi magatartás-lehetőségeket, részint egyéni, személyes választásokat testesítenek meg. A Felelet, kiváltképp második kötete, megjelenéskor viták kereszttüzében állt. Ma már, új kiadások és fordítások, a mű népszerűsége nyomán - e viták letűntével - bizonyosan tudjuk, hogy újabb irodalmunk maradandó, értékes alkotása.

Csáth Géza - Havas Emil - Munk Artúr - A ​repülő Vucsidol
Csáth ​Géza legelső irodalmi kísérletét veheti kézbe az olvasó, egy lokális vonatkozású, érdekes, színes meseszövésű szatirikus regényt: A mű a Bácskai Hírlapban jelent meg folytatásokban, s amelyet a szerkesztőség két másik tagjával közösen írt. A regénynek nagy sikere lett, s ez buzdította Csáthot a további írásra.Nem kétséges, hogy a történet célja a mulattatás volt. Van, amikor a helyi vonatkozásokat illetően, a közügyek és a közállapotok epés rajzában szatirikus élt kap a humor, de ez a tendencia nem következetes. Hiszen a főhős valóban hős, egyszerű, tehetséges és okos bunyevác ember, alakja inkább humoros, mint nevetséges, de a történet összefüggéseiben minden mulatságossá válik körülötte.Olvasmányosságán túl is tanulságos ez a mű. Kivált a szemlélet miatt, amellyel a város fiatal írójelöltjei a provincializmusból való kitörés szabadkai erőfeszítéseit, saját közegüket nézték.

N%c3%a9vtelen2
elérhető
1

Jurij Trifonov - Eltűnés
A ​hatvanas évek végétől 1981-ben bekövetkezett haláláig viaskodott Jurij Trifonov e regény anyagánál, gyermekkorának meghatározó élményével, apja, rokonai, ismerősei tragikus eltűnésével, a harmincas évek fojtogató atmoszférájának felidézésével. Az Eltűnés a maga torzó voltában is az életmű csúcsa, s nemcsak azért, mert a korábbi jeles művek, a Máglyafény, a Ház a rakparton, Az öreg, a Hely és idő, valamint számos novella motívumainak ez a forrásvidéke, hanem mert a személyi kultusz időszakáról, a terror tombolásáról aligha született ennél megrendítőbb olvasmány. Trifonov régi forradalmár családban született; apja, nagybátyja a száműzetést is vállalva életét tette fel a nagy ügyre, október győzelmére. E család a kiterjedt rokonsággal együtt a harmincas években egyre inkább elszigetelődik, s 1937-ben már valamennyien, igazuk tudatában, várják büntetésüket, ki, mert a fasizmus veszélyére figyelmeztetett, ki, mert a koncepciós perek jogi megalapozottságát firtatta, ki, mert csak élt és tisztességgel dolgozott. E fojtogató légkörben - ahol az ismerősök, családtagok, barátok eltűnése mindennapos - kell a regény kisiskolás hősének eligazodnia a világ dolgaiban, itt kell rádöbbennie, hogy többféle igazság létezhet, hogy a becstelenség és árulás diadalt arathat. Lehet-e ilyen poggyásszal nekivágni az életnek? Mi az, amit el kell felejteni, mi az, amit sohasem szabad? Trifonov vallomása a gyermekfővel átélt megpróbáltatásokról nemcsak izgalmas korrajz, hanem, mint minden jelentős irodalmi mű, máig érvényes tanulságokkal is szolgál.

Johann Wolfgang Goethe - Die ​Aufgeregten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók