Ajax-loader

'Osztrák-Magyar Monarchia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Deák Ágnes - "Zsandáros ​és policzájos idők"
Az ​1849 nyarát követő csaknem két évtizedben, a bécsi birodalmi kormányzat politikai offenzívája idején a kor embere úgy érezte Magyarországon, az államhatalom árgus szemekkel figyeli és figyelteti állampolgárait, s a magán- és köztereket rendőrhivatalnokok és titkos „bizalmiak” serege lepte el. A meggyőződés, hogy a politikai hatalom titkolt ágensei útján a mindennapjaiban, magánéletének legmeghittebb perceiben is szemmel tarthatja és ellenőrizheti a lakosságot, a társadalom széles rétegeiben gyökeret vert. S e meggyőződésben osztozott a városi iparossegéd, a vidéki földbirtokos vagy a pesti palotájában estélyt adó arisztokrata egyaránt. A könyv bemutatja az államrendőrségi megfigyelés szervezeti jellemzőit, megrendelőit és működési elveit, miközben felvázolja a rendőrinformátorok színes világának fény- és árnyoldalait, valamint a társadalomnak a megfigyeltség nyomasztó tapasztalatával szembeni védekező reakcióit.

Svetislav Basara - A ​merénylet angyala
Ferenc ​Ferdinánd koronaherceg – időnként kikacsintva a jelenbe is – tollba mondja túlvilági titkárának a szarajevói merényletről, annak okairól és következményeiről szóló meglátásait. A képtelen dialógusban Basara végtelen humorral és iróniával figurázza ki a történelmi sztereotípiákat, sőt az események új értelmezését kínálja az olvasónak. Ez a regény egyszerre szól a történelem értelmetlenségéről és a nacionalizmus romboló erejéről, az európai kultúra és a barbárság szoros összefonódásáról – miközben emléket állít egy mára rég letűnt világnak. (Rajsli Emese)

Vigyázó János - Hefty Gy. Andor - Mervay Sándor - Komarnicki Gyula - Serényi Jenő - A ​Magas Tátra részletes kalauza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hary József - Az ​utolsó emberig
Dr. ​Hary József az egykori királyi járásbíró visszaemlékezése a nagyváradi 37. gyalogezred 4. zászlóaljának harcairól szól... Dr. Hary József visszaemlékezése nem csupán rögzíti az eseményeket, hanem az olvasót elviszi abba a környezetbe, ahol a halál mindennapos, ahol "minden percnek meg van a maga borzalma". Hary József bizonyára rendelkezik írói tehetséggel is, mert olvasás közben ott éreztem magam a harcolók között, szinte behúzom a nyakam, mikor le-lecsap egy-egy gránát, és érzem a rám visszahulló szikladarabok ütését, az elesett, vagy súlyosan megsebesült bajtársak fájdalmát. Érzem az átható hullaszagot, átélem azt az emberhez méltatlan folyamatot, amikor egy elesett bajtársból néhány óra alatt oszlásnak indult eltakarítandó tetem lesz. Egy olyan katona visszaemlékezését tartja kezében az olvasó, aki nem csak harcolt, hanem látott, érzett és éreztetni tud. Bajtársai néhány sor után személyes ismerőseinkké válnak. Nem vagyok irodalmár, így nem tisztem megítélni Hary József írói kvalitásait sem. Azt azonban bizton állíthatom, hogy visszaemlékezése rám rendkívüli hatást gyakorolt. Szabó József János hadtörténész

Bánffy Miklós - Emlékeimből
"Azon ​a tündöklő papírtáblán Ferencz József halálhíre állott. Mindenki tudta, hogy igaz, és mégis el nem hihetően hangzott. Csak erőszakkal lehetett elképzelni, hogy az, akinek trónra léptére még a legöregebb emberek sem emlékeztek, az, aki majdnem azonossá lett a magyar királyság és az Osztrák-Magyar Monarchia fogalmával, aki legtöbb ember előtt már nem is élő és halandó embernek, hanem el nem múló szimbólumnak látszott, hogy az nincs többé. Erőszakosan kellett levonni a gyászhír következményét, azt, hogy mától fogva új uralkodó van, alig ismert fiatalember - nem többé az az öreg, mindenki előtt ismert, és mégis mindig rejtélyes nagyúr, kit mindenki valami örökkévaló és soha meg nem változó legfőbb hatalomnak tudott. Annak a hírnek hallatára, amely pedig az emberi egyenlőség örök törvényét igazolta, majdnem csodálkozás vett erőt az embereken, akár a természet mindennapi rendje változott volna meg." Gróf Bánffy Miklós író, grafikus, intendáns, külügyminiszter 1932-ben írt visszaemlékezése az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg először Kolozsváron. Az emberöltőnyi idő ellenére a kitűnő memoár mit sem vesztett aktualitásából, a szerző éles, tűpontos megjegyzései, meglátásai, krónikás kiszólásainak valóságtartalmai ma sem kérdésesek az olvasó utókor számára. Bánffy született mesélő, jegyezték fel róla, lenyűgözőek a leírásai, csodálatos emlékképekbe sűríti a korszak eseményeit, miközben remek politikai és erkölcsi éleslátásról tesz tanúbizonyságot. Az Emlékeimből a világháború és a Monarchia krónikája, az 1916-os koronázás szürreális pillanatainak megörökítése, a Károlyi-féle hatalom és a forradalom kaotikus mindennapjainak bemutatásán túl Bánffy részletesen beszámol politikai szerepéről, küldetéséről, valamint a Tanácsköztársaság Európában félelmet keltő megjelenéséről, hiszen az összeomló Monarchia romjain létrejövő bolsevik hatalomban a Nyugat nemcsak saját magát féltette Oroszország befolyásától, hanem az új nemzetállamokat is. És miközben Bánffy és az emigráció politikusai lobbiznak a magyarságért, mentenék, amit még lehet, a nyugati diplomácia titkos köreiben már rajzolják Kelet-Közép-Európa új térképét, s a népek tengere elönti Budapestet. Az új kiadás jegyzetelve, névmutatóval és képmelléklettel jelenik meg.

Eötvös Károly - Harcz ​az alkotmányért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Weissensteiner - "Nagyon ​vágyódom utánad"
Ferenc ​József nemcsak lélektelen, megkövült egyeduralkodó volt, mint ahogy azt jó néhány történész el akarja hitetni velünk, hanem hús-vér ember is. Őt is befolyásolták a hangulatai, amelyeket azonban igyekezett eltitkolni. Gondjai voltak, olykor gyötörte a lelkiismeret, és súlyos sorscsapásokkal kellett megbirkóznia. Egyaránt tudott szeretni és gyűlölni, könyörtelen és haragtartó lenni, ugyanakkor gondoskodó és szerető, előkelő és lovagias férfi volt. Személyiségének és lélekrajzának ez az oldala számos történelmi munkából hiányzik, vagy legalábbis nem derül rá fény. Friedrich Weissensteiner legújabb könyvében Ferenc József császár életrajzának éppen ezekkel az érdekes árnyalataival foglalkozik. A szerző az uralkodó neveltetésére, gyermek- és fiatalkorára összpontosít. Ferenc József életének ebben a szakaszában néhány évig naplót vezetett, és az eddig gyakorlatilag figyelmen kívül hagyott írások elmélyítik és bővítik ismereteinket. Őfelsége nagyon is fogékony volt a női szépségre. Éveken át szerelmi viszonyt ápolt egy nála 29 évvel fiatalabb, gyönyörű nővel, akiről Sisi valószínűleg az égvilágon semmit sem tudott. Anna Nahowski a szerelmi együttlétek után rendre tollat ragadott és leírta a történteket. Feljegyzései immár teljes terjedelemben nyilvánosságra kerültek, és más megvilágításba helyezik a császár szerelmi életét. Schratt Katalinnal a császár harminc éven át tartott fenn kapcsolatot, ami - a szerző véleménye szerint - bizonyára nem maradt plátói.

Covers_428329
Propaganda Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Propaganda
Az ​Országos Széchényi Könyvtár 2016 januárjában kétnapos interdiszciplináris konferenciát szervezett annak a projektnek a keretében, mely az első világháború alatti hátországi propagandát és annak időbeli változásait, formáit és tendenciáit kívánta a különböző tudományterületeken megvizsgálni, s elsődlegesen a nemzeti könyvtárban 2015 őszén megnyílt nagykiállítás révén (illetve egyéb rendezvények és kiadványok segítségével is) a Nagy Háború centenáriumi évétől kezdve óhajtotta ezt az összetett tematikát a figyelem középpontjába állítani. E sikeres tárlat által felvetett kérdésköröket a szűkebb szakmai területek képviselőivel megvitatandó szerveztük azt a tudományos konferenciát, melynek szerkesztett, válogatott tanulmányait tartalmazza e kötet. Kiadványunk különböző tárgyterületek – történettudomány, sajtótörténet, irodalomtörténet, művészettörténet – eredményeit kívánja összekapcsolni, s közel harminc írásban vizsgálni a hátországbeli propaganda alakváltozatait a politika, a sajtó, a szépirodalom vagy éppen a vizuális kultúra területén.

Drábik János - Százéves ​Trianon
A ​trianoni békediktátum bizonyíthatóan hamis tényeken és adatokon alapul. Ezt a szerződést a győztes antanthatalmak a kisantant-szövetségeseikkel kötötték a magyarokról, de nem a magyarokkal. A versailles-i Trianon-palotában a magyar küldöttséggel nem tárgyaltak, csak közölték velük a korábban már – nélkülük – meghozott döntéseket. A győztesek a trianoni békeparancsban csak a magyar nemzettel szemben tagadták meg az érvényes nemzetközi jogelvek alkalmazását. Egyedül a magyar néppel és államával szemben nem alkalmazták sem a történelmi, sem a nyelvi-etnikai, sem az önrendelkezési elvet. A történelmi magyar állam kétharmad részének elcsatolásával a területszerző államok kisajátították maguknak az így megszerzett országrészek történelmét is. Nem ismerhették el, hogy azok magyar területek, magyar történelemmel. Ezért egy hamis – mítoszokon, legendákon és történelemhamisításon alapuló – cseh és szlovák, román és délszláv történelmet kreáltak. Az elcsatolt területekkel együtt a magyar anyanyelvű lakosságból is több mint hárommillió a megkérdezésük nélkül az uralmuk alá került. Az új elit sajnálatos módon a mai napig despotaként elnyomja a magyar nemzet hatalmuk alá került részét. Trianon máig vérző seb. Gyógyítására törekedve kötéltáncosként állandóan egyensúlyoznunk kell a kívánatos és a lehetséges között. El kell sajátítanunk azt a bölcsességet, hogy megmaradjunk igaz magyarnak és egyben reálpolitikusnak, amikor arra keressük a választ: mit tegyünk ezzel a szörnyűséggel, amit a Trianon szó fejez ki számunkra? Döntsük meg? Fogadjuk el? Végleg törődjünk bele? Bármi is a válaszunk, szükségünk van Trianon szakszerű átvilágítására, Trianon eddig nem ismert összefüggéseinek feltárására. Ehhez kíván ez az írás szerényen hozzájárulni.

Kollekciók