Ajax-loader

'Osztrák-Magyar Monarchia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ballagi Károly - Király Pál - A ​magyar birodalom leírása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Gergely - Japán-magyar ​kapcsolattörténet 1869-1913
A ​japán-magyar kapcsolatok misztikusságát feloldandó, egyben Japánnal kapcsolatos, jól beágyazott sztereotípiáinkat némileg helyreteendő, a magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli "japánimádat eszmemenetének bűvkörébe", melyből mára a szusi-gésa-ikebana, vagy éppen a manga-anime-J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak. A könyv kísérlet a bilaterális kapcsolatok alapkutatásának új megközelítésű feldolgozására: tárgyilagos alapossággal, multidiszciplináris módon, hat törzstematika mentén, széles körű (japán, magyar, angol, német nyelvű) forrásfelhasználással. Magyarországon ez a monográfia mutatja be legrészletesebben a közvetlen érintkezések alakulását a tárgyalt korban. A téma monografikus feldolgozása mellett az utolsó fejezet áttekinti, milyen diskurzus folyhatott Magyarországon a hazai közélet agorái, azaz a korabeli magyar kávéházak asztalainál az 1890-es évektől egyre többször felbukkanó misztikus ismeretlenről, a kezdetben "bájos tündérország" jelzővel illetett Japánról, a kor kávéházi kvaterkáinak egyik legnépszerűbb témájáról. Jelen könyv a korai magyar és japán naplók és cikkek anekdotáinak füzérével, a mindennapok történetein keresztül szemlélteti azt is, hogy vajon miről adomázhattak a művészek, írók, Japánban járt magyar utazók és úgy általában a kor kávéházi embere, ha Japánra terelődött a szó? Hogyan ismerték meg a japánokat a magyarok, és vajon hogyan láttak minket a Budapestre érkező japán utazók a 19. század végétől a 20. század elejéig? A felfedezőkalandhoz a szerző jó utat kíván.

Edith Kneifl - Szép ​kastélyban szép halottak
Bécs, ​1898. A császárváros még fel sem ocsúdott Erzsébet császárné, a legendás Sissi meggyilkolásának sokkjából, amikor kegyetlen gyilkosságsorozat veszi kezdetét Schönbrunnban, a császári család nyári rezidenciáján. Az áldozatok gyönyörű fiatal nemes hölgyek, akiknek közös vonása, hogy meglehetősen szabados életet éltek, megjelenésükben pedig mindannyian feltűnően hasonlítottak az elhunyt császárnéra. Gustav von Karoly, a fess fiatal magánnyomozó - egy magyar gróf és egy bécsi operett-primadonna szerelemgyermeke - az udvar által béklyóba kötött rendőrség helyett ered a máris "Bécsi Hasfelmetszőnek" elkeresztelt gyilkos nyomába.

Acsády György - Püspöky István - Vertel Beatrix - Hajdanvolt ​szépasszonyok
A ​kötet közel száz esztendővel repíti vissza az olvasót hazánk történetében. Ekkor még él és virágzik az Osztrák-Magyar Monarchia, tehát a sokat megénekelt és azóta misztikus nosztalgiával emlegetett boldog békeidőkbe.

Recska Endre - Fafeldolgozó ​vasszerszámok védjegyei
Ez ​a hiánypótló kézikönyv segítséget nyújt abban, hogy eligazodjunk a faipari kéziszerszámokon található jelek útvesztőjében, és pontos információt kapjunk a sok ezer jel egy csoportjáról, a védjegyekről. A szerző - aki maga is három évtizede gyűjti a szóban forgó szerszámokat - több mint 1100 darab védjegyképet mutat be, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország területén jegyeztek be 1876-1945. között fafeldolgozó vasszerszámokra (baltákra, fejszékre, szekercékre, bárdokra, gyaluvasakra, vésőkre, kézi vonókésekre stb.). A védjegykép mellett megtalálható a szerszámot készítő mester, manufaktúra, vagy üzem neve, a bejegyzés helye és időpontja is. A dolgozat megismerteti az olvasót a beütött jelek típusaival, a XIX. századi vasgyártmány-kereskedelem jelrendszerével és a kor két jelentős magyar szerszámgyártó üzemével, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. és a szentendrei Csoknyay Szerszámüzem működésével.

Takács Erika - Osztrák-Magyar ​Monarchia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Máday Norbert - Máday Norbert - Borsody ​László, a géniusz
Borsody ​László aligazgató-fővívómester neve szinte teljesen ismeretlen a magyar sportszerető közönség és a vívótársadalom ifjabb tagjai között. Sportlexikonokban nincs ilyen szószedet, utca, emléktábla, köztéri szobor sehol nem őrzi a nevét. Pedig ha valaki, Ő méltó lenne az emlékezésre, hiszen a Magyar Nemzetnek tanítványai 18 olimpiai aranyat, 18 világbajnoki címet és 103 magyar bajnoki címet szereztek. Egyedülálló vívómesteri tevékenysége a magyar és egyetemes sporttörténet arany lapjaira kívánkozna.

Kozári Mónika - Tisza ​Kálmán és kormányzati rendszere
Tisza ​Kálmán volt a magyar történelemben leghosszabb ideig miniszterelnök; 1875 és 1890 között öt egymást követő választást nyert meg Tisza és pártja, a Szabadelvű Párt. Ennek ellenére a magyar történetírás Tisza Kálmánnal nem szívesen foglalkozott. A Horthy-korszakban felelősnek tartották Trianonért és rendszerének korruptságát láttatták, 1945 után meg még ennyi figyelem sem fordult felé. A dualizmuskori biográfiák egész sorának hiánya - Deáktól Andrássy Gyulán át Apponyi Albertig bezárólag - fájó pontja az 1945 utáni történetírásnak. Akadálya volt a kutatásnak az is, hogy ezeknek a politikusoknak egy jelentős része a Magyarországtól elcsatolt területeken volt birtokos, vagy életük egy szakasza oda kapcsolódott. Az ottani levéltárakba pedig még ma sem egyszerű a bejutás. Hivatásos történész tollából még nem született Tisza Kálmánról életrajz. Ez pedig adóssága a magyar történettudománynak azért is. mert a Tisza-életrajz hiányában az oktatás is torz képet közvetít a dualista korszakról és személy szerint Tisza Kálmánról. (.Tisza szögre akasztotta a bihari pontokat és elvállalta a miniszterelnökséget"; .pártjának képviselőitől, a .mamelukoktól' feltétlen engedelmességet követelt, de azt nagyúri nemtörődömséggel elnézte, ha saját pecsenyéjüket sütögették"; .ellenfelei szerint mint óriás beszélt, de mint törpe cselekedett".) Középiskolai tankönyveinkből ma is többet tudhatunk meg a bismarcki Németországról, mint Tisza Kálmánról és a korabeli Magyarországról. Pedig az a magyar történelemnek egy olyan építő korszaka volt, amely példát adhatna a nemzet összekovácsolásából, a nemzeti érdekek védelméből és abból, hogyan volt képes Tisza összefogni az ország gazdasági talpraállításának érdekében a parlamenti politikai erőket. Tisza miniszterelnöksége alatt indult el Magyarország az agrár létből az agrár-ipari országgá fejlődés útján. A magyar országgyűlés több mint 600 törvényt hozott ebben a 15 évben, ezek túlnyomó többsége a gazdasági életet érintő törvény volt. Ekkor indult el Budapest nagyvárossá fejlesztése és a vidék városainak kiépítése, az infrastruktúra fejlesztése, a vasúthálózat, a városi közművek, mint csatornázás, közvilágítás, a szilárd burkolatú városi utak építése, a vízgazdálkodás (folyószabályozás, öntözés, csatornázás. szennyvíz-elvezetés, ivóvíz-tisztítás stb.). a mezőgazdasági termelők életének megkönnyítése (pl. közraktározás) stb. A politikatörténet- köztörténetírás évtizedeken át Tisza Kálmán nevéhez a választási csalást, a korrupt mérce, hogy a nagyszámú törvény között, amelyet az ő miniszterelnöksége alatt hoztak, egy sem volt igazán liberális reformtörvény, A kérdés az, hogy az államháztartás rendbehozása és az ország gazdasági fejlesztése nem volt-e az adott történeti helyzetben hasonlóan jelentős teljesítmény, mint a politikai struktúra változtatása, Tisza rendszere politikai nyugalmi periódust teremtett Magyarországon, ami nélkül ez a nagyarányú gazdasági fejlesztés nem mehetett volna végbe. Tisza Kálmán 1890-ben mondott le, Utána parlamenti képviselő volt majdnem egészen haláláig. Ekkor már a választók képviselete mellett egyik fő feladatának István fia politikai pályájának figyelemmel kísérését, egyengetését tekintette. Tiszáról, a politikusról sem tud a történettudomány túl sokat, az emberről - például arról, hogy szerető családban élt és jó apa volt - meg még annál is kevesebbet. Az életrajz ezeket a személyes vonásokat is igyekszik ábrázolni.

Nemere István - Ferenc ​József magánélete
Az ​osztrák császár és magyar király már-már legendás alakká nőtte ki magát Magyarországon is. Talán ő volt az a történelmi személyiség, aki a legnagyobb utat járta be a magyar nép lelkében. A történet kezdetén a tizenéves fiatalember a magyar szabadságharc leverőjeként és megtorlójaként került be a köztudatba. Hatvannyolc évvel később, mint köztiszteletben álló, a magyar lakosság nagy többsége által szeretett uralkodó fejezte be életét. A szerző művéből megtudjuk, mi minden történt vele (és velünk) az alatt a közel hetven év alatt. Ez az időszak a magyarság számára is fölemelkedést hozott. Ferenc József egyfelől joviális ember, másfelől ijesztően rideg bürokrata volt. Ám szerzőnk most a magánembert mutatja be, felhasználva a legutóbbi években napvilágot látott új forrásokat, régi naplókat, visszaemlékezéseket. Ezekből egy házasságtörő, elkényelmesedett, de néha vakmerően szerelmes férfi képe bontakozik ki.

Ismeretlen szerző - Ferenc ​József sajátkezű bizalmas levelezése és titkos rendelkezései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerő András - Szétszakított ​múlt
A ​kötet hét tanulmányt tartalmaz. Az írások tükrözik a szerző fő érdeklődési irányait. Olvashatunk az Osztrák-Magyar Monarchiáról, a polgárosodásról és az identitáspolitikáról. Olyan szövegekről van szó, amelyeknek nagy része itt jelenik meg először.

Nagy Tamás - A ​Magyar Honvédség 1848–1989
A ​honi hadtörténetírás jelentős hiányát kívánjuk pótolni e tankönyv közrebocsátásával. A magyar nemzeti haderő 1848-ban kezdődő történetének olyan összefoglalására vállalkoztunk, amely elsősorban alkalmazásának elvi és gyakorlati fejlődését, illetve szervezeti változásait mutatja be. Munkánkban a tudományosság igényével, a hadművészet területeinek vizsgálatán keresztül elemezzük az elmúlt százötvenhat év legfontosabb eseményeit, a magyar hadügy fejlődésének irányvonalát. A tárgyalt időszak bővelkedett háborúkban, fegyveres konfliktusokban, melyek közül három, az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháború magyar vonatkozású eseményeit, hadművészeti jellemzőit tárgyalja a tankönyv. Szükségét éreztük ugyanakkor annak, hogy a békeidőszakokat is bemutassuk, mindazon politikai, katonapolitikai változásokat, melyek kihatottak a nemzeti hadügyre és hadseregre.

Alexander Sixtus Von Reden - Az ​Osztrák-Magyar Monarchia
Munkánk ​az 1900 és 1914 közötti korszakot tárgyalja, bár a jobb megértés kedvéért szükség volt olykor egy-egy visszatekintésre, illetve a mai helyzettel való párhuzamba állításra. Ausztriában először Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának hetvenedik évfordulójára jelent meg e kiadvány. A szarajevói lövések a soknemzetiségű Monarchia haláltusájának kezdetét is jelentették. Dokumentációnk tudatosan végződik 1914. június 28-ával. Nem egy hadakozó és haldokló birodalmat kívántuk az olvasó elé tárni, hanem egy modell értékű népköztársaságot. Hetven esztendő rövid a világtörténelemben, a modern fogyasztó társadalomban azonban végtelenül hosszú. A papír nélkül dolgozó irodatechnikában a "tegnap újdonságainak" nincs helye - "információs hulladéknak" nevezik a komputernyelvben -, a totális racionalizálás nem ismer könyörületet. Dokumentációnkban ezért annak is szerepet kell kapnia, ami E. C. Heinisch költő szavaival így fejezhetünk ki: "ellenállás az eldobható történelemmel szemben".

Kollekciók